A tej mikrobiológiai szennyezettsége, tejjel terjedő zoonosisok Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság.

Az előadások a következő témára: "A tej mikrobiológiai szennyezettsége, tejjel terjedő zoonosisok Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság."— Előadás másolata:

1 A tej mikrobiológiai szennyezettsége, tejjel terjedő zoonosisok Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság

2 2 A nyerstejben lévő mikróbák forrása A mikróbák alapvetően 3 forrásból származhatnak: –a tőgyből, –a tőgyről –és a tejkezelés berendezéseiről.

3 3 A tőgyből származó kontamináció I. Az egészséges tőgyet elhagyó tej kevés mikróbát tartalmaz, mintegy 10 3 cfu/ml-t. Ezzel szemben a mastitises tej nagyban befolyásolja az elegytej összcsíraszámát. –A befolyásoló hatás nagyban függ a mikróbától, a fertőzési stádiumtól és az állomány fertőzöttségi szintjétől. –A fertőzött tehenek képesek milliliterenként 10 7 baktérium ürítésére. –(Ez azt jelenti, hogy ha egy ilyen tehén teje az össz elegytej 1%-át teszi ki, akkor a csak ebből az állatból származó tej miatt az elegytej összcsíraszáma 10 5 /ml-el emelkedik.)

4 4 A tőgyből származó kontamináció II. Az összcsíraszámot befolyásoló leggyakoribb mastitis kórokozók a Streptococcus fajok (S. agalactiae és S. uberis). A Staphylococcus aureust nem tartják nagyon összcsíraszám-befolyásolónak, mivel legfeljebb mintegy 6,0×104/ml mennyiségben írták le mastitises teheneknél A S. agalactiae és a S. aureus nem nőnek jól a szennyezett vagy rosszul takarított tejkezelő berendezéseken, az elegytejben megjelenő nagy számuk így mindenképpen mastitises eredetre utal.

5 5 A tőgy felszínéről származó kontamináció I. A tőgy felszínén mind az állat testfelületének mikroflórája, mind a környezetből származó szennyező flóra megtalálható. –Általában ezen mikróbák elegytej összcsíraszámra gyakorolt közvetlen hatása csekély, ráadásul a tejben is gyengén szaporodnak. Azonban nagy jelentőségűek a sárral, szilázzsal, alommal, bélsárral való szennyeződéssel bejutó mikroorganizmusok. –A szennyezett alom mintegy 10 8 -10 10 /g mikróbát tartalmazhat. Ezek a mikoorganizmusok leggyakrabban a streptococcusok, staphylococcusok, spórások, coliformok és más Gram-negatív baktériumok. Mind thermoduráns, mind pszichrotróf mikróbák vannak köztük.

6 6 A tőgy felszínéről származó kontamináció II. A koszos tőgyű tehenek befolyásoló hatása az elegytej összcsíraszámára a szennyezettség mértékétől és a fejés előtt közvetlenül végzett tisztítástól, fertőtlenítéstől függ: –Az erősen szennyezett tőgyű tehenek elegytejbe fejése mintegy 10 4 /ml-el emeli az összcsíraszámot. Általánosságban elmondható, hogy a tőgy alapos tisztítása (spray, nedves törlőkendő, stb.), majd szárazra törlése hatékony a földdel szennyezett tőgyből fakadó magas mikróbaszámok megelőzésében. A trágyával, alommal és sárral összefüggésbe hozható coliform- számok általában alacsonyak, még a kezeletlen tehenekben is, így ez arra mutat, hogy a magas coliform-szám más eredetű (berendezés, mastitis).

7 7 A berendezésekről származó kontamináció I. A tejkezelő berendezések tisztasága talán jobban befolyásolja az elegytej mikróbaszámát, mint bármilyen más tényező. A berendezések tejjel érintkező felületein lévő tejmaradványok táptalajul szolgálhatnak sok mikróba számára. –A tőgy természetes flórájának tekinthető mikroorganizmusok és fertőző mastitis kórokozók egy része (pl. S. agalactiae) nem képesek nagymértékben elszaporodni ezeken a felületeken, sem a hűtés során. –A környezeti mastitis kórokozók egy része (pl. coliformok) azonban nagyon jól érzik magukat ilyen környezetben. –Általánosságban elmondható, hogy a környezeti szennyezők (alomból, trágyából, takarmányból) sokkal hajlamosabbak ezeken a felületeken szaporodásra, sőt a telepen használt víz is forrása lehet a berendezésekben elszaporodó mikrobiális kontaminációnak.

