Alapvető digitális logikai áramkörök

Az előadások a következő témára: "Alapvető digitális logikai áramkörök"— Előadás másolata:

1 Alapvető digitális logikai áramkörök
Integrált áramkör (IC, Integrated Circuit, chip, lapka) 5x5 mm2 szilícium darab kerámia vagy műanyag lapon (tokban), lábakkal (pins). Négy alaptípus: SSI (Small Scale Integrated 1-10 kapu), MSI (Medium Scale ..., kapu), LSI (Large Scale..., kapu), VLSI (Very Large Scale ..., > kapu). Máté: Architektúrák 3. előadás

2 3.10. ábra SSI lapka négy NAND kapuval Vcc: feszültség, GND: föld.
14 13 12 11 10 9 8 Bevágás 1 2 3 4 5 6 7 GND 3.10. ábra SSI lapka négy NAND kapuval Vcc: feszültség, GND: föld. Máté: Architektúrák 3. előadás

3 Kombinációs áramkörök
Kívánalom: sok kapu – kevés láb Kombinációs áramkörök Definíció: A kimeneteket egyértelműen meghatározzák a pillanatnyi bemenetek. Máté: Architektúrák 3. előadás

4 Multiplexer: n vezérlő bemenet, 2n adatbemenet, 1 kimenet
Multiplexer: n vezérlő bemenet, 2n adatbemenet, 1 kimenet. Az egyik adatbemenet kapuzott (gated) a kimenetre ( ábra). D0 D1 D2 D3 D4 D5 D6 D7 A B F D0 D1 D2 D3 D4 D5 D6 D7 F C A B C Sematikus rajza Máté: Architektúrák 3. előadás

5 n vezérlő bemenetű multiplexerrel tetszés szerinti n változós Boole-függvény megvalósítható az adatbemenetek megfelelő választásával. Pl. a 3 változós többségi függvény: A B C M 1 Vcc C D0 D1 D2 D3 D4 D5 D6 D7 A B F 3.12. ábra Igazság tábla: Párhuzamos-soros átalakítás: vezérlő vonalakon rendre: 000, 001, … 111. Máté: Architektúrák 3. előadás

6 Demultiplexer: egy egyedi bemenetet irányít az n vezérlő bemenet értékétől függően a 2n kimenet egyikére D0 D1 D2 D3 D4 D5 D6 D7 D0 D1 D2 D3 D4 D5 D6 D7 167 multiplexer demultiplexer Máté: Architektúrák 3. előadás

7 Dekódoló: n bemenet, 2n kimenet. Pontosan egy kimeneten lesz 1 (3. 13
Dekódoló: n bemenet, 2n kimenet. Pontosan egy kimeneten lesz 1 (3.13. ábra). Demultiplexerrel: a bemenetet igazra állítjuk. D0 D1 D2 D3 D4 D5 D6 D7 D0 D1 D2 D3 D4 D5 D6 D7 demultiplexer dekódoló Máté: Architektúrák 3. előadás

8 (XOR eXclusive OR) kapu
Összehasonlító (comparator): (3.14. ábra) KIZÁRÓ VAGY (XOR eXclusive OR) kapu A0 B0 A1 B1 A2 B2 A3 B3 Igazság tábla: A B X 1 A ≡ B Szimbolikus jelölése 168 A B X 4 bites összehasonlító Máté: Architektúrák 3. előadás

9 Programozható logikai tömbök: PLA (3. 15
Programozható logikai tömbök: PLA (3.15. ábra) (Programmable Logic Array). 6 kimenet Ha ezt a biztosítékot kiégetjük, akkor nem jelenik meg B# az 1-es ÉS kapu bemenetén 1 49 5 50 bemenő vonal 24 bemenő vonal Ha ezt a biztosítékot kiégetjük, akkor az 1-es ÉS kapu kimenete nem jelenik meg az 5-ös VAGY kapu bemenetén A B L 12 bemenő jel Máté: Architektúrák 3. előadás

10 Aritmetikai áramkörök
A kombinációs áramkörökön belül külön csoportot alkotnak. Léptető (shifter): ábra, C=1: jobbra léptet. D0 D D D D4 D D6 D7 C=1 S S S S S S S6 S7 Máté: Architektúrák 3. előadás

11 Léptető (shifter): 3.16. ábra, C=0: balra léptet.
D0 D D D D4 D D6 D7 C=0 S S S S S S S6 S7 Máté: Architektúrák 3. előadás

