Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK"— Előadás másolata:

1 ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK
Nyitott Bíróságok ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK Készítette: Dr. Hámori Attila Szegedi Ítélőtábla

2 I. A hatalmi ágak A demokrácia alapja a hatalommegosztás elve!
Elkülönül a törvényhozó, a végrehajtó és az ítélkező hatalom Ítélkező hatalom Végrehajtó hatalom Törvényhozó hatalom

3 A hatalmi ágak egyensúlya
A törvényhozói hatalom törvényekkel korlátozza a bírói hatalmat és kizárja őket a törvényhozásból. A törvényhozói hatalom törvényekkel korlátozza a végrehajtó hatalmat. A végrehajtó hatalom kegyelemmel és közkegyelemmel korlátozza a bírói hatalmat. A végrehajtó hatalom a törvényhozói hatalmat korlátozza a törvények vétójogával, esetleg a parlament feloszlatásának és új választások kiírásának a jogával. A bírói hatalom ellenőrzi a törvényalkotás alkotmányosságát és ezen keresztül a törvényalkotókat. A bírói hatalom a közigazgatási bíráskodásával, ügyészséggel ellenőrzi a végrehajtó és a törvényhozó hatalmat.

4 II. Az igazságszolgáltatási rendszer Magyarországon
Tág értelemben az igazságszolgáltatási rendszerbe tartozik: a bíróságok - bírák, ügyészség - ügyészek, ügyvédi kamara – ügyvédek, közjegyzői kamara – közjegyzők, jogtanácsosok – jogi előadók, bírósági végrehajtás, büntetés végrehajtás.

5 Melyek az igazságszolgáltatás alapelvei?
A bírói függetlenség elve Az igazságszolgáltatás bírói monopóliumának elve Az igazságszolgáltatás egységének elve A társasbíráskodás, az ülnökök részvételének elve A bírósági tárgyalás nyilvánosságának elve Az anyanyelv használatának elve Az ártatlanság vélelmének elve A védelem joga és az ügyvédség A jogorvoslati jogosultság elve A tisztességes eljárás elve

6 III. A bírósági rendszer
A bíróság dönt büntetőügyben, magánjogi jogvitában, törvényben meghatározott egyéb ügyben, továbbá a közigazgatási határozatok törvényességéről, az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközé-séről és megsemmisítéséről, a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapításáról.

7 (2013. január 1-től közigazgatási és munkaügyi bíróságok)
Hogyan épül fel a magyar bírósági rendszer? Kúria Négy szintű: Ítélőtáblák Törvényszékek, Fővárosi és 19 megyei Munkaügyi Bíróságok Fővárosi és 19 megyei (2013. január 1-től közigazgatási és munkaügyi bíróságok) Helyi bíróságok Kerületi bíróságok, városi bíróságok (2013. január 1-től járásbíróságok)

8 A bírói tanácsok összetétele: 1-3-5-7 bíró, ülnök:
A hatáskör és illetékesség (miért egy adott bíróságon indult az ügy) A bírói tanácsok összetétele: bíró, ülnök: általában: 1 hivatásos bíró ítélkezik, de van, amikor ülnökök is részt vesznek mindig bíró mellett! ülnök= nem jogász tanácstag, (esküdtszék: Magyarországon nincs).

9 A bíróság összetétele 1 bíró (egyes bíró)
pl. büntető ügyekben vétségi eljárásban, polgári ügyekben (kivéve pl. szabadalmi ügyek) 1 bíró+2 ülnök pl. munkaügyi perben, fiatalkorú elleni perben (ilyenkor egyik ülnök pedagógus) 2 bíró+3 ülnök „bonyolultabb” büntetőügyekben 3 hivatásos bíró ha fellebbeznek az ítélet ellen (büntető és polgári ügyben is) 5+2 bíró jogegységi határozat meghozatalakor

10 IV. A bíróságok központi igazgatása
OBH OBT Országos Bírói Tanács (OBT) az OBH elnökének tevékenységét felügyeli, ellenőrzi minden tagja bíró (14 főt a bírák küldöttgyűlése választ, törvénynél fogva tagja a Kúria elnöke) Jogilag és szervezetileg teljesen független az OBH-tól. Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke csak bíró lehet, végzi a bíróságok igazgatását, szervezi a bíróságok tevékenységét: pl. összeállítja a bíróságok költségvetését, javaslatot tesz a köztársasági elnöknek a bírák kinevezésére/felmentésére, beosztja/áthelyezi a bírókat.