8 8 A berendezésekről származó kontamináció II. A tisztító és fertőtlenítő eljárások befolyásolják a tejjel szennyezett felületeken elszaporodó mikróbák mennyiségét és minőségét. –Az ellenállóbb és/vagy hőtűrő mikróbák túlélhetik a forró vizes mosást. –Ha tejkövek vagy más tejmaradványok, repedt gumialkatrészek vannak a rendszerben, ezen mikrobák fennmaradnak, és lassan elszaporodhatnak. –Az idő, amíg ez a szaporodás az elegytej mikróbaszámában is meglátszik, pár naptól több hétig terjedhet. A kevésbé hatékony tisztítás, az alacsonyabb alkalmazott hőmérséklet, a kevés/hiányos tisztítószerek más mikróbák (Gram-negatív pálcák: coliformok és Pseudomonas, illetve tejcukorbontó streptococcusok) kiválogatódásához és gyorsabb szaporodáshoz vezetnek.

9 9 A tej tárolási hőmérséklete és ideje A nyerstej hűtött tárolása a szennyezett tehenekről, a koszos berendezésekről és a környezetből származó pszichrotróf mikrobák kiválogatódásához és elszaporodásához vezet. Az említett források kizárásával/csökkentésével megelőzhető a pszichrotrófok elszaporodása. Általában ezen mikroorganizmusok nem élik túl a pasztőrözést, viszont az addig eltelt időben elszaporodhatnak. –Ideális esetben a nyerstej kezdeti pszichrotróf-aránya mintegy 10%, –2-3 nap hűtött tárolás (4,4°C) után dominánssá válnak –A hidegebb tárolási hőmérsékletek (1-2°C) valamelyest lassítják ezt a folyamatot. –A 7,2°C fölötti tárolás viszont a nem-pszichrotrófok elszaporodásához vezethet. Valójában az elszaporodó mikroflóra a hőmérsékleten kívül a kezdeti mikróbapopuláció összetételétől függ.

10 10 A tej hőkezelése Az alapanyagot (tej, tejszín) azzal a céllal hőkezelik, hogy a belekerült mikroorganizmusokat minél nagyobb mértékben elpusztítsák, a kórokozókat pedig teljesen elöljék. A különböző hőkezelési módok e kívánalomnak részben azonos, részben eltérő mértékben tesznek eleget, döntően aszerint, hogy mekkora az alkalmazott hőmérséklet és mennyi a hőntartási idő. Az eltérő hőmérséklet oka abban keresendő, hogy a hőkezelés a csírapusztítás mellett más, egyes termékekre előnyös, másokra hátrányos elváltozásokat is előidéz a tejben. A hőkezelés azon elvárása, hogy a tejben lévő csírákat minél nagyobb arányban elpusztítsuk, miközben a nyers tej jellegét - összetételi és minőségi szempontból - megőrizzük, fordított arányban áll egymással. A mikroorganizmusok lehető legnagyobb arányú elpusztítását a mikrobák hőrezisztenciája, a tej összetétele, ill. szennytartalma, a hőkezelésre kerülő tej mikroflórája befolyásolja.

11 A tejjel kapcsolatba hozható mikroorganizmusok

12 12 Járványügyi szempontból fontos kórokozók, amelyek a nyerstej útján is terjednek / terjedhetnek 1.Ragadós száj- és körömfájás vírusa, 2.Keleti marhavész vírusa, 3.Juhhimlő és kecskehimlő vírusai, 4.Gümőkór baktériumai (Mycobacterium bovis subsp. bovis, M. bovis subsp. caprae), 5.Brucellosis baktériumai (Brucella melitensis, B.abortus), 6.Juhok maedi/visna betegségének vírusa, 7.Kecskék arthritis-encephalitis (CAE) kórképének vírusa, 8.Juhok és kecskék fertőző elapasztásának kórokozói (Mycoplasma agalactiae, M. mycoides subsp. mycoides LC type, M. capricolum subsp. capricolum). Megjegyzés: 1-3. OIE korábbi „A” listás betegségei; 4-8. OIE korábbi „B” listás betegségei.

