Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Nemzetközi kollíziós magánjog Különös rész – Személyek joga

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Nemzetközi kollíziós magánjog Különös rész – Személyek joga"— Előadás másolata:

1 Nemzetközi kollíziós magánjog Különös rész – Személyek joga
2012/13 Dr. Glavanits Judit

2 I. Személyek joga Lex personae: jogképesség, cselekvőképesség, személyi állapot és személyhez fűződő jogok Nmj tvr §§. 2 megközelítési lehetőség: állampolgárság elve és domicile elve Nmj tvr. által alkalmazott személyi jogi kapcsoló elvek (SORREND!): Állampolgárság joga Lakóhely joga Legszorosabb kapcsolat elve Szokásos tartózkodási hely joga

3 I. Személyek joga Definíciók természetes személyekre:
Lakóhely: ahol valaki állandóan vagy a letelepedés szándékával lakik. Szokásos tartózkodási hely: ahol valaki a letelepedés szándéka nélkül hosszabb ideig tartózkodik. Vö: Brüsszel I. 60.§ a lakóhely kérdésében a bíróság saját belső jogát alkalmazza. Nemzeti elbánás elve: menedékjogot élvezőkre a magyar jogot kell alkalmazni, külföldi és hontalan esetében ugyanazokat a szabályokat (értsd: kollíziós szabályokat) kell alkalmazni, mint a belföldiekre. Belső jogi érdek esetén a magyar jogot kell alkalmazni, ha a forgalom biztonsága megkívánja, hogy cselekvőképesnek kell valakit tekinteni, aki a magyar jog szerint az lenne, illetve Halál vagy eltűntnek nyilvánítás kérdésére.

4 I. Személyek joga Természetes személy gazdasági tevékenységet végez (egyéni vállalkozó, sole trader, Kaufmann): a tevékenységre annak az államnak a joga irányadó, ahol a tevékenységet engedélyezték, vagy ha engedély nem kell, ahol a központi ügyintézés székhelye van. Természetes személy neve: személyes joga irányadó, vagy azon más állam joga, amelynek állampolgára.

5 I. Személyek joga Avello-ügy
Előzetes döntéshozatal, belga b.k. Felek: Carlos Garcia Avello, belga állam Tényállás: C.G. Avello és I. Weber, a felesége, gyermekeik belga-spanyol kettős állampolgárok. A belga jog szerint a gyerekek az apjuk vezetéknevét kapják : Garcia Avello. Felek kérelme: a spanyol jog által szentesített szokásos használat szerint egy házaspár gyermekeinek vezetékneve az apa első vezetéknevéből és az anya első vezetéknevéből áll : Garcia Weber. Az ilyen anyakönyvezést a belga állam megtagadta. Jogkérdés: megtagadható-e a spanyol hagyományokon alapuló névbejegyzés Belga állampolgárok esetében? Ítélet: a belga állam által felhozott érvek (nevek állandóságának elve, integrációs törekvés, későbbi negatív hatások kiküszöbölése) nem indokolják az egyébként hátrányos megkülönböztetést, ezért a belga gyakorlat ellentétes a közösségi joggal.

6 Kollíziós társasági jog
Jogforrások : EUMSz 49. cikk: tilos a valamely tagállam állampolgárainak egy másik tagállam területén történő szabad letelepedésére vonatkozó minden korlátozás. Ezt a rendelkezést azokra a korlátozásokra is alkalmazni kell, amelyek képviselet, fióktelep vagy leányvállalat alapítására vonatkoznak. EUMSz 53.cikk: Valamely tagállam jogszabályai alapján létrehozott olyan társaság, amelynek létesítő okirat szerinti székhelye, központi ügyvezetése vagy üzleti tevékenységének fő helye az Unió területén van, e fejezet alkalmazása szempontjából ugyanolyan elbánásban részesül, mint azok a természetes személyek, akik a tagállamok állampolgárai.

7 Gazdasági társaságok egyesülése: csak akkor jöhet létre az egyesülés, ha mindkét tagállam anyagi joga megengedi SEVIC-ügy: luxemburgi társaság teljes beolvadása egy német társaságba egyetemleges jogutódlással. A német jog csak a belföldi társaságoknak engedte a beolvadást: ellentétes az EK jogával. X Holding-ügy: egy belga és egy holland társaság anyavállalat és leányvállalati viszonyban álltak, és kérték, hogy egységes adóalanynak tekintsék őket, és csak az egyik államban kelljen adót fizetni. A holland jog ezt csak belföldi adózók között engedi: EB: mivel a tagállami adójog csak a tagállam területén hatályos, a megkülönböztetés nem közösségi jogba ütköző.