12 Összeadók: Fél-összeadó (half adder, 3.17. ábra)
átvitel be összeg összeg átvitel Fél-összeadó (half adder, ábra) átvitel ki Teljes-összeadó (full adder, ábra) Máté: Architektúrák 3. előadás

13 Aritmetikai-logikai egység: bitszelet (bit slice, 3. 19
Aritmetikai-logikai egység: bitszelet (bit slice, ábra), F0, F1 -től függően ÉS, VAGY, NEGÁCIÓ vagy + logikai egység átvitel be teljes összeadó dekódoló F0 F1 INVA Kimenet A ENA B összeg ENB engedélyező jelek átvitel ki Máté: Architektúrák 3. előadás

14 átvitel továbbterjesztő összeadó (ripple carry adder):
1 bit ALU A7 B7 O7 A6 B6 O6 A5 B5 O5 A4 B4 O4 A3 B3 O3 A2 B2 O2 A1 B1 O1 A0 B0 O0 INC átvitel F0 F1 Máté: Architektúrák 3. előadás

15 átvitel kiválasztó összeadó (carry select adder) eljárás:
1 bit ALU A7 B7 O7 A6 B6 O6 A5 B5 O5 A4 B4 O4 1 A3 B3 O3 A2 B2 O2 A1 B1 O1 A0 B0 O0 INC Máté: Architektúrák 3. előadás

16 Nem kombinációs áramkörök
Óra (clock, ábra): ciklusidő (cycle time). Pl.: 500 MHz - 2 nsec. Finomabb felbontás késleltetéssel. Aszimmetrikus óra. késleltetés A B C Máté: Architektúrák 3. előadás

17 Memória: „Emlékszik” az utolsó beállításra.
Tároló: Szint vezérelt (level triggered). SR tároló (Set Reset latch, ábra). Stabil állapot: a két kimenet 0, 1 vagy 1, 0. S (set), R (reset) bemenet. (Q# ≡ Q) A B NOR 1 1 1 0 állapot: S 1 állapot: S Q# Q# 1 Q Q R R 1 Nem stabil állapotok: 1 0 S 0 1 S Q# Q# 1 0 0 1 1 0 0 1 Q R Q 1 0 R 0 1 Máté: Architektúrák 3. előadás

18 1-be állítás (Set): 0-ba állítás (Reset):
0-ról: ről: A B NOR 1 1 1 0 Q# Q S R 0 1 1 Q# Q S R 0-ba állítás (Reset): 0-ról: ről: 1 Q# Q S R Q# Q S R 1 0 1 1 0 Máté: Architektúrák 3. előadás

19 Időzített (clocked) SR tároló (3.23. ábra).
Q# Q S R óra Mindkét SR tároló indeterminisztikussá válna, ha S = R = 1 egyszerre fordulna elő. Időzített D-tároló (3.24. ábra). Q# Q D Máté: Architektúrák 3. előadás

20 Az inverternek van egy pici (1-10 ns) késleltetése (Δ).
Pulzusgenerátor ábra. a b c b ÉS c d Δ a b d c Az inverternek van egy pici (1-10 ns) késleltetése (Δ). Flip-flop: élvezérelt (edge triggered), D flip-flop: ábra. Q# Q D Máté: Architektúrák 3. előadás

21 3.27. ábra: Tárolók és flip-flopok
D Q CK D Q CK D Q >CK D Q >CK (a) (b) tárolók (c) (d) flip-flopok CK: órajel (a) CK=1, (b) CK=0 szint esetén írja be D-t, (c) CK emelkedő, (d) CK lefelé menő élénél. Sokszor S (set, PR preset), R (reset,CLR clear) be- és Q# kimenet is van. 181 Máté: Architektúrák 3. előadás

22 3.28. ábra: (a) 2 független D flip-flop,
Vcc D Q >CK Q# CLR PR GND Máté: Architektúrák 3. előadás

23 3. 28. ábra: (b) közös CK-val és CLR-rel vezérelt
3.28. ábra: (b) közös CK-val és CLR-rel vezérelt bites D flip-flop: regiszter GND Vcc D Q >CK CLR Máté: Architektúrák 3. előadás

