Az első két Öböl-háború

Az előadások a következő témára: "Az első két Öböl-háború"— Előadás másolata:

1 Az első két Öböl-háború

2 Az iraki-iráni háború : 1 millió áldozat

3 Előzmények: Irak 1920 (1923) brit mandátum (Bagdad, Baszra, 1925-től Moszul) 1932: független 1958: “szabad tisztek” megdöntik a monarchiát: Abdel Karím Kasszem államcsínyek 1963: Baasz Párt jobbszárnya 1968: Baasz Párt balszárnya: Ahmed Haszan el-Bakr, “második ember” Szaddám Huszein 1979: Szaddám lesz az első számú vezető

4 Oszmán tartományok

5 Brit mandátum

6 Irak etnikai térképe

7 Előzmények Irán

8 1941: Mohamed Reza Pahlavi - “fehér forradalom”

9 1951: Mohamed Moszadek

10 Rúh Alláh al-Khomeini Síita vallási vezetés a sah ellen
1963: felkelés Kumban - leverik Khomeini száműzetésben (1975-ig Nedzsef, majd Algír) 1979: iszlám forradalom győzelme

11 Irak és Irán kapcsolatrendszere
síiták kurdok arab-perzsa etnikai ellentét Khomeini több mint tíz évig Nedzsefben

12

13

14 Irak motivációi iráni fenyegetés iraki vezetés megdöntésére
határ: Satt el-Arab területi igény: Khuzisztán iráni expanzió megállítása (“iszlám forradalom exportja”) regionális vezető szerep “megelőző csapásmérés”

15 Khuzisztán/Arabisztán

16 A Satt el-Arab vita Tigris+Eufrátesz középsodor vagy iráni partvonal
tankerek 1975-ig iráni partvonal 1975. Algíri egyezmény (Szaddám + sah): középvonal Sah abbahagyta iraki kurdok támogatását

17

18

19 Iráni iszlám forradalom exportja
Irak először üdvözölte iráni forradalmat Iránban radikális síita erők győzelme Mekka, Medina és Jeruzsálem “felszabadítása” retorikai fenyegetés: baathista rendszer megdöntése befolyás iraki síitákra

20 Irak fegyverkezési programja
: 42.8 md $ fegyverimport világ legnagyobb fegyverimportőre (fegyverkereskedelem 9%-a) hazai fejlesztések tömegpusztító fegyverek nukleáris vegyi

21 Nukleáris program hatvanas évektől hetvenes évektől francia segítség
kutató reaktor, 40 megawatt Osirak = Osiris + Irak 1980. szept. 30: Irán bombázza 1981. június 7: 14 izraeli F-15-ös és F-16-os, Jordánián és Szaúd-Arábián át éles nemzetközi kritikák

22 Az Opera-hadművelet

23 A lerombolt reaktor

24 United Nations Security Council Resolution 487 (June 19, 1981)
Considering that, under the terms of Article 2, paragraph 4, of the Charter of the United Nations: "All Members shall refrain in their international relations from the threat or use of force against the territorial integrity or political independence of any State, or in any other manner inconsistent with the Purposes of the United Nations,” 1. Strongly condemns the military attack by Israel in clear violation of the Charter of the United Nations and the norms of international conduct; 2. Calls upon Israel to refrain in the future from any such acts or threats thereof; 3. Further considers that the said attack constitutes a serious threat to the entire IAEA safeguards regime which is the foundation of the non­proliferation Treaty; 4. Fully recognises the inalienable sovereign right of Iraq, and all other States, especially the developing countries, to establish programmes of technological and nuclear development to develop their economy and industry for peaceful purposes in accordance with their present and future needs and consistent with the internationally accepted objectives of preventing nuclear­weapons proliferation;

