Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Ismeretelmélet I..

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Ismeretelmélet I.."— Előadás másolata:

1 Ismeretelmélet I.

2 Propozicionális tudás és gyakorlati tudás
Tudom, hogy a BME Budapesten van. Tudom, hogy felvettem a Filozófia tantárgyat. Tudom, mikor születtem. – Ezek a propozicionális tudás esetei. Tudásom tárgya valamilyen kijelentés [propozíció].* Ez a tudás tények vagy igazságok ismeretében áll. Tudok úszni. Tudok angolul. Tudom, hogyan kell rántottát készíteni. – Ezek a gyakorlati tudás (képesség-tudás, tudni-hogyan, know- how) esetei. Ilyen tudással akkor rendelkezünk, ha képesek vagyunk bizonyos tevékenységekre. A gyakorlati tudás meglétéhez nem szükséges és nem is elégséges az adott tevékenységre vonatkozó propozicionális tudás.** Hallgató a ZH előtt: „Tudom az ismeretelméletet.” – Ez melyik fajtába tartozik?*** * A propozíció itt NEM javaslatot jelent., hanem kijelentést, azaz kimondott mondat tartalmát. Azért beszélünk kijelentésről mondat helyett, mert az ismeretelmélet elvonatkoztat attól, hogy tudásunk kifejezésére milyen nyelvet használunk. Én is tudom, hogy a fa úszik a vízen, és Platón is tudta ezt. De én nem tudok ógörögül, Platón pedig nem tudott magyarul. Azért mondhatjuk mégis, hogy ugyanazt tudjuk, mert amit tudunk (azaz tudásunk tárgyát) nyelvtől független dolognak fogjuk fel. A propozíció vagy kijelentés az, amit különböző nyelvek egymásba lefordítható mondatai kifejeznek. ** Mondjuk valaki mindent tud a biciklizés fizikájáról: ismeri az összes releváns egyenletet, és simán ki tudja számítani, hogy ilyen és ilyen gyorsulású balra dőlés esetén hány fokkal kell elmozdítani a kormányt. Ettől azonban nem fog tudni biciklizni (a propozicionális tudás nem elégséges feltétele a gyakorlati tudásnak). Másfelől pompásan lehet biciklizni anélkül is, hogy az ember bármit tudna a biciklizés fizikájáról (a propozicionális tudás nem szükséges feltétele a gyakorlati tudásnak). *** Inkább gyakorlati: emlékezni kell az anyagra, és a képesnek kell lenni megállapítani, hogy az adott kérdéshez milyen választ tartozik. Például ha valaki bemagolja az anyagot anélkül, hogy bármit értene belőle, akkor biztosan gyakorlati tudásról van szó. De az is lehetséges, hogy valaki tökéletesen érti az anyagot, csak éppen semmivel sem ért egyet benne. Ebben az esetben – mint mindjárt látni fogjuk – nem rendelkezik propozicionális tudással. A tipikus esetben azonban annak, aki tudja az ismeretelméletet, propozicionális tudása is van.

3 Mi a propozicionális tudás?
Mik a tudás szükséges és elégséges feltételei? Mit írjunk a … helyére az alábbi? S személy akkor és csak akkor tudja K kijelentést, ha … Gondolkodjunk el az alábbi példákon: 1. Tudja-e Angela Merkel, hogy a BME filozófia kurzusa piszok jó? 2. Tudja-e Angela Merkel, hogy Magyarország fővárosa Miskolc? 3. Tudja-e a babonás diák, hogy rosszul fog sikerülni a vizsgája, ha pusztán azért hiszi ezt, mert fekete macska szaladt át előtte az úton, de a vizsgája tényleg rosszul sikerül?* 1. Nem: Angela Merkelnek soha egyetlen gondolata nem volt még a BME filozófia kurzusáról, ezért nem hisz semmi ilyesmit. – Ennélfogva szükséges feltétel, hogy S higgye K-t. 2. Nem: csak azt lehet tudni, ami igaz. – Ennélfogva szükséges feltétel, hogy K igaz legyen. 3. Nem: igazat hisz, de ez csak a véletlen műve, mert a babonaságból nem jön tudás. A tudásban benne foglaltatik, hogy S nem pusztán véletlenül hisz egy igaz kijelentésben. A véletlenszerűség kizárására a leggyakoribb javaslat az, hogy a tudáshoz igazolás kell: szükséges feltétel, hogy S K-ban való hite igazolt legyen.

