Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Budapest, 2008 Szeptember 23. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Ormánságtól a Szársomlyóig HK A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Budapest, 2008 Szeptember 23. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Ormánságtól a Szársomlyóig HK A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European."— Előadás másolata:

1 Budapest, 2008 Szeptember 23. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Ormánságtól a Szársomlyóig HK A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad. „Ormánságtól a Villányi Borvidékig—szolidáris gazdaságfejlesztő program"

2 1 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok

3 2 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Ormánságtól a Szársomlyóig HK – Összefoglaló a térségről A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 0 A térségben összesen 29 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 34%-a, 10 db – a(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorhoz kapcsolódik A térségben összesen 26 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 9 db – a(z) Kultúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik A térségben összesen 6 db fő fejlesztési prioritás és 23 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg A(z) Ormánságtól a Szársomlyóig HK területe 88 települést foglal magába, melyek közül 4 város. A térség lakossága 43,457 fő, a városokban élő lakosok száma 9,837 fő

4 3 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor Vállalkozások, jelentős szektorok Népesség Települé- sek száma Városok száma 43, Kereskedelem, javítás Vállalk. száma létszám szerint (db)Legtöbb vállalk. adó szektor Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Legnagyobb fogl. szektor Általános információk Négy legnépesebb település Harkány 3,870 fő 3,041 fő 2,729 fő 2,626 fő Sellye Beremend Villány Települések száma, ahol......nincs szélessávú internet...nem elérhető mindhárom mobilhálózat...nincs helyközi autóbusz-megálló...van közművesített, köz- úton elérhető ipari park Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok Fő fejlesztési prioritások száma 6 Fejlesztési intézkedések száma 23 Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma 29 Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma 26 Ormánságtól a Szársomlyóig HK – Általános áttekintés Hátrányos helyzetű települések száma

5 4 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A legtöbb forrás – 2,165,248 EUR – a Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása jogcímhez lett rendelve Ormánságtól a Szársomlyóig HK – HPME allokáció összefoglaló Jogcím neve ▪Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása ▪A turisztikai tevékenységek ösztönzése ▪Falumegújítás és -fejlesztés ▪A kulturális örökség megőrzése ▪Leader közösségi fejlesztés ▪Leader vállalkozás fejlesztés ▪Leader képzés ▪Leader rendezvény ▪Leader térségen belüli szakmai együttműködések ▪Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések ▪Leader komplex projekt HPME-k száma (db) ▪6▪6 ▪6▪6 ▪4▪4 ▪5▪5 ▪2▪2 ▪2▪2 ▪1▪1 ▪1▪1 Allokált forrás (EUR) ▪2,165,248 ▪1,948,565 ▪242,200 ▪505,628 ▪44,000 ▪123,390 ▪26,400 ▪33,200

6 5 Ormánságtól a Szársomlyóig HK - Legfontosabb probléma és lehetőség A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis Legfontosabb problémaLegfontosabb lehetőség ▪A terület társadalmi, gazdasági, foglalkoztatási, településszerkezeti és infrastrukturális adottságai alapján polarizált ▪A helyi foglalkoztatás alacsony, nagyarányú az ingázás ▪Munkahelyek teremtéséhez nincs termelői kapacitás, tőke, vállalkozói hajlandóság, hiányos az infrastruktúra, képzetlen a munkaerő ▪Közösségi, gazdasági és természeti értékvesztés, a kézműves szakmák, termelői tudás sorvadása ▪A térségben minimális a feldolgozás, alacsony a hozzáadott érték tartalom. Új termékláncok, piacok nehezen nyílnak ▪Elégtelen társadalmi és gazdasági szolgáltatások. Elavult közösségi terek, funkcióját vesztett épített és tárgyi örökség ▪Villányi Borvidék eredetvédett és természetvédelmi területei; európai és országos védelem alatt álló vizes élőhelyek a Dráva-szögben és az Ormánságban ▪Helyi specifikumok, kiemelkedő minőségű termékek előállításának alapjai adottak ▪Csökkenő szociális juttatások esetén motivált munkaerő megjelenése ▪Helyi közösségek képzésére alkalmas szervezetek és intézmények ▪Példaértékű helyi kezdeményezések, termékek, szolgáltatások motiváló hatása ▪Fejlesztési húzóerővel rendelkező települések ▪Fokozott védelmet és rekonstrukciót igénylő gazdag szellemi, tárgyi, természeti örökség ▪Soknemzetiségű együttélés, határon átnyúló kapcsolatok

7 6 A HVS kidolgozásában meghatározó, hogy egymástól adottságaiban és lehetőségeiben is eltérő, de egymást kiegészítő két kistérség együttműködésén alapszik. Célunk a szolidáris gazdaság (tudatos fogyasztók által fenntartott helyi-termékláncok) kialakítása, ami hídépítés az akcióterületen, a következők mentén: - munkahelyteremtés a gazdaság- és turizmusfejlesztés a helyi örökség, táji adottság felhasználásával a fenntarthatóság alapelvének figyelembevételével - tudatos fogyasztást és életminőséget javító kampányok mentén történő vidékfejlesztés; - egyedi adottságokat figyelembe vevő tartamos tájhasználati módszerek elterjesztése; - mikro vállalkozások és önfenntartó családok hálózatosodásának, valamint a térségi együttműködések elősegítése; - az ember teremtette tárgyi, szellemi örökség megőrzése, új tartalommal való megtöltése; a helyi közösségek újjáélesztése - a kulturális sokszínűség előnyeinek kihasználása - humánerő fejlesztés, az esélyegyenlőség biztosítása révén a hátrányos helyzetű csoportok számára, a térség versenyképességének javítása; - forrásteremtő, forráslehívó képességeink növelése. A közösségfejlesztéssel létrejövő szolidáris gazdaság élő és élhető térséget teremt. A HVS kidolgozásában meghatározó, hogy egymástól adottságaiban és lehetőségeiben is eltérő, de egymást kiegészítő két kistérség együttműködésén alapszik. Célunk a szolidáris gazdaság (tudatos fogyasztók által fenntartott helyi-termékláncok) kialakítása, ami hídépítés az akcióterületen, a következők mentén: - munkahelyteremtés a gazdaság- és turizmusfejlesztés a helyi örökség, táji adottság felhasználásával a fenntarthatóság alapelvének figyelembevételével - tudatos fogyasztást és életminőséget javító kampányok mentén történő vidékfejlesztés; - egyedi adottságokat figyelembe vevő tartamos tájhasználati módszerek elterjesztése; - mikro vállalkozások és önfenntartó családok hálózatosodásának, valamint a térségi együttműködések elősegítése; - az ember teremtette tárgyi, szellemi örökség megőrzése, új tartalommal való megtöltése; a helyi közösségek újjáélesztése - a kulturális sokszínűség előnyeinek kihasználása - humánerő fejlesztés, az esélyegyenlőség biztosítása révén a hátrányos helyzetű csoportok számára, a térség versenyképességének javítása; - forrásteremtő, forráslehívó képességeink növelése. A közösségfejlesztéssel létrejövő szolidáris gazdaság élő és élhető térséget teremt. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Ormánságtól a Szársomlyóig HK – A stratégia alapvető célja

8 7 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok

9 8 Az Akciócsoport a Dráva-sík és a Villányi-hegység földrajzi táját fedi le, amelyek magukba foglalják az Ormánközt, az Okorvidéket, a Drávazugot, a Bőközt, a Drávaszöget, és a Villányi Borvidéket. A térség erőssége, hogy sajátos természeti és termőhelyi, sokszínű kulturális és építészeti adottságokkal rendelkezik. Egyediségét a déli fekvéséből adódó klímája (napsütéses órák száma 2060, aktív hő összeg 3331 oC), különleges élőhelyei, flórája és faunája, a Dráva folyó és a Villányi–hegység egyedülálló földtörténeti adottságai adják. A vizes élőhelyekben, ártéri legelőkben, liget erdőkben, termálvizekben, barlangokban, eredetvédett szőlőtermő tájban gazdag terület lehetőséget kínál magas minőségű táj-termékek előállítására és turisztikai vonzerőnövelésre. A Duna- Dráva Nemzeti Park itt található védett területei: A Dráva hullámtere és a Cún-szaporcai Ódráva meder, Bükkhát Erdőrezervátum, Szársomlyó, Fekete- hegy, Villányi Templom-hegy, feltáratlan cseppkőbarlangok. A Borút gasztro-kulturális kínálata és Harkány fürdő gyógyvize erős turisztikai vonzerőt jelent. Néprajz: A vizes élőhelyeket, ormókat jól ismerő, a XVI. században református hitre térő ormánsági magyarok a török hódoltság időszakát nagy veszteséggel vészelték át. Nyelvük, viseletük (bikla), szokásaik, gazdálkodásuk, talpas házaik, festett fakazettás templomaik olyan sajátos jegyeket mutattak, melyek alapján egyértelműen elkülönültek más népcsoportoktól. Az „egykézéssel” kétes hírnévre tettek szert. A megye más területéről ide áramlott más nemzetiségű telepesek (beás cigány) a XX. sz. elején megbontotta az etnikai, vallási, kulturális egységet. A Villányi-hegység környékén olymértékben megfogyatkozott a lakosság a török feletti győzelemig (nagyharsányi csata 1687), hogy sok falu, Mária Terézia rendeletei mentén települt újra. Ma is a német lakosság kultúráját, vallását és szokásait őrzi a táj keleti vége, míg nyugatabbra a szerb-horvát, sokác nemzetiség keveredik a magyar lakossággal. A nagyobb településekre zsidó kereskedők is letelepedtek, a XX században felvidéki magyarokat telepítettek ide. Mindkét térségre jellemzők az egymáshoz közel lévő aprófalvak (500 főnél kisebb), melyekből csak néhány nagyközség, város emelkedik ki. Az Akciócsoport a Dráva-sík és a Villányi-hegység földrajzi táját fedi le, amelyek magukba foglalják az Ormánközt, az Okorvidéket, a Drávazugot, a Bőközt, a Drávaszöget, és a Villányi Borvidéket. A térség erőssége, hogy sajátos természeti és termőhelyi, sokszínű kulturális és építészeti adottságokkal rendelkezik. Egyediségét a déli fekvéséből adódó klímája (napsütéses órák száma 2060, aktív hő összeg 3331 oC), különleges élőhelyei, flórája és faunája, a Dráva folyó és a Villányi–hegység egyedülálló földtörténeti adottságai adják. A vizes élőhelyekben, ártéri legelőkben, liget erdőkben, termálvizekben, barlangokban, eredetvédett szőlőtermő tájban gazdag terület lehetőséget kínál magas minőségű táj-termékek előállítására és turisztikai vonzerőnövelésre. A Duna- Dráva Nemzeti Park itt található védett területei: A Dráva hullámtere és a Cún-szaporcai Ódráva meder, Bükkhát Erdőrezervátum, Szársomlyó, Fekete- hegy, Villányi Templom-hegy, feltáratlan cseppkőbarlangok. A Borút gasztro-kulturális kínálata és Harkány fürdő gyógyvize erős turisztikai vonzerőt jelent. Néprajz: A vizes élőhelyeket, ormókat jól ismerő, a XVI. században református hitre térő ormánsági magyarok a török hódoltság időszakát nagy veszteséggel vészelték át. Nyelvük, viseletük (bikla), szokásaik, gazdálkodásuk, talpas házaik, festett fakazettás templomaik olyan sajátos jegyeket mutattak, melyek alapján egyértelműen elkülönültek más népcsoportoktól. Az „egykézéssel” kétes hírnévre tettek szert. A megye más területéről ide áramlott más nemzetiségű telepesek (beás cigány) a XX. sz. elején megbontotta az etnikai, vallási, kulturális egységet. A Villányi-hegység környékén olymértékben megfogyatkozott a lakosság a török feletti győzelemig (nagyharsányi csata 1687), hogy sok falu, Mária Terézia rendeletei mentén települt újra. Ma is a német lakosság kultúráját, vallását és szokásait őrzi a táj keleti vége, míg nyugatabbra a szerb-horvát, sokác nemzetiség keveredik a magyar lakossággal. A nagyobb településekre zsidó kereskedők is letelepedtek, a XX században felvidéki magyarokat telepítettek ide. Mindkét térségre jellemzők az egymáshoz közel lévő aprófalvak (500 főnél kisebb), melyekből csak néhány nagyközség, város emelkedik ki. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2

10 9 A térség – soknemzetiségű kultúrája és a határmente zártsága miatt – ritka építészeti örökséggel bír. Műemlékeink: Sellyei Draskovich Kastély, Siklósi Vár, református festett kazettás templomok Drávaiványiban, Kóróson, Adorjáson és Kovácshidán, számos templom az Árpádkortól a XIX. sz-i körtemplomig. Helyileg és országosan védett népi műemlékek sokasága: magtár, malom, pincesorok és présházak, tájházak, lakóházak. Jeles zarándokhely Máriagyűd. Védett arborétum található Sellyén valamint védett gyümölcsös és tájfajta gyűjtemény Drávafokon, míg a Villányi borvidék eredetvédett szőlőtermő területekből áll. Országos hatókörű fesztiválok: Bogádmindszenti Fehérhurka fesztivál, Sellyei Dinnyefesztivál, Villányi Bachus napok, Palkonyai Nyitott pincék, Harkányi Fürdőfesztivál, Európai Bordalfesztivál, Tenkesalja Fesztivál. A térség – soknemzetiségű kultúrája és a határmente zártsága miatt – ritka építészeti örökséggel bír. Műemlékeink: Sellyei Draskovich Kastély, Siklósi Vár, református festett kazettás templomok Drávaiványiban, Kóróson, Adorjáson és Kovácshidán, számos templom az Árpádkortól a XIX. sz-i körtemplomig. Helyileg és országosan védett népi műemlékek sokasága: magtár, malom, pincesorok és présházak, tájházak, lakóházak. Jeles zarándokhely Máriagyűd. Védett arborétum található Sellyén valamint védett gyümölcsös és tájfajta gyűjtemény Drávafokon, míg a Villányi borvidék eredetvédett szőlőtermő területekből áll. Országos hatókörű fesztiválok: Bogádmindszenti Fehérhurka fesztivál, Sellyei Dinnyefesztivál, Villányi Bachus napok, Palkonyai Nyitott pincék, Harkányi Fürdőfesztivál, Európai Bordalfesztivál, Tenkesalja Fesztivál. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2

11 10 Biodiverzitás A Dráva teljes hullámtere a Duna-Dráva NP része. Az erdők és a mocsarak többsége, illetve a Villányi hegység vonulata Natura 2000-es terület. Országosan védett a villányi Templom-hegy és a Szársomlyó. Számos természeti érték helyi védelem alatt áll. 4 település az Érzékeny Természeti Területek országosan kiemelt mintaterületéhez tartozik. A táj diverzitása nagy, de a rossz vízháztartás helyreállítása jelentős növekedését okozná. Víz A Dráva a térség folyója, vízminősége jó. Szennyezése a Pécsi- és Fekete-víz vízgyűjtőjéről érkezik A holtágak elveszítették közvetlen kapcsolatukat a Drávával. A folyószabályozás következtében a Dráva-sík egyre jobban kiszárad, csökken a vízkészlete. Megoldás lehet a Víz Keretirányelvnek megfelelő „Ős-Dráva Program”. A Karasica vízfolyás vízminőségét Villány szennyvíztelepe és a borászat szervesanyag-terhelése határozza meg. A Baranyai-dombság víztározói felöltődőben, ökológiai állapotuk leromlóban van. A Villányi hegység karsztvíz bázisai sérülékenyek. Klímaváltozás A vízelvezető vízgazdálkodás és a kedvezőtlen területhasználat nem képes a helyi klíma kilengéseit csillapítani. A biomassza hasznosítása csökken. Folyik az erdők és energiaültetvények telepítése. A CO2 kibocsátás az országos átlag alatt van. Táj Egymást kiegészítik a Dráva nedves ártéri síkja, illetve a Villányi-hegység szubmediterrán száraz lejtői; a szántőföldi gazdálkodás, illetve a szőlőművelés. A Villányi hegység karakterét összefüggő szőlői a Dráva-síkét mozaikos tájszerkezete, vizes jellege adja. Talaj A Dráva-síkon a talajféleségek mozaikos megjelenésűek, általában alacsony AK értékűek. A talajra a legnagyobb veszélyt a helytelen vízgazdálkodás, az „elvíztelenedés” jelenti. A Villányi-hegység lábánál a csernozjom barna erdőtalajok adnak helyet a szőlőknek. Biodiverzitás A Dráva teljes hullámtere a Duna-Dráva NP része. Az erdők és a mocsarak többsége, illetve a Villányi hegység vonulata Natura 2000-es terület. Országosan védett a villányi Templom-hegy és a Szársomlyó. Számos természeti érték helyi védelem alatt áll. 4 település az Érzékeny Természeti Területek országosan kiemelt mintaterületéhez tartozik. A táj diverzitása nagy, de a rossz vízháztartás helyreállítása jelentős növekedését okozná. Víz A Dráva a térség folyója, vízminősége jó. Szennyezése a Pécsi- és Fekete-víz vízgyűjtőjéről érkezik A holtágak elveszítették közvetlen kapcsolatukat a Drávával. A folyószabályozás következtében a Dráva-sík egyre jobban kiszárad, csökken a vízkészlete. Megoldás lehet a Víz Keretirányelvnek megfelelő „Ős-Dráva Program”. A Karasica vízfolyás vízminőségét Villány szennyvíztelepe és a borászat szervesanyag-terhelése határozza meg. A Baranyai-dombság víztározói felöltődőben, ökológiai állapotuk leromlóban van. A Villányi hegység karsztvíz bázisai sérülékenyek. Klímaváltozás A vízelvezető vízgazdálkodás és a kedvezőtlen területhasználat nem képes a helyi klíma kilengéseit csillapítani. A biomassza hasznosítása csökken. Folyik az erdők és energiaültetvények telepítése. A CO2 kibocsátás az országos átlag alatt van. Táj Egymást kiegészítik a Dráva nedves ártéri síkja, illetve a Villányi-hegység szubmediterrán száraz lejtői; a szántőföldi gazdálkodás, illetve a szőlőművelés. A Villányi hegység karakterét összefüggő szőlői a Dráva-síkét mozaikos tájszerkezete, vizes jellege adja. Talaj A Dráva-síkon a talajféleségek mozaikos megjelenésűek, általában alacsony AK értékűek. A talajra a legnagyobb veszélyt a helytelen vízgazdálkodás, az „elvíztelenedés” jelenti. A Villányi-hegység lábánál a csernozjom barna erdőtalajok adnak helyet a szőlőknek. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség környezeti állapota 1/2

12 11 A hegység vonulatai eróziósan szabdaltak, a szántóföldi művelést nehezítik. Hulladék Mindenütt biztosított a rendszeres, és néhol a szelektív hulladékgyűjtés, az állati tetemek szakszerű elhelyezése. Hulladékhasznosítás: sellyei szennyvíztisztító-telep szennyvíziszapjának, másutt más szerves anyagok komposztálása; az építési törmelék újrahasznosítása, valamint a hulladékok elégetése. Levegő A térség levegőminőségi állapota jó: kéndioxid-tartalom kedvező, ülepedő por – a beremendi cementmű és bányáinak porkibocsátásától eltekintve – mennyisége megfelelő, a NO2 elfogadható. Említésre méltó az 58-as út légszennyezése. Erőforrásokat kiaknázó ágazatok A termőhelyi erőforrások használatában meghatározó a szőlőtermesztés, a szántóművelés és az erdőgazdálkodás, illetve a kővagyon kiaknázásában a cementmű és a kavicsbányák. A táji értékek kiaknázásában – különösen a borvidéken – növekvő jelentőségre tesz szert a turizmus. Földhasználati módok Szőlőtermesztés, szántó- és erdőművelés, illetve egyes kertészeti ágazatok. Radikálisan visszaesett a gyümölcsészet, a vizes élőhelyek haszonvétele és az állattartás. Jellemző a vadászat, de a vadaknak a terület eltartó képességét meghaladó létszáma komoly károsító a mezőgazdaságnak és erdészetnek. A hegység vonulatai eróziósan szabdaltak, a szántóföldi művelést nehezítik. Hulladék Mindenütt biztosított a rendszeres, és néhol a szelektív hulladékgyűjtés, az állati tetemek szakszerű elhelyezése. Hulladékhasznosítás: sellyei szennyvíztisztító-telep szennyvíziszapjának, másutt más szerves anyagok komposztálása; az építési törmelék újrahasznosítása, valamint a hulladékok elégetése. Levegő A térség levegőminőségi állapota jó: kéndioxid-tartalom kedvező, ülepedő por – a beremendi cementmű és bányáinak porkibocsátásától eltekintve – mennyisége megfelelő, a NO2 elfogadható. Említésre méltó az 58-as út légszennyezése. Erőforrásokat kiaknázó ágazatok A termőhelyi erőforrások használatában meghatározó a szőlőtermesztés, a szántóművelés és az erdőgazdálkodás, illetve a kővagyon kiaknázásában a cementmű és a kavicsbányák. A táji értékek kiaknázásában – különösen a borvidéken – növekvő jelentőségre tesz szert a turizmus. Földhasználati módok Szőlőtermesztés, szántó- és erdőművelés, illetve egyes kertészeti ágazatok. Radikálisan visszaesett a gyümölcsészet, a vizes élőhelyek haszonvétele és az állattartás. Jellemző a vadászat, de a vadaknak a terület eltartó képességét meghaladó létszáma komoly károsító a mezőgazdaságnak és erdészetnek. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség környezeti állapota 2/2

13 12 Az Ormánságtól a Szársomlyóig közösséget alkotó települések közül 72 település található a 311/2007. Kormányrendelet alapján leghátrányosabb helyzetűnek minősülő 47 statisztikai kistérség települései, valamint a 240/2006. Kormányrendelet alapján elmaradottnak, illetve hátrányosnak minősülő települések között. A települések közös jellegzetessége a tartósan magas 30 % körüli munkanélküliségi ráta. Ezt az országos átlaghoz képest kiugró értéket elsősorban a térség elzártságával lehet magyarázni. A jelentősebb munkát biztosító szervezetek a térségen kívül találhatók. A területet délről a Dráva folyó határolja. A horvát oldallal a határátkelő alacsony száma miatt (1 teherforgalmi, 1 személy, és egy vasúti átkelő) minimális kapcsolat él. Az 50-es években felállított határsáv miatt közel fél évszázadon keresztül irányítottan nem történt jelentősebb gazdaságfejlesztési beruházás a területen. A pangó gazdasági élet általános tőkehiánnyal párosul, ezért a vállalkozói szféra gyenge. A települések munkanélküliségi mutatói között nem ritkák a helyenkénti %-os értékek. A települések egészére jellemző, hogy a legnagyobb foglalkoztató az önkormányzati oldal. Nemcsak az ország keleti és nyugati megyéi, valamint nem csupán a főváros és a vidék között, de az egyes megyéken belül, a kistérségekben is hatalmasak a fejlettségbeli különbségek. Ezek pedig generációról generációra öröklődő társadalmi igazságtalanságokat szülnek. A helyi közösség településein egyre növekvő probléma a szegénység, a munkanélküliség, a működő vállalkozások és a minőségi közszolgáltatások hiánya, az esélytelenség. Az elmúlt évtizedben – noha a fejlesztéspolitikának ez kiemelt célja volt – a hazai és az uniós források éppen a leghátrányosabb helyzetű térségekben élőkhöz, éppen a leginkább felzárkóztatásra szorulókhoz nem, vagy nem kellő mértékben jutottak el. Minden Kormányzati erőfeszítés ellenére éppen ezekben a térségekben nem volt kellő számú, pályázni akaró és tudó civil szervezet, önkormányzat és vállalkozás, ráadásul éppen ezekben a leginkább hátrányos helyzetű térségekben jelentette a legnagyobb gondot a pályázatokhoz szükséges önerő előteremtése is. A pályázóképesség hiánya pedig tovább mélyítette a fejlettségbeli különbségeket kistérség és kistérség között. Az Ormánságtól a Szársomlyóig közösséget alkotó települések közül 72 település található a 311/2007. Kormányrendelet alapján leghátrányosabb helyzetűnek minősülő 47 statisztikai kistérség települései, valamint a 240/2006. Kormányrendelet alapján elmaradottnak, illetve hátrányosnak minősülő települések között. A települések közös jellegzetessége a tartósan magas 30 % körüli munkanélküliségi ráta. Ezt az országos átlaghoz képest kiugró értéket elsősorban a térség elzártságával lehet magyarázni. A jelentősebb munkát biztosító szervezetek a térségen kívül találhatók. A területet délről a Dráva folyó határolja. A horvát oldallal a határátkelő alacsony száma miatt (1 teherforgalmi, 1 személy, és egy vasúti átkelő) minimális kapcsolat él. Az 50-es években felállított határsáv miatt közel fél évszázadon keresztül irányítottan nem történt jelentősebb gazdaságfejlesztési beruházás a területen. A pangó gazdasági élet általános tőkehiánnyal párosul, ezért a vállalkozói szféra gyenge. A települések munkanélküliségi mutatói között nem ritkák a helyenkénti %-os értékek. A települések egészére jellemző, hogy a legnagyobb foglalkoztató az önkormányzati oldal. Nemcsak az ország keleti és nyugati megyéi, valamint nem csupán a főváros és a vidék között, de az egyes megyéken belül, a kistérségekben is hatalmasak a fejlettségbeli különbségek. Ezek pedig generációról generációra öröklődő társadalmi igazságtalanságokat szülnek. A helyi közösség településein egyre növekvő probléma a szegénység, a munkanélküliség, a működő vállalkozások és a minőségi közszolgáltatások hiánya, az esélytelenség. Az elmúlt évtizedben – noha a fejlesztéspolitikának ez kiemelt célja volt – a hazai és az uniós források éppen a leghátrányosabb helyzetű térségekben élőkhöz, éppen a leginkább felzárkóztatásra szorulókhoz nem, vagy nem kellő mértékben jutottak el. Minden Kormányzati erőfeszítés ellenére éppen ezekben a térségekben nem volt kellő számú, pályázni akaró és tudó civil szervezet, önkormányzat és vállalkozás, ráadásul éppen ezekben a leginkább hátrányos helyzetű térségekben jelentette a legnagyobb gondot a pályázatokhoz szükséges önerő előteremtése is. A pályázóképesség hiánya pedig tovább mélyítette a fejlettségbeli különbségeket kistérség és kistérség között. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/2

14 13 Az előttünk álló években minden korábbinál jelentősebb fejlesztési forrásokat fordíthat az ország a leginkább elmaradott szegleteinek felzárkóztatására. Ahhoz, hogy ez sikeres és eredményes legyen, az uniós forrásokat koncentráltan és gondosan összehangolva kell felhasználni a helyi közösség területén. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 2/2

15 14 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely- szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység

16 15 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Az egyes szektorok jelentősége a térségben A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között (%) Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%) ▪A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából ▪Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai –Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás –Kereskedelem, javítás 1. Sok kis/közepes méretű vállalat2. Néhány nagy vállalat 3. Sok kis vállalat 4. Kevés kis vállalat

17 16 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Vállalkozások szektor szerinti megoszlása A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 28%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Aktív vállalkozások száma szektoronként (db) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Szektorok részesedése 12% 9% 28% 11% 4% 13% 9% 0% 11% 4%

18 17 Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása* A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 27%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel *A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznak Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Foglalkoztatottak száma szektoronként (fő) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalom- biztosítás, oktatás, egészségügy Szektorok részesedése 15% 27% 11% 5% 8% 3% 4% 22% 5% 1% Egyéb tevékenység 0%

19 18 Forrás:HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 25.9%, ami -5.7 százalékpontos változást jelent 2003 óta Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül (százalék) ▪Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 25.9% ▪Változás 2003-hoz képest -5.7 százalékpont

20 19 A foglalkoztatási helyzetet nagymértékben befolyásolja a földrajzi fekvés. Délről teljesen zárt (Dráva, horvát határ), a legközelebbi városok km távolságra vannak a falvaktól, amelyek szinte kivétel nélkül munkanélküliséggel sújtottak. A kistérségeket jellemzően az agráriumra épülő gazdasági tevékenység jellemzi, különböző intenzitással, eredményességi mutatókkal. A legkevesebb megújulási készséget mutató Sellyei kistérség munkaerő-piaci szempontból a legrosszabb helyen áll Baranya Megyében, de a Siklósi Kistérség adatai is riasztóak: pl. az aktív gazdasági tevékenységet mutató Villányban is 8%-os a munkanélküliség. A Munkaügyi Központ statisztikái szerint a legmagasabb munkanélküliségi mutatókat azok a települések adják, ahol a roma lakosság létszáma felülreprezentált: Siklósnagyfalu 35%., Piskó 42%, Gilvánfa 36%. A valóság ennél is szomorúbb képet mutat: Alsószentmárton helyi statisztikája szerint 95%-os a munkanélküliség, de a regisztráltak arányában ez „csak” 34%. A jövedelmek az országos és a megyei átlag alatt vannak. A kistérségekben a népesség foglalkoztatását jelző mutatók kedvezőtlenek. A munkaképes lakosság 30%-a foglalkoztatott, a többség segélyekből él, kiszolgáltatott. A legbiztosabb és legális jövedelmet a közhasznú és közmunka jelenti, ami pillanatnyi megoldást nyújt, és a hosszútávú megoldások kialakítást gátolja, közösségromboló hatása mérhető. Mára a többgenerációs munkanélküliség is kialakult, ami a szocializálódott munkanélküliségi állapotot jelenti, az érettségizettek és diplomások aránya 12%-os. Problémás terület a foglalkoztatás területén a lakosság alacsony iskolázottsága. A munkanélküliek 64%-a nem rendelkezik 8 általánosnál magasabb iskolai végzettséggel. Hiányzik a térségből az a képző központ, amely szakmailag koordinálná, hogy a képzések valóban a munkaerőpiac igényeinek megfelelően bonyolódjanak. A Foglalkoztatási Paktum erre részbeni megoldást jelent. A térségi jövedelem szintre elmondható, hogy a minimálbéres foglalkoztatás jellemző, annak is a 6 órás arányosítása. A foglalkoztatottak jelentős része a térségen belül, a környéken helyezkedik el, meghatározó módon szezonálisan, ami 4-10 hónap munkavégzést jelent. A foglalkoztatási helyzetet nagymértékben befolyásolja a földrajzi fekvés. Délről teljesen zárt (Dráva, horvát határ), a legközelebbi városok km távolságra vannak a falvaktól, amelyek szinte kivétel nélkül munkanélküliséggel sújtottak. A kistérségeket jellemzően az agráriumra épülő gazdasági tevékenység jellemzi, különböző intenzitással, eredményességi mutatókkal. A legkevesebb megújulási készséget mutató Sellyei kistérség munkaerő-piaci szempontból a legrosszabb helyen áll Baranya Megyében, de a Siklósi Kistérség adatai is riasztóak: pl. az aktív gazdasági tevékenységet mutató Villányban is 8%-os a munkanélküliség. A Munkaügyi Központ statisztikái szerint a legmagasabb munkanélküliségi mutatókat azok a települések adják, ahol a roma lakosság létszáma felülreprezentált: Siklósnagyfalu 35%., Piskó 42%, Gilvánfa 36%. A valóság ennél is szomorúbb képet mutat: Alsószentmárton helyi statisztikája szerint 95%-os a munkanélküliség, de a regisztráltak arányában ez „csak” 34%. A jövedelmek az országos és a megyei átlag alatt vannak. A kistérségekben a népesség foglalkoztatását jelző mutatók kedvezőtlenek. A munkaképes lakosság 30%-a foglalkoztatott, a többség segélyekből él, kiszolgáltatott. A legbiztosabb és legális jövedelmet a közhasznú és közmunka jelenti, ami pillanatnyi megoldást nyújt, és a hosszútávú megoldások kialakítást gátolja, közösségromboló hatása mérhető. Mára a többgenerációs munkanélküliség is kialakult, ami a szocializálódott munkanélküliségi állapotot jelenti, az érettségizettek és diplomások aránya 12%-os. Problémás terület a foglalkoztatás területén a lakosság alacsony iskolázottsága. A munkanélküliek 64%-a nem rendelkezik 8 általánosnál magasabb iskolai végzettséggel. Hiányzik a térségből az a képző központ, amely szakmailag koordinálná, hogy a képzések valóban a munkaerőpiac igényeinek megfelelően bonyolódjanak. A Foglalkoztatási Paktum erre részbeni megoldást jelent. A térségi jövedelem szintre elmondható, hogy a minimálbéres foglalkoztatás jellemző, annak is a 6 órás arányosítása. A foglalkoztatottak jelentős része a térségen belül, a környéken helyezkedik el, meghatározó módon szezonálisan, ami 4-10 hónap munkavégzést jelent. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/2