25 Vegyi fegyverek bevetése
először 1982-ben iráni csapatok ellen 1988. március 17: Halabdzsa : Anfal-hadművelet: 60 kurd település Korán 8. szúra: Anfál, Zsákmány “Ez [lesz a büntetésük azért], mert szembeszegültek Allahhal és az ő küldöttével. Bárki szembeszegül Allahhal és az ő küldöttével, [az elnyeri büntetését]. Allah büntetése rettenetes.” (Korán, 8:13)

26 Az Anfal-hadművelet

27 USA - Irak kapcsolatai 1979: terrorizmust támogató ország
1980: vegyifegyver-gyártás 1982: USA törli Irakot a terrorizmust támogató országok listájáról USA harci helikoptereket szállít 1983: USA hírszerzés: vegyi fegyverek bevetése amerikai fegyverek és haditechnika szállítása CIA: információk átadása iráni csapatmozgásokról 1983 december: Reagan különmegbízottja találkozik Szaddám Huszeinnel 1984: diplomáciai kapcsolatok helyreállítása fejlett technológia szállítása

28 Ronald Reagan közel-keleti különmegbízottja Bagdadban találkozik Szaddám Huszeinnel

29

30 A háború képekben

31

32 A háború lefolyása Irak gyors eredményre számít
hadsereg technikai felszereltsége iráni arabok iszlám rendszer elleni felkelése - lojálisak maradnak iraki offenzíva Irán gyors mozgósítása - önkéntesek aknamentesítés tanker-háború

33 Olaj szerepe Egymás olajipari létesítményeinek bombázása (Kirkuk, Moszul, Abadan, Ahvaz, Bandar Khomeini) Irak gazdasága súlyos helyzetbe kerül Olajexport csökkenése 1984-től: Kharg sziget blokádja, “tankhajóháború” Cél: iráni olajexport megakadályozása Iráni fenyegetés: Hormuzi-szoros lezárása Világpicon túlkínálat

34 A tanker-háború (1981-) 1984-1987 1981: Irak iráni olajkikötőket támad
1984: háborús övezet kiterjesztése Irak majd Irán civil hajókat támad 1984 ENSZ: moratórium civil hajókra – megszegik Kuvaiti hajók támadása Olajexport visszaesik SZU-USA: hajókat küld

35 Stark amerikai hajó támadása
1987. máj. 17. Irak támadja USA Irán ellen

36

37 Következmények nagyhatalmak nyomása ENSZ BT 598. sz. határozat (1987)
Irak elfogadja, Irán 1988 júliusában kirobbanásának okai közül semmit sem változtatott meg Irak hatalmas veszteségei, mégis hadserege az egyik legütőképesebb

38 ENSZ BT 598. The Security Council,
Deeply concerned that, despite its calls for a cease-fire, the conflict between Iran and Iraq continues unabated, with further heavy loss of human life and material destruction, Demands that, as a first step towards a negotiated settlement, Iran and Iraq observe an immediate cease-fire, discontinue all military actions on land, at sea and in the air, and withdraw all forces to the internationally recognized boundaries without delay;

39 A második Öböl-háború (1990-91)

40 Előzmények iraki gazdaság katasztrofális helyzete
viták Irak és Kuvait között az olajárakról Kuvait Irakot támogatta Irak “megvédte” a monarchiákat Bubiján és Varba

41 Irak “történelmi” igénye Kuvaitra
Oszmán Birodalom: Kuvait bászrai tartomány része 1913: Oszmán Bir. és Nagy-Britannia: Kuvait autonómia 1922: brit határmódosítás 1937: Gázi király igénye 1961: Abdel Karím Kasszem - Arab Liga csapatokat küld 1973: feszültség, Irak igénye a szigetekre

42

43

44 Kuvait annektálásának okai
történelmi érvek Kuvaittal szembeni tartozások Rumaila olajmező nagyobb kijárat az Öbölre számít arab világ és a Nyugat támogatására zöld út Egyesült Államoktól

