Dr. Bóna Ernő Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ SBO AZ „IDEÁLIS” SBO.

Az előadások a következő témára: "Dr. Bóna Ernő Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ SBO AZ „IDEÁLIS” SBO."— Előadás másolata:

1 Dr. Bóna Ernő Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ SBO AZ „IDEÁLIS” SBO

2 A TÚLÉLÉSI LÁNC (CHAIN OF SURVIVAL)

3 A SÜRGŐSSÉGI ORVOSTAN Szakmai megfogalmazásban: önálló diszciplina, fő küldetése az előre nem látható, ellátás hiányában halált vagy maradandó egészségkárosodást okozó betegségek és sérülések felismerése, gyógyítása, a további szövődmények megelőzése.

4 A SÜRGŐSSÉGI ORVOSTAN Elsődleges feladata: a beavatkozás nélkül halálhoz vagy maradandó egészségkárosodáshoz vezető állapotok felismerése, ezen betegek állapotának lehetséges stabilizálása, a másodlagos károsodások megelőzése.

5 AZ AKUT JELLEGŰ EGÉSZSÉGKÁROSODÁS KLINIKAI MODELLJE INPUT (szociális faktorok, komorbid státusz) OUTCOME (QoL) AKUT KÁROSOD ÁS MÁSODLAGOS KÁROSODÁS ELSŐDLEGES KÓRFOLYAMAT Egyéni, biológiai variabilitás Sürgősségi ellátás elsődleges feladata Sürgősségi ellátás másodlagos feladata

6 A SÜRGŐSSÉGI ORVOSTAN Az egészségpolitika szempontjából : multidiszciplináris szakterület, tárgya elsősorban mindazon heveny egészségkárosodások kezelése, amelyeknél a rizikó, a kimenet, a költséghatékonyság ÉS a kezelés ideje fordítottan arányos.

7 A SÜRGŐSSÉGI ORVOSTAN FELADATAI A megfelelő ellátási szint meghatározása (TRIAGE) Gyors és célzott diagnosztika Az ellátás beteghez való hozzárendelése (elsődleges, vagy definitív ellátás) DISZPOZÍCIÓ Kórházon belüli egyéb feladatok megbesz é l é s szerint (pl. Medical Emergency Team (MET), újraélesztés szervezése (Code team) ) NEM FELADATA A BIZTOS DIAGNÓZIS FÖLÁLLÍTÁSA!

8 RIZIKÓ, IDŐ, KÖLTSÉG ÉS DISZPOZÍCIÓ Halál Rizikó és idő Költség és idő idő 1 2 3 Késői Elkésett Összköltség

9 A SÜRGŐSSÉGI ORVOSTAN Mindezekhez és költséghatékony voltához meghatározható gyakorlati feladatai: 1.A megfelelő ellátási szint meghatározása - triázs 2.Gyors diagnosztika 3.Szükség szerinti elsődleges vagy definitív ellátás 4.Diszpozíció FONTOS: BÁRKINEK, BÁRMIKOR, BÁRHOL (prehospitalisan vagy hospitalisan) BÁRMILYEN problémával

10 Sürgősségi ellátás ≠ betegek sürgős ellátása Sürgősségi ellátás ≠ elszórt sürgősségi osztályok kialakítása Sürgősségi ellátás = az országot átfogó, törvényileg szabályozott, megfelelően finanszírozott sürgősségi ellátó rendszer Amerikai Egyesült Államok Törvény a sürgősségi ellátó rendszer kialakításáról, 1973.

11 KORSZERŰ SÜRGŐSSÉGI ELLÁTÁS FELTÉTELEI 1.Korszerű sürgősségi ellátó rendszer (országos szint) 2.Korszerűen kialakított (befogadni kész és alkalmas) kórházstruktúra 3.A sürgősségi osztály megfelelő szemléleten alapuló kialakítása (feltételrendszer meghatározása) a.Építészet, műszerezettség b.Működési rend, folyamat-kialakítások, ellátási protokollok 4.Korszerűen kiképzett szakemberek (orvosok és szakdolgozók)

12 JELEN HELYZET: A hazai akut ellátási rendszer NEM hatékony, mert: számos párhuzamosság esetlegesség minőségbeli különbözőségek jellemzik Struktúrába szervezett beteg, beteghez szervezett ellátási folyamat helyett

