mobilitási tervek (SUMP)

Az előadások a következő témára: "mobilitási tervek (SUMP)"— Előadás másolata:

1 mobilitási tervek (SUMP)
Fenntartható városi mobilitási tervek (SUMP) Emberközpontú tervezés Gertheis Antal Városkutatás Kft.

2 Fenntartható városi mobilitási tervek (SUMP)
KEZDŐOLDAL – NAGY KÉP, SZÖVEGMEZŐVEL

3 A fenntartható városi mobilitási tervek az európai szakpolitikában
2009: A városi mobilitás cselekvési terve (Európai Bizottság): a fenntartható városi mobilitási tervek elterjedésének ösztönzése 2011: Fehér könyv (2.3. pont. 31.: Városi mobilitási tervek) Városi mobilitási tervek esetleges kötelezővé tétele bizonyos méretű városok esetében (uniós iránymutatásoknak megfelelő tartalommal) A regionális fejlesztési és kohéziós alapok támogatásainak feltétele lehet a városi mobilitás fenntarthatóságának igazolása Európai támogatási keret létrehozása a fenntartható városi mobilitási tervek végrehajtásának segítésére A 2009-ben kiadott, A városi mobilitás cselekvési terve című dokumentumban az Európai Bizottság a fenntartható városi mobilitási tervek elterjedésének segítését javasolta útmutatók rendelkezésre bocsátásával, a jó példák megismertetésével, összehasonlító elemzésekkel és a városi közlekedési szakemberek továbbképzésével. Az uniós közlekedési miniszterek támogatják a fenntartható városi mobilitási tervek kidolgozását. A városi mobilitás cselekvési tervére vonatkozó június 24-i véleményében az Európai Unió Tanácsa leszögezi, hogy „támogatja a városok és várostérségek fenntartható városi mobilitási terveinek kidolgozását […] és bátorítja a tervek kidolgozását segítő kezdeményezéseket, mint például a szakértői támogatást vagy az információcserét.” Az Európai Bizottság 2011 márciusában adta ki közlekedési Fehér könyvét „Útiterv az egységes európai közlekedési térség megvalósításához – Úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé” (COM(2011) 144 végleges) címmel. A Fehér könyv felveti az uniós iránymutatásoknak megfelelő nemzeti szabványokra épülő városi mobilitási tervek esetleges kötelezővé tételét bizonyos méretű városok esetében. Javasolja, hogy a regionális fejlesztési és kohéziós alapok forrásaihoz való hozzájutás feltétele legyen egy érvényes, független szerv által hitelesített tanúsítvány a városi közlekedés területén felmutatott teljesítményről és annak fenntarthatóságról. A Fehér könyv javasolja egy európai támogatási keret létrehozását is a fenntartható városi mobilitási tervek végrehajtása érdekében. „49. A városok esetében a torlódások és a kibocsátások visszaszorításához vegyes stratégiára van szükség, a területhasználat-tervezés, az árképzési rendszerek, a hatékony tömegközlekedés, valamint a nem motorizált közlekedési módokat kiszolgáló és a tiszta járművek energia-, illetve tüzelőanyagellátását biztosító infrastruktúra bevonásával. Bizonyos méret felett a városokat arra kell ösztönözni, hogy minderről készítsenek városi mobilitási tervet. A városi mobilitási terveknek teljes összhangban kell állniuk az integrált városfejlesztési tervekkel. A távolsági és városi úthasználatidíj-fizetési rendszerek interoperabilitásához az egész Európai Unióra kiterjedő keretszabályozásra lesz szükség.” (15. old.) „31. Városi mobilitási tervek • Európai szintű eljárások és pénzügyi támogatási mechanizmusok létrehozása a városi mobilitásra vonatkozó auditok és a városi mobilitási tervek elkészítéséhez, továbbá az európai városi mobilitásra vonatkozó, közös célszámokra épülő mutatórendszer kidolgozása. Bizonyos méretű városok esetében uniós iránymutatásoknak megfelelő nemzeti szabványokra épülő kötelező megközelítés esetleges bevezetése. • A Regionális Fejlesztési Alapból és a Kohéziós Alapból nyújtandó támogatások folyósításának azon városokra való korlátozása, amelyek benyújtottak olyan független szerv által hitelesített érvényes tanúsítványt, amely igazolja a városi mobilitás terén megvalósult teljesítményüket és annak fenntarthatóságát. • A városi mobilitási tervek Európa városaiban való fokozatos végrehajtását szolgáló európai támogatási keret esetleges létrehozása. • Az integrált városi mobilitás kérdésének beillesztése az „intelligens városok” elnevezésű innovációs partnerség keretei közé. • Vállalati mobilitásirányítási tervek kidolgozásának szorgalmazása a nagyobb munkaadók körében.” (30. old.)