4 Tudás = igazolt igaz hit
S akkor és csak akkor tudja, hogy K, ha: (i) S azt hiszi, hogy K, (ii) K igaz, (iii) S K-hite igazolt. Röviden: a tudás igazolt, igaz hit. Láttuk, hogy e feltételek szükségesek. De vajon elégségesek-e? Vajon minden olyan esetben, amikor S személy és K kijelentés eleget tesz (i)-(iii) feltételeknek, igaz, hogy S tudja K-t?

5 A Gettier-probléma Van egy bárány a mezőn.
(i) A srác azt hiszi, hogy van egy bárány a mezőn. (ii) Igaz, hogy van egy bárány a mezőn. (iii) A srác igazoltan hiszi, hogy van egy bárány a mezőn. De tudja-e, hogy van egy bárány a mezőn? A legtöbbek szerint nem. Vagyis a fenti három feltétel nem elégséges feltétel a tudáshoz.* * Pár további Gettier-példa. A Ford-tulajdonos. Egyik kollégád, Lajos rajong a Fordért. Mindig is Fordja volt, és épp most láttad kiszállni egy Fordból. Ebből arra következtetsz, hogy egyik kollégádnak Fordja van. Lajosnak azonban nincs Fordja: a hétvégén ripityára törte, s most egy bérelt kocsit vezet. Van azonban egy másik kollégád, akivel két szónál többet nem váltottál, és semmit nem tudsz a kocsijáról, s neki csakugyan Fordja van. Az álló óra. Pontban 12 órakor ránézel a faliórára, amely 12 órát mutat, ezért azt hiszed, hogy 12 óra van. De az óra 24 órával korábban megállt. A féltékeny férj. Alfonz hiába hívja a feleségét a munkahelyén: azt mondják, aznap már vissza sem jön. Amikor megkérdezi, mit csinált aznap, a felesége azt feleli, késő estig az irodában volt. Alfonz átkutatja felesége fiókját, s megtalálja benne egy szálloda parkolójának számláját, és talál egy doboz gyufát is a szálloda emblémájával. Ebből arra következtet, hogy a felesége hűtlenkedik. Ebben is igaza van, csakhogy a felesége, hűtlenségének semmi köze a szállodai látogatáshoz. A felesége azért hazudott, és azért járt a szállodában, hogy születésnapi meglepetéspartit szervezzen neki. Két vitatottabb eset. A meggyilkolt diktátor. Fruzsina azt olvassa az újságban, hogy Abszurdisztán diktátorát meggyilkolták, s ezt el is hiszi. Az újságot azonban még az éjszaka újranyomták, mert a legfrissebb abszurdisztáni hírek szerint a diktátor testőre halt meg. Fruzsinának tévedésből kézbesítették az eredeti újságot. Csakhogy az abszurdisztáni hír megtévesztés: a diktátort valóban megölték, de a stábja ezt eltitkolja, és egy hasonmással helyettesíti. A hamis csűrök. Kocsija ablakán kinézve Abigél egy csűrt lát, s azt hiszi, hogy az egy csűr. Ez igaz is. Ám az út mentén látható csűrök arrafelé mind papírmasé utánzatok, melyeket egy filmforgatás miatt építettek fel, és elfelejtettek elbontani. Közel s távol az az egyetlen igazi csűr, amelyet Abigél most lát.

6 Infallibilis igazolás
Egy lehetséges válasz az, hogy a példák szereplő igazolások nem elég erősek. A tudáshoz megkövetelt igazolásnak infallibilisnek [tévedhetetlennek] kell lennie. Egy K kijelentés melletti igazolás akkor és csak akkor infallibilis, ha senki nem rendelkezhet ezzel az igazolással anélkül, hogy K igaz lenne. Ennek megfelelően a (iii) feltételt így kell módosítanunk: (iii+) S K-hite infallibilisen igazolt. Elfogadható válasz ez? Hogy eldöntsük, fussunk végig azon, hogy tudásunknak milyen forrásai vannak.