24 Elvárás: szavak címezhetősége.
Memória szervezése Elvárás: szavak címezhetősége. 3.29. ábra: Négy db három bites szó. Bemenetek: három a vezérléshez, CS (Chip Select): lapka választás, RD (ReaD): 1: olvasás, 0: írás választása, OE (Output Enable): kimenet engedélyezése. kettő a címzéshez (dekódoló), három a bemenő adatoknak, három adat kimenet. Máté: Architektúrák 3. előadás

25 írás input 0. szó dekóder 1. szó A1 A0 2. szó 3. szó CS RD output OE
D Q >CK D Q >CK D Q >CK 0. szó dekóder D Q >CK D Q >CK D Q >CK 1. szó A1 A0 D Q >CK D Q >CK D Q >CK 2. szó D Q >CK D Q >CK D Q >CK 3. szó írás CS RD OE output O2 O1 O0 Máté: Architektúrák 3. előadás

26 Memória szervezése Az igazi memóriáknál a bemenet és kimenet közös (kevesebb lábra van szükség): Nem invertáló és invertáló pufferek (ezek három állapotú eszközök, tri-state device, ábra). adat be adat ki vezérlés adat be adat ki vezérlés nem invertáló puffer invertáló puffer Ha a vezérlő jel Ha a vezérlő jel magas magas alacsony alacsony Máté: Architektúrák 3. előadás

27 olvasás input 0. szó dekóder 1. szó A1 A0 2. szó 3. szó CS RD output
D Q >CK D Q >CK D Q >CK 0. szó dekóder D Q >CK D Q >CK D Q >CK 1. szó A1 A0 D Q >CK D Q >CK D Q >CK 2. szó D Q >CK D Q >CK D Q >CK 3. szó olvasás CS RD OE output O2 O1 O0 Máté: Architektúrák 3. előadás

28 Memórialapkák Előnyös, ha a szavak száma 2 hatvány.
4 Mbit-es memória kétféle szervezése: ábra. A0 A A10 D 4096 K 1 bites memória (4 Mbit) CS WE OE RAS CAS A0 A A18 D0 D D7 512 K 8 bites memória (4 Mbit) CS WE OE 19 cím, 8 adat vonal 11 cím, 1 adat vonal Row Address Strobe Column Address Strobe Máté: Architektúrák 3. előadás

29 512 K bájtos elrendezés: 19 cím, 8 adat vonal.
Memórialapkák A jel (bemenet) beállított (asserted) vagy negált. CS beállított: 1, de CS# beállított: 0 512 K bájtos elrendezés: 19 cím, 8 adat vonal. 2048*2048 bites elrendezés: 11 cím, 1 adat vonal: Bit kiválasztás sor- (RAS: Row Address Strobe) és oszlopindex CAS (Column ...) segítségével. Gyakran alkalmazzák nagyobb memóriáknál, bár a két cím megadása lassíthat. Nagyobb memóriáknál 1, 4, 8, 16 bites kimeneteket is használnak. Máté: Architektúrák 3. előadás

30 RAM (Random Access Memory)
Statikus RAM (SRAM). D flip-flop elemekből épül fel. Amíg áram alatt van, tartja a tartalmát. Elérési idő: néhány nsec (cache-nek jók). Dinamikus RAM (DRAM): minden bit egy tranzisztor és egy kondenzátor: néhány msec-onként frissíteni kell, de nagyobb adatsűrűség érhető el. Elérési idő: néhány tíz nsec (főmemóriák). - régi: FPM (Fast Page Mode) sor-, oszlopcím. - újabb: EDO (Extended Data Output) lehet új memóriahivatkozás, mielőtt az előző befejeződik. SDRAM (Synchronous DRAM). A központi óra vezérli. Blokkos átvitel. Újabban: DDR (Double Data Rate). Az órajel föl- és lefutó élénél is van adatátvitel. Máté: Architektúrák 3. előadás

31 ROM (Read-Only Memory)
ROM: gyárilag kialakított tartalom. PROM (Programmable ROM): a tartalom biztosítékok kiégetésével alakul ki (a PLA-khoz hasonlóan, ábra). EPROM (Erasable PROM): a biztosítékok speciális fénnyel kiolvaszthatók és „kijavíthatók”. EEPROM: elektromos impulzusokkal. Flash memória: törlés és újraírás csak blokkonként. Kb használat után „elkopnak”. Ilyen van a legtöbb MP3 lejátszóban, digitális fényképezőgépben … Máté: Architektúrák 3. előadás