4 „Együtt a versenyképes és erőforrás-hatékony városi mobilitás felé”
2013. december; Az EU népességének 70%-a, GDP-jének >80%-a városokban koncentrálódik „A városokon belüli mobilitás ugyanakkor egyre nehezebb és egyre alacsonyabb hatékonyságú. A városi mobilitás továbbra is erősen támaszkodik a hagyományos üzemanyagokkal működő magángépkocsikra. Csak lassú elmozdulás tapasztalható a városi mobilitás fenntarthatóbb módozatai felé.” Probléma: Állandósult forgalmi torlódások (becsült kár: évi 80 Mrd EUR) CO2-kibocsátás (23% városi területeken) Levegőminőség (szennyező anyagok, szilárd részecskék; rendszeres határérték-túllépések) Közúti balesetek (évi halálos áldozat, 38% városi területeken) Jelentős különbségek a városok között

5 „Együtt a versenyképes és erőforrás-hatékony városi mobilitás felé”
Egy megoldási irány: fenntartható városi mobilitási tervek (SUMP) Európai Bizottság: európai SUMP platform, virtuális tudásközpont ( nemzeti és helyi hatóságok támogatása, többek között finanszírozási eszközökkel (ELTIS, URBACT, CIVITAS 2020, ERFA, KA...) Tagállamok: SUMP koncepció helyi igényekhez és tervezési gyakorlathoz igazítása; nemzeti és helyi intézkedések összhangjának biztosítása; SUMP-ok kidolgozásának és végrehajtásának biztosítása

6 „Koncepció a fenntartható városi mobilitási tervekre”
2013. december; A fenntartható városi mobilitási tervek alapvető célja a városi területek megközelíthetőségének javítása, továbbá minőségi és fenntartható mobilitás és közlekedés biztosítása a városi területekhez, azokon keresztül és azokon belül. Kidolgozásuk során nem a települési közigazgatási régiók, hanem a „működő város” és hátországának igényeit tartják szem előtt.” A fenntartható városi mobilitási terv egy hosszú távú stratégiát mutat be, vagy egy meglévő stratégiához kapcsolódik, a városi területek, illetve ezeken belül a közlekedési és mobilitási infrastruktúra és szolgáltatások jövőbeli fejlesztésére vonatkozóan. A fenntartható városi mobilitási terv tartalmaz egy, a stratégia rövid távú megvalósítására vonatkozó teljesítési tervet is. A fenntartható városi mobilitás kialakításának a városi közlekedési rendszer jelenlegi és jövőbeli teljesítményének körültekintő értékelésére kell épülnie. E cél érdekében a fenntartható városi mobilitási tervek egy olyan városi közlekedési rendszer kidolgozására törekszenek, amely: Akadálymentesen hozzáférhető és kielégíti minden használó alapvető mobilitási igényeit; Egyensúlyt teremt a polgárok, a vállalkozások és az ipar mobilitás és közlekedési szolgáltatások iránti eltérő igényei között és reagál ezen igényekre; A különböző közlekedési módok kiegyensúlyozott fejlődését és jobb integrációját szolgálja; Megfelel a fenntarthatóság követelményének, és egyensúlyt teremt a gazdasági életképesség, a társadalmi méltányosság, az egészség és a környezeti minőség szükségletei között; Optimális hatékonyságot és költséghatékonyságot biztosít; Jobban kihasználja a városi tereket és a meglévő közlekedési infrastruktúrát és szolgáltatásokat; Vonzóbbá teszi a városi környezetet, javítja az életminőséget és a közegészségügyi helyzetet; Javítja a közlekedés biztonságát; Csökkenti a levegő- és zajszennyezést, az üvegházhatású gázok kibocsátását és az energiafogyasztást; és Hozzájárul a transzeurópai közlekedési hálózat és az egész európai közlekedési rendszer általános teljesítményének javításához.