13 A sürgősségi ellátás folyamatának legfontosabb problémái és a háttérben meghúzódó lehetséges kiváltó okokProblémák A háttérben álló lehetséges okok Magas az indokolatlan igénybevételek, riasztások aránya o a lakosság kényelme, tájékozatlansága, ismereteinek hiánya, érdektelensége o „neki jár” vélekedés Sok a bejelentő részéről párhuzamosan kezdeményezett riasztás, háziorvos, mentő, ügyelet együttes hívása. o o a lakosság nem rendelkezik kellő ismeretekkel a teendőkről o a rendszer nem egységes Riasztáskor a szükséges információk tartalma kérdéses (helyszín, érintettek száma, tünetek, mit kell csinálni a beteggel az ellátás megkezdéséig) o az ismeret és tapasztalatok hiánya a riasztók részéről o az egyértelmű és szükséges információ megszerzésének hiányosságai a fogadó oldalon

14 A SÜRGŐSSÉGI ELLÁTÁS FOLYAMATÁNAK LEGFONTOSABB PROBLÉMÁI ÉS A HÁTTÉRBEN MEGHÚZÓDÓ LEHETSÉGES KIVÁLTÓ OKOK Az elsődleges ellátás nem-megfelelősége o a laikus elsősegélynyújtók képzettsége esetleges (vagy nincs) o az információ átadása esetleges, illetve hiányos o a mentőellátás mennyiségi és minőségi hiányosságai o az első ellátó orvos nem megfelelő ismeretanyaga és tárgyi feltételei o a további ellátáshoz szükséges dokumentálás esetleges A beteg nem azon az ellátó-helyen kerül ellátásra, amit állapota indokol o a mentést végzők döntése esetleges és az ügyeleti rendszer behatárolja; a beteg nem ott jelentkezik, ahol kellene; nem fogadják ott a beteget, ahol erre szükség lenne

15 A SÜRGŐSSÉGI ELLÁTÁS FOLYAMATÁNAK LEGFONTOSABB PROBLÉMÁI ÉS A HÁTTÉRBEN MEGHÚZÓDÓ LEHETSÉGES KIVÁLTÓ OKOK A beteg/sérült kórházban, intézetben vagy akár SBO-n való megjelenéskor hosszú a „door to needle” idő. o nincsenek az intézményekben biztosítva folyamatosan az egységes személyi és tárgyi feltételek o az ellátóhely belső szervezési problémáiból eredő hiányosság o a beteg nem tudja hova kell mennie, kihez forduljon o az eligazítás, a betegfogadás nem kellőképpen szervezett o az ellátók, diagnosztikai eszközök elérhetősége korlátozott o a fogadóhely nem tudja, hogy beteg érkezik, vagy hogy milyen ellátást igénylő beteg érkezik, vagy késve tudja meg

16 A SÜRGŐSSÉGI ELLÁTÁS FOLYAMATÁNAK PROBLÉMÁI ÉS A HÁTTÉRBEN MEGHÚZÓDÓ LEHETSÉGES KIVÁLTÓ OKOK Az intézményen belüli osztályos áthelyezés, más intézménybe történő áthelyezés, továbbutalás megfelelősége, időszerűsége sokszor sérül. o áthelyezési, továbbutalási kritériumok hiánya o a beteg nem kellő tájékozottsága o a finanszírozási ösztönzők miatti (sokszor vélt) érdekeltsége o az intézmények fejletlen informatikai rendszere (ágynyilvántartás) o az intézeten belüli ellátási/eljárási standardok hiánya és/vagy azok betartásának hiánya o esetenként a paraszolvencia, vagy az ágyak számához való ragaszkodás