13 13 A tejelő állat bacteriaemiás (septicaemiás) viraemiás állapota miatt a nyers tejjel ürülő olyan kórokozók, amelyek emberi megbetegedést okozhatnak (853/2004/EK rendelet III. Melléklet, IX. Szakasz, I. Fejezet 1.a) pontja) Mycobacterium bovis subsp. bovis, M. bovis subsp. caprae, Brucella melitensis, B. abortus, Listeria monocytogenes, L. ivanovii, Leptospira hardjo, L. grippotyphosa, Coxiella burnetii, Chlamydophila (Chlamydia) abortus, Mycobacterium avium subsp. paratuberculosis, Toxoplasma gondii, Kullancs-encephalitis vírusa, Veszettség vírusa, Ragadós száj- és körömfájás vírusa

14 14 A nyerstej környezeti szennyeződéséből (pl.: bélsár) eredő fertőzések, zoonózisok (853/2004/EK rendelet III. Melléklet, IX. Szakasz, I. Fejezet 1.b) pontja) Salmonella Enteritidis, S. Typhimurium, Campylobacter jejuni, C. fetus, Listeria monocytogenes, L. ivanovii, Mycobacterium avium subsp. paratubercolosis, Verotoxin-termelő Escherichia coli O157, Yersinia enterocolitica, Cryptosporidium spp. Megjegyzés: A TSE/ BSE terjedése szempontjából a nyerstej nem jelent fertőzési forrást!

15 15 Nyerstej által közvetített / terjesztett fertőzések, amelyek emberi megbetegedést okozhatnak A zoonózisok és a zoonózis-kórokozók monitoringjáról szóló 2003/99/EK irányelv 4. cikk (2) és (3) bekezdései és I. Mellékletének figyelembevételével: –I. Melléklet A. A monitoring tárgyát képező zoonózisok és zoonózis-kórokozók –I. Melléklet B. A járványügyi helyzetnek megfelelően monitoring tárgyát képező zoonózisok és zoonózis- kórokozók jegyzéke.

16 16 I. Melléklet A. A monitoring tárgyát képező zoonózisok és zoonózis-kórokozók Brucellosis és kórokozói bacteriaemia, szubklinikai tőgygyulladás, a tej szennyeződése ivarszervi váladékkal Campylobacteriosis és kórokozói a tej bélsár eredetű szennyeződése Listeriosis és kórokozói bacteriaemia, szubklinikai tőgygyulladás, a tej bélsárral vagy ivarszervi váladékkal való szennyeződése, tünetmentes Listeria- ürítés a tejjel fertőzött juh- és kecske-állományokban

17 17 I. Melléklet A. A monitoring tárgyát képező zoonózisok és zoonózis-kórokozók Salmonellosis és kórokozói a tej bélsár eredetű szennyeződése vagy bacteriaemia Mycobacterium bovis okozta gümőkór bacteriaemia, idült tőgygümőkór Verotoxin-termelő E. coli (pl.: E.coli O157) a tej /tőgy bélsár eredetű szennyeződése

18 18 I. Melléklet B. A járványügyi helyzetnek megfelelően monitoring tárgyát képező zoonózisok és zoonózis- kórokozók jegyzéke 1. Vírusok okozta zoonózisok - Veszettség (viraemiás állapot?) - Ízeltlábúak által terjesztett vírusok (pl. kullancs encephalitis – tünetmentes viraemiás állapot kecskében és szarvasmarhában 2. Baktériumok okozta zoonózisok - Leptospirosis és kórokozói (szubklinikai mastitis vagy bacteriaemia) 3. Paraziták okozta zoonózisok - Toxoplasmosis és kórokozója (tachyzoiták kecskék tejében) - Cryptosporidiosis és kórokozói (a tej bélsár eredetű szennyeződése).