7 „Koncepció a fenntartható városi mobilitási tervekre”
A fenntartható városi mobilitási terv elősegíti az összes felmerülő közlekedési mód kiegyensúlyozott fejlődését, miközben ösztönzi a fenntarthatóbb módozatok felé történő elmozdulást. A terv egységes egészt alkotó technikai, infrastrukturális, szakpolitikai és „puha” intézkedéseket javasol a teljesítmény és a költséghatékonyság javítására az általános és konkrét célkitűzések szem előtt tartásával. A fenntartható városi mobilitási terv kidolgozása és megvalósítása integrált szemlélettel történik, a kormányzat különböző szintjei és az illetékes hatóságok közötti magas szintű együttműködés, koordináció és konzultáció révén. A helyi területfejlesztési hatóságnak megfelelő struktúrákat és eljárásokat kell kialakítania. A fenntartható városi mobilitási tervek átlátható és részvételen alapuló megközelítést alkalmaznak. A fenntartható városi mobilitási terv végrehajtását szigorúan ellenőrizni kell. A helyi területfejlesztési hatóságnak mechanizmusokat kell működtetnie a fenntartható városi mobilitási terv minőségének biztosítására, valamint a fenntartható városi mobilitási tervekre vonatkozó koncepcióban leírt követelmények betartására.

8 A fenntartható városi mobilitási terv (SUMP)
Stratégiai terv, tervezési kultúra és gyakorlat, tervezési módszer „Emberközpontú tervezés” - az életminőség javítása a városban és környékén „Ha a városokat autók és forgalom számára tervezed, autókat és forgalmat kapsz. Ha emberek és terek számára tervezed, embereket és tereket” – Fred Kent, Project for Public Spaces A meglévő jó gyakorlatokra épül (nem egy újabb terv a meglévők mellé) Alapja az integráció (együttműködés és széles látókör), a részvétel (érintettek bevonása) és a helyes problémafeltárás. Mit is jelent? A fenntartható városi mobilitási terv olyan stratégiai terv, amely a jelenlegi tervezési gyakorlatra építve, az érintettek bevonásával a jelen és a jövő valós mobilitási igényeinek kielégítésére törekszik annak érdekében, hogy javuljon az életminőség a városban és környékén egyaránt. Mire épül? Fontos leszögezni, hogy a fenntartható városi mobilitási terv nem egy újabb terv a meglévők mellé, hanem a meglévő tervekre épül, vagy akár azok átformálásával is létrehozható. Magát a módszert európai városok meglévő jó gyakorlatainak összefésülésével dolgozták ki.

9 A fenntartható városi mobilitási terv célja
A fenntartható városi mobilitási terv célja, hogy fenntartható városi közlekedési rendszer jöjjön létre: a munkahelyek és szolgáltatások jobb elérhetőségének biztosításával; a közlekedésbiztonság fokozásával; a környezetszennyezés, az üvegházgáz- kibocsátás és az energiafogyasztás csökkentésével; vonzóbb és jobb minőségű városi környezet kialakításával; az áru- és személyszállítás hatékonyságának és költséghatékonyságának növelésével; okos és költséghatékony elemek megvalósításával.

