Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Bemutatkozás Kukucska István az MFTK / Munkavédelmi, Foglalkozás-egészségügyi, Tűz-, és Környezetvédelmi / Egyesület Elnöke, tűz,- és munkavédelmi szakmenedzser.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Bemutatkozás Kukucska István az MFTK / Munkavédelmi, Foglalkozás-egészségügyi, Tűz-, és Környezetvédelmi / Egyesület Elnöke, tűz,- és munkavédelmi szakmenedzser."— Előadás másolata:

1 Bemutatkozás Kukucska István az MFTK / Munkavédelmi, Foglalkozás-egészségügyi, Tűz-, és Környezetvédelmi / Egyesület Elnöke, tűz,- és munkavédelmi szakmenedzser BM szakmai vizsgaelnök Biztonságszervező szakmérnök Játszótéri eszközök szabványosítási szakértője volt igazságügyi tűzvédelmi szakértő a Tűzmegelőzés Kft tulajdonosa T:

2 Megrengette Magyarország tűzvédelmét Számos tűzvédelmi jogszabály jelent meg az elmúlt hónapokban, amelyek alapvetően megváltoztatták a tűzvédelem ügyintézését és a betartandó előírásokat hazánkban. 2

3 54/2014. / XII. 5. / BM rendelet Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat OTSZ 5.0 Magyar Közlöny 166. szám Határidő: március 06-a volt

4 Előadási anyagok elérhetősége Az elhangzott előadás anyagok az alábbi honlapról letölthetőek 4

5 A régi nem volt jó??? Miért kellett módosítani az OTSZ-t? Nézzünk meg egy kis történelmi áttekintést 5

6 Kukucska István tűzvédelmi szakmenedzser 52 ÉVE - Az 1/1963. (VII. 5.) BM sz. - rendelettel jelentek meg a tűzállósági fokozat, a tűzveszélyességi osztály stb. fogalmai 41 ÉVE – Csertő utcai tűz 1972-ben – 7 halott - 4/1974. (VIII. 1.) BM rendelet – hatályban volt 6 évig 6

7 35 ÉVE - 3/1980. (VIII. 30.) BM rendelet a tűz elleni védekezésről és a tűzoltóságról - 4/1980. (XI. 25.) BM rendelet – ezzel vált külön először az OTSZ rész ezek a jogszabályok 16 évet éltek meg 7

8 19 ÉVE - 35/1996. (XII. 29.) BM rendelet ami 6 évig volt hatályban 13 ÉVE - 2/2002. (I. 23.) BM rendelet a tűzvédelem és a polgári védelem műszaki követelményeinek megállapításáról 8

9 7 ÉVE 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet 4 ÉVE 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet És most 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet OTSZ 5.0 9

10 És mi lesz még és mikor OTSZ 5.1 OTSZ 5.2 …….??? 10

11 Mi indokolta most a változtatást? A hatályos OTSZ alkalmazási nehézségei: /elsősorban a tervezésre, kivitelezésre értelmezendőek/ - értelmezés igénye gyakori - még mindig nagyszámú eltérés szükséges - számos speciális esetet nem kezel - követelmény és megoldás együtt 11

12 Mi volt a CÉL?? Az alapvető cél: szabályozás teljesen új alapokon – OTSZ ill. TvMI - az OTSZ tartalmazza majd a konkrét tűzvédelmi követelményeket, az elérendő biztonsági szintet 12

13 Hogyan valósítható meg? Az OTSZ mindenkire nézve kötelező rendelkezéseket tartalmaz, melyek által a meghatározott biztonsági szint több módon is biztosítható lesz.. 13

14 Mi a különbség? Felépítés Jogszabály: az elvárt biztonsági szint konkrét meghatározása Tűzvédelmi Irányelvek: műszaki megoldások, amelyekkel teljesül az elvárt biztonsági szint 14

15 Bármilyen más megoldás, ha biztosítja az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó követelményeit, akkor az elfogadható… TvMI Szabályozási elv OTSZ – kötelező követelmény TvMI – önkéntes megoldás 15

16 Mi a TvMI? Tűzvédelmi Műszaki Irányelv: - Ezek ajánlásokat fogalmaznak meg Választható műszaki megoldásokat, számítási módszereket tartalmaznak, amelyekkel teljesül az elvárt biztonsági szint 16

17 Milyen módszerekkel? a vonatkozó nemzeti szabvány betartásával,  a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvekben rögzített megoldások alkalmazásával, vagy  ezektől eltérő, de azonos biztonsági szintet nyújtó, a tervező által igazolt megoldással nagyobb és tágabb lehetőségek a megvalósításban is 17

18 Hogyan is nézhet ez ki? A cél a maximális biztonság, ami elérhető különböző módszerekkel és utakon… Hogyan??? 18

19 19

20 Nem – Jogszabály – Jogszabálypótlék – Szabvány Hanem – tervezői segédlet – önkéntesen alkalmazandó – választható megoldásokat, módszereket tartalmaz TvMI 20

21 Ki készíti el? december 17-én megalakult a Tűzvédelmi Műszaki Tanács, amelynek feladata a tűzvédelmi műszaki irányelvek kidolgozása. 21

22 Milyen témakörökben? Megjelent: 9 témakörben - Tűzterjedés elleni védelem - Kiürítés - Hő és füst elleni védelem - Tűzoltó beavatkozási feltételek - Beépített tűzjelző berendezések - Beépített tűzoltó berendezések - Villamos és villámvédelmi berendezések - Számítógépes szimuláció - Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv 22

23 Ki fogja kiadni?? Az OKF Főigazgatója, így változtatás igénye esetén nem lesz hosszas jogi eljárás. 53/2014. / XII. 5. / BM rendelet 23

24 tűzvédelmi műszaki megfelelőségi kézikönyv: olyan tűzvédelmi dokumentáció, amely az építmény építését, átalakítását, bővítését követően a megvalósult tűzvédelmi adatokat, továbbá a használati feltételeket tartalmazza, amelyekkel az építmény tűzvédelmi szempontból biztonságosan üzemeltethető TMMK Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv

25 Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv - TMMK MI ez a TMMK ?? És miért kell? Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv - cél: a tűzvédelmi helyzet szinten-tartása - eszköz: rendszeres felülvizsgálat Lényeg a megőrzési kötelezettség, mivel 5 évente felül kell vizsgálni. 25

26 26 Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság A TvMI-k a honlapról elérhetőek.

27 Egyéb keresés - Dokumentumok - Belügyminisztérium - Tevékenységre vonatkozó adatok oszlop - Jogszabálytervezetek Egyes miniszteri rendeleteknek az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló BM rendelet tervezete Belügyminisztérium, július 29. A véleményezés végső határideje: augusztus 1. 27

28 A Tv-i törvény alábbi módosítása jogi alapot adott a TvMI-nek Az évi XXXI. Törvény 3/A.§(3) bekezdése szerint az OTSZ-ben meghatározott biztonsági szint elérhető a) tűzvédelmet érintő nemzeti szabvány betartásával, b) a TvMI-kben kidolgozott műszaki megoldások, számítási módszerek alkalmazásával, vagy c)a TvMI-től vagy a nemzeti szabványtól részben vagy teljesen eltérő megoldással,ha az azonos biztonsági szintet a tervező igazolja. 28

29 19. § (1) 69 A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, a jogi személyeknek, a jogi és a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinek, ha a munkavégzésben részt vevő családtagokkal együtt ötnél több munkavállalót foglalkoztatnak, vagy ha ötvennél több személy befogadására alkalmas létesítményt működtetnek, illetve a magas kockázati osztályba tartozó ipari és tárolási alaprendeltetésű kockázati egységben és kereskedelmi szálláshelyeken tűzvédelmi szabályzatot kell készíteniük. – utóbbi fogalmi tisztázása szükséges évi XXXI. Törvény - a kockázati osztálynak 29

30 20. § (1) 72 A tűzvédelmi helyzetre kiható olyan tevékenységet, amely a kockázati osztály megváltoztatását teszi szükségessé, vagy a raktározás, termelés kapacitásának 15%-kal történő növelését eredményezi, a tevékenység megkezdése előtt legalább tizenöt nappal a kezdeményező a tűzvédelmi hatóságnál köteles bejelenteni évi XXXI. Törvény bejelentési kötelezettség 30

31 Mi változott most dec. 05-én? 300/2014. Korm. Rendelet Egyes kormányrendeleteknek az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat hatálybalépésével összefüggő módosításáról 31

32 Kormányrendeleteket módosított 14 db kormány rendelet módosítása szerepel a jogszabályban Többségében csak kisebb változások vannak, de érdemes átnézni. Lényegesebbek a következők! 32

33 239/2011. (XI. 18.) Korm. rendelet módosítása 8. Az önkormányzati és létesítményi tűzoltóságokra, valamint a hivatásos tűzoltóság, önkormányzati tűzoltóság és önkéntes tűzoltó egyesület fenntartásához való hozzájárulásra vonatkozó szabályokról szóló 239/2011. (XI. 18.) Korm. rendelet módosítása - tűzterhelés 33