7 Tudásunk forrásai Elsődleges források (amelyek nem korábbian megszerzett hitekből vezetnek további hitekre): észlelés introspekció: gondolatainkról, érzéseinkről tudósít ??? (a priori) intuíció: absztrakt (matematikai, filozófiai) igazságok megragadása * Másodlagos források (amelyek már megszerzett hiteket őriznek meg, ill. a korábbi hitekből új hitekre vezetnek): emlékezet következtetés tanúbizonyság * Az a priori, azaz a tapasztalatra nem támaszkodó intuíció nem tévesztendő a hétköznapi értelemben vett intuícióval. Intuíción a hétköznapi használatban azt értjük, amikor tudatos erőfeszítés nélkül, mintegy villanásszerűen eszünkbe jut valami, és nem, vagy csak nagy erőfeszítés árán tudjuk rekonstruálni, hogy miért jutottunk erre a gondolatra. Például nem tudsz franciául, de felismered, hogy melletted franciául beszélnek. Honnan? Nem tudod megmondani. Az „olyan franciáson hangzott” nem informatív válasz. Ez a fajta intuíció azonban a tapasztalaton alapul. Hallottál francia beszédet, s kiszűrtél bizonyos vonásokat, amelyeket nem tudsz megnevezi, de e vonások révén ismered fel a francia beszédet. Manapság kevesen gondolják, hogy van ilyen képességünk, s absztrakt igazságokra vonatkozó tudásunkat inkább az észlelésből és a következtetésből eredeztetik. A naturalisták különösen elutasítóak ezzel szemben. Ennek hátterében az áll a gondolat áll, hogy amit meg tudunk ismerni, azt a tudományban használatos módszerekkel ismerhetjük meg, márpedig a tudományos ismeret végső soron észlelésen alapul. A században az empiristák és a racionalisták között zajló vita egyik tétje az volt, hogy létezik-e a priori intuíció. A racionalisták (pl. Descartes) úgy gondolták, hogy igen, az empiristák tagadták ezt. A mai naturalisták inkább az empiristák leszármazottai.

8 Az észlelés megtéveszthet
A két függőleges vonal egyforma hosszú, az A és B négyzetek azonos színűek. Az ilyen tévedések azt sugallják, hogy az érzékszervi észlelés nem – vagy legfeljebb speciális esetekben – nyújt infallibilis igazolást.

9 Az induktív következtetés nem infallibilis
Induktívnak azokat a következtetéseket nevezzük, ahol a konklúzió a premisszákhoz képest új információt tartalmaz. Eddig egyetlen BME-s filozófia kurzuson sem fordult elő, hogy az összes hallgató teljesítette volna. Ezen a kurzuson is lesz olyan hallgató, aki nem teljesíti. Bivalyerős induktív következtetés, de a premissza igazsága nem jelent tökéletes garanciát a konklúzió igazságára.

10 A tanúbizonyság sem 2014. augusztus 9-én a Missouriban lévő Fergusonban Darren Wilson rendőr több lövéssel megölte a 18 éves, fekete Michael Brownt. Íme a tanúk igen/nem/nem láttam válaszai a vádesküdtszék kérdéseire.* A kérdések balról jobbra: Odarohant-e MB a rendőrhöz vagy a rendőrautóhoz? Benyúlt-e MB a rendőrautóba, vagy került-e bármilyen módon közvetlen kapcsolatba vele? DW rálőtt-e ismételten MB-re, mikor az a földön feküdt? A derekához nyúlt-e MB? Szemben állt-e MB DW-vel, amikor rálőttek? Elfutott-e MB DW-től, amikor rálőttek? Térdelt-e MB, amikor rálőttek? Felemelte-e a kezét MB, amikor rálőttek? Hány lövés dördült el?

11 Miről lehet infallibilis igazolásunk?
A többi forrás hasonlóképpen megcsalhat introspekció – öncsalás emlékezet – konstruktív folyamat, amely torzításokhoz vezethet a priori intuíció – (ha létezik egyáltalán) olykor tévedésekhez vezet (pl. Csak egyféle végtelen van.) Ráadásul tudásunk oroszlánrésze tanúbizonyságból származik, s a tanúbizonyság nem nyújt infallibilis igazolást. A maradék oroszlánrésze az észlelésből – ami legfeljebb bizonyos körülmények között nyújt infallibilis igazolást –, és induktív következtetésből, amely soha nem infallibilis. Ennek fényében hiteink között alig akad olyan, amely infallibilisen igazolt.