10 A fenntartható városi mobilitás-tervezés jellemzői
Valamennyi érintett aktív bevonása a tervezési folyamatba – erősíti a terv elfogadottságát és támogatottságát A fenntarthatóság iránti elkötelezettség: társadalmi igazságosság, környezetminőség és gazdasági fejlődés egyensúlya Integrált, határokon és hatáskörökön felülemelkedő szemléletmód: Szakpolitikákon, ágazatokon átívelő tervezés Közigazgatási szintek (kerület, település, megye, állam, EU) közötti együttműködés Szomszédos települések, kerületek közötti együttműködés Világos jövőkép, konkrét, mérhető célok Valós költségek és hasznok vizsgálata, társadalmi szinten is; externális költségek internalizálása A terv teljes életciklusának végiggondolása a stratégiaalkotástól a tervezésen át a megvalósításig Hogyan működik? A fenntartható városi mobilitási terv a városi közlekedési problémák kezelésének egy hatékonyabb módja. Az EU tagállamaiban létező gyakorlatokra és szabályozási keretekre építő módszer jellemzői az alábbiak: részvételen alapuló megközelítés; elkötelezettség a fenntarthatóság iránt; integrált szemléletmód; világos jövőkép, mérhető és elérhető célok; a közlekedés költségeinek és hasznainak számbavétele. A részvételi megközelítés alapja a városlakók és más érintettek folyamatos bevonása a kezdetektől a tervezési folyamat végéig Alapvetően fontos a lakosság és az érintettek bevonása a tervezési folyamatba, ezért a részvétel módjának megtervezése is lényeges. Meg kell egyezni a bevonandó csoportokról és a tervezés során betöltendő szerepükről. Az érintettek azonosítását követően meg kell határozni a részvétel módját és idejét. Érdemi társadalmi részvétel biztosítása esetén a városi mobilitást érintő döntések – köztük maga a fenntartható városi mobilitási terv – jelentős legitimációt nyernek, elfogadottságuk és támogatottságuk erősödik. A fenntarthatóság iránti elkötelezettség a gazdasági fejlődés, a társadalmi igazságosság és a környezetminőség javításának egyensúlyát jelenti Kiemelten fontos a fenntarthatóság iránti elköteleződés. Mivel a fenntarthatóság összetett fogalom, a résztvevőknek egyetértésre kell jutnia abban, hogy mit jelent a fenntarthatóság és a fenntartható közlekedés a város és térsége számára. A fenntartható városi mobilitási tervek készítése során a fenntarthatóság elvét a közlekedési és mobilitási aspektuson túl is vizsgálni kell, különös tekintettel a társadalmi, gazdasági, környezeti, intézményi és politikai szempontokra. Az integrált megközelítés kiterjed a különböző ágazatok, az egymás fölötti közigazgatási szintek, valamint a szomszédos települések céljaira és gyakorlataira is A gyakorlatban a tervezést általában egy város közlekedéséért felelős szervezeti egysége irányítja. A fenntartható városi mobilitási tervek azonban messze túlmutatnak a közlekedés és mobilitás területén, és egyik jellemzőjük, hogy számos egyéb önkormányzati részleget (pl. területfejlesztési, környezetvédelmi, gazdaságfejlesztési, szociálpolitikai, egészségügyi) vonnak be a tervezésbe. Jelentős kihívás az integráció és együttműködés ösztönzése, ugyanakkor ez jelenti az innováció és a fejlődés zálogát. Átfogó fenntartható fejlesztési stratégiába ágyazott jövőkép megalkotása, mérhető és elérhető célok kitűzése A tervezés a teljes várostérségre vonatkozó, hosszútávú közlekedési és mobilitási jövőképen kell, hogy alapuljon. A közlekedési módok teljes vertikumát le kell fednie: közösségi és egyéni, motorizált és nem motorizált módok; személy- és teherszállítás. A stratégiai vízió a város kívánt jövőjének megfogalmazása, amely hozzájárul a tervezés során a megfelelő intézkedések kialakításához. A jövőképet konkrét célokra kell lebontani, amelyek az elképzelt változások irányát egyértelművé teszik. A változásokat és hatásaikat mérhetővé kell tenni, amihez jól kiválasztott célokra és indikátorokra van szükség. A közlekedés költségeinek és hasznainak számbavétele, beleértve a közvetett társadalmi költségeket és hasznokat is Az intézkedések kiválasztása nem csak a hatékonysági mutatók, hanem az ár-érték arány alapján is történik. A városi mobilitásra biztosítható egyre szűkösebb források mellett különösen fontos, hogy a befektetett források a lehető legnagyobb hasznokat hozzák. Ennek érdekében alapszintű változat- és költség-haszon elemzésre van szükség, kitérve azon nehezebben számszerűsíthető tényezőkre is, mint az üvegházhatású gázok kibocsátására, vagy a levegőminőségre vonatkozó hatások. Az Európai Bizottság 2011-ben elkészült közlekedési Fehér könyve kiemeli az externális költségek internalizálásának fontosságát, egységes elvek mentén, de figyelembe véve az egyes közlekedési módok jellegzetességeit

