Testreprezentációk.

Az előadások a következő témára: "Testreprezentációk."— Előadás másolata:

1 Testreprezentációk

2 A test külső reprezentációja:
Amiről sokat hallunk… A test külső reprezentációja: - Divat Csoporthoz tartozás Test külső megjelenésének átalakítása Testkép-Énkép

3 Testkép-Énkép

4 A test belsejéről alkotott reprezentációk
Kulturálisan kialakuló és átadott testkép Hat a nyelv fejlődésére és a nyelv fejlődése visszahat a testreprezentációra Jelentős egyéni variabilitás, amit élettörténet, egyéni pszichológia is befolyásol Nem nyelvi elemei is vannak

5 Ember és univerzum Aristotle's Compleat (sic) Master Piece: In Three parts: Displaying the Secrets of Nature in the Generation of Man ... To Which is Added, a Treasure of Health; or, The Family Physician ... Anatomical Man, Les Très Riches Heures du duc de Berry. Musée Condé, Chantilly, 15th century.

6 Ég és föld

7

8

9 A jelenlegi reprezentációk korábbi kulturális reprezentációkra épülnek
David V. Tansley, Subtle Body - Essence and Shadow, (1977, Art and Imagination Series, Thames and Hudson, London)

10 Amiért mindez érdekes…
Pl. mert a múlt (és gyakran más kultúrák múltjának) innovatív felhasználása folyik Pl. mert saját testképünket is befolyásolják ezek a kulturális folyamatok Pl. mert világképünk számos fontos eleméhez kapcsolódnak ezek a problémák Mit gondolunk a tudományról Mit gondolunk az emberről, társadalomról Mit gondolunk magunkról

11

12 Alternatív gyógyászat
A téma szűkítése Alternatív gyógyászat

13 Alternatív orvoslás és tudomány
Az orvosi társadalmat tekintve, az két fő részre oszlik, sebészekre és belgyógyászokra. A sebészek méltóak a legmagasabb elismerésre, akik megmentik a balesetben szenvedőket, szíveket, vagy más szerveket tudnak átültetni, vagy éppen egy begyulladt vakbelet operálnak ki. Lényegileg látják és tudják, hogy mit csinálnak. Ezzel szemben a belgyógyászok se nem látják, se nem tudják, amit tesznek. Ha egy beteg bejön hozzájuk, azt megvizsgálják és azonnal kezelni kezdik gyógyszerekkel. De sosem keresik a betegség okát, így nem tudhatják, hogy a páciens pillanatnyilag gyógyítható állapotban van-e, vagy sem. Ez a helyzet áll fent, ha a betegség földsugárzásnak a következménye, amikor a beteg ágya Hartman-sávok vagy vízerek felett van. Ebben az esetben semmiféle orvosi kezelés nem tud segíteni, mivel a beteg minden éjszaka pusztító sugárzásnak van kitéve. Amivel tisztában kell lenni, hogy az orvosoknak betegekre van szükségük ahhoz, hogy megéljenek. Tehát nem kereshetik a betegség okozóját, mivel a földsugárzás az emberek 70%-át sújtja, ahol az orvosi kezelés helyett a beteg ágyát kellene sugárzásmentes helyre tenni, és az magától meggyógyulna. Ez azt jelentené, hogy a belgyógyászok mintegy 50%-a elveszítené a betegeiket és mehetnének használt autókat eladni, ami képtelenség lenne. … Az egyedüli logikus megoldás, ha valaki megbetegszik, hogy elmegy a táltos rendelőbe.

14 ???ez mi volt??? Az előző szöveg egy táltoshonlapról származik (honlap még aktív, az oldal eltűnt) – egy meggyőzési kísérlet, hiszen AZ EGÉSZSÉGÜGY HATALMAS ÜZLET 2007-ben az egészségügyre a központi költségvetés 690,5 milliárd forintot szánt. Ki kap ebből pénzből? Miért pont ők? Hogyan definiálják egyes hagyományok képviselői magukat a hagyományos biomedicinához képest?

15 További milliárdok… Gyógyhatású készítmények és orvosi segédeszközök (nagyon gyorsan növekvő szegmens) Sport, fitness és wellness Fontos, hogy ITT SEM ISMERT egy csomó hatásmechanizmus, kockázat. Mennyi mozgás egészséges? Kb. fél óra séta – ennél több esetleg káros is lehet, mindenesetre nem nyilvánvalóan egészséges (futók megfázásai, mozgásszervi panaszok, stb.) Biomedicina által nem támogatott hagyományok – pí-víz, reinkarnációs hipnózis, antropozófiai orvoslás, homeopátia, Távol-Keleti gyógymódok (ayurvéda, aromaterápia, herbalizmus, orvosi QiGong, stb.) írisz-diagnosztika, kineziológia, holisztikus reflexológia, hipnózis, vitamin-terápiák

