Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Bevezetés (Jogalanyok, jogforrások, fejlődési tendenciák, kötelező jelleg) Dunay Pál, 2011. február 18.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Bevezetés (Jogalanyok, jogforrások, fejlődési tendenciák, kötelező jelleg) Dunay Pál, 2011. február 18."— Előadás másolata:

1 Bevezetés (Jogalanyok, jogforrások, fejlődési tendenciák, kötelező jelleg) Dunay Pál, február 18.

2 Előnyök és hátrányok Mire van szükség? Mit ajánl a sorozat?

3 Elemek 1. Az értékalapú nemzetközi kapcsolatok és a nemzetközi jog. A nemzetközi jog kapcso- lata más szabályozó rendszerekkel. A nem- zetközi jog sajátosságai. A nemzetközi jog forrásai; A nemzetközi kötelezettségvállalás jogi alapjai; A nemzetközi jogsértés és a nemzetközi jog szankciórendszere. A nem- zetközi jog fejlődése, napjaink nemzetközi jogának alapjai.

4 Elemek (2) 2. A nemzetközi jog alapelvei. A nemzetközi jog, mint a béke joga, az erőszak alkalma- zásának tilalma és az ez alóli kivételek. Az agresszió (és újabb fejlemények az agresz- szió meghatározásában). Az állami szuvere- nitás tiszteletben tartásának viszonya más alapelvekhez, különös figyelemmel az önren- delkezési jogra és az emberi jogok tisztelet- ben tartására.

5 Elemek (3) 3. Az állam: Keletkezése, megszűnése, elismerése, az államutódlás. Az állam központú nemzetközi jogrend meggyengülése. 4. A terület és a tér a nemzetközi jogban és a nemzetközi kapcsolatban (tengerjog, világűrjog, a nem állandóan lakott térségek).

6 Elemek (4) 5. A nemzetközi jogalkotás, a nemzetközi szerződéskötés, a szerződések jogának néhány más kérdése. 6. A diplomáciai jog. 7. A nemzetközi viták és a viták békés rendezése. A nemzetközi bíráskodás. 8. Ráadás: A hallgatók által választott téma.

7 Előadások Február 18., 25., Március 4., 11., 25., Április 1., 8., 15., 29.

8 Miből tanulunk? Általános irodalom. (Kardos – Lattman tk.) Fejezetekhez kapcsolódó irodalom. Írásbeli „beszámoltatás” (két alkalommal: március 11., április 29.)... Jegymegajánlás: Ha nem elfogadható – szóbeli vizsga – valamikor júniusban. (Részben biztosan június 2-án és 3-án) UV nap (a vizsgaidőszak utolsó hetében) – Jaj, ne!

9 A nemzetközi jog jellege, összehasonlítás a belső joggal, jogalanyok, jogforrások, szankciók, nagyon rövid történet Továbbra is...

10 Főbb kérdések Melyek a legfontosabb különbségek a nemzetközi jog és a belső jog között? Jog e a nemzetközi jog egyáltalán? Mit szabályoz a nemzetközi jog? Mi befolyásolja a szabályozási területeket? Melyek a nemzetközi jog fejlődésének főbb szakaszai?

11 Melyek a főbb különbségek? Belső jog Vertikális szerkezet - jogalkotó - címzettek (törvényhozás, kormányzat), - utasítás, betartás, kötelező jelleg, - központi kényszerhatalom. Nemzetközi jog Horizontális, - törvényhozás - decentralizált – címzetti kör (azonos?) Hatalommegosztás? - bíróságok (elfogadás), - Biztonsági Tanács.

12 Mi a nemzetközi jog? „A nemzetközi jog olyan magatartási szabályok összessége, amelyek a nemzetközi szereplőket kötelezik azokban a kapcsolataikban, ügyleteikben és problémáikban, amelyek átlépik a nemzeti határokat.” (David Bederman, 2001)

13 A nemzetközi jogi norma Feltevés (hipotézis) – rendelkezés (diszpozíció) – jogkövetkezmény. A normaszerkezet azonos. „Tökéletlen” jogi norma. A nemzetközi jog terjedelme. A nemzetközi jog alkotói (fő jogalkotó – azonos a belső jog alkotójával). A hasonlóság szubjektív eleme...

14 A nemzetközi jog alanyai Az állam – mitől állam az állam? A kormányközi/államközi szervezetek. Harcoló felek/felkelők. Önrendelkezésükért kűzdő népek. Kisebbségek. Az egyén/magánszemély Az emberiség – a jövő generációk...