11

12 A fenntartható városi mobilitási terv életciklusa
KEZDŐOLDAL – NAGY KÉP, SZÖVEGMEZŐVEL

13 A fenntartható városi mobilitási terv életciklusa
A teljes tervezési folyamat négy fő szakaszból áll: I. A tervezési folyamat gondos előkészítése II. Ésszerű és átlátható célmeghatározás III. A terv kidolgozása IV. A terv végrehajtása Az ELTISplus projekt keretében kidolgozott irányelvek ezt 11 elemre (fő lépésre) és 32 tevékenységre (részletesen meghatározott feladatra) bontják tovább Az tervezési folyamat elemei és tevékenységei inkább logikai, mint időrendi sorrendet jelentenek – vannak időbeli kötöttségek, de a tevékenységek részben párhuzamosan futnak

14

15 I. szakasz: gondos előkészítés
Motiváció: „Szeretnénk a városunk lakóinak közlekedési feltételeit és életminőségét javítani” A cél nem a mobilitás, hanem a polgárok életminősége, jólléte Ha nincs (politikai és szakmai) elkötelezettség a tervezés mögött, akkor csak kipipálás, „papírgyártás” A mobilitás nem öncél, hanem magasabb rendű célokat – a lakosság, polgárok életminőségét, jóllétét – szolgálja. Ennek tudatosítása szükséges ahhoz, hogy egy valóban fenntartható és eredményes terv születhessen (ne csak kipipálásra alkalmas). A döntéshozókkal is meg kell tudni értetni ennek a megközelítésnek a hozzáadott értékét. Nehézséget jelent, hogy a hatások teljes mértékben csak hosszabb távon jelentkeznek, ezért érdemes a tervbe rövid távon is látványos eredményeket hozó elemeket (quick win) beépíteni.

16 I. szakasz: gondos előkészítés
1. A fenntartható városi mobilitási terv sikeres elkészítéséhez szükséges képességek meghatározása Fenntartható mobilitás iránti elkötelezettség – nem csak a kommunikáció szintjén! Hazai keretek, viszonyok – mi lehetséges és ésszerű? Rendelkezésre álló belső erőforrások, képességek; szükséges külső szakértelem Kulcsszereplők és érintettek meghatározása Reálisan nézve milyen tervet tudunk elkészíteni? Reálisan nézve milyen tervet tudunk elkészíteni? Megvan-e a szükséges elkötelezettség, elszántság (döntéshozói és szakmai szinten)? Mit tesznek lehetővé a hazai jogi, intézményi, politikai, gazdasági viszonyok? Milyen erőforrások (munkatársak ideje, energiája, képességei; pénz; idő) állnak rendelkezésünkre? (Mennyi ezekben a mozgástér?) Milyen külső erőforrásokat (szakértelem, kapacitás) tudunk bevonni? Kik a legfontosabb érintettek, akiknek a bevonása fontos? Nagyjából mi az álláspontjuk? A sikeres tervhez szükséges képességek meghatározása Elkötelezettség a fenntarthatóság iránt A hazai keretek hatásainak értékelése Önértékelés Erőforrások rendelkezésre állásának vizsgálata Alapvető ütemezés meghatározása Kulcsszereplők és érintettek azonosítása