16 Az orvoslás és a m. e. tudományképe
A Mindennapi Ember (m.e.) mit lát a tudományból? Amit láttatnak vele – pl. fizikaóra. Itt szigorú rendben a tudás biztos alapokra épülő tornyának első emeleteit pillantja meg – tehát ez biztos így van egészen a csúcsig… Ami látszik a tudományból: technológiai fejlődés kérdéses, hogy ennek mi köze a tudományhoz (19 vagy 18 centért készít egy fejlődő országbeli egy mobiltelefont?) Amit akarva-akaratlanul lát : a biomedicina (hogyan gyógyítanak egy magyar kórházban); viták a nyilvánosság előtt Az orvosok nem értenek mindig egyet Hatalmi harcok, bizonytalanság, a készülő tudomány plasztikussága (pár éve azt mondták, hogy ne vajat egyek, hanem margarint – most meg azt, hogy ne margarint, hanem vajat) Vagyis a medicina azért is fontos, mert nagyban hozzájárul ahhoz, hogy milyen a tudományképe a mindennapi embernek!

17 A téma szűkítése Csak a „paradigmatikusan” különböző Távol-Keleti gyógyászat Más testkép, emberkép, betegségkép, diagnosztika Ugyanakkor ugyanolyan „szigorú”, lehet bukni, lehet évfolyamelsőnek lenni Évszázadok óta működik, stabil hagyomány, de nem merev – folyamatosan van lehetőség újítani az elmélet keretein belül Számos jól fejlett diagnosztikai és terápiás technika Pulzus, nyelv, arcdiagnosztika Gyógynövénykoktélok Akupunktúra és moxibuszció Dietetika, mozgáskultúrák (yoga, TaiJi, QiGong) Kevés intruzív technika (8. században még szívműtét Tibetben) Esettanulmány alapvetően csak akupunktúra (20.00, perc OUTIC 2)

18 Hagyományos kínai testmodell és gyógyászat
Egy esettanulmány Hagyományos kínai testmodell és gyógyászat

19 Once upon a time in China…(2)
Modell és valóság kapcsolata Modell sokféle értelemben használható Mint kicsinyített kütyü Mint fontos tulajdonságokat „utánzó” eszköz Mint valamilyen (általában formalizált) reprezentációja a világ valamely részének Valóság A filozófiában Mivé válik a modern kultúrában az akupunktúra? Egy szocio-technikai rendszerből egy másikba mi és hogyan jut át? (elektroakupunktúra) És ízléskultúrák pluralitása egy (világkép-)fogyasztói társadalomban

20 Az akupunktúra Korrespondenciák, qi – mint szervező energia
Radikálisan más testmodell alapján Korrespondenciák, qi – mint szervező energia A 12 holdhónap és a nap 24 órájának kétórás ciklusai a kínai testmodellben összekapcsolhatók 12 szervvel és 12 csatornával A csatornák és a szervek az öt elem (fa, tűz, föld, fém, víz) és két alapelv (yin és yang) alapján is rendszerezhetők ilyenkor azonban nem 12, hanem 10 fő szerv van, a szívburok és a hármas melegítő nem szerepel ezen a listán Alkat, kor, napszak, meridián-régió, évszak, egyéb tünetek mind-mind befolyásolják, hogy mi és hogyan van szúrva

21

22

23 Egy kis történet: Kínai gyógyászat Nyugaton I
Már középkorban nyugati beszámolók ferences szerzetesek, akik az egyház szolgálatában utaztak a mongol udvarokba, vagy kereskedők, mint Marco Polo hírt adtak a keleti orvoslásról. A yin és yang fogalma, az öt elem tana és egyéb kínai elképzelések nem voltak nagyon eltérőek a korabeli galénoszi orvoslás fogalmaitól már ekkor a fejletlenség jelének tekintették az anatómiai ismeretek szegényességét, ami a boncolási gyakorlat hiányából származott. Matteo Ricci és más jezsuita misszionáriusok számos fontos kínai szöveget fordítottak le, amelyek a pulzusterápiát, az öt-elem tant és a qi fogalmát ismertették. A világot egyre inkább átszövő európai hálózatok nem csak információkat továbbítottak, hanem gyógynövényeket, ginzenget, kámfort, gyömbért, teát is. moxibuszció vagy moxa, ez a Távol-Keletre jellemző égetési/füstölési technika és az akupunktúra csak a 17. század második felétől Az európai könyvtárakba és boltokba több száz kínai kézirat érkezett, a korabeli európai felfogást még mindig nem látták alapvetően különbözőnek a kínai qi fogalomtól. egyre rendszeresebb beszámolók a moxa és akupunktúra technikákról, az utóbbi megmaradt kínai különlegességnek az előbbi beépült a nyugati orvoslásba – mint Hippokrátésztől és más „elődöktől” származó technika.

