Avagy: Tények alapján készülj, ne „állítólag”-alapon! 1.2*

Az előadások a következő témára: "Avagy: Tények alapján készülj, ne „állítólag”-alapon! 1.2*"— Előadás másolata:

1 Avagy: Tények alapján készülj, ne „állítólag”-alapon! 1.2*
A minősítési eljárás Avagy: Tények alapján készülj, ne „állítólag”-alapon! 1.2* Készítette: Szakál Ferenc Pál *A korábbi változatokban ma már nem aktuális, nem érvényes tartalmak lehetnek, így azok tartalmáért e változat közzétételétől kezdve nem vállalok szakmai felelősséget!

2 A ppt készítőjéről Részt vett a vonatkozó jogszabályok kidolgozásában.
Egyike az első 100 tanfelügyeleti-minősítési szakértőnek. Ennek megfelelően átesett a próbaminősítési eljáráson. Részt vett a tanfelügyeleti-minősítési szakértők képzésében.

3 Források 326/2013 (VIII.30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról (a továbbiakban: 326-os) Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez (Oktatási Hivatal)

4 Vizsga vagy eljárás? A 326-osból egyértelműen kiderül, hogy a kettő nem ugyanaz. Minősítő vizsgát a gyakornoknak kell tennie a Pedagógus I. (továbbiakban PI.) fokozatba kerüléshez. Minden egyéb esetben minősítési eljárásról beszélhetünk. Amitől a vizsga vizsga lesz, azt a 326-os 2.§ (9) bekezdése írja le: „(…) számot ad a munkaköréhez kapcsolódó pedagógiai, szakmai felkészültségéről, valamint a pedagógust foglalkoztató intézmény pedagógiai programjával összefüggő kérdésekről.” Néhány további eltérés mellett (bizottság tagjai, elérendő %) ilyen elemet a minősítési eljárás nem tartalmaz. A továbbiakban a minősítési eljárásról, ezen belül is a PI fokozatból PII fokozatba kerüléshez szükséges eljárásról lesz szó. (Néha egy-egy kitérővel…)

5 Az eljárás elemei Ez a rendeletből is kibogarászható, de az Útmutató rendelet alapján készült táblázata egyszerűbb:

6 Az eljárás elemei Most, hogy a táblázat tanulmányozása után mindenki tele van kérdésekkel, rögtön az első megnyugtató hír: A 3. pontban szereplő elemek (önértékelés és a tanfelügyelet eredményei) 2015-ben kimaradnak az eljárásból. Ez a 326-os legfrissebb módosításából derül ki. Az ok egyszerű: Egyrészt ha előbb le kellene folytatni a tanfelügyeleti eljárást is, akkor tovább tolódna a minősítés, másrészt az önértékelési kézikönyv csak nemrég jelent meg, most tudják csak elkezdeni az alkalmazását az intézmények. Vagyis a két fő elem 2015-ben: a portfólió és az óralátogatás (vagy dokumentumelemzés)

7 Az eljárás elemei Nyilván felmerül az a kérdés is, hogy mi az a százalék a jobb szélen. Ez az adott elemre kapott pontszámok végső pontszámba való beszámításának arányát jelenti. Vagyis a legnagyobb arányban a portfólió számít, legkevésbé az óralátogatás. A rendeletmódosítás új átmenetei szabálya szerint 2015-ben értelemszerűen ez is másképp alakul. A portfólió 60, az óralátogatás 40%. Hogy pontosan mit is jelent ez a súlyozott pontszámítás, azt később még részletezem.

8 A minősítő bizottság tagjai és feladatuk
A bizottság három tagból áll Elnök Szakos szakértő Intézményvezető Gyakornok esetében az egyik tag a pedagógusképző intézmény küldötte Kutatótanár esetében negyedik tag az MTA delegáltja. Egyházi intézmény esetében a szakértőt az egyházi pedagógiai szakmai szolgáltató intézmény jelöli ki.

9 A minősítő bizottság tagjai és feladatuk
A bizottság elnöke: Az OH által kirendelt szakértő. Gyakorló pedagógus, aki elvégezte az OH továbbképzését. Nem feltétlenül a minősített pedagógussal azonos szakos. Ő felelős az eljárás megszervezéséért, és a tevékenység koordinálásáért. A védés során kérdéseket tehet fel. Értékeli a portfóliót.