12 Az infallibilizmus elvetése
Mindezek alapján, ha a tudás feltételéül szabjuk az infallibilis igazolást, akkor szinte semmit nem tudunk. Ez jó ok arra, hogy a Gettier-problémát ne az infallibilizmus révén – azaz ne (iii+) elfogadásával – próbáljuk megoldani. Ehelyett fogadjuk el ezt: (iv) Az S K-hitének igazsága és igazoltsága közti kapcsolat nem a véletlen műve. Sajnos ezzel valójában nem megválaszoljuk, hanem csak megcímkézzük a Gettier-problémát. A megoldáshoz meg kellene magyaráznunk, hogy a kapcsolat mikor nem „a véletlen műve”.

13 Az regresszus-érv 1. – Honnan tudod, hogy a pálinkafőzés újra adóköteles? – Olvastam az neten. – És azt honnan tudod, hogy a portál, ahol olvastad, megbízható információkkal rendelkezik erről? A „honnan tudod” kérdésekkel igazolást kérnek tőlünk. Igazolás gyanánt olyan kijelentést vagy kijelentéseket adunk meg, amelyekből a kérdéses kijelentés következik.* Egy-két ilyen forduló után a kérdező vagy megelégszik a válasszal, vagy megtámadja következtetésünket. Mi lenne, ha tovább kérdezne, és minden válaszra újra és újra rákérdezne?** A regresszus-érv*** szerint, ha végiggondoljuk a lehetőségeket, kiderül, hogy semmit sem tudunk. * Igazolás gyanánt legtöbbször csak egy kijelentést adunk meg, az igazolás legfontosabb mozzanatát. Pl. „Honnan tudod, hogy Bélának nem sikerült a vizsgája?” „Nagyon lógatja az orrát”. Abból, hogy Béla lógatja az orrát, csak további kijelentéssekkel kell együtt következik, hogy megbukott, pl. „Béla hajlamos az orrát lógatni egy sikertelen vizsga után”, „Bélának nincs más oka, hogy lógassa az orrát.” De nehéz és hosszadalmas lenne az összes ilyen további kijelentést felsorolni, s bízhatunk abban, hogy az igazolást kérő maga is kitalálja, milyen más kijelentésekre lenne szükség. ** Ha valaki valamilyen elsődleges tudásforrásra hivatkozik az igazolás során, pl. azt mondja, hogy látta vagy hallotta ezt és ezt, akkor nem nagyon szoktunk tovább kérdezni, mert az ilyen kérdésekre nem nagyon tudjuk, hogyan kell válaszolni. „Honnan tudod, hogy láttad?” – erre leginkább csak tátogni tudunk. Látni kell azonban, hogy az ilyen kérdések is értelmesek. Előfordulhat, hogy az illető valójában mást látott, vagy éppenséggel hallucinált. Ezért, bár a kérdezés folytatása szokatlan, azaz idegen köznapi igazolási gyakorlatunktól, nem hibás. *** A regresszus-érvet Sextus Empiricus fogalmazta meg a 2. században, de valószínűleg jóval korábbról származik. Agrippa-trilemmának és Münchausen-trilemmának is nevezik. Ez a korábban vett álom-argumentumhoz hasonlóan szkeptikus érv: annak megmutatására irányul, hogy semmit nem tudunk.

14 A regresszus-érv 2. A következtetéses igazolások láncolata vagy
igazolatlan hittel végződik, vagy a végtelenbe nyúlik, vagy kört alkotva visszakanyarodik önmagába. Egy következtetés csak akkor igazol, ha igazolt kijelentésből indul ki. a) esetben ezért egyetlen hit sem igazolt.* b) esetben szintén nem, mert egy hit csak akkor lehetne igazolt, ha végtelen számú másik hit is igazolt lenne. c) esetben azért nem, mert egy igazolás nem lehet körben forgó.** Így nincsenek igazolt hiteink. Mivel pedig a tudás megköveteli az igazolást, nem tudunk semmit. * Honnan tudod, hogy a pálinkafőzés újra adó köteles? – Tudom és kész. – Ezt aligha fogadnánk el igazolásnak. ** Honnan tudod, hogy Béla nem hazudik? – Géza azt mondta. – És honnan tudod, hogy Géza nem hazudik? – Béla azt mondta. – Ez sem igazolás: Bélának végső soron csak akkor hihetünk, ha hihetünk Bélának.