19 19 A következőkben részletezett fontosabb mikroorganizmusok Salmonella Campylobacter Listeria monocytogenes Staphylococcus aureus Escherichia coli 0157:H7 Mycobacterium bovis Mycobacterium avium subsp. paratuberculosis Brucellosis

20 20 Salmonella Több mint 2400 zoonotikus Salmonella-szerovariáns Legtöbb emberi megbetegedés: S. Enteritidis (70-80%), S. Typhimurium (10-15%), S. Infantis (2-5%). Élelmiszerek kontaminációja: intravitális fertőződés másodlagos szennyeződés (bélsár, víz, talaj, fejőberendezés) Közvetítő élelmiszerek: tojással készült ételek (madártej, hidegkonyhai termékek, cukrászsütemények, kifőtt tészták), nem kellően átsütött húsok, nyers húskészítmények, nyers tej, halak, kagylók, mosatlan zöldségek Emberi megbetegedések: infektív dózis: 10 3 -10 5 sejt, de lehet kevesebb lappangási idő: 6-24 h, bélgyulladás, septikaemia, általános rosszullét, hőemelkedés, hasmenés (nem véres) baktériumürítés: 1-2 hétig Növekedési minimum hőmérséklet 7°C, de 15˘C alatt a szaporodás nagyon lelassul. A fagyasztást jól bírja, a hőkezelésre érzékeny (D 70°C < 1 perc).

21 21 Salmonella a tejben A tejben a salmonellák életképességüket esetenként igen hosszú ideig megőrzik, sőt szaporodni is képesek. A tej megsavanyodásakor rendszerint 1-2 hét alatt elpusztulnak, de a hűtött savanyú tejben a Salmonella Typhimurium 3 hétig, S. Paratyphi B akár 7 hónapig is életben maradhat. Vajban, főként az édestejszínből készített vajban, étkezési tehéntúróban és lágysajtban szintén hosszabb ideig (30-40 nap) megőrzik életképességüket. A salmonellás tej fogyasztásra és élelmiszeripari feldolgozásra alkalmatlan. Magyarországon a fogyasztói nyerstej 0,5%-a pozitív.

22 22 Campylobacter C. jejuni, C. coli: madarak (elsődleges rezervoárok) és emlősök (főleg kérődzők) bélcsatornájának természetes lakói Kérődzőkben vetélést, borjakban enteritist, mastitist okozhat Élelmiszerek kontaminációja: másodlagos fekális szennyeződés Közvetítő élelmiszerek: nem kellően átsütött baromfihús (elsődleges), nyers tej, kagylók, zöldségek, ivóvíz Emberi megbetegedések: infektív dózis: 10 2 -10 3 sejt (sokszor elég pár sejt is!) többnyire nyáron, gyerekekben; inkubációs idő 2-5 nap Hasi fájdalom, láz, hasmenés, Szövődmények: Guillan-Barré szindróma. Baktériumürítés: 2-3 hétig Magyarországon a fogyasztói nyerstej 0,7%-a pozitív. Hőérzékeny, kiszáradásra érzékeny, fagysztást, hűtést jól bírja.

23 23 Listeria monocytogenes Talaj, vizek, növényzet, állatok, emberek bélcsatornája (szapronózis, ortozoonózis); a környezetben mindenhol jelen van (ubiquiter) Élelmiszerek kontaminációja elsődleges: állatokban ritka (kiskérődzők, tej), másodlagos: fejés, feldolgozás (szilázs, talaj, bélsár) Közvetítő élelmiszerek: nyers húsok, húskészítmények (nyerskolbász, szalámi), nyers juh- és kecsketej, juhtúró, nyerstejből készült lágysajtok, szennyezett zöldségek, gyümölcsök Emberi megbetegedés: infektív dózis: >10 2 /g főként gyerekekben, idősekben, terhes nőkben, inkubációs idő változó: 10-18 nap (3-70 nap), Bélbaktériumoktól elérően: extraintestinalis tünetek, jelentős letalitás (10-40%)

24 24 Listeria monocytogenes A L. monocytogenes a tejben hosszú időn át életképes marad, a savanyodó tejben akár szaporodásra is képes. Hűtött tejből 7 hónap múlva lehet még listériákat izolálni. A baktérium a tejkezelés környezetében bárhol előfordulhat, az állattartó telepen a leggyakoribb fertőzőforrás a szilázs és az alom. A nyerstejek akár 2-5%-a tartalmazhat listériákat. –Magyarország: fogyasztói nyerstej: 0,7%, –nyers, vagy termizált tejből készült sajt, vaj, tejszín, tejföl: 1,5% –hőkezelt tejből vagy tejsavóból készült sajt : 1% A 62°C-os 30 perces pasztőrözés nem öli el a baktériumot, de a 72°C-os, 15 másodperces hőkezelés nemzetközi adatok szerint elegendő a listériák elpusztításához.