17 A SÜRGŐSSÉGI ELLÁTÁS FOLYAMATÁNAK LEGFONTOSABB PROBLÉMÁI ÉS A HÁTTERÉBEN MEGHÚZÓDÓ LEHETSÉGES KIVÁLTÓ OKOK ÖSSZESÍTÉSE – I. NEM EGYSÉGES a prehospitális és hospitális betegellátás sem szakmailag, ellátási elvekben, sem pedig kommunikáció szintjén. A lakosság alapvető ismeretei hiányoznak a sürgősségi betegellátással kapcsolatosan. A probléma kétirányú: egyrészt későn lépnek be a sürgősségi ellátórendszerbe, másrészt banális esetekhez feleslegesen terhelik a sürgősségi alapellátást, a mentést és a kórházi sürgősségi ellátást. A sürgősségi ellátás riaszthatósága több szintű, nem egységes elvek, nem a triázs szakmai és logisztikai elve mentén működik. Nem a szükségletekhez igazodik a mentőállomások, továbbá a mentőegységek Eloszlása, a mentési háló független a kórházi ellátás hiányos rendszerétől. A betegek megfelelő ellátási helyre kerülése, vagy egyáltalán belépése a rendszerbe esetleges (lakcím lutri)

18 A SÜRGŐSSÉGI ELLÁTÁS FOLYAMATÁNAK LEGFONTOSABB PROBLÉMÁI ÉS A HÁTTÉRBEN MEGHÚZÓDÓ LEHETSÉGES KIVÁLTÓ OKOK ÖSSZESÍTÉSE – II. Számos helyen nincsenek kialakított központi fogadóhelyek, sürgősségi osztályok az aktív betegellátást végző kórházakban (mindez kb. 2/3 részben még nem megoldott) A kórházak és a sürgősségi osztályok kialakítása (életben hagyása) semmilyen rendszert, valós szükségletet nem követ (mezőváros rendszer – a marhacsorda egynapi járótávolsága ; Békéscsaba – Gyula stb.) Az „úthálózat hivatkozás” tarthatatlansága (pl. norvég fjordok, görög szigetek, stb.) A „felsőbbrendű” intézmények kiharcolják a sürgősségi osztály kialakítását, súlyosan sértve a sürgősségi ellátás alapelveit (egykapus beléptetési rendszer, megfelelő kórházi háttér – tömbkórház, mátrix kórház, folyamatos fogadó- és ellátókészség), Pl. Semmelweis Egyetem, János Kórház [1] [1] Nem publikált kutatási eredmények bizonyítják a kijelentést.

19 A SÜRGŐSSÉGI ELLÁTÁS FOLYAMATÁNAK LEGFONTOSABB PROBLÉMÁI ÉS A HÁTTÉRBEN MEGHÚZÓDÓ LEHETSÉGES KIVÁLTÓ OKOK ÖSSZESÍTÉSE – III. A sürgősségi eseteket ellátó helyek személyi- és tárgyi feltételei eltérő szinten vannak (és nem a progresszivitásnak megfelelően, hanem esetlegesen) A minimum feltételek betartása nem teljesül – megfelelő finanszírozás hiányában nem is igen teljesülhet! (Ezért inkább megszüntették!) Az egyes szakterületek külön szervez(get)ik a betegek progresszív ellátását (traumatológia, kardiológiai betegek, stroke-ban szenvedő betegek), azonban a kialakított rendszer nem harmonizált, az egyes szakmáknak eltérő nézetei vannak a sürgősségi betegellátásról

20 A SÜRGŐSSÉGI ELLÁTÁS FOLYAMATÁNAK LEGFONTOSABB PROBLÉMÁI ÉS A HÁTTÉRBEN MEGHÚZÓDÓ LEHETSÉGES KIVÁLTÓ OKOK A jelenlegi finanszírozási rendszer NEM inspirálja a korrekt ellátásra sem a sürgősségi lánc egyes területein betegellátást végző szervezeteket, sem azok dolgozóit; a finanszírozás nem a szakmailag indokolható helyén finanszírozza az ellátást. A sürgősségi betegellátó láncban hiányoznak a szakmai irányelvek és az ezek bázisán leírható helyi protokollok. Az ellátásban résztvevők kompetencia szintje nem jelölt, folyamatos képzésük és akkreditációjuk megoldatlan. A sürgősségi betegekkel kapcsolatos ismeretek oktatásának az orvosképzésben, diplomás ápoló, és szakdolgozói képzésben sincs átgondolt, egységes struktúrája, a képzés mennyiségileg (és bár egyre kevésbé) minőségileg elégtelen.