34 Mégiscsak van tűzterhelés? (2) Az R § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Létesítményi tűzoltóságot kell működtetni ott ahol) a) a 2. mellékletben foglalt tűzszakasz alapterülete és a 3–7. melléklet alapján meghatározott számított tűzterhelése megkívánja, az ott meghatározott létszámmal,” 11. § Az R6. a 3–7. melléklet szerinti 3–7. melléklettel egészül ki. 34

35 Bírság rendelet 9. A tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet módosítása 35

36 Érdemes figyelembe venni Az R7. 1. mellékletének 29. sora helyébe a következő sor lép: [Tűzvédelmi szabálytalanság – Tűzvédelmi bírság legkisebb Tűzvédelmi bírság legnagyobb Mértéke (Ft) „29. Ha az üzemeltető – aláírt megállapodással, megbízással dokumentálva – megfelelő szervezettel, illetve tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személlyel vagy szolgáltatás igénybevételével nem gondoskodik a létesítmény tűzvédelméről ott, ahol ezt jogszabály előírja / 10/2008. (X. 30.) ÖM rendelet módosítása kidolgozás alatt / 36

37 Szabadtéri rendezvények [A Kormány első fokú tűzvédelmi hatóságként a katasztrófavédelmi kirendeltséget jelöli ki, amely] „n) a szabadtéri rendezvény megtartását megtilthatja, a rendezvény azonnali befejezését rendelheti el, ha az írásban meghatározott vonatkozó tűzvédelmi előírások, biztonsági intézkedések nem garantálják megfelelően a rendezvényen tartózkodók biztonságát, vagy nem tartják be azokat.” 37

38 12. Az állam által elismert szakképesítések szakmai követelmény moduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Korm. rendelet módosítása 395. A Tűzvédelmi előadó feladatai megnevezésű, azonosító számú szakmai követelménymodul A képzéssel foglalkozó szervezeteket érinti 38

39 Már március 06-tól alkalmazni kellett A tűzvédelmi szabályzat készítéséről szóló 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet módosítása

40 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet a tűzvédelmi szabályzat készítéséről 2. § (1) A Szabályzatot a tűzvédelmi helyzetre kiható változás esetén úgy kell átdolgozni, hogy az naprakész legyen. - Ezen előírás továbbra is hatályban maradt!

41 Új szöveg 3. §. (A Szabályzatnak tartalmaznia kell:) ÚJ! - „c) az építményekre, szabadterekre vonatkozó eseti tűzvédelmi használati szabályokat, előírásokat;” Régi szöveg: c) a létesítmény (létesítmények), építmények, tűzszakaszok, illetőleg a helyiségek, szabadterek, veszélyességi övezetek tűzveszélyességi osztályba sorolását és az azokra vonatkozó eseti tűzvédelmi használati szabályokat, előírásokat; Kérdés – tűzszakaszok, helyiségek, veszélyességi övezetek???

42 Milyen legyen???

43 (A Szabályzat mellékleteként Tűzriadó Tervet kell készíteni:) „f) a robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag előállítására, feldolgozására, tárolására szolgáló építményre és szabadtérre, ahol az anyag robbanásveszélyes állapotban fordul elő; g) tűzveszélyes osztályba tartozó anyag előállítására, feldolgozására, tárolására szolgáló m2-nél nagyobb alapterületű építményre és szabadtérre.”

44 Mi változott még?? 4. A tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről, a tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezésről és a tűzvédelmi szakvizsga részletes szabályairól szóló 45/2011. (XII. 7.) BM rendelet módosítása

45 Csak ennyi….. Az R4. 1. melléklet 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „2. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerint robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagoknak bármely időpontban 300 kg tömegmennyiséget meghaladó mennyiségű tárolását vagy 100 kg tömegmennyiséget meghaladó mennyiségű ipari vagy szolgáltatás körébe tartozó feldolgozását, technológiai felhasználását végzők.”

46 9/2015. / III. 25. / BM rendelet tv-i szakmai képesítési követelményeiről és szakmai képzéseiről 5. melléklet a 9/2015. ( III. 25. ) BM rendelethez A gazdálkodó szervezeteknél a tűzvédelem szakágazatban, illetve a tűzvédelmi szolgáltatás területén foglalkoztatottak által az e rendelet hatályba lépése előtt megszerzett elismerhető szakmai képesítések szintjei a képzési formák alapján

47 Milyen képesítése van?? (3) Az (1) bekezdésben felsoroltaknak a tűzvédelem biztosításáról megfelelő szervezettel, tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személlyel, illetve szolgáltatás igénybevételével kell gondoskodniuk abban az esetben, ha b) tűzveszélyes osztályba tartozó anyagot, terméket tárolnak és az egy telephelyen a szabadtéri és az épületen belüli tárolásra szolgáló összesített alapterület meghaladja az m2-t, stb….

48 Középszintű / nem középfokú ??? 2. Középszintű: - tűzvédelmi előadó szakképesítés; - a 10 hónapos képzési idejű tűzoltó tiszthelyettes-képző szak; - az 1991 előtt a minisztériumok és a fővárosi, illetőleg a megyei tanácsok végrehajtó bizottságai, valamint a BM TKK által szervezett kétéves levelező vagy a 2 hónapos bentlakásos tűzvédelmi előadói tanfolyam; után a BM Tűzvédelmi Oktató és Kutató Intézetben szerzett középfokú tűzvédelmi előadói képesítés; ig a Munkavédelmi Képző és Továbbképző Intézetben és jogelődjeiben, munkavédelmi felsőfokú tanfolyamon szerzett középfokú tűzvédelmi képesítés vagy - tűzvédelmi előadó I. szakon (OKJ azonosító szám: ) szerzett képesítés, illetőleg szakképzettség.

49 Felsőfokú??? – Felsőszintű??? 3. Felsőszintű: - egyetemi vagy főiskolai végzettség megszerzését követően a tűzoltó tiszti átképző, tűzoltó átképző szakon szerzett képesítés; - tűzvédelmi főelőadó szakképesítés; - főiskolai szintű tűzvédelmi szak, tűzvédelmi szakirány; - főiskolai szintű műszaki szakoktató szak, tűzvédelmi szakirány (2002. február után beiskolázottak részéről e végzettség csak abban az esetben fogadható el, ha a végzett hallgató rendelkezik a hivatásos állományra előírt, valamely - tűzoltás, műszaki mentés vezetésére jogosító - legalább középfokú szakmai képesítéssel, szakképzettséggel); - katasztrófa- és tűzvédelmi szervező (tiszt) szakképesítés; - rendészeti szervező szakképzés, tűzoltó szervező elágazás (elágazás); - a hazai vagy külföldi belügyi és államilag elismert felsőoktatási intézmény szakirányú szakán okleveles tűzvédelmi mérnöki és tűzvédelmi mérnöki szakon szerzett végzettség; - a tűzoltó tiszti átképző, tűzoltó átképző szakon szerzett szakképesítés; - a BM Akadémia Tűzoltó Tagozatán; - a előtt tűzoltótechnikus-képző szakon, valamint a kétéves nappali vagy hároméves levelező tisztképző szakon vagy - a hároméves levelező tűzvédelmi előadói vagy a tűzvédelmi vezetői szakon, valamint a tűzvédelmi szakelőadói szakon (OKJ azonosító szám: ) szerzett képesítés, illetőleg szakképzettség. 23

50 Hol és milyen képesítéssel??? 7. § (1) A gazdálkodó szervezeteknél tűzvédelmi szakágazatban foglalkoztatottak közül legalább középszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt minimum havi 8 órában kell foglalkoztatni abban az esetben, ha: a) a gazdálkodó szervezet robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot állít elő, dolgoz fel, tárol és az egy telephelyen előállított, feldolgozott, tárolt anyag együttes, egyidejű mennyisége meghaladja az 1000 kg/liter mennyiséget, de legfeljebb 5000 kg/liter, b) a gazdálkodó szervezet tűzveszélyes osztályba tartozó anyagot, terméket tárol és az egy telephelyen a szabadtéri és az épületen belüli tárolásra szolgáló, összesített alapterület meghaladja az 1000 m2-t, de legfeljebb a m2-t,

51 És még…. c) a gazdálkodó szervezet ipari vagy mezőgazdasági tevékenységet végez és a családtagokkal együtt a munkavégzésben résztvevő munkavállalók egyidejű létszáma meghaladja a 100 főt, vagy d) a gazdálkodó szervezet olyan épületrészt, épületet üzemeltet, vagy bérel, da) amelyben tömegtartózkodásra szolgáló, de legfeljebb 500 fő befogadóképességű helyiség található, ???? db) amely összesített befogadóképessége meghaladja az 500 főt, de legfeljebb fő, vagy dc) amelyben menekülésben korlátozott személyek elhelyezése, ellátása, kezelése, nevelése, oktatása, gondozása történik és e személyek egyidejű létszáma meghaladja a 20 főt, de legfeljebb 100 fő.