17 I. szakasz: gondos előkészítés
2. A tervezés menetének és fókuszának meghatározása Terv hatókörének, területi lehatárolásának megtervezése Különböző szakpolitikák integrálása Projektirányítás, menedzsment végiggondolása SUMP munkaterv kialakítása Lakosság és egyéb érintettek bevonásának megtervezése Tervezők kiválasztása – az eddigi lépések házon belül 3. A mobilitási helyzet elemzése és forgatókönyvek felvázolása Felmérések, kikérdezések Elemzések elvégzése Forgatókönyvek (alapforgatókönyv és fő szakpolitikai irányok hatásai) a terv földrajzi kiterjedésének meghatározása (résztvevő önkormányzat/ok/ illetékességi területe vs. valós mobilitási folyamatok, funkcionális várostérség); helyi-regionális közlekedés összekapcsolása a távolsági közlekedéssel (pl. transz-európai hálózatok) szakpolitikák, ágazatok (főosztályok, osztályok, irodák…) közötti összefüggések azonosítása; a közlekedés nem öncél, hanem társadalmi-gazdasági-környezeti célokat szolgál érintettek bevonása: ne csak néhány csoport, hanem minden releváns érintett véleménye figyelembe legyen véve. Ez növeli a terv elfogadottságát és támogatottságát; a problémák időben kiderülhetnek. A részvétel módját meg is kell tervezni; a különböző típusú résztvevőknél különböző módszerek lehetnek hatékonyak. A tervezés menetének és fókuszának meghatározása Határokon és hatáskörökön felülemelkedő látásmód A szakpolitikák összehangolására és integrált tervezési megközelítésre való törekvés A lakosság és más érintettek bevonásának megtervezése Megállapodás a munkatervről és az irányítási rendről A mobilitási helyzet elemzése és forgatókönyvek felvázolása Problémák és lehetőségek elemzése (helyzetelemzés; hol tartunk most) Kvantitatív elemzés; számszerűsítés – a legfontosabb, legjellemzőbb indikátorokra koncentrálva (figyelembe véve az adatok rendelkezésre állását is) Problémák azonosítása (érintettekkel együtt) Forgatókönyvek kidolgozása (segít elképzelni, hogy hogyan alakulhat a mobilitás jövője) Business-as usual és különböző szakpolitikai forgatókönyvek (modellépítés segíthet, de erőforrás-takarékos megoldásokat kell találni) Ezek alapozzák meg a jövőkép és a célok meghatározását.

18 II. szakasz: ésszerű és átlátható célmeghatározás
4. Átfogó jövőkép meghatározása – milyen legyen a városunk 20 év múlva? Az irány, amerre tartunk Nem külön SUMP jövőkép, hanem a város jövőképe (településfejlesztési koncepció, ITS...) A lakosság és más érintettek bevonása Széleskörű egyetértés a jövőképben Könnyebb kommunikálni az intézkedéseket, ha látszik hogy milyen jövőképet és hogyan szolgálnak Átfogó jövőkép meghatározása Átfogó jövőkép meghatározása a közlekedésben és azon túlmutatóan Alapkérdés: milyen városban szeretnénk élni? A mobilitást a város és a társadalom fejlődésének tágabb kontextusába kell helyezni A lakosság és más érintettek tájékoztatása Akkor értik meg és fogadják el az intézkedéseket, ha világos hogy milyen jövőképet és hogyan szolgálnak Ha mindenki egyetért a jövőképben, akkor lehet rá alapozni a tervezés további lépéseit

19 II. szakasz: ésszerű és átlátható célmeghatározás
5. Prioritások és mérhető célok meghatározása Hogyan közeledhetünk a jövőképünkhöz? Mit és mikorra szeretnénk elérni? (pl. modal split, balesetek száma...) Érintettek bevonása a prioritások széleskörű elfogadottsága, legitimitása érdekében Prioritások és mérhető célok meghatározása A mobilitás célrendszerének meghatározása A jövőképre alapozva (mi következik abból) Prioritások meghatározása az érintettekkel közösen Egyértelmű, az intézkedéseket orientáló célok (mit kell elérni és mikorra) SMART (Specifikus [konkrét], Mérhető, Átlátható, Reális és Teljesíthető) célok megfogalmazása Indikátorok kiválasztása (bázisértékre szükség van; célérték + időpont); db (UK), de sokszor a kevesebb több Teljesíthetőség: vagy forgalmi modell alapján (drága) vagy hasonló városok hasonló intézkedéscsomagokkal mit értek el Ezekhez képest lehet mérni a terv teljesülését!