21 A SÜRGŐSSÉGI ELLÁTÓ RENDSZER FŐ CÉLKITŰZÉSEI Jelentsen folyamatos hozzáférést TÉR és IDŐ vonatkozásában a SZÜKSÉGES (a beteg aktuális állapota szerinti) ellátáshoz Esélyegyenlőséget az ellátás minden láncszemében Struktúrába szervezett beteg helyett beteghez szervezett sürgősségi ellátó folyamatokat

22 AZ EGÉSZSÉGÜGYI REFORM LEHETSÉGES ALAPJAKÉNT Valósítsa meg az akut jellegű, progresszív betegellátás egységes szemléletét Biztosítsa az optimális erőforrás kihasználást (költséghatékonyság!) Biztosítsa az ország egész területén a betegek számára a folyamatos, egyenletes szakmai színvonalú, minőségi vonatkozásban eredményes és hatékony, hozzáférhető sürgősségi ellátást. Tevékenységét mind a diagnosztika, mind a terápia szempontjából végezze költséghatékonyan, a definitív ellátás szellemében.

23 A FEKVŐBETEG ELLÁTÁS ÁTALAKÍTÁSA A SÜRGŐSSÉGI ORVOSTAN LEHET(NE) AZ AZ INTEGRATÍV SZAKTERÜLET, MELYNEK MENTÉN A SZÜKSÉGES FEKVŐBETEG ELLÁTÁSI STRUKTÚRA- ÉS SZEMLÉLETVÁLTÁS VÉGBE VIHETŐ.

24 Egészségügyi reform Kiút keresés

25 A KORSZERŰ SÜRGŐSSÉGI BETEGELLÁTÁS SZINTJEI: 1.A kifejlesztendő sürgősségi ellátórendszer keretében a sürgősségi betegellátó osztályok országos hálózatot alkotnának, amely 38-40 I. szintű kórházzal úgy fedné le az országot, hogy a betegek átlagosan 25-35 km (~50 km átmérőjű kör) távolságon, félórán belül találjanak megfelelő ellátó helyet. 2.20-22 regionális központ (II.) kialakítása, amelyek átlag 50-70 km-en belül (~100 km átmérőjű kör) egyórás átlagos eléréssel biztosítanák a magas szintű szakorvosi ellátást. A regionális sürgősségi központok egyben a közvetlen ellátási terület városi szintű sürgősségi feladatait is ellátják. 3.A (szakmai) hierarchia csúcsán lévő speciális ellátást is nyújtó (fertőző betegségek, égés, toxikológia, neurotrauma, szívsebészet, stb.) intézeti háttérrel rendelkező, főként egyetemi klinikák, országos intézetek egy-egy nagyobb régió ellátásáért felelősek (III.) –

26 AUTONÓMIA TISZTELETBEN TARTÁSA HATÉKONYSÁG – JÓTÉKONYSÁG ELVE NEM ÁRTÁS ELVE IGAZSÁGOSSÁG ELVE

27 A SÜRGŐSSÉGI ELLÁTÁS MODELLJE

28 ALLOKÁCIÓ VALAMELY ERŐFORRÁS SZABAD KAPACITÁSÁNAK HASZNÁLATBA VÉTELE, FELOSZTÁS, SZÉTOSZTÁS, JUTTATÁS INTEGRÁCIÓALLOKÁCIÓ IDŐ- DEPENDENCI A

29 INTEGRÁCIÓ

30 ALLOKÁCIÓ IDŐ- DEPENDENCI A

31 I. = BÁZIS SÜRGŐSSÉGI KÓRHÁZ Alap-szakmák (belgyógyászat, sebészet, szülészet- nőgyógyászat + központi intenzív és aneszteziológia) Napi 40-70 betegforgalom (??) Műszakos munkarend, műszakonként: Legalább 2 orvos (egy szakorvos) Legalább 5 nővér (+ beteghordó + adminisztrátor) Vizsgálók (1 kompletten felszerelt shocktalanító) Legalább 6 ágyas fektető, minimum 1 ágy intenzív ellátási feltételekkel

32 II. = ÁTFOGÓ (REGIONÁLIS) SÜRGŐSSÉGI KÓRHÁZ Széles szakmai spektrum Napi >70 feletti betegforgalom (??) Műszakos munkarend (műszakonként): 3 orvos (2 szakorvos) 8 nővér (+ diszpécser + beteghordók + adminisztrátorok) Vizsgálók (1 kompletten felszerelt shocktalanító) Legalább 12 ágyas fektető, ebből 2 ágy intenzív felszereléssel