25 25 Staphylococcus aureus S. aureus feltételes kórokozó; egészséges állatok, emberek bőrén, nyálkahártyáján él. Állatban és emberben is gennyesedéssel járó helyi folyamatokat, ritkán septikaemiát okozhat. Mastitist okoz. Enterotoxinok  élelmiszer-mérgezés (főként humán eredetű törzsek) Élelmiszerek kontaminációja intravitális: tőgygyulladás másodlagos: fejés, feldolgozás (emberek bőre, nyálkahártyája) Közvetítő élelmiszerek: nyers tej, tejtermékek (fagylalt), nyerskolbászok, disznósajt, tojástartalmú ételek, kifőtt tészták, cukrászsütemények Magyarország: pasztőrözött tejből készült érlelés nélküli sajt (friss sajt, túró) 1,1%-a pozitív.

26 26 Staphylococcus aureus Emberi megbetegedések : >10 5 -10 6 /g baktérium (ennyi kell a tünetek kiváltásához szükséges 1µg toxin termeléséhez) enterotoxin hányinger, hányás, hasmenés, igen gyors lezajlás (akár az elfogyasztás után 1 órával!) Vízaktivitási minimum: –Növekedéshez: 0,86 –Toxintermeléshez: 0,90 Hőkezelés: –Maga a baktérium hamar elpusztul. –A toxin extrém hőálló (D 149°C =100 perc 0,99-es vízaktivitáson)

27 27 Escherichia coli 0157:H7 Élelmiszerek kontaminációja: intravitális fertőződés másodlagos szennyeződés (bélsár, fejőkészülék) Közvetítő élelmiszerek: nyers marhahús  nem kellően átsütött húsételek (pl. hamburger), nyers tej, tejtermékek (lágy sajtok), nyers, fermentált húskészítmények (starterkultúrás kolbászok), szennyezett zöldségek, ivóvíz Emberi megbetegedések: véres hasmenés, hasi fájdalom, hemolízis, anémia, veseelégtelenség (HUS), jelentős letalitás (>10%) Növekedési minimum hőmérséklet nyerstejben: 7-8°C! A 71°C-os hőkezelés pillanatok alatt elpusztítja. (A magas zsírtartalmú termékekben megnő a hőrezisztencia.)

28 28 Mycobacterium bovis Történeti jelentősége van, hogy a tej pasztőrözési eljárásait a Mycobacterium tuberculosis hőellenállási értékeihez állapították meg. Növekedés: igen lassú, így a jellemző élelmiszerek (tej, hús) fogyaszthatósági idejét figyelembe véve, az élelmiszerekben való szaporodása nem tekinthető valós veszélynek. Túlélés: –tejben, tejtermékekben hetekig, hónapokig túlél. –fagyasztás, sózás, füstölés nem pusztítja el. –Hőmérséklet: Alacsony hőmérsékleten jobban túlél (pl.: túlélés szarvasmarha bélsárban télen 5 hónap, nyáron 2 hónap). –vízaktivitás: a beszáradást jól bírja; beszáradt váladékokban, trágyában hónapokig túlél. Hőkezelés: a normál pasztőrözés elpusztítja. –Tejben 10 5 /ml sejt elpusztítható 30 perc 63,5°C-os hőkezeléssel. Sugárzás: a napsugárzás inaktiválja.

29 29 Mycobacterium bovis A nyers tejben és a belőle készített tejtermékekben – egyes kivételektől eltekintve- a gümőbaktériumok életképességüket a termék fogyaszthatóságának határáig, sőt még azon túl is megtartják. A nyers tejből készített tejszín 10-35 napig, az író 11 napig, kefir és a túró 14 napig, vaj 120-240 napig, sajtok 20-200 napig tartalmazhatnak virulens gümőbaktériumokat. A keménysajtokban (ementáli, parmezán) vágásérett állapotban már nem lehet életképes gümőbaktériumokat kimutatni. A gümőkórban beteg, vagy betegségre gyanús állat teje emberi fogyasztásra alkalmatlan. A humán megbetegedések forrása általában a nem kellően hőkezelt (nyers) tej. A hússal való fertőződés, bár ritka, nem kizárható. Veszélyeztetett csoportok: az immunszuppresszált állapotban lévők, gyerekek. Az infektív dózis emberben: valószínűleg sok (milliós nagyságrend) baktérium szükséges a megbetegedéshez.