10 A minősítő bizottság tagjai és feladatuk
Szakos szakértő: Az OH által kirendelt szakértő. Gyakorló pedagógus, aki elvégezte az OH továbbképzését. A minősített pedagógussal megegyező szakos (olyan szakon, amiből a portfólió készült). Meglátogatja a pedagógus két óráját (foglalkozását). A látogatás tapasztalatairól megbeszélést folytat a pedagógussal. Értékeli az órák alapján a pedagógus kompetenciáit. A védés során kérdéseket tehet fel. Értékeli a portfóliót.

11 A minősítő bizottság tagjai és feladatuk
Intézményvezető: Az értékelt pedagógust foglalkoztató intézmény vezetője. A feladatot átruházhatja: szakvizsgával rendelkező másik vezetőt bízhat meg. Az intézményvezető minősítése esetén a fenntartó képviselője tölti be ezt a szerepet. Támogatja a szervezést és lebonyolítást. Részt vesz az óralátogatáson és utána a megbeszélésen, de nem értékeli az órákat. A védésen kérdéseket tehet fel. Értékeli a portfóliót.

12 A minősítő bizottság tagjai és feladatuk
Összeférhetetlenség: Közvetlen hozzátartozó minősítésében nem vehet részt a szakértő. Ugyanez vonatkozik az intézményvezetőre is, ilyen esetben tehát köteles átruházni a feladatot.

13 Az értékelés módja portfólió értékelése
A bizottság tagjai nyolc terület (kompetencia) alapján értékelik a pedagógust. A nyolc kompetencián belül összesen 77 indikátort pontoznak 0-3 ponttal. Lehetőségük van a pontszám helyett a „nem értékelhető” (n.é.) megjelölés választására is, ilyenkor az adott indikátor a kompetencia összpontszámába nem számít bele, az átlagot nem rontja. Az indikátorokra adott pontszámok átlaga alapján születik egy 1-5-ig terjedő kompetenciánkénti érték. Ezt szoftver számolja ki, a szakértőknek és az intézményvezetőnek csak a 0-3 pontszámot (vagy az n.é. Jelölést) kell beírnia.

14 Az értékelés módja egyeztetés
Miután minden bizottsági tag értékelte a portfóliót (ezt véglegesíteni a védés után lehet), egyeztetés következik: Akkor kötelező, ha valamelyikük kompetenciaátlaga között legalább 2 az eltérés, ez azonban nem jelenti feltétlenül az értékelés megváltoztatását, csak megbeszélni kötelesek. Ezután a kompetenciánként adott eredményt átlagolják, így születik meg a portfólió kompetenciánkénti értékelése.

15 Az értékelés módja az órák értékelése
Ez ugyanúgy történik, ahogy a portfólió értékelése. Az órákat követő megbeszélés után kerülhet rá sor. Lényeges különbség, hogy ezt csak a szakos szakértő végzi, vagyis nem szükséges egyeztetés és átlagolás. Jellemző, hogy itt sok indikátorra adható „n.é.”, mivel például a 8. kompetencia sok indikátora nem figyelhető meg az órán. („n.é.” nem akkor adható, ha egy indikátor nem jelent meg, hanem akkor, ha nem is kellett megjelennie. Pl. egy órán lehetetlen megfigyelni, a pedagógus intézményen kívüli szakmai kapcsolatait.)

16 Az értékelés módja az önértékelés és a tanfelügyelet eredménye
Ez 2015-ben még nem lesz! Az önértékelést az intézményvezető, a tanfelügyeleti eredményt a szakértő számolja majd át kompetenciánkénti értékre. Utána átlagolnak. Valószínűleg itt is szoftver végzi majd magát a számítást.