52 FELSŐ szintű tv-i képesítés!!! (2) A gazdálkodó szervezeteknél tűzvédelmi szakágazatban foglalkoztatottak közül felsőszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell foglalkoztatni abban az esetben, ha: a) a gazdálkodó szervezet főfoglalkozású létesítményi tűzoltóság működtetésére kötelezett, b) a gazdálkodó szervezet robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot állít elő, dolgoz fel, tárol és az egy telephelyen előállított, feldolgozott, tárolt anyag együttes, egyidejű mennyisége meghaladja az 5000 kg/liter mennyiséget, ??? c) a gazdálkodó szervezet tűzveszélyes osztályba tartozó anyagot, terméket tárol és az egy telephelyen a szabadtéri és az épületen belüli tárolásra szolgáló, összesített alapterület meghaladja a m2-t, vagy

53 És még??? d) a gazdálkodó szervezet olyan épületrészt, épületet üzemeltet, vagy bérel, da) amelyben 500 főt meghaladó befogadóképességű helyiség található, db) amely összesített befogadóképessége meghaladja a 2000 főt, vagy dc) amelyben menekülésben korlátozott személyek elhelyezése, ellátása, kezelése, nevelése, oktatása, gondozása történik és e személyek egyidejű létszáma meghaladja a 100 főt.

54 Mikor, mennyi időben??? (3) A (2) bekezdés a) pontjában meghatározottak esetén minimum heti 40 órában, (2) A gazdálkodó szervezeteknél tűzvédelmi szakágazatban foglalkoztatottak közül felsőszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell foglalkoztatni abban az esetben, ha: a) a gazdálkodó szervezet főfoglalkozású létesítményi tűzoltóság működtetésére kötelezett, stb. előírás

55 Bölcsőde, óvoda, iskola??? 7. § (1) A gazdálkodó szervezeteknél tűzvédelmi szakágazatban foglalkoztatottak közül legalább középszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt minimum havi 8 órában kell foglalkoztatni abban az esetben, ha: dc)amelyben menekülésben korlátozott személyek elhelyezése, ellátása, kezelése, nevelése, oktatása, gondozása történik és e személyek egyidejű létszáma meghaladja a 20 főt, de legfeljebb 100 fő fő felett felsőszintű t-i képesítés!!!- 16 óra!!!

56 Tv-i oktatás tartása (6) A munkavégzésben részt vevő családtagokkal együtt ötnél több munkavállalót foglalkoztató vagy ötvennél több személy befogadására alkalmas helyiséget üzemeltető gazdálkodó szervezet esetén a tűzvédelmi oktatást legalább középszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy végezhet. Azokban az esetekben, ahol jogszabály felsőszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy alkalmazását írja elő, tűzvédelmi oktatást kizárólag felsőszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy tarthat.

57 Mi ez ??? (7) A (6) bekezdésben nem szabályozott esetekben tűzvédelmi oktatást legalább alapszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy tarthat. 4. A gazdálkodó szervezeteknél tűzvédelmi szakágazatban foglalkoztatottakra vonatkozóan 4.1.Alapszintű: - a régi képzési rendzzerben alapfoknak minősülő képzés – ma már nincs ilyen

58 TVSZ készítése (8) Tűzvédelmi szabályzatot legalább középszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy készíthet, módosíthat. Azokban az esetekben, ahol jogszabály felsőszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy alkalmazását írja elő, tűzvédelmi szabályzat készítésére, módosítására felsőszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy jogosult.

59 Ki végezhet felülvizsgálatot? 9. § (1) Villamos berendezések tűzvédelmi felülvizsgálatának vezetését, abban érdemi munka folytatását olyan személy végezheti, aki az Országos Képzési Jegyzék szerinti erősáramú berendezések felülvizsgálója vagy erősáramú berendezések időszakos felülvizsgálója szakképesítéssel rendelkezik.

60 A lényeg, ha ott előfordul… (2) A robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag előállítására, feldolgozására, tárolására szolgáló helyiségek, szabadterek – ha ott az anyag robbanásveszélyes állapotban fordul elő – villamos berendezéseinek vizsgálatához a vizsgálatot végző személynek az (1) bekezdésben meghatározottakon felül az Országos Képzési Jegyzék szerinti sújtólég- és robbanásbiztos villamosberendezés-kezelő vagy robbanásbiztos berendezés kezelő szakképesítéssel is rendelkeznie kell.

61 cél: a tűzvédelmi helyzet szinten-tartása eszköz: rendszeres felülvizsgálat A rendeltetésben, használatban bekövetkezett változásokhoz hozzá kell igazítani a tűzvédelmi megoldásokat. - feladatunk megőrzés és adatok nyilvántartása TMMK Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv 61

62 Az építmény használatbavételét követő 60 napon belül az építmény tulajdonosának, társasház esetén a társasháznak – az 5 szintesnél magasabb lakóépületek, – az m 2 -nél nagyobb közösségi épületek, – az m 2 -nél nagyobb ipari épületek, – a m 2 -nél nagyobb mezőgazdasági épületek, – a m 2 -nél nagyobb tárolási épületek vagy – speciális építménynek minősülő közúti alagút, valamint felszín alatti vasút esetében. A fentieket az e rendelet hatálybalépését követően használatba vett építmények esetében kell alkalmazni. Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyvvel kell rendelkeznie 62

63 (1) A TMMK-t elektronikus vagy nyomtatott formátumban kell elkészíteni, vezetni és az építmény területén kell tartani. (2) Az építmény használatbavételét követő 5. évben, majd azt követően 5 éves ciklusidővel a tulajdonos köteles felülvizsgáltatni az építmény TMMK-ban foglaltaknak megfelelő kialakítását, állapotát, 283 § 63

64 54/2014. / XII. 5. / BM rendelet Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat OTSZ 5.0 Magyar Közlöny évi 166. szám

65 FOGALMAK 200 fogalom van az OTSZ-ben, ebből közel 40 ÚJ fogalom, javasolt átnézni a meghatározásokat 65

66 Az építmények tűzvédelmi használati előírásainak számítanak a XVIII. fejezet HASZNÁLATI SZABÁLYOK XIX. fejezet ÉGHETŐ FOLYADÉKOK ÉS GÁZOK HASZNÁLATI SZABÁLYAI XX. fejezet ELLENŐRZÉS, KARBANTARTÁS, FELÜLVIZSGÁLAT 66

67 alaprendeltetés: a kockázati egységek rendeltetés szerinti elkülönítéséhez és az ettől függő tűzvédelmi követelmények megállapításához szükséges, a kockázati egység, valamint a kockázati egységen belül önálló rendeltetési egységek jellemző, elsődleges használati célját kifejező besorolás, amely lehet – ipari-mezőgazdasági alaprendeltetés: ipari, mezőgazdasági rendeltetésű önálló rendeltetési egységet tartalmazó kockázati egység alaprendeltetése, – közösségi alaprendeltetés: közösségi rendeltetésű önálló rendeltetési egységet tartalmazó kockázati egység alaprendeltetése, – lakó alaprendeltetés: lakást, szálláshelynek nem minősülő üdülőegységet és ehhez tartozó rendeltetésű helyiségeket tartalmazó kockázati egység alaprendeltetése, – tárolási alaprendeltetés: tárolási rendeltetésű önálló rendeltetési egységet tartalmazó kockázati egység alaprendeltetése, – vegyes alaprendeltetés: eltérő alaprendeltetésű önálló rendeltetési egységeket tartalmazó kockázati egység alaprendeltetése. Értelmező rendelkezés 67

68 – közösségi rendeltetés: lakónak, iparinak, mezőgazdaságinak, tárolásinak nem minősülő rendeltetés. Értelmező rendelkezés 68

69 átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés végrehajtásáig biztosítja 69

70 (1) Az átmeneti védett tér lehet a) önálló helyiség, 70

71 b ) önálló menekülési útvonallal rendelkező tűzszakasz, 71

72 c) füstmentes lépcsőház pihenő része vagy d) tetőfödém. (2) Az átmeneti védett teret úgy kell méretezni, hogy befogadóképessége megfeleljen az adott építményszinten egyidejűleg tartózkodó, menekülésben korlátozott személyek maximális létszámának. 72

73 Kukucska István munka,- és tűzvédelmi szakmenedzser melléklet a (az) …/2011.(……) Korm. rendelethez tűzvédelmi szabálytalanság tűzvédelmi bírság legkisebb mértéke /Ft/ tűzvédelmi bírság legnagyobb mértéke /Ft/ 1. Tűzvédelmi előírás megszegése, ha az tüzet idézett elő Menekülésre számításba vett kijárat, vészkijárat leszűkítése / kijárat / kijárat 8. Kiürítésre figyelembe vett közlekedőn, folyosón éghető anyagok, tárgyak elhelyezése /k özlekedő /köz lekedő

74 74

75 biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére 75

76 életvédelmi jellegű védelem: az építményben, tűzszakaszban tartózkodók biztonsága érdekében, a tűz korai jelzésével, a kiürítés megfelelő feltételeinek biztosítására létesített beépített tűzjelző berendezés által nyújtott védelem, 76