20 II. szakasz: ésszerű és átlátható célmeghatározás
6. A célok elérését segítő, hatékony intézkedéscsomagok összeállítása Célok elérését szolgáló intézkedések összegyűjtése Inkább összefüggő csomagok, mint különálló intézkedések – integrált szemlélet Az ár-érték arány szem előtt tartása Szűrés, világos értékválasztás: ne duzzadjon finanszírozhatatlan álomgyűjteménnyé Költség-haszon elemzés, externális hatások figyelembe vétele Hatékony intézkedéscsomagok összeállítása A célok elérését kell szolgálni Mit, hogyan, hol, mikor? A leghatékonyabb intézkedések beazonosítása Szóbajöhető (a rendelkezésre álló erőforrásokkal megvalósítható, a célok elérését szolgáló) intézkedések összegyűjtése Más városok példáinak integrálása Az ár-érték arány szem előtt tartása Szinergiák megteremtése és integrált intézkedéscsomagok kidolgozása Inkább összefüggő csomagok, mint különálló intézkedések

21 III. szakasz: a terv kidolgozása
7. Felelősségi körök meghatározása, források hozzárendelése Cselekvési terv és költségvetés készítése Források és felelősségek hozzárendelése az egyes intézkedésekhez Időbeli ütemezés Lehetnek quick-win intézkedések is, de ne uralják el a tervet Felelősségi körök meghatározása, források hozzárendelése Források és felelősségek hozzárendelése Cselekvési terv és költségvetés készítése

22 III. szakasz: a terv kidolgozása
8. Monitoring és értékelési rendszer kidolgozása és beépítése a tervbe Már a tervezés során legyen letisztult a monitoring és felülvizsgálat rendje Nem szabad elengedni a tervet, időről-időre aktualizálni kell, adaptálni a változó külső és belső tervezési környezethez. 9. A fenntartható városi mobilitási terv jóváhagyása Minőségellenőrzés Hivatalos jóváhagyás a választott képviselők (közgyűlés, képviselő-testület) részéről Monitoring és értékelési rendszer kidolgozása és a beépítése a tervbe Monitoring és értékelési szempontok megállapítása A fenntartható városi mobilitási terv jóváhagyása Minőségellenőrzés Jóváhagyás A terv elfogadottságának és támogatottságának erősítése (az eredmények kommunikálása)

23 IV. szakasz: a terv végrehajtása
10. A végrehajtás során megfelelő irányítás és kommunikáció biztosítása A terv „használata”, megvalósításának kézben tartása (legyen gazdája) Célok folyamatos szem előtt tartása Érintettek bevonása, kommunikáció a megvalósítás során is Előrehaladás ellenőrzése A végrehajtás során megfelelő irányítás és kommunikáció biztosítása A terv megvalósulás irányítása (új „tervezési ciklus” minden egyes intézkedés szintjén!) A céloknak megfelelően történő előrehaladás ellenőrzése Érintettek tájékoztatása és bevonása

24 IV. szakasz: a terv végrehajtása
Honlap, hírlevél, facebook (érdeklődőknek, bőségesebb információkkal) Levél, postaláda (közvetlen érintetteknek a célokról és az őket érintő munkafázisokról) Tájékoztató rendezvények, kérdésfeltevési lehetőség (elsősorban a közvetlen érintetteknek) – profi moderációval Nyilvános bejárások, munkaterület-látogatások vezetéssel Információs iroda (térképek, tervek, látványtervek…), szakértő személyzettel Sajtó (szélesebb kört érintő változások, pl. forgalmi változások)