21 20 Az egyre erősödő ellenőrzések ellenére a feketegazdaság virágzik. A viszonylag magasabb jövedelem megszerzése együtt jár a Pécsi és megyén kívüli ingázással, ami gyakran a családok felbomlásához vezet. Egy 2006-os, 1000 főre kiterjedő kérdőíves felmérés során megállapítottuk, hogy a munkanélküli emberek álláskeresési készségei, ismeretei, önmenedzselési készségei hiányosak, magas a reményvesztettek, feladók aránya. A roma etnikumhoz tartozók nagy többsége (92%) megemlíti az etnikai hovatartozást, mint munkaerő- piaci hátrányt. A tartósan munkanélküli lakosok bizonytalan, kiszolgáltatott élethelyzete életmód, életviteli problémákat is indukál: míg a rendszerváltás előtt a háztáji termelés jövedelemkiegészítő tevékenységként szinte minden családnál jellemző volt, addig mára ez szinte teljesen felszámolódott, ezzel együtt elveszett a családok önfenntartó képessége. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség foglalkoztatottsági helyzete 2/2

22 21 *Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada **Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból Legjelentősebb szektor Legjelentősebb település Foglalkoztatás abszolút értelemben Foglalkoztatás relatív értelemben LeírásÉrték ▪A(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban* működő vállalkozások száma ▪Sellye székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma ▪A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma ▪A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül 3 db 2 db 950 fő 8% A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 8%- át adja a térségen belüli foglalkoztatás- nak

23 22 Forrás:HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2 A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 3 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik Szektor ▪Egyéb szolgáltatás ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Kereskedelem, javítás ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Fogl. száma (fő) ▪230 ▪150 ▪90 ▪80 ▪75 Árbevétel (ezer Ft) ▪800,000 ▪700,000 ▪850,000 ▪900,000 ▪600,000 Működés helye a térségben ▪Harkány ▪Villány ▪Drávaszabolcs ▪Sellye ▪Újpetre Főtevékenység ▪9304 Fizikai közérzetet javító szolgáltatás ▪0111 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése ▪5211 Élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem ▪0111 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése Név ▪HARKÁNYI GYÓGYFÜRDŐ ZRT. ▪"VILLÁNYI SZÁRSOMLYÓ" MEZŐGAZDASÁGI KFT ▪DRÁVASZABOLCSI MEZŐGAZDASÁGI ZRT ▪DRÁVAMENTI ÁFÉSZ ▪ÚJPETREI GAZDÁK MEZŐGAZDASÁGI ZRT

24 23 Forrás:HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2 Szektor Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Működés helye a térségben Főtevékenység ▪Építőipar ▪Pénzügyi közvetítés ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪70 ▪65 ▪50 ▪600,000 ▪500,000 ▪2,500,00 0 ▪600,000 ▪2,500,00 0 ▪Sellye ▪Siklós ▪Beremend ▪Siklós ▪Villány ▪4521 Épület, híd, alagút, közmű, vezeték építése ▪6512 Egyéb monetáris közvetítés ▪2651 Cementgyártás ▪4100 Víztermelés, - kezelés, -elosztás ▪1593 Bortermelés A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 3 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik ▪O&R ÉPÍTŐIPARI Kft Név ▪CARMEUSE HUNGÁRIA MÉSZGYÁRTÓ KFT ▪Tenkesvíz Víz Kft ▪CSÁNYI PINCÉSZET ZRT. ▪SIKLÓS ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZE T

25 24 Baranya megye gazdaságának legfőbb problémája a térség fejlődését elősegítő vállalkozások hiánya, illetve a térségben működők tőkeszegénysége. A tőkeszegénységhez hozzájárul a térség rossz megközelíthetősége, az autópálya,illetve az alapvető infrastruktúra hiánya mely generálná a befektetéseket. Különösen igaz ez a hátrányos helyzetű siklósi kistérségre és a 33 leghátrányosabb kistérségek közé tartozó sellyei kistérségre. Az 1000 főre jutó vállalkozások, illetve az egyéni vállalkozások aránya: Terület: vállalkozások száma -- egyéni vállalkozások aránya (%) Magyarország ,6 Dél-Dunántúl ,7 Baranya megye ,4 akciócsoport területe 73 70,3 Siklósi KT (Siklós nélkül) 85 69,6 Sellyei Kistérség 49 72,8 Ugyancsak a gazdaság elmaradottságát jelzi a munkanélküliség magas aránya, mely december 31-én a Sellyei kistérségben 29,8 %-os, a Siklósi kistérségben (Siklós város nélkül) 18,9 %-os volt. A munkaképes lakosság elhelyezkedési problémáját ingázással, a megye egyik legnagyobb foglalkoztatója, az Elcoteq Kft. által biztosított munkalehetőség elvállalásával, oldja meg. A térségre jellemző az alulképzettség különös tekintettel a térségben lakó roma népességre. A további leszakadást csak új munkahelyek létesítésével, a foglalkoztatás javításával lehet biztosítani. A térség gazdasági szerkezetére jellemző a mezőgazdasági vállalkozások magas aránya, ebből adódóan a foglalkoztatottság itt a legmagasabb, miközben a növénytermesztés adottságai különösen a Sellyei kistérségben rosszak (átlagos aranykorona érték 10). A gabonatermesztés lehetőségei messze elmaradnak a megye más területeinek lehetőségeitől, ezért az ipari növények és gyógynövények termesztésének a lehetőségei kedvezőbbek. A mezőgazdasági termékek feldolgozása mindkét térségben elmarad a megyei és országos arányoktól, a feldolgozás lehetőségeit – szőlő-bortermelés kivételével – a térségben nem használják ki. Baranya megye gazdaságának legfőbb problémája a térség fejlődését elősegítő vállalkozások hiánya, illetve a térségben működők tőkeszegénysége. A tőkeszegénységhez hozzájárul a térség rossz megközelíthetősége, az autópálya,illetve az alapvető infrastruktúra hiánya mely generálná a befektetéseket. Különösen igaz ez a hátrányos helyzetű siklósi kistérségre és a 33 leghátrányosabb kistérségek közé tartozó sellyei kistérségre. Az 1000 főre jutó vállalkozások, illetve az egyéni vállalkozások aránya: Terület: vállalkozások száma -- egyéni vállalkozások aránya (%) Magyarország ,6 Dél-Dunántúl ,7 Baranya megye ,4 akciócsoport területe 73 70,3 Siklósi KT (Siklós nélkül) 85 69,6 Sellyei Kistérség 49 72,8 Ugyancsak a gazdaság elmaradottságát jelzi a munkanélküliség magas aránya, mely december 31-én a Sellyei kistérségben 29,8 %-os, a Siklósi kistérségben (Siklós város nélkül) 18,9 %-os volt. A munkaképes lakosság elhelyezkedési problémáját ingázással, a megye egyik legnagyobb foglalkoztatója, az Elcoteq Kft. által biztosított munkalehetőség elvállalásával, oldja meg. A térségre jellemző az alulképzettség különös tekintettel a térségben lakó roma népességre. A további leszakadást csak új munkahelyek létesítésével, a foglalkoztatás javításával lehet biztosítani. A térség gazdasági szerkezetére jellemző a mezőgazdasági vállalkozások magas aránya, ebből adódóan a foglalkoztatottság itt a legmagasabb, miközben a növénytermesztés adottságai különösen a Sellyei kistérségben rosszak (átlagos aranykorona érték 10). A gabonatermesztés lehetőségei messze elmaradnak a megye más területeinek lehetőségeitől, ezért az ipari növények és gyógynövények termesztésének a lehetőségei kedvezőbbek. A mezőgazdasági termékek feldolgozása mindkét térségben elmarad a megyei és országos arányoktól, a feldolgozás lehetőségeit – szőlő-bortermelés kivételével – a térségben nem használják ki. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2

26 25 Az önellátó gazdálkodók támogatásával, a hálózatosodással, a közös feldolgozással előnyösebb gazdasági pozíció érhető el. Ugyan ez fogalmazható meg a termékek felvásárlásával és értékesítésével kapcsolatban is. A térségben jelenlévő vállalkozások a kistérségen kívül lévő piacokon értékesítik a megtermelt termékeiket. Az értékesítési csatornákra jellemző, hogy a multinacionális cégeken keresztül folyik a megtermelt termékek lakossági piacra történő juttatása. A térségben alacsony a gazdasági szolgáltatást nyújtó vállalkozások aránya. Az adó- és számviteli szolgáltatáson kívül csak néhány területen találhatók tanácsadással és más gazdasági szolgáltatással foglalkozó szervezetek. A hálózatosodás, a közös termékfeldolgozás és értékesítés kialakításához szükséges e terület fejlesztése is. Kiemelendők a térségek turisztikai lehetőségei, különösen a Drávamenti és a Borvidéki természeti adottságok nyújtanak jó lehetőséget a jövedelemtermelő-képesség javításához. Az önellátó gazdálkodók támogatásával, a hálózatosodással, a közös feldolgozással előnyösebb gazdasági pozíció érhető el. Ugyan ez fogalmazható meg a termékek felvásárlásával és értékesítésével kapcsolatban is. A térségben jelenlévő vállalkozások a kistérségen kívül lévő piacokon értékesítik a megtermelt termékeiket. Az értékesítési csatornákra jellemző, hogy a multinacionális cégeken keresztül folyik a megtermelt termékek lakossági piacra történő juttatása. A térségben alacsony a gazdasági szolgáltatást nyújtó vállalkozások aránya. Az adó- és számviteli szolgáltatáson kívül csak néhány területen találhatók tanácsadással és más gazdasági szolgáltatással foglalkozó szervezetek. A hálózatosodás, a közös termékfeldolgozás és értékesítés kialakításához szükséges e terület fejlesztése is. Kiemelendők a térségek turisztikai lehetőségei, különösen a Drávamenti és a Borvidéki természeti adottságok nyújtanak jó lehetőséget a jövedelemtermelő-képesség javításához. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2

27 26 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Non-profit szervezetek a térségben Non-profit szervezet típusa Számuk a térségben Kultúrával kapcsolatos tevékenység16 Vallással kapcsolatos tevékenység4 Sporttal kapcsolatos tevékenység22 Szabadidővel kapcsolatos tevékenység40 Oktatással kapcsolatos tevékenység18 Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység 0 Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység 2 Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység 12 Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység 3 Non-profit szervezet típusa Számuk a térségben Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység 4 Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység 22 Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység 10 Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység 7 Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység 7 Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység 0 Nemzetközi kapcsolatok0 Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység 16 Politikai tevékenység2 A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg

28 27 Az akciócsoport munkájában 78 civil szervezet jelezte részvételét. A két kistérség non-profit szférájának működését a gazdasági irányvonallal azonos szélsőségek jellemzik. A fejlettebb, Siklósi térség szerveződései markánsan más minőséget mutatnak, mint a Sellyei, s ez előrevetíti a várható projekttervek nagyságát és szakmai területét is: -a sellyei térség markáns, nagyfokú hatékonysággal működő szervezetei a Dráva-síkhoz kötődnek, környezetvédelemmel és alternatív gazdálkodással foglalkoznak: Dráva és Ormánság Alapítvány, Ormánságfejlesztő Társulás. Közös projektek generálódnak a földrajzilag Kelet-Ormánsághoz tartozó, de a Siklósi Kistérség részét képező diósviszlói Drávamenti Tájvédelmi és Turisztikai Egyesület tevékenységéből fakadóan; -a Siklósi Kistérség a borászathoz kötődő, de falusi turizmusban, a vendéglátás minőségi kivitelezésében jelentős szolgáltatási csomagot képvisel több szervezeten keresztül, pl.: a Villány- Siklósi Borút Egyesület a bor- és vidéki-turisztikai szolgáltatások sorát európai minősítési rendszer alapján fejleszti. Itt a turisták száma évente 20 % nő, így a helyi termékek potenciális piacát jelenti. -a program egyik célkitűzése, hogy az „alternatív”, pl. családi gazdálkodásból származó termékeket a szolidáris piac kiépítésével is támogassuk. Ehhez a szintén a Sellyei Kistérségben szerveződött mezőgazdasági alapú non-profit szervezetek járulnak hozzá: Baranyai Kisgazdaságokért Alapítvány, Országos Magyar Méhészegyesület, Felsőszentmárton, Sámodi Alapítvány; -foglalkoztatáshoz kötődő szolgáltatásokat a Siklósi Kistérségben 2 jelentős civil szervezet nyújt: a magyarbólyi Új Esély Egyesület (2005-től folytat térítésmentes munkaerő-piaci tanácsadást, több HEFOP projekt megvalósítója), és az alsószentmártoni „Kiút csak a munkával Egyesület”. Ez a tevékenység hiányzik a Sellyei Kistérségből, így a humánerő-képzés, oktatás területén közös megoldásokat tud generálni; -mindkét kistérség sajátossága a többnemzetiségű lakossági összetétel, várhatóak azok a programok, amelyek a soknemzetiségű kultúrát több szinten jelenítik meg: a kulturális jellegű tevékenységtől a hozzáadott értéket nagy százalékban tartalmazó termékekig—non-profit részvétellel. Az akciócsoport munkájában 78 civil szervezet jelezte részvételét. A két kistérség non-profit szférájának működését a gazdasági irányvonallal azonos szélsőségek jellemzik. A fejlettebb, Siklósi térség szerveződései markánsan más minőséget mutatnak, mint a Sellyei, s ez előrevetíti a várható projekttervek nagyságát és szakmai területét is: -a sellyei térség markáns, nagyfokú hatékonysággal működő szervezetei a Dráva-síkhoz kötődnek, környezetvédelemmel és alternatív gazdálkodással foglalkoznak: Dráva és Ormánság Alapítvány, Ormánságfejlesztő Társulás. Közös projektek generálódnak a földrajzilag Kelet-Ormánsághoz tartozó, de a Siklósi Kistérség részét képező diósviszlói Drávamenti Tájvédelmi és Turisztikai Egyesület tevékenységéből fakadóan; -a Siklósi Kistérség a borászathoz kötődő, de falusi turizmusban, a vendéglátás minőségi kivitelezésében jelentős szolgáltatási csomagot képvisel több szervezeten keresztül, pl.: a Villány- Siklósi Borút Egyesület a bor- és vidéki-turisztikai szolgáltatások sorát európai minősítési rendszer alapján fejleszti. Itt a turisták száma évente 20 % nő, így a helyi termékek potenciális piacát jelenti. -a program egyik célkitűzése, hogy az „alternatív”, pl. családi gazdálkodásból származó termékeket a szolidáris piac kiépítésével is támogassuk. Ehhez a szintén a Sellyei Kistérségben szerveződött mezőgazdasági alapú non-profit szervezetek járulnak hozzá: Baranyai Kisgazdaságokért Alapítvány, Országos Magyar Méhészegyesület, Felsőszentmárton, Sámodi Alapítvány; -foglalkoztatáshoz kötődő szolgáltatásokat a Siklósi Kistérségben 2 jelentős civil szervezet nyújt: a magyarbólyi Új Esély Egyesület (2005-től folytat térítésmentes munkaerő-piaci tanácsadást, több HEFOP projekt megvalósítója), és az alsószentmártoni „Kiút csak a munkával Egyesület”. Ez a tevékenység hiányzik a Sellyei Kistérségből, így a humánerő-képzés, oktatás területén közös megoldásokat tud generálni; -mindkét kistérség sajátossága a többnemzetiségű lakossági összetétel, várhatóak azok a programok, amelyek a soknemzetiségű kultúrát több szinten jelenítik meg: a kulturális jellegű tevékenységtől a hozzáadott értéket nagy százalékban tartalmazó termékekig—non-profit részvétellel. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/2

29 28 -Közösségi programok megvalósításában a Sellyei Kistérségben főként a református egyház szervezeti a felkészültek, valamint a Hegyszentmártoni Jóléti Közalapítvány, amely a település közművelődési intézményének is fenntartója.; -Leader-szerű programokban a nagy létszámú, aktívan működő, általános tevékenységet folytató kisebb alapítványok, sportkörök aktívak. A civil szféra jelenlegi hiányterületei: a) az önkormányzatok nem használják ki eléggé a civilek kapacitását, b) tevékenységükkel nem gyakorolnak kellő mértékű hatást a helyi társadalomra. Mindezekre reagálási terv készül a LEADER+ nyújtotta lehetőségek mentén, amely a civil szervezetek tevékenységének újabb lendületet ad, a köz- és a vállalkozói szférával történő összefogás, közös programmegvalósítás pedig mindkét kistérség számára a jelenlegi működési, termelési palettát bővíti. -Közösségi programok megvalósításában a Sellyei Kistérségben főként a református egyház szervezeti a felkészültek, valamint a Hegyszentmártoni Jóléti Közalapítvány, amely a település közművelődési intézményének is fenntartója.; -Leader-szerű programokban a nagy létszámú, aktívan működő, általános tevékenységet folytató kisebb alapítványok, sportkörök aktívak. A civil szféra jelenlegi hiányterületei: a) az önkormányzatok nem használják ki eléggé a civilek kapacitását, b) tevékenységükkel nem gyakorolnak kellő mértékű hatást a helyi társadalomra. Mindezekre reagálási terv készül a LEADER+ nyújtotta lehetőségek mentén, amely a civil szervezetek tevékenységének újabb lendületet ad, a köz- és a vállalkozói szférával történő összefogás, közös programmegvalósítás pedig mindkét kistérség számára a jelenlegi működési, termelési palettát bővíti. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 2/2

30 29 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben A térség összesített lakossága között 797 fővel csökkent, ami arányosítva 2%-os csökkenést jelent ▪A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 797 fővel csökkent ▪A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 2%-kal csökkent Térség összlakossága Éves változás 2002 (fő)2003 (fő)2004 (fő)2005 (fő)2006 (fő) 44,25444,00243,89243,68543,

31 30 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A lakosság kor szerinti összetétele a térségben A térségben az aktív korú lakosság aránya 64%, ami 4 százalékponttal magasabb az országos átlagnál Lakosság kor szerinti összetétele (fő) Megoszlás 3% 64% 20% 11% Országos átlag 3% 60% 21% 13% Aktív korú lakosság 0-2 év 3-5 év 6-14 év év 59 év felett

32 31 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele A térségben elsősorban a 0 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő 7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele (fő) 0 általános 1-5 általános 6-7 általános 8 általános Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkül Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Középiskolai, érettségivel, általános oklevéllel Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel Megoszlás 3% 12% 5% 1% 4% Országos átlag 2% 9% 2% 4% 11% 36% 6% 3% 19% 9% 26% 12% 10% 17%

33 32 Demográfiai szempontból a Dráva-síkon elterülő Ormánság, Drávaszög és Drávazug lakossága, valamint a Villányi hegységhez tartozó Villányi Borvidék lakossága némileg eltér egymástól. Mindkét területen a lakosság összlétszáma lassan, de folyamatosan csökken és a 2006 között minden évben csökkent az összes lakosság száma: ről re. Néhány kedvezőbb adottságokkal rendelkező falu (Palkonya, Kistapolca), és a roma lakosságot nagyobb arányban tartalmazó falvak (pl. Alsószentmárton, Lúzsok) lakosságának létszáma nő. A csökkenés oka a vándorlási egyenleg tartósan negatív szaldója, valamint az általánosnak tekinthető természetes fogyás. A lakosság összetétele is folyamatosan változik: a roma lakosság aránya nő, számos faluban az utóbbi évtizedekben többségre tett szert (pl. Gilvánfa, Alsószentmárton, Hirics, Lúzsok, Adorjás stb.). Mind a magyar, mind a horvát lakosság folyamatosan öregszik, míg a roma lakosságban a fiatalabb korosztály jelentős arányt képvisel. A népesség elöregedése igen komoly méreteket ölthet az aprófalvakban – amelyek száma meghatározó a két kistérségben. Itt a magyar és horvát lakosság korstruktúrájának oka részben a fiatal lakosok elvándorlása, részben az élve születések számának tartós visszaesése. Elsősorban azok költöznek el a területről, akik a munkaerő piacán kedvező pozícióban vannak (fiatalok, viszonylag képzettek, társadalmi tőkével rendelkezők), míg a leghátrányosabb helyzetűek (képzetlenek, romák, idősek) inkább helyben maradnak. A lakosság lassú csökkenésének oka az is, hogy jelentős részük – határozott szándéka ellenére – már nem tud elköltözni, illetve az elköltözők egy részének helyére új lakosság érkezik. Az új lakosság jelenleg kicsi, de növekvő részét képezik a külföldről betelepülő állandó vagy időszakos lakosok. A Dráva-síki Ormánság és Drávaszög eredetileg kálvinista magyar lakossága jelentős katolikus horvát és roma lakossággal pótlódott. A Drávazug lakossága katolikus horvát többségű, de ezen kívül a demográfiai sajátosságai hasonlóak az Ormánsághoz. E tájak népsűrűsége jelentősen elmarad az országos átlagtól: 33 fő/km2, szemben az országos 110 fő/km2-tel (2002). A Villányi Borvidék kedvezőbb földrajzi fekvése (városok közelsége, illetve jelenléte), turisztikai lehetőségei, termőhelyi adottságai (borvidék) és a német hatást magán hordozó termelési kultúrája különleges helyet biztosít a területnek demográfiai szempontból is. Demográfiai szempontból a Dráva-síkon elterülő Ormánság, Drávaszög és Drávazug lakossága, valamint a Villányi hegységhez tartozó Villányi Borvidék lakossága némileg eltér egymástól. Mindkét területen a lakosság összlétszáma lassan, de folyamatosan csökken és a 2006 között minden évben csökkent az összes lakosság száma: ről re. Néhány kedvezőbb adottságokkal rendelkező falu (Palkonya, Kistapolca), és a roma lakosságot nagyobb arányban tartalmazó falvak (pl. Alsószentmárton, Lúzsok) lakosságának létszáma nő. A csökkenés oka a vándorlási egyenleg tartósan negatív szaldója, valamint az általánosnak tekinthető természetes fogyás. A lakosság összetétele is folyamatosan változik: a roma lakosság aránya nő, számos faluban az utóbbi évtizedekben többségre tett szert (pl. Gilvánfa, Alsószentmárton, Hirics, Lúzsok, Adorjás stb.). Mind a magyar, mind a horvát lakosság folyamatosan öregszik, míg a roma lakosságban a fiatalabb korosztály jelentős arányt képvisel. A népesség elöregedése igen komoly méreteket ölthet az aprófalvakban – amelyek száma meghatározó a két kistérségben. Itt a magyar és horvát lakosság korstruktúrájának oka részben a fiatal lakosok elvándorlása, részben az élve születések számának tartós visszaesése. Elsősorban azok költöznek el a területről, akik a munkaerő piacán kedvező pozícióban vannak (fiatalok, viszonylag képzettek, társadalmi tőkével rendelkezők), míg a leghátrányosabb helyzetűek (képzetlenek, romák, idősek) inkább helyben maradnak. A lakosság lassú csökkenésének oka az is, hogy jelentős részük – határozott szándéka ellenére – már nem tud elköltözni, illetve az elköltözők egy részének helyére új lakosság érkezik. Az új lakosság jelenleg kicsi, de növekvő részét képezik a külföldről betelepülő állandó vagy időszakos lakosok. A Dráva-síki Ormánság és Drávaszög eredetileg kálvinista magyar lakossága jelentős katolikus horvát és roma lakossággal pótlódott. A Drávazug lakossága katolikus horvát többségű, de ezen kívül a demográfiai sajátosságai hasonlóak az Ormánsághoz. E tájak népsűrűsége jelentősen elmarad az országos átlagtól: 33 fő/km2, szemben az országos 110 fő/km2-tel (2002). A Villányi Borvidék kedvezőbb földrajzi fekvése (városok közelsége, illetve jelenléte), turisztikai lehetőségei, termőhelyi adottságai (borvidék) és a német hatást magán hordozó termelési kultúrája különleges helyet biztosít a területnek demográfiai szempontból is. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség demográfiai helyzete 1/2

34 33 Az eredetileg magyar lakosság németajkú (sváb, bajor) telepesekkel és betelepített felvidéki magyarokkal egészült ki. A roma lakosság aránya sokkal kisebb, mint a Dráva-síkon. A lakosság jellemzően öregszik, de néhány településen fiatalodik (Palkonya, Kistapolca). A férfiak és nők lakosságon belül érzékelhető jelentős arányeltolódása elsősorban az elöregedő aprófalvakra jellemző. A női többséggel rendelkező települések száma jóval nagyobb, mint a férfi többségű, amely utóbbiak jellemzően a roma lakosságot nagy arányban tartalmazó falvak. Az eredetileg magyar lakosság németajkú (sváb, bajor) telepesekkel és betelepített felvidéki magyarokkal egészült ki. A roma lakosság aránya sokkal kisebb, mint a Dráva-síkon. A lakosság jellemzően öregszik, de néhány településen fiatalodik (Palkonya, Kistapolca). A férfiak és nők lakosságon belül érzékelhető jelentős arányeltolódása elsősorban az elöregedő aprófalvakra jellemző. A női többséggel rendelkező települések száma jóval nagyobb, mint a férfi többségű, amely utóbbiak jellemzően a roma lakosságot nagy arányban tartalmazó falvak. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség demográfiai helyzete 2/2

35 34 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0% Infrastrukturális adottság ▪Szélessávú Internet ▪Mindhárom mobilhálózat ▪Helyközi autóbusz- megállóhely ▪Közművesített, közúton elérhető ipari park ▪Fenti infrastruk- turális adottsá- gok együttesen Azon települések száma, ahol nem érhető el (db) Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%) 47% 10% 1% 95% 0% A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a

36 35 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2 A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg Közlekedés Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások Ipari parkok Pénzügyi szolgáltatások Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Repülőtér ▪EUROVELO kerékpárút Mozgatórugó alcsoport Közmű ellátottság Oktatás Kultúra Telekommuni- káció Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport

37 36 A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2 A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg Szociális ellátás Egészségügyi ellátás Szabadidős te- vékenységre és sportolásra al- kalmas infrastr. Egyéb infrastruktúra Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Gazdaságfej- lesztési szervezetek Természeti adottságok Natura 2000 területek Közbiztonsági szolgálat Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Agrárkamara ▪Rotary típusú klub Mozgatórugó alcsoport Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

38 37 Infrastrukturális jellemzők A régió peremterülete, határ menti fekvése révén,országos viszonylatban is periférikus. A térség aprófalvakkal sűrűn átszőtt, az egyes falvak közti távolság alig néhány kilométer. A közúthálózat is igen sűrű, de csak másodrendű közutak és a még működő vasúti szárnyvonalak jelentik a közlekedési lehetőséget. Az autóbuszok ritkán járnak, és drágák. Egyedül Harkány rendelkezik 5,3 km kerékpárút szakasszal. Utak: K-Ny-i tengely: Sellye-Harkány-Villány, É-D-i vonal: Sellye-Szigetvár-Csányoszró-Szentlőrinc, Vajszló- Görcsöny-Pécs, Drávaszabolcs-Harkány-Pécs, Villány-Újpetre-Pécs. E vonalak uralják a közlekedési kapcsolatokat. A rendszeres és átfogó karbantartás hiány miatt ezek az utak is sok helyen elhasználódtak. A föld- és gyalogutak hiánya vagy rossz állapota hátráltatja a gazdálkodást és a turizmust. Jelenleg csak a drávaszabolcsi és beremendi határátkelő alkalmas a nemzetközi kapcsolatok lebonyolítására A Dráva folyó mentén jelenleg nincs logisztikai jelentőségű kikötő. Barcs-Őrtilos-Heresznye-Drávaszabolcs kikötői a sétahajózás számára adnak csak lehetőséget. Közüzemi infrastruktúra – A térség víz-, gáz-, szennyvízelvezetési –csatornázási rendszere részben, a villamos energia és ivóvíz ellátás kiépített. Hulladékkezelés – a kommunális hulladék elszállítása megoldott, kezelését több szolgáltató végzi. A térségen belül lerakóhelyek működnek: Beremend, Sellye, Kökény, Harkány. Kommunkációs infrastruktúra- a távbeszélő fővonalak rendszere kiépített, a mobil szolgáltatók is beléptek a hálózatba, de a Dráva menti sáv lefedetlen.. Az internet hálózat és a kábelrendszerek kiépítése nagyon hiányos. Humán infrastruktúra-: Jellemző az elöregedés, és az alacsonyan képzett lakosság tömeges jelenléte, a fiatalok elvándorlása. A polgárosodás jelei a Villányi borvidéken láthatóak. A perifériára szorult aprófalvakban a foglalkozatási index minimuma jellemző. Itt a szociálisan rászorulók száma folyamatosan emelkedik. A kisiskolákat fölszámolták, illetve megszűnésük folyamatban van. Infrastrukturális jellemzők A régió peremterülete, határ menti fekvése révén,országos viszonylatban is periférikus. A térség aprófalvakkal sűrűn átszőtt, az egyes falvak közti távolság alig néhány kilométer. A közúthálózat is igen sűrű, de csak másodrendű közutak és a még működő vasúti szárnyvonalak jelentik a közlekedési lehetőséget. Az autóbuszok ritkán járnak, és drágák. Egyedül Harkány rendelkezik 5,3 km kerékpárút szakasszal. Utak: K-Ny-i tengely: Sellye-Harkány-Villány, É-D-i vonal: Sellye-Szigetvár-Csányoszró-Szentlőrinc, Vajszló- Görcsöny-Pécs, Drávaszabolcs-Harkány-Pécs, Villány-Újpetre-Pécs. E vonalak uralják a közlekedési kapcsolatokat. A rendszeres és átfogó karbantartás hiány miatt ezek az utak is sok helyen elhasználódtak. A föld- és gyalogutak hiánya vagy rossz állapota hátráltatja a gazdálkodást és a turizmust. Jelenleg csak a drávaszabolcsi és beremendi határátkelő alkalmas a nemzetközi kapcsolatok lebonyolítására A Dráva folyó mentén jelenleg nincs logisztikai jelentőségű kikötő. Barcs-Őrtilos-Heresznye-Drávaszabolcs kikötői a sétahajózás számára adnak csak lehetőséget. Közüzemi infrastruktúra – A térség víz-, gáz-, szennyvízelvezetési –csatornázási rendszere részben, a villamos energia és ivóvíz ellátás kiépített. Hulladékkezelés – a kommunális hulladék elszállítása megoldott, kezelését több szolgáltató végzi. A térségen belül lerakóhelyek működnek: Beremend, Sellye, Kökény, Harkány. Kommunkációs infrastruktúra- a távbeszélő fővonalak rendszere kiépített, a mobil szolgáltatók is beléptek a hálózatba, de a Dráva menti sáv lefedetlen.. Az internet hálózat és a kábelrendszerek kiépítése nagyon hiányos. Humán infrastruktúra-: Jellemző az elöregedés, és az alacsonyan képzett lakosság tömeges jelenléte, a fiatalok elvándorlása. A polgárosodás jelei a Villányi borvidéken láthatóak. A perifériára szorult aprófalvakban a foglalkozatási index minimuma jellemző. Itt a szociálisan rászorulók száma folyamatosan emelkedik. A kisiskolákat fölszámolták, illetve megszűnésük folyamatban van. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség infrastrukturális adottságai 1/2