24 A jezsuita rend 1737-es kivonult Kínából, így az egyik legfontosabb intellektuális kapcsolat megszűnt a Távol-Kelettel. A tudományos forradalom és a felvilágosodás hatására a század végére Európában a kínai tudományt általában visszamaradottnak tartották Kína elszigetelődése mind kulturálisan, mind gazdaságilag fokozódik

25 Számos országban komoly támogatást nyert az akupunktúra
A 19. sz.: ismét megnő az úti beszámolók száma, egyre pontosabb fordítások készülnek A sajtó és egyre több orvos foglalkozott – ám főleg a korábbi jezsuita anyagok alapján – a keleti gyógymódokkal A gyógynövények, a moxa és akupunktúra a kínai gyógyítás elfogadott elemei lettek a nyugat szemében, az ezek mögött meghúzódó ember- és kozmoszkép (a qi, a yin-yang fogalmak) továbbra is babonaságnak és egy lassan hanyatló civilizáció tévedésének tűnt. Számos országban komoly támogatást nyert az akupunktúra Franciaországban például támogatta az akupunktúrát a sztetoszkóp feltalálója, René T.H. Laennec ( ), a tífusz első leírója, Pierre Bretonneau ( ), sőt, a kor egyik vezető anatómusa, Jules-Germain Cloquet ( ), aki is maga is gyakorló akupunktőr volt. Francia, angol és német területeken az akupunktúrát már éve ismerték és gyakorolták szemben az USA-val, ahol csak bevándorlók űzték illegálisan a tevékenységet.

26 Kínai gyógyászat az USA-ban
1971 júliusában a New York Times ismert rovatvezetője és alelnöke, James Reston Pekingben vakbélműtéten esett át A műtét utáni éjszaka komoly alhasi fájdalmaik, a kórház akupunktőre jobb könyökébe, illetve a térdei alá szúrt tűkkel szünteti meg Kínában 1958 és 1970 között műtét során alkalmazták az akupunktúrás érzéstelenítést. A New York Times azonban pár nappal Reston műtétje után már címlapján számolt be az esetről Nixon 1971 szeptemberében Kínába látogatott, egy sor neves orvos tartott vele, hogy meggyőződjenek az akupunktúra hasznosságáról Az Amerikai Orvosi Szövetség delegációja nyilatkozatában további vizsgálatokat és komoly figyelmet kért az ügynek. 1972-től az akupunktúra kezelési költségei orvosi kiadásnak számítottak, megszervezték a tűk minőségének biztosítását megalakult a Kínai Orvoslás Amerikai Társasága szakmai folyóirat indult 1974-ben végeztek az első, akupunktúrát használó aneszteziológusok 1971 és 1976 között megnégyszereződött az akupunktúrával foglalkozó dolgozatok száma, 1974-re a tudományos publikációk ötöde az USA-ból származott, 1975-ben pedig a körülbelül 1200 szakcikk fele angol nyelvű volt

27 Elfogadásból elutasítás: a kontroll formái
1972-es felmérés alapján az orvosok 41 százaléka további kutatások igénye nélkül vetette el az akupunktúrát – hivatalosan elfogadva – de mégse? A hetvenes években szinte csak az akut fájdalomcsillapítást vizsgálták Komplex emberkép helyett leegyszerüsített modell – hatékonyság csökken Magyarázathoz reziduális kategóriák: pszichoszomatika, operáns kondicionálás, placebo-hatás -> jelenség „pszichogenikus” Az amerikai orvosok kulturális autoritást szereztek az idegen technika fölött, elfogadtatták a közvéleménnyel, hogy ők hivatottak vizsgálni és ítéletet mondani az akupunktúráról – ez semmiképpen nem tekinthető magától értetődőnek! A biomedicina a társadalmi kontrollt is igyekezett szerezni, Az Amerikai Orvosi Társaság (AMA) 1974-es rendelkezése szerint az akupunktúra kísérleti fázisban lévő orvosi technika (ők tették azzá), így gyakorlata megfelelően képzett orvos közvetlen felügyelete alatt és felelősségvállalásával történhet. Vagyis egy Kínában képzett akupunktőr diplomáját nem fogadták el, hiszen más képzést kapott, mint az amerikai orvos. Az évekig gyakorolt technikákat csak olyan amerikai orvos jelenlétében alkalmazhatta, akinek jó eséllyel halvány dunsztja sem volt arról, hogy mit csinál a kollégája. (ez azóta megváltozott)