32 512 MB-os flash memória Máté: Architektúrák 3. előadás

33 Az I8086/8088 utasítás rendszere
Jelőlések  : értékadás  : felcserélés op, op1, op2: tetszőlegesen választható operandus (közvetlen, memória vagy regiszter). op1 és op2 közül az egyik regiszter kell legyen! reg: általános, bázis vagy index regiszter mem: memória operandus ipr: (8 bites) IP relatív cím port: port cím (8 bites eltolás vagy DX) [op]: az op által mutatott cím tartalma A20 Máté: Architektúrák 3. előadás

34 Adat mozgató utasítások
Nem módosítják a flag-eket (kivéve POPF és SAHF) MOV op1, op2 ; op1  op2 (MOVe) XCHG op1, op2 ; op1  op2 (eXCHanGe), op2 sem ; lehet közvetlen operandus XLAT ; AL  [BX+AL] (trans(X)LATe), a ; BX által címzett maximum 256 byte- ; os tartomány AL-edik byte-jának ; tartalma lesz AL új tartalma LDS reg, mem ; reg  mem, mem+1 ; DS  mem+2, mem+3 (Load DS) LES reg, mem ; reg  mem, mem+1 ; ES  mem+2, mem+3 (Load ES) LEA reg, mem ; reg  mem effektív (logikai) címe ; (Load Effective Address) A20 Máté: Architektúrák 3. előadás

35 A veremmel (stack-kel) kapcsolatos adat mozgató utasítások:
PUSH op ; SP  SP-2; (SS:SP)  op PUSHF ; (PUSH Flags) ; SP  SP-2; (SS:SP)  STATUS POP op ; op  (SS:SP); SP  SP+2 POPF ; (POP Flags) ; STATUS  (SS:SP); SP  SP+2 Az Intel 8080-nal való kompatibilitást célozza az alábbi két utasítás: SAHF ; STATUS alsó 8 bitje  AH LAHF ; AH  STATUS alsó 8 bitje A21 Máté: Architektúrák 3. előadás

36 Aritmetikai utasítások
ADD op1, op2 ; op1  op1 + op2 (ADD) Pl.: előjeles/előjel nélküli számok összeadása MOV AX, -1 ; AX=-1 (=0FFFFH) ADD AX, 2 ; AX=1, C=1, O=0 ADC op1, op2 ; op1  op1 + op2 + C ; (ADD with Carry) Pl.: két szavas összeadás (előjeles/előjel nélküli) ADD AX, BX ADC DX, CX ; (DX:AX) = (DX:AX) + (CX:BX) INC op ; op  op + 1, C változatlan! (INCrement) A21-22 Máté: Architektúrák 3. előadás

37 SUB op1, op2 ; op1  op1 - op2 (SUBtraction)
CMP op1, op2 ; flag-ek op1 - op2 szerint (CoMPare) SBB op1, op2 ; op1  op1 - op2 – C: ; a több szavas kivonást segíti. DEC op ; op  op - 1, C változatlan ; (DECrement) NEG op ; op  -op (NEGate) A23 Máté: Architektúrák 3. előadás

38 Az összeadástól és kivonástól eltérően a szorzás és osztás
esetében különbséget kell tennünk, hogy előjeles vagy előjel nélküli számábrázolást alkalmazunk-e. További lényeges eltérés, hogy két 8 bites vagy 16 bites mennyiség szorzata ritkán fér el 8 illetve 16 biten, ezért a szorzás műveletét úgy alakították ki, hogy 8 bites tényezők szorzata 16, 16 biteseké pedig 32 biten keletkezzék: Szorzásnál op nem lehet közvetlen operandus! MUL op ; előjel nélküli szorzás (MULtiplicate), IMUL op ; előjeles szorzás (Integer MULtiplicate). Ha op 8 bites AX  AL  op. Ha op 16 bites (DX:AX)  AX  op. A23-24 Máté: Architektúrák 3. előadás

39 Osztásnál op nem lehet közvetlen operandus!
DIV op ; (DIVide) előjel nélküli osztás, IDIV op ; (Integer DIVide) előjeles osztás, ; A nem 0 maradék előjele megegyezik ; az osztóéval. Ha op 8 bites: AL  AX/op hányadosa, AH  AX/op maradéka. Ha op 16 bites: AX  (DX:AX)/op hányadosa, DX  (DX:AX)/op maradéka. Osztásnál túlcsordulás  azonnal elhal (abortál) a programunk! A24-25 Máté: Architektúrák 3. előadás