39 38 Az oktatási ellátottság fokozatosan leépülő. A nagy települések az országosan átkondicionált pályaorientációs programok hatására, nem képesek magukhoz hívni a más vidékek fiataljait a szakközépiskolai felkészítésükre. A társadalmi lecsúszás velejárója a fiatalok motiválatlansága, a minden korosztályra jellemző szkepticizmus és alacsony együttműködési készség. Az idősek kihalásával félő a tradíciók elvesztése. A perifériális településeken alacsony a társadalmi és gazdasági szolgáltatások színvonala, mely magával hozza a falukép és a helyi közösségi tér pusztulását, s mindez együtt jár egy általános, az utcaképet, épületeket érintő leromlással. Egészségügyi és szociális rendszer – körzetesített rendszerben és társulási formában működik a térség ellátása. Járóbeteg ellátás és ügyelet Siklóson, Harkányban, Sellyén van. Gyógyszertári hálózat hiányos, de van falugondnoki szolgálat. Kiemelt feladatok: idősgondozás, gyermekbetegségek megelőzése, alkohol- és drogprevenciós programok, gyermekjóléti szolgáltatások szervezése Az oktatási ellátottság fokozatosan leépülő. A nagy települések az országosan átkondicionált pályaorientációs programok hatására, nem képesek magukhoz hívni a más vidékek fiataljait a szakközépiskolai felkészítésükre. A társadalmi lecsúszás velejárója a fiatalok motiválatlansága, a minden korosztályra jellemző szkepticizmus és alacsony együttműködési készség. Az idősek kihalásával félő a tradíciók elvesztése. A perifériális településeken alacsony a társadalmi és gazdasági szolgáltatások színvonala, mely magával hozza a falukép és a helyi közösségi tér pusztulását, s mindez együtt jár egy általános, az utcaképet, épületeket érintő leromlással. Egészségügyi és szociális rendszer – körzetesített rendszerben és társulási formában működik a térség ellátása. Járóbeteg ellátás és ügyelet Siklóson, Harkányban, Sellyén van. Gyógyszertári hálózat hiányos, de van falugondnoki szolgálat. Kiemelt feladatok: idősgondozás, gyermekbetegségek megelőzése, alkohol- és drogprevenciós programok, gyermekjóléti szolgáltatások szervezése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség infrastrukturális adottságai 2/2

40 39 *Szálloda, gyógyszálloda, panzió **Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadás Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással Egy főre jutó szálláshelyek száma (db/fő) Térségi adat Országos átlag Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate- góriájú szállás** Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő) Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate- góriájú szállás** Térségi adat az országos átlag százalékában %534% %797%

41 40 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Települések főbb jellemzői 1/13 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪212 ▪Község▪1,181 ▪Község▪157 ▪Község▪226 ▪Nagyközség▪2,729 ▪Község▪136 ▪Község▪267 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Adorjás Alsószentmárton Babarcszőlős Baranyahídvég Beremend Besence Bisse Munkanél- küliség (%) ▪52.00% ▪33.56% ▪48.90% ▪42.00% ▪10.01% ▪33.70% ▪10.18% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪231,957 ▪82,042 ▪256,679 ▪252,331 ▪531,689 ▪149,424 ▪341,171 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.713 ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000

42 41 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Közszféra Települések főbb jellemzői 2/13 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪470 ▪Község▪323 ▪Község▪269 ▪Község▪753 ▪Község▪147 ▪Község▪739 ▪Község▪240 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Bogádmindszent Bogdása Cún Csányoszró Csarnóta Diósviszló Drávacsehi Munkanél- küliség (%) ▪28.34% ▪19.55% ▪27.33% ▪23.10% ▪12.00% ▪18.78% ▪39.80% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪295,758 ▪342,717 ▪185,171 ▪303,915 ▪316,582 ▪281,694 ▪172,161 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.678 ▪0.000 ▪0.490 ▪0.000

43 42 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Építőipar ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Közszféra Települések főbb jellemzői 3/13 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪254 ▪Község▪578 ▪Község▪215 ▪Község▪151 ▪Község▪317 ▪Község▪94 ▪Község▪712 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Drávacsepely Drávafok Drávaiványi Drávakeresztúr Drávapalkonya Drávapiski Drávaszabolcs Munkanél- küliség (%) ▪16.45% ▪32.00% ▪33.80% ▪8.00% ▪45.90% ▪40.00% ▪15.90% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪194,121 ▪369,857 ▪218,182 ▪237,010 ▪145,513 ▪135,890 ▪345,615 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000

44 43 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Közszféra ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Települések főbb jellemzői 4/13 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪228 ▪Község▪477 ▪Község▪328 ▪Község▪1,069 ▪Község▪339 ▪Község▪422 ▪Község▪300 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Drávaszerdahely Drávasztára Egyházasharaszti Felsőszentmárton Garé Gilvánfa Gordisa Munkanél- küliség (%) ▪17.24% ▪31.90% ▪14.42% ▪15.38% ▪22.00% ▪32.00% ▪25.60% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪381,196 ▪237,732 ▪358,835 ▪395,436 ▪337,877 ▪56,125 ▪157,585 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000

45 44 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Közszféra ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Kereskedelem, javítás ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 5/13 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Város▪3,870 ▪Község▪470 ▪Község▪254 ▪Község▪258 ▪Község▪238 ▪Község▪148 ▪Község▪236 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Harkány Hegyszentmárton Hirics Illocska Ipacsfa Ivánbattyán Kákics Munkanél- küliség (%) ▪5.03% ▪28.42% ▪51.85% ▪15.82% ▪9.94% ▪26.70% ▪47.20% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪466,970 ▪267,772 ▪170,475 ▪271,354 ▪381,487 ▪311,015 ▪232,093 Magas** kat. (db/fő) ▪ ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪ ▪0.000 ▪0.828 ▪0.662 ▪0.000

46 45 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Kereskedelem, javítás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Települések főbb jellemzői 6/13 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪348 ▪Község▪531 ▪Község▪70 ▪Község▪238 ▪Község▪121 ▪Község▪562 ▪Község▪168 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Kásád Kémes Kemse Kisasszonyfa Kisdér Kisharsány Kisjakabfalva Munkanél- küliség (%) ▪11.59% ▪35.00% ▪58.62% ▪26.37% ▪5.00% ▪20.00% ▪29.20% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪328,989 ▪349,763 ▪322,686 ▪197,268 ▪322,548 ▪368,133 ▪283,755 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.298

47 46 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Szállítási, raktározási, postai és távközl... ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Közszféra Települések főbb jellemzői 7/13 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪282 ▪Község▪299 ▪Község▪215 ▪Község▪361 ▪Község▪299 ▪Község▪242 ▪Község▪300 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Kiskassa Kislippó Kistapolca Kistótfalu Kisszentmárton Kórós Kovácshida Munkanél- küliség (%) ▪22.90% ▪6.82% ▪13.48% ▪17.00% ▪43.00% ▪42.71% ▪12.44% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪336,693 ▪348,720 ▪427,332 ▪500,870 ▪184,008 ▪218,516 ▪297,670 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.266 ▪0.000 ▪0.166 ▪0.000

48 47 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Egyéb szolgáltatás Települések főbb jellemzői 8/13 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪223 ▪Község▪255 ▪Község▪1,033 ▪Község▪361 ▪Község▪239 ▪Község▪238 ▪Község▪75 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Lapáncsa Lúzsok Magyarbóly Magyarmecske Magyartelek Márfa Markóc Munkanél- küliség (%) ▪9.93% ▪56.36% ▪7.20% ▪20.22% ▪28.93% ▪17.09% ▪22.00% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪303,902 ▪126,598 ▪446,120 ▪223,878 ▪183,052 ▪351,789 ▪208,443 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000

49 48 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Építőipar ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Települések főbb jellemzői 9/13 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪120 ▪Község▪501 ▪Község▪371 ▪Község▪172 ▪Község▪1,597 ▪Község▪398 ▪Község▪184 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Marócsa Márok Matty Nagycsány Nagyharsány Nagytótfalu Okorág Munkanél- küliség (%) ▪32.60% ▪19.00% ▪20.17% ▪15.40% ▪14.38% ▪20.00% ▪41.30% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪131,798 ▪342,748 ▪263,417 ▪248,070 ▪389,234 ▪280,252 ▪112,813 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪2.474 ▪0.000 ▪0.223 ▪0.796 ▪0.000

50 49 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Közszféra ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 10/13 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪354 ▪Község▪190 ▪Község▪340 ▪Község▪189 ▪Község▪133 ▪Község▪198 ▪Község▪273 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Old Ózdfalu Palkonya Páprád Pécsdevecser Peterd Piskó Munkanél- küliség (%) ▪26.22% ▪53.25% ▪20.20% ▪18.99% ▪14.30% ▪18.30% ▪54.30% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪228,432 ▪140,332 ▪405,812 ▪289,226 ▪361,521 ▪267,570 ▪165,178 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.991 ▪0.910 ▪0.000

51 50 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Közszféra Települések főbb jellemzői 11/13 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪244 ▪Község▪221 ▪Város▪3,041 ▪Város▪300 ▪Község▪150 ▪Község▪437 ▪Község▪200 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Rádfalva Sámod Sellye Siklós Siklósbodony Siklósnagyfalu Sósvertike Munkanél- küliség (%) ▪18.83% ▪45.00% ▪16.00% ▪8.14% ▪10.40% ▪80.00% ▪74.00% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪192,514 ▪294,510 ▪522,845 ▪498,147 ▪113,710 ▪135,624 ▪113,392 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.449 ▪0.500 ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.180 ▪0.038 ▪0.000

52 51 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 12/13 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪245 ▪Község▪359 ▪Község▪220 ▪Község▪266 ▪Község▪1,140 ▪Nagyközség▪1,977 ▪Község▪195 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Szaporca Szava Tésenfa Túrony Újpetre Vajszló Vejti Munkanél- küliség (%) ▪18.99% ▪17.33% ▪19.73% ▪17.00% ▪15.00% ▪24.90% ▪39.47% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪234,703 ▪250,980 ▪161,963 ▪359,671 ▪410,615 ▪407,847 ▪292,730 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.177 ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.316 ▪0.000 ▪0.103 ▪0.000

53 52 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Közszféra Települések főbb jellemzői 13/13 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Város▪2,626 ▪Község▪315 ▪Község▪954 ▪Község▪280 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Villány Villánykövesd Vokány Zaláta Munkanél- küliség (%) ▪8.18% ▪17.50% ▪8.50% ▪32.40% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪456,894 ▪417,069 ▪350,657 ▪220,500 Magas** kat. (db/fő) ▪5.958 ▪9.416 ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪1.419 ▪0.416 ▪0.199 ▪0.000

54 53 Települések egy mondatos jellemzése 1/44 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Adorjás ▪„A munkahelyek teljes hiányából és a képzetlenségből adódó nagyarányú állástalanság. A falu elvesztette a lakosságmegtartó erejét.” ▪Alsószentmárt on ▪„Munkanélküliség” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A falu arculatának szebbé tétele és turisztika alapfeltételeinek a megteremtése.” ▪„Szociális jellegű foglalkoztatás, romák integrációja a társadalomba, illetve visszavezetésük a munkaerő piacra”

55 54 Települések egy mondatos jellemzése 2/44 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Babarcszőlős ▪„munkanélküliség” ▪Baranyahídvé g ▪„Az emberek képzetlenek, és sok esetben már az elhelyezkedési, munkavállalási hajlandóságuk is hiányzik. A diplomát szerzett fiatalok elköltöznek. ▪Programok szervezésének a hiánya.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„esélyt látnak az idegenforgalom fejlődésére.” ▪„A természetközeli terület adottságainak kihasználása a meglévő munkaerőre alapozva.”

56 55 Települések egy mondatos jellemzése 3/44 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Beremend ▪„Munkanélküliség” ▪Besence ▪„A távoli munkahelyek és az alacsony iskolázottság miatt nagy a munkanélküliség.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„helyi gazdaság fejlesztés.” ▪„Inkubátorház kialakítása, vállalkozások letelepítése,ezen keresztül a foglalkoztatás bővítése.”

57 56 Települések egy mondatos jellemzése 4/44 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Bisse ▪„munkanélküliség, munkahelyek hiánya” ▪Bogádmindsz ent ▪„Az infrastruktúra kiépítettségének hiányosságai (csatornázás, úthálózat, járdák, közintézmények esetében) miatt magas munkanélküliség, a lakosság általános ellátásának alacsony színvonala.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Turizmus fellendítése (borturizmus, horgász-, egyéb turizmus)” ▪„A megyeszékhelyhez való viszonylagos közelsége miatt a munkahelyek elérésének elősegítése. ▪A település központjában lévő őspark, épületegyüttes felújításával a község látogatottságának növelése. ▪Munkahelyteremtés a helyi vállalkozók támogatásával.”

58 57 Települések egy mondatos jellemzése 5/44 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Bogdása ▪„A település lakossága egyre nehezebben tud jövedelemhez jutni, növekszik a segélyen élők aránya.” ▪Cún ▪„munkanélküliség” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A közösségi szolgáltatások fejlesztése, szociális gazdaság erősítése.” ▪„Mezőgazdaságra épülő munkahelyteremtés.”

59 58 Települések egy mondatos jellemzése 6/44 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Csányoszró ▪„A falu termelő és szolgáltató infrastrukturális feltételeinek hiányosságai és a kevés munkaalkalom miatt alacsony a foglalkoztatottak aránya.” ▪Csarnóta ▪„A falu tömegközlekedéssel nehezen megközelíthető, ezért magas a munkanélküliek száma.Véderdők és a természeti könyezet megóvása.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Falusi turizmus feltételeinek kialakítása. A helyi adottságok hasznosítására törekvő közösségi szolgáltató tér kialakítása.” ▪„Mezőgazdasági tevékenység.Falusi és ökoturizmus.”

60 59 Települések egy mondatos jellemzése 7/44 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Diósviszló ▪„Munkanélküliség és a lakosság ebből adódó anyagi és szociális helyzete.” ▪Drávacsehi ▪„A helyiek teljes reményvesztése.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Szükségszerűdég: a Munkahelyteremtés.” ▪„Helyiközösség újra szervezése, ezzel szociális háló kialakítása.”

61 60 Települések egy mondatos jellemzése 8/44 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Drávacsepely ▪„A munkanélküliség, főleg a nők esetében.” ▪Drávafok ▪„A magas munkanélküliségi ráta, valamint az alacsony szakképzettség.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Harkány-siklós fejlődésének kihasználása.” ▪„Természeti adottságokhoz alkalmazkodó kisgazdaságok életfeltételeinek biztosítása.”

62 61 Települések egy mondatos jellemzése 9/44 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Drávaiványi ▪„Magas a munkanélküliség, ennek következtében magas a szociális segélyek száma. Ezt tetézi az elöregedő lakosság.” ▪Drávakeresztú r ▪„A munkalehetőség hiánya, melyet a munkahelyre történő körülményes beutazás, és a község közúti elérhetetlensége okoz. A vonalas infrastruktúra minősége gyenge, mely az élet minőségét tovább rontja.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Térségi jelentőségű építészeti örökségre alapozott falusi turizmus fejlesztése, a falukép rendezése.” ▪„A falusi turizmus arculati és infrastrukturális feltételeinek biztosítása, a településhez tartozó kihalt ősi Dráva - parti falu üdülő körzetté alakítása.”

63 62 Települések egy mondatos jellemzése 10/44 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Drávapalkony a ▪„A településen magas a munkanélküliségi arány és az infrastruktúra hiánya.” ▪Drávapiski ▪„munkanélküliség magas aránya a településen” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Közvetlen környezet- és a helyi turizmus fejlesztése.” ▪„turizmus fejlesztése”

64 63 Települések egy mondatos jellemzése 11/44 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Drávaszabolc s ▪„A településen a legfontosabb probléma a munkanélküliség, a település lakosságszámának megtartása.” ▪Drávaszerdah ely ▪„Járdák állapota” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A településen fejleszteni kell a határon átnyúló kapcsolatokat. A belföldre épülő ökoturizmust” ▪„Falusi turizmus, vendégház kialakítása”

65 64 Települések egy mondatos jellemzése 12/44 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Drávasztára ▪„Alulfinanszírozott az önkormányzat, mely társul a lakosság pénztelenségével. A település elzárt, továbbá nincs összekötetés a horvát határ túloldalával sem. Mindezek miatt nagy a munkanélküliség.” ▪Egyházashara szti ▪„munkanélküliség” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Híd építése a Dráván keresztül (kapcsolat Horvátországgal). Dráva menti turizmus fejlesztése, kikötő felújítása. ▪Agrár gazdálkodás hatékonyabb támogatása.” ▪„mezőgazdaság fejlesztése a jó termőföldekre alapozva.”

66 65 Települések egy mondatos jellemzése 13/44 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Felsőszentmá rton ▪„Rossz minőségű ivóvíz és elavult szennyvíz kezelés.” ▪Garé ▪„Rossz közlekedési helyzet” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Dráva folyó közelségére alapozott turisztikai fejlesztések. ▪A Mertrica-holtág fejlesztése.” ▪„Átmenő út létesítése”

67 66 Települések egy mondatos jellemzése 14/44 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Gilvánfa ▪„Az aluliskolázottság miatt a munkanélküliségi ráta rendkívül magas.” ▪Gordisa ▪„A településen a legfontosabb probléma a munkanélküliség, a szegénység, munkához való hozzáállás, iskolázatlanság.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A település infrastrukturális ellátottságának javításával az életszínvonal emelése.” ▪„Turizmus kialakítása.”

68 67 Települések egy mondatos jellemzése 15/44 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Harkány ▪„Az infrastruktúra kiépítetlensége, ami az idelátogató vendégek miatt jelent nagy problémát.” ▪Hegyszentmár ton ▪„Munkahelyek hiánya, képzetlen, munkavégzésre nehezen rábírható lakosság.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A turizstikai szolgáltatások színvonalának emelése.” ▪„Villányi– siklósi borvidék adta turisztikai és közösségerősítő lehetőségek kihasználása.”

69 68 Települések egy mondatos jellemzése 16/44 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Hirics ▪„A lakosság jelentős részének a túlélési stratégiája nem a munkából szerzett jövedelemszerzésre épül, hanem a szociális ellátórendszerre (segélyek, családi pótlék, stb.) támaszkodik.” ▪Illocska ▪„munkanélküliség” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A Nagyhídi tó a közeli Dráva folyó, és a nemzeti park egyelőre kihasználatlan lehetőséget nyújt a turizmus számára.” ▪„helyi munkahelyek teremtése”

70 69 Települések egy mondatos jellemzése 17/44 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Ipacsfa ▪„A vonalas infrastruktúra hiánya, illetve állapota.” ▪Ivánbattyán ▪„Munkahely hiánya, az ebből adódó elvándorlás és elöregedés.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Turizmus.” ▪„A település teljeskörü közművesítéssel rendelkezik, természeti adottság-horgásztó-, a nyugalomra vágyó turisták számára.”

71 70 Települések egy mondatos jellemzése 18/44 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Kákics ▪„Az aluliskolázottság miatti magas munkanélküliség illetve a falu lakosságának elöregedése.” ▪Kásád ▪„Munkanélküliség magas a településen.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A turizmus fejlesztése például a Kis Géza emlékeinek ápolásával.” ▪„Falusi turizmus lehetőségeinek kihasználása(sokac hagyományok).”

72 71 Települések egy mondatos jellemzése 19/44 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Kémes ▪„A munkanélküliség arány, a szolgáltatások hiánya, illetve a meglevő szolgáltatások alacsony színvonala.” ▪Kemse ▪„Az aluliskolázottság miatti magas munkanéküiség, a falu lakosságának elöregedése.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A malomépület multifunkcionális átalakítása: foglalkoztatás, turisztikai fejlesztés, képzés, gazdaságfejlesztés.” ▪„A falusi turizmus feltételeinek kialakítása.”

73 72 Települések egy mondatos jellemzése 20/44 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Kisasszonyfa ▪„A munkanélküliség magas aránya.” ▪Kisdér ▪„A település legnagyobb problémája a tőkehiány.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Az infrastruktúra fejlődése, az átmenő forgalom és Pécs város közelsége nyújthat lehetőséget a község előrelépésében.” ▪„Legfontosabb lehetőség a településen a turisztika.”

74 73 Települések egy mondatos jellemzése 21/44 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Kisharsány ▪„Helyi munkahelyek hiány.” ▪Kisjakabfalva ▪„Munkahelyek hiánya, melyből az elvándorlás, és a lakosság elöregedése következik.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A turizmus fejlesztése(kerékpárút kiépülése).” ▪„A természeti adottságra épülő turizmus fejlesztés.”

75 74 Települések egy mondatos jellemzése 22/44 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Kiskassa ▪„A magas munkanélküliség a településen.” ▪Kislippó ▪„A munkanélküliség magas aránya a településen.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A meglévő létesítmények (szabadidőpark, pihenőpark, ifjúsági centrum) turisztikai célú hasznosítása.” ▪„idegenforgalom megteremtése a településen.”

76 75 Települések egy mondatos jellemzése 23/44 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Kistapolca ▪„Munkanélküliség mgas (növekvő ) aránya a településen.” ▪Kistótfalu ▪„Munkahelyek hiánya, nagyfokú munkanélküliség” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Horgász turizmus szolgáltatásainak, kínálatának fejlesztése.” ▪„Utolsó lehetőség a teljes leépüléshez összekötő út és buszjáratok Siklós irányában(min. kétszre reggel és este)”

77 76 Települések egy mondatos jellemzése 24/44 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Kisszentmárto n ▪„Az aluliskolázottság illetve infrastruktura hiánya miatti magas munkanélküliség.” ▪Kórós ▪„A lakosság rendkívül rossz szociális helyzete, a szegénység és a vele járó bűnözés.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Horgász, vadász, vízi, és ökoturizmus beindítatása.” ▪„Az elmúlt évtizedben elkészült összekötő út kinyitotta a falut Harkány és Pécs irányába, ki kell használni a jobb megközelíthetőség turisztikai előnyeit.”

78 77 Települések egy mondatos jellemzése 25/44 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Kovácshida ▪„A település legnagyobb problémája a magas munkanélküliség, a helyi munkalehetőségek hiánya.” ▪Lapáncsa ▪„Munkanélküliség magas aránya.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Helyi gazdaság és infrastruktúra fejlesztése.” ▪„Turizmus,mezőgazdaság területén helyi munkalehetőségek teremtése.”

79 78 Települések egy mondatos jellemzése 26/44 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Lúzsok ▪„A településnek nem áll rendelkezésére elegendő saját forrás a pályázatok benyújtásához.” ▪Magyarbóly ▪„munkahelyek hiánya” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A falu természetközeli adottságai alapján az idegenforgalom beindítása.” ▪„falusi turizmus megteremtése”

80 79 Települések egy mondatos jellemzése 27/44 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Magyarmecsk e ▪„A munkanélküliség magas aránya.” ▪Magyartelek ▪„Munkanélküliség magas aránya.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Az infrastruktúra fejlesztésével az átmenő forgalom és Pécs város viszonylagos közelsége lehetőséget nyújthat az életminőség javulására.” ▪„A mikrotérségi központ, Magyarmecske projektjeihez illeszkedő infrastruktúrális fejlesztések.”

81 80 Települések egy mondatos jellemzése 28/44 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Márfa ▪„Az utak és vízelvezető árkok felújításra szorulnak.” ▪Markóc ▪„Föllazult közösségi kapcsolatokból eredő fogyasztói szemléletű életmód és perspektíva nélküliség.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Turizmus fejlesztését elősegítve tó kialakítása, mely Harkány idegenforgalmi szolgáltatásához kapcsolódik.” ▪„A gazdálkodás természeti feltételeire alapozott szolidáris gazdaság erősítése.”

82 81 Települések egy mondatos jellemzése 29/44 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Marócsa ▪„A termelő és vonalas infrastruktúra hiányából adódó magas munkanélküliség.” ▪Márok ▪„Munkanélküliség magas aránya a zsáktelepülésen.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A zsáktelepülés természetközeli jellegére épülő örökségvédelem és turizmus fejlesztésének kihangsúlyozása a kapcsolódó képzéssel és a közösségi összetartozás erősítésével.” ▪„Turizmus (Villány közelségének kihasználása)”

83 82 Települések egy mondatos jellemzése 30/44 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Matty ▪„Településen a legfontosabb probléma az egészséges ivóvíz hiánya.” ▪Nagycsány ▪„Az emberek képzetlenek és sok esetben az elhelyezkedési, munkavállalási hajlandóságuk is hiányzik, ezért magas a munkanélküliség.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A település adottságai és fekvése a turisztikai fejlesztéseknek ad lehetőséget.” ▪„A hagyományos ormánsági falu arculatára épülő turizmus tárgyi és humán feltételeinek kialakítása.”

84 83 Települések egy mondatos jellemzése 31/44 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Nagyharsány ▪„munkanélküliség magas aránya” ▪Nagytótfalu ▪„A település infrastruktúrája hiányos(gáz, szennyvíz), a közlekedési lehetőségek pedig nem megfelelőek.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Idegenforgalom felhasználása a munkanélküliség csökkentésére.” ▪„Turizmus fellendítése a településen.”

85 84 Települések egy mondatos jellemzése 32/44 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Okorág ▪„A község gazdasági elmaradottsága miatt rossz a lakosság jövedelmi helyzete.” ▪Old ▪„több generációs munkanélküliség” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A fiatalok és a helyi vállalkozók bevonásával gazdasági és szociális fejlesztések a településen.” ▪„Meglévő mezőgazdasági hagyományokra épülő helyi gazdaság fejlesztés”

86 85 Települések egy mondatos jellemzése 33/44 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Ózdfalu ▪„A zsáktelepülés jellegből adódó magas munkanélküliség.” ▪Palkonya ▪„Munkahely és egyes szolgáltatások hiánya helyben.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A község határában kincstári tulajdonban lévő földterület önkormányzati kezelésbe helyezése.” ▪„Idegenforgalom, turizmus fejlesztése.”

87 86 Települések egy mondatos jellemzése 34/44 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Páprád ▪„A lakosság elöregedése és létszámának csökkenése.” ▪Pécsdevecser ▪„Öregedő Lakosság” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Pécs jónak mondható közúti elérhetősége kiváló lehetőséget biztosít a nyugodt vidéki környezetben a falusi turizmus megvalósítására és a fiatal családok letelepedésére.” ▪„kulturális - turisztikai kapcsolat jobb, eredményesebb kihasználása(Szent Márton zarándok út tagja)”

88 87 Települések egy mondatos jellemzése 35/44 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Peterd ▪„szennyvízhálózat hiánya.” ▪Piskó ▪„Az elzártságból adódóan alacsony iskolázottság és magas munkanélküliség.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„aktív turizmus adottságainak kihasználása” ▪„Az elzártság miatt megőrződött értékekre alapozott falusi turizmus tárgyi és közösségi feltételeinek kialakítása.”

89 88 Települések egy mondatos jellemzése 36/44 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Rádfalva ▪„munkanélküliség” ▪Sámod ▪„A munkahelyek hiánya és az aluliskolázottság miatt magas a munkanélküliség.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Nagy tér kihasználása” ▪„A mezőgazdaság, ezen belül az állattenyésztés magasabb szintű művelése.”

90 89 Települések egy mondatos jellemzése 37/44 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Sellye ▪„A kistérség központi településének rossz közúti megközelíthetősége miatt a pang a gazdasági élet. Ebből adódóan a könnyűipar, a szolgáltatás és az idegenforgalom kevés foglalkoztatottat tart el. Nagyarányú a térségen kívüli ingázás, ami a képzettebb népesség elvándorlását idézi elő.” ▪Siklós ▪„Közművek(szennyvízhálózat) elavultsága” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Termelő és feldolgozó vállalkozások, új technológiák meghonosítása. A munkahelyteremtést kiegészíti az idegenforgalmi fejlesztések és az atipikus foglalkoztatási formák hangsúlyozása.” ▪„turisztikai attrakciók fejlesztése”

91 90 Települések egy mondatos jellemzése 38/44 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Siklósbodony ▪„Munkanélküliek jelentős száma a településen.” ▪Siklósnagyfal u ▪„Munkanélküliek magas száma a településen” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Természetes környezet turisztikai célu kihasználása.” ▪„Szociális szövetkezet létrehozása.”

92 91 Települések egy mondatos jellemzése 39/44 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Sósvertike ▪„Az aluliskolázottságból adodóan a munkanélküliek és a szociális segélyben részesülök aránya is magas, növekszik az inaktív réteg.” ▪Szaporca ▪„A munkanélküliek magas száma a településen” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A fizikai elzártság csökkentése, infrastrukturális feltételek javítása.” ▪„Horgászturizmus fejlesztése.”

93 92 Települések egy mondatos jellemzése 40/44 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Szava ▪„Infrastruktúra fejletlensége és ebből fakadó közlekedési nehézségek.” ▪Tésenfa ▪„A közlekedési nehézségekből fakadó munkanélküliség.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Infrastruktúra fejlesztése.” ▪„Helyi kovácsmúzeum és látvány műhely kialakítása, ezzel a turizmus fejlesztése.”

94 93 Települések egy mondatos jellemzése 41/44 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Túrony ▪„Hiányos szolgáltatói háttér, kiépítetlen és alacsony színvonaló kiszolgáló infrastruktúra( szálláshely, programszervezés területén)” ▪Újpetre ▪„Munkahelyek hiánya a településen és környékén” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Természeti és kulturális turizmus területén meglévő adottságok, korábbi fejlesztések eredményei” ▪„Közösség megerősítése a meglévő önkormányzati épület közösségi színtérré alakításával, közösségi programok szervezésével.”

95 94 Települések egy mondatos jellemzése 42/44 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Vajszló ▪„Az infrastrukturális hiányosságok párosulnak a lakosság képzetlenségével. Magas a munkanélküliek aránya és sok esetben az elhelyezkedési, munkavállalási hajlandóság is hiányzik.” ▪Vejti ▪„A lakosság halmozottan hátrányos helyzetből adódó nehéz szociális helyzete.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Oktatási infrastruktúra fejlesztésével a közösségi élet aktivizálása, a települési vonzerő erősítése.” ▪„A hagyományos Dráva-menti természeti és épített értékekre alapozott turizmus.”

96 95 Települések egy mondatos jellemzése 43/44 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Villány ▪„A település infrastruktúrájának minősége, leromlott állapota.” ▪Villánykövesd ▪„Munkahelyek hiányában a lakosság fokozatos elvándorlása, csökkenése.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Boridegenforgalmi potenciál kiaknázása, Festhalle rendezvényközpont kialakításával, játszóterek közparkok és terek megújúlásával.” ▪„Idegenforgalom, borturizmus lehetőségeinek kihasználása a borászati hagyományok segítségével.”

97 96 Települések egy mondatos jellemzése 44/44 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Vokány ▪„munkanélküliség magas aránya a településen.” ▪Zaláta ▪„Az ország peremén elhelyezkedő településen a helyi jövedelemszerzési lehetőségek az utóbbi 5 évben rendkívül lekorlátozódtak.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Villány-Siklósi Borút szakértelmének, tudásának felhasználásával turisztikai fejlesztések megvalósítása.” ▪„A gazdasági élet fellendítése újszerű tevékenységet folytató vállalkozási formák generálásával.”