28 Ma mi a helyzet? Nagyon félrevezető azt hinni, hogy két rivalizáló hagyomány van Mind a nyugati, mind a keleti orvosláson belül számtalan áramlat, tradíció – valójában sokkal gazdagabb és ellentmondásosabb a kép, mint amilyennek hinnénk Kínán belül hatalmas változások – új TCM betegségtipológia (hasonló a nyugatihoz) Déli és Északi iskolák – más betegség-osztályozás, különböző hozzáállás a modernizáláshoz és standardizáláshoz PhD-hallgatók (farmakológiai esettanulmányok) és tanítványok (receptírási hagyomány) Valójában a tudomány is más, mint gyakran hisszük – az orvoslás fejlődésében is látszanak a különös hibridizációk Esettanulmány – mai kutatásokról + modern poszthumanista STS bemutatása

29 A jövő felé Hogyan jönnek létre az új tudományos eredmények és megközelítésmódok? A gyakorlat „mángorlója” (The mangle of practice – Andrew Pickering, utóbbi évtizedben nagyon gyakori a keleti-nyugati interakciók vizsgálatánál, de eredetileg kvarkok felfedezéséhez kapcsolódóan lett kidolgozva) Tudományfilozófián belül érdeklődés TCM iránt Tudományfilozófián belül érdeklődés aziránt, hogy az egyet-nem-értés hogyan tud hasznos lenni egy társadalom számára (Mill, Feyerabend, Longino, Kitcher, Solomon, Sunstein) Esettanulmányok: J. Kim (2005, 2006), Schied (2002) Találtam egy érdekes tanulmányt, aminek egy pár furcsaságát ismertetem, majd ennek kapcsán több kutatóval beszéltem – A velük folytatott beszélgetések és közös munka az, amire a most következő esettanítvány épít

30 A jelenség For 40 years Cho has contributed to the field of medical imaging; he has won several distinguished awards and has become a member of the highly respected US National Academy of Science. After this experiment, he also became one of the most famous figures in the field of complementary and alternative medicine worldwide. Cho et al ban az USA Tudományos Akadémiájának lapjában (PNAS) olyan kísérletekről számolt be, ahol az akupontok hatására agyban aktiválódó területeket vizsgáltak funkcionális magrezonanciára alapuló képalkotó eljárással (fMRI). A kontroll az akupontoktól 2-5 cm-re található pontok ingerlése volt. Az eredmények a releváns kérgi területekről pozitívak voltak és az akupunktúra hatékonyságát mutatták. A különleges a kutatásban az volt, hogy ismert akupunktőrök és elismert kutatóorvosok közösen dolgoztak. Ezek az eredmények tovább erősítik azt a nézetet, amelyet a hetvenes évektől egyre nagyobb számú empirikus munka is alátámaszt, miszerint a számunkra idegen és irracionális elemekkel teli kínai testmodell valamilyen módon mégis tud olyan tapasztalatokat szintetizálni és rendszerezni, amelyre jelenlegi biomedicinánk egyelőre képtelen. Van bármilyen relevanciája az ilyen jelenségeknek arra nézve, hogy mi modell és valóság viszonya? Más szavakkal: a tudományos gyakorlatok vizsgálatának van-e jelentősége a tudományfilozófia számára? Az előadásban amellett fogok érvelni, hogy igen, méghozzá több szempontból is. Egyrészt az ilyen jellegű munkák alapján válaszokat fogalmazhatunk meg már létező tudományfilozófiai kérdésekre. Másrészt azonban újfajta kérdéseket is feltehetünk, amelyek a tudomány megismerésével kapcsolatban mást tartanak és láttatnak fontosnak, mint a hagyományos tudományfilozófiai vizsgálódások (esetleg a logikai pozitivizmus hagyományéhoz hűen másokat értelmetlennek tekinthetünk). Az előadás első fele olyan válaszokat körvonalaz, amely egy, a tudományos gyakorlatot figyelembe vevő „komparatív tudományfilozófia” (Allchin 1996 PSA) nézőpontjából vizsgálja meg a különböző modellek státuszát. Az alternatív tudásrendszerek felhasználhatók érvként az utóbbi évtizedek kiterjedt realizmus-vitáiban és alátámasztanak egyes gyümölcsöző de marginális tudományfilozófiai elképzeléseket (Bogen Woodward, Wimsatt). Az előadás második felében a kutatási gyakorlatok vizsgálatát újfajta, tudományfilozófiailag is releváns szempontok felvetésére használom. A már lassan felnőttkorba lépő „social turn” (Bloor, Latour) és „practical turn” (Hacking) számos olyan szempontot mutatott fel, amely radikálisan átértelmezte a modell és valóság kapcsolatához kötődő izgalmasnak tekintett kérdések körét. Ahogy a poszthumanista (ehhez lásd pl. Pickering) orvosantropológiai modellekkel dolgozó Jongyoung Kim feltárta (2005, 2006 SSM), a gyakorlatot és modellek különös keveredése jellemezte Cho és kutatócsoportjának munkáját: olyan instrumentalista és opportunista hozzáállás, amely képes volt a modern képalkotó eljárások technikáit a több ezer éves Sárga Császár Belső Orvosságos könyvéhez és a résztvevők yin-yang alkatához kapcsolni. Ahogy a modern tudomány vizsgálatához egyre kifinomultabb eszközök jelennek meg a tudomány-tanulmányok eszköztárában (Sheid, 2002), úgy néz ki, hogy az értelmes (vagy legalábbis izgalmas) kérdések köre is kezd megváltozni. És bár az előadás a gyanúsnak tartott alternatív medicina modelljeitől indul, egyik célja annak megmutatása, hogy még a fizikán belül is sokkal kuszább, opportunistább és izgalmasabb a modellek felhasználása a tudományos gyakorlatok vizsgálatát elemző kutató számára, mint azt a klasszikus tudományfilozófiák (és filozófusok) sejtették. Ezt figyelembe véve a valóság és modell kapcsolatáról is más képet kaphatunk, amely inkább van összhangban a harmadik évezred tudástermelésével, mint az elmúlt két millennium filozófiai tudáseszményével. A kérdés, hogy ez valójában mekkora veszteség… Ez látszólag egy „komoly” tudományos cikk, amely az akupontok hatását vizsgálja agykérgi régiók fMRI vizsgálatával Zang Hee Cho (Irvine, CA) az USA Tudományos Akadémiájának tagja, 40 éve képalkotó eljárásokkal foglalkozó professzor Hye-Jung Lee – tszv. Meridianologia tsz.