25 IV. szakasz: a terv végrehajtása

26 IV. szakasz: a terv végrehajtása
11. Visszacsatolás, tanulságok levonása Rendszeres frissítés, naprakész terv (alkalmazkodás a környezet változásaihoz) A célok elérésének szem előtt tartása – monitoring és értékelés eredményeinek visszacsatolása Felkészülés a következő tervezési ciklusra Visszacsatolás, tanulságok levonása Rendszeres frissítés, naprakész terv A célok elérésének vizsgálata – a siker- és kudarctényezők megértése A következő tervciklus új kihívásainak rögzítése Mérföldkő: záró hatáselemzés elkészítése

27 Mi (nem) a SUMP? Nem csodaszer, csak egy sorvezető, hogy ne maradjanak ki fontos lépések, szempontok Nem új terv a meglévők mellé, hanem meglévő tervek felülvizsgálatával, vagy azokat felváltva (közlekedésfejlesztési koncepció, stratégia, rendszerfejlesztési terv) Nem nulláról átállva egy új módszertanra, hanem a meglevő tervezési gyakorlat kiegészítésével, erősítésével – lépésről lépésre

28 A SUMP kulcstényezői Valós szándék a városvezetés részéről – ennek hiányában a megvalósulás esetleges Idő és forrás a megalapozásra – a kiindulási helyzethez képest határozhatók meg a célok és mérhetők az eredmények Világos jövőkép, egyértelmű prioritások – nem lehet egyszerre minden irányba haladni

29 A SUMP kulcstényezői Indikátorok – az eredményesség mérésére, rendszeres adatgyűjtés A célokat szolgáló intézkedések – a szűkös forrásokat a megfelelő helyre kell koncentrálni, nem lehet szétforgácsolni (mindenkinek megfelelni) Intézkedések alapos megszűrése –ki kell választani a leghatékonyabb intézkedéseket, amelyeknek a megvalósítása reális

30 Hol tartunk? Merre tartunk?
KEZDŐOLDAL – NAGY KÉP, SZÖVEGMEZŐVEL

31 Hol tartunk? Uniós projektek ELTISPLUS SUMP projekt BUMP CH4LLENGE ...
Ismeretterjesztés, képzések Útmutató ( Honlap ( Konferenciák (következő: Bukarest, június ) Gyakran nyugat-európai hangsúlyú Kevés támasz a hazai környezetben

32 Hol tartunk? Nemzeti Közlekedési Infrastruktúra-fejleszési Stratégia
Nincs említés Széchenyi 2020 OP-k IKOP (4.38. verzió) 11., 49. old. IKOP 11. old. IKOP 49. old. IKOP 65. old.

33 Hol tartunk? Széchenyi 2020 OP-k TOP (6.0 verzió) 203., 204. old.
TOP old.

34 Merre tovább?

35 Merre tovább? Nyitott kérdések:
Mely uniós forrásoknál feltétel (IKOP, TOP/VEKOP, projektméret...)? Milyen feltételeknek kell megfelelni (tematika, módszertan); készül-e ehhez segédlet (mikor); a megfelelést ki és milyen szempontok mentén ellenőrzi? Mi a tervezett ütemezés, a projektek mely fázisában kell benyújtani a SUMP-ot (támkérelem, támszerződés, első kifizetési kérelem...)? Kitől (NFM, Jaspers...) és milyen segítséget kaphatnak az önkormányzatok az előkészítés és tervezés során (pl. tervezési kiírás összeállítása, tervkészítés során)? Az önkormányzatok csak saját forrásokra támaszkodhatnak, vagy elérhető lesz állami/uniós forrás (milyen feltételekkel)?

36 Merre tovább? Nyitott kérdések:
Hogyan oldható fel a konfliktus az időnyomás, „kipipálás” és a minőségi tervezés idő- és erőforrásigénye között? Hogyan integrálható a hazai tervezési környezetbe (pl. ITS, településrendezési eszközök közlekedési alátámasztása) – a duplikációt is elkerülve? 314/2012. (XI. 8.) Korm. Rendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről (

37 Gertheis Antal mobil: + 36 (30) 653 1705 e-mail: gertheis@mri.hu
közgazdász mobil: + 36 (30)