98 97 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok

99 98 Kijelölt fő fejlesztési prioritások a térségben 1/1 A térségben 6 db fő fejlesztési prioritás került kijelölésre, amelyekhez összesen 23 db fejlesztési intézkedés tartozik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„Az életminőség fejlesztése, az épített és a szellemi örökség megőrzése, élővé tétele” ▪„A lakosságmegtartó erő növelése munkahelyteremtő és megtartó beruházások segítségével” ▪„A kulturális, természeti és épített örökségre épülő helyi turizmus fejlesztése” ▪„Helyi termékek előállításán alapuló szolidáris gazdaság kialakítása” ▪„Fönntartható tájhasználat elterjesztése, az erőforrások helyreállítása és megőrzése” Fő fejlesztési prioritás ▪„Az „Ormánságtól a Villányi Borvidékig—szolidáris gazdaságfejlesztő program" külső és belső kommunikációja” 98 4 db 3 db 6 db 4 db 3 db 16,949,400 9,569,182 2,211,354 1,641, ,314 Összes allokált forrás (EUR) Intézkedé- sek száma 3 db100,000

100 99 ▪A prioritáshoz kapcsolódó nevelés, képzés Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 1/6 A legtöbb forrás – 98,000 EUR – a(z) A prioritáshoz kapcsolódó nevelés, képzés fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Az épített örökség védelem alá helyezése, illetve annak megőrzése ▪Kulturális, néprajzi és közösségi örökség ápolása ▪Falufejlesztés, falumegújítás: vidéki lakókörnyezet és közterületek állapotának javítása, valamint a helyi piacok létrehozásának támogatása Fő fejlesztési prioritás: Az életminőség fejlesztése, az épített és a szellemi örökség megőrzése, élővé tétele Allokált forrás (EUR) 98, , ,400 15,620,000

101 100 ▪Helyi mikro és kisvállakozások hálózatosodásának, működésének elősegítése és a gazdasági környezet fejlesztése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 2/6 A legtöbb forrás – 98,000 EUR – a(z) A prioritáshoz kapcsolódó nevelés, képzés fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Munkahelyteremtő beruházások támogatása ▪Mikro és kisvállalkozások eszköz beszerzés és technológia fejlesztése Fő fejlesztési prioritás: A lakosságmegtartó erő növelése munkahelyteremtő és megtartó beruházások segítségével Allokált forrás (EUR) 5,123,938 3,000,000 1,445,244

102 101 ▪Szálláshelyhez nem feltétlenül kötött -a vidéki települések természeti erőforrásaira, közösségi kulturális és gasztronómiai örökségére épülő-minőségi és komplex agro és ökoturisztikai szolgáltatások kiépítése, fejlesztése, rendezvények szervezése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 3/6 A legtöbb forrás – 98,000 EUR – a(z) A prioritáshoz kapcsolódó nevelés, képzés fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪A falusi turizmushoz kapcsolódó (nem kereskedelmi) minőségi magánszálláshelyek és kapcsolódó szolgáltatások kialakítása, már működő szálláshelyek bővítése, korszerűsítése, akadálymentesítése, szolgáltatásainak fejlesztése ▪A vidéki térségekben az ifjúsági turizmushoz kapcsolódó minőségi szálláshelyek (gyermek- és ifjúsági tábor, turistaház) és kapcsolódó szolgáltatások kialakítása, már működő egységek bővítése,akadálymentesítése, szolgáltatásainak fejlesztése; ▪A prioritáshoz kapcsolódó humánerő-fejlesztés, kiemelten a vállalkozói és szociális és munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű csoportok számára ▪A műemlékek és természeti értékek látogatottságának szervezetté tétele ▪Turisztikai szereplők piacra jutásának segítése Fő fejlesztési prioritás: A kulturális, természeti és épített örökségre épülő helyi turizmus fejlesztése Allokált forrás (EUR) 809, , ,567 26, ,999

103 102 ▪Termék piacra jutása Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 4/6 A legtöbb forrás – 98,000 EUR – a(z) A prioritáshoz kapcsolódó nevelés, képzés fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪A prioritáshoz kapcsolódó humánerő-fejlesztés, kiemelten a vállakozói és szociális és munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű csoportok számára ▪A takarékos háztartások és közösségek erősítése, jövedelemszerzésük sokszínűsítése ▪Tájra jellemző helyi termékek előállítása Fő fejlesztési prioritás: Helyi termékek előállításán alapuló szolidáris gazdaság kialakítása Allokált forrás (EUR) 60,000 44, ,000 1,395,757

104 103 ▪A fönntartható tájhasználat életképességét, megismerését és terjedését növelő tevékenységek Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 5/6 A legtöbb forrás – 98,000 EUR – a(z) A prioritáshoz kapcsolódó nevelés, képzés fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪A fönntartható tájhasználati módok és technológiák modellként is alkalmazható megvalósítása ▪Az erőforrások közvetlen helyreállításának újszerű megoldásai; a tájelemek helyreállítása, tájesztétikai beavatkozások Fő fejlesztési prioritás: Fönntartható tájhasználat elterjesztése, az erőforrások helyreállítása és megőrzése Allokált forrás (EUR) 33, , ,130

105 104 ▪Az Akcióterület összetartozásának elősegítése. Belső kommunikáció. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 6/6 A legtöbb forrás – 98,000 EUR – a(z) A prioritáshoz kapcsolódó nevelés, képzés fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Helyi társadalomépítő, közösségfejlesztő akciók, innovatív LEADER-szerű akciók bonyolítása ▪Az Akcióterület a LEADER "Közösségben". Külső kommunikáció. Fő fejlesztési prioritás: Az „Ormánságtól a Villányi Borvidékig—szolidáris gazdaságfejlesztő program" külső és belső kommunikációja Allokált forrás (EUR) 33,400 33,200

106 105 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok –10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat –10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat –Komplex stratégia megoldási javaslatai

107 106 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis Azonosított fejlesztési lehetőségek szektoronként – helyi gazdaság fejlesztése A megoldási javaslatok szektor szerinti megoszlása illeszkedik/kevésbé illeszkedik a térség legjelentősebb szektoraihoz Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Szektor Szektoronkénti megoszlás Vállalkozások száma Foglalkozta- tottság 10 legna- gyobb vállalk. Javaslatok 10 legfonto- sabb javaslat 12% 9% 28% 11% 4% 13% 9% 0% 11% 4% 19% 34% 14% 6% 10% 3% 5% 0% 6% 1% 30% 10% 0% 10% 0% 10% 34% 0% 10% 14% 0% 24% 17% 0% 30% 0% 10% 0% 40% 10% 0%

108 107 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 1/10 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 1 Szektor ▪„Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás” ▪„A térségre jellemző minősített helyi termékek: növényfajok és növényfajták (gyógynövények, kabakos termésűek, gyümölcs, szölö,stb.), állatfajok és állatfajták ( mangalica, szürkemarha stb. ) előállításával, feldolgozásával foglakozó mikro vállalkozások, egyedi technológiai fejlesztése, a köztes termékek feldolgozottsági szintje növelésének támogatása az előállított mennyiség növelése, feldolgozása érdekében.Az intézkedést jól kiegészíti, és erősíti a 424, 446, 426, 448 gazdaságfejlesztési, a 2768 gazdaságátadás, fiatal gazdák támogatása, a szövetkezet alakításával kapcsolatos 1918, 1923 és a 445, 438 képzési témájú HPME-t.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„A létrejövő fejlesztések eredményeként a hátrányos helyzetű településeken a projektek indítását követő második év végére 5% nő az előállított termékek mennyisége, és az értékesítés 10%-os növekedésére számítunk. A térségben élők visszatérnek a területen gazdaságosan előállítható termékek előállítására. Ezáltal a termelők önfenntartóvá válnak, ill. fejlődésük során új munkahelyeket teremtenek, mellyel hozzájárulnak a munkanélküliség csökkentéséhez. A beruházások eredményeként minimum 10 új munkahely létrejöttére számítunk 2011-re.”

109 2 108 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 2/10 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Egyéb tevékenység” ▪„Technológiafejlesztés úgy, hogy a már meglévő gépek, eszközök, felújítása és modernizálása, új gépek, technológiák beszerzésének támogatása már működő, és induló mikro vállalkozások bevonásával.Az intézkedést sikerét segíti a gazdaságfejlesztési témájú 424,425, a szaktanácsadást segítő 439 HPME.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„A termékek minősége javul, és 8%- al nő a mikro vállalkozások által előállított termék mennyisége ra. Tervezési időszak végére a helyi vállalkozások versenyképességének növekedése, a gazdasági mutatók javulása a támogatottak körében. A projektnek köszönhetően a településeken élő munkanélküliek száma csökken, hiszen minimum 50 új munkahely létesül 2013-ig, a helyi vállalkozói kedv növekszik. ▪A fejlődő technológia hozzájárul a környezeti fenntarthatósághoz.”

110 109 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 3/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik 3 ▪„A szabadidő hasznos és egészséges eltöltését segítő programok megrendezésére és a tanulva pihenés, cselekedve tanulás lebonyolítására alkalmas szálláshelyek (tábor, turistaház, stb.) és hozzájuk kapcsolódó szolgáltatások és infrastruktúra kialakítása, továbbfejlesztése a nem halmozottan hátrányos településeken. Megvalósító szervezetek mindhárom szféra képviseletéből kikerülhetnek. A hely adottságaihoz igazodó, elsősorban fiatalok bevonását célzó szolgáltatások kialakítása vállalkozók és civil szervezetek bevonásával (PL:.egyházközségek, turisztikai egyesületek) A HPME törekvéseit erősíti a 2887, 3308, 2929 turizmus fejlesztési, valamint a helyi termék előállítását ösztönző 2281és 2841HPME.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Olyan szabadidős programok és képzések meghonosodása, mely a térségben élők identitás tudatát, helyi kötődését növeli, népszerűsítő, életminőség javító hatása kimutatható. Az aktív turizmus meghonosodásával kialakul a környezettudatos, környezet óvó szemlélet, életmód. A fejlesztés hatására minimum 3 új tábort alakítanak ki az érintett településeken 2013-ig. A falusi turizmus helyi motorja kifejezetten a nő, ezért a HPME erősíti a nemek közötti esélyegynelőséget.”

111 ▪„Egyéb szolgáltatás” 4 ▪„Alkalmi falusi- és agroturisztikai szolgáltatások, falusi vendégasztal és azokat segítő infrastruktúra kialakítása; kézműves galériák és nyitott porták; kiállító termek; látogatható műhelyek, manufaktúrák kisüzemek; lovas turisztikai szolgáltatások; vadászati és erdei turizmushoz, természetjáráshoz kapcsolódó szolgáltatások; kerékpárkölcsönzők, vízi, horgász turisztikai szolgáltatások; borturisztikai szolgáltatások fejlesztése mindhárom szféra szereplői megvalósításában.” ▪„Ezen látnivalók, szolgáltatások bővülésével a hely szelleme is a turisztikai attrakciók sorába lép. A térség kulturális, termelési, építészeti öröksége kézzelfoghatóvá és kiajánlhatóvá válik ig a térségbe látogató vendégek száma további 3%-al, az itt töltött vendégéjszakák száma pedig minimum 1,5%-al növekszik 2011-ig. A fejlesztés hozzájárul a szolidáris gazdaság kialakításához, a térség fenntartható fejlődéséhez.” 110 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 4/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

112 111 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 5/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Kereskedelem, javítás” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik 5 ▪„Helyi termék minősítési rendszer kidolgozása, és Leader arculati elemeket tartalmazó védjegy kialakítása egy non-profit szervezet által. Amely révén biztosított a fogyasztó számára a helyi termék származása és minősége. Az arculati kézikönyv alapján kivitelezett védjegyekkel ellátott, minősített helyi termékek ismerete, információs adatbázist teremt, amely a non-profit szervezet által készített " jó szomszéd" újságban népszerüsíthető. A fejlesztések a tudatos táplálkozásra és a helyi fogyasztó védelmére ösztönözzenek.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Egy adatbázis, amely feltérképezi és egybegyűjti a helyi termékeket, azokat kategorizálja. Kialakul egy védjegy, aminek következtében a helyi termékek az állandó magas minőség biztosítása mellett, magasabb áron értékesíthetők. A termelők biztosabb piaci pozíciót érhetnek el, a termelés növekedése mellett. Mindezek következtében a foglalkoztatás is bővülni fog.”

113 ▪„Egyéb szolgáltatás” 6 ▪„Tematikus, lehetőleg valamilyen helyi termékhez kötődő (gasztro- kulturális vagy kézműves, stb) és visszatérő rendezvények szervezése önkormányzati, non-profit és egyházi közreműködéssel. Olyan falunapok, fesztiválok létrehozása, vagy meglévők továbbfejlesztése, amely a településeken élőket közös munkára sarkallja, népművelői, identitás tudat javító hatása nagy, és a kulturális sokszínűséget mutat. A közösség az adott projektet a 424,445 és a 1197 HPME- kkel együtt tekinti egymást erősítő hatású komplex projektek beadására vonatkozó elképzelésnek.” ▪„A Leader célokat különösen jól egészítik ki a tájspecifikus termékekre, kisebbségi kulturális népszokásokra, hagyományokra, kézműves termékek bemutatásra alapozott fesztiválok. A visszatérő rendezvények látogató számát növelni könnyű, az itt bemutatott specialitások népszerűsítése, reklámja gazdaság élénkítő hatással bír.” 112 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 6/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat várható eredménye Megoldási javaslat Szektor

114 113 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 7/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„Egyéb szolgáltatás” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik 7 ▪„Non-profit szervezetek által„ Jó szomszéd” című szórólap, később újság megjelentetése a program végéig, melyet ingyenesen kap kézhez a lakosság a falugondnokok és hivatalsegédek terjesztésében, weboldalon. Ebben olyan cikkek, melyek információt adnak termelőknek és vásárlóknak, a Leader arculati elemek használatával a minősített helyi termékek népszerűsítését segítik. A megvalósítók falugyűlések, fórumok tartásával a lap olvasottságát növeik, tudatos fogyasztást, fogyasztóvédelmet népszerűsítik. Plakátok készítése, web-marketing eszközök kialakítása.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„A lakosság fogyasztói szokásai lassan a helyi termékek javára fordíthatóak. A szolidáris vásárlói viselkedés lényegét és fenntarthatóságát többen átérzik. A turizmusban érdekelt vállalkozók kínálata helyi termékekkel bővül. Az itt termelt és előállított termékek presztízse növekszik, bizalmi termékké válik.” Szektor

115 ▪„Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás” 8 ▪„Non-profit szervezetek által nyújtott tanácsadást felhasználva a fönntartható tájhasználat kritériumai szerinti non-profit és vállalkozó szervezetek által működtetett gazdaságok bemutató gazdasággá valótovábbfejlesztésének támogatása. A gazdaságok ormánsági és tenkesi jellegzetességei kiemelése: hagyományos paraszti gazdaságok tájfajtákat és technológiákat alkalmazó gyümölcsösök és ökológiai gazdaságok; a fás legelők hagyományos külterjes állattartással; „vízvisszatartó vízkormányzással” fönntartott holtágak és mocsarak hagyományos ősi haszonvételei. A hagyományos paraszti gazdaságok külső forrásokkal szembeni nagyfokú függetlenségének és ökológiai stabilitásának bemutathatóvá tétele.” ▪„A bemutatásra alkalmas fönntartható tájhasználati módok kialakítása évete legalább két gazdaságban. A évente legalább egy meglévő gazdaság bemutatásra, példamutatásra és gyakorlati képzésre alkalmas állapotba kerülése. Az érdeklődés növekedése, a gondolkodásmód változása, a figyelem fönntartható tájhasználat felé fordulása (számszerűen nem mérhető). A táj működését meghatározó alrendszereinek fokozatos helyreállása: vizes élőhelyek, gyümölcsösök, legelők és rétek.” 114 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 8/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

116 115 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 9/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik 9 ▪„A saját használatra is termelő szegény vagy önállóságra törekvő háztartásokban (1) a gazdálkodás tárgyi feltételeinek biztosítása, (2) az önellátás és önállóság megbecsülésének fokozása tanulmányutakkal (látóutak), intenzív belső kommunikációval; (3) a paraszti gazdaságok szerkezetének megfelelő gazdálkodás közösségi feltételeinek megteremtése: közös tulajdonú eszközök és ingatlanok, komplementer termékek, kölcsönös segítés stb.; (4) az árutermékek közös és szervezett értékesítése – elsősorban a szolidáris gazdaság keretei között.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„A tartós munkanélküliség és a kiszolgáltatott élethelyzetek ellenére az ormánsági szegény és önállóságra törekvő háztartások növekvő életszínvonala, a közösségi együttműködés, önellátás és önállóság erősödése, az önellátó és árutermelő gazdálkodást egyszerre folytató családok számának évente 8-10-zel való növekedése. A háztartások megtakarításának helyettesítési értéken mért évi 30 %- os növekedése. A hátrányos helyzetű, elsősorban roma családok számára fenntartható minta nyújtása az életminőségűk javításához.”

117 ▪„Egyéb szolgáltatás” 10 ▪„Non-profit szervezetek által összeállított általános életviteli, szolidáris gazdasági ismereteket nyújtó ismeretbővítő és rendszerismeretet, helyi társadalomismeretet adó képzések, népszerűsítő előadássorozatok szervezésével növelni szükséges a bevonható lakosság szakmai tudását, ezzel egyben identitását is segítjük. Szükséges egységes előadásanyag készítése, melyet a térség non- profit szervezetei közreműködésével népszerűsítő jelleggel terjesztenek a tanulók és szüleik felé, kultúrköri foglalkozásokon, önálló előadásokon. Szükséges az ismeretátadást a munkapiacról kikerült csoportok számára erősíteni. A közösség ezen HPME-t a 439, 443, és az 1188 HPME-kkel közösen tekinti összehangolt ütemezésű, szinergikus projektek beadására vonatkozó komplex elképzelésnek.” ▪„A térség települési centrumaiban a sellyei és villányi szakiskola, Táncsics Mihály Gimnázium és az általános iskolák bevonásával a teljes térségre kiterjedő népszerűsítő és ismeretbővítő előadás sorozat bonyolítása a támogatási ciklus teljes időtartamában. A sorozattal az általános tudásszint emelkedik, ami a termelési és társadalmi folyamatokba való jövőbeli belépést segíti.” 116 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 10/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

118 117 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok –10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat –10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat –Komplex stratégia megoldási javaslatai

119 118 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 1/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 1 ▪„Elhanyagolt településrészek, utcarészek és porták homlokzat felújításának, védelem alatt nem álló épületek külső felújításának ösztönzése. Faluközpontok tájba, és épített környezetbe való beillesztésével történő, helyi építési hagyományokat tükröző felújítása, parkosítás, virágosítás, tájjellegű utcabútorok beszerzésének támogatása. Új színterek tervezésének, létrehozásának, meglévők felújításának (játszótér, sportpálya, emlékművek, piac, szabadidőpark, stb.) ösztönzése. A fejlesztésbe a települések önkormányzatai, a helyi non-profit szervezetek kerülnek bevonásra. A fejlesztések összhangban vannak a turizmusfejlesztési 434, 435, 441, 442 az infrastruktúra fejlesztési 1850, 1854 és a szolgáltatásfejlesztési 1857, 1904 HPME-kel.” Megoldási javaslat ▪„A hátrányos helyzetű települések összképe javul. Közterületeink megújulnak, illetve újak jönnek létre, kihasználhatóság palettája nő. A helyi emberek számára közösségformáló terekké alakulnak, meglétük felértékelődik. A falukép minősége javul, és előtérbe kerülnek a hagyományos építészeti megoldások és természetes anyaghasználat ra mind a 72 település összképe javul.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Egyéb infrastruktúra” Fejlesztési téma

120 119 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 2/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 2 ▪„A hagyományok, népi mesterségek (táncok, dalok, régiségek, gasztronómiai örökség, stb.) feltárását és bemutatását vállaló csoportok, személyek rendezvényeinek és programjainak támogatása. A megvalósítást önkormányzati és civil szervezetek vállalják fel, kifejezetten non-profit alapon. Mindezek bemutatását célzó kiadványkészítés ösztönzése.” Megoldási javaslat ▪„Saját és egymás kultúrájáról, néprajzi, gasztronómiai gyökereinkről megismerhető széles körben bemutatható ismeretanyag keletkezik. Felelevenednek régi mesterségeink, hagyományaink. Bemutatásukra alkalmas terek jönnek létre. A projektek indulásától számított harmadik évre 2 új munkahely létesül, új vállalkozások generálódnak. A térségben élő népcsoportok közötti együttműködés nő.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Kultúra” Fejlesztési téma

121 120 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 3/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 3 ▪„Olyan komplex ismeretanyagot tartalmazó kiadványok, oktató csomagok szerkesztése, összeállítása civil szervezetek koordinálásában, melyek a térség épített örökségét, mint helyi specifikumot, néprajzi hagyatékot ismertetik meg azon lakosainkkal is, akik ez idáig ezen tárgyköröktől távol maradtak. Az ismeretanyag elsajátítása után hozzá tudnak járulni a birtokukban lévő épített örökségünk - vállalkozókon keresztül - eredeti formájába való visszaállítására, mert felismerik annak értékét.” Megoldási javaslat ▪„A projektek indulásától számított második évre a helyi lakosság szemléletváltozása a megmentett, helyreállított értékek számának 20 %-os emelkedésével mérhetővé válik. Az óvodától a nyugdíjas klubig befogadható térség értékeit bemutató kiadványok, multimédiás eszközök megjelenése. Ezen anyagok kiállításon, vásárokon való megjelenítése, térség ismertségének növelése a turisztikai kínálat növelésével új szálláshelyek létrejöttét indukálja.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Oktatás” Fejlesztési téma

122 121 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 4/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 4 ▪„Képzések, tájékoztatók szervezése és oktatási, tájékoztató anyagok készítése a tájgazdálkodást kiegészítő építészet, hulladékkezelés és energianyerés technikai megoldásairól. A képzés kiterjed a megújuló energia előállítására és helyi használatára, az energiatakarékos gazdálkodásra és életmódra. A technikai megoldásokra jellemző legyen az újszerűség, az anyag- és energiatakarékosság és a helyi anyagok használata. A támogatások kedvezményezettje civil szervezet lehet.” Megoldási javaslat ▪„A térség felszíni, talaj- és rétegvizeinek tisztulása, a sok településen jelenleg egészségre ártalmas ivóvíz minőségének javulása. A helyi megújuló energiaforrások (elsősorban nap és biomassza) hasznosításának, az energia hasznosítás hatékonyságának és az energia megtakarításának jelentős növekedése a térségben. Korszerű energetikai és hulladékkezelő illetve - hasznosító művek számának, az építkezéseknél használt helyi anyagok és a megfelelő technológiai megoldások arányának növekedése.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Természeti adottságok” Fejlesztési téma

123 122 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 5/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 5 ▪„A térség egészén a kísérleti alkalmazásra vállalkozó non-profit szervezeteken keresztül vállalkozások, non-profit szervezetek ellátása a fönntartható tájhasználat igényeinek megfelelő (korszerű, jogszabályoknak megfelelő, kisméretű, egyszerű) termelési és földolgozási eszközökkel; vállalkozások vagy természetes személyek segítése a régi mesterségek művelésében, hogy a hagyományos, de ma is igényelt szolgáltatásaikkal megteremtsék a fönntartható gazdálkodás hiányzó feltételeit.” Megoldási javaslat ▪„Javulnak a fönntartható tájhasználat technikai és piaci feltételei, fokozódik a gazdaságossága, ettől vonzóbbá válik a gazdálkodók számára, és ezáltal fölgyorsul a terjedése. A hagyományosra épülő korszerű technikai megoldások számának növekedése az elsődleges termékek előállításában, földolgozásában, tartósításában, tárolásában; a kisipari szolgáltatásokban. A népi hagyományokat is őrző kisipari és kézműves termékek megjelenése a szolidáris gazdaságban.” Megoldási javaslat várható eredménye Fejlesztési téma ▪„Gazdaságfejlesztési szervezetek”

124 123 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 6/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 6 ▪„A tájértékekkel gazdálkodó vállalkozók, természetes személyek vagy civil szervezetek ösztönzése civil szervezetek iránymutatásával a facsoportok, fasorok, idős fák, vizes élőhelyek, hagyományos gyümölcsösök, mezsgyék, sövények, legelők és kaszálók megőrzésére illetve kiépítésére a NATURA 2000-en kívüli területeken. A megvalósítók a megfelelő engedélyek beszerzése után a ritka vad növények vagy állatok szaporítására, újrahonosítására, élőhelyeik rekonstrukciójára; a leromlott vagy hiányzó tájértékek helyreállítására, illetve újrateremtésére helyi genetikai állományú alapanyagot biztosítanak.” Megoldási javaslat ▪„A nagy értékű tájelemek rekonstrukciójával erősödik a fönntartható tájhasználat feltételrendszere: klimatikus szélsőséges csillapodása, ökológiai stabilitás, vizes élőhelyek haszonvétele stb. Jelentősen javul a táj esztétikai értéke, sajátos hangulata, és ezzel a táj turisztikai vonzereje és lakosságmegtartó, illetve -vonzó képessége. Térségünk a lehetőségeit maximálisan kimerítve hozzájárul a globális környezeti problémák csökkentéséhez.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Természeti adottságok” Fejlesztési téma

125 124 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 7/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 7 ▪„Minden jelentős műemlék, tanösvény, természeti látnivaló kitáblázása, irányító táblák és feliratok, bemutató kiadvány készítése. Nyitva tartás módjának és idejének kitáblázása, lehetőleg egységes módon. Idegenvezetők, informátorok elérhetőségének publikálása. A projekt megvalósításában elsődleges partnerek a helyi lakosok, önkormányzatok és civil szervezetek.” Megoldási javaslat ▪„Védett műemlékek, templomok, látogatható természeti látnivalók kitáblázása. A látogatható hely leírása, története szórólapon. Képzett falusi „idegenvezetőszerű informátor” elérhetőségét tartalmazó szórólap megjelentetése. A fejlesztés megvalósulása révén minimum 25 műemlék, illetve természeti látnivaló esetében biztosítják a rendszeresen látogathatóságot 2013-ig. A megvalósuló fejlesztés lehetővé teszi a hátrányos helyzetűek „informátorként” történő foglakoztatása 0,2%-al csökkenti a munkanélküliséget az érintett területen.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Kultúra” Fejlesztési téma

126 125 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 8/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 8 ▪„Össztársadalmi összefogás, fórumok, akciótervek kialakítása a problémák megoldásáért.Generációk és kultúrák közötti hídépítés helyi, térségi rendezvények, kulturális fesztiválok keretében. Szomszédolási akciók indítása az utcában, településen belül és a tágabb, mikrotérségi környezetben. Szomszédolási akción olyan célirányos rendezvényt értünk, amelyen a résztvevők a szomszéd település, másik kistérség települése, városon belül néhány utca lakossága. A kedvezményezések motorja a non-profit, önkormányzati szféra is lehet.” Megoldási javaslat ▪„A következő három évben a helyi lakosság „együttélési tere” kiszélesedik. A generációk közelednek egymáshoz, értékké válik az idősek tudása (pl. régi receptek gyűjtése révén). A helyi értékek leltára legalább 20 db projektötleteket generál. A roma lakosság értékeinek feltárása (kézműves, mezőgazdasági és iparos termékek, gyógynövény- és gombaismeret) segíti a piacra termelést, vállalkozói kedvet generál, csökkenti a társadalmi előítéleteket, ezzel együtt a kirekesztődést. Közösségi moderátor szakmailag segíti a fenntarthatóságot.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Kultúra” Fejlesztési téma

127 126 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 9/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 9 ▪„Civil, önkormányzati, egyházi és magán tulajdonban lévő, legalább helyileg védett épületek külső, belső felújítása, esetlegesen átalakítása múzeummá, helytörténeti múzemmá vagy tájházzá, az épületek környezetének rendbetétele. A fejlesztések eredményeként maga az épület, illetve a berendezése őrzi és látogathatóvá teszi a hagyományokat, épített, tárgyi és természeti örökségeket.” Megoldási javaslat ▪„Saját és egymás kultúrájáról,néprajzi,gasztronómiai gyökereinkről megismerhető széles körben bemutatható ismeretanyag keletkezik. Felelevenednek régi mesterségeink,hagyományaink.Mini mum 15 bemutató teret alakítanak ki 2013-ig.Új munkahelyek létesülnek,új vállalkozások generálódnak, melyek javítják a hátrányos helyzetű lakosság körülményeit. A térségben élő népcsoportok közötti együttműködés nő.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Kultúra” Fejlesztési téma

128 127 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 10/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„Az épületek kihasználtságának, látogatottságának növelését biztosító rendezvények, időszaki iállítások támogatása önkormányzati, egyházi és non-profit szervezetek esetében. Az épített örökségünket és funkciójukat bemutató kiadványok támogatása.” Megoldási javaslat ▪„Épített örökségünk bemutathatóvá, látogathatóvá válik. A projektek indulásától számított harmadik évre 5 épület felújításra kerül, funkcióik bővülnek, 3 új munkahely jön létre, a térség vállalkozói munkalehetőséghez jutnak. A helyi lakosok identitása növekszik. A turizmusba való bekapcsolódás jövedelemgeneráló hatású. Nő a települések lakosságmegtartó ereje. Értékeink az útókor számára áthagyományozhatóvá válnak.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Egyéb infrastruktúra” Fejlesztési téma 10

129 128 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok –10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat –10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat –Komplex stratégia megoldási javaslatai

130 129 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 1/55 Kód: DD-61-SzF-B-02 Sorszám: 1854 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Az életminőség fejlesztése, az épített és a szellemi örökség megőrzése, élővé tétele Intézkedés: Falufejlesztés, falumegújítás: vidéki lakókörnyezet és közterületek állapotának javítása,... Szektor/fejlesztési téma: Közmű ellátottság ▪A térségben jelentős elmaradás tapasztalható a csatornázás, szennyvízelvezetés területén. A települések 95 %-án nem megoldott a csatornázás. Az ellátottság a megyei és régiós átlagtól egyaránt elmarad. A talajvizek minőségének romlása, a környezet védelme megköveteli a téma kezelését. Probléma/ lehetőség ▪A csatornázottság hiánya, a nem megfelelően kezelt szennyvíz nagy környezeti kockázatot jelent. Ezt a kockázatot fokozza, hogy a terület két fő kitörési pontja a mezőgazdaság és a turizmus Megoldási javaslat ▪A csatornázatlan települések fenntartható szennyvíz kezelési rendszereinek meghatározása. Szükség szerint csoportosulva (csatornázás vagy autós elszállítás a szennyvíz telepre), illetve természetközeli szennyvíz tisztítók ( ahol gazdaságos) létesítése. A fejlesztések projektgazdái az önkormányzatok. A szennyvízhálózat kiépítése a fenntartható tájhasználattal kapcsolatos, turizmus, falufejlesztés HPME számok ▪2015-re a közösség településeinek 85%-án megoldottá válik a szennyvíz kezelése. Fenntartható, környezetkímélő módszerek, melyek a felszíni és felszín alatti vizek védelmét szolgálja, kedvező hatásuk nem kérdő jelezhetők meg. A beruházások a település élhetőségét is javítják (komfortfokozat növekedés, lakosság megtartás, fenntarthatóság). DDOP, KEOP

131 130 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% % % % % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db ▪Adorjás, Alsószentmárton, Babarcszőlős, Baranyahídvég, Beremend, Besence, Bisse, Bogádmindszent, Bogdása, Cún, Csányoszró, Csarnóta, Diósviszló, Drávacsehi, Drávacsepely, Drávafok, Drávaiványi, Drávakeresztúr, Drávapalkonya, Drávapiski, Drávaszabolcs, Drávaszerdahely, Drávasztára, Egyházasharaszti, Felsőszentmárton, Garé, Gilvánfa, Gordisa, Harkány, Hegyszentmárton, Hirics, Illocska, Ipacsfa, Ivánbattyán, Kákics, Kásád, Kémes, Kemse, Kisasszonyfa, Kisdér, Kisharsány, Kisjakabfalva, Kiskassa, Kislippó, Kistapolca, Kistótfalu, Kisszentmárton, Kórós, Kovácshida, Lapáncsa, Lúzsok, Magyarbóly, Magyarmecske, Magyartelek, Márfa, Markóc, Marócsa, Márok, Matty, Nagycsány, Nagyharsány, Nagytótfalu, Okorág, Old, Ózdfalu, Palkonya, Páprád, Pécsdevecser, Peterd, Piskó, Rádfalva, Sámod, Sellye, Siklós, Siklósbodony, Siklósnagyfalu, Sósvertike, Szaporca, Szava, Tésenfa, Túrony, Újpetre, Vajszló, Vejti, Villány, Villánykövesd, Vokány, Zaláta ▪Nem ÚMVP Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪KEOP - 1. prioritás - Egészséges, tiszta települések Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 1/55 Kód: DD-61-SzF-B-02 Sorszám: 1854

132 131 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 2/55 Kód: DD-61-SzF-A-22 Sorszám: 1857 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Az életminőség fejlesztése, az épített és a szellemi örökség megőrzése, élővé tétele Intézkedés: Falufejlesztés, falumegújítás: vidéki lakókörnyezet és közterületek állapotának javítása,... Szektor/fejlesztési téma: Szociális ellátás ▪A közösség településeinek 79,5%-a 500, 87,5.%1000 lakosságszám alatti. Ezen szolgáltatás hiányos kistelepülések népességmegtartó ereje folyamatosan csökken. Ezt ellensúlyozza a 38 településen működő falugondnoki szolgálat. A szolgálatok javítják a településeken élők életkörülményeit. Probléma/ lehetőség ▪A falugondnokok technikai felszereltsége elavult. A szolgálatok gépjárművei sok esetben 7-8 évesek. A gépjárművek állapota akadályozza a megfelelő szintű feladat ellátást. Megoldási javaslat ▪A falugondnoki szolgálatok gépjárműveinek cseréje a megfelelő színvonalú szolgáltatás érdekében, új szolgálatok elindítása a kistelepüléseken. A szolgálatok működésében önkormányzatok és/vagy civil szervezetek vállalnak szerepet. ▪A fejlesztés hatására 2013-ra minimum 5 új szolgálat indul, és a működő szolgálatok 25%-a új gépjárművet vásárol. A helyi lakosság életkörülményeinek javulása. A szolgáltatás csökkenti az esélyegyenlőtlenséget, és kedvezőbb helyzetbe hozza a hátrányos helyzetűeket.