15 Fundácionalista válasz
A fundácionalista igazolás-elmélet szerint a)-b)-c)-n kívül van egy negyedik lehetősége is: A következtetéses igazolások láncolata közvetlenül igazolt hitekben végződik. A közvetlen igazolás valamilyen elsődleges tudásforrásból származik: (érzékszervi) észlelésből, introspekcióból, vagy a priori intuícióból. Ezek közül a legfontosabb az észlelés – az introspekció mentális állapotainkról tudósít, az a priori intuíció létezését pedig legtöbben elutasítják. A fundácionalizmus mai változataiban a közvetlen igazolás fallibilis. .

16 A fundácionalista kép A fundácionalizmus melletti legfontosabb érv az, hogy érthetővé teszi, hogy az igazolás miért szokott az észlelésből származott hitekben végződni, ti. hogy miért nem szoktunk igazolást kérni ill. adni az olyan hitekre, mint „A tanár most vetít” vagy „A tanár most beszél”.

17 Koherentizmus: egy példa
A portás, a postás, a pizzafutár, a szomszéd és a szerető is azt vallja, hogy a férj a gyilkosság időpontjában a házban tartózkodott. De: a portás épp csak egy futó pillantást vetett a belépőre. A postás erősen rövidlátó. A pizzafutár a sötét lépcsőházban találkozott vele. A szerető csak pár szót hallott, amely kevés az azonosításhoz. A szomszéd rosszindulatú szemétláda, és köztudottan haragban van a férjjel. Minden egyes tanúvallomás önmagában kétes értékű. De a kétes értékű vallomásuk egybecsengésük (koherenciájuk) révén felerősítik egymást.

18 A koherentista válasz 1. A koherentizmus szerint az regresszus-érv túl gyorsan írja le a c) lehetőséget, ti. hogy ha egy hit igazolása során idővel visszajutunk ugyanahhoz a hithez, akkor az nem igazolt. A koherentizmus szerint egy hit akkor igazolt, ha egy átfogó és koherens nézetrendszer része . Egy H hit igazolásának két mozzanata van: H kikövetkeztethető hitek valamilyen rendszeréből – ez mutatja meg, hogy része a rendszernek. A rendszer átfogó (tartalmas) és koherens (mentes az ellentmondástól, a benne szereplő hitek kölcsönösen támogatják egymást) – ez mutatja meg, hogy a rendszer igazolt.

19 A koherentista válasz 2. Egy bizonyos körkörösség van az igazolásban: H-t egy hitek egy rendszere alapján igazoljuk, de H maga is hozzájárul a rendszer igazolásához. Ez azonban holizmus*, nem hibás körforgás. koherentista holizmus pizzafutár szomszéd portás postás szerető * Holizmusnak az olyan felfogásokat nevezik, amelyek az egészre, nem pedig a részekre helyezik a hangsúlyt. Az igazolással kapcsolatos holizmus azt jelenti, hogy hitek a rendszer igazolása elsődleges a benne szereplő hitek igazolásához képest. Vagyis az egyes hitek azért igazoltak, mert egy igazolt rendszerhez tartoznak, nem pedig fordítva (ti. a rendszer azért igazolt, mert elemei igazoltak)- hibás körforgás pizzafutár szomszéd portás postás szerető

20 A koherentista kép A koherentizmus melletti egyik legfontosabb érv, a tudományos elméletek igazolásánál nem jelölhető ki jól meghatározott tapasztalati bázis. Bár vannak kísérleti bizonyítékok, a mérési eredmények csak akkor szólnak egy adott elmélet mellett, ha számtalan más elméletet adottnak tételezünk fel. Azonban ezeknek az elméleteknek is igazoltaknak kell lenniük, ami újabb kísérleti bizonyítékokat feltételez, amelyek értelmezése újabb elméleteket feltételez, és így tovább. Az elméletek igazolása ezért végső soron azon alapul, hogy elméleteink összessége átfogó és koherens képet nyújt a világról.

21 A koherentizmus problémája
Brad Pittnek hívnak. Játszottam a Blöffben. Angelina Jolie-val élek… Brad Pittnek hívnak. Játszottam a Blöffben. Angelina Jolie-val élek… Mivel pontosan ugyanazt gondolják, hiteik rendszere egyformán koherens. Akkor hiteik egyformán igazoltak?