17 Az értékelés módja súlyozott számítás
A fentiek eredményeként készül két (2016-tól három) értékelés, mindegyikben minden kompetenciára szerepel egy eredmény 1-5 között. Ezekből lesz a súlyozott számítással három helyett már csak egy kompetenciánkénti értékelés. A végeredménybe tehát nem egyforma mértékben számítanak be az egyes értékelések. A számítás módja 2015-ben és 2016-tól a következő dián. Természetesen ezt is szoftver végzi, nem a szakértők pöntyögik számológépbe…

18 Az értékelés módja súlyozott számítás
2015 2016-tól I. Portfólió és védés értékelése 60% 50% II. Óra/foglalkozás látogatás értékelése 40% 20% III. Önértékelés és tanfelügyelet eredményének értékelése ----- 30% Súlyozott számítás képlete 2015: (60xI. + 40xII.)/100 2016-tól: (50xI. + 20xII. + 30xIII.)/100 Így megszületnek a súlyozott értékek, aminek 1-5-ig terjedő kompetenciaértékre váltását ez a táblázat mutatja: Súlyozott érték Kompetencia érték 1-1,7 1 1,8-2,5 2 2,6-3,3 3 3,4-4,1 4 4,2-5 5

19 Az értékelés módja A végleges eredmény
Mivel kompetenciánként 5 a legmagasabb elérhető érték, és 8 kompetencia van, a 40 lesz a 100%. A sikeres minősítés feltételei: Megfelelő % (PI-hez 60, PII-höz 75, Mesterhez és Kutatóhoz 85%) Minden kompetencia értékelése legalább 2. (Mesterpedagógus és Kutatótanár esetében legalább 3.)

20 Az értékelés módja Az indikátorpontok, a kompetenciaérték és a százalékos végeredmény összefüggése
Az 1-3-ig terjedő indikátorpontok kompetenciánkénti átlagát a szoftver egy képlet alapján számítja át 1-5-ig terjedő kompetenciaértékre. A képlet eredményét kerekíti, pl. 4,5 már 5-ös kompetenciaértéket eredményez. Ebből az következik, hogy ha az indikátorpontok átlaga eléri a 2,625-öt, akkor már 5-ös lesz a kompetenciaérték. A százalékos végeredményt kompetenciaértékből számolja a szoftver. VAGYIS: Nem kell minden indikátorra 3 pontot kapni ahhoz, hogy sikeres legyen a minősítés, sőt, ez még a 100%-hoz sem szükséges!

21 Az értékelés módja Erősségek, és fejlesztendő területek
Erősség: Minden 3 pontos indikátor Fejlesztendő terület: Minden 0 vagy 1 pontos indikátor A tanfelügyeletnél nincs „fejlesztendő”, ott „fejleszthető” van. Nagy különbség. Viszont következménye itt sincs a fejlesztendőnek, a minősítés eredményét nem befolyásolja (a pontszám nyilván igen, de az nem, hogy van olyan, hogy fejlesztendő). Ez tehát csak egy jelzés, észrevétel.

22 Az értékelés módja Tanulság
Mindezeket figyelembe véve úgy gondolom, aggodalomra nincs ok. Nem kell maximális pontot kapni minden indikátorra a megfelelő összesített és súlyozott kompetenciaértékhez, de még csökkent kompetenciaértékkel is simán elérhető a szükséges %. Még a Mesterhez sem kell 100%! A minősítés sikertelenségéhez tehát nagyon komoly szakmai hiányosságokra van szükség, amit valószínűleg már a bizottság előtt is sokan észrevettek, talán maga a pedagógus is… Ez természetesen csak a személyes véleményem…

23 Az eljárás menete (Miért fontos ez?)
A köznevelési törvény 64.§ (9) bekezdése szerint: „A pedagógus a minősítő vizsga és a minősítési eljárás hibás vagy valótlan ténymegállapításának, személyiségi jogát sértő megállapításának megsemmisítését a minősítés közlésétől számított harminc napon belül a bíróságtól kérheti.” A 326-os 11.§ (10) szerint: „A minősítő vizsgán, minősítési eljárásban részt vett pedagógus az értékelést követő tizenöt napon belül értékelő lapot tölthet ki a minősítő bizottság elnökéről és a szakértőkről az OH által működtetett informatikai támogató rendszerben.” Ezekhez nem árt, ha ismerjük az eljárást és annak eszközeit, amelyek ráadásul a rendelet szerint egységesek és nyilvánosak.

24 Az eljárás menete Határidők a rendelet szerint
A 326-os lépésről lépésre határozza meg a teendőket a jelentkezéstől a tanúsítvány kézhez vételéig, a további diákon ezek következnek. Mindezt érdemes tudni, de fölösleges megjegyezni, legtöbbje nem az értékeltre vonatkozik, és minden fontos eseménynél értesítést küld az OH. (Emiatt viszont nagyon fontos az élő cím!)