31 A kísérlet Kísérleti kontrollal, lábon található akupontok ingerlése és fMRI vizsgálat Elfogadott tudományos folyóirat Alapvetően a modern tudomány nyelvén íródott, a klasszikus Sárga Császár Belső Orvosságos könyvében leírt pontokat teszteli, cáfolható hipotézist állít fel. Ugyanakkor furcsamód nem egyértelműen rendeli alá a klasszikus kínai orvoslási modellt a nyugati (bio)medicinának: anomáliák?

32 A nézőpont – alapvetően a nyugati orvoslás szempontrsz.-e, de….
Kim erre felhívja a figyelmet

33 BL (VA 8-VA 1)– hugyhólyagmeridián akupontjainak látáshoz kapcsolódó, elérhető pontjai (a többi jórészt háton ill. fej/nyak régióban)

34

35 A modell azonban nem tudja teljesen a nyugati fogalmakkal értelmezni a hatást
Mégis mi a különös? Egy népi gyógymód is lehet hatásos, és vizsgálható tudományosan: a jelenségeket a modern tudomány nyelvén újra tudjuk írni és így is gyarapszik a tudásunk… De a tolerancia nem csak a fogalmi keretben jelentkezik Az adatok értelmezéséhez alapvetőnek bizonyult egy nem világos (redukált) dichotómia, a yin/yang kifejezések használata

