Kiselőadás Társadalomföldrajzi szintézis gyakorlatra

Az előadások a következő témára: "Kiselőadás Társadalomföldrajzi szintézis gyakorlatra"— Előadás másolata:

1 Kiselőadás Társadalomföldrajzi szintézis gyakorlatra
A globalizáció fogalma, kialakulása. A globalizáció – ellenes mozgalmak nézeteinek bemutatása Kiselőadás Társadalomföldrajzi szintézis gyakorlatra Készítette: Végh Balázs ELTE TTK, Földrajz BSc II., 2008/2009

2 Tematika - a globalizáció rövid története, lényege - kulcsszereplők
- globalizáció ellenes mozgalmak nézetei - jövőkép

3 1. A globalizáció rövid története, lényege
- nincs egységes definíció - a fogalom először a ’60-as , ’70-es évek fordulóján jelent meg(Római Klub) - leginkább gazdasági globalizációról szoktunk beszélni

4 Főbb vonásai: - a világ összekapcsoltsága, a növekedési kényszer erősödése - a gazdasági, kulturális homogenizáció, fogyasztói társadalom - a gazdasági polarizáció, a jövedelmi különbségek növekedése - a gazdasági, politikai hatalom koncentrációja a demokratikusan ellenőrzött szférán kívül - túlnépesedés, környezeti problémák erősödése

5 2. Kulcsszereplők - nemzetközi pénzügyi intézmények( Világbank, Nemzetközi Valutaalap), G8 országok - WTO, regionális kereskedelmi szervezetek,egyezmények (OECD, EU, NAFTA), nemzetek feletti vállalatok

6 3. Globalizáció – ellenes mozgalmak nézetei
- kezdetek: 80-as, ’90-es évek gazdasági – politikai változásai - a neoliberális intézményrendszer elleni küzdelem szeptember 11. – az USA háborús szervezkedése  a neoliberalizmus elleni harc kiegészül egy háborúellenes nézettel is

7 A mozgalmak csoportosítása ideológiai tartalom szerint:
- keresztény – szociális (Christian Aid, Pax Romana) - keynesiánus – szociáldemokrata (Attac) - marxista – forradalmi (International Socialist League) - populista – romantikus (D. C. Korten és hívei) - konzervatív – nacionalista (Leleplező újság)

8 Fő célkitűzések: - a szegénység és a kereskedelmi liberalizáció mérséklése - antikapitalizmus, háborúellenesség - a környezet védelme - szociális problémák kezelése  Szociális Világfórum, a „mozgalmak mozgalma”

9 Az ellenmozgalmakat ért kritikák:
- leginkább a fejlett országok képviselőit tömöríti - az elvi rendszerük túl heterogén és diszharmonikus

10 4. Jövőkép „Gondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan!” -
lokalizáció globálisan, azaz a döntések visszahelyezése helyi szintre Nem a globális szint kiiktatása a lényeg, hanem a szubszidiaritás elvének kiterjesztése Cselekvési lehetőségek: nemzetközi-, társadalmi szint, egyéni szint. Irányváltás: az ökológiai, társadalmi szempontok prioritása a piaci terjeszkedéssel szemben

11 Nemzetközi-, társadalmi szint:
- adósság elengedése - nemzetközi pénzügyi int.-ek szerepének csökkentése - monopólium- és trösztellenes törvények

12 Egyéni szint: - könyezettudatos szemlélet
- helyi alternatív, gazdasági kezdeményezések (pl.kaláka körök) - társadalmi szervezetek munkájában való részvétel

13 Előny vagy hátrány? - a globalizáció korántsem érinti egyformán az országokat - segítheti a felzárkózást, de a lemaradást is fokozhatja - az ország adottságaitól, reagálásától is függ - a folyamat kimenetelét hosszú távon nehéz előre jelezni

14 Források: Fidrich Róbert: Globalizáció és környezet – In Globalizáció füzetek 1., MTVSZ, Budapest 2002; Lendvai Tamás: Az antiglobalista – globalizációkritikus mozgalmak

15 Köszönöm a figyelmet!