25 Az eljárás menete Határidők a rendelet szerint
A jelentkezés (a minősítés évét megelőző évben zajlik!): A miniszter minden év február végéig hirdeti meg a következő évre vonatkozó keretszámokat és speciális jelentkezési feltételeket. A 2016-ra vonatkozó itt olvasható: A pedagógusnak április 30-ig kell jelentkeznie az intézményvezetőnél (jelentkezési lap). Az intézményvezető május 10-ig rögzíti a jelentkezést a rendszerben. (FONTOS: A rendelet hangsúlyozza, hogy nem tagadhatja meg a jelentkezést!!!!) Az OH május 31-ig ellenőrzi és jóváhagyja a jelentkezéseket. A miniszter június 20-ig dönt a minősítési tervről. Az OH június 30-ig értesíti a döntésről a pedagógust és az intézményvezetőt. ( !)

26 Az eljárás menete Tudnivalók a jelentkezéssel kapcsolatban
A pedagógusnak meg kell adnia, hogy milyen tantárgyból készíti a portfóliót. Ugyanebből a tantárgyból lesz a látogatás is. Olyat választhat, amit legalább heti 2 órában tanít a jelentkezéskor. Ha több munkakörben alkalmazzák, akkor a jelentkezéskor először munkakört kell választania. Az intézményvezető NEM TAGADHATJA MEG a jelentkezést! Mindig lesznek olyanok, akiknek kötelező jelentkezni, és olyanok, akiknek lehet.

27 A jelentkezéskor választott munkakör vagy tantárgy változása
Előfordulhat, hogy a jelentkezés vagy a portfólió feltöltése után megváltozik a munkakör vagy a választott tantárgyat már nem tanítja a pedagógus. Ez esetben a teendők a 326-os szerint (alábbiakban csak vázlatosan összefoglalva!): A változástól számított 5 munkanapon belül, de legkésőbb a védés előtti 35. napig a pedagógus értesíti az OH-t. Az OH megnyitja számára a felületet és erről értesítést küld. A módosításra egy hónapja van, de legkésőbb a védés előtti 20. napig le kell zárnia a módosítást. Ha a határidőig nem jelzi a változást, vagy az a határidőn túl következik be, elmarad az eljárás (a vizsga nem, az csak halasztódik).

28 Az eljárás menete Határidők a rendelet szerint
A bizottság és az időpontok kijelölése (a minősítés évét megelőző évben zajlik!): Az OH július 31-ig értesíti a kijelölt szakértőket, és az őket alkalmazó intézmények vezetőit. Az intézményvezető szeptember 1-ig rögzíti a rendszerben a szakértő szakértői napját. Az OH november 30-ig meghatározza a bizottságok összetételét és a minősítések időpontját, értesíti az érintetteket. A szereplők öt napon belül jelzik, ha valamilyen akadály merül fel személyükkel vagy az időponttal kapcsolatban. Ha módosítás történik, arról haladéktalanul tájékoztatja az érintetteket.

29 Az eljárás menete Tudnivalók a bizottság és az időpontok kijelölésével kapcsolatban
Figyelni kell az összeférhetetlenségre! Időpont tekintetében itt még csak a napot kell figyelni, a további részletekről majd a bizottság elnöke egyeztet. Minden jelentős lépésről, változásról értesítést küld az OH, az t, a felületet figyelni kell. Ha az igazgató nem vagy rosszul rögzítette a rendszerben a jelentkezést, de az megtörtént (jelentkezési lap!), a pedagógus november 5-ig kérheti a minisztertől a tervbe való felvételét.

30 Az eljárás menete Határidők a rendelet szerint
Az eljárás előkészítő szakasza (az első pont kivételével a minősítés évében történik): A pedagógus november 30-ig véglegesíti a portfóliót. A bizottság tagjai a védés előtt 30 nappal elkezdik értékelni a portfóliót. Az elnök a védés előtt 15 nappal felveszi a kapcsolatot a bizottság többi tagjával és a pedagógussal, egyeztetik a részleteket. Kérdéseket fogalmaznak meg, amit az elnök összesít és a védés előtt 7 nappal elküld a pedagógusnak.