11 V. Bíró – Ügyész – Ügyvéd A bíró a bírósági szervezet tagjaként az állami igazságszolgáltatás meghatározott területen és terjedelemben való gyakorlásával megbízott személy, jogi szakvizsgával rendelkező jogász, a bírói hatalom gyakorolója.

12 A legfőbb ügyész és az ügyészség törvényben meghatározottak szerint (1) jogokat gyakorol a nyomozással összefüggésben, (2) képviseli a közvádat a bírósági eljárásban, (3) felügyeletet gyakorol a büntetés-végrehajtás törvényessége felett.

13 Az ügyvéd a jogászi foglalkozások egyike
Az ügyvéd a jogászi foglalkozások egyike. Az ügyvéd a hivatásának gyakorlásával - törvényes eszközökkel és módon - elősegíti megbízója jogainak érvényesítését és kötelezettségeinek teljesítését, valamint közreműködik abban, hogy az ellenérdekű felek a jogvitáikat megegyezéssel intézzék el.

14 Az ügyvédekhez nagyon hasonló foglalkozás a jogtanácsos, azonban a legfontosabb különbség, hogy egyetlen munkáltató érdekeit képviseli, és nem megbízási, hanem munkaszerződés alapján.

15 VI. A bírák jogállása és a bírói életpálya
A bírák függetlenek. A bíró • ítélkező tevékenységében csak a jogszabályoknak van alávetve, • ítélkező tevékenységében nem utasítható, • nem lehet tagja pártnak, nem politizálhat, • nem lehet „mellékállása” (kivéve irodalmi, tudományos, oktatói munka), vállalkozása, • jogosult az anyagi függetlenségét biztosító fizetésre. A bírót a köztársasági elnök nevezi ki, a többi hatalmi ág (Országgyűlés, Kormány) ebben nem vehet részt.

16 A mentelmi jog alapján • a bírót az országgyűlési képviselővel megegyező mentelmi jog illeti meg; • a bíró ellen csak a köztársasági elnök hozzájárulásával lehet büntetőeljárást / szabálysértési eljárást indítani vagy folytatni; • szabálysértés esetén a bíró mentelmi jogáról lemondhat; • a bírót csak tettenérés esetén lehet őrizetbe venni vagy büntetőeljárási kényszerintézkedést alkalmazni: házkutatás, motozás; • a bírói tisztséget a bírói igazolvány tanúsítja a hatóság képviselői felé.

17 A bíróvá válás A bírói kinevezéshez szükséges • jogi egyetemi diploma
• bírósági fogalmazói/joggyakorlati idő: minimum 3 év • jogi szakvizsga; • bírósági titkári (vagy pl. ügyvédi, …)munka: min. 1 év • pályázat → rangsor • és további feltételek, többek között: minimum 30. éves életkor, büntetlen előélet, eredményes pályaalkalmassági vizsgálat, eskütétel.

18 A polgári peres eljárás
Felperes Alperes oka: a felperes és az alperes közötti jogi vita (sokféle lehet) pl.: tartozás, károkozás, birtokháborítás, öröklés, házasság felbontása, gyermekelhelyezés, ... a bíróság feladata: eldönteni, hogy a felperes igénye (a kereset) alapos-e.