40 Ha bájtot bájttal vagy szót szóval akarunk osztani, akkor:
Előjel nélküli osztás előkészítése AH illetve DX nullázásával történik. Előjeles osztás előkészítésére szolgál az alábbi két előjel kiterjesztő utasítás: CBW ; (Convert Byte to Word) ; AX  AL előjel helyesen CWD ; (Convert Word to Double word) ; (DX:AX)  AX előjel helyesen Pozitív számok esetén (az előjel 0) az előjel kiterjesztés az AH illetve a DX regiszter nullázását, negatív számok esetén (az előjel 1) csupa 1-es bittel való feltöltését jelenti. Az előjel kiterjesztés máskor is alkalmazható. A24 Máté: Architektúrák 3. előadás

41 ; Két vektor skalár szorzata. 1. változat
code segment para public ’code’ assume cs:code, ds:data, ss:stack, es:nothing skalar proc far push ds ; visszatérési cím a verembe xor ax,ax ; ax  0 push ax ; visszatérés offset címe mov ax,data ; ds a data szegmensre mutasson mov ds,ax ; sajnos „mov ds,data” ; nem megengedett ; A A26 Máté: Architektúrák 3. előadás

42 xor ch,ch ; cx = n szavasan xor dx,dx ; az eredmény ideiglenes helye
mov cl,n ; cl  n, 0  n  255 xor ch,ch ; cx = n szavasan xor dx,dx ; az eredmény ideiglenes helye JCXZ kesz ; ugrás a kesz címkére, ; ha CX (=n) = 0 xor bx,bx ; bx  0, ; bx-et használjuk indexezéshez A26 Máté: Architektúrák 3. előadás

43 ism: mov al,a[bx] ; al  a[0], később a[1], ...
imul b[bx] ; ax  a[0]b[0], a[1]b[1], ... add dx,ax ; dx  részösszeg inc bx ; bx  bx+1, az index növelése ; B dec cx ; cx  cx-1, (vissza)számlálás JCXZ kesz ; ugrás a kész címkére, ha cx=0 jmp ism ; ugrás az ism címkére kesz: mov ax,dx ; a skalár szorzat értéke ax-ben ; C A26-27 Máté: Architektúrák 3. előadás

44 call hexa ; az eredmény kiírása ; hexadecimálisan
mov si,offset kvse ; kocsi vissza soremelés call kiiro ; kiírása ret ; vissza az Op. rendszerhez skalar endp ; a skalár eljárás vége ; D A27 Máté: Architektúrák 3. előadás

45 hexa proc ; ax kiírása hexadecimálisan
xchg ah,al ; ah és al felcserélése call hexa_b ; al (az eredeti ah) kiírása xchg ah,al ; ah és al visszacserélése call hexa_b ; al kiírása ret ; visszatérés hexa endp ; a hexa eljárás vége ; hexa_b proc ; al kiírása hexadecimálisan push cx ; mentés a verembe mov cl,4 ; 4 bit-es rotálás előkészítése ROR al,CL ; az első jegy az alsó 4 biten call h_jegy ; az első jegy kiírása ROR al,CL ; a második jegy az alsó 4 biten call h_jegy ; a második jegy kiírása pop cx ; visszamentés a veremből hexa_b endp ; a hexa_b eljárás vége A27 Máté: Architektúrák 3. előadás

46 h_jegy proc ; hexadecimális jegy kiírása push ax ; mentés a verembe
AND al,0FH ; a felső 4 bit 0 lesz, ; a többi változatlan add al,’0’ ; + 0 kódja cmp al,’9’ ;  9 ? JLE h_jegy1 ; ugrás h_jegy1 -hez, ha igen add al,’A’-’0’-0AH ; A-F hexadecimális jegyek ; kialakítása h_jegy1: mov ah,14 ; BIOS szolgáltatás előkészítése int 10H ; BIOS hívás: karakter kiírás pop ax ; visszamentés a veremből ret ; visszatérés h_jegy endp ; a hexa_b eljárás vége A27 Máté: Architektúrák 3. előadás

47 kiiro proc ; szöveg kiírás (DS:SI)-től push ax cld
ki1: lodsb ; ala következő karakter cmp al, 0 ; al =? 0 je ki2 ; ugrás a ki2 címkéhez, ha al=0 mov ah,14 ; BIOS rutin paraméterezése int 10H ; az AL-ben lévő karaktert ; kiírja a képernyőre jmp ki1 ; a kiírás folytatása ki2: pop ax ret ; visszatérés a hívó programhoz kiiro endp ; a kiíró eljárás vége ; code ends ; a code szegmens vége A27-28 Máté: Architektúrák 3. előadás