31 Az eljárás menete Tudnivalók az előkészítésről
A bizottság tagjai külön-külön értékelik a portfóliót. Ekkor még csak előzetes értékelést készítenek, amit a védés módosíthat. A rendszer úgy van kialakítva, hogy kénytelenek végigolvasni az egész portfóliót. Vagyis: Nem érdemes azzal pl. üres dokumentumok feltöltésével megúszni a portfóliót (ez az előzetes ellenőrzésen is kiderülhet). A „minek írjam le, úgyse olvassák végig” érv megdől, ha el akarsz valamit mondani a pf-ban, mondd el! Értékelik, vagyis az egyes indikátorok alapján információt gyűjtenek belőle. A bizottsági tagok az elnöknek küldik a kérdéseket, a végleges kérdéseket ő szerkeszti meg.

32 Az eljárás menete Határidők a rendelet szerint
A védés és az értékelés: A védés napján sor kerül a látogatásokra és a védésre (ezekről lásd a következő diát!). A bizottság a védés után 15 napon belül döntést hoz. Az elnök a végleges értékelést és a döntést a döntést követő 5 napon belül ( de legkésőbb december utolsó munkanapjáig) feltölti a rendszerbe. Az OH elérhetővé teszi ezt a pedagógus és az intézményvezető számára. Az OH ezt követően 7 napon belül tanúsítványt állít ki a minősítésről.

33 Az eljárás menete A látogatás és védés
A látogatást a szakos szakértő és az intézményvezető végzi, de csak a szakértő értékeli az órát, az intvezető véleményt mondhat. További személy a pedagógus egyetértésével és a szakértő engedélyével lehet jelen. Az értékelésre csak a megbeszélés után kerülhet sor az online felületen! Szükség van óratervre, amit előtte át kell adni, ez a jegyzőkönyv kötelező melléklete. Rövid előzetes beszélgetés is van (osztály, előzmények, tervezés folyamata). A szakértő előírt jegyzőkönyvet, szempontsort használ. Ha ezekbe bőszen jegyzetel az órán, az nem baj, sőt, pont hogy jó jel, azt jelenti, hogy látja az indikátorokat és jegyezgeti őket, vagy kérdéseket fogalmaz meg, amik újabb információadásra adnak lehetőséget majd a megbeszélésen. Lehet, hogy tanulói munkákat, füzeteket is megnéz majd. A védés 60 perc, ebből 15 a pedagógus digitális bemutatója. (A védés részleteiről külön ppt készült, abban erről további információk találhatók.) Az eljárás végén a pedagógus nem kap visszajelzést, majd csak a rendszerben az értékelés véglegesítése után kapja meg az eredményt. Ennek oka, hogy az óra/foglalkozáslátogatás értékelésére és a pf. végleges értékelésére csak a látogatási és a védési jegyzőkönyv feltöltése után kerülhet sor az online felületen.

34 Az eljárás menete Lehetséges döntések
PI  PII esetében: „Megfelelt”  A PII fokozatba kell sorolni. „Újabb minősítés szükséges”  Leghamarabb 2 év múlva Az újabb minősítésen: „ Megfelelt”  A PII fokozatba kell sorolni. „Nem felelt meg”  Megszűnik a jogviszonya (Azonnali hatállyal, a jogszabályból eredően!) (Megjegyzés: Az értékelés leírt módjának, és pontozási metódusának ismeretében kijelenthető, hogy akinél ez bekövetkezik, annál nagyon is indokolt…) A Gyakornok esetében a következmények hasonlóak. A Mesterpedagógus és a Kutatótanár esetében a sikertelenség nem eredményez visszasorolást, marad a PII-ben a pedagógus, és 2 év múlva újra megpróbálhatja.

35 Az eljárás menete Határidők a rendelet szerint
Az eljárás után: A pedagógus az értékelést követő 15 napon belül értékelő lapot tölthet ki a szakos szakértőről és az elnökről. Az OH ezt elérhetővé teszi a pedagógus, az értékeltek és az intézményvezető számára. A pedagógus 30 napon belül bírósághoz fordulhat a hibás vagy téves vagy személyiségi jogot sértő megállapítás megsemmisítése érdekében. Sikeres minősítés esetén a pedagógust az eljárást követő év január 1-jétől a minősítésnek megfelelő fokozatba kell (!) sorolni.