19 A büntető eljárás a bíróság feladata: felmentés vagy elítélés
Vádló (ügyész) Vádlott+védő a bíróság feladata: felmentés vagy elítélés bűncselekmény megállapítása +büntetés kiszabása

20 VII. Erkölcsi norma – jogi norma
Az erkölcs fogalma alatt egy adott társadalom által régebbi tapasztalatok alapján összegyűjtött és helyesnek ítélt viselkedési szabályok összességét értjük. Az erkölcs szabályai a társadalmi normák egyik típusát jelentik. A jog fogalma: olyan magatartási szabályok összessége, amelyek keletkezése állami szervekhez kötődik, ennél fogva az adott társadalomban általánosan kötelezőek és érvényesülését az állami szervek végső soron kényszerrel biztosítják.

21 VIII. Jogrendszer – jogág
A jogrendszer fogalma: egy adott állam jogszabályainak összessége (hatályos joganyag). Szűkebb értelemben: a jogszabályok rendezett összessége, meghatározott elvek szerinti tagozódása. Tágabb értelemben: valamely ország jogi megoldásait jelenti, amely magába foglalja a jogszabályokat, a jogintézményeket, jogi döntések rendjét, vagyis az adott konkrét érvényes joganyagot.

22 a.) tradicionális (hagyományokon alapuló pl. iszlám jogrendszer)
Leggyakoribb felosztás alapján van: a.) tradicionális (hagyományokon alapuló pl. iszlám jogrendszer) b.) angolszász (common law jogrendszer: brit birodalom és USA) c.) kontinentális jogrendszer (az európai országok) megkülönböztetünk: germán (szláv, skandináv) latin (olasz, francia spanyol, latin-amerikai) jogrendszereket.

23 A jogág fogalma A jogszabályok minőségileg elkülönült, meghatározott struktúrával rendelkező csoportja, amely sajátos tartalommal és módszerrel szabályozza a jogalanyok magatartását társadalmi együttélés jogilag meghatározott körében.

24 A magyar jogrendszer tagozódása, a jogágak
Nemzetközi jog Polgári jog Alkotmányjog Polgári eljárásjog Közigazgatási jog Családjog Közigazgatási eljárási jog Munkajog Adójog Nemzetközi magánjog Szociális jog Társadalombiztosítási jog Büntetőjog Egyházi jog

25 IX. Közjog – Magánjog A közjog: a felek alá-fölé rendeltségén nyugszik, a közjogi testületnek egymáshoz, illetve a polgárokhoz való viszonyát szabályozza a közérdek biztosítása céljából. Tágabb értelemben: olyan jogviszonyokat szabályoznak, amelyek az egyes ember és az állam között keletkeznek. Szűkebb értelemben: közjognak csak az alkotmányjogot nevezik, amely állami főhatalom gyakorlásának módját, az állam és kormányformát, valamint az állampolgárok alapjogait állapítja meg.

26 A közjog legfontosabb területei: - Alkotmányjog - Büntetőjog - Közigazgatási jog - Adójog - Nemzetközi jog Alapvető elhatároló ismérv, hogy a közjoghoz tartozó jogágaknál a jogviszony egyik alanya mindig az állam (illetve valamely szerve).

27 A magánjog: a felek egyenjogúságán és melléren-deltségén alapszik, célja a magánérdek biztosítása. Olyan életviszonyokat szabályozó normák összessége, amelyek célja az egyes személyek magánérdekének biztosítása. A magánjog legfontosabb területei: - Polgári jog - Családjog - Szellemi oktatások joga - Társasági jog - Értékpapír jog

28 X. Anyagi jog – Eljárási jog
Az anyagi jog: azoknak a jogi normáknak az összessége, amelyek meghatározzák a jogalanyok követendő magatartásának tartalmát (az alanyi jogokat és az alanyi kötelezettségeket) Az alaki (eljárási) jog: - az anyagi jog érvényesülését szolgálva - eljárási rendet állapít meg az eljáró állami szervek és az állampolgárok számára, valamint meghatározza az anyagi jogszabályok kikényszerítésének módját.