77 77

78 előkészítés nélkül menthető személy: olyan mozgásképtelen személy, akinek mentése előkészítés nélkül végrehajtható, 78

79 előkészítéssel menthető személy: olyan mozgásképtelen személy, akinek mentése kizárólag előkészítés (szállítható állapot megteremtése és fenntartása) után hajtható végre, 79

80 előkészítéssel sem menthető személy: olyan mozgásképtelen személy, akinek mentése nem hajtható végre 80

81 értékvédelmi jellegű védelem: az építmény, tűzszakasz, szabadtér területén elhelyezett anyagi javak védelme érdekében, a tűz korai jelzésével, a hatékony tűzoltás feltételeinek biztosítására létesített beépített tűzjelző, tűzoltó berendezés által nyújtott védelem, 81

82 82

83 menekülésben korlátozott személy: olyan személy, aki életkora – 0-10 éves vagy 65 év feletti –, értelmi vagy fizikai-egészségi állapota alapján, esetleg külső korlátozás miatt önálló menekülésre nem képes 83

84 84

85 mozgásképtelen személy: olyan személy, aki menekülésre nem képes, mentése pedig személyzetet, szükség szerint segédeszközt igényel önállóan menekülésre képes személy: olyan menekülő személy, aki életkora, értelmi és fizikai-egészségi állapota alapján önállóan, esetleg kiegészítő irányítás mellett képes a menekülésre és menekülését nem gátolja kényszertartózkodás miatt külső korlátozás 85

86 86

87 menekülési felvonó: tűz esetén a benntartózkodók által is használható biztonsági felvonó menekülési jel: olyan biztonsági jel, amely a menekülésre szolgáló kijárat, vészkijárat helyét és az építményben, épületen belül vagy a szabadtéren – a közlekedési (kijárati) úton – annak irányát mutatja 87

88 menekülésiútirány-jelző rendszer: olyan rendszer, amely szembetűnő és félreérthetetlen információt és megfelelő vizuális utasítást biztosít a bent tartózkodók számára a terület elhagyásához vészhelyzet esetén a kijelölt menekülési útvonalon azáltal, hogy egyértelműen elrendezett vizuális eszközöket, jeleket és megjelöléseket alkalmaz 88

89 89

90 menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában – tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a meneküléshez szükséges időtartamig 90

91 91

92 92

93

94 segítséggel menekülő személy: olyan menekülésben korlátozott személy, aki fizikai segítség vagy irányítás mellett vagy a külső korlátozás ellenőrzött feloldása és irányítás mellett képes a menekülésre, 94

95 (2) A menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak megengedett legnagyobb hosszúságát a 7. melléklet 1. táblázata tartalmazza. 95

96 ABCDE 1 a megengedett legnagyobb útvonalhossz (m), ha a kiürítendő kockázati egység kockázati osztálya 2NAKAKKKMK 3Menekülési út elérési távolsága Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül 5Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a menekülési útvonalba lépés helyétől mérve 40 96

97 97

98 b) a kulcsdobozt a menekülő személy számára elérhető helyen, az ajtótól legfeljebb 0,5 m távolságra és biztonsági jellel megjelölve helyezik el, c) az adott helyen egyetlen, menekülésre szolgáló ajtó van beépítve. Hátrányos helyzetűek szállása ! 98

99 99

100 (8) A menekülést akadályozó beléptető rendszer alkalmazása esetén biztosítani kell a) a menekülő személy részére a beléptetési ponton a késedelem nélküli áthaladást, az ehhez szükséges vezérlést, eszközöket és használhatóságukat, b) a beléptetési ponton a szabaddá váló útvonal szükséges szélességét, átbocsátóképességét, c) az áthaladást gátló szerkezet menekülést nem akadályozó helyzetbe ca) állását automatikusan vagy cb) állíthatóságát kézzel, legfeljebb 220 N erőigénnyel. 100

101 101

102 102

103 103

104 (2) A szabadtéri rendezvény területén a menekülés irányát – a napnyugta utáni időszakban is látogatható rendezvény esetén – világító menekülési biztonsági jelekkel kell jelölni. A jelölések láthatóságát oly módon kell biztosítani, hogy a résztvevők számára a szabadtéri rendezvény területének bármely pontjáról, annak teljes időtartama alatt legalább egy jelölés látható és felismerhető legyen. 104

105 105

106 (3) A (2) bekezdés szerinti jelölések, biztonsági jelek legkisebb mérete x 600 mm. (4) A napnyugta utáni időszakban is látogatható rendezvény területén a közlekedési útvonalak megvilágítását biztosítani kell. (5) A szabadtéri rendezvény területén közterületi világítással rendelkező közlekedési és menekülési útvonalakon, külön megvilágítás és a megvilágításhoz tartalék energiaforrás kiépítése nem szükséges. 106

107 107

108 (3) Ha hangosító rendszer nem kerül kiépítésre, akkor a szabadtéri rendezvény területét és adottságait figyelembe véve minden megkezdett m 2 területre legalább 1 db villamos hálózattól független hangosító eszközt kell készenlétben tartani. (4) Ha hangosító rendszer kiépítésre kerül, de a tartalék energiaellátása legalább 30 percen át nem biztosított, akkor annak kiegészítésére a (3) bekezdésben meghatározott számú, villamos hálózattól független hangosító eszközt kell készenlétben tartani. 108

109 109

110 (1) A szabadtéri rendezvény ülőhelyekkel tervezett nézőterén – a padok kivételével – csak a padlóhoz, a talajhoz vagy egy-egy soron belül egymáshoz rögzített ülőhelyekkel alakítható ki. Az ülőhelyeket úgy kell elrendezni és a menekülésre tervezett útvonalakat úgy kell kialakítani, hogy az útvonalak hossza ne haladja meg a) a széksorok között haladva a 15 métert, b) lépcsőn, lépcsőzetes lelátón fölfelé haladva a 15 métert, c) lépcsőn, lépcsőzetes lelátón lefelé haladva a 30 métert és d) sík emelkedőn és lejtőn, valamint vízszintesen haladva a 45 métert. 110

111 111

112 tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie kell vagy működőképességét meg kell őriznie, tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű kapcsoló 112

113 (1) Az építmény minden, központi normál és biztonsági tápforrásról táplált villamos berendezését, valamint a központi szünetmentes energiaforrásokat úgy kell kialakítani, hogy az építmény egésze egy helyről lekapcsolható legyen. Az építményrészek külön lekapcsolásának szükségességét és kialakítását a tűzvédelmi szakhatósággal kell egyeztetni. 113

114 114

115 tűzvédelmi jelekkel kell megjelölni az elhelyezett a) tűzoltó készülékeket, b) fali tűzcsapokat, tűzcsapszerelvény- szekrényeket, a száraz oltóvízvezeték betáplálási és vízkivételi pontjait, 115

116 116

117 117

118 c) bármely tartózkodási helyről nem látható tűzjelző kézi jelzésadókat, 118

119 (2) Az épületben elhelyezett felvonók esetén a biztonsági felvonóknál az erre vonatkozó, hagyományos felvonóknál, pedig a vonatkozó műszaki követelmény szerinti a „Tűz esetén a liftet használni TILOS!” biztonsági jelet kell valamennyi szinten elhelyezni. Közösségi épületekben, ha külföldi személyek is előfordulhatnak, a biztonsági jeleket angol és német nyelven, valamint a nagy számban előforduló külföldi személyek anyanyelvén is fel kell tüntetni vagy ezeket helyettesítő piktogramot kell elhelyezni. 119

120 120

121 SZÜNET Vége az első résznek 121

122 TŰZVESZÉLYESSÉGI OSZTÁLY VÁLTOZÁSAI 122

123 Jelenleg Tűzveszélyességi osztály 123

124 Tűzveszélyességi osztály Csak anyagok esetében marad meg 54/2014 BM rend. Robbanásveszélyes Tűzveszélyes Nem Tűzveszélyes 124

125 a kémiai biztonságról szóló törvény szerint: – robbanó, – fokozottan tűzveszélyes, – tűzveszélyes, – kismértékben tűzveszélyes anyag és keverék, az a folyadék, olvadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja 21 ° C alatt van vagy nyílttéri lobbanáspontja legfeljebb 55 °C, vagy üzemi hőmérséklete nagyobb, mint a nyílttéri lobbanáspont 20 °C-kal csökkentett értéke, az éghető gáz, gőz, köd, az a por, amely a levegővel robbanásveszélyes keveréket képez az e rendelet hatályba lépése előtt „A” vagy „B” tűzveszélyességi osztályba sorolt anyag. Robbanásveszélyes osztály 125