133 132 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret50000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% % % % % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret20000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma80 db ▪Adorjás, Alsószentmárton, Babarcszőlős, Baranyahídvég, Beremend, Besence, Bisse, Bogádmindszent, Bogdása, Cún, Csányoszró, Csarnóta, Diósviszló, Drávacsehi, Drávacsepely, Drávafok, Drávaiványi, Drávakeresztúr, Drávapalkonya, Drávapiski, Drávaszabolcs, Drávaszerdahely, Drávasztára, Egyházasharaszti, Felsőszentmárton, Garé, Gilvánfa, Gordisa, Hegyszentmárton, Hirics, Illocska, Ipacsfa, Ivánbattyán, Kákics, Kásád, Kémes, Kemse, Kisasszonyfa, Kisdér, Kisharsány, Kisjakabfalva, Kiskassa, Kislippó, Kistapolca, Kistótfalu, Kisszentmárton, Kórós, Kovácshida, Lapáncsa, Lúzsok, Magyarbóly, Magyarmecske, Magyartelek, Márfa, Markóc, Marócsa, Márok, Matty, Nagycsány, Nagyharsány, Nagytótfalu, Okorág, Old, Ózdfalu, Palkonya, Páprád, Pécsdevecser, Peterd, Piskó, Rádfalva, Sámod, Siklósbodony, Siklósnagyfalu, Sósvertike, Szaporca, Szava, Tésenfa, Túrony, Újpetre, Vajszló, Vejti, Villánykövesd, Vokány, Zaláta ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A vidéki gazdaság és a lakosság számára nyújtott alapszolgál... Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 2/55 Kód: DD-61-SzF-A-22 Sorszám: 1857

134 133 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 3/55 Kód: DD-61-SzF-A-24 Sorszám: 2998 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Az életminőség fejlesztése, az épített és a szellemi örökség megőrzése, élővé tétele Intézkedés: Falufejlesztés, falumegújítás: vidéki lakókörnyezet és közterületek állapotának javítása,... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A térség hátrányos helyzetű településein (72 település)sok olyan településrészt, utcarészt vagy portát találunk, amely leromlott állaga miatt rontja az egységes, helyi sajátosságokat tükröző utcaképet. A települések parkjai, nagy kiterjedésű zöldfelületei, sportolásra alkalmas területei igen eltérő gondozottságúak, kihasználtságuk sokszor minimális. Probléma/ lehetőség ▪A vidéki lakókörnyezet, a hátrányos helyzetű települések közterületeinek jelenlegi állapota, a leromlott utcakép csökkenti a települések lakosságmegtartó erejét. Jelenlegi állapotukban nem vonhatók be turisztikai attrakciókba. A helyben élők nagyon kis hányada számára képviselnek értéket. Közösségerősítő, formáló szerepük így alacsony szintű. Megoldási javaslat ▪Elhanyagolt településrészek, utcarészek és porták homlokzat felújításának, védelem alatt nem álló épületek külső felújításának ösztönzése. Faluközpontok tájba, és épített környezetbe való beillesztésével történő, helyi építési hagyományokat tükröző felújítása, parkosítás, virágosítás, tájjellegű utcabútorok beszerzésének támogatása. Új színterek tervezésének, létrehozásának, meglévők felújításának (játszótér, sportpálya, emlékművek, piac, szabadidőpark, stb.) ösztönzése. A fejlesztésbe a települések önkormányzatai, a helyi non-profit szervezetek kerülnek bevonásra. A fejlesztések összhangban vannak a turizmusfejlesztési 434, 435, 441, 442 az infrastruktúra fejlesztési 1850, 1854 és a szolgáltatásfejlesztési 1857, 1904 HPME-kel. ▪A hátrányos helyzetű települések összképe javul. Közterületeink megújulnak, illetve újak jönnek létre, kihasználhatóság palettája nő. A helyi emberek számára közösségformáló terekké alakulnak, meglétük felértékelődik. A falukép minősége javul, és előtérbe kerülnek a hagyományos építészeti megoldások és természetes anyaghasználat ra mind a 72 település összképe javul.

135 134 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 0% 100% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma150 db ▪Adorjás, Alsószentmárton, Babarcszőlős, Baranyahídvég, Besence, Bisse, Bogádmindszent, Bogdása, Cún, Csányoszró, Csarnóta, Diósviszló, Drávacsehi, Drávacsepely, Drávafok, Drávaiványi, Drávakeresztúr, Drávapalkonya, Drávapiski, Drávaszabolcs, Drávaszerdahely, Drávasztára, Egyházasharaszti, Felsőszentmárton, Gilvánfa, Gordisa, Hegyszentmárton, Hirics, Illocska, Ivánbattyán, Kákics, Kásád, Kémes, Kemse, Kisasszonyfa, Kisharsány, Kisjakabfalva, Kiskassa, Kislippó, Kisszentmárton, Kórós, Kovácshida, Lapáncsa, Lúzsok, Magyarmecske, Magyartelek, Márfa, Markóc, Marócsa, Márok, Matty, Nagycsány, Nagyharsány, Nagytótfalu, Okorág, Old, Ózdfalu, Páprád, Piskó, Rádfalva, Sámod, Sellye, Siklósbodony, Siklósnagyfalu, Sósvertike, Szaporca, Szava, Tésenfa, Újpetre, Vajszló, Vejti, Zaláta ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Falumegújítás és -fejlesztés Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 3/55 Kód: DD-61-SzF-A-24 Sorszám: 2998

136 135 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 4/55 Kód: DD-61-SzF-A-15 Sorszám: 1901 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Az életminőség fejlesztése, az épített és a szellemi örökség megőrzése, élővé tétele Intézkedés: Falufejlesztés, falumegújítás: vidéki lakókörnyezet és közterületek állapotának javítása,... Szektor/fejlesztési téma: Közlekedés ▪A térség gazdasági termelésének 70% tradicionálisan az agráriumhoz kötődik közvetett vagy közvetlen módon. A földművelésnek és a borászatnak nagy hagyományai vannak a térségben. Domborzata kedvező az agrárgazdálkodás számára. A térség aprófalvas településszerkezete az élelmiszergazdaságon belüli mezőgazdasági termelés szerepének kedvez. A földterület, a klíma alkalmassága valamint a meglévő tapasztalatok, és tudás egyértelművé teszi a mezőgazdasági termelés további strukturális, mennyiségi, minőségi fejlesztésének létjogosultságát. Probléma/ lehetőség ▪A mezőgazdasági bekötő, és feltáró utak rossz állapota jelentősen rontja a mezőgazdaság termelékenységét, akadályozza fejlődését. Megoldási javaslat ▪A mezőgazdasági bekötő, és feltáró utak fejlesztése, a szilárd burkolaton megközelíthető mezőgazdasági területek és gazdaságok számának növelése az utak tulajdonosainak bevonásával (önkormányzatok, termelők, TÉSZ-ek. A megoldási javaslat erősíti a helyi termékek előállításán alapuló szolidáris gazdaság kialakulását. ▪Az intézkedés hatására mérséklődnek a termelési költségek és csökkennek a szállítási veszteségek. A mezőgazdaság termelési körülményei javulnak, versenyképessége növekszik ra a térségben 15%-al nő a szilárd burkolatú úton megközelíthető mezőgazdasági területek száma.

137 136 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% % % % % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret25000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma25 db ▪Adorjás, Alsószentmárton, Babarcszőlős, Baranyahídvég, Beremend, Besence, Bisse, Bogádmindszent, Bogdása, Cún, Csányoszró, Csarnóta, Diósviszló, Drávacsehi, Drávacsepely, Drávafok, Drávaiványi, Drávakeresztúr, Drávapalkonya, Drávapiski, Drávaszabolcs, Drávaszerdahely, Drávasztára, Egyházasharaszti, Felsőszentmárton, Garé, Gilvánfa, Gordisa, Harkány, Hegyszentmárton, Hirics, Illocska, Ipacsfa, Ivánbattyán, Kákics, Kásád, Kémes, Kemse, Kisasszonyfa, Kisdér, Kisharsány, Kisjakabfalva, Kiskassa, Kislippó, Kistapolca, Kistótfalu, Kisszentmárton, Kórós, Kovácshida, Lapáncsa, Lúzsok, Magyarbóly, Magyarmecske, Magyartelek, Márfa, Markóc, Marócsa, Márok, Matty, Nagycsány, Nagyharsány, Nagytótfalu, Okorág, Old, Ózdfalu, Palkonya, Páprád, Pécsdevecser, Peterd, Piskó, Rádfalva, Sámod, Sellye, Siklós, Siklósbodony, Siklósnagyfalu, Sósvertike, Szaporca, Szava, Tésenfa, Túrony, Újpetre, Vajszló, Vejti, Villány, Villánykövesd, Vokány, Zaláta ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport A mezőgazdasági üzemek korszerűsítése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 4/55 Kód: DD-61-SzF-A-15 Sorszám: 1901

138 137 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 5/55 Kód: DD-61-SzF-A-17 Sorszám: 1904 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Az életminőség fejlesztése, az épített és a szellemi örökség megőrzése, élővé tétele Intézkedés: Falufejlesztés, falumegújítás: vidéki lakókörnyezet és közterületek állapotának javítása,... Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A közösség településeinek 79,5%-a 500, 87,5%1000 lakosságszám alatti. A térség településein az alapvető szolgáltatások a meglévő szegényes infrastruktúrára épülnek.(egészségügy, kultúra, közművelődés)Ezek leépülése a helyi lakosság életminőségét kedvezőtlenül befolyásolja, a települések népességmegtartó erejét gyengíti. Mára sok településről szinte teljesen eltűntek ezek a szolgáltatások, és hiányzik a közösségi, kulturális eseményeknek helyt adó infrastruktúra Probléma/ lehetőség ▪A szolgáltatások hiánya hátrányosan hat a térség fejlődésére. A lakosság az ezt szolgáló terek hiányában, illetve nem megfelelő állapota miatt csak korlátozottan tud találkozni, kulturáltan szórakozni. Az alapvető szolgáltatások hiánya vagy rossz állapota elriasztja a fiatalokat és az értelmiséget, inkább elköltöznek, így a térség lakossága folyamatosan elöregszik Megoldási javaslat ▪Helyi igényeknek megfelelő integrált szolgáltató központok kialakítása, meglévők újjá élesztése, új tartalommal való megtöltése az önkormányzati és/vagy civil szféra bevonásával. A szolgáltató központokba több szolgáltatást nyújtani ( kultúra, oktatás, közösségi élet, szórakozás). ▪A (köz)szolgáltatások elérhetők lesznek a vidéki lakosság számára is. A lepusztult infrastruktúrák újraélednek ra minimum 8 integrált közösségi és szolgáltató tér várja a térség lakóit. Új munkahelyek jönnek létre,a régiek megmaradnak, az értelmiség, a fiatalok helyben maradnak. A hátrányos helyzetű térség felzárkózási esélyei javulnak.

139 138 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% % % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret80000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma20 db ▪Adorjás, Alsószentmárton, Babarcszőlős, Baranyahídvég, Beremend, Besence, Bisse, Bogádmindszent, Bogdása, Cún, Csányoszró, Csarnóta, Diósviszló, Drávacsehi, Drávacsepely, Drávafok, Drávaiványi, Drávakeresztúr, Drávapalkonya, Drávapiski, Drávaszabolcs, Drávaszerdahely, Drávasztára, Egyházasharaszti, Felsőszentmárton, Garé, Gilvánfa, Gordisa, Hegyszentmárton, Hirics, Illocska, Ipacsfa, Ivánbattyán, Kákics, Kásád, Kémes, Kemse, Kisasszonyfa, Kisdér, Kisharsány, Kisjakabfalva, Kiskassa, Kislippó, Kistapolca, Kistótfalu, Kisszentmárton, Kórós, Kovácshida, Lapáncsa, Lúzsok, Magyarbóly, Magyarmecske, Magyartelek, Márfa, Markóc, Marócsa, Márok, Matty, Nagycsány, Nagyharsány, Nagytótfalu, Okorág, Old, Ózdfalu, Palkonya, Páprád, Pécsdevecser, Peterd, Piskó, Rádfalva, Sámod, Siklósbodony, Siklósnagyfalu, Sósvertike, Szaporca, Szava, Tésenfa, Túrony, Újpetre, Vajszló, Vejti, Villánykövesd, Vokány, Zaláta ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A vidéki gazdaság és a lakosság számára nyújtott alapszolgál... Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 5/55 Kód: DD-61-SzF-A-17 Sorszám: 1904

140 139 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 6/55 Kód: DD-61-SzF-A-23 Sorszám: 1196 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Az életminőség fejlesztése, az épített és a szellemi örökség megőrzése, élővé tétele Intézkedés: Falufejlesztés, falumegújítás: vidéki lakókörnyezet és közterületek állapotának javítása,... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A térség 16 települése nem hátrányos helyzetű, viszont ezekben is található olyan településrész, utcarész vagy porta, amely leromlott állaga miatt az egységes helyi sajátosságokat tükröző utcaképet rontja. Léteznek közparkok, nagy kiterjedésű zöldfelületek, sportolásra alkalmas területek és vízfelületek. Ezek nagyhányada magán és önkormányzati tulajdonban van kisebb részük civil szervezeteké. A települések parkjai, nagy kiterjedésű zöldfelületei, sportolásra alkalmas területei igen eltérő gondozottságúak, kihasználtságuk sokszor minimális. Probléma/ lehetőség ▪A vidéki lakókörnyezet, a hátrányos helyzetű települések közterületeinek jelenlegi állapota, a leromlott utcakép csökkenti a települések lakosságmegtartó erejét. Jelenlegi állapotukban nem vonhatók be turisztikai attrakciókba. A helyben élők nagyon kis hányada számára képviselnek értéket. Közösségerősítő, formáló szerepük így alacsony szintű. Megoldási javaslat ▪Elhanyagolt településrészek, utcarészek és porták homlokzat felújításának, védelem alatt nem álló épületek külső felújításának ösztönzése. Faluközpontok tájba, és épített környezetbe való beillesztésével történő, helyi építési hagyományokat tükröző felújítása, parkosítás, virágosítás, tájjellegű utcabútorok beszerzésének támogatása. Új színterek tervezésének, létrehozásának, meglévők felújításának (játszótér, sportpálya, emlékművek, piac, szabadidőpark, stb.) ösztönzése. A fejlesztésbe a települések önkormányzatai, a helyi non-profit szervezetek kerülnek bevonásra. A fejlesztések összhangban vannak a turizmusfejlesztési 2887, 2890, 3308, 442 az infrastruktúra fejlesztési 1850, 1854 és a szolgáltatásfejlesztési 1857, 1904 HPME-kel. ▪A települések összképe javul. Közterületeink megújulnak, illetve újak jönnek létre, kihasználhatóság palettája nő, turisztikai attrakciókba bevonhatóvá válnak. A helyi emberek számára közösségformáló terekké alakulnak, meglétük felértékelődik. A falukép minősége javul, és előtérbe kerülnek a hagyományos építészeti megoldások és természetes anyaghasználat ra mind a 16 település összképe javul.

141 140 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 0% 100% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma45 db ▪Beremend, Garé, Harkány, Ipacsfa, Kisdér, Kistapolca, Kistótfalu, Magyarbóly, Palkonya, Pécsdevecser, Peterd, Siklós, Túrony, Villány, Villánykövesd, Vokány ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Falumegújítás és -fejlesztés Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 6/55 Kód: DD-61-SzF-A-23 Sorszám: 1196

142 141 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 7/55 Kód: DD-61-SzF-B-03 Sorszám: 3410 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Az életminőség fejlesztése, az épített és a szellemi örökség megőrzése, élővé tétele Intézkedés: Falufejlesztés, falumegújítás: vidéki lakókörnyezet és közterületek állapotának javítása,... Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra ▪A térség jelentős idegenforgalmi centrumokkal rendelkezik, amelyek fejlesztése megköveteli az alternatív idegenforgalmi kínálatok megerősítését is. A bor-, a falusi és ökoturizmus mellett a kerékpáros turizmus iránt is jelentős igények mutatkoznak. Már van a térségben példa arra, hogy megépült kerékpárút jelentős forgalmat gerjeszt. A területen 20 km kerékpárút található. Probléma/ lehetőség ▪A kerékpárút hálózat további elemei még hiányoznak, pedig a jelentős turisztikai vonzerővel rendelkező települések az összekapcsolása alapvető kívánalom a térségbe érkezők részéről ( Borút települései, Dráva menti települések). Megoldási javaslat ▪A településeken belüli és azok közötti forgalomban jó minőségű és biztonságos kerékpározást lehetővé tevő útvonalak létrehozása, mely fejlesztésbe az érintett önkormányzatok, civil szervezetek és turisztikai vállalkozók egyaránt bevonhatók. ▪A fejlesztés hatásara 2013-ra minimum 15 km új kerékpárút épül. A kerékpáros turizmus, az alternatív közlekedési lehetőségek megteremtése révén fokozódik a térség turisztikai vonzása. Lehetővé válik a térség kerékpárral való biztonságos bejárása. Nem csupán településeket mutatnak be, hanem további természeti, borászati és egyéb táji látnivalókat. A települések elérhetősége javul, erősödik a népességmegtartó erő.

143 142 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek % % % 90% % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret80000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma4 db ▪Adorjás, Alsószentmárton, Babarcszőlős, Baranyahídvég, Beremend, Besence, Bisse, Bogádmindszent, Bogdása, Cún, Csányoszró, Csarnóta, Diósviszló, Drávacsehi, Drávacsepely, Drávafok, Drávaiványi, Drávakeresztúr, Drávapalkonya, Drávapiski, Drávaszabolcs, Drávaszerdahely, Drávasztára, Egyházasharaszti, Felsőszentmárton, Garé, Gilvánfa, Gordisa, Harkány, Hegyszentmárton, Hirics, Illocska, Ipacsfa, Ivánbattyán, Kákics, Kásád, Kémes, Kemse, Kisasszonyfa, Kisdér, Kisharsány, Kisjakabfalva, Kiskassa, Kislippó, Kistapolca, Kistótfalu, Kisszentmárton, Kórós, Kovácshida, Lapáncsa, Lúzsok, Magyarbóly, Magyarmecske, Magyartelek, Márfa, Markóc, Marócsa, Márok, Matty, Nagycsány, Nagyharsány, Nagytótfalu, Okorág, Old, Ózdfalu, Palkonya, Páprád, Pécsdevecser, Peterd, Piskó, Rádfalva, Sámod, Sellye, Siklós, Siklósbodony, Siklósnagyfalu, Sósvertike, Szaporca, Szava, Tésenfa, Túrony, Újpetre, Vajszló, Vejti, Villány, Villánykövesd, Vokány, Zaláta ▪Nem ÚMVP Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪DDOP - 5. prioritás - Az elérhetőség javítása és környezetfejlesztés Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 7/55 Kód: DD-61-SzF-B-03 Sorszám: 3410

144 143 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 8/55 Kód: DD-61-SzF-5-02 Sorszám: 2970 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Az életminőség fejlesztése, az épített és a szellemi örökség megőrzése, élővé tétele Intézkedés: Az épített örökség védelem alá helyezése, illetve annak megőrzése Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A két kistérség településeinek 90 %-án található örökségvédelem alá vont különböző funkciót betöltő, nem csak helyi építési hagyományokat tükröző épület, épületrész (templom, múzeum, családi ház, pincesor, faluház, góré, harangláb, stb). Ezek többsége turisztikai attrakció, de látogathatóságuk korlátozott. Az Országos védelemben részesített főként egyházi építmények állaga leromlott, a bennük lévő értékek bemutatására alkalmatlanok. Probléma/ lehetőség ▪Az építészeti-,vallás- és művészettörténeti értékek megőrzése,bemutatható felújítása meghaladja a tulajdonosi kör forrásait,ezen épületek helyreállítás többlet terheket ró rájuk.Az épített örökség megőrzése,kihasználtságának növelése kulturális értékük miatt is fontos. Elengedhetetlen a még szórványokban fellelhető néprajzi és egyéni értékeink összegyűjtése,bemutatására alkalmas terek kialakítása. Megoldási javaslat ▪A különleges értékkel bíró, nem csak utcaképi szempontból fontos, turisztikai értelemben is hasznosuló, országos védelembe vett műemlékek feltárása (kutatása) teljes körű (statikai-, restaurátori-) felújításának támogatása annak érdekében, hogy a bennük fellelt érték megőrződjön, ugyanakkor bemutatása révén közkinccsé váljon. A fejlesztésbe bevonásra kerülnek a helyi önkormányzatok, non-profit szervezetek, és kiemelten az egyházak, akik társfinanszírozhatják a fejlesztéseket. ▪A támogatás segítségével társfinanszírozást nyújtunk a fenntartó vagy tulajdonos által máshonnan szerzett forrásokhoz, így a hátrányos helyzetű településeken 6-8 jelentős kistelepülési műemlék megújul 2013-ra. Ez egyúttal kialakuló turisztikai csomópontokon vonzerőt fejleszt, szolgáltatásokat generál.

145 144 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 0% 100% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db ▪Adorjás, Alsószentmárton, Babarcszőlős, Baranyahídvég, Besence, Bisse, Bogádmindszent, Bogdása, Cún, Csányoszró, Csarnóta, Diósviszló, Drávacsehi, Drávacsepely, Drávafok, Drávaiványi, Drávakeresztúr, Drávapalkonya, Drávapiski, Drávaszabolcs, Drávaszerdahely, Drávasztára, Egyházasharaszti, Felsőszentmárton, Gilvánfa, Gordisa, Hegyszentmárton, Hirics, Illocska, Ivánbattyán, Kákics, Kásád, Kémes, Kemse, Kisasszonyfa, Kisharsány, Kisjakabfalva, Kiskassa, Kislippó, Kisszentmárton, Kórós, Kovácshida, Lapáncsa, Lúzsok, Magyarmecske, Magyartelek, Márfa, Markóc, Marócsa, Márok, Matty, Nagycsány, Nagyharsány, Nagytótfalu, Okorág, Old, Ózdfalu, Páprád, Piskó, Rádfalva, Sámod, Siklósbodony, Siklósnagyfalu, Sósvertike, Szaporca, Szava, Tésenfa, Újpetre, Vajszló, Vejti, Zaláta ▪LEADER - Térségen belüli szakmai együttműködések Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 8/55 Kód: DD-61-SzF-5-02 Sorszám: 2970

146 145 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 9/55 Kód: DD-61-SzF-A-21 Sorszám: 2980 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Az életminőség fejlesztése, az épített és a szellemi örökség megőrzése, élővé tétele Intézkedés: Az épített örökség védelem alá helyezése, illetve annak megőrzése Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A két kistérség településeinek 90 %-án található örökségvédelem alá vont különböző funkciót betöltő, nem csak helyi építési hagyományokat tükröző épület, épületrész (templom, múzeum, családi ház, pincesor, faluház, góré, harangláb, stb). Ezek többsége turisztikai attrakció, de látogathatóságuk korlátozott. Az Országos védelemben részesített főként egyházi építmények állaga leromlott, a bennük lévő értékek bemutatására alkalmatlanok. Probléma/ lehetőség ▪Az építészeti-,vallás- és művészettörténeti értékek megőrzése,bemutatható felújítása meghaladja a tulajdonosi kör forrásait,ezen épületek helyreállítása többlet terheket ró rájuk.Az épített örökség megőrzése,látogatottságának,kihasználtságának növelése kulturális értékük miatt is fontos.Ellengethetetlen a még szórványokban fellelhető néprajzi és egyéni értékeink összegyűjtése, bemutatására alkalmas terek kialakítása. Megoldási javaslat ▪A különleges értékkel bíró, nem csak utcaképi szempontból fontos, turisztikai értelemben is hasznosuló, országos védelembe vett műemlékek feltárása (kutatása) teljes körű (statikai-, restaurátori-) felújításának támogatása annak érdekében, hogy a bennük fellelt érték megőrződjön, ugyanakkor bemutatása révén közkinccsé váljon. A fejlesztésbe bevonásra kerülnek a helyi önkormányzatok, non-profit szervezetek, és kiemelten az egyházak, akik társfinanszírozhatják a fejlesztéseket. ▪A támogatás segítségével társfinanszírozást nyújtunk a fenntartó vagy tulajdonos által máshonnan szerzett forrásokhoz, így a településeken 4-5 jelentős műemlék megújul 2013-ra. Ez egyúttal kialakuló turisztikai csomópontokon vonzerőt fejleszt, szolgáltatásokat generál.

147 146 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 0% 100% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db ▪Beremend, Garé, Ipacsfa, Kisdér, Kistapolca, Kistótfalu, Magyarbóly, Palkonya, Pécsdevecser, Peterd, Siklós, Túrony, Villánykövesd, Vokány ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 9/55 Kód: DD-61-SzF-A-21 Sorszám: 2980

148 147 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 10/55 Kód: DD-61-SzF-4-05 Sorszám: 1194 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Az életminőség fejlesztése, az épített és a szellemi örökség megőrzése, élővé tétele Intézkedés: Az épített örökség védelem alá helyezése, illetve annak megőrzése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A két kistérség településeinek 90 %-án található örökségvédelem alá vont vagy vonandó, különböző funkciót betöltő, helyi építési hagyományokat tükröző épületek, épületrészek(templom, múzeum, családi ház, pincesor, faluház, góré, harangláb, stb.). Az akcióterület egészén szétszórva helyezkednek el, többségében egyházi, önkormányzati és magántulajdonban, igen leromlott állagúak, látogatottságuk alacsony. Települések 20 %-a nem rendelkezik Rendezési Tervvel. Kevés a helyi értéket bemutató gyűjtemény a gyűjtemények bemutatására alkalmas épület. Probléma/ lehetőség ▪A tulajdonosi körnek nincs forrása az épületek fizikai,funkcionális helyreállítására,a védelembe vétel plusz terheket ró rájuk.Az épített örökség megőrzése,látogatottságának,kihasználtságának növelése kulturális értékük miatt fontos, a faluképvédelem az élet minőségét javítja. Az épített örökség kezelésére elsősorban szemléletváltásra, és a védendő értékek pontos meghatározására van szükség. Megoldási javaslat ▪Az épületek kihasználtságának, látogatottságának növelését biztosító rendezvények, időszaki iállítások támogatása önkormányzati, egyházi és non-profit szervezetek esetében. Az épített örökségünket és funkciójukat bemutató kiadványok támogatása. ▪Épített örökségünk bemutathatóvá, látogathatóvá válik. A projektek indulásától számított harmadik évre 5 épület felújításra kerül, funkcióik bővülnek, 3 új munkahely jön létre, a térség vállalkozói munkalehetőséghez jutnak. A helyi lakosok identitása növekszik. A turizmusba való bekapcsolódás jövedelemgeneráló hatású. Nő a települések lakosságmegtartó ereje. Értékeink az útókor számára áthagyományozhatóvá válnak.

149 148 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret1200 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága50000 EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 80% 100% 80% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret800 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma50 db ▪Adorjás, Alsószentmárton, Babarcszőlős, Baranyahídvég, Besence, Bisse, Bogádmindszent, Bogdása, Cún, Csányoszró, Csarnóta, Diósviszló, Drávacsehi, Drávacsepely, Drávafok, Drávaiványi, Drávakeresztúr, Drávapalkonya, Drávapiski, Drávaszabolcs, Drávaszerdahely, Drávasztára, Egyházasharaszti, Felsőszentmárton, Gilvánfa, Gordisa, Hegyszentmárton, Hirics, Illocska, Ivánbattyán, Kákics, Kásád, Kémes, Kemse, Kisasszonyfa, Kisharsány, Kisjakabfalva, Kiskassa, Kislippó, Kisszentmárton, Kórós, Kovácshida, Lapáncsa, Lúzsok, Magyarmecske, Magyartelek, Márfa, Markóc, Marócsa, Márok, Matty, Nagycsány, Nagyharsány, Nagytótfalu, Okorág, Old, Ózdfalu, Páprád, Piskó, Rádfalva, Sámod, Sellye, Siklósbodony, Siklósnagyfalu, Sósvertike, Szaporca, Szava, Tésenfa, Újpetre, Vajszló, Vejti, Zaláta ▪LEADER - Rendezvény Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 10/55 Kód: DD-61-SzF-4-05 Sorszám: 1194

150 149 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 11/55 Kód: DD-61-SzF-A-19 Sorszám: 2955 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Az életminőség fejlesztése, az épített és a szellemi örökség megőrzése, élővé tétele Intézkedés: Kulturális, néprajzi és közösségi örökség ápolása Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪Az akcióterületen élő népesség igen sokszínű, több nemzetiségű. Kulturális,néprajzi és közösségi örökségben gazdag terület. Az térség lakosságának nyelve, életmódja, kultúrája karakteresen eltér egymástól (ormánsági, sokac,sváb). Sajátos népi építészet, jellegzetes bútordarabok és néprajzi különlegességek jellemzik a tájegységet.A hátrányos helyzetű településeken nagy számban élnek beás cigányok. Kultúrájukat, hagyományos mesterségeiket (teknővájás, kosárfonás, vályogvetés) már csak kevesen gyakorolják. Probléma/ lehetőség ▪Az igen gazdag folklór és kulturális,néprajzi és közösségi örökség és hagyományrendszer már csak helyenként és töredékében él.Mindezeket jelenlegi lakosaink közül is kevesen ismerik.Összegyűjtésükre,ápolásukra,továbbadásukra alkalmas csoportok,terek,rendezvények,programok igen ritkák forrásuk felkutatása körültekintő munkát igényel és igen költséges. Az emberek saját környezetükben nem ismerik fel saját értékeiket. Megoldási javaslat ▪Civil, önkormányzati, egyházi és magán tulajdonban lévő, legalább helyileg védett épületek külső, belső felújítása, esetlegesen átalakítása múzeummá, helytörténeti múzemmá vagy tájházzá, az épületek környezetének rendbetétele. A fejlesztések eredményeként maga az épület, illetve a berendezése őrzi és látogathatóvá teszi a hagyományokat, épített, tárgyi és természeti örökségeket. ▪Saját és egymás kultúrájáról,néprajzi,gasztronómiai gyökereinkről megismerhető széles körben bemutatható ismeretanyag keletkezik. Felelevenednek régi mesterségeink,hagyományaink.Minimum 15 bemutató teret alakítanak ki 2013-ig.Új munkahelyek létesülnek,új vállalkozások generálódnak, melyek javítják a hátrányos helyzetű lakosság körülményeit. A térségben élő népcsoportok közötti együttműködés nő.

151 150 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 0% 100% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma30 db ▪Adorjás, Alsószentmárton, Babarcszőlős, Baranyahídvég, Besence, Bisse, Bogádmindszent, Bogdása, Cún, Csányoszró, Csarnóta, Diósviszló, Drávacsehi, Drávacsepely, Drávafok, Drávaiványi, Drávakeresztúr, Drávapalkonya, Drávapiski, Drávaszabolcs, Drávaszerdahely, Drávasztára, Egyházasharaszti, Felsőszentmárton, Gilvánfa, Gordisa, Hegyszentmárton, Hirics, Illocska, Ivánbattyán, Kákics, Kásád, Kémes, Kemse, Kisasszonyfa, Kisharsány, Kisjakabfalva, Kiskassa, Kislippó, Kisszentmárton, Kórós, Kovácshida, Lapáncsa, Lúzsok, Magyarmecske, Magyartelek, Márfa, Markóc, Marócsa, Márok, Matty, Nagycsány, Nagyharsány, Nagytótfalu, Okorág, Old, Ózdfalu, Páprád, Piskó, Rádfalva, Sámod, Siklósbodony, Siklósnagyfalu, Sósvertike, Szaporca, Szava, Tésenfa, Újpetre, Vajszló, Vejti, Zaláta ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 11/55 Kód: DD-61-SzF-A-19 Sorszám: 2955

152 151 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 12/55 Kód: DD-61-SzF-A-20 Sorszám: 2964 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Az életminőség fejlesztése, az épített és a szellemi örökség megőrzése, élővé tétele Intézkedés: Kulturális, néprajzi és közösségi örökség ápolása Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪Az akcióterületen élő népesség igen sokszínű, több nemzetiségű. Kulturális, néprajzi és közösségi örökségben gazdag terület.Az térség lakosságának nyelve, életmódja, kultúrája karakteresen eltér egymástól (sokac, sváb). Sajátos népi építészet, jellegzetes bútordarabok és néprajzi különlegességek jellemzik a tájegységet. Ezek már csak szórványosan lelhetők fel. Probléma/ lehetőség ▪Az igen gazdag folklór és kulturális, néprajzi és közösségi örökség és hagyományrendszer ma már csak helyenként és töredékében él. Mindezeket jelenlegi lakosaink közül is kevesen ismerik. Összegyűjtésükre, ápolásukra, továbbadásukra alkalmas csoportok, terek, rendezvények, programok igen ritkák forrásuk felkutatása körültekintő munkát igényel és igen költséges. Az emberek saját környezetükben nem ismerik fel saját ér Megoldási javaslat ▪Civil, önkormányzati, egyházi és magán tulajdonban lévő, legalább helyileg védett épületek külső, belső felújítása, esetlegesen átalakítása múzeummá, helytörténeti múzemmá vagy tájházzá, épületek környezetének rendbetétele. A fejlesztések eredményeként maga az épület, illetve a berendezése őrzi és látogathatóvá teszi a hagyományokat, épített, tárgyi és természeti örökségeket. ▪Saját és egymás kultúrájáról, néprajzi, gasztronómiai gyökereinkről megismerhető széles körben bemutatható ismeretanyag keletkezik. Felelevenednek régi mesterségeink, hagyományaink.