33

34 FOLYAMATOS SÜRGŐSSÉGI ELLÁTÁS – ALAPELLÁTÁS ÉS TRANSZPORT SZINTJE Feladat 1.Járóbetegek folyamatos sürgősségi ellátása 2.Állapotstabilizálás 3.Transzportra előkészítés Szakrendelés Központi folyamatos ügyelet Mentők

35 A KÓRHÁZBA VEZETŐ UTAK OPTIMALIZÁLÁSA Akutan kialakuló probléma Folyamatos ellátásra szoruló betegek Terminális ellátás Alapellátás Szakellátás Nappali kórház Szakambulancia Sürgősségi Osztály Kórházi felvétel KÓRHÁZ Mentés

36 FŐBB FELADATOK Jelen helyzet Eredményes és hatékony sürgősségi ellátás Mentés területi fejlesztése Országos beruházás és telepítés politika Laikus képzés, tájékoztatás Alapellátási ügyelet irányításának integrálása a mentésirányításhoz, kórházi ellátáshoz Egységes mentésirányítási elvek, szabályok kialakítása Szakember- képzés fejlesztése Az SO-k terv- és szükséglet- szerű fejlesztése

37 KORSZERŰ SÜRGŐSSÉGI ELLÁTÁS FELTÉTELEI 1.Korszerű sürgősségi ellátó rendszer (országos szint) 2. Korszerűen kialakított (befogadni kész és alkalmas) kórházstruktúra 3.A sürgősségi osztály megfelelő szemléleten alapuló kialakítása (feltételrendszer meghatározása) a.Építészet, műszerezettség b.Működési rend, folyamat-kialakítások, ellátási protokollok 4.Korszerűen kiképzett szakemberek (orvosok és szakdolgozók)

38 A KÜLÖNBÖZŐ ELLÁTÁSI SZINTEK HIERARCHIKUS FELÉPÍTÉSÉNEK ÉS KOMPETENCIÁJÁNAK KAPCSOLATA

39 AZ SBO FUNKCIÓI A kórház „kapuja” Első ellátó funkció Szűrő-osztályozó funkció Ellátási tartalék tömeges baleset esetén A prehospitális és hospitális sürgősségi ellátás kapcsolódási pontja A mentőszolgálat számára konzultációs hely: - a betegátvételben, - a munkabeosztásban (rotáció az OMSZ és a kórház személyzete között), - az oxyológiában (tapasztalatok feldolgozása, ellátási elvek fejlesztése, minőség-ellenőrzés, stb.).

40 A SÜRGŐSSÉGI OSZTÁLY FELADATAI osztályozási feladatok ellátása a kórházba sürg ő sséggel érkez ő betegek részére folyamatos, a kritikus állapotú betegek ellátását biztosító készenlét, megfelelő tárgyi- és személyi feltételekkel differenciáldiagnosztika akut kórképekben a sürgősséggel érkező beteg állapotstabilizálása adott esetekben a definitív ellátás mielőbbi megkezdése, az ambulánsan, vagy 24 órán belül rendezhető kórképek végleges ellátása bizonytalan és határesetek monitorizálása, kezelése a betegek biztonságának garanciája mellett – kórházi ellátási igény esetén – mihamarabb a definitív ellátás helyére juttatása ( diszpozíció ) intézeten belül mobil reanimációs team működtetése konzultatív lehetőség a prehospitális ellátásban dolgozók részére (telemedicina, informatika eszközeinek kihasználása) gyakorló területe a sürgősségi ismeretek oktatásának

41 A SÜRGŐSSÉGI OSZTÁLY FELTÉTELRENDSZERE 60/2003 EüM rendelet 47/2007 (V.11.) ESzCsM rendelet az egészségügyi ellátás folyamatos működtetésének egyes szervezési kérdéseiről 52/2006. (XII. 28.) EüM rendelet a sürgős szükség körébe tartozó egyes egészségügyi szolgáltatásokról 1/2012. (V. 31.) EMMI rendelet Az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimum feltételekről szóló 60/2003. (X. 20.) ESZCSM rendelet és az egészségügyi szolgáltatók és működési engedélyük nyilvántartásáról, valamint az egészségügyi szakmai jegyzékről szóló 2/2004. (XI. 17.) EüM rendelet módosításáról 22/2012 EMMI: A szakképzésről szóló rendelet 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről Magyar Egészségügyi Ellátási Standardok (MEES)