126 a szilárd éghető anyag, ha nem tartozik robbanásveszélyes osztályba, a legalább 50 °C nyílttéri lobbanáspontú gázolajok, tüzelőolajok, petróleum, az a folyadék, olvadék, amelynek nyílttéri lobbanáspontja 55 °C felett van, vagy üzemi hőmérséklete a nyílttéri lobbanáspontjánál legalább 20 °C-kal kisebb, az a gáz, amely önmaga nem ég, de az égést táplálja, a levegő kivételével, a vonatkozó műszaki követelmény szerinti eljárással meghatározott, 150 °C-nál magasabb gyulladási hőmérsékletű B-F tűzvédelmi osztályú építőanyag, az a vizes diszperziós rendszer, amelynek lobbanáspontja szabványos módszerrel nem állapítható meg, és éghetőanyag-tartalma 25%-nál nagyobb, víztartalma pedig 50%-nál kisebb és az e rendelet hatályba lépése előtt „C” vagy „D” tűzveszélyességi osztályba sorolt anyag. Tűzveszélyes osztály 126

127 a nem éghető anyag, az A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályú építőanyag és az e rendelet hatályba lépése előtt „E” tűzveszélyességi osztályba sorolt anyag. Nem tűzveszélyes osztály 127

128 CLP – CLASSIFICATION, LABELLING AND PACKAGING) 1272/2008/EK rendelet anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről, csomagolásáról január 20-tól hatályos 128

129 GHS-CLP – Globálisan Harmonizált Rendszer - Osztályozás és jelölés – A Vegyi Anyagok Osztályozásának és Címkézésének Globálisan Harmonizált Rendszere 1272/2008/EK rendelet anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről, csomagolásáról ENSZ – EU Veszélyességi kategóriák szerint – Maró, tűzveszélyes, robbanásveszélyes, egészségre káros, stb. Mérgező tulajdonságok szerint – Mutagén, daganatkeltő, szaporodást károsító, stb. Piktogramok: Osztályozás és jelölés 129

130 CLP (GHS) 44/2000 EüM rendelet 2017 június 01-ig ADR (veszélyes áru szállítás) Tűzveszélyességi Fokozat: I. fokozatú II. fokozatú III. fokozatú IV. fokozatú 130

131 Anyagok jelölése Mit jelent? Nyomás alatt lévő gázt tartalmaz, hő hatására robbanhat. Mélyhűtött gázt tartalmaz; fagymarást vagy sérülést okozhat. Például hol találhatjuk meg Gáztartályok Példák az óvintézkedésre vonatkozó mondatokra Napfénytől védendő Hidegszigetelő kesztyű/arcvédő/szemvédő használata kötelező. Azonnal orvosi ellátást kell kérni. 131

132 Mit jelent? Instabil robbanóanyag Robbanóanyag; teljes tömeg felrobbanásának veszélye Robbanóanyag; kivetés súlyos veszélye Robbanóanyag; tűz, robbanás vagy kivetés veszélye Tűz hatására a teljes tömeg felrobbanhat Például hol találhatjuk meg Tűzijáték, lőszer Példák az óvintézkedésre vonatkozó mondatokra Használat előtt ismerje meg az anyagra vonatkozó különleges utasításokat Ne használja addig, amíg az összes biztonsági óvintézkedést el nem olvasta és meg nem értette Hőtől/szikrától/nyílt lángtól/forró felületektől távol tartandó. – Tilos a dohányzás Védőkesztyű/védőruha/szemvédő/arcvédő használata kötelező Az előírt egyéni védőfelszerelés használata kötelező Tűz esetén robbanásveszély Kivezetésre kerülő szimbólumok: 132

133 Mit jelent? Tüzet okozhat vagy fokozhatja a tűz intenzitását, oxidáló hatású. Tüzet vagy robbanást okozhat; erősen oxidáló hatású. Például hol találhatjuk meg Fehérítőszer, orvosi célú oxigén Példák az óvintézkedésre vonatkozó mondatokra Hőtől/szikrától/nyílt lángtól/forró felületektől távol tartandó. – Tilos a dohányzás Védőkesztyű/védőruha/szemvédő/arcv édő használata kötelező. A ruhák levetése előtt a szennyezett ruházatot és a bőrt bő vízzel azonnal le kell öblíteni. Kivezetésre kerülő szimbólumok: 133

134 Mit jelent? Rendkívül tűzveszélyes gáz Tűzveszélyes gáz Rendkívül tűzveszélyes aeroszol Tűveszélyes aeroszol Fokozottan tűzveszélyes folyadék és gőz Tűzveszélyes folyadék és gőz Tűzveszélyes szilárd anyag Például hol találhatjuk meg Lámpaolaj, benzin, körömlakklemosó Példák az óvintézkedésre vonatkozó mondatokra Tilos nyílt lángra vagy más gyújtóforrásra permetezni. Hőtől/szikrától/nyílt lángtól/forró felületektől távol tartandó – Tilos a dohányzás Az edény szorosan lezárva tartandó Hűvös helyen tartandó Napfénytől védendő Kivezetésre kerülő szimbólumok: 134

135 CLP szerinti veszélyességi osztályok és kategóriák 135

136 Veszélyességi osztályok 1. Robbanóanyagok 2. Tűzveszélyes gázok 3. Tűzveszélyes aeroszolok 4. Oxidáló gázok 5. Nyomás alatt lévő gázok 6. Tűzveszélyes folyadékok 7. Tűzveszélyes szilárd anyagok 8. Önreaktív anyagok és keverékek 9. Öngyulladó folyadékok =Piroforos folyadékok 10. Öngyulladó szilárd anyagok = Piroforos szilárd anyagok 11. Önmelegedő anyagok és keverékek 12. Vízzel érintkezve tűzveszélyes gázokat kibocsátó anyagok és keverékek 13. Oxidáló folyadékok 14. Oxidáló szilárd anyagok 15. Szerves peroxidok 16. Fémekre maró hatású anyagok és keverékek = Fémekre korrozív hatású anyagok FIZIKAI VESZÉLYEK 136

137 KOCKÁZATI OSZTÁLYBA SOROLÁS 137

138 közúti alagút gyalogos aluljáró felszín alatti vasútvonal kilátó ponyvaszerkezetű állvány jellegű és szín Speciális építmény 138

139 az anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati egység kockázati osztálya, az épület, az önálló épületrész és a speciális építmény mértékadó kockázati osztálya alapján kell megállapítani. A tűzvédelmi követelményeket 139

140 kockázati egység: az építmény vagy annak tűzterjedésgátlás szempontjából körülhatárolt része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó körülményeket a tervezés során azonos mértékben és módon veszik figyelembe, kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz következtében fellépő további veszélyek mértékét kifejező besorolás, mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai közül a legszigorúbbal, önálló épületrész: a szomszédos épületrészektől statikailag független, tűzgátló szerkezettel elválasztott épületrész, amelynek kiürítése a szomszédos épületrészeken való áthaladás nélkül biztosított, Értelmező rendelkezés 140

141 Értelmező rendelkezés Önálló rendeltetési egység: OTÉK fogalom: meghatározott rendeltetés céljára önmagában alkalmas helyiség vagy helyiségcsoport, amelynek a szabadból vagy az épületen belüli közös közlekedőből nyíló önálló bejárata van. 141

142 Önálló rendeltetési egység

143

144 Kockázati egység: – Az épület „felszabdalása” olyan egységekre, amelyeket veszélyeztetettség szempontjából azonosan kezelünk. Befolyásolja: – Pl. lakó és közösségi alaprendeltetésnél – épületen belüli elhelyezkedés – benntartózkodók létszáma (helyiség) – benntartózkodók menekülési képessége Kockázati osztályba sorolás 144

145 Nagyon alacsony kockázat: NAK Alacsony kockázat: AK Közepes kockázat: KK Magas kockázat: MK Kockázati osztályok: 145

146 Kell nekünk ezzel foglalkozni? Elsősorban tűzvédelmi tervezői, szakértői feladatkör, DE pl. - kiürítés számítás - tűztávolság meghatározása - oltóvíz biztosítása stb, miatt ismernünk kell. 146

147 ABCDE 1 A kockázati egység kockázati osztálya NAKAKKKMK 2 A kockázati egység legfelső építményszintjének szintmagassága, valamint a kilátó és az állvány jellegű építmény esetében a legmagasabb emberi tartózkodásra szolgáló járófelület magassága (m) 0,00-7,007,01-14,0014,01-30,00>30,00 3 A kockázati egység legalsó építményszintjének szintmagassága (m) 0, ,00-3, ,00-6, ,00> -9,00 4 A kockázati egység legnagyobb befogadóképességű helyiségének befogadó-képessége, valamint a kilátó, a ponyvaszerkezetű építmény, az állvány jellegű építmény és szín esetében az építmény befogadóképessége (fő) >1.500 Kockázati osztályba sorolás 1. táblázat 147