153 152 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága84635 EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 0% 100% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma15 db ▪Beremend, Garé, Ipacsfa, Kisdér, Kistapolca, Kistótfalu, Magyarbóly, Palkonya, Pécsdevecser, Peterd, Siklós, Túrony, Villánykövesd, Vokány ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 12/55 Kód: DD-61-SzF-A-20 Sorszám: 2964

154 153 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 13/55 Kód: DD-61-SzF-4-03 Sorszám: 1190 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Az életminőség fejlesztése, az épített és a szellemi örökség megőrzése, élővé tétele Intézkedés: Kulturális, néprajzi és közösségi örökség ápolása Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪Az akcióterületen élő népesség igen sokszínű, több nemzetiségű, heterogén. Kulturális, néprajzi és közösségi örökségben gazdag. A térség lakosságának nyelve, életmódja, kultúrája karakteresen egyedi (ormánsági, sokac, sváb). Sajátos népi építészet, jellegzetes bútordarabok és néprajzi különlegességek jellemzik a tájegységet. Ezek már csak szórványosan lelhetők fel. Falvainkban alig 100 éve élnek beás cigányok. Kultúrájukat, hagyományos mesterségeiket (teknővájás, kosárfonás, vályogvetés, stb.) mégis már csak kevesen gyakorolják. Probléma/ lehetőség ▪Az igen gazdag folklór és kulturális,néprajzi és közösségi örökség és hagyományrendszer ma már csak helyenként és töredékében él. Mindezeket jelenlegi lakosaink közül is kevesen ismerik.Összegyűjtésükre, ápolásukra, továbbadásukra alkalmas csoportok, terek, rendezvények, programok igen ritkák. Forrásuk felkutatása körültekintő munkát igényel és igen költséges. Az emberek saját környezetükben nem ismerik fel saját értékeiket. Megoldási javaslat ▪A hagyományok, népi mesterségek (táncok, dalok, régiségek, gasztronómiai örökség, stb.) feltárását és bemutatását vállaló csoportok, személyek rendezvényeinek és programjainak támogatása. A megvalósítást önkormányzati és civil szervezetek vállalják fel, kifejezetten non-profit alapon. Mindezek bemutatását célzó kiadványkészítés ösztönzése. ▪Saját és egymás kultúrájáról, néprajzi, gasztronómiai gyökereinkről megismerhető széles körben bemutatható ismeretanyag keletkezik. Felelevenednek régi mesterségeink, hagyományaink. Bemutatásukra alkalmas terek jönnek létre. A projektek indulásától számított harmadik évre 2 új munkahely létesül, új vállalkozások generálódnak. A térségben élő népcsoportok közötti együttműködés nő.

155 154 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret12000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága33400 EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 60% 90% 100% 60% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db ▪Adorjás, Alsószentmárton, Babarcszőlős, Baranyahídvég, Besence, Bisse, Bogádmindszent, Bogdása, Cún, Csányoszró, Csarnóta, Diósviszló, Drávacsehi, Drávacsepely, Drávafok, Drávaiványi, Drávakeresztúr, Drávapalkonya, Drávapiski, Drávaszabolcs, Drávaszerdahely, Drávasztára, Egyházasharaszti, Felsőszentmárton, Gilvánfa, Gordisa, Hegyszentmárton, Hirics, Illocska, Ivánbattyán, Kákics, Kásád, Kémes, Kemse, Kisasszonyfa, Kisharsány, Kisjakabfalva, Kiskassa, Kislippó, Kisszentmárton, Kórós, Kovácshida, Lapáncsa, Lúzsok, Magyarmecske, Magyartelek, Márfa, Markóc, Marócsa, Márok, Matty, Nagycsány, Nagyharsány, Nagytótfalu, Okorág, Old, Ózdfalu, Páprád, Piskó, Rádfalva, Sámod, Sellye, Siklósbodony, Siklósnagyfalu, Sósvertike, Szaporca, Szava, Tésenfa, Újpetre, Vajszló, Vejti, Zaláta ▪LEADER - Rendezvény Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 13/55 Kód: DD-61-SzF-4-03 Sorszám: 1190

156 155 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 14/55 Kód: DD-61-SzF-B-04 Sorszám: 3486 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Az életminőség fejlesztése, az épített és a szellemi örökség megőrzése, élővé tétele Intézkedés: A prioritáshoz kapcsolódó nevelés, képzés Szektor/fejlesztési téma: Közbiztonsági szolgálat ▪A térségen belül, gazdasági, társadalmi adottságoktól függetlenül általános a deviancia. A személy és vagyon elleni bűncselekmények elkövetőinek 40%-át deríti fel a rendőrség. A kisebb léptékű károkozások már gyakran nem is jutnak el hivatalos szintre, viszont ezen történéseknek is óriási a közösségromboló, közérzetrontó hatása. A Sellyei kistérségben nincs állandó éjszakai szórakozó hely a sorozatos erőszakos cselekmények miatt. A térség külső megítélésében meghatározó a közbiztonság. A helyi rendőrség alap szinten tudja ellátni a feladatát. Probléma/ lehetőség ▪A kialakult helyzet legfontosabb okozata, hogy fejlődés és fejlesztés ellenes morált alakít ki. Gettósodó körzetek alakultak ki. A kulturáltabb lakosok alig találnak szórakozó helyet maguknak. A képzettebb réteg elvándorlási hajlamát fokozza a rossz társadalmi környezet. Külső befektetőket egyenesen elriasztja a várható konfliktusok lehetősége. A lakosság önszerveződése tehet az állapotok javítása érdekében. Megoldási javaslat ▪Nyugat - Európában hungarikumnak számító polgárőrségek létrehozása és működtetése, mezőőr szolgálatok megerősítése. A lakossági biztonsági szolgálatokhoz kapcsolódjon önkormányzati,közoktatási és családsegítői segítségnyújtás az anyagiak biztosítása és az információ terjesztés terén. A megoldási javalat erősíti és megalapozza a teljes helyi vidékfejlesztési stratégiát. ▪2012. évre legalább 10 polgárőrség és vagy mezőőri szolgálat működésének hosszú távú támogatása. Helyi tudatformáló akciók. A bűnözésre hajlamos rétegek életszemléletének változása egyrészt a közbiztonsági kampányok, másrészt a nagyobb lebukási esély miatt. A térségbe növekszik a szellemi és anyagi tőke beáramlása. Megőrződnek a helyi értékek hagyományos és modernizációs értelemben.

157 156 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret8000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága80000 EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% % % % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma12 db ▪Adorjás, Alsószentmárton, Babarcszőlős, Baranyahídvég, Beremend, Besence, Bisse, Bogádmindszent, Bogdása, Cún, Csányoszró, Csarnóta, Diósviszló, Drávacsehi, Drávacsepely, Drávafok, Drávaiványi, Drávakeresztúr, Drávapalkonya, Drávapiski, Drávaszabolcs, Drávaszerdahely, Drávasztára, Egyházasharaszti, Felsőszentmárton, Garé, Gilvánfa, Gordisa, Harkány, Hegyszentmárton, Hirics, Illocska, Ipacsfa, Ivánbattyán, Kákics, Kásád, Kémes, Kemse, Kisasszonyfa, Kisdér, Kisharsány, Kisjakabfalva, Kiskassa, Kislippó, Kistapolca, Kistótfalu, Kisszentmárton, Kórós, Kovácshida, Lapáncsa, Lúzsok, Magyarbóly, Magyarmecske, Magyartelek, Márfa, Markóc, Marócsa, Márok, Matty, Nagycsány, Nagyharsány, Nagytótfalu, Okorág, Old, Ózdfalu, Palkonya, Páprád, Pécsdevecser, Peterd, Piskó, Rádfalva, Sámod, Sellye, Siklós, Siklósbodony, Siklósnagyfalu, Sósvertike, Szaporca, Szava, Tésenfa, Túrony, Újpetre, Vajszló, Vejti, Villány, Villánykövesd, Vokány, Zaláta ▪Nem ÚMVP Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 14/55 Kód: DD-61-SzF-B-04 Sorszám: 3486

158 157 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 15/55 Kód: DD-61-SzF-3-03 Sorszám: 1188 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Az életminőség fejlesztése, az épített és a szellemi örökség megőrzése, élővé tétele Intézkedés: A prioritáshoz kapcsolódó nevelés, képzés Szektor/fejlesztési téma: Oktatás ▪Lakosságunk 80 %-a elszegényedett, alacsony iskolázottsággal bíró halmozottan hátrányos helyzetű, megélhetési gondokkal küzd. Az életminőség javítása, fejlesztése náluk létkérdés. Az örökségeink megléte, ápolása jelenleg a lakosok kis hányadánál képvisel értéket. Kevesen tesznek azért, hogy értékeink átörökíthetőek lehessenek a következő nemzedék számára. Probléma/ lehetőség ▪Elvesznek azok a tradícionális ormánsági és siklósi épített, kulturális néprajzi és közösségi értékek, amelyenek köszönhette a térség az egyedülálló arculatát. A helyi értkekre szánt támogatások gyengén hasznosulnak, ha nem kötjük össze a helyi emberek elfogadásával. A térség lakói a nélkül birtokolják a lakó- és hozzá tartozó ingatlanaikat, hogy ismeretében lennének az abban felismerhető, megtalálható építészeti-, néprajzi értéknek. Ez jelentős gátja az értékek megmentésének. Megoldási javaslat ▪Olyan komplex ismeretanyagot tartalmazó kiadványok, oktató csomagok szerkesztése, összeállítása civil szervezetek koordinálásában, melyek a térség épített örökségét, mint helyi specifikumot, néprajzi hagyatékot ismertetik meg azon lakosainkkal is, akik ez idáig ezen tárgyköröktől távol maradtak. Az ismeretanyag elsajátítása után hozzá tudnak járulni a birtokukban lévő épített örökségünk - vállalkozókon keresztül - eredeti formájába való visszaállítására, mert felismerik annak értékét. ▪A projektek indulásától számított második évre a helyi lakosság szemléletváltozása a megmentett, helyreállított értékek számának 20 %-os emelkedésével mérhetővé válik. Az óvodától a nyugdíjas klubig befogadható térség értékeit bemutató kiadványok, multimédiás eszközök megjelenése. Ezen anyagok kiállításon, vásárokon való megjelenítése, térség ismertségének növelése a turisztikai kínálat növelésével új szálláshelyek létrejöttét indukálja.

159 158 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret8000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága18000 EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 60% 100% 60% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db ▪Adorjás, Alsószentmárton, Babarcszőlős, Baranyahídvég, Besence, Bisse, Bogádmindszent, Bogdása, Cún, Csányoszró, Csarnóta, Diósviszló, Drávacsehi, Drávacsepely, Drávafok, Drávaiványi, Drávakeresztúr, Drávapalkonya, Drávapiski, Drávaszabolcs, Drávaszerdahely, Drávasztára, Egyházasharaszti, Felsőszentmárton, Gilvánfa, Gordisa, Hegyszentmárton, Hirics, Illocska, Ivánbattyán, Kákics, Kásád, Kémes, Kemse, Kisasszonyfa, Kisharsány, Kisjakabfalva, Kiskassa, Kislippó, Kisszentmárton, Kórós, Kovácshida, Lapáncsa, Lúzsok, Magyarmecske, Magyartelek, Márfa, Markóc, Marócsa, Márok, Matty, Nagycsány, Nagyharsány, Nagytótfalu, Okorág, Old, Ózdfalu, Páprád, Piskó, Rádfalva, Sámod, Sellye, Siklósbodony, Siklósnagyfalu, Sósvertike, Szaporca, Szava, Tésenfa, Újpetre, Vajszló, Vejti, Zaláta ▪LEADER - Képzés Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 15/55 Kód: DD-61-SzF-3-03 Sorszám: 1188

160 159 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 16/55 Kód: DD-61-GF-A-02 Sorszám: 1918 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: A lakosságmegtartó erő növelése munkahelyteremtő és megtartó beruházások segítségével Intézkedés: Helyi mikro és kisvállakozások hálózatosodásának, működésének elősegítése és a gazdasági k... Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A térség agrárpotenciáljának hasznosításában több mg-i termelő vállalkozás vesz részt, viszont ezek együttműködése korlátozott. Kevés számú bejegyzett TÉSZ szerveződés működik (Siklósi Gabona csoport, Ormánság 2000 Szövetkezet, Újpetrei Gazdák Szövetkezet, Ormánság Szója Szövetkezet). A vállalkozások a meghatározó külső közgazdasági feltételek szempontjából jobbára fedezethiányosak és túlhitelezettek. Az előállított termékek alacsony feldolgozottságú tömegtermékek. Probléma/ lehetőség ▪Nagy kapacitású és nagy értékű beruházás létrehozásához az egyes gazdálkodó szervezetek kicsik, az előállított áruk mennyisége külön-külön nem számottevő. Fejlesztéshez szükséges tőkével, hitelképességgel nem rendelkeznek. Megoldási javaslat ▪Egy-egy térségben előállított termék jelentős mennyiségének feldolgozására termelői összefogás alapján létrehozott feldolgozóüzemben nyílik mód. Ez biztosítja az üzem termelői tulajdonlásából adódó beszállítói biztonságot. Szükséges a szövetkezések ösztönzése, valamint a szövetkezésekben tervezett beruházások előkészítő támogatása a termelők és már meglévő szövetkezetek bevonásával. ▪A megvalósuló fejlesztés minimum 3 új szövetkezetet eredményez a térségben 2013 végére. Termékfeldolgozó beruházást létrehozó termelői klaszterek kialakulása a szójafeldolgozás, kukorica szeszipari feldolgozása és háttértároló hálózat kialakítására Sellyén Turonyban és Vajszlón, szövetkezeti vágóhíd létrehozására Harkányban.

161 160 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek % 60% % % % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma15 db ▪Adorjás, Alsószentmárton, Babarcszőlős, Baranyahídvég, Beremend, Besence, Bisse, Bogádmindszent, Bogdása, Cún, Csányoszró, Csarnóta, Diósviszló, Drávacsehi, Drávacsepely, Drávafok, Drávaiványi, Drávakeresztúr, Drávapalkonya, Drávapiski, Drávaszabolcs, Drávaszerdahely, Drávasztára, Egyházasharaszti, Felsőszentmárton, Garé, Gilvánfa, Gordisa, Harkány, Hegyszentmárton, Hirics, Illocska, Ipacsfa, Ivánbattyán, Kákics, Kásád, Kémes, Kemse, Kisasszonyfa, Kisdér, Kisharsány, Kisjakabfalva, Kiskassa, Kislippó, Kistapolca, Kistótfalu, Kisszentmárton, Kórós, Kovácshida, Lapáncsa, Lúzsok, Magyarbóly, Magyarmecske, Magyartelek, Márfa, Markóc, Marócsa, Márok, Matty, Nagycsány, Nagyharsány, Nagytótfalu, Okorág, Old, Ózdfalu, Palkonya, Páprád, Pécsdevecser, Peterd, Piskó, Rádfalva, Sámod, Sellye, Siklós, Siklósbodony, Siklósnagyfalu, Sósvertike, Szaporca, Szava, Tésenfa, Túrony, Újpetre, Vajszló, Vejti, Villány, Villánykövesd, Vokány, Zaláta ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport Termelői csoportok létrehozásának támogatása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 16/55 Kód: DD-61-GF-A-02 Sorszám: 1918

162 161 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 17/55 Kód: DD-61-SzF-2-06 Sorszám: 3183 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: A lakosságmegtartó erő növelése munkahelyteremtő és megtartó beruházások segítségével Intézkedés: Helyi mikro és kisvállakozások hálózatosodásának, működésének elősegítése és a gazdasági k... Szektor/fejlesztési téma: Ipari parkok ▪A térséget a magas munkanélküliség és a foglalkoztatási lehetőségek hiánya jellemzi. Ennek megfelelően az emberek megélhetésük érdekében az ingázást választják, mert a nagyobb foglakoztatók csak Pécsett és környékén telepedtek le. A térségen kívüli nagy foglalkoztatók, foglalkoztatási stratégiája, morálja, az emberek számára csak pillanatnyi biztonságot jelent. A helyi vállalkozók tőkeszegények, a külső vállalkozók nem motíváltak a térségbe településre. A Sellyei kistérségben alig működik az elsődleges munkaerőpiac. A legnagyobb ingatlantulajdonos és foglalkoztató az önkormányzati szféra. Probléma/ lehetőség ▪Igen nagy problémát jelent a magas munkanélküliség, a népesség megtartó erő és az életminőség fokozatos romlása. Az emberek gyakran újra munkanélkülivé válnak, az ingázás helyett, közelebb költöznek a munkalehetőséghez. A munkaképes és munkaerőpiacon értékes rétege fogy a térségnek. A vállalkozói szféra nem tud fejlődni a halmozottan hátrányos helyzet miatt. Nem alakultak ki olyan helyi fejlesztési gócpontok ahol megteremtődne a lehetősége a helyi vállalkozások koncentrálódásának. Megoldási javaslat ▪Az alapvető infrastruktúrális feltételek megteremtése vállalkozásösztönző hatással bír. Olyan fejlesztési ötleteket támogatunk, melyek hozzájárulnak a térség fejlődéséhez, a munkahelyek számának növekedéséhez, a foglalkoztatottak létszámának növeléséhez. Az önkormányzati és non-profit oldal saját ingatlanjain a klasszikus ipari parkoknál kisebb léptékű, de minőségileg színvonalas fejlesztésekkel mikrotérségi szintű foglalkoztatás bővítésre adnak lehetőséget a vállalkozói szféra számára. ▪A fejlesztések megvalósulása esetén, csökken a munkanélküliség, az elvándorlás, nő a foglalkoztatottság és a helyi lakosság életminősége. Új munkahelyek jönnek létre, megkezdődhet a hátrányos helyzetű csoportok felzárkózása. A projektek indulását követő 3 éven belül az Akciócsoport területén legalább 3 mikrotérségben kiépül egy olyan alapinfrastruktúrával ellátott, kisléptékű, ipari parkhoz hasonló ingatlan, ahova termelő üzemek települhetnek és egyenként legalább 5 fő foglalkoztatását biztosítják.

163 162 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret15000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 70% % % % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db ▪Adorjás, Alsószentmárton, Babarcszőlős, Baranyahídvég, Beremend, Besence, Bisse, Bogádmindszent, Bogdása, Cún, Csányoszró, Csarnóta, Diósviszló, Drávacsehi, Drávacsepely, Drávafok, Drávaiványi, Drávakeresztúr, Drávapalkonya, Drávapiski, Drávaszabolcs, Drávaszerdahely, Drávasztára, Egyházasharaszti, Felsőszentmárton, Garé, Gilvánfa, Gordisa, Harkány, Hegyszentmárton, Hirics, Illocska, Ipacsfa, Ivánbattyán, Kákics, Kásád, Kémes, Kemse, Kisasszonyfa, Kisdér, Kisharsány, Kisjakabfalva, Kiskassa, Kislippó, Kistapolca, Kistótfalu, Kisszentmárton, Kórós, Kovácshida, Lapáncsa, Lúzsok, Magyarbóly, Magyarmecske, Magyartelek, Márfa, Markóc, Marócsa, Márok, Matty, Nagycsány, Nagyharsány, Nagytótfalu, Okorág, Old, Ózdfalu, Palkonya, Páprád, Pécsdevecser, Peterd, Piskó, Rádfalva, Sámod, Sellye, Siklós, Siklósbodony, Siklósnagyfalu, Sósvertike, Szaporca, Szava, Tésenfa, Túrony, Újpetre, Vajszló, Vejti, Villány, Villánykövesd, Vokány, Zaláta ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 17/55 Kód: DD-61-SzF-2-06 Sorszám: 3183

164 163 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 18/55 Kód: DD-61-GF-A-04 Sorszám: 2768 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: A lakosságmegtartó erő növelése munkahelyteremtő és megtartó beruházások segítségével Intézkedés: Munkahelyteremtő beruházások támogatása Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A térség gazdasági termelésének 70%-a tradicionálisan az agráriumhoz kötődött-kötődik. A földművelésnek és a borászatnak nagy hagyományai vannak a térségben. Domborzata kedvező az agrárgazdálkodás számára. A térség aprófalvas településszerkezete az élelmiszergazdaságon belüli mezőgazdasági termelés szerepének kedvez. ▪ A földterület, a klíma alkalmassága valamint a meglévő tapasztalatok, és tudás egyértelművé teszi a mezőgazdasági termelés további strukturális, mennyiségi, minőségi fejlesztésének létjogosultságát. Probléma/ lehetőség ▪A termelői réteg átlag életkora magas. Az idősödő gazdaréteg nem motivált a fejlesztések megvalósítására. Nehezen veszi át az újításokat, és a modern szaktudás hiánya miatt versenyképességük egyre csökken. Megoldási javaslat ▪A mezőgazdasági tevékenység átadásának ösztönzése, a fiatal termelők pályakezdésének támogatása. Az intézkedésben partnerek a térség mezőgazdasági termelői. A fejlesztés erősíti az 1 prioritás intézkedéseit. ▪Fiatalodó gazdálkodói réteg. A támogatások hatására 50 fiatal gazda veszi át a gazdálkodást. A fiatalok fogékonyabbak a fejlesztésekre, átveszik a legújabb termelési technológiákat, know-howt. Ezek hatására a térség mezőgazdasági termelése versenyképessé, fenntarthatóvá válik mind a hazai, mind az uniós piacon.

165 164 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret40000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek % 100% % % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret20000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma70 db ▪Adorjás, Alsószentmárton, Babarcszőlős, Baranyahídvég, Beremend, Besence, Bisse, Bogádmindszent, Bogdása, Cún, Csányoszró, Csarnóta, Diósviszló, Drávacsehi, Drávacsepely, Drávafok, Drávaiványi, Drávakeresztúr, Drávapalkonya, Drávapiski, Drávaszabolcs, Drávaszerdahely, Drávasztára, Egyházasharaszti, Felsőszentmárton, Garé, Gilvánfa, Gordisa, Harkány, Hegyszentmárton, Hirics, Illocska, Ipacsfa, Ivánbattyán, Kákics, Kásád, Kémes, Kemse, Kisasszonyfa, Kisdér, Kisharsány, Kisjakabfalva, Kiskassa, Kislippó, Kistapolca, Kistótfalu, Kisszentmárton, Kórós, Kovácshida, Lapáncsa, Lúzsok, Magyarbóly, Magyarmecske, Magyartelek, Márfa, Markóc, Marócsa, Márok, Matty, Nagycsány, Nagyharsány, Nagytótfalu, Okorág, Old, Ózdfalu, Palkonya, Páprád, Pécsdevecser, Peterd, Piskó, Rádfalva, Sámod, Sellye, Siklós, Siklósbodony, Siklósnagyfalu, Sósvertike, Szaporca, Szava, Tésenfa, Túrony, Újpetre, Vajszló, Vejti, Villány, Villánykövesd, Vokány, Zaláta ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport A mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 18/55 Kód: DD-61-GF-A-04 Sorszám: 2768

166 165 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 19/55 Kód: DD-61-SzF-B-01 Sorszám: 1850 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: A lakosságmegtartó erő növelése munkahelyteremtő és megtartó beruházások segítségével Intézkedés: Munkahelyteremtő beruházások támogatása Szektor/fejlesztési téma: Közlekedés ▪A közösséget alkotó települések megközelíthetősége igen rossz. A térségben 25 zsáktelepülést találunk, és sok települést csak kerülő utakkal lehet megközelíteni (melyek állapota egyre romlik). Probléma/ lehetőség ▪A rossz közúti helyzet nehezíti a falvakban élők munkába járását, a szolgáltatások és ellátások igénybevételét. A települések népességmegtartó ereje romlik. A helyi termékek fejlődését is befolyásolja a rossz elérhetőség (nehézkes értékesítés). Megoldási javaslat ▪A települések közúti elérhetőségének javítása feltáró és összekötő utak építésével, a meglévő utak burkolatának javításával. Az intézkedésbe bevonásra kerülnek a helyi önkormányzatok és a Közút Kezelő Zrt. Az útfejlesztések erősítik a 424, 448 gazdaság fejlesztő HPME-ket, valamint a turizmus élénkítő és munkahelyteremtő HPME-ket. ▪A fejlesztések hatására 2013-ra 10 %-al csökken a zsáktelepülések száma, 25 km összekötő út épül, és felújításra kerül az utak 25%-a. Az út fejújítások, építések konkrét helyi igényekre épülnek. A gazdaság fejlődése, a turizmus élénkülése, a lakosság életkörülményeinek javítása elképzelhetetlen ezen fejlesztések nélkül. A fejlesztések következtében generálódott plusz bevételek segítik a fenntarthatóságot. KÖZOP, DDOP

167 166 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% % % % % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret25000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma25 db ▪Adorjás, Alsószentmárton, Babarcszőlős, Baranyahídvég, Beremend, Besence, Bisse, Bogádmindszent, Bogdása, Cún, Csányoszró, Csarnóta, Diósviszló, Drávacsehi, Drávacsepely, Drávafok, Drávaiványi, Drávakeresztúr, Drávapalkonya, Drávapiski, Drávaszabolcs, Drávaszerdahely, Drávasztára, Egyházasharaszti, Felsőszentmárton, Garé, Gilvánfa, Gordisa, Harkány, Hegyszentmárton, Hirics, Illocska, Ipacsfa, Ivánbattyán, Kákics, Kásád, Kémes, Kemse, Kisasszonyfa, Kisdér, Kisharsány, Kisjakabfalva, Kiskassa, Kislippó, Kistapolca, Kistótfalu, Kisszentmárton, Kórós, Kovácshida, Lapáncsa, Lúzsok, Magyarbóly, Magyarmecske, Magyartelek, Márfa, Markóc, Marócsa, Márok, Matty, Nagycsány, Nagyharsány, Nagytótfalu, Okorág, Old, Ózdfalu, Palkonya, Páprád, Pécsdevecser, Peterd, Piskó, Rádfalva, Sámod, Sellye, Siklós, Siklósbodony, Siklósnagyfalu, Sósvertike, Szaporca, Szava, Tésenfa, Túrony, Újpetre, Vajszló, Vejti, Villány, Villánykövesd, Vokány, Zaláta ▪Nem ÚMVP Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪KÖZOP - 3. prioritás - Térségi elérhetőség javítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 19/55 Kód: DD-61-SzF-B-01 Sorszám: 1850

168 167 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 20/55 Kód: DD-61-GF-A-12 Sorszám: 448 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: A lakosságmegtartó erő növelése munkahelyteremtő és megtartó beruházások segítségével Intézkedés: Mikro és kisvállalkozások eszköz beszerzés és technológia fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A hátrányos helyzetű települések vállalkozásai által előállított, és megtermelt termékek minősége gyenge, mennyisége alacsony, a mai kor követelményeinek nem felelnek meg, mert a használt technika és technológia elavult. A gépek, berendezések nem energiatakarékosak, magas az üzemeltetési költségük, ez miatt a környezet terhelésük magas. A nem megfelelő technológia miatt igen magasra emelkedik a termékek előállítási költsége. Ezeken a településeken igen magas a munkanélküliek száma, elhelyezkedésüket leginkább a helyi munkalehetőség biztosítaná. Probléma/ lehetőség ▪Az előállított termékek mennyisége, minősége esetleges, ezért a kereskedelemben nem vagy csak igen ritkán fordulnak elő. A hagyományos mesterségek munkafolyamatainak megtekintését igénylik a turisták, de nincs bemutató-infrastruktúra. A még élő hagyományokra épülve a helyi kisiparosok, kézművesek megteremtik a szolidáris gazdaság alapjait. esetleges, ezért a kereskedelemben nem vagy csak igen ritkán fordulnak elő. A hagyományos mesterségek munkafolyamatainak megtekintését igénylik a turisták. Megoldási javaslat ▪Technológiafejlesztés úgy, hogy a már meglévő gépek, eszközök, felújítása és modernizálása, új gépek, technológiák beszerzésének támogatása már működő, és induló mikro vállalkozások bevonásával.Az intézkedést sikerét segíti a gazdaságfejlesztési témájú 424,425, a szaktanácsadást segítő 439 HPME. ▪A termékek minősége javul, és 8%-al nő a mikro vállalkozások által előállított termék mennyisége 2013-ra. Tervezési időszak végére a helyi vállalkozások versenyképességének növekedése, a gazdasági mutatók javulása a támogatottak körében. A projektnek köszönhetően a településeken élő munkanélküliek száma csökken, hiszen minimum 50 új munkahely létesül 2013-ig, a helyi vállalkozói kedv növekszik. ▪A fejlődő technológia hozzájárul a környezeti fenntarthatósághoz.

169 168 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 0% 50% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma65 db ▪Adorjás, Alsószentmárton, Babarcszőlős, Baranyahídvég, Besence, Bisse, Bogádmindszent, Bogdása, Cún, Csányoszró, Csarnóta, Diósviszló, Drávacsehi, Drávacsepely, Drávafok, Drávaiványi, Drávakeresztúr, Drávapalkonya, Drávapiski, Drávaszabolcs, Drávaszerdahely, Drávasztára, Egyházasharaszti, Felsőszentmárton, Gilvánfa, Gordisa, Hegyszentmárton, Hirics, Illocska, Ivánbattyán, Kákics, Kásád, Kémes, Kemse, Kisasszonyfa, Kisharsány, Kisjakabfalva, Kiskassa, Kislippó, Kisszentmárton, Kórós, Kovácshida, Lapáncsa, Lúzsok, Magyarmecske, Magyartelek, Márfa, Markóc, Marócsa, Márok, Matty, Nagycsány, Nagyharsány, Nagytótfalu, Okorág, Old, Ózdfalu, Páprád, Piskó, Rádfalva, Sámod, Sellye, Siklósbodony, Siklósnagyfalu, Sósvertike, Szaporca, Szava, Tésenfa, Újpetre, Vajszló, Vejti, Zaláta ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 20/55 Kód: DD-61-GF-A-12 Sorszám: 448

170 169 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 21/55 Kód: DD-61-GF-A-14 Sorszám: 2852 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: A lakosságmegtartó erő növelése munkahelyteremtő és megtartó beruházások segítségével Intézkedés: Mikro és kisvállalkozások eszköz beszerzés és technológia fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A két kistérség vállalkozásai által előállított, és megtermelt termékek mennyisége alacsony, minősége gyenge, a mai kor követelményeinek nem felelnek meg, mert a használt technika és technológia elavult. ▪A gépek, berendezések nem energiatakarékosak, magas az üzemeltetési költségük, ez miatt a környezet terhelésük magas. A nem megfelelő technológia miatt igen magasra emelkedik a termékek előállítási költsége Probléma/ lehetőség ▪A működő vállalkozások tőkehiányosak, technológiai és technikai színvonaluk alacsony. A magas üzemeltetési költségek miatt az előállított termék piaci verseny képessége gyenge, a profit nem minden esetben fedezi a vállalkozás kiadásait. A banki finanszírozású fejlesztések nehezen megoldhatók, vagy olyan további terheket rónak a vállalkozásokra, amelyek kockáztatják azok likviditását. Megoldási javaslat ▪A nem leghátrányosabb helyzetű településeken technológiafejlesztés úgy, hogy a már meglévő gépek, eszközök, felújítása és modernizálása, új gépek, technológiák beszerzésének támogatása a települések mikro vállalkozóinak bevonásával. Az intézkedést sikerét segíti a gazdaságfejlesztési témájú 2281, 2828 HPME. ▪A termékek minősége javul, és 10%-al nő az előállított termék mennyisége 2013-ra. Tervezési időszak végére a helyi vállalkozások versenyképességének növekedése, a gazdasági mutatók javulása a támogatottak körében. A projektnek köszönhetően a térségben élő munkanélküliek száma csökken, hiszen minimum 25 új munkahely létesül 2013-ig, a helyi vállalkozói kedv növekszik. ▪A fejlődő technológia hozzájárul a környezeti fenntarthatósághoz.