8 Róma I. rendelet hatálya alól kivett társasági jogi kérdések:
Tagállami adatszolgáltatási kötelezettségek: ha a székhely szerinti tagállam eltérő, a fióktelep államának szabályait kell alkalmazni az adatszolgáltatásra Európai gazdasági egyesülés: a létesítés szerinti székhely jogát kell alkalmazni. Abban a tagállamban kell bejegyezni, ahol a tényleges székhely (központi ügyintézés helye) van, így összekapcsolódik a bejegyzés elve és a székhely elve. Európai részvénytársaság: a létesítő okirat szerinti székhelyének abban a tagállamban kell lennie, ahol a központi ügyvezetés helye van Közös szabály a székhely-áthelyezésre: ha a társaságra alkalmazandó jog a székhelyáthelyezéssel megváltozna, a kiindulási székhely tagállamai a közrendre hivatkozással a székhelyáthelyezést megakadályozhatják Róma I. rendelet hatálya alól kivett társasági jogi kérdések: a társaság létrehozására, jogképességére, belső szervezetére, működésére és megszűnésére, valamint a társaság, illetve szervezet tagjainak és tisztviselőinek személyes felelősségére vonatkozó szabályok.

9 Róma I. rendelet hatálya alól kivett társasági jogi kérdések:
a társaság létrehozására, jogképességére, belső szervezetére, működésére és megszűnésére, valamint a társaság, illetve szervezet tagjainak és tisztviselőinek személyes felelősségére vonatkozó szabályok. Róma II. rendelet hatálya alól kivett társasági jogi kérdések: a társasági jogból eredő kötelmi viszonyok (például a létrehozással, jogképesség, belső szervezet, feloszlatásával kapcsolatos kérdések) a tisztviselőknek és tagoknak a társaság kötelezettségeiért való személyes felelőssége a könyvvizsgálók felelőssége a társasággal szemben Helyette alkalmazandó: nemzeti kollíziós szabályok

10 Nmj tvr. 26.§ (2) (szerződésekre alkalmazandó kollíziós szabályok között)
„A társasági szerződést annak az államnak a joga alapján kell elbírálni, amelynek területén a társaság a tevékenységét kifejti. A jogi személyt alapító társasági szerződésre a jogi személy személyes jogát kell alkalmazni.” Felmerülő kérdések: Alapszabály? Alapító okirat? Jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra mit? Ha több állam területén fejti ki a tevékenységét? Mi értelme van egyáltalán a megkülönböztetésnek? Miért van a szerződéses viszonyok között? (vö: Czigler Dezső Tamás: Az európai nemzetközi (kollíziós) magánjog és családjog főbb kérdései. PhD értekezés, )

11 Jogi személy személyes joga
Érintett kérdéskörök: jogképesség, gazdasági minőség, személyhez fűződő jogok, tagok egymás közötti jogviszonyai. Fő kérdés: a jogi személy személyes jogának meghatározása. Bejegyzés elve – nyilvántartásba vétel elve Nmj tvr: bejegyzés elve DE: Gt: székhely elve

12 Hol van a társaság székhelye?
Gt: csak azokra a társaságokra vonatkozik, amelynek a székhelye Magyarországon van. Cégtörvény: 7.§ (1) „cég székhelye a cég bejegyzett irodája. A bejegyzett iroda a cég levelezési címe, az a hely, ahol a cég üzleti és hivatalos iratainak átvétele, érkeztetése, őrzése, rendelkezésre tartása, valamint ahol a külön jogszabályban meghatározott, a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítése történik.” Ettől eltérő lehet: központi ügyintézés helye

13 Nmj tvr: személyes jog (SORREND!)
Ahol a jogi személyt nyilvántartásba vették Ha több jog szerint vették nyilvántartásba, vagy nem vették nyilvántartásba: alapszabályban megjelölt székhelyen irányadó jog Ha az alapszabály szerint nincs székhely, vagy több székhelye van, és nem vették nyilvántartásba: központi ügyintézés helye.

14 Vö: Brüsszel I. 60. cikk: társaságok azon a helyen rendelkeznek székhellyel, ahol: a létesítő okirat szerinti székhelye, központi ügyvezetése, üzleti tevékenységének fő helye van. Róma I. 19. cikk: társaságok és más jogi személyek szokásos tartózkodási helye: központi ügyvezetés helye. Róma II. 23. cikk: jogi személyek és szervezetek szokásos tartózkodási helye a központi ügyvezetés helye.