30 30 Mycobacterium bovis okozta humán megbetegedés Lappangási idő: légúti fertőzések és normális immunstátuszú emberek esetén akár évek, viszont immunszuppresszált emberek esetében csupán hónapok. A gastrointestinalis forma évekkel korábbi fertőzések reaktivációjaként is létrejöhet. Tünetek: –Láz, hidegrázás, testsúly-csökkenés, hasi fájdalom, hasmenés vagy székrekedés. –Az egyéb tünetek a fertőzött szervtől függenek. –A tünetek hónapokig vagy évekig jelentkezhetnek. –A kórokozó az élelmiszer eredetű megbetegedések esetén az emésztőszerveken keresztül jut be a szervezetbe, és a primer fertőzés az emésztőszervekkel kapcsolatban lévő nyirokcsomókban jelentkezik. A folyamat itt megállhat, viszont gyakran tovább is terjed a szervezetben. Szövődmények, hosszú távú hatások: a betegség lassú lefolyású, akár halállal is végződhet.

31 31 Mycobacterium avium subsp. paratuberculosis Környezetben hosszú ideig túlél In vivo erősen rezisztens a legtöbb anti- tuberculotikus gyógyszerre Laboratóriumi körülmények között igen nehezen/lassan vagy egyáltalán nem tenyészthető A legtöbb állatban – beleértve a főemlősöket – a béltraktus krónikus gyulladását okozza. A szarvasmarha paratuberculosisa (Johne- betegség) és a humán Crohn-betegség között összefüggés mutatható ki.

32 32 Mycobacterium avium subsp. paratuberculosis Ember infektív dózisa: ismeretlen. A klinikai és szubklinikai paratuberculosisos tehenek tejjel ürítik a kórokozót  veszély Hőellenállás: egyes esetekben túléli a 90°C 15 másodperces hőkezelést. Tej hőkezelése: –Klasszikus pasztőrözés (62°C 30 min): nem pusztítja el. –HTST (high temperature short time – 72°C 15 sec): kérdéses hatás  Anglia: HTST tejek 25%-ában kimutatták a MAP jelenlétét (Írország: 19%) –UHT: nem éli túl. Sajtokban, jégkrémekben túlél. India: pasztőrözés helyett tejforralás  nincs Crohn megbetegedés!

33 33 Brucellosis Brucella melitensis, B.abortus Elsősorban a háziállatok (kecske, sertés, marha, kutya, stb.) és az ember betegsége. Fertőzés, terjedés: –fertőzött, kezeletlen tej (és tejtermékek) –direkt kontaktus a fertőzött állattal Különleges képesség: intakt bőrön is áthatol! Ma leginkább a nyerstejhez és a belőle készülő lágysajtokhoz köthető, illetve a vágóhídi dolgozók és állatorvosok betegsége. Lappangási idő: 1-3 hét (néha hónapok!)

34 34 Brucellosis A hűtve tárolt nyers tejben 8-10 napig életképesek maradnak. A hő iránt érzékenyek és a szokásos pasztőrözési eljárásokkal elpusztíthatók. Savanyodó tejben fokozatosan elpusztulnak, a tej alvadása után csak 1-2 napig mutathatók ki. Sajtokban a gyártási technológiától függően maradnak a brucellák életképesek. A nyers tejből készülő lágy és félkemény sajtok fertőzőképes brucellákat tartalmazhatnak. A tej fogyasztásra vagy feldolgozásra alkalmatlan, ha brucellózisban beteg vagy betegségre gyanús állattól fejték.

35 35 Brucellosis Humán megbetegedés tünetei: –láz, izzadás, gyengeség, anorexia, fejfájás, izomfájdalom, depresszió. A többi lázzal járó betegséghez hasonló tünetek, de: izomfájdalom és izzadás! A tünetek pár héttől pár hónapig (vagy évig!) tarthatnak. Első fázis: septicaemia, és tüneti triád: –váltóláz –izzadás (nedves széna illatú) –vándorló ízületi- és csontfájdalom. Kezeletlenül krónikussá válhat: –krónikus csont- és ízületgyulladás (gerincbántalmak: spondylodisciitis, sacroileitis gyakori) –heregyulladás. Megelőzés: nyerstej- és –tejtermék gyártási higiénia, pasztőrözés.

36 36 Köszönöm a figyelmet! Köszönöm megtisztelő figyelmüket!