171 170 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 0% 50% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma20 db ▪Beremend, Garé, Harkány, Ipacsfa, Kisdér, Kistapolca, Kistótfalu, Magyarbóly, Palkonya, Pécsdevecser, Peterd, Túrony, Villány, Villánykövesd, Vokány ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 21/55 Kód: DD-61-GF-A-14 Sorszám: 2852

172 171 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 22/55 Kód: DD-61-GF-A-09 Sorszám: 441 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: A kulturális, természeti és épített örökségre épülő helyi turizmus fejlesztése Intézkedés: Szálláshelyhez nem feltétlenül kötött -a vidéki települések természeti erőforrásaira, köz... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪Baranya megye egyik legjelentősebb turisztikai vonzerővel rendelkező kistérsége a siklósi kistérség. Az itt töltött vendégéjszakák száma az alacsony kategóriás szálláshelyeken 293 %-a, a magas kategóriás szálláshelyeken 797 %-a az országos átlagnak. A sellyei kistérség jól tud kapcsolódni ehhez. A térség egészében javasolt az itt tartózkodást növelő programok és látnivalók bővítése, valamint a turisztikai vonzerőt növelő és életminőség javító rendezvények, fesztiválok megtartása. Probléma/ lehetőség ▪A fenntartható gazdaság fejlesztéséhez szükséges termelési és készítési hagyományokra és a tudás átadására, népszerűsítésére specializálódott szolgáltatások, rendezvények száma igen alacsony. Megoldási javaslat ▪Alkalmi falusi- és agroturisztikai szolgáltatások, falusi vendégasztal és azokat segítő infrastruktúra kialakítása; kézműves galériák és nyitott porták; kiállító termek; látogatható műhelyek, manufaktúrák kisüzemek; lovas turisztikai szolgáltatások; vadászati és erdei turizmushoz, természetjáráshoz kapcsolódó szolgáltatások; kerékpárkölcsönzők, vízi, horgász turisztikai szolgáltatások; borturisztikai szolgáltatások fejlesztése a már meglévő szolgáltatók és új szolgáltatók bevonásával mindhárom szférából. ▪Ezen látnivalók, szolgáltatások bővülésével a hely szelleme is a turisztikai attrakciók sorába lép. A térség kulturális, termelési, építészeti öröksége kézzelfoghatóvá és kiajánlhatóvá válik ig a térségbe látogató vendégek száma további 1,5%-al, az itt töltött vendégéjszakák száma pedig minimum 1%-al növekszik 2011-ig. A fejlesztés hozzájárul a szolidáris gazdaság kialakításához, a térség fenntartható fejlődéséhez.

173 172 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 50% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma30 db ▪Adorjás, Alsószentmárton, Babarcszőlős, Baranyahídvég, Besence, Bisse, Bogádmindszent, Bogdása, Cún, Csányoszró, Csarnóta, Diósviszló, Drávacsehi, Drávacsepely, Drávafok, Drávaiványi, Drávakeresztúr, Drávapalkonya, Drávapiski, Drávaszabolcs, Drávaszerdahely, Drávasztára, Egyházasharaszti, Felsőszentmárton, Gilvánfa, Gordisa, Hegyszentmárton, Hirics, Illocska, Ivánbattyán, Kákics, Kásád, Kémes, Kemse, Kisasszonyfa, Kisharsány, Kisjakabfalva, Kiskassa, Kislippó, Kisszentmárton, Kórós, Kovácshida, Lapáncsa, Lúzsok, Magyarmecske, Magyartelek, Márfa, Markóc, Marócsa, Márok, Matty, Nagycsány, Nagyharsány, Nagytótfalu, Okorág, Old, Ózdfalu, Páprád, Piskó, Rádfalva, Sámod, Sellye, Siklósbodony, Siklósnagyfalu, Sósvertike, Szaporca, Szava, Tésenfa, Újpetre, Vajszló, Vejti, Zaláta ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 22/55 Kód: DD-61-GF-A-09 Sorszám: 441

174 173 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 23/55 Kód: DD-61-GF-A-10 Sorszám: 3308 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: A kulturális, természeti és épített örökségre épülő helyi turizmus fejlesztése Intézkedés: Szálláshelyhez nem feltétlenül kötött -a vidéki települések természeti erőforrásaira, köz... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A térség egészében javasolt az itt tartózkodást növelő programok és látnivalók bővítése, valamint a turisztikai vonzerőt növelő és életminőség javító rendezvények, fesztiválok megtartása. A tudatos fogyasztást növelő, helyi agrár és kisipari termékek ismertségét növelő települési fesztiválok, nyitott műhelyek, galériák, nyitott porták a komplex vidékfejlesztési terv megvalósulását segítik. Probléma/ lehetőség ▪A fenntartható gazdaság fejlesztéséhez szükséges termelési és készítési hagyományokra és a tudás átadására, népszerűsítésére specializálódott szolgáltatások, rendezvények száma igen alacsony. Megoldási javaslat ▪Alkalmi falusi- és agroturisztikai szolgáltatások, falusi vendégasztal és azokat segítő infrastruktúra kialakítása; kézműves galériák és nyitott porták; kiállító termek; látogatható műhelyek, manufaktúrák kisüzemek; lovas turisztikai szolgáltatások; vadászati és erdei turizmushoz, természetjáráshoz kapcsolódó szolgáltatások; kerékpárkölcsönzők, vízi, horgász turisztikai szolgáltatások; borturisztikai szolgáltatások fejlesztése mindhárom szféra szereplői megvalósításában. ▪Ezen látnivalók, szolgáltatások bővülésével a hely szelleme is a turisztikai attrakciók sorába lép. A térség kulturális, termelési, építészeti öröksége kézzelfoghatóvá és kiajánlhatóvá válik ig a térségbe látogató vendégek száma további 3%-al, az itt töltött vendégéjszakák száma pedig minimum 1,5%-al növekszik 2011-ig. A fejlesztés hozzájárul a szolidáris gazdaság kialakításához, a térség fenntartható fejlődéséhez.

175 174 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 50% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma15 db ▪Beremend, Garé, Harkány, Ipacsfa, Kisdér, Kistapolca, Kistótfalu, Magyarbóly, Palkonya, Pécsdevecser, Peterd, Túrony, Villány, Villánykövesd, Vokány ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 23/55 Kód: DD-61-GF-A-10 Sorszám: 3308

176 175 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 24/55 Kód: DD-61-GF-4-02 Sorszám: 442 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: A kulturális, természeti és épített örökségre épülő helyi turizmus fejlesztése Intézkedés: Szálláshelyhez nem feltétlenül kötött -a vidéki települések természeti erőforrásaira, köz... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A térségi gaszto- kulturális rendezvények vonzereje kiemelkedő, de kevés van belőle( évente 8-10 jelentősebb fesztivál). A szezonnyújtó programok kevésnek bizonyulnak. A Dráva egyedülálló látnivalói ellenére kevéssé látogatott. A települések közösségi munkáját és népművelői célokat teljesítő rendezvények száma alacsony. A táj és ember és termék kapcsolatának különleges bemutatkozására és megfogalmazására ad módot egy- egy jól sikerült fesztivál. ( Pünkösdi Nyitott Pincék, Fehérhurka fesztivál) Probléma/ lehetőség ▪A többnyire rendező szerepkört vállaló önkormányzatok közművelődésre fordítható forrásokkal nem rendelkeznek.A rendezvények többsége alacsony színvonalú, amely nem teszi azokat turisztikai vonzerővé, gazdaság élénkítő hatása alacsony.Az újszerű tematikus fesztiválok,falunapok száma alacsony. A rendezvények ötletszerűsége nem fenntartható.Hosszútávon a visszatérő és azonos időpontban szervezett események célravezetők. Megoldási javaslat ▪Tematikus, lehetőleg valamilyen helyi termékhez kötődő (gasztro- kulturális vagy kézműves, stb) és visszatérő rendezvények szervezése önkormányzati, non-profit és egyházi közreműködéssel. Olyan falunapok, fesztiválok létrehozása, vagy meglévők továbbfejlesztése, amely a településeken élőket közös munkára sarkallja, népművelői, identitás tudat javító hatása nagy, és a kulturális sokszínűséget mutat. A közösség az adott projektet a 424,445 és a 1197 HPME-kkel együtt tekinti egymást erősítő hatású komplex projektek beadására vonatkozó elképzelésnek. ▪A Leader célokat különösen jól egészítik ki a tájspecifikus termékekre, kisebbségi kulturális népszokásokra, hagyományokra, kézműves termékek bemutatásra alapozott fesztiválok. A visszatérő rendezvények látogató számát növelni könnyű, az itt bemutatott specialitások népszerűsítése, reklámja gazdaság élénkítő hatással bír.

177 176 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret4000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága89990 EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 0% 100% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma30 db ▪Adorjás, Alsószentmárton, Babarcszőlős, Baranyahídvég, Beremend, Besence, Bisse, Bogádmindszent, Bogdása, Cún, Csányoszró, Csarnóta, Diósviszló, Drávacsehi, Drávacsepely, Drávafok, Drávaiványi, Drávakeresztúr, Drávapalkonya, Drávapiski, Drávaszabolcs, Drávaszerdahely, Drávasztára, Egyházasharaszti, Felsőszentmárton, Garé, Gilvánfa, Gordisa, Harkány, Hegyszentmárton, Hirics, Illocska, Ipacsfa, Ivánbattyán, Kákics, Kásád, Kémes, Kemse, Kisasszonyfa, Kisdér, Kisharsány, Kisjakabfalva, Kiskassa, Kislippó, Kistapolca, Kistótfalu, Kisszentmárton, Kórós, Kovácshida, Lapáncsa, Lúzsok, Magyarbóly, Magyarmecske, Magyartelek, Márfa, Markóc, Marócsa, Márok, Matty, Nagycsány, Nagyharsány, Nagytótfalu, Okorág, Old, Ózdfalu, Palkonya, Páprád, Pécsdevecser, Peterd, Piskó, Rádfalva, Sámod, Sellye, Siklós, Siklósbodony, Siklósnagyfalu, Sósvertike, Szaporca, Szava, Tésenfa, Túrony, Újpetre, Vajszló, Vejti, Villány, Villánykövesd, Vokány, Zaláta ▪LEADER - Rendezvény Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 24/55 Kód: DD-61-GF-4-02 Sorszám: 442

178 177 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 25/55 Kód: DD-61-GF-A-05 Sorszám: 434 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: A kulturális, természeti és épített örökségre épülő helyi turizmus fejlesztése Intézkedés: A falusi turizmushoz kapcsolódó (nem kereskedelmi) minőségi magánszálláshelyek és kapcsoló... Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪Baranya megye egyik legjelentősebb turisztikai vonzerővel rendelkező kistérsége a siklósi kistérség. A Duna-Dráva Nemzeti Park (a közösség teljes déli részén fekszik), mint öko- turisztikai fejlesztések területén potenciális terület, falusi turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások területén kiegyenlítetlen kínálattal rendelkezik ban a vendégek száma 2%- kal növekedett, a vendégéjszakák száma 1%-kal csökkent. A hátrányos helyzetű települések sok, eddig még kihasználatlan turisztikai vonzerővel rendelkeznek. Probléma/ lehetőség ▪Az eddigi magánszálláshelyek egysíkú kínálata (ágy+ harangszó), a tartózkodást növelő programok hiánya és a helyi termékértékesítést segítő szolgáltatási csomagok alacsony száma nem elégíti ki a keresletet. Megoldási javaslat ▪A vidéki turizmusformák közül a fenntartható falusi-, agro-,és ökoturisztikai fejlesztések, beruházások infrastrukturális és szolgáltatási feltételeinek, marketingjének erősítése. Minőségi magánszálláshelyek és kapcsolódó szolgáltatások (gasztro- bor- vízi- horgász- öko- lovas- kulturális- wellness, stb. kínálat) kialakítása az eddig periférikusnak számító településeken a természetes személy, non-profit és vállalkozói turisztikai szereplők erősítésével.A fejlesztéssel összefüggő HPME-k a következők szálláshelyfejlesztés a nem hátrányos helyzetű településeken (2887), a gazdaságfejlesztési 424, 2281, valamint a szolgáltatásfejlesztési 441 HPME. ▪A térség turisztikai vonzereje növekszik. A minősített szolgáltatók számával eleinte a kiegészítő jövedelemszerzés, később a vállalkozóvá válás lehetősége nő ig a térségbe látogató vendégek száma további 1,5%-al, az itt töltött vendégéjszakák száma pedig minimum 1%-al növekszik 2011-ig. A tudatos fogyasztás és a helyi termékek iránti kereslet növekszik, amely hozzájárul a térség fenntartható fejlődéséhez. A falusi turizmus helyi motorja kifejezetten a nő, ezért a HPME erősíti a nemek közötti esélyegynelőséget.

179 178 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 0% 50% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma30 db ▪Adorjás, Alsószentmárton, Babarcszőlős, Baranyahídvég, Besence, Bisse, Bogádmindszent, Bogdása, Cún, Csányoszró, Csarnóta, Diósviszló, Drávacsehi, Drávacsepely, Drávafok, Drávaiványi, Drávakeresztúr, Drávapalkonya, Drávapiski, Drávaszabolcs, Drávaszerdahely, Drávasztára, Egyházasharaszti, Felsőszentmárton, Gilvánfa, Gordisa, Hegyszentmárton, Hirics, Illocska, Ivánbattyán, Kákics, Kásád, Kémes, Kemse, Kisasszonyfa, Kisharsány, Kisjakabfalva, Kiskassa, Kislippó, Kisszentmárton, Kórós, Kovácshida, Lapáncsa, Lúzsok, Magyarmecske, Magyartelek, Márfa, Markóc, Marócsa, Márok, Matty, Nagycsány, Nagyharsány, Nagytótfalu, Okorág, Old, Ózdfalu, Páprád, Piskó, Rádfalva, Sámod, Sellye, Siklósbodony, Siklósnagyfalu, Sósvertike, Szaporca, Szava, Tésenfa, Újpetre, Vajszló, Vejti, Zaláta ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 25/55 Kód: DD-61-GF-A-05 Sorszám: 434

180 179 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 26/55 Kód: DD-61-GF-A-07 Sorszám: 2887 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: A kulturális, természeti és épített örökségre épülő helyi turizmus fejlesztése Intézkedés: A falusi turizmushoz kapcsolódó (nem kereskedelmi) minőségi magánszálláshelyek és kapcsoló... Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪Baranya megye egyik legjelentősebb turisztikai vonzerővel rendelkező kistérsége a siklósi kistérség. A Villány-Siklósi Borút, mint turisztikai magterület (jelenleg 17 település a tagja) és a Duna-Dráva Nemzeti Park (a közösség teljes déli részén fekszik), mint öko- turisztikai fejlesztések területén potenciális terület, falusi turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások területén kiegyenlítetlen kínálattal rendelkezik ban a vendégek száma 2%-kal növekedett, a vendégéjszakák száma 1%-kal csökkent. Probléma/ lehetőség ▪Az eddigi magánszálláshelyek egysíkú kínálata (ágy+ harangszó), a tartózkodást növelő programok hiánya és a helyi termékértékesítést segítő szolgáltatási csomagok alacsony száma nem elégíti ki a keresletet. Megoldási javaslat ▪A vidéki turizmusformák közül a fenntartható falusi-, agro-,és ökoturisztikai fejlesztések, beruházások infrastrukturális és szolgáltatási feltételeinek, marketingjének erősítése a nem halmozottan hátrányos helyzetű településeken. Minőségi magánszálláshelyek és kapcsolódó szolgáltatások (gasztro- bor- vízi- horgász- öko- lovas- kulturális- wellness, stb. kínálat) kialakítása a turisztikai szempontból erős vonzerővel rendelkező településeken a turisztikai szereplők erősítésével. Megvalósító szervezetek mindhárom szféra képviseletéből kikerülhetnek A fejlesztéssel összefüggő HPME-k a következők szálláshelyfejlesztés a hátrányos helyzetű településeken (434), a gazdaságfejlesztési 424, 2281, valamint a szolgáltatásfejlesztési 3308 HPME. ▪A térség turisztikai vonzereje növekszik. A minősített szolgáltatók számával eleinte a kiegészítő jövedelemszerzés, később a vállalkozóvá válás lehetősége nő ig a térségbe látogató vendégek száma további 3%-al, az itt töltött vendégéjszakák száma pedig minimum 1,5%-al növekszik 2011-ig. A tudatos fogyasztás és a helyi termékek iránti kereslet növekszik, amely hozzájárul a térség fenntartható fejlődéséhez. A falusi turizmus helyi motorja kifejezetten a nő, ezért a HPME erősíti a nemek közötti esélyegynelőséget.

181 180 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 50% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma15 db ▪Beremend, Garé, Harkány, Ipacsfa, Kisdér, Kistapolca, Kistótfalu, Magyarbóly, Palkonya, Pécsdevecser, Peterd, Túrony, Villány, Villánykövesd, Vokány ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 26/55 Kód: DD-61-GF-A-07 Sorszám: 2887

182 181 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 27/55 Kód: DD-61-GF-A-06 Sorszám: 435 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: A kulturális, természeti és épített örökségre épülő helyi turizmus fejlesztése Intézkedés: A vidéki térségekben az ifjúsági turizmushoz kapcsolódó minőségi szálláshelyek (gyermek- é... Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪A turisztikai szempontból jelenleg kihasználatlannak számító ormánsági falvak nagytöbbségében és a villányi borvidék periférikus területein nagy igény mutatkozik a vidéki életforma megmutatását és továbbéltetését szolgáló tematikus táborok kialakítására. Továbbképzések, aktív turisztikai (erdei, lovas, kerékpáros, vizi) programcsomagok kialakítására. A hátrányosnak számító 72 település mindegyikén van az aktív turizmus kialakítására, fejlesztésére alkalmas terület, infrastruktúra. Probléma/ lehetőség ▪A már megfogalmazott igények ellenére a fogadó infrastruktúra, helyiségek kialakítása még nem kezdődött meg. Az oktatáshoz, szellemi tartalom megfogalmazásához, és a lebonyolításhoz elegendő tudás, rendelkezésre áll. Kreatív és szakmai műhelyek, civil szervezetek a fenntartást igen, de a beruházást nem tudják finanszírozni. Megoldási javaslat ▪A szabadidő hasznos és egészséges eltöltését segítő ifjúsági programok megrendezésére és a tanulva pihenés, cselekedve tanulás lebonyolítására alkalmas szálláshelyek (tábor, turistaház, stb.) és hozzájuk kapcsolódó szolgáltatások és infrastruktúra (park, központ, tematikus útvonal) kialakítása, továbbfejlesztése. Megvalósító szervezetek mindhárom szféra képviseletéből kikerülhetnek. A hely adottságaihoz igazodó, elsősorban fiatalok bevonását célzó szolgáltatások kialakítása vállalkozók és civil szervezetek bevonásával (PL:.egyházközségek, horgász egyesületek). A HPME törekvéseit erősíti a 434,441,1189 turizmus fejlesztési, valamint a helyi termék előállítását ösztönző 424 és 446. ▪Olyan szabadidős programok és képzések meghonosodása, mely a térségben élők identitás tudatát, helyi kötődését növeli, népszerűsítő, életminőség javító hatása kimutatható. Az aktív turizmus meghonosodásával kialakul a környezettudatos, környezet óvó szemlélet, életmód. A fejlesztés hatására minimum 7 új tábort alakítanak ki a térségben 2013-ig. A falusi turizmus helyi motorja kifejezetten a nő, ezért a HPME erősíti a nemek közötti esélyegynelőséget.

183 182 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 50% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma7 db ▪Adorjás, Alsószentmárton, Babarcszőlős, Baranyahídvég, Besence, Bisse, Bogádmindszent, Bogdása, Cún, Csányoszró, Csarnóta, Diósviszló, Drávacsehi, Drávacsepely, Drávafok, Drávaiványi, Drávakeresztúr, Drávapalkonya, Drávapiski, Drávaszabolcs, Drávaszerdahely, Drávasztára, Egyházasharaszti, Felsőszentmárton, Gilvánfa, Gordisa, Hegyszentmárton, Hirics, Illocska, Ivánbattyán, Kákics, Kásád, Kémes, Kemse, Kisasszonyfa, Kisharsány, Kisjakabfalva, Kiskassa, Kislippó, Kisszentmárton, Kórós, Kovácshida, Lapáncsa, Lúzsok, Magyarmecske, Magyartelek, Márfa, Markóc, Marócsa, Márok, Matty, Nagycsány, Nagyharsány, Nagytótfalu, Okorág, Old, Ózdfalu, Páprád, Piskó, Rádfalva, Sámod, Sellye, Siklósbodony, Siklósnagyfalu, Sósvertike, Szaporca, Szava, Tésenfa, Újpetre, Vajszló, Vejti, Zaláta ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 27/55 Kód: DD-61-GF-A-06 Sorszám: 435

184 183 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 28/55 Kód: DD-61-GF-A-08 Sorszám: 2890 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: A kulturális, természeti és épített örökségre épülő helyi turizmus fejlesztése Intézkedés: A vidéki térségekben az ifjúsági turizmushoz kapcsolódó minőségi szálláshelyek (gyermek- é... Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪Baranya megye egyik legjelentősebb turisztikai vonzerővel rendelkező kistérsége a siklósi kistérség. A Villány-Siklósi Borút, mint turisztikai magterület (jelenleg 17 település a tagja) és a Duna-Dráva Nemzeti Park (a közösség teljes déli részén fekszik), mint öko- turisztikai fejlesztések területén potenciális terület. Nagy igény mutatkozik a vidéki életforma megmutatását és továbbéltetését szolgáló tematikus táborok kialakítására. Továbbképzések, aktív turisztikai (erdei, lovas, kerékpáros, vizi) programcsomagok kialakítására. Probléma/ lehetőség ▪A már megfogalmazott igények ellenére a fogadó infrastruktúra, helyiségek kialakítása még nem kezdődött meg. Az oktatáshoz, szellemi tartalom megfogalmazásához, és a lebonyolításhoz elegendő tudás, rendelkezésre áll. Kreatív és szakmai műhelyek, civil szervezetek a fenntartást igen, de a beruházást nem tudják finanszírozni. Megoldási javaslat ▪A szabadidő hasznos és egészséges eltöltését segítő programok megrendezésére és a tanulva pihenés, cselekedve tanulás lebonyolítására alkalmas szálláshelyek (tábor, turistaház, stb.) és hozzájuk kapcsolódó szolgáltatások és infrastruktúra kialakítása, továbbfejlesztése a nem halmozottan hátrányos településeken. Megvalósító szervezetek mindhárom szféra képviseletéből kikerülhetnek. A hely adottságaihoz igazodó, elsősorban fiatalok bevonását célzó szolgáltatások kialakítása vállalkozók és civil szervezetek bevonásával (PL:.egyházközségek, turisztikai egyesületek) A HPME törekvéseit erősíti a 2887, 3308, 2929 turizmus fejlesztési, valamint a helyi termék előállítását ösztönző 2281és 2841HPME. ▪Olyan szabadidős programok és képzések meghonosodása, mely a térségben élők identitás tudatát, helyi kötődését növeli, népszerűsítő, életminőség javító hatása kimutatható. Az aktív turizmus meghonosodásával kialakul a környezettudatos, környezet óvó szemlélet, életmód. A fejlesztés hatására minimum 3 új tábort alakítanak ki az érintett településeken 2013-ig. A falusi turizmus helyi motorja kifejezetten a nő, ezért a HPME erősíti a nemek közötti esélyegynelőséget.

185 184 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 50% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma4 db ▪Beremend, Garé, Harkány, Ipacsfa, Kisdér, Kistapolca, Kistótfalu, Magyarbóly, Palkonya, Pécsdevecser, Peterd, Túrony, Villány, Villánykövesd, Vokány ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 28/55 Kód: DD-61-GF-A-08 Sorszám: 2890

186 185 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 29/55 Kód: DD-61-SzF-A-16 Sorszám: 1189 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: A kulturális, természeti és épített örökségre épülő helyi turizmus fejlesztése Intézkedés: A műemlékek és természeti értékek látogatottságának szervezetté tétele Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A térség hátrányos helyzetű települései műemlékekben és természeti látnivalókban igen gazdag. Soknemzetiségű kultúrája és a határmente zártsága miatt ritka építészeti örökséggel bír. Az Akciócsoport a Dráva-sík és a Villányi-hegység földrajzi táját fedi le. A Duna- Dráva Nemzeti Park itt található védett területei és a sok látnivaló az öko turizmus fejlesztését és túraútvonalak kialakítását teszik lehetővé. Probléma/ lehetőség ▪A műemlékek és a természeti látnivalók nehezen megközelíthetőek, ismeretlenek, vagy kevés információ található róluk. A templomok általában kulcsos emberekkel nyithatóak, akiket nehéz megtalálni. Az információk nem hozzáférhetőek, és nem jól kommunikáltak. A látnivalókról nagyon nehéz szóbeli tájékoztatást, idegen vezetést kapni. Megoldási javaslat ▪Minden jelentős műemlék, tanösvény, természeti látnivaló kitáblázása, irányító táblák és feliratok, bemutató kiadvány készítése. Nyitva tartás módjának és idejének kitáblázása, lehetőleg egységes módon. Idegenvezetők, informátorok elérhetőségének publikálása. A projekt megvalósításában elsődleges partnerek a helyi lakosok, önkormányzatok és civil szervezetek. ▪Védett műemlékek, templomok, látogatható természeti látnivalók kitáblázása. A látogatható hely leírása, története szórólapon. Képzett falusi „idegenvezetőszerű informátor” elérhetőségét tartalmazó szórólap megjelentetése. A fejlesztés megvalósulása révén minimum 25 műemlék, illetve természeti látnivaló esetében biztosítják a rendszeresen látogathatóságot 2013-ig. A megvalósuló fejlesztés lehetővé teszi a hátrányos helyzetűek „informátorként” történő foglakoztatása 0,2%-al csökkenti a munkanélküliséget az érintett területen.

187 186 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága94609 EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 0% 100% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma30 db ▪Adorjás, Alsószentmárton, Babarcszőlős, Baranyahídvég, Besence, Bisse, Bogádmindszent, Bogdása, Cún, Csányoszró, Csarnóta, Diósviszló, Drávacsehi, Drávacsepely, Drávafok, Drávaiványi, Drávakeresztúr, Drávapalkonya, Drávapiski, Drávaszabolcs, Drávaszerdahely, Drávasztára, Egyházasharaszti, Felsőszentmárton, Gilvánfa, Gordisa, Hegyszentmárton, Hirics, Illocska, Ivánbattyán, Kákics, Kásád, Kémes, Kemse, Kisasszonyfa, Kisharsány, Kisjakabfalva, Kiskassa, Kislippó, Kisszentmárton, Kórós, Kovácshida, Lapáncsa, Lúzsok, Magyarmecske, Magyartelek, Márfa, Markóc, Marócsa, Márok, Matty, Nagycsány, Nagyharsány, Nagytótfalu, Okorág, Old, Ózdfalu, Páprád, Piskó, Rádfalva, Sámod, Siklósbodony, Siklósnagyfalu, Sósvertike, Szaporca, Szava, Tésenfa, Újpetre, Vajszló, Vejti, Zaláta ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 29/55 Kód: DD-61-SzF-A-16 Sorszám: 1189

188 187 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 30/55 Kód: DD-61-SzF-A-18 Sorszám: 2929 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: A kulturális, természeti és épített örökségre épülő helyi turizmus fejlesztése Intézkedés: A műemlékek és természeti értékek látogatottságának szervezetté tétele Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A térség műemlékekben és természeti látnivalókban igen gazdag. Soknemzetiségű kultúrája és a határmente zártsága miatt ritka építészeti örökséggel bír. Az Akciócsoport a Dráva-sík és a Villányi-hegység földrajzi táját fedi le. A Duna- Dráva Nemzeti Park itt található védett területei és a sok látnivaló az öko turizmus fejlesztését és túraútvonalak kialakítását teszik lehetővé. Probléma/ lehetőség ▪A műemlékek és a természeti látnivalók nehezen megközelíthetőek, ismeretlenek, vagy kevés információ található róluk. A templomok általában kulcsos emberekkel nyithatóak, akiket nehéz megtalálni. Az információk nem hozzáférhetőek, és nem jól kommunikáltak. A látnivalókról nagyon nehéz szóbeli tájékoztatást, idegen vezetést kapni. Megoldási javaslat ▪Minden jelentős műemlék, tanösvény, természeti látnivaló kitáblázása, irányító táblák és feliratok, bemutató kiadvány készítése. Nyitva tartás módjának és idejének kitáblázása, lehetőleg egységes módon. Idegenvezetők, informátorok elérhetőségének publikálása. A projekt megvalósításában elsődleges partnerek a helyi lakosok, önkormányzatok és civil szervezetek. ▪Védett műemlékek, templomok, látogatható természeti látnivalók kitáblázása. Egységes, kisméretű feliratok a nyitva tartásról, kulcs helyéről, stb. A látogatható hely leírása, története szórólapon. Térségi arculat használata. Képzett falusi „idegenvezetőszerű informátor” elérhetőségét tartalmazó szórólap megjelentetése. A fejlesztés megvalósulása révén minimum 6 műemlék, illetve természeti látnivaló esetében biztosítják a rendszeresen látogathatóságot 2013-ig.

189 188 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága25390 EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 0% 100% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma6 db ▪Beremend, Garé, Ipacsfa, Kisdér, Kistapolca, Kistótfalu, Magyarbóly, Palkonya, Pécsdevecser, Peterd, Siklós, Túrony, Villánykövesd, Vokány ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 30/55 Kód: DD-61-SzF-A-18 Sorszám: 2929

190 189 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 31/55 Kód: DD-61-GF-5-01 Sorszám: 449 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: A kulturális, természeti és épített örökségre épülő helyi turizmus fejlesztése Intézkedés: Turisztikai szereplők piacra jutásának segítése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪Az akciócsoport területén, eltérő módon találunk közösségi marketing kommunikációs eszközöket, és az egyéni, vállalkozói érdekeket képviselő reklám anyagokat. A jó marketing alapja a megbízható és minősített szolgáltatások jelenléte. A Villány-Siklósi Borút európai minősítési rendszere a borút településein alkalmazott módszer. A többi területen az önbesorolásos, és hatósági minősítések léteznek. A HVS több prioritása foglalkozik a tájtermékek létrehozásával, melybe a turisztikai kínálat is, mint termék bele tartozik. Probléma/ lehetőség ▪A turisztikai szereplőknek szüksége van marketing eszközökre, a piacra jutás segítéséhez.A direkt marketingfogásokat a szolgáltatók szívesen finanszírozzák,hiszen ezek belátható időn belül megtérülnek.A közösségi érdekből rendezett turisztikai kínálat reklámja nehezen finanszírozható,hiszen a népszerűség a közösséget hozza előnyösebb helyzetbe.A település és térségi marketing gazdaság fenntartó szerepe jelentős. Megoldási javaslat ▪A térségen belüli szereplők kapcsolatainak erősítése érdekében non-profit megvalósításban a térség arculati kézikönyvének elkészítése, melynek alapján és használatával a közös értékekről, kínálatról marketing eszközök elkészítése; szórólapok, tematikus útvonal térképek és útmutató táblák készítése. Térségi agrár és turisztikai együttműködések alapján a közösségi marketing arculatának megteremtése. Az arculat népszerűsítése a " Jó Szomszéd" újságban. ▪Könnyen kezelhető és átlátható, egységes arculatot tükröző, többnyelvű turisztikai információ áramlás és a hozzáférés legmodernebb technológiájának használata. A projektek indulásának harmadik évében egy arculati kézikönyv, szórólapok, kiadványok, térképek, táblák, maximum három info- terminál felállítása (eső és törés biztos).