15 Jogi személyek és letelepedés szabadsága
EUMSZ 49 és 54. szakaszai alapján: a letelepedéshez való jogot nem lehet korlátozni, illetve a nemzeti elbánás elvének rögzítése. EUB: 2 esetkör: A társaság az eredeti jogi személyisége megtartásával szeretné székhelyét áttenni egy másik államba, A társaság székhelyétől eltérő államban akar tevékenységet folytatni.

16 Jogi személyek – székhely-áthelyezés Daily Mail-ügy
Előzetes döntéshozatal (1988), brit b.k. Felek: Daily Mail and General Trust PLC, Egyesült Királyság Tényállás: A Daily Mail egy brit jog alapján bejegyzett, ott székhellyel rendelkező társaság. A társaság bizonyos vagyontárgyak értékesítését tervezte, amelynek adója az Egyesült Királyságban nagyon magas lett volna, ezért székhelyét és központi ügyintézésének helyét úgy akarta áthelyezni Hollandiába, hogy közben a társaság megtartja jogi személyiségét Nagy- Britanniában is. Az angol adóhatóság megtagadta annak az igazolásnak a kiállítását, amely a székhelyáthelyezéshez szükséges lett volna. Jogkérdés: egy társaság másik államba való székhely-áthelyezése kapcsán előírható-e, hogy a tagállamnak hozzájárulást kell ehhez adnia (különösen akkor, ha a székhely módosítása adójogi szempontokat érint)? Ítélet: a RSZ azt rögzíti, hogy az EK-n belül mindenkinek joga van a tagállamok bármelyikében társaságot létrehozni. Ebből nem következik az, hogy joga van arra is, hogy az egyik tagállam joga alapján létrehozott társaságot szabadon áthelyezze egy másik tagállam területére. A jogi személyiséget a tagállam keletkezteti, és a tagállamhoz kapcsolódik.

17 Jogi személyek székhely-áthelyezése Cartesio-ügy
Előzetes döntéshozatal (2008), Szegedi Ítélőtábla k. Felek: Cartesio Oktató és Szolgáltató Bt, Cégbíróság Tényállás: A bajai székhelyű szolgáltató kft. változásbejegyzési kérelmet nyújtott be a Cégbírósághoz, kérték az új székhely bejegyzését: Gallarate – Olaszország. A cégbíróság a kérelmet elutasította, mivel a magyar jog nem teszi lehetővé a székhely külföldre történő áthelyezését úgy, hogy a társaság személyes joga továbbra is a magyar jog maradjon. Jogkérdés: 1. Ha a cégbíróság közigazgatási hatóságként jár el, tekinthető-e bíróságnak? 2. Változott-e a Bíróság ítélkezési gyakorlata a Daily Mail ügy óta a székhelyáthelyezés kérdésében? Ítélet: az EUMSz továbbra is azonos értelmezési keretet jelent: valamely nemzeti jog szerinti társaság kizárólag azon nemzeti jog alapján létezik, amely szabályozza annak létrehozását és működését.

18 Jogi személyek székhelye Centros-ügy
Előzetes döntéshozatal (1999), dán b.k. Felek: Centros Ltd.(brit székhely), Dán kereskedelmi hatóság Tényállás: dán házaspár 1992-ben alapította a társaságot brit jog alapján, amely nem határoz meg minimális tőkeköveteleményeket. A társaság valós tevékenységet nem folytatott, de fióktelepet akar bejegyeztetni Dániában. A társaság szabályosan létrejött, a fióktelep létrehozásának EK jogi akadálya nem volt. Jogkérdés: az EK szerződéssel ellentétes-e ha egy tagállam arra hivatkozással tagadja meg egy szabályosan létrehozott társaság fióktelepének bejegyzését, mert az valószínűleg a helyi szabályok kijátszására alakult meg egy másik tagállamban? Ítélet: a Bíróság ítélkezési gyakorlatából az következik, hogy a tagállamok hozhatnak olyan intézkedéseket, amelyek célja a visszaélésszerű joggyakorlás megakadályozása, de önmagában az, hogy egy társaság a székhelye szerinti államban nem folytat tevékenységet, nem elégséges a csalárd magatartás bizonyítására. Egy tagállam nem kérdőjelezheti meg egy másik tagállam által szabályszerűen létrehozott társaság azon jogát, hogy más tagállamban fióktelepet hozzon létre.