22 Fundácionalizmus vs. koherentizmus
A koherentizmus számára komoly kihívás, hogy miként adható megnyugtató választ az észlelésből származó hitek kiváltságos státuszára, ti. hogy ezeket a hiteket igazoltabbnak tekintjük a tapasztalattól távolabbi, elméletibb jellegű hiteknél. A koherentizmus szerint viszont minden hit ugyanolyan módon igazolt, ti. azáltal, hogy egy koherens rendszerhez tartozik. Akkor hogyan lehetnek az észlelési hitek igazoltabbak? A fundácionalizmusnak ugyanakkor némi engedményt kell tennie a koherentizmusnak: bizonyos hitek együttesen, rendszerként nyerik el az igazolást. Most egy másik alapvető szembenállásra térünk át.

23 Hárman a pályaudvaron Alfréd, Dezső és Lajos mindhárman vonatra várnak. Megszólal a hangosbeszélő, s mindhárman azt vélik hallani, hogy a vonat félórát késik, s ennek nyomán el is hiszik, hogy a vonat félórát késik. Alfrédnek nincs oka kételkedni a hallásában, és valóban pompásan hall. Dezső a gépi hangokat rosszul érti, és ezt tudja is magáról. Lajos a gépi hangokat rosszul érti, azonban erre mindeddig nem figyelt fel (mondjuk halláskárosodása nagyon friss). Alfréd hite igazolt, Dezsőé nem. De mi a helyzet Lajossal? Igazoltan hiszi, hogy a vonat félórát késik?

24 Internalizmus vs. externalizmus
Igen – Lajos pontosan ugyanolyan bizonyítékoknak van tudatában, mint Alfréd, és neki sincs oka kételkedni abban, hogy jól hall. Álláspontját a rendelkezésre álló bizonyítékok fényében körültekintően alakítja ki, ezért hite igazolt. Nem – Lajosnak rossz a hallása. A rossz hallás akkor sem igazol, ha valaki nincs tudatában annak, hogy rossz a hallása. Az internalizmus szerint az igazolásban csak olyan tényezők játszhatnak szerepet, amelyet a személy elvben tudatosíthat.* Az externalizmus szerint olyan tényezők is szerepet játszhatnak, melyek elvileg sem tudatosíthatók. * Reflexió útján tudatosíthatjuk érzéki benyomásainkat, emlékeinket, hiteinket, stb. Lajos, akinek halláskárosodása friss, azonban hiába töri fel a fejét a pályaudvaron ülve, sehogy sem ismerheti fel, hogy rosszul hall. Az, hogy az internalista szerint ebben a konkrét szituációban Lajos nem tudatosíthatja, hogy rosszul hall, s ezért ez nincs kihatással hiteinek igazoltságára, természetesen nem jelenti azt, hogy az internalista szerint soha nem befolyásolja az igazolást, ha valaki rosszul hall. Tegyük fel, hogy a vonatról leszállva, Lajos megint hallja a hangosbeszélőt, és úgy érti, hogy a késés miatt visszatérítik a jegy árát. Alfréd erősködik, hogy dehogyis: éppen hogy azt mondták be, hogy nem térítik vissza. Mennek a pénztárhoz, ahol rövid úton elhajtják őket. Úgy tűnik rosszul értettem, gondolja Lajos. Egy-két hasonló eset után felötlik benne, hogy baj lehet a fülével. Orvoshoz megy, és kiderül, hogy csakugyan halláskárosodásban szenved. Ha később Lajos a egy hasonló szituációban egyedül a hangosbeszélő alapján alakítja ki a hitét, és nem gyűjt további bizonyítékokat (pl. nem kérdezi meg a mellette ülőt, hogy mit mondtak be), akkor ez a vélekedése igazolatlan lesz. Mivel immár tudatosíthatná, hogy rosszul hall, ez befolyásolja vélekedésének az igazoltságát.

25 Kétféle igazolásfogalom
Az internalista szemében igazoltan hinni annyi, mint álláspontunkat a rendelkezésre álló bizonyítékokat gondosan számba véve, súlyukat körültekintően mérlegelve kialakítani; magyarán: felelősségteljesen gondolkodni. Számításba venni és mérlegelni csak olyan dolgokat tudunk, amiket tudatosíthatunk. Az internalisták jellegzetes példái azok, amelyekben többé-kevésbé tudatosan átgondolt érvek alapján jutunk valamilyen meggyőződésre. Az externalista szerint akkor hiszünk valamit igazoltan, amikor meggyőződésünk egy olyan mechanizmus eredménye, amely helyesen képezi le a külvilágot. Az externalisták jellegzetes példái az észlelési hitek.