45 Szaddám Huszein és April Catherine Glaspie amerikai nagykövet találkozója (1990. július 25.)

46 THE NEW YORK TIMES INTERNATIONAL SUNDAY, SEPTEMBER 23, 1990
GLASPIE: …”But we have no opinion on the Arab-Arab conflicts, like your border disagreement with Kuwait. I was in the American Embassy in Kuwait during the late 60's. The instruction we had during this period was that we should express no opinion on this issue and that the issue is not associated with America. James Baker has directed our official spokesmen to emphasize this instruction. We hope you can solve this problem using any suitable methods via Klibi or via President Mubarak. All that we hope is that these issues are solved quickly.”

47 Transcript 2 “We have no opinion on your Arab - Arab conflicts, such as your dispute with Kuwait. Secretary (of State James) Baker has directed me to emphasize the instruction, first given to Iraq in the 1960's, that the Kuwait issue is not associated with America.” (Saddam smiles)

48 Glaspie a Szenátus Külügyi Bizottsága előtt (1991 április)
She said that at the July 25 meeting she had "repeatedly warned Iraqi President Saddam Hussein against using force to settle his dispute with Kuwait." She also said that Saddam had lied to her by denying he would invade Kuwait. Asked to explain how Saddam could have interpreted her comments as implying U.S. approval for the invasion of Kuwait, she replied: "We foolishly did not realize he [Saddam] was stupid."

49 A Rumaila olajmező

50 Az események 1990. aug. 2: Kuvait lerohanása, nyugati túszok
augusztus 7: amerikai egységek telepítése augusztus 28: Kuvait Irak 19. tartománya 1991. jan. 9.: James Baker és Tárik Aziz találkozik Genfben - eredménytelen 1991. január 17: légicsapások kezdete (“Sivatagi Pajzs”, majd “Sivatagi Vihar”) 1991. jan. 30: több mint amerikai katona február 23: szárazföldi offenzíva koalíció: Arab Liga 21 tagállama közül 12 csatlakozik háború második felében civilizációs jelleg

51

52

53 A háború lefolyása

54

55

56 A háború képekben

57

58 Civilizációs háború? A háború sok muszlim szemében a nyugati civilizáció által az iszlám civilizáció ellen, sőt a kereszténység által az iszlám ellen vívott keresztes háború jellegét öltötte (Bassam Tibi) A gyarmati történelem árnyékában a szövetségesek intervencióját a vallásos tömegek csakúgy, mint a szekularizált értelmiségiek úgy fogták fel, mint az arab-iszlám világ identitásának és önállóságának semmibevételét (Jürgen Habermas)

59 Why the Gulf War Served the National Interest
Why did a majority of the people living in the central part of North America think it in their interest to send half a million soldiers 6,000 miles away to the Persian Gulf? The simplest answer is one word: oil. To quote one of the better placards at a peace march, "If Kuwait exported broccoli, we wouldn't be there now.” Joseph S. Nye Jr., The Atlantic Monthly, July 1991

60 Következmények Szövetségesek Baszránál megálltak
ENSZ BT felhatalmazás csak Kuvait szuverenitásának helyreállítása Irak szétesése, régió destabilizálódása Irán a fő veszélyforrás kurdok kiválása - Törökország Iraki vezetés leszámolása a síitákkal és a kurdokkal

61 Idősebb George Bush beszéde: Remarks to Raytheon Missile Systems Plant Employees in Andover, Massachusetts “And there's another way for the bloodshed to stop, and that is for the Iraqi military and the Iraqi people to take matters into their own hands and force Saddam Hussein, the dictator, to step aside”

62 ENSZ BT határozatok 660. sz. (1990. aug. 3.): felszólítja Irakot csapatai azonnali visszavonására 661. sz. (1990. aug. 6.): kereskedelmi embargó (kivétel: egyes élelmiszerek és gyógyszerek) 678. sz. (1990. nov. 29.): ultimátum Irakhoz 687. sz. (1991. ápr. 3.): tűzszüneti (tömegpusztító fegyverek leszerelése és megsemmisítése, fegyverzetellenőrök)