19 Jogi személyek székhelye Überseering-ügy
Előzetes döntéshozatal (2002), német b.k. Felek: Überseering (holland alapítás, közben német székhely), Nordic Construction (német társaság) Tényállás: a felek között hibás teljesítés miatti per folyamatban, amelyben felmerült az az érv, hogy a holland társaság, amelynek tényleges székhelye Németországban van, a német társasági jog szabályai szerint nem is létezik, ezért nincs perképessége. (bejegyzés szerinti ország joga ellentétes a tényleges székhely szerinti ország jogával) Jogkérdés: megtagadható-e a jogképesség attól a társaságtól, amelyet más tagállamban szabályosan megalapítottak, és amely élve a letelepedés szabadságával más tagállamba helyezte át a székhelyét? Ítélet: a tagállamoknak kötelessége tiszteletben tartani a létesítés szerinti állam joga alapján az e társaságnak biztosított jogképességet és perképességet.

20 Jogi személyek székhelye Inspire Art-ügy
Előzetes döntéshozatal, holland b.k. Felek: Amszterdami Kereskedelmi- és Iparkamara, Hollandia (holland) és Inspire Art (brit) Tényállás: holland jogszabályi előírás vonatkozik a „formálisan külföldi vállalkozások”-ra, különösen a hitelezőket védő minimális tőkekövetelményekre és a tagi felelősségre. A Kamara megtagadta az Inspire Art regisztrációját arra hivatkozva, hogy nem felel meg a jogszabályoknak. Jogkérdés: korlátozhatja-e a tagállam a belső jogi elismerést a külföldi társaságok vonatkozásában úgy, hogy külön jogszabály vonatkozik a belföldön tevékenységet folytatni kívánó külföldi társaságokra (másodlagos letelepedés korlátozása), ha azok ténylegesen az alapítás szerinti államban nem folytatnak tevékenységet? Ítélet: azok az előírások, amelyek csak a formálisan külföldi vállalkozásokra állapítanak meg többlet-követelményeket, ellentétesek a közösségi joggal, mert akadályozzák a letelepedés szabadságát. A visszaélésszerű joggyakorlást csak az egyes eset körülményei alapján lehet megállapítani.

21 Személyhez fűződő jogok sérelme
Nmj tvr. 10.§ (3) a jogsértés helyén és idején irányadó jogot kell alkalmazni. Kisegítő szabály: ha a sérelmet szenvedettre a magyar jog kedvezőbb, e jogot kell alkalmazni Vagy-vagy: nem lehet keverni az alkalmazandó jogi szabályokat A személyiségi jogok tartalma, megsértésük esetkörei és tartalma minden államban más.

22 Az állam mint jogalany Immunitás elve: speciális rendelkezések vonatkoznak azokra az esetekre, amikor valamely állam közvetlenül érintett Főszabály: par in parem non habet iurisdictionem Fajtái: abszolút és relatív (funkcionális) immunitás Vizsgálni kell a tranzakciók (ügyletek) minőségét: ha kormányzati jellegű az immunitás érvényesül. Ha kereskedelmi jellegű, de célja közjogi, politikai tevékenységhez kapcsolódik, az immunitás megállapítható.

23 Állam, mint jogalany Nmj tvr 17.§. Az államra saját jogát kell alkalmazni. Kivételek: A külföldi jog alkalmazásához kifejezetten hozzájárult Tárgya külföldi ingatlan Tárgya külföldi érdekeltségű gazdasági társaságban való tulajdonszerzés Külföldi államra a magyar jogot csak viszonosság esetén lehet alkalmazni.

24 Állami immunitás Trendtex-ügy
Court of Appeal, 1977. Felek: Trendtex Trading Corporation (Svájc), Nigériai Központi Bank, képviselője az angol Midland Bank Ltd, amely a szerződést kötötte Tényállás: A Nigériai Központi Bank visszavonhatatlan akkreditívet nyitott tonna cement szállításának ellenértékeként a Trendtex számára. A szállítás idején Lagos kikötője túlzsúfolt volt, minden rakodóhely foglalt, és több száz hajó várt a kikötőben. Eközben Nigériában politikai rezsimváltás miatt az új kormányzat kiderítette, hogy sem a vételárra, sem a fekbér kifizetésére nincsen fedezete, ezért megtiltotta a banknak, hogy az akkreditíveket kifizesse. Jogkérdés: van-e joghatósága a bíróságnak a Nigériai Központi Bank elleni eljárásra, vagy a bankot immunitás illeti meg? Ítélet: bár a bank 100%-ban állami tulajdonban állt, az ügylet egyértelműen kereskedelemi célú volt. A bankot nem illeti meg az immunitás.


Letölteni ppt "Nemzetközi kollíziós magánjog Különös rész – Személyek joga"

Hasonló előadás


Google Hirdetések