148 ABC 1 A kockázati egységben tartózkodók menekülési képessége A kockázati egység kockázata Egyes rendeltetések besorolása a menekülési képesség alapján (példák) 2önállóan menekülnekNAK  lakás,  iroda,  üzlet,  kizárólag járóbeteg-ellátás,  kereskedelmi szálláshely,  iskola 10 év feletti korosztály részére  jellemzően menekülésben nem korlátozott személyek részére szolgáló szálláshelyek (kollégium, munkásszálló, hasonló rendeltetések),  múzeum, kiállítótér, templom, színház 3segítséggel menekülnekAK  óvoda,  iskola 6-10 éves korig,  Kényszertartózkodás 4előkészítés nélkül menthetők KK  bölcsőde,  fekvőbeteg-ellátás,  menekülésben korlátozott személyek lakóotthona, 5előkészítéssel vagy azzal sem menthetők MK  intenzív osztály,  műtő, Kockázati osztályba sorolás 2. táblázat 148

149 AB 1 Tárolási alaprendeltetésű kockázati egység tárolóhelyiségében tárolt anyagok, termékek, tárgyak jellemzői A kockázati egység kockázata 2 Kizárólag nem tűzveszélyes osztályba tartozó anyag és csak ilyen anyagból készített termék, tárgy; éghető anyagú csomagolás, tárolóeszköz nélkül NAK 3 Tűzveszélyes és nem tűzveszélyes osztályba tartozó anyagok és ilyen anyagból készített termék, tárgy; a csomagolás tűzvédelmi jellemzőitől függetlenül, és tárolóhelyiségenként legfeljebb 100 l/kg mennyiségű robbanásveszélyes anyag AK 4 Tűzveszélyes és nem tűzveszélyes osztályba tartozó anyagok és ilyen anyagból készített termék, tárgy; a csomagolás tűzvédelmi jellemzőitől függetlenül, és tárolóhelyiségenként 100 l/kg-nál nagyobb, de legfeljebb 300 l/kg mennyiségben robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag KK 5 Tűzveszélyes és nem tűzveszélyes anyagok és ilyen anyagból készített termék, tárgy; a csomagolás tűzvédelmi jellemzőitől függetlenül, és tárolóhelyiségenként 300 l/kg- nál nagyobb mennyiségben robbanásveszélyes anyag MK 6 Robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagok tárolása legfeljebb 300 l/kg mennyiségben KK 7 Robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagok tárolása 300 l/kg-nál nagyobb mennyiségben MK 8Gépjárműtároló, max. 10 személygépkocsiNAK Kockázati osztályba sorolás 3. táblázat 149

150 AB Tárolási alaprendeltetésű kockázati egység tárolóhelyiségében tárolt anyagok, termékek, tárgyak jellemzői A kockázati egység kockázata 9Gépjárműtároló, 10-nél több személygépkocsiAK 10Egyéb gépjárműtároló tehergépkocsi, autóbusz, trolibusz, egyéb gépjármű részéreKK 11Parkológépes vagy gépesített gépjárműtárolóKK 12Vasútijármű tárolóKK 13Légijármű-tároló - Repülőgép hossza max. 12 m, törzsszélessége max. 2 mAK 14Légijármű-tároló - Repülőgép hossza >12 m vagy törzsszélessége > 2 mKK 15Szemestermény-tárolóAK Kockázati osztályba sorolás 3. táblázat 150

151 ABC Ipari, mezőgazdasági alaprendeltetés Rendeltetés jellemzői A kockázati egység kockázata 41Terményszárítás KK 42 Üveggyártás, üvegfúvás üveggyártás, laminálás, hőszigetelő üvegek konfekcionálása NAK üvegfúvásAK 43 44Vágóhíd NAK 45Üzemanyagtöltő állomás AK 46Varroda, szabászati tevékenység AK 47Vegytisztítás KK 48Zöldség-gyümölcstermesztés AK Kockázati osztályba sorolás 4. táblázat 151

152 Meg kell határozni : a)az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati egységeket, a)azok kockázati osztályait és azt követően b)az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati osztályát és b)speciális építmény esetén annak kockázati osztályát. A kockázat meghatározása

153 Kockázati osztályba sorolás Kockázati egység lehet: önálló rendeltetési egység 153 lakás

154 Kockázati osztályba sorolás 154 lakás ügyvédi iroda lakás színház 500 fős nézőtérrel mélygarázs Kockázati egység lehet:

155 Kockázati osztályba sorolás lakás ügyvédi iroda lakás színház 500 fős nézőtérrel mélygarázs Kockázati egység lehet: AK NAK KK Mértékadó kockázati osztály: KK

156 TŰZOLTÓ KÉSZÜLÉKEK Mi változott a készülékek számának a meghatározásában?

157 A”-„B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségekben és veszélyességi övezetekben minden megkezdett 50 m 2 alapterület után „C” tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények, tűzszakaszok és szabadterek alapterület minden megkezdett 200 m 2 -e után, de legalább szintenként „D” tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények, tűzszakaszok és szabadterek alapterület minden megkezdett 600 m 2 -e után, de legalább szintenként „E” tűzveszélyességi osztályba tartozó építményekben, tűzszakaszokban és szabadtereken szükség szerint RÉGI előírások

158 204. § (3) Tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani a) az önálló rendeltetési egységekben legalább szintenként, a 16. melléklet 2. táblázata szerint § (1) oltásteljesítményekhez tartozó oltóanyagegység-mennyiségeket a 16. melléklet 1. táblázata tartalmazza. OTSZ - ÚJ

159 1 táblázat Önálló rendeltetési egység vagy szabadtér alapterületig m 2 Általános esetben Robbanásvesz élyes anyag tárolása minden további táblázat Oltóanyag- egység [OE] MSZ EN 3-7 szabvány szerinti tűzosztály MSZ EN 1866 szabvány szerinti tűzosztály AB 1 5A21B 2 8A34B 3 55B 4 13A70B 5 89B 6 21A113B 9 27A144B 10 34A 12 43A183B 15 55A233B 16 I B 17 II B 18 III B 19 IV B

160 Példa: 28/2011 BM rendelet

161

162 Önálló rendeltetési egység vagy szabadtér alapterületig m 2 Általános esetben Robbanásvesz élyes anyag tárolása minden további m2 – 200 m2 = 800 m2 10 OE 200 m2 - 4 OE Oltóanyag- egység [OE] MSZ EN 3-7 szabvány szerinti tűzosztály MSZ EN 1866 szabvány szerinti tűzosztály AB 1 5A21B 2 8A34B 3 55B 4 13A70B 5 89B 6 21A113B 9 27A144B 10 34A 12 43A183B 15 55A233B 16 I B 17 II B 18 III B 19 IV B 800 m2 = 1db 43A 183B 200 m2 = 1db 13A 70B Az óvoda alapterülete – egyszintes m2 Ebből a konyha – külön bejárattal is rendelkezik – 200 m2 Ez így két önálló rendeltetési egység

163 Tűzoltó készülékek oltásteljesítmény

164 (6) A tűzoltó-technikai terméket jól láthatóan, könnyen hozzáférhetően, úgy kell elhelyezni, hogy a tűzoltó készülék a legkedvezőtlenebb helyen keletkező tűz oltására a legrövidebb idő alatt felhasználható legyen, és állandóan használható, üzemképes állapotban kell tartani. (7) Legalább 2 kg töltettömegű, vízalapú tűzoltó készülékek esetén legalább 2 l töltettérfogatú tűzoltó készülékeket kell készenlétben tartani. 204 §

165 (7) A tűzoltó készülékekről a készenlétben tartó az általa végzett ellenőrzésekről, valamint a tűzoltó készülék karbantartásokról tűzvédelmi üzemeltetési naplót vezet, mely tartalmazza – a) a létesítmény nevét és címét, – b) a tűzoltó készülékek típusjelét, – c) a tűzoltó készülékek egyértelmű azonosítását készenléti hely vagy a tűzoltó készülék gyártási száma megadásával, – d) a tűzoltó készülékek ellenőrzésének vagy karbantartásának fokozatát (készenlétben tartó általi ellenőrzés, alapkarbantartás, középkarbantartás, teljes körű karbantartás) és dátumát – e) a tűzoltó készülékek ellenőrzését vagy karbantartását végző személy nevét és aláírását. 264 §

166 Kukucska István munka,- és tűzvédelmi szakmenedzser 166 Tűzvédelmi bírságok

167 Kukucska István munka,- és tűzvédelmi szakmenedzser Tűzoltó készülék készenlétben tartásának, karbantartásának, hiánya - készenlétben tartás hiánya - karbantartás hiánya / készülék / készülék

168 TŰZVÉDELMI ÜZEMELTETÉSI NAPLÓ /2014. / XII. 5. BM rendelettel kiadott OTSZ 4. § (1) E rendelet alkalmazásában: 181. tűzvédelmi üzemeltetési napló: tűzvédelmi műszaki megoldások ellenőrzésének, felülvizsgálatának, karbantartásának igazolására szolgáló dokumentum 168

169 Mi az üzemeltető feladata? Fogalom meghatározások: 68. jogosult személy: - megbízása az üzemeltető által megbízott vagy az üzemeltető által kijelölt, a szükséges szakképesítéssel és ismeretekkel, eszközökkel, tapasztalattal, jogosultsággal rendelkező személy, aki végrehajtja az időszakos felülvizsgálatot, a karbantartást, elvégzi a javítást, 169