63 RESOLUTION 660 The Security Council, Alarmed by the invasion of Kuwait on 2 August 1990 by the military forces of Iraq, Condemns the Iraqi invasion of Kuwait; Demands that Iraq withdraw immediately and unconditionally all its forces to the positions in which they were located on 1 August 1990;

64 RESOLUTION 678 (1990) Demands that Iraq comply fully with resolution 660 (1990) and all subsequent relevant resolutions, and decides, while maintaining all its decisions, to allow Iraq one final opportunity, as a pause of goodwil, to do so; Authorizes Member States co-operating with the Government of Kuwait, unless Iraq on or before 15 January 1991 fully implements, as set forth in paragraph 1 above, the above-mentioned resolutions, to use all necessary means to uphold and implement resolution 660 (1990) and all subsequent relevant resolutions and to restore international peace and security in the area;

65 RESOLUTION 687 (1991) 8. Decides that Iraq shall unconditionally accept the destruction, removal, or rendering harmless, under international supervision, of: All chemical and biological weapons and all stocks of agents and all related subsystems and components and all research, development, support and manufacturing facilities; (b) All ballistic missiles with a range greater than 150 kilometres and related major parts, and repair and production facilities;

66 The forming of a Special Commission, which shall carry out immediate on-site inspection of Iraq's biological, chemical and missile capabilities, based on Iraq's declarations and the designation of any additional locations by the Special Commission itself; 12. Decides that Iraq shall unconditionally agree not to acquire or develop nuclear weapons or nuclear-weapons-usable material or any subsystems or components or any research, development, support or manufacturing facilities related to the above;

67 33. Declares that, upon official notification by Iraq to the Secretary-General and to the Security Council of its acceptance of the provisions above, a formal cease-fire is effective between Iraq and Kuwait and the Member States cooperating with Kuwait in accordance with resolution 678 (1990);

68 Embargó ENSZ BT 661. (1990. aug. 6.): kereskedelmi embargó, kivétel egyes élelmiszerek és gyógyszerek ENSZ BT 986. (1995. ápr. 14.): oil for food: meghatározott mennyiségű olaj exportja - cserében élelmiszerek és gyógyszerek embargó hatása: 1 millió halott, fele gyermek

69 CBS - 60 Minutes: Madeleine Albright (US ambassador to the UN) 1996, May 12th
LESLEY STAHL: "...We have heard that a half a million children have died. I mean that's more children than died when-wh-in- in Hiroshima. And- and, you know, is the price worth it?" MADELEINE ALBRIGHT: "I think this is a very hard choice, but the price--we think the price is worth it... It is a moral question. but the moral question is even a larger one. Don't we owe to the American people and to the American military and to the other countries in the region that this man not be a threat?"

70 Madeleine Albright

71 STAHL: "Even with the starvation and the lack..."
ALBRIGHT: "I think, Lesley--it is hard for me to say this because I am a humane person, but my first responsibility is to make sure that United States forces do not have to go and refight the Gulf War."

72

73 Madam Secretary “I must have been crazy; I should have answered the question by reframing it and pointing out the inherent flaws in the premise behind it. Saddam Hussein could have prevented any child from suffering simply by meeting his obligations.... As soon as I had spoken, I wished for the power to freeze time and take back those words. My reply had been a terrible mistake, hasty, clumsy and wrong. Nothing matters more than the lives of innocent people. I had fallen into the trap and said something I simply did not mean. That was no one’s fault but my own.” (p. 275)

74 Repüléstilalmi övezetek
1991 április USA, Nagy-Britannia, Franciaország kurdok és síiták védelme iraki kormány katonai nyomás alatt Franciaország kilépett 1998 után rendszeres fegyveres támadások 1998 december: Bagdad bombázása

75