42 A SÜRGŐSSÉGI OSZTÁLY SZEMÉLYI FELTÉTELRENDSZER (1)24 órás folyamatos sürgősségi ellátás (multidiszciplinárisan kiképzett, gyakorlott, helyben tartózkodó SÜRGŐSSÉGI szakorvosok és szakdolgozók), + standardok, protokollok, technika. (2) A kórházban azonnal elérhető, folyamatosan igénybe vehető konzultáció legalább belgyógyászati, baleseti sebészeti, sebészeti, szülészet-nőgyógyászati, intenzív, gyermekgyógyászati és aneszteziológiai szolgálattal. (3) 30 percen belüli konzultációs lehetőség kórházon belül más szakterületekkel. (4) Folyamatos két és többoldalú hírösszeköttetés a szolgálatok közt és az infomatikai központtal

43 AZ SBO MÉRETEI Városi környezetben legalább 6 ágy szükséges Az éves kórházi betegjelentkezésre/beszállításra számított ágyszám: 10 ezer esetre 5 ágy, 20 ezerre 11 ágy, 36 ezerre 21 ágy, 50 ezerre 30 ágy Ágyszám = 1,5x(N x T) / 24, ahol N a 24 óra alatt jelentkező/beszállított betegek száma, T a betegek átlagos tartózkodási ideje az SBO-n Ágyanként 50 m 2 alapterület szükséges!?

44 A MASSACHUSETTS UNIVERSITY HOSPITAL (415 ÁGY) SÜRGŐSSÉGI EGYSÉGE (72 ÁGY!)

45 AZ SBO-VAL SZEMBENI ELVÁRÁSOK Maximalizálni a minőséget Optimalizálni a hatásosságot Minimalizálni a költségeket Az SBO működése önmagában költségigényes, de a kórház egészének működése tükrében gazdaságos, mert: -tehermentesíti az osztályokat, -kórházi betegfelvételt, illetve ápolási napokat takarít meg ( a betegek tekintélyes hányada ambulanter, illetve 12-24 órás fektetői kezeléssel és megfigyeléssel ellátható!).

46

47 KÓRHÁZI SÜRGŐSSÉGI ELLÁTÁS LÉPÉSEI 1. Belépés a kórházi rendszerbe – egy ponton (sürgősségi osztály) 2.(CTAS,) 2. Triage (CTAS,) 3. Vizsgálat, információelemzés, állapotstabilizálás, megkezdett (esetenként definitív) ellátás 4. Definitív ellátás helyére juttatás (diszpozíció) a. adott kórház i.:magas dependencia szintű ellátó egysége ii: aktív ellátó egység b. sürgősségi fekvőbetegellátás (<24óra) c. ambuláns ellátás i: definitív ii: alapellátásba visszairányítva iii: szakellátásba visszairányítva d. Más intézetbe irányítás / szállítás

48 A sürgősségi ellátórendszerbe került betegek 80%-a csupán rutin ellátást, 15% sürgős ellátást igényel, és mindössze 5%-uk az ún.”critical care”. A mindennapi gyakorlatban az egyik legnagyobb probléma a 15+5% felismerése, azonosítása.

49 … OLYAN ÉRTÉKELŐ RENDSZER, MELYNEK SEGÍTSÉGÉVEL – AKUT EGÉSZSÉGKÁROSODÁS ESETÉN - NAGY VALÓSZÍNÜSÉGGEL HATÁROZHATÓ MEG A SZÜKSÉGES ELLÁTÁS SZINTJE (HUMÁN ÉS MŰSZERES FELTÉTELEI) ÉS IDŐBELI SÜRGŐSSÉGE. A triage-elv fontos eleme a folyamatosság: időről időre újraértékelést kell végeznünk! OSZTÁLYOZÁS - TRIÁZS