36

37 Mi a történet? 1. Dr. Zang-Hee Cho 60 évesen hegyet mászik, elesik, másnap Szöulból LA-be repül A háta megfájdul, mozdulni alig tud – de csak családja kérésére megy el a helyi akupunktőrhöz – meglepi az eredményesség Kutatóév , Szöul: Soon-Cheol Chung, doktorandusz elkezdi Cho irányítása alatt a kísérleteket tervezni Kezdetben koreai kézakupunktúra pontok és vizuális stimuláció (Ogawa) vizsgálata: kis botokkal szúrkálják egymást Kim (2006) a laborjegyzőkönyvek alapján megállapítja, hogy fogalmuk sem volt az akupuntúráról. (Tipikus kérdés: „A biomedicina megerősíti az akupontok és meridiánok jelenlétét? Publikáltak nyugati folyóiratok az akupunktúráról?)” 1997 feb 20- az első kísérletek sikertelenek Fontos, hogy Cho folytatja a kutatást, mert 1) tudósként nem hiszi, hogy egy sikertelen kísérlettel sok értelmeset lehet mondani a világról, 2) „tudja”, hogy itt van valami Egyszerre ragaszkodik tudományához (hogy jó kutatóként megtalálja az értelmezést) és a jelenség valódiságához. Egyértelműen a nyugati tudomány irányából közelít (és reméli a sikert) At that time, Dr. Zang-Hee Cho was a 60-yearold professor at the University of California at Irvine. Cho frequently visited South Korea to see relatives and close friends and to collaborate on research with Korean scientists. In addition to his faculty position at the University of California, he had also accepted a professorship at the Korean Advanced Institute of Science and Technology (KAIST). When he visited Korea in 1992, he climbed Do-Bong Mountain in Seoul for a picnic with friends the day before he left for California, but he wore unsuitable shoes for walking up the mountain. Descending the mountain, he took a false step and tumbled down a hiking trail. He described his falling as ‘‘a flight, like a big jump down the mountain’’ (Dold, 1998, p. 59). He did not feel any trouble that day, but after a 12-hour-flight from Seoul to Los Angeles the next day, he could not stand up from his airplane seat. He felt severe back pain and could barely move at home. When his family suggested acupuncture for his back pain, he first scoffed at this idea; as an educated person he did not believe in acupuncture. However, he reluctantly tried acupuncture in a local acupuncture clinic. Much to his surprise, he felt the pain melting away. This transformational experience made him reconsider the validity of acupuncture. Cho’s curiosity about acupuncture led him to conduct an experiment during a sabbatical year between 1996 and 1997 in South Korea, where East Asian medicines were popular and scientific research on traditional medicine was gaining momentum. Soon-Cheol Chung, Cho’s graduate student, designed an experiment on acupuncture under Cho’s direction and funding. Cho’s team needed deeper knowledge of acupuncture and asked Hye- Jung Lee’s team to collaborate in the experiment. Lee’s team included two doctoral students of the Department of Meridianology, Kyunghee University, where Lee occupied the position of chair. The two graduate students played significant roles in locating experimental subjects and practicing acupuncture on them. Cho also asked Dr. Byung-Il Min, who possesses professional knowledge in both neuroscience and acupuncture, to join the project. Min is a rare person who majored in biomedicine and East Asian medicines; his dual background was especially helpful for the fMRI experiment on acupuncture. The research group thus finally consisted of heterogeneous professionals who mutually educated each other in the process of the experimentation. In the following section, I will explore the knowledge and skills the experiment requires in order to reach a deeper understanding of the experiment. The laboratory notebook that Cho’s team kept clearly indicated that they were totally ignorant of acupuncture, even of scientific research on acupuncture. The notebook contained several questions about acupuncture: ‘‘Does biomedicine certify the meaning of acupuncture point and meridians? Have western international journals ever published on acupuncture? Are there any explanations of the relationship between acupuncture and the brain?’’

38 Mi a történet? 2. (Személyek ágenciája)
Kapcsolatok keresés Hye-Jung Lee-vel (Department of Meridianology, Kyunghee University) és két doktoranduszával (Dr. Byung-Il Min, neurológus és akupunktőr) Létrejön egy hibrid kutatócsoport: radiolódusok és akupunktőrök – közös projekt (mindkét csoport saját céljai + közös érdek a siker) 1997 márc-ápr. – közös „oktatás” és kísérlettervezés A kísérlet változik Visszatérés modern kézakupunktúra pontokról a Sárga Császár Belső Orvosságos könyvében leírt pontokhoz Profi akupunktőr használata Megfelelő pont / tű használata Nincs eredmény (a siker érdekében csökken a „nyugati” kutatócsoport monopolhelyzete, egyre több „keleti” elem) On 20 February 1997, Cho’s team conducted the first fMRI experiment using Korean hand acupuncture (KHA). Chung, Cho’s graduate student, stimulated an acupoint on the hand not with a needle but with a small sharp wooden stick, but did not get any signals on the Brodmann’s area. During March and April of 1997, both teams met and introduced each other’s fields. This reciprocal education also influenced the design of the experiment because the more the researchers knew each other, the more they were able to avoid mistakes. For example, Chung realized that Korean hand acupuncture had only recently developed, and many acupuncturists did not regard it as an orthodox and legitimate method of acupuncture therapy. Instead, the traditional doctors suggested the classical acupuncture originally formulated in The Yellow Emperor’s Classic of Internal Medicine. At the same time, this mutual education contributed to forging trust between the two types of professionals. It accelerated their mutual understanding and made them a single research unit. Based upon his experience, Chung reported that trust between researchers and strong belief in the experiment are very important because an experiment is more likely to fail if it lacks high psychological expectations and concentration.6 After the initial failure in February 1997, the next experiment was conducted on 16 April The experiment followed three steps. First, a light implemented in the MRI machine stimulated a subject and received signals from a target slice of the brain. These signals created an image of the activated area in the brain. Second, a professional acupuncture practitioner stimulated a non-acupoint outside of the bladder meridian so that the researcher could discern whether a specific acupoint had pseudo-effects or not. Third, vision-related acupoints of the bladder meridian were stimulated to compare their impact on the brain with those of light-stimulation and non-acupoint stimulation. Choosing acupoints for the experiment was contingent on the material structure of the MRI. The vision-related acupoints on the bladder meridian are distributed around three main areas: eyes and head, the back, and toes and feet (Rho, 1991, pp. 258–261). Because the head and body of a subject enter the enclosed MRI machine, an acupuncture practitioner cannot place a needle in the first two areas. This limitation caused Cho’s team to select acupoints around the toes and feet, the most distant area from the eye.