170 Milyen ellenőrzés??? 189. üzemeltetői ellenőrzés: az üzemeltetői ellenőrzést végző személy vagy az üzemeltető által írásban megbízott jogi személy által végzett, az érintett műszaki megoldás működőképességéről való, jellemzően szemrevételezéses meggyőződés és annak írásban történő dokumentálása, 170

171

172 ABCD 1 érintett műszaki megoldás üzemeltetői ellenőrzésidőszakos felülvizsgálatkarbantartás 2 ciklusidő dokumentálás szükségessége és módja ciklusidő dokumentálás szükségessége és módja ciklusidő dokumentálás szükségessége és módja 3 tűzoltó készülék3 hónap (+ 1 hét) tűzvédelmi üzemeltetési napló nincs követelmény 6 hónap (+ 1 hónap) 1) 12 hónap (+ 1 hónap), 2) 5 év (+ 2 hónap), 10 év (+ 2 hónap) tűzvédelmi üzemeltetési napló 4 fali tűzcsap, vízforrások a természetes vízforrás kivételével, nyomásfokozó szivattyú, száraz oltóvízvezeték 6 hónap (+ 1 hét) tűzvédelmi üzemeltetési napló 12 hónap (+ 1 hét) tűzvédelmi üzemeltetési napló Az időszakos felülvizsgálattal egyidejűleg tűzvédelmi üzemeltetési napló Ellenőrzés, karbantartás, felülvizsgálat

173 173

174 OTSZ 5.0 használati előírások Milyen változások vannak még a teljesség igénye nélkül??

175 184.§ (3) Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet – a (5) bekezdésben foglaltak kivételével – az előzetesen írásban, a helyszín adottságainak ismeretében meghatározott feltételek alapján szabad végezni. A feltételek megállapítása a munkavégzésre közvetlenül utasítást adó, a munkát végző személyek tevékenységét közvetlenül irányító személy feladata, ha nincs ilyen személy, a munkát végző kötelezettsége. tűzveszélyes tevékenység 175

176 184.§ (4) A munkát közvetlenül irányító személy köteles ellenőrizni a munkát végző személyek tűzvédelmi szakvizsga-bizonyítványának meglétét, érvényességét, ha az a tevékenység végzéséhez szükséges feltétel. Hiányosság esetén a munkavégzésre való utasítás nem adható ki. tűzveszélyes tevékenység 176

177 185.§ (4) A tűzveszélyes tevékenység befejezése után a munkát végző személyek a helyszínt és annak környezetét tűzvédelmi szempontból kötelesek átvizsgálni és minden olyan körülményt megszüntetni, ami tüzet okozhat. A munkavégzésre közvetlenül utasítást adó, a munkát végző személyek tevékenységét közvetlenül irányító személynek, ha nincs ilyen személy, akkor a munkát végzőnek a munkavégzés helyszínét át kell adni tevékenység helye szerinti létesítmény vezetőjének vagy megbízottjának. Az átadás-átvétel időpontját az engedélyen fel kell tüntetni és aláírással igazolni kell. tűzveszélyes tevékenység 177

178 A meleg levegő felhajtó hatásán alapuló nyílt lánggal működő repülő szerkezet - a hőlégballon és a hőléghajó kivételével - nem üzemeltethető §

179 (1) Égő dohányneműt, gyufát és egyéb gyújtóforrást tilos olyan helyre tenni vagy ott eldobni, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat. (2) Dohányozni nem szabad olyan helyiségben, szabadtéren, ahol robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot előállítanak, tárolnak, feldolgoznak. A dohányzási tilalmat biztonsági jellel kell jelölni. (3) Robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag gyártására, feldolgozására, tárolására szolgáló helyiségbe vagy szabadtérbe, gyújtóeszközt, gyújtóforrást bevinni csak az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységre jogosító, írásban meghatározott feltételek alapján szabad §

180 191.§ (4) Robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag nem tárolható tetőtérben, pinceszinti helyiségben, továbbá 300 liter vagy 300 kg mennyiség felett egyéb, nem tárolásra tervezett helyiségben. 191.§ (7) Többszintes lakóépületben – az egy lakóegységet tartalmazó lakóépületek kivételével – lakóegységenként nem használható vagy tárolható egynél több propán-bután gázpalack. Robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagok tárolási előírásai 180

181 196.§ (5) A 14 méternél magasabban lévő legfelső használati szinttel rendelkező lakóépület központi szellőző rendszerét, valamint étterem konyhai szellőző (szagelszívó) rendszerét a gyártó által meghatározott rendszerességgel, annak hiányában lakóépületben 3 évente, étterem rendeltetés estében félévente tisztítani és annak elvégzését írásban igazolni kell. szellőztetés 181

182 200.§ (2) A villamos gépet, berendezést és egyéb készüléket a tevékenység befejezése után ki kell kapcsolni. Nem vonatkozik ez az előírás azokra a készülékekre, amelyek rendeltetésükből következően folyamatos üzemre lettek tervezve (pl. szerver, hűtőszekrény). Ezen alcím szempontjából kikapcsolt állapotnak számít az elektronikai, informatikai és hasonló készülékek készenléti állapota is §(4) Az épület átalakítása, felújítása, átépítése, a kijárati útvonalak időleges vagy tartós használaton kívül kerülése esetén a téves jelzést adó menekülési jelek működését szüneteltetni kell. Ha a biztonsági jel kikapcsolt állapotában is hordoz információt, az ne legyen látható. villamos berendezés 182

183 Kukucska István munka,- és tűzvédelmi szakmenedzser A k ö telező időszakos villamos é s/vagy vill á mv é delmi fel ü lvizsg á lat hi á nya /rendszer / rendszer 34. A k ö telező időszakos villamos vagy vill á mv é delmi fel ü lvizsg á lati minős í tő iratban felt á rt hib á k igazolt megsz ü ntet é s é nek hi á nya / rendszer / rendszer

184 beépített tűzjelző és beépített oltóberendezés 184

185 202. § (2) Az üzemeltető a beépített tűzjelző berendezés, beépített tűzoltó berendezés állandó felügyeletét folyamatosan biztosítja a) kioktatott személyzet jelenlétével abban a helyiségben, ahol a tűzjelző vagy oltásvezérlő központ jelzéseit megjelenítő készüléket elhelyezték, b) a tűzjelző vagy oltásvezérlő központ jelzéseinek automatikus átjelzésével a létesítményen belül kialakított állandó felügyeleti helyre vagy c) a tűzjelző vagy oltásvezérlő központ jelzéseinek automatikus átjelzésével a létesítményen kívül kialakított állandó felügyeleti helyre (távfelügyelet). beépített tűzjelző és beépített oltóberendezés 185

186 203. § (3) A tűz- és hibaátjelzést fogadó központban nyílván kell tartani (mint a tűzriadó tervben) a) a tűzjelzést adó létesítmény címét, nevét, rendeltetését, b) a tűzjelzést adó létesítményt befogadó épület – föld feletti, föld alatti – szintszámát, c) az oltást nehezítő körülményeket, így különösen gázpalackok, éghető folyadék, izotóp, d) a közműelzárók – így különösen gáz, víz, elektromos, távhő – helyét, e) a külső tűzoltó vízforrások (tűzcsap, tartály, medence) helyét, f) a tűzoltást segítő körülményeket, mint hő- és füstelvezetés indítása, leállítása, beépített oltóberendezés, tűzoltósági beavatkozási központ helye és g) a kapcsolattartó nevét, telefonszámát. beépített tűzjelző és beépített oltóberendezés 186

187 203. § (6) Ha a tűzjelzés az állandó felügyeletről, telefonon, szóban történik, akkor az kizárólag a nemzeti segélyhívó számon történhet, és a (3) bekezdés szerint nyilvántartott adatokról a jelzésfogadót tájékoztatni kell. beépített tűzjelző és beépített oltóberendezés 187

188 A SZABADTÉRI TŰZGYÚJTÁS ÉS TŰZMEGELŐZÉS SZABÁLYAI

189 (1) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a lábon álló növényzet, tarló, növénytermesztéssel összefüggésben és a belterületi ingatlanok használata során keletkezett hulladék szabadtéri égetése tilos. (3) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az ingatlan tulajdonosa, használója köteles a területet éghető hulladéktól és további hasznosításra nem kerülő száraz növényzettől mentesen tartani §

190 (1) Külterületen az ingatlan tulajdonosa, használója a tűzvédelmi hatóság engedélyével legfeljebb 10 ha egybefüggő területen irányított égetést végezhet. (3) A kérelmet legkésőbb az égetés tervezett időpontját megelőző 10. napig be kell nyújtani az engedélyező tűzvédelmi hatósághoz. (4) A tűzvédelmi hatóság a kérelmet annak beérkezésétől számított 5 munkanapon belül bírálja el §