50 TRAIGE  K LINIKAI KOCKÁZATKEZELÉSI RENDSZER *  V ESZÉLYEZTETETTSÉGI SZINT MEGHATÁROZÁSÁRA  I DŐFAKTOROK RACIONALIZÁLÁSÁRA  A SZOLGÁLTATÁS MINŐSÉGÉNEK OPTIMALIZÁLÁSÁRA  A LLOKÁCIÓS RENDSZER  A Z ADOTT BETEG RIZIKÓ MENEDZSMENTJÉNEK RÉSZEKÉNT *  A Z ELLÁTÓRENDSZER KIHASZNÁLÁSÁNAK OPTIMALIZÁLÁSÁRA  I NDIKÁTORKÉNT SZERVEZETFEJLESZTÉSHEZ, FINANSZÍROZÁSHOZ

51 Reszuszcitáció Kritikus SÜRGŐS Nem sürgős HALASZTHATÓ Döntéshozatal a beteg mellett 1.A tünetek felmérése 2.Tünetek értékelése (score-ok alkalmazása) 3.A sürgősségi fok (személyzet és idő mellérendelés) megállapítása egységes elvek alapján Értékelő rendszerek: Canadian Triage Acuity Scale,

52

53 A SÜRGŐSSÉGI OSZTÁLY SZEMÉLYI FELTÉTELRENDSZERE Szakorvos kell! Multidiszciplinárisan képzett, valamennyi szakma sürgősségi eseteinek felismerésében, elbírálásában és elsődleges ellátásában jártas szakemberek kellenek! Ehhez: A szakmáknak meg kellene határozniuk három szintet a.A sürgősségi szakorvos által ellátandó eseteket, b.A szakorvost igénylő, de másnapra/távolabbra halasztható eseteket, c.Az azonnali más szakorvosi ellátást igénylő eseteket.

54 S ZÜKSÉGLET : 1000 SZAKORVOS K ÍNÁLAT : 300 SZAKORVOS I NPUT : ÉVI 10-15 SZAKORVOS O UTPUT : ÉVI 15-20 SZAKORVOS

55 A SÜRGŐSSÉGI OSZTÁLY SZEMÉLYI FELTÉTELRENDSZERE Szakdolgozó kell! A Sürgősségi Osztályon végzett szakdolgozói munka speciális szakismereteket követel, ezt a képzésben és a végzettségben is (több szinten) tükröztetni kellene. Külön fejezetet érdemel ennek során a ‘triage nurse’ képzés, hiszen a rendszer alapja a jó osztályozás!

56 A beteg SBO-n töltött idejének megoszlása (28 perc) (119 perc)

57 Nagyon fontos – nagyon problémás Nagyon problémás Alig problémás Alig fontosNagyon fontos A betegnek Család kommunikáció Érzelmi segítés Távozási útmutatás Team- munka műszerezettség Nővér-kacsolat Kommunikáció Válaszadás kedvesség Fájdalomcsillapítás Orvosi kommunikáció Várakozási idő Orvosra elbocsátásig

58 Beteg kívánságlista

59 Beteg elégedettség

60 A beteg útja az SBO-n BelépésRecepció Triázs Regisztráció Vizsgáló - nem szakorvos NŐVÉR Szakorvos – elbocsátó * 6 különböző lépés * 6 különböző személy * 31 perc a vizsgálóig * 47 perc az orvosig

61 A SÜRGŐSSÉGI LÁNC JÖVŐKÉPE OMSZ I. II. III. Osztályok ? Speciális központok Kórházhoz kapcsolódó ügyeleti központok Családorvosi ügyeleti központok

62

63 Gregory A. Volturo SIASTOK 2015

64 Ő maga a Sürgősségi Intézet! Lehet, hogy kicsit túlvállaltuk magunkat?!

65 . SEMMI SEM NEHEZEBB, VESZÉLYESEBB ÉS BIZONYTALANABB, MINT ÉLENJÁRNI EGY ÚJ REND BEVEZETÉSÉBEN. A KEZDEMÉNYEZŐ UGYANIS ELLENSÉGEIVÉ TESZI MINDAZOKAT, AKIKNEK KEDVEZETT A RÉGI REND ÉS LAGYMATAG TÁMOGATÁST KAP AZOKTÓL, AKIKNEK HASZNOS AZ ÚJ. NICCOLO MACHIAVELLI, 1513.