48 data segment para public ’data’ n db 3 a db 1, 2, 3 b db 3, 2, 1
kvse db 13, 10, 0 ; kocsi vissza, soremelés data ends ; a data szegmens vége ; ========================================== stack segment para stack ’stack’ dw 100 dup (?) ; 100 word legyen a verem stack ends ; a stack szegmens vége end skalar ; modul vége, ; a program kezdő címe: skalar A28 Máté: Architektúrák 3. előadás

49 Mit nevezünk kombinációs áramkörnek?
Feladatok Mit nevezünk kombinációs áramkörnek? Milyen kombinációs áramköröket ismer? Milyen be- és kimenetei vannak a multiplexernek, a demultiplexernek, a dekódolónak? Mire használható a multiplexer, és hogyan? Mire használható a PLA, és hogyan? Milyen aritmetikai áramköröket ismer? Hogy működik a léptető? Hogy működik a „fél összeadó”? Mi indokolja a „fél összeadó” elnevezést? Máté: Architektúrák 3. előadás

50 Hogy épül fel a teljes összeadó? Milyen részei vannak az ALU-nak?
Feladatok Hogy épül fel a teljes összeadó? Milyen részei vannak az ALU-nak? Milyen be- és kimenetei vannak az 1 bites ALU-nak? Milyen műveletek végezhetők el az ALU-val? Hogy működik az átvitel továbbterjesztő/kiválasztó összeadó? Máté: Architektúrák 3. előadás

51 Hogy érhetünk el az órajelnél finomabb időzítést?
Feladatok Hogy érhetünk el az órajelnél finomabb időzítést? Milyen nem kombinációs áramköröket ismer? Kombinációs áramkör-e az ALU? Hogyan csökkenthető az összeadásnál az átvitelekből származó idő? Hány stabil állapota van az SR tárolónak? Mi a különbség az SR és az időzített SR tároló között? Mi a különbség az SR és D tároló között? Mi a pulzusgenerátor, és mi a működési elve? Mi a különbség a tároló és a flip-flop között? 62-63 Máté: Architektúrák 3. előadás

52 Hogy működik az invertáló és a nem invertáló puffer?
Feladatok Hogy működik az invertáló és a nem invertáló puffer? Miért használnak a memóriáknál invertáló vagy nem invertáló puffert? Hogy címezhető meg n címlábon 2n nél nagyobb memória? Mit jelent, hogy a CS/CS# bemenet beállított/negált? Mi a RAM? Milyen elemekből épül fel a SRAM? Milyen elemekből épül fel a DRAM? Hogy működik a DRAM? 62-63 Máté: Architektúrák 3. előadás

53 Mit jelent az FPM rövidítés? Mit jelent az EDO rövidítés?
Feladatok Hogy működik az SDRAM? Mit jelent az FPM rövidítés? Mit jelent az EDO rövidítés? Hogy működik a DDR? Mit jelent a ROM rövidítés? Hogy működik az EPROM? Hogy működik az EEPROM? Milyen memória van a legtöbb fényképezőgépben? 62-63 Máté: Architektúrák 3. előadás

54 Milyen adat mozgató utasításokat ismer? Hogy működnek?
Feladatok Milyen adat mozgató utasításokat ismer? Hogy működnek? Milyen aritmetikai utasításokat ismer? Hogy működnek? Mit csinál az IDIV utasítás? Mit csinál az CWD utasítás? Miért hibás az imul [di+bx] utasítás? 62-63 Máté: Architektúrák 3. előadás

55 Feladatok Írjon program részletet a/b kiszámítására, feltéve, hogy a és b előjeles/előjel nélküli bájt/word! Írjon program részletet a/b kiszámítására, feltéve, hogy a előjeles és b előjel nélküli bájt/word! Írjon program részletet a/b kiszámítására, feltéve, hogy a előjeles bájt és b előjeles word! Írjon program részletet a/b kiszámítására, feltéve, hogy a előjeles bájt és b előjel nélküli word! Írjon program részletet a/b kiszámítására, feltéve, hogy a előjeles word és b előjel nélküli bájt! 62-63 Máté: Architektúrák 3. előadás