15 Az állam Rendkívüli a kötelező meghatározás... - meghatározott terület, - állandó népesség, - hatékony kormány, - a nemzetközi kapcsolatok fenntartására való képesség. (Montevideói egyezmény, cikk)

16 Kérdések Miként azonosítsunk egy jogalanyt? Melyek a kritériumok? Mitől állam az állam? Vannak-e határesetek? Miért különbözik a kormányközi szervezetek jogalanyisága? Jogalanyok-e az egyének és a jogi személyek?

17 A jogalanyiság kritériumai 1. Nemzetközi szabály feljogosítja az adott entitást. 2. Szerződéskötési képesség. 3. Kiváltságok és mentességek (maga a szervezet, képviselői). 4. Jog igénylése (nemzetközi jog alapján, saját nevében, nemzetközi bírói fórum előtt). 5. A nemzetközi közösségbe való befogadás.

18 Kapcsolódó kérdés Állam elismerés (új jogalany befogadása a nemzetközi közösségbe). Kormányelismerés (a létező/fennálló jogalany új képviselője...). RÉSZLETESEN KÉSŐBB.

19 Kormányközi szervezetek Államközi szerződéssel jön létre. Jogalanyisággal ruházzák fel. (Erre irányuló szándék.) Az ENSZ szolgálatában elszenvedett károkért fennálló felelősség ügye - Bernadotte-ügy Az ENSZ jogalanyisága objektív. Többiek: Korlátozott és leszármaztatott (WHO és a nukleáris fegyverek ügye).

20 Az önrendelkezésükért kűzdő nemzetek/népek Nemzetek az I. világháború után, Népek a II. világháborút követően, Jugoszlávia és a Szovjetunió felbomlása után népek és nemzetiségek. Uti possidetis: Korábban fennállott határokon belül. Államutódlás – RÉSZLETESEN KÉSŐBB

21 Az egyén, mint a nemzetközi jog alanya Változó megítélés: Vesztfáliai rendszer – tárgya a nemzetközi jognak – az államnak alávetett. Fokozatos elmozdulás: jogalannyá válás... Kötelezettségek: kalózkodás tilalma, népirtás tilalma, háborús bűncselekmények, büntetőjogi felelősség. Jogok: Békeszerződések, emberi jogok, menekültek jogai.

22 A nemzetközi jog forrásai A Nemzetközi Bíróság Statútumának 38. cikke. - Kimerítő-e a lista? - Hány forrást lehet azonosítani? - Van-e közöttük hierarchia?

23 A Biróság Statútumának 38. cikke „A Bíróság, amelynek az a feladata, hogy az eléje terjesztett viszályokat a nemzetközi jog alapján döntse el, eljárásában a következő forrásokat alkalmazza: a) azokat az általános vagy különös nemzetközi egyezményeket, amelyek a vitában álló Államok által kifejezetten elismert jogszabályokat állapítottak meg;

24 A Biróság Statútumának 38. cikke (folytatás) b) a nemzetközi szokást, mint a jog gyanánt elismert általános gyakorlat bizonyítékát; c) a művelt nemzetek által elismert általános jogelveket; d) az 59. cikk... fenntartása mellett a bírói döntéseket és a különböző nemzetek legkiválóbb tudósainak tanítását, mint a jogszabályok megállapításának segédeszközeit.”

25 Mi a nemzetközi szerződés? Megnevezésnek nincs jelentősége. A szerződés „államok [a nemzetközi jog más alanyai] között írásban [vagy szóban] kötött és a nemzetközi jog által szabályozott megállapodást jelent, tekintet nélkül arra, hogy egyetlen, kettő vagy több, egymással kapcsolatos okmányba foglalták-e azt, és függetlenül a megállapodás megnevezésétől”. (1969. évi bécsi egyezmény, 2. cikk (1) a) adaptációja)

26 A szerződés „A Szerződés egybeeső akaratok kifejeződése, ami a nemzetközi jog két vagy több alanyának tulajdonítható, s amelynek célja az, hogy jogi hatásuk legyen a nemzetközi jog szabályai alapján.” (Paul Reuter, Introduction to the Law of Treaties, o.)

27 Szerződés kategóriák - Két- vagy többoldalú, - Nyílt vagy zárt, - Törvényalkotó – végrehajtó. A szerződés szociológiai jelentése: - kompromisszum vagy konszenzus. A kötelező jelleg alapja.

28 A szokásjog Továbbra is fejlődik. - Mikor fontosabb? A jogbiztonság követelménye. - Nem precedens jog... Elemei: állami gyakorlat + jogi meggyőződés. Időmúlás: Azonnal? 100 év? Univerzális?