26 Az externalizmus egyik változata: a megbízhatóság-elmélet 1.
S személy H-hite akkor és csak akkor igazolt, ha (i) megbízható hitfüggetlen kognitív folyamat* eredménye vagy (ii) feltételesen megbízható hitfüggő kognitív folyamat eredménye, s a folyamat bemenetéül szolgáló hitek igazoltak. Egy kognitív folyamat akkor és csak akkor megbízható, ha magas statisztikai valószínűséggel eredményez igaz hiteket. * A „kognitív folyamat” egyszerűen olyan pszichológiai folyamatot jelent, amelynek végeredménye valamely jelenlegi hit

27 Az externalizmus egyik változata: a megbízhatóság-elmélet 2.
A hitfüggetlen kognitív folyamatok azok, amelyek nem előzetesen megszerzett hiteken operálnak (vö. elsődleges tudásforrások: észlelés, introspekció), a hitfüggő kognitív folyamatok pedig korábban megszerzett hiteket tartanak fenn, ill. ezekből hoznak létre új hiteket (vö. másodlagos tudásforrások: emlékezet és következtetés). A hitfüggő folyamatok feltételes megbízhatósága azt jelenti, hogy igaz hitekből magas statisztikai valószínűséggel vezet igaz hitekre.* * Azért van értelme feltételes megbízhatóságról beszélni, mert a következtetésből származó illetve az emlékezet által megtartott hitek esetében az, hogy igazak-e döntő mértékben függ attól, hogy a bemenetül szolgáló hit igaz-e vagy sem. Hiába következtet valaki nagyszerűen, ha hamis hitekből következtet, következtetésen alapuló hitei hamisak lesznek. Hasonlóképpen, hiába van valakinek briliáns emlékezete, ha eredendően hamis hitekre tesz szert, a kiváló emlékezete által fenntartott hitei hamisak lesznek. Ezért a hitfüggő folyamatoktól csak az várható el, hogy igaz hitekből nagy valószínűséggel állítsanak elő igaz hiteket.

28 A megbízhatóság-elmélet mellett
1. A szkeptikus érvek (álom, gonosz démon, regresszus) ereje onnan származik, hogy a szkeptikus mindig megkérdezheti: honnan tudod? Az externalista szerint nem kell tudnom: elég, ha hitem megbízható kognitív folyamatból származik. * Ez a helyzet például a csirkeszexelőkkel. Komoly tréning révén meg lehet tanulni a kiscsirkék nemét felismerni, de akik képesek erre, jellegzetesen képtelenek megmondani, honnan tudják. Hasonló történet az Angliai Csata idejéből: azok a szakértők, akik első pillantásra meg tudták különböztetni a brit és a német gépeket, nem tudták a laikusoknak elmagyarázni hogyan csinálják. Másfajta példát jelentenek az elfelejtett bizonyítékok. Mindnyájan tudjuk, hogy a mohácsi csata 1526-ban volt, de jó eséllyel képtelenek vagyunk felidézni, hogyan tudtuk meg. 2. Az externalista számot adhat arról, hogyan hihetünk valamit igazoltan olyan esetekben, amikor képtelen vagyunk meggyőződésünket megindokolni.*

29 A megbízhatóság-elmélet ellen
1. A látnok. Tegyük fel, hogy valakinek olykor képek ugranak be távoli eseményekről, és ezek olyan élénkek, hogy az illető nem tud ellenállni nekik, s elhiszi, amit a képek mutatnak. Tegyük fel azt is, hogy e képek igazak, ti. az illető látnok – megbízható távolbalátó képességgel rendelkezik. Ugyanakkor az illetőnek semmi oka azt hinni, hogy e képek az igazat mutatják. Vajon igazoltnak tartanánk-e az illető hiteit?* 2. Az új gonosz démon. Tegyük fel, hogy valaki tényleg egy hamis érzékszervi benyomásokat sugalmazó gonosz démon áldozata, de a hamis benyomások alapján, körültekintően eljárva építi fel a világra vonatkozó elképzeléseit. Kognitív folyamatai ugyan megbízhatatlanok, de nem ismernénk el vajon, hogy hitei bizonyos értelemben igazoltak?** * Az érv arra mutat rá, hogy a megbízhatóság-elmélet nem nyújtja az igazolás elégséges feltételeit: a látnok hitei megbízható folyamatból származnak ugyan, de nem igazoltak. ** Ezen érv szerint a megbízhatóság-elmélet az igazolás szükséges feltételeit véti el: a démon áldozatának hitei igazoltak, jóllehet nem megbízható folyamatból származnak.