39 Mi a történet? 3. (Tárgyak ágenciája)
Chung vett részt a kísérletben – Park döfi Rohadt hangos a gép – hat az agyműködésre – füldugó Chung nem szokta meg az akupunktúrát – fájdalmak hatására mozog kicsit: rossz kép Másnap Park fekszik a gépbe és egy másik akupunktőr szúrja (már a személyek sem „nyugatiak”) „megvan” a korreláció „Pilot” után valódi kísérlet: 12 egyetemi diák vizsgálata Szignifikáns korreláció (de megjelenik a különös yin/yang felosztás is – a fogalmi rendszerek ágenciája) (Érdekes: végül „nyugati” kísérlet és publikáció – de a nyugati módszerekbe vetett hit hatására addig dolgoznak a kísérleten, míg elválaszthatatlanul beépül egy csomó „keleti” elem) Chung became an experimental subject himself, and Jong-Bae Park, an acupuncturist, practiced needle acupuncture on his toe (BL 67: the 67th acupoint on the bladder meridian). The research team failed to draw a relevant image. First, when the MRI was operating, the activation of superconductive magnet and radio frequency amplifiers produced massive noise. In order to reduce the noise artifact, as it influenced the subject’s brain function, the research team made a suitable earplug. Second and more importantly, Chung reported that the pain from the needle caused him to move when the acupuncture was practiced. During the MRI scanning, a subject or patient should not move because several images must be produced from an identical location of the brain over the experimental course of time. The research team discussed how to remove the motion artifact and concluded that the experimental subjects needed to get used to having acupuncture treatment. On the next day, Jong-Bae Park, the acupuncturist who had previous experience with acupuncture treatment, became an experimental subject, and Hi-Joon Park, another acupuncture practitioner participating in the project, placed a needle in his toe (BL 67). To their surprise, the research team got the same image as when they did light-stimulation on the eyes. From this preliminary study, Cho’s team decided that experiment volunteers should be recruited from a population with no fear of acupuncture and accustomed to receiving acupuncture treatment. For this purpose, Lee’s team took advantage of their social network by asking students at the Oriental Medical College in Kyunghee University to participate in the project voluntarily. For the main experiment, a total of 12 college students took part in the project. The researchers repeated the experiment described above, but they placed needles in BL 66, BL 65, and BL 60 as well as BL 67, in order to determine whether other vision-related acupoints were related to the brain correspondence of Brodmann’s area. Cho’s team calculated the signal intensity change before and after the acupuncture treatment and compared it with the signal change caused by visual stimulation. The experimental results showed that the acupuncture stimulation produced the same activation in the Brodmann’s vision area (Fig. 3). Applying statistics to the change of signal, the research team concluded that there is a significant correspondence between a vision-related acupoint and a Brodmann’s vision area.