191 közösségi létesítmények, kiállítás, vásár szabadtéri rendezvények kiemelt szabadtéri zenés, táncos rendezvények járművek aratás szérű, rostnövénytároló, kazal szabadtéri tűzgyújtás (irányított égetés) és tűzmegelőzés szabályai mezőgazdasági erő- és munkagépek terményszárítás szabályai 191

192 226. § (1) Külterületen az ingatlan tulajdonosa, használója a tűzvédelmi hatóság engedélyével legfeljebb 10 ha egybefüggő területen irányított égetést végezhet. (2) Az irányított égetés végzésére vonatkozó kérelem tartalmazza a) a kérelmező nevét és címét, b) az égetés pontos, földrajzi koordinátákkal vagy helyrajzi számmal megadott helyét, c) az égetés megkezdésének és tervezett befejezésének időpontját (év, hónap, nap, óra, perc), d) az irányított égetés indokát, e) az égetéssel érintett terület nagyságát, f) az égetés folyamatának pontos leírását, g) az égetést végző személyek nevét, címét, h) az égetés felügyeletét biztosító személy nevét és címét, mobiltelefonszámát, i) a tűz továbbterjedésének megakadályozására tervezett intézkedéseket és j) a helyszínen biztosított, a tűz továbbterjedésének megakadályozására készenlétben tartott eszközök felsorolását. (3) A kérelmet legkésőbb az égetés tervezett időpontját megelőző 10. napig be kell nyújtani az engedélyező tűzvédelmi hatósághoz. (4) A tűzvédelmi hatóság a kérelmet annak beérkezésétől számított 5 munkanapon belül bírálja el. irányított égetés 192

193 TÁROLÁS LAKÁSBAN ÉS GARÁZSBAN

194 (1) Többlakásos épületben lévő lakásban legfeljebb 10 liter I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadék, valamint robbanásveszélyes osztályú aeroszol és legfeljebb 30 liter III. tűzveszélyességi fokozatú folyadék tárolható. (2) Önálló, egylakásos lakóépületben legfeljebb 20 liter I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadék valamint robbanásveszélyes osztályú aeroszol és legfeljebb 60 liter III. tűzveszélyességi fokozatú folyadék tárolható § Éghető folyadékok tárolása lakásban.

195 Éghető folyadékok tárolása garázsban 195 (3) Lakóépülethez, lakórendeltetésű épületrészhez tartozó gépkocsitároló-helyiségben a gépkocsikba épített üzemanyagtartályon kívül a) parkolóállásonként és b) tárolóhelyiségenként legfeljebb 5 liter, a gépkocsi vagy más robbanómotoros gép üzemeltetéséhez és a háztartásban használatos éghető folyadék tárolható.

196 (1) Tömegközlekedésre használatos járművön éghető folyadékot tartalmazó edények nem szállíthatók, kivéve éghető folyadék összetevőt tartalmazó élelmiszereket, háztartási cikkeket, lakkokat, festékanyagokat, valamint ezek oldószereit, személyenként legfeljebb 5 liter mennyiségben. (2) Szállítás közben az éghető folyadékot tartalmazó edényeket úgy kell elhelyezni, hogy azok ne borulhassanak fel vagy sérülhessenek meg. (4) Kézi erővel legfeljebb 20 liter éghető folyadék szállítható §

197 éghető folyadékok tárolása és szállítása 197

198 232.§ (5) A lakóépületeket kivéve a I-III. tűzveszélyességi fokozatú folyadékot és a robbanásveszélyes osztályú aeroszolt nem éghető anyagú polcon vagy a 235. § (2) bekezdés szerinti szekrényben kell tárolni. (1) Kereskedelminek nem minősülő közösségi rendeltetés esetén csak a rendeltetésnek megfelelő tevékenységhez szükséges, legfeljebb a 17. melléklet 2. táblázatában meghatározott mennyiségű I-III. tűzveszélyességi fokozatú folyadék és robbanásveszélyes osztályú aeroszol tárolható. Éghető folyadékok tárolása és szállítása 198

199 232. § (2) Az (1) bekezdés szerinti anyagok maximális tárolási mennyisége a) fémszekrényben 20 liter, b) robbanásgátló szekrényben 50 liter, c) folyadéktárolásra alkalmas tűzálló szekrényben 60 liter § (3) Az előző bekezdésben szereplő szekrényeken kívül legfeljebb 5 liter anyagmennyiség tárolható helyiségenként. Éghető folyadékok tárolása és szállítása 199

200 A robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagok tárolási előírásai Huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségekben és a gépjárműtárolókban gázpalackot tárolni tilos. Többszintes lakóépületben – az egy lakóegységet tartalmazó lakóépületek kivételével – lakóegységenként nem használható vagy tárolható egynél több propán-bután gázpalack. Gázpalack használata és tárolása tilos olyan földszintesnél magasabb építményben, ahol az esetleges gázrobbanás a tartószerkezet összeomlását idézheti elő.

201 234.§ (1) Kereskedelmi egység területén a 17. melléklet 1. táblázatában foglalt mennyiségű, bontatlan csomagolású I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadék és robbanásveszélyes osztályú aeroszol tárolható, forgalmazható. Tárolás és forgalmazás kereskedelmi rendeltetés esetén 234.§ (2) A vas-, barkács-, festék- és építőanyagot, háztartási cikket forgalmazó kereskedelmi egység, helyiségében az I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadék és robbanásveszélyes osztályú aeroszol legnagyobb megengedett mennyisége az (1) bekezdés szerinti mennyiség háromszorosa, ha a kereskedelmi egységet a szomszédos helyiségektől tűzgátló építményszerkezetek választják el. 201

202 Ipari területen éghető folyadék tárolás??? JOGHÉZAG??? A helyi TVSZ-ben javasolt konkrétan szabályozni a mennyiséget, figyelembe véve, hogy vannak MSZ előírások is. 202

203 XX. fejezet ELLENŐRZÉS, KARBANTARTÁS, FELÜLVIZSGÁLAT 203

204 Fogalom meghatározások Ellenőrzés: ??? » Ellenőr:272 db » Felülvizsgál:155 db » Karbantart: 163db 204

205 Az üzemeltető köteles az érintett műszaki megoldás üzemeltetői ellenőrzéséről, idő- szakos felülvizsgálatáról, karbantartásáról a táblázatban meghatározott módon és gyakorisággal, valamint a javításáról szükség szerint gondoskodni.  18. melléklet 205

206 ellenőrzés, karbantartás, felülvizsgálat 206

207 ellenőrzés, karbantartás, felülvizsgálat 207

208 Az üzemeltető köteles az érintett műszaki megoldás rendkívüli felülvizsgálatáról és a hibák kijavításáról az annak elvégzésére okot adó körülmény vagy hiányosság tudomására jutása után azonnal, egyéb esetben legfeljebb 10 munkanapon belül gondoskodni, ha - az érintett műszaki megoldás nem töltötte be tűzvédelmi rendeltetését tűzeset, tűzriadó gyakorlat vagy egyéb esemény során vagy - az érintett műszaki megoldás nem alkalmas a tűzvédelmi rendeltetésének megfelelő működésre. Mi a feladat?? 208

209 Az üzemeltetőnek a hiányosság tudomásulvételét aláírással és dátummal igazolni kell. 209

210 Lehetséges ellensúlyozó megoldások: a vonatkozó műszaki követelményben foglalt megoldás alkalmazása az üzemelés, használat, tevékenység felfüggesztése a védelmi szint helyreállásáig azonos védelmi szintet biztosító tartalék műszaki megoldások készenlétbe helyezése a tűzvédelmi hatósággal előzetesen egyeztetett más megoldás 210

211 Az üzemeltetőnek a felülvizsgálat, karbantartás, javítás idején csökkenő védelmi szintet alkalmas megoldások- kal ellensúlyoznia kell! Pl. víztároló ellenőrzése 211

212 Kitől lehet még DVD anyagokat vásárolni? Somogyi Gábor 6527 Nagybaracska, Toldi M. u. 2. Telefon: 79/ ; 70/ Skype: dolgom Honlap:

213 Tűzvédelmi Szabályzat Minta Somogyi Gábor kolléga elérhetősége A CD tartalma az Interneten is elérhető: Ára: ,- Ft + 600,- postaköltség. Megrendelni online is lehet: Előkészületben vannak sokféle tűzoltó készülék típus oltóanyag-egység adatainak közlése.

214 Előadási anyagok elérhetősége Az elhangzott előadás anyagok az alábbi honlapról letölthetőek 214

215 Köszönte a figyelmet Kukucska István Tűz,- és munkavédelmi szakmenedzser MFTK Egyesület elnöke BM szakmai vizsgaelnök 215

216 216 Kérem, most csendben ébresszék fel az alvókat!


Letölteni ppt "Bemutatkozás Kukucska István az MFTK / Munkavédelmi, Foglalkozás-egészségügyi, Tűz-, és Környezetvédelmi / Egyesület Elnöke, tűz,- és munkavédelmi szakmenedzser."

Hasonló előadás


Google Hirdetések