36 Az eljárás menete Tudnivalók az eljárás utáni eseményekről
Az értékelő lapnak van következménye, a sorozatosan negatív értékelést kapó szakértő törölhető a rendszerből. A pedagógus besorolása nem lehet mérlegelés tárgya, siker esetén kötelező. Ugyanígy a megismételt eljárás sikertelensége esetén a jogviszony megszűnése is automatikus, nem mérlegelhet a munkáltató.

37 Az eljárás menete A legfontosabb állomások még egyszer
Jelentkezés: április 30-ig Portfólió elkészítése: november 30-ig Eljárás: 2016 folyamán, legkésőbb december utolsó munkanapjáig döntés születik. Átsorolás: január 1.

38 Mibe kerül? A 326-os 12.§-a szabályozza ezt.
A kötelező minősítések (a PII. eléréséig) ingyenesek. Fizetni kell a megismételt minősítésért, és a nem kötelezőkért (Mester és Kutató) A díj a mindenkori minimálbér 70%-a, jelenleg ez 73500,-Ft. A minősítési tervbe vételről szóló értesítés utáni 10 napon belül kell befizetni. Akinek a meghirdetett speciális feltételek szerint nem kötelező jelentkeznie, de lehet, és jelentkezik PII-s minősítésre, az a kötelező minősítést teljesíti, tehát nem fizet! Az, hogy nem kötelező neki jelentkezni, ebben az esetben azt jelenti, hogy nem kötelező neki most teljesíteni a kötelezőt. 

39 Mennyi lesz a fizetésem az új besorolás után?
A pedagógusbért a költségvetési törvény, az Nkt. és a 326-os alapján kell kiszámolni a következők figyelembe vételével: Az illetményalapot meghatározó viszonyítási alap a költségvetésben (jelenleg ) Az illetményalapot meghatározó, végzettség szintjének megfelelő % [326-os 38.§] (jelenleg a viszonyítási alap 168,9 %-a alapfokozat (főiskolai végzettség) esetén, 186,4 %-a mesterfokozat (egyetemi végzettség) esetén. Ez szeptembertől emelkedik, hogy mennyivel az is a rendeletben van!) Az így kiszámolt illetményalap szakmai gyakorlati éveknek megfelelő %-a az Nkt. 7. melléklete alapján.

40 Mennyi lesz a fizetésem az új besorolás után?
Egy konkrét példa: PI  PII minősítési eljárás 25 éve tanít Főiskolai végzettsége van Jelenleg: (ktgv)x 1,689 (326-os)x 1,6 (Nkt.) = Sikeres minősítés esetén jan. 1-től: 101500* (ktgv)x 1,745 (326-os)x 1,75 (Nkt.) = Különbség: bruttó Ft havonta A számítás helyességét bárki ellenőrizheti, illetve kiszámíthatja a saját magára vonatkozó különbséget. *Ez már a 2016-os költségvetés, tehát ez a szám változhat!

41 Néhány legenda Akinek nem kötelező az adott évben jelentkezni, annak a PII fokozatba kerülésért is fizetnie kell. NEM KELL! A PII fokozat elérése kötelező, aki tehát erre jelentkezik, az - akár muszáj neki akár nem - kötelező minősítésre jelentkezik, vagyis neki ingyen van.

42 Néhány legenda 2. Az eljárás csak a KLIK-es intézményekre vonatkozik. NEM! A rendelet, így az eljárás hatálya minden intézményre kiterjed fenntartótól függetlenül. Az egyházi intézményekben bizonyos feltételek mellett a szakértőt az adott egyház pedagógiai intézete jelöli ki, de ennek a szakértőnek is ugyanolyan képzésen kell átesnie, ugyanazokat az eszközöket és eljárást kell alkalmaznia. Más eltérés nincs.

43 Néhány legenda 3. Mivel kevés a szakértő, az idősebb pedagógusoknak nem kell minősítésre jelentkezniük, őket eljárás nélkül besorolják. ALAPTALAN HÍRESZTELÉS! Szárnyra kapott egy ilyen híresztelés, de az OH hivatalosan cáfolta, teljesen alaptalan.