29 XI. Jogforrások - egyrészt jelenti: magát a jogszabályt másképpen külső jogforrás: az a forma, amelyben a jogszabály megjelenik, amelyben kötelező ereje és más jogszabályokhoz való viszonya megtestesül. pl. - alkotmány (Alaptörvény) - törvény - rendelet - másrészt jelenti: a jog megalkotóját, létrehozóját, vagyis azokat az állami szerveket, amelyek a jogszabályok tényleges kibocsátására jogosultak. másképpen: belső jogforrás: azok a szervek tartoznak amelyek jogszabály alkotásra felhatalmazást kaptak. Jogalkotó szervek: - Országgyűlés - a Kormány - a Kormány elnöke és tagjai, - az önkormányzatok.

30 Jogalkotásra nem csak egyetlen szerv jogosult
Jogalkotásra nem csak egyetlen szerv jogosult. Jogalkotó állami szervek és az általuk kibocsátott jogszabályok a következők: a.) az Országgyűlés alkotmányt és törvényt, b.) a Kormány rendeletet, c.) a Kormány elnöke és tagjai rendeletet, d.) az önkormányzatok rendeletet bocsáthatnak ki.

31 Az Alaptörvény: a legfontosabb szintű jogszabály, amelyből mindenmás jogalkotó szerv hatásköre származik. A törvény: az országgyűlés által kibocsátott aktus, amely általában normatív tartalmú, de kivételesen lehet nem normatív - egyedi - aktus is. Kormányrendelet: - törvényi felhatalmazás alapján, valamely törvény végrehajtására, - maga feladatkörében kerül kiadásra.

32 A miniszterelnök által kibocsátott rendelet.
Ezzel egy tekintet alá esik a miniszteri rendelet, amellyel az adott miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó kérdések szabályozhatók. Kiadható mindkettő törvény vagy kormányrendelet végrehajtására. (Törvényben vagy kormányrendeletben kapott felhatalmazás alapján.) Az önkormányzati rendelet: - törvény vagy kormányrendelet felhatalmazása alapján, annak végrehajtására, - magasabb szintű jogszabályban nem rendezett társadalmi viszonyok rendezésére. Kiemelendő, hogy az alacsonyabb szintű jogszabály nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal.

33 A kihirdetés és a közzététel a jogszabályok érvényességének elengedhetetlen feltétele.
A jogszabályokat a Magyar Közlönyben kell kihirdetni. A Magyar Közlöny tartalmazza - a jogszabályokat, - a nemzetközi szerződéseket, - az Országgyűlés és a Kormány határozatait és jogi iránymutatásait, - a Kúria jogegységi határozatait, - a személyi kérdésekben hozott döntéseket, ideértve a köztársaság elnöke és a Kormány által adományozott kitüntetéseket is. A Határozatok Tára hivatalos lap, a Kormánynak azokat a határozatait közli, amelyeknek közzétételét a Kormány elrendelte. A minisztérium az utasítások és a jogi iránymutatások közzététele céljából hivatalos lapot adhat ki. pl. Belügyi Közlöny, Pénzügyi Közlöny stb. A miniszteri rendeleteket az illetékes minisztérium tárcaközlönyében is közzéteszik. A miniszteri utasítások csak ezekben a közlönyökben találhatók. Az önkormányzatoknak is van hivatalos lapja, közlönye, illetve a helyben szokásos módon kell kihirdetni.

34 A jogszabálygyűjtemények
A jogszabályok megismerését, a jogalkalmazói munka megkönnyítését szolgálják a jogszabálygyűjtemények. Hivatalosak: a Törvények és a Rendeletek Hivatalos Gyűjteménye, a Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Nemzeti Jogszabálytár A Nemzeti Jogszabálytár a Kormány rendeletében meghatározott tartalommal és honlapon, elektronikus közszolgáltatásként működő, bárki számára térítésmentesen hozzáférhető, egységes szerkezetű szövegeket tartalmazó elektronikus jogszabálygyűjtemény. Nem hivatalos: egy-egy jogág hatályos joganyagát tartalmazzák (pl. Alkotmányjogi jogszabálygyűjtemény)

35 A jogszabályok megjelölése
A jelölésből ki kell tűnnie: - a jogalkotó szerv jellegének, a jogalkotó megnevezésének, neve rövidítésének, - a jogi norma formájának, - a jogszabály számának, megnevezésének és címének, - a kihirdetés idejének.