40 Ha a szakmámról beszélnék, akkor a példa…
Megmutatja a „tudomány-tanulmányok” 70-es évektől kibontakozó és iszonyú fejlődésen átment programját: etnometodológia, antropológia, a materiális kultúra fokozott figyelembe vétele, távolodás a hagyományos tudományfilozófiai (vagyis a fogalmiságot előtérbe helyező) kérésektől „humanista” STS: általában ez ismert valamennyire (a gyűlölt szociálkonstruktivisták): valamilyen értelemben „társadalomtudósként”, saját valóságukkal (létezők, erők, érdekek) magyarázzák a tudományos tudást (vagyis a társadalmit állítják előtérbe) De itt – gyümölcsözőbb a „poszthumanista” STS: tárgyi ágencia is (az fMRI befolyásolja a kísérletet – a tárgy „beleszól”) Nem előre kijelölt magyarázati keret (pl. valamilyen oksági modell), hanem érzékeny reakció „lokális hibridizációra” – ez keleti tudományok mai vizsgálatánál szinte az egyetlen értelmes útnak látszik (Scheid 2002) De hasonló hibridek mindenhol (Falkenburg) Egészen újszerű és izgalmas kép bontakozik ki a tudományról: pragmatikus döntések, elméletek keveredése, lokális kontingenciák az egyszerűsítő és védhetetlen normatív kijelentések helyett (pl. demarkációs kritérium, stb.) Prof. Dr. Dr. Brigitte Falkenburg, The Analysis of Particle Tracks: A Case for Trust in the Unity of Physics, Stud. Hist. Phil. Mod. Phys. 27 (1996), Az ugyan nem igaz, hogy a nyugati tudomány alapján egyáltalán nem értjük az akupunktúrát, hiszen már a hatvanas években voltak olyan kutatások, amelyek alátámasztották, hogy a testben haladó ingerek ingerlése során más testrészekben érzett fájdalom kiküszöbölhető. Ezen kívül ismert volt, hogy sok fájdalom „kisugárzik” – angina pectoris esetén sok beteg érez a mellkasból a karba (főleg bar karba) futó fájdalmat (ilyen munkákhoz lásd Baldry, Melzack és Liao műveit a bibliográfiából). Vagyis az akupunktúra hatása részben értelmezhető volt. Ezek a jelenségek azonban általában a test azon szakaszain belül jelentkeznek, amelyet azonos helyről kilépő idegek idegeznek (ún. dermatómán belüliek). A kínai akupunktúra azonban sokszor az egész testen átfutó vezetékeket jelöl. A nem megmagyarázható jelenségeket a nyugati orvostudomány általában „placebo” hatásnak tulajdonítja, esetleg „pszichoszomatikus” jelenségnek tekinti, vagy az egyén szuggesztibilitásának tudja be. Lehet, hogy az akupunktúra is így magyarázható? Számos egyéb kutatás is azt mutatja, hogy az akupunktúra működik, ugyanis a hatás befolyásolható vegyszerekkel. A naloxon nevű vegyszert fájdalomcsillaptók vizsgálatánál használják (és mellesleg életmentő lehet herointúladagolás esetén is). A molekula semlegesíti az ún. opiátokhoz kapcsolódó fájdalomcsillapító rendszert, vagyis megszünteti a fájdalomcsillapítást. Amikor a kutatók a fájdalmas területtől távol található akupontokat ingereltek fájdalomcsillapítás céljából, akkor ennek hatékonyságát csökkentette a naloxon. Ha viszont ahhoz közeli területeket ingereltek, akkor a naloxon nem csökkentette a fájdalomcsillapítás mértékét. Valahogyan tehát nyilvánvalóan működik az akupunktúra, bár az első esetben az opiát alapú fájdalomcsillapítókhoz hasonlítható módon, míg a második esetben a hipnózissal elért fájdalomcsillapításhoz hasonlóan, amely szintén nem befolyásolható naloxonnal.

41 Ha a reprezentációk kapcsán vizsgáljuk:
A reprezentációs rendszerek átvehetnek elemeket egymástól Közelíthetők vagy távolíthatók Érdekek, ideológiák, elköteleződések, társadalmi és gazdasági folyamatok befolyása jelentős Az alapvető kognitív reprezentációs mechanizmusok keretei között megvalósítható lehetőségének terében bizonyos területeket foglalnak el, trajektóriákat írnak le

42 Pl. társadalmi hatások: A HKO és gyógyszereinek legitimitása
A gyógyszer új, ha a HKO (Hagyományos Kínai Orvoslás) gyakorlatát megbízhatatlannak tartjuk, és csak attól válik elfogadhatóvá a több száz éves gyakorlat, ha a biomedicina legitimálta azt. Ha bízunk a HKO-ban, a gyógyszer nem új, és a biomedicina csak megerősíteni tudja a bevett gyakorlat jogosságát.

43 Lásd még Harry Collins - Trevor Pinch: Dr. Gólem - útmutató az orvostudományhoz . Kim, J Hybrid Modernity: The Sceintific Construction of Korean Medicine in a Global Age. PhD értekezés, University of Illinois Urbana-Champaign. Kim, J Mangling Acupuncture with functional MRI. Social Science and Medicine. Kutrovátz, Gábor, Láng, Benedek és Zemplén, Gábor A tudomány határai. Budapest: Typotex. Kutrovátz, Gábor és Zemplén, Gábor Á A tudomány heterogenitása és a naturalizmus. Magyar Filozófiai Szemle (1): Scheid, V Chinese Medicine in Contemporary China: Plurality and Synthesis. Durham, NC: Duke University Press Unschuld, Paul U Medicine in China. Historical artefacts and images. Munich: Prestel WHO standard akupunktúra nómenklatúrája: Zemplén, Gábor Á Távol-Keleti orvoslás és a tudomány-tanulmányok poszthumanista fordulata. In Határmunkálatok a tudományban, szerk. Kutrovátz, Gábor, Láng, Benedek és Zemplén, Gábor. Budapest: L'Harmattan. Images: thnx to Imi.

44 „Megkérdeztem a tulajdonosnőt, honnan származnak a könyvek
„Megkérdeztem a tulajdonosnőt, honnan származnak a könyvek. Kiderült, hogy az exférje filozófus, aki ráhagyta az egész könyvtárát. Logikai pozitivista volt a lelkem – mesélte –, erre ment rá a házasságunk. Hogyan történt? – kérdeztem meglepetten. Bármit mondtam – felelte –, ő elintézte azzal, hogy kijelentette: értelmetlen.” Smullyan, R Emlékek… Bp: Typotex, 41. o.

45