191 190 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret26400 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága26400 EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 0% 100% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma3 db ▪Adorjás, Alsószentmárton, Babarcszőlős, Baranyahídvég, Beremend, Besence, Bisse, Bogádmindszent, Bogdása, Cún, Csányoszró, Csarnóta, Diósviszló, Drávacsehi, Drávacsepely, Drávafok, Drávaiványi, Drávakeresztúr, Drávapalkonya, Drávapiski, Drávaszabolcs, Drávaszerdahely, Drávasztára, Egyházasharaszti, Felsőszentmárton, Garé, Gilvánfa, Gordisa, Harkány, Hegyszentmárton, Hirics, Illocska, Ipacsfa, Ivánbattyán, Kákics, Kásád, Kémes, Kemse, Kisasszonyfa, Kisdér, Kisharsány, Kisjakabfalva, Kiskassa, Kislippó, Kistapolca, Kistótfalu, Kisszentmárton, Kórós, Kovácshida, Lapáncsa, Lúzsok, Magyarbóly, Magyarmecske, Magyartelek, Márfa, Markóc, Marócsa, Márok, Matty, Nagycsány, Nagyharsány, Nagytótfalu, Okorág, Old, Ózdfalu, Palkonya, Páprád, Pécsdevecser, Peterd, Piskó, Rádfalva, Sámod, Sellye, Siklós, Siklósbodony, Siklósnagyfalu, Sósvertike, Szaporca, Szava, Tésenfa, Túrony, Újpetre, Vajszló, Vejti, Villány, Villánykövesd, Vokány, Zaláta ▪LEADER - Térségen belüli szakmai együttműködések Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 31/55 Kód: DD-61-GF-5-01 Sorszám: 449

192 191 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 32/55 Kód: DD-61-GF-3-02 Sorszám: 443 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: A kulturális, természeti és épített örökségre épülő helyi turizmus fejlesztése Intézkedés: A prioritáshoz kapcsolódó humánerő-fejlesztés, kiemelten a vállalkozói és szociális és mun... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A turisztikai vonzerők sok esetben olyan helyen találhatóak, ahol a helyi lakosság nem rendelkezik értelmiségi réteggel. A látnivalók hozzáférése esetleges, a hely szelleme nem sugárzik át a meglévő szolgáltatásokon. Probléma/ lehetőség ▪A térségbe látogató turista a települések többségén nem kap kiemelkedő minőségű kiszolgálást. A térségi kínálat komplex turisztikai programmá csak abban az esetben áll össze, ha azt megfelelő számú képzett önkéntessel, netán alkalmazottal elérhetővé, feltárhatóvá és kínálhatóvá tesszük. Megoldási javaslat ▪Non-profit szervezetek koordinációjával falusi (idegenvezető szerű) informátorképzés, öko-gide (természetvédelmi területek ismereteiben jártas) képzés, kreatív képességfejlesztő (művészet terápia, kézügyesség szakkör, játszóház) képzés. A képzés feltétele az önkéntes alapon vállalt feladat és a rátermettség. ▪Mikro térségenként legalább egy önkéntes képzése, aki a célok kivitelezését segítő szaktanfolyamon, továbbképzésen részt vesz. Képzési modulok összeállítása és tananyagként használható kézikönyv készítése. Egymás megismerése.

193 192 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret20000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága26400 EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 0% 100% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma8 db ▪Adorjás, Alsószentmárton, Babarcszőlős, Baranyahídvég, Beremend, Besence, Bisse, Bogádmindszent, Bogdása, Cún, Csányoszró, Csarnóta, Diósviszló, Drávacsehi, Drávacsepely, Drávafok, Drávaiványi, Drávakeresztúr, Drávapalkonya, Drávapiski, Drávaszabolcs, Drávaszerdahely, Drávasztára, Egyházasharaszti, Felsőszentmárton, Garé, Gilvánfa, Gordisa, Harkány, Hegyszentmárton, Hirics, Illocska, Ipacsfa, Ivánbattyán, Kákics, Kásád, Kémes, Kemse, Kisasszonyfa, Kisdér, Kisharsány, Kisjakabfalva, Kiskassa, Kislippó, Kistapolca, Kistótfalu, Kisszentmárton, Kórós, Kovácshida, Lapáncsa, Lúzsok, Magyarbóly, Magyarmecske, Magyartelek, Márfa, Markóc, Marócsa, Márok, Matty, Nagycsány, Nagyharsány, Nagytótfalu, Okorág, Old, Ózdfalu, Palkonya, Páprád, Pécsdevecser, Peterd, Piskó, Rádfalva, Sámod, Sellye, Siklós, Siklósbodony, Siklósnagyfalu, Sósvertike, Szaporca, Szava, Tésenfa, Túrony, Újpetre, Vajszló, Vejti, Villány, Villánykövesd, Vokány, Zaláta ▪LEADER - Képzés Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 32/55 Kód: DD-61-GF-3-02 Sorszám: 443

194 193 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 33/55 Kód: DD-61-GF-A-03 Sorszám: 1923 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Helyi termékek előállításán alapuló szolidáris gazdaság kialakítása Intézkedés: Tájra jellemző helyi termékek előállítása Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A térség agrárpotenciáljának hasznosításában több mg-i termelő vállalkozás vesz részt, viszont ezek együttműködése korlátozott. Kevés számú bejegyzett TÉSZ szerveződés működik (Siklósi Gabona csoport, Ormánság 2000 Szövetkezet, Újpetrei Gazdák Szövetkezet, Ormánság Szója Szövetkezet). A vállalkozások a meghatározó külső közgazdasági feltételek szempontjából jobbára fedezethiányosak és túlhitelezettek. Az előállított termékek alacsony feldolgozottságú tömegtermékek. Probléma/ lehetőség ▪Piacbiztonságot jelentő árualap ezekből nem képződik, feldolgozásuk helyben nem történik. A termesztés főként kis felületeken történik, a termelők fejlesztéshez szükséges tőkével, hitelképességgel nem rendelkeznek. Megoldási javaslat ▪A térségben felfejlődő termékek előállítását és feldolgozását célzó dinnye, gyógynövény és bodza szervezett termesztésére termelői hálózatot szükséges szervezni a termesztési körzetek központjaiban (Vajszló, Sellye). A hálózat kialakításába a termelők, feldolgozók és értékesítők is bevonásra kerülnek. ▪A támogatás révén új termékpályás szövetkezések jönnek létre a dinnye, gyógynövény és bodza termesztésére, piacra jutási feltételek javítására. A fejlesztés minimum 3 új szövetkezést eredményez a térségben.

195 194 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek % 60% % % % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db ▪Adorjás, Alsószentmárton, Babarcszőlős, Baranyahídvég, Beremend, Besence, Bisse, Bogádmindszent, Bogdása, Cún, Csányoszró, Csarnóta, Diósviszló, Drávacsehi, Drávacsepely, Drávafok, Drávaiványi, Drávakeresztúr, Drávapalkonya, Drávapiski, Drávaszabolcs, Drávaszerdahely, Drávasztára, Egyházasharaszti, Felsőszentmárton, Garé, Gilvánfa, Gordisa, Harkány, Hegyszentmárton, Hirics, Illocska, Ipacsfa, Ivánbattyán, Kákics, Kásád, Kémes, Kemse, Kisasszonyfa, Kisdér, Kisharsány, Kisjakabfalva, Kiskassa, Kislippó, Kistapolca, Kistótfalu, Kisszentmárton, Kórós, Kovácshida, Lapáncsa, Lúzsok, Magyarbóly, Magyarmecske, Magyartelek, Márfa, Markóc, Marócsa, Márok, Matty, Nagycsány, Nagyharsány, Nagytótfalu, Okorág, Old, Ózdfalu, Palkonya, Páprád, Pécsdevecser, Peterd, Piskó, Rádfalva, Sámod, Sellye, Siklós, Siklósbodony, Siklósnagyfalu, Sósvertike, Szaporca, Szava, Tésenfa, Túrony, Újpetre, Vajszló, Vejti, Villány, Villánykövesd, Vokány, Zaláta ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport Termelői csoportok létrehozásának támogatása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 33/55 Kód: DD-61-GF-A-03 Sorszám: 1923

196 195 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 34/55 Kód: DD-61-GF-A-01 Sorszám: 425 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Helyi termékek előállításán alapuló szolidáris gazdaság kialakítása Intézkedés: Tájra jellemző helyi termékek előállítása Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A térség hátrányos helyzetű településein a mai napig állítanak elő a népi hagyományokat is őrző tájra jellemző élelmiszer termékeket (Húskészítmények, tejtermékek, gyümölcs, zöldség termékek). Ezek esetében a hagyományoknak megfelelő előállítás környezettudatos, fenntartható termelést is jelent. Ezzel a tevékenységgel elsősorban az őstermelők foglalkoznak, mikro vállalkozások csak kisebb mértékben. A hátrányos helyzetű települések lakóinak többsége hátrányos helyzetű munkanélküli személy. A településeken átlagban 30% feletti a munkanélküliség Probléma/ lehetőség ▪A jó minőségű termékeknek nincs számottevő feldolgozó kapacitása, ezzel együtt megfelelő marketingje, a helyi termékek nincsenek márkával ellátva. A fejlesztési területen kevés az integrátori vagy értékesítési tevékenységet folytató vállalkozói hálózat, klaszter. A termelőknek, vállalkozóknak nincs értékesítési érdekképviselete. Az értékesítést mindenki egyénileg oldja meg ezáltal magasak a szállítási költségek. Megoldási javaslat ▪A térségre jellemző minősített helyi termékek: növényfajok és növényfajták (gyógynövények, kabakos termésűek, gyümölcs, szölö,stb.), állatfajok és állatfajták ( mangalica, szürkemarha stb. ) előállításával, feldolgozásával foglakozó mikro vállalkozások, egyedi technológiai fejlesztése, a köztes termékek feldolgozottsági szintje növelésének támogatása az előállított mennyiség növelése, feldolgozása érdekében.Az intézkedést jól kiegészíti, és erősíti a 424, 446, 426, 448 gazdaságfejlesztési, a 2768 gazdaságátadás, fiatal gazdák támogatása, a szövetkezet alakításával kapcsolatos 1918, 1923 és a 445, 438 képzési témájú HPME-t. ▪A létrejövő fejlesztések eredményeként a hátrányos helyzetű településeken a projektek indítását követő második év végére 5% nő az előállított termékek mennyisége, és az értékesítés 10%-os növekedésére számítunk. A térségben élők visszatérnek a területen gazdaságosan előállítható termékek előállítására. Ezáltal a termelők önfenntartóvá válnak, ill. fejlődésük során új munkahelyeket teremtenek, mellyel hozzájárulnak a munkanélküliség csökkentéséhez. A beruházások eredményeként minimum 10 új munkahely létrejöttére számítunk 2011-re.

197 196 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret20000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 0% 65% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma30 db ▪Adorjás, Alsószentmárton, Babarcszőlős, Baranyahídvég, Beremend, Besence, Bisse, Bogádmindszent, Bogdása, Cún, Csányoszró, Csarnóta, Diósviszló, Drávacsehi, Drávacsepely, Drávafok, Drávaiványi, Drávakeresztúr, Drávapalkonya, Drávapiski, Drávaszabolcs, Drávaszerdahely, Drávasztára, Egyházasharaszti, Felsőszentmárton, Garé, Gilvánfa, Gordisa, Harkány, Hegyszentmárton, Hirics, Illocska, Ipacsfa, Ivánbattyán, Kákics, Kásád, Kémes, Kemse, Kisasszonyfa, Kisdér, Kisharsány, Kisjakabfalva, Kiskassa, Kislippó, Kistapolca, Kistótfalu, Kisszentmárton, Kórós, Kovácshida, Lapáncsa, Lúzsok, Magyarbóly, Magyarmecske, Magyartelek, Márfa, Markóc, Marócsa, Márok, Matty, Nagycsány, Nagyharsány, Nagytótfalu, Okorág, Old, Ózdfalu, Palkonya, Páprád, Pécsdevecser, Peterd, Piskó, Rádfalva, Sámod, Sellye, Siklós, Siklósbodony, Siklósnagyfalu, Sósvertike, Szaporca, Szava, Tésenfa, Túrony, Újpetre, Vajszló, Vejti, Villány, Villánykövesd, Vokány, Zaláta ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 34/55 Kód: DD-61-GF-A-01 Sorszám: 425

198 197 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 35/55 Kód: DD-61-GF-2-01 Sorszám: 424 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Helyi termékek előállításán alapuló szolidáris gazdaság kialakítása Intézkedés: Tájra jellemző helyi termékek előállítása Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A térség minden településen állítanak elő házi módszerekkel saját fogyasztásra friss vagy tartósított élelmiszer termékeket (füstölt áru, savanyúság, befőttek, lekvár,). E termékek felhasznált alapanyaguk, előállításuk módja, ízviláguk alapján egyediek, esetenként gasztronómiai hagyományokat őriznek. Probléma/ lehetőség ▪Az így előállított termékek kereskedelmi forgalomba nem kerülnek, mert belőlük csupán családi szükségletre, kis mennyiségek készülnek, a családok nem vállalják a kereskedelmi tételekhez szükséges vállalkozói kötelezettségeket. Megoldási javaslat ▪Az egyes speciális élelmiszerfélék alapanyagául szolgáló minősített helyi termékek előállításának kisüzemi-őstermelői szintű növelésével megfelelő árualap keletkezik, mely szervezett feldolgozásával kiskereskedelmi mennyiségek állíthatók elő, amely a térség jellemző felvevő helyein (helyi piacok, boltsarkok, vendéglátó helyek) a belső piac igényeit elégítik ki. A térség több településén vállalkozói és civil beruházásban termékfeldolgozó üzemek létesülnek a környezetükben előállított alapanyagok feldolgozására: pl. Besencén, Kovácshidán, gyümölcsfélék, Magyarmecskén zöldségfélék, Adorjáson, Baranyahídvégen, Márfán, Sámodon állati teremékek előállítására. ▪A térség főképp hátrányos helyzetű településein több őstermelő, önfenntartó vállalkozó állít elő olyan élelmiszer alapanyagot, mely áralapot szolgáltat kisüzemi feldolgozók számára. Ennek során áruláncok alakulnak kis, különféle lekvárok, savanyúságok és házias hús-termékek jelennek meg, melyek főként a kialakuló belső piac csatornáin értékesülnek. A program kezdetét követő két éven belül legalább 3 projekt indul el.

199 198 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret16000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek % 65% % % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma20 db ▪Adorjás, Alsószentmárton, Babarcszőlős, Baranyahídvég, Besence, Bisse, Bogádmindszent, Bogdása, Cún, Csányoszró, Csarnóta, Diósviszló, Drávacsehi, Drávacsepely, Drávafok, Drávaiványi, Drávakeresztúr, Drávapalkonya, Drávapiski, Drávaszabolcs, Drávaszerdahely, Drávasztára, Egyházasharaszti, Felsőszentmárton, Gilvánfa, Gordisa, Hegyszentmárton, Hirics, Illocska, Ivánbattyán, Kákics, Kásád, Kémes, Kemse, Kisasszonyfa, Kisharsány, Kisjakabfalva, Kiskassa, Kislippó, Kisszentmárton, Kórós, Kovácshida, Lapáncsa, Lúzsok, Magyarmecske, Magyartelek, Márfa, Markóc, Marócsa, Márok, Matty, Nagycsány, Nagyharsány, Nagytótfalu, Okorág, Old, Ózdfalu, Páprád, Piskó, Rádfalva, Sámod, Sellye, Siklósbodony, Siklósnagyfalu, Sósvertike, Szaporca, Szava, Tésenfa, Újpetre, Vajszló, Vejti, Zaláta ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 35/55 Kód: DD-61-GF-2-01 Sorszám: 424

200 199 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 36/55 Kód: DD-61-GF-A-11 Sorszám: 446 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Helyi termékek előállításán alapuló szolidáris gazdaság kialakítása Intézkedés: Tájra jellemző helyi termékek előállítása Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A térség hátrányos helyzetű települései sokan állítanak elő a népi hagyományokat őrző kézműves és kisipari termékek (szőttesek, használati eszközök, fonott- vájt használati tárgyak csomagoló anyagok). Sok esetben elsősorban a településeken élő hátrányos helyzetű munkanélküli személyek, akik ezen előállítási módokat részben vagy egészben ismerik (pl: kosárfonás). A kézművesek, kisiparosok által birtokolt tudás, gyakorlati ismeret nem bemutatható. A térség kedvező turisztikai adottságokkal rendelkezik, az ide látogató turisták száma magas. Probléma/ lehetőség ▪Az előállított termékek mennyisége, minősége esetleges, ezért a kereskedelemben nem vagy csak igen ritkán fordulnak elő. A hagyományos mesterségek munkafolyamatainak megtekintését igénylik a turisták, de nincs bemutató-infrastruktúra. A még élő hagyományokra épülve a helyi kisiparosok, kézművesek megteremtik a szolidáris gazdaság alapjait. Megoldási javaslat ▪Mikrovállalkozások részére a helyi kisipari, kézműves termékek előállításának technológiai fejlesztése, a hozzáadott érték emelése, az előállított mennyiség növelése érdekében a kisiparosok, kézművesek támogatása. Tradicionális látványműhelyek létrehozásának támogatása. A fejlesztés fokozza a 424 gazdaságfejlesztési, és a turizmussal kapcsolatos 434,435,441,442 HPME-k jövedelemtermelő hatását. ▪A támogatásnak köszönhetően a kisipari mesterségek kiszolgálják a mezőgazdasági termelőket, a lakosságot, és a turistákat egyaránt. Visszatérnek a tradicionális csomagolás technikák és erősödik a hely szelleme. A létrejövő fejlesztések eredményeként 5 %-al nő az előállított termékek mennyisége 2011-re. A helyi termelés fejlődése lehetőséget teremt a hátrányos helyzetű csoportok munkahelyhez juttatásához is. A fejlesztéssel minimum 15 új munkahely létesül 2013-ig. A projekt segíti a fogyasztói szemléletváltozást, a tudatos életmód elterjedését.

201 200 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 0% 50% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db ▪Adorjás, Alsószentmárton, Babarcszőlős, Baranyahídvég, Besence, Bisse, Bogádmindszent, Bogdása, Cún, Csányoszró, Csarnóta, Diósviszló, Drávacsehi, Drávacsepely, Drávafok, Drávaiványi, Drávakeresztúr, Drávapalkonya, Drávapiski, Drávaszabolcs, Drávaszerdahely, Drávasztára, Egyházasharaszti, Felsőszentmárton, Gilvánfa, Gordisa, Hegyszentmárton, Hirics, Illocska, Ivánbattyán, Kákics, Kásád, Kémes, Kemse, Kisasszonyfa, Kisharsány, Kisjakabfalva, Kiskassa, Kislippó, Kisszentmárton, Kórós, Kovácshida, Lapáncsa, Lúzsok, Magyarmecske, Magyartelek, Márfa, Markóc, Marócsa, Márok, Matty, Nagycsány, Nagyharsány, Nagytótfalu, Okorág, Old, Ózdfalu, Páprád, Piskó, Rádfalva, Sámod, Sellye, Siklósbodony, Siklósnagyfalu, Sósvertike, Szaporca, Szava, Tésenfa, Újpetre, Vajszló, Vejti, Zaláta ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 36/55 Kód: DD-61-GF-A-11 Sorszám: 446

202 201 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 37/55 Kód: DD-61-GF-2-04 Sorszám: 2829 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Helyi termékek előállításán alapuló szolidáris gazdaság kialakítása Intézkedés: Tájra jellemző helyi termékek előállítása Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A térség számos településén állítanak elő a népi hagyományokat is őrző tájra jellemző élelmiszer termékeket (Húskészítmények, tejtermékek, gyümölcs, zöldség termékek). Ezek esetében a hagyományoknak megfelelő előállítás környezettudatos, fenntartható termelést is jelent. Ezzel a tevékenységgel elsősorban a mikrovállakozások és az őstermelők foglalkoznak. A településeken nagy számban élnek hátrányos helyzetű munkanélküli személyek. Probléma/ lehetőség ▪A jó minőségű termékeknek nincs számottevő feldolgozó kapacitása, ezzel együtt megfelelő marketingje, a helyi termékek nincsenek márkával ellátva. A fejlesztési területen kevés az integrátori vagy értékesítési tevékenységet folytató vállalkozói hálózat, klaszter. A termelőknek, vállalkozóknak nincs értékesítési érdekképviselete. Az értékesítést mindenki egyénileg oldja meg ezáltal magasak a szállítási költségek. Megoldási javaslat ▪Az akciócsoport nem hátrányos helyzetű települései térségére is jellemző minősített helyi termékek: növényfajok és növényfajták ( gyógynövények, kabakos termésűek, gyümölcs, szölö,stb.), állatfajok és állatfajták ( mangalica, szürkemarha stb. ) előállítását, megtermelését és feldolgozását célzó mikro-vállalkozások egyedi technológiai fejlesztése, a köztes termékek feldolgozottsági szintje növelésének támogatása az előállított mennyiség növelése, feldolgozása érdekében. Az intézkedést jól kiegészíti, és erősíti a 2281, 2841, 2852 gazdaságfejlesztési, a 2768 gazdaságátadás, fiatal gazdák támogatása és a 445, 438 képzési témájú ▪A létrejövő fejlesztések eredményeként a projektek indítását követő második év végére 10% nő az előállított termékek mennyisége, és az értékesítés 20%-os növekedésére számítunk. A térségben ezen területeken szakmailag kiváló ismeretekkel rendelkező emberek ismét visszatérnek a területen gazdaságosan előállítható termékek előállítására. Ezáltal a termelők önfenntartóvá válnak, ill. fejlődésük során új munkahelyeket teremtenek.

203 202 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 0% 60% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db ▪Beremend, Garé, Harkány, Ipacsfa, Kisdér, Kistapolca, Kistótfalu, Magyarbóly, Palkonya, Pécsdevecser, Peterd, Túrony, Villány, Villánykövesd, Vokány ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 37/55 Kód: DD-61-GF-2-04 Sorszám: 2829

204 203 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 38/55 Kód: DD-61-GF-A-13 Sorszám: 2841 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Helyi termékek előállításán alapuló szolidáris gazdaság kialakítása Intézkedés: Tájra jellemző helyi termékek előállítása Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A térség számos településén állítanak elő a népi hagyományokat őrző kézműves és kisipari termékek (szőttesek, használati eszközök, fonott- vájt használati tárgyak). Ezek esetében a hagyományoknak megfelelő előállítás környezettudatos, fenntartható termelést is jelent. A termelők, illetve kézművesek, kisiparosok által birtokolt tudás, gyakorlati ismeret nem bemutatható. A térség kedvező turisztikai adottságokkal rendelkezik, a turisták száma magas. Ezzel a tevékenységgel elsősorban a mikrovállakozások és az őstermelők foglalkoznak. Probléma/ lehetőség ▪Az előállított termékek mennyisége, minősége esetleges, ezért a kereskedelemben nem vagy csak igen ritkán fordulnak elő. A hagyományos mesterségek munkafolyamatainak megtekintését igénylik a turisták, de nincs bemutató-infrastruktúra. A még élő hagyományokra épülve a helyi kisiparosok, kézművesek megteremtik a szolidáris gazdaság alapjait. Megoldási javaslat ▪A nem halmozottan hátrányos helyzetű településeken mikrovállalkozások részére a helyi kisipari, kézműves termékek előállításának technológiai fejlesztése, a hozzáadott érték emelése, az előállított mennyiség növelése érdekében a kisiparosok, kézművesek támogatása. Tradicionális látványműhelyek létrehozásának támogatása. A fejlesztés fokozza a 424 gazdaságfejlesztési, és a turizmussal kapcsolatos 434,435,441,442 HPME-k jövedelemtermelő hatását. ▪A kisipari mesterségek kiszolgálják a mezőgazdasági termelőket, a lakosságot, és a turistákat egyaránt. Visszatérnek a tradicionális csomagolás technikák és erősödik a hely szelleme. A létrejövő fejlesztések eredményeként nő az előállított termékek mennyisége, 2013-ig 15%-al. A helyi termelés fejlődése lehetőséget teremt a hátrányos helyzetű csoportok munkahelyhez juttatásához, a foglalkoztatás 0,5%-os növekedésére számítunk ebben a gazdasági ágban. A projekt segíti a fogyasztói szemléletváltozást, a tudatos életmód elterjedését.

205 204 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága33854 EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 0% 50% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db ▪Beremend, Garé, Harkány, Ipacsfa, Kisdér, Kistapolca, Kistótfalu, Magyarbóly, Palkonya, Pécsdevecser, Peterd, Túrony, Villány, Villánykövesd, Vokány ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 38/55 Kód: DD-61-GF-A-13 Sorszám: 2841

206 205 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 39/55 Kód: DD-61-GF-2-03 Sorszám: 2281 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Helyi termékek előállításán alapuló szolidáris gazdaság kialakítása Intézkedés: Tájra jellemző helyi termékek előállítása Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A térség minden településen állítanak elő házi módszerekkel saját fogyasztásra friss vagy tartósított élelmiszer termékeket (füstölt áru, savanyúság, befőttek, lekvár,). E termékek felhasznált alapanyaguk, előállításuk módja alapján egyediek, esetenként gasztronómiai hagyományokat őriznek. Probléma/ lehetőség ▪Ezek kereskedelmi forgalomba nem kerülnek. Terjedésüket gátolja, hogy belőlük csupán kis mennyiségek készülnek. Megoldási javaslat ▪Az egyes speciális élelmiszerfélék alapanyagául szolgáló minősített helyi termékek előállításának kisüzemi-őstermelői szintű növelésével megfelelő árualap keletkezik, mely szervezett feldolgozásával kiskereskedelmi mennyiségek állíthatók elő, amely a térség jellemző felvevő helyein (helyi piacok, boltsarkok, vendéglátó helyek) a belső piac igényeit elégítik ki. A térség több településén vállalkozói és civil beruházásban termékfeldolgozó üzemek létesülnek a környezetükben előállított alapanyagok feldolgozására: pl. Palkonyán, Turonyban gyümölcsfélék, Harkányban zöldségfélék, Kisdéren állati teremékek előállítására. ▪A beruházások működése során különféle lekvárok, savanyúságok és házias hús-termékek jelennek meg, melyek főként a kialakuló belső piac csatornáin értékesülnek ig legalább 1 projekt generálódik.

207 206 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret16000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága32000 EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek % 60% % % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db ▪Beremend, Garé, Harkány, Ipacsfa, Kisdér, Kistapolca, Kistótfalu, Magyarbóly, Palkonya, Pécsdevecser, Peterd, Siklós, Túrony, Villány, Villánykövesd, Vokány ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 39/55 Kód: DD-61-GF-2-03 Sorszám: 2281

208 207 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 40/55 Kód: DD-61-GF-1-02 Sorszám: 428 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Helyi termékek előállításán alapuló szolidáris gazdaság kialakítása Intézkedés: Tájra jellemző helyi termékek előállítása Szektor/fejlesztési téma: Kereskedelem, javítás ▪A térség településeinek nagy részén folyik a tájra jellemző, különböző helyi jellegzetességet képviselő, élelmiszer termékek termelése, előállítása. ( zöldség, gyümölcs, stb.)A házilag megtermelt és előállított termékek egyediek, ezért értékesítésük esetleges. A termékeken semmilyen jelzés nem utal a helyi előállításra, pedig a helyi termékek fogyasztására épül némi turizmus. Probléma/ lehetőség ▪Nincs a tájra jellemző, a termékek származási helyét, eredetét, minőségét biztosító védjegy, nincs egységes minősítő rendszer, amely pontosan behatárolja, mely termék sorolható a “tájspecifikus termék” kategóriájába. Ennek hiányában ezeket a termékeket csak alacsonyabb áron lehet értékesíteni, kisebb mennyiségben. Megoldási javaslat ▪Helyi termék minősítési rendszer kidolgozása, és Leader arculati elemeket tartalmazó védjegy kialakítása egy non-profit szervezet által. Amely révén biztosított a fogyasztó számára a helyi termék származása és minősége. Az arculati kézikönyv alapján kivitelezett védjegyekkel ellátott, minősített helyi termékek ismerete, információs adatbázist teremt, amely a non-profit szervezet által készített " jó szomszéd" újságban népszerüsíthető. A fejlesztések a tudatos táplálkozásra és a helyi fogyasztó védelmére ösztönözzenek. ▪Egy adatbázis, amely feltérképezi és egybegyűjti a helyi termékeket, azokat kategorizálja. Kialakul egy védjegy, aminek következtében a helyi termékek az állandó magas minőség biztosítása mellett, magasabb áron értékesíthetők. A termelők biztosabb piaci pozíciót érhetnek el, a termelés növekedése mellett. Mindezek következtében a foglalkoztatás is bővülni fog.

209 208 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret13600 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága13600 EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 0% 100% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma1 db ▪Adorjás, Alsószentmárton, Babarcszőlős, Baranyahídvég, Beremend, Besence, Bisse, Bogádmindszent, Bogdása, Cún, Csányoszró, Csarnóta, Diósviszló, Drávacsehi, Drávacsepely, Drávafok, Drávaiványi, Drávakeresztúr, Drávapalkonya, Drávapiski, Drávaszabolcs, Drávaszerdahely, Drávasztára, Egyházasharaszti, Felsőszentmárton, Garé, Gilvánfa, Gordisa, Harkány, Hegyszentmárton, Hirics, Illocska, Ipacsfa, Ivánbattyán, Kákics, Kásád, Kémes, Kemse, Kisasszonyfa, Kisdér, Kisharsány, Kisjakabfalva, Kiskassa, Kislippó, Kistapolca, Kistótfalu, Kisszentmárton, Kórós, Kovácshida, Lapáncsa, Lúzsok, Magyarbóly, Magyarmecske, Magyartelek, Márfa, Markóc, Marócsa, Márok, Matty, Nagycsány, Nagyharsány, Nagytótfalu, Okorág, Old, Ózdfalu, Palkonya, Páprád, Pécsdevecser, Peterd, Piskó, Rádfalva, Sámod, Sellye, Siklós, Siklósbodony, Siklósnagyfalu, Sósvertike, Szaporca, Szava, Tésenfa, Túrony, Újpetre, Vajszló, Vejti, Villány, Villánykövesd, Vokány, Zaláta ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 40/55 Kód: DD-61-GF-1-02 Sorszám: 428

210 209 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 41/55 Kód: DD-61-GF-1-01 Sorszám: 426 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Helyi termékek előállításán alapuló szolidáris gazdaság kialakítása Intézkedés: A takarékos háztartások és közösségek erősítése, jövedelemszerzésük sokszínűsítése Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A hátrányos települések háztartásainak %-a hosszútávon sem számíthat munkahelyre, kisebb része önállóságra, önfoglalkoztatásra törekszik. Mind a szegény, mind az önállóságra törekvő háztartások kiadásaik meghatározó részét önellátó gazdálkodással akarják kiváltani. Gyakran hiányosak az önellátás tárgyi feltételei (ingatlanok, eszközök), a közösségi keretei leromlottak, az eladható termékek piaci értékesítése nehézkes, a saját fölhasználásra való termelés gyakran idejétmúlt tevékenységként szerepel a köztudatban. Probléma/ lehetőség ▪A szegény háztartások az alacsony jövedelmükhöz képest jelentős kiadást takaríthatnak meg önellátó gazdálkodásukkal, míg a fölöslegük értékesítésével relatíve jelentős bevételre tehetnek szert.E túlélési lehetőségek kiaknázását akadályozza a tárgyi feltételek hiányossága,az önellátás és önállóság alacsony társadalmi megbecsülése,a közösségi együttműködés hiánya,a fölösleg értékesíthetőségének nehézségei. Megoldási javaslat ▪A saját használatra is termelő szegény vagy önállóságra törekvő háztartásokban (1) a gazdálkodás tárgyi feltételeinek biztosítása, (2) az önellátás és önállóság megbecsülésének fokozása tanulmányutakkal (látóutak), intenzív belső kommunikációval; (3) a paraszti gazdaságok szerkezetének megfelelő gazdálkodás közösségi feltételeinek megteremtése: közös tulajdonú eszközök és ingatlanok, komplementer termékek, kölcsönös segítés stb.; (4) az árutermékek közös és szervezett értékesítése – elsősorban a szolidáris gazdaság keretei között. ▪A tartós munkanélküliség és a kiszolgáltatott élethelyzetek ellenére az ormánsági szegény és önállóságra törekvő háztartások növekvő életszínvonala, a közösségi együttműködés, önellátás és önállóság erősödése, az önellátó és árutermelő gazdálkodást egyszerre folytató családok számának évente 8-10-zel való növekedése. A háztartások megtakarításának helyettesítési értéken mért évi 30 %-os növekedése. A hátrányos helyzetű, elsősorban roma családok számára fenntartható minta nyújtása az életminőségűk javításához.