36 A törvényt: évszámmal, sorszámát római számmal kell jelölni, pl. 1990
A törvényt: évszámmal, sorszámát római számmal kell jelölni, pl évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról. A kormányrendeletet: folyó arab sorszámmal, amit a évszámmal törjük, zárójelben feltüntetjük a kihirdetés hónapját, napját, a zárójel után Korm. r. rövidítéssel jelöljük, pl. 191/1996. (XII.17.) Korm. rendelet a fővárosi, megyei közigazgatási hivatalokról. A miniszterelnöki és miniszteri rendelet: a kormányrendelethez hasonlóan jelöljük azzal az eltéréssel, hogy a minisztérium hivatalos rövidítésére kell utalni, pl. 12/1987. (XII.29.) IM rendelet a jogszabályszerkesztésről.

37 A jogszabály hatálya a. Az időbeli hatály: azt fejezi ki, hogy a jogszabály csak bizonyos időbeli korlátok között érvényes. A jogszabályban meg kell határozni a hatálybalépésének napját. A jogszabály egyes rendelkezéseinek hatálybalépésére különböző időpontokat is meg lehet állapítani. Általános elv, hogy a jogszabályoknak visszaható hatálya nincs. (Nullum crimen sine lege elve.)

38 b. A jogszabály területi hatálya Tartalmilag azt jelenti, hogy az mely földrajzi területen alkalmazandó. Azt a földrajzi területet jelzi, ahol a jogszabály az életviszonyok tényleges alakítója lehet. A központi szervek általában az ország egész területére kiterjedően rendelkeznek, de hozhatnak olyan jogszabályt is, amely az ország meghatározott területére nézve hatályos. Az önkormányzatok csak működési területükre kiterjedően rendelkezhetnek.

39 c. A jogszabály személyi hatálya
A jogalanyoknak azt a körét értjük, amelyre a jogok és a kötelezettségek vonatkoznak. A jogszabályok általában hatályosak az ország területén tartózkodó külföldi állampolgárokra is. Ha nem, ennek a jogszabályból ki kell tűnnie. A külföldön tartózkodó magyar állampolgárokat is kötelezik a magyar jogszabályok. Ütközések ilyenkor adódhatnak a magyar és a tartózkodási hely szerint illetékes ország joga között. Ezekkel a kérdésekkel a nemzetközi jog köz- és magánjog foglalkozik.

40 Nemzetközi szerződések a jogforrások rendszerében
Az államok között széles körű kapcsolatok szükségszerűvé teszik, hogy együttműködésüket, illetve annak meghatározott részeit a nemzetközi szerződésbe foglalják. E szerződésekből jogok és kötelességek származnak a felekre, az államokra Az államok a nemzetközi szerződésekben jórészt közvetlenül, egymás irányába vállalnak kötelezettségeket és teljesítik azokat. Azokat a nemzetközi szerződéseket, amelyek a magánszemélyek és a jogi személyek számára közvetlenül és általános érvénnyel állapítanak meg jogokat és kötelességeket törvénnyel, kormányrendelettel vagy miniszteri rendelettel ki kell hirdetni.

41 A nemzetközi szerződések kihirdetésükkel a belső jog forrásává válnak: a kihirdetéssel hárítanak jogokat, kötelezettségeket a magánszemélyekre, az állami szervekre. A nemzetközi szerződéseket a hivatalos lapban kell kihirdetni, illetve közölni. A magyar jogforrási rendszer a nemzetközi jog és a belső jog egymáshoz való viszonyának megítélésében a nemzetközi szerződések elsőbbségéből indul ki.

42 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK"

Hasonló előadás


Google Hirdetések