29 A szokásjog (2) Hallgatás beleegyezés? Konzekvens elutasítás – Norvégia (skjaergaard). Gnoszeológia – Honnan ismerjük? - állami gyakorlat, - joggyakorlat, - jogtudósok írásai, - nemzetközi szervezetek döntései.

30 A szokásjog (3) A gyakorlat hiánya és/vagy hallgatás? - A Nemzetközi Bíróságnak a nukleáris fegyverek legalitására vonatkozó tanácsadó véleménye – július 8. A szerződés kodifikálhatja a szokásjogot. - Miért fontos ez? - Szokásjog felülírhatja a szerződési jogot.

31 Általános jogelvek Nem azonos az alapelvekkel (szuverenitás, stb.) Alkalmazása: - jogi eljárásban (senki se’ legyen bíró a maga ügyében; ítélt dolog), - felelősség (kártalanítás kötelezettsége), - anyagi jog (jogalap nélküli gazdagodás tilalma, joggal való visszaélés tilalma).

32 Bírói döntések és a jogtudósok tanítása Bírói döntések: Nem jogforrás – „csak a perben álló felekre és csak az eldöntött ügyben kötelező”. (Statútum 59. cikk.) Sok esetben: Segít a „felismerésben”. Jogtudósok – Természetesen nem jogforrás.

33 Jogforrási hierarchia ENSZ Alapokmány 103. cikk: „Ha az ENSZ tagjainak... az Alapokmányból folyó és bármely más nemzetközi megállapodásból eredő kötelezettségei összeütköznének, az Alapokmányból folyó kötelezettségeket illeti elsőbbség.” évi bécsi egyezmény a nemzetközi szerződések jogáról, 53. cikk: „A szerződés semmis, ha megkötésének idópontjában az általános nemzetközi jog feltétlen alkalmazást igénylő szabályába ütközik.”

34 Nehéz kérdések Mikor ér véget a jogsértés és mikor kezdődik az új szokásjogi szabály keletkezése? Eltérhet-e egy régió/államok egy csoportja az általános nemzetközi jogtól? Konzisztenciát segítő jogelvek: - lex posterior derogat legi priori, - lex specialis derogat legi generali.

35 A nem említett források Nemzetközi szervezetek döntései: - főszabályként nem..., de - belső, szervezeti ügyek, - jogalkotás, ha jogosult (WHO, EK), - a BT szankciós határozatai, - szervezet által kötött szerződések. Egyoldalú jognyilatkozatok...

36 Kikényszeríthető-e a nemzetközi jog? Puszta moralitás? Kívánság gyűjtemény? Viszonylag új jog. In statu nascendi… A kényszerítés eleme bizonyos mértékig hiányzik… Központi kényszer: Az ENSZ Biztonsági Tanácsán keresztül. Egyéni önsegély két fajtája.

37 Szankciók A retorzió: Magában sem jogellenes, válasz jogellenesnek tartott cselekedetre. Pl. Líbiai követség London… A represszália: Magában jogellenes lenne, de jogszerűvé teszi az, hogy jogsértésre válaszként alkalmazzák. Arányosság; Hasonló jelleg (in kind…) Béke idején fegyveres represszália tilos.

38 A nemzetközi jog fejlődése és a nemzetközi rendszer A kezdetektől 1648-ig – szuverenitásra épülő rendszer ig, 1945-től 1990-ig, 1990-től. Különböző sajátosságok, bár a szabályozás technikája nem különbözik döntően. (Kodifikáció...)

39 Az első világháború előtt Korlátlan erőszak alkalmazás joga, Rabszolgakereskedelem tilalma, A háború első humanizálása, Az első (nem politikai) nemzetközi szervezetek.

40 A két világháború között A Nemzetek Szövetségének Egyességokmánya, Az erőszak alkalmazásának korlátozása (nem tiltása...) Briand-Kellogg paktum.

41 A hidegháború Reakció a nácizmusra (Die ewige Wiederkehr des Naturrechts...). Az ENSZ – szélesebb körű együttműködés, mint funkció. Gyarmati sorból való függetlenné válás. A fejlődő országok nyomásának hatása. Emberi jogi hangsúly.

42 Értékalapú vagy értéksemleges rendszer Alapvető érték megosztottság a kelet-nyugati konfliktus idején. Szabályozási tárgyak fókuszának áthelyeződése (környezetvédelem, migráció, nem-nemzetközi fegyveres összeütközések, terrorizmus). A nemzetközi rend domináns szereplőjé/i/nek értékrendje uralja a nemzetközi jogot?


Letölteni ppt "Bevezetés (Jogalanyok, jogforrások, fejlődési tendenciák, kötelező jelleg) Dunay Pál, 2011. február 18."

Hasonló előadás


Google Hirdetések