30 Egy kis osztályozás fundácionalista koherentista internalista
hagyományos racionalizmus és empirizmus, pl. Descartes és Hume klasszikus német filozófia, Kant és Hegel externalista naturalisták többsége ?* * Nem nagyon van. A koherentista a következtetések sűrű szövedékében látja az igazolást. A következtetések viszont tudatosíthatók. Ezért a koherentista számára nagyon is természetes az internalizmus.

31 Eredj kolostorba [nunnery]; minek szaporítanál bűnöseket!
A „nunnery” az Erzsébet kori szlengben kuplerájt is jelent. Hova küldi akkor Hamlet Opheliát? Kolostorba: csak ilyen módon mentesülhet csak a kor erkölcsi romlásától, amely őt is fenyegeti, hiszen apja és a király bábja az intrikában. Mivel az apácáknak nem lehet gyerekük, nem lesz felelős olyan nyomorult bűnösök születéséért, mint maga Hamlet. Kuplerájba: a nők eleve romlottak, mint Hamlet anyja. Ophelia is az, miként az apja és a király játékában való részvétele is bizonyítja. A kuplerájban legalább nem kell színlelnie. Melyik a helyes értelmezés? Csak a szöveg további részeinek alapján dönthető el, de azok értelmezése a mű egészének értelmezésétől függ.* A hermeneutikai kör: az egész értelmezése a részekétől függ, a részeké meg az egészétől. * Hamlet:„Gyarlóság, asszony a neved!” Kolostor: erre a kifakadásra anyja viselkedése készteti Hamletet, ennélfogva ténylegesen nem gondolja, hogy Ophelia is eleve romlott lenne. Kupleráj: éppen szeretett anyjának a viselkedése készteti Hamletet arra, hogy a női nem (is) teljes egészében romlott. Hamlet őszinte és mély bánata Ophelia halálakor. Kolostor: azt tanúsítja, hogy Hamlet mennyire szerette. Mivel szerette, nem akarhatott ártani neki, ezért javasolta a kolostort, ahol biztonságban lehet. Kupleráj: valóban szerette. Feltételezte azonban, hogy készségesen együttműködött apjával és a királlyal, ezért mélyen haragudott is rá. A sértett szerelmes haragjában küldené szerelmét kuplerájba. Hamlet gúnyos és sértő viselkedése a jelenetben. Kolostor: Tudja, hogy nem veheti feleségül a lányt, s hogy az ne tápláljon irányába hiú reményeket, a lehető legrosszabb színben tünteti fel magát. Kupleráj: Nem a lány érdekében viselkedik ilyen szemét módon, hanem mert az egész női nemről lesújtó véleménye van, és úgy érzi Ophelia elárulta.

32 A tudás hermeneutikai felfogása
Heidegger és Gadamer (XX.sz.) módszere: az értelmezés, az értelemadás filozófiai módszere. Tudásunkban ugyanis nem különíthető el, de megkülönböztethető a tapasztalat és annak értelmezése. Minden tudásunkban, vélekedésünkben, hitünkben egyszerre van benne a tapasztalat és az értelmezés.

33 A tapasztalat hermeneutikája
Valamit mindig mint valamit értünk meg. Nincs interpretálatlan tapasztalat. Csak jobb és rosszabb interpretációk vannak. A tapasztalat hermeneutikájának lényege az, hogy a tapasztalatot a szöveg analógiájára fogjuk fel. A szöveg-analógia alapján a tapasztalat megértése körkörösséget foglal magába. Egyrészt a szöveg egésze alapján kell megérteni a kiválasztott részt ill. a szavakat, és megfordítva. Ez a rész és egész kölcsönös egymásrautaltsága. Másrészt a megértéshez mindig valamilyen előzetes értelmezési feltevéssel kell hozzáfogni, ami azután finomítható, pontosítható vagy elvethető.

34 Összefoglalás Tudás A propozicionális tudás definíciója
A Gettier-probléma Tudásunk forrásai avagy mi a baj az infallibilizmussal Igazolás A regresszus-érv Válaszok a regresszus-érvre: fundácionalizmus vs. koherentizmus Internalizmus vs. externalizmus Hermeneutikai felfogás a hermeneutikai kör


Letölteni ppt "Ismeretelmélet I.."

Hasonló előadás


Google Hirdetések