44 Néhány legenda 4. Nem érdemes jelentkezni, mert úgysem indul el a rendszer/úgyis meg fogják szüntetni. SZERINTEM EZ ROSSZ HOZZÁÁLLÁS. A rendszer elindult, megszüntetése egyáltalán nincs napirenden, sőt egyre több eleme válik aktívvá, már megjelentek az önértékelés első tervezetei, képzik az intézményvezetőket is. Aki jelentkezhetne, de nem jelentkezik, pénzt veszít!

45 Néhány legenda 5. Nem érdemes belevágni, mert úgyis csak ezerrel emelkedik a fizetés. SZÁMOLJ! Először is egyénenként változó, hogy pontosan mennyi a különbség. Másodszor a PII elérése kötelező, vagyis ha szerinted csak kicsivel emelkedik, akkor jobb minél előbb átesni rajta, hogy minél előbb emelkedjen azzal a kicsivel…

46 Néhány legenda 6. Az igazgatókat a 326-os alapján automatikusan besorolják Mesterpedagógusnak. FÉLREÉRTÉS! A 326-os 4.§ (6a) bekezdését értették sokan félre. Ez ugyanis mentesíti a magasabb vezetői beosztásúakat az (5)-(6) bekezdésben leírt feladatok alól (bővebben lásd az erről szóló ppt-t!). Most pontosították, amiből egyértelmű lett, hogy csakis az alól, a minősítési eljárás alól nem! (Ráadásul a 39/B § (1) szerint csak 2016-tól!) Az értelmezés tehát téves. Egyébként általános, és mindeddig következetesen érvényesített elv, hogy senkit nem sorolnak Gyakornoknál vagy PI-nél magasabb fokozatba minősítési eljárás nélkül.

47 Néhány legenda 7. A 326-os mostani módosítása alapján jelentkezhetnek Mesterpedagógus fokozatba mindenki, akiknek van szakvizsgája és legalább 14 év gyakorlata. FÉLREÉRTÉS! A félreértést az új 36.§ (12) bekezdés okozza, ami szerint 2015-ben jelentkezhet Mesternek az, akinek van szakvizsgája és 14 éve. Ez azonban nem írja felül a 10.§ (1) bekezdést, ami szerint a miniszter közleményben határozza meg a minősítési tervbe vétel különös feltételeit. Az új bekezdés szerepe igazából az, hogy lehetővé teszi, hogy egyáltalán valaki jelentkezhessen Mesterbe az idén, a 4.§ (1) b) szerint ugyanis csak az jelentkezhetne, aki már 6 évet eltöltött a PII-ben. A 36.§ (12) tehát jogilag lehetővé teszi a Mesterbe jelentkezést, de hogy konkrétan ki jelentkezhet az idén Mesterbe, azt a közlemény határozza meg. Vagyis nem mindenki, csak az, akire a közlemény vonatkozik.

48 Néhány legenda 8. Azok az ideiglenesen PII-be soroltak, akiknek kötelező idén jelentkezniük, választhatnak, hogy csak a PII-t erősítik meg, vagy Mesternek jelentkeznek. CSAK RÉSZBEN IGAZ. Sajnos megszegve saját szabályaimat, magam is terjesztettem ezt, de nem voltak pontosak az értesüléseim. Az OH által a közleményhez kiadott magyarázat leírja, hogy aki többféle fokozatba is jogosult jelentkezni, az választhat. Amit én is figyelmen kívül hagytam, az az, hogy a jogosultságot a közlemény is meghatározza. Tehát ha valaki ideiglenes PII-ben van, és idén köteles jelentkezni, az csak akkor jelentkezhet Mesternek, ha mentori vagy vezetőtanári szakvizsgája van.

49 Segítség Forgasd az Útmutatót, és használd a vagy az címet, hitelesebb forrás, mint a közösségi oldalak! Ha nem kaptál választ a hivatalos címeken, vagy mástól is akarsz kérdezni, tőlem is kérdezhetsz nyugodtan: Nem értek mindenhez, nem tudom mindenre a választ, de ha tudok, segítek. Nekem sincs meg a bölcsek köve, a véleményem eléggé megalapozott, de csak a sajátom, nem perdöntő!