Késő középkor Tk Herber, Martos, Moss, Tisza - Történelem 2.

Az előadások a következő témára: "Késő középkor Tk Herber, Martos, Moss, Tisza - Történelem 2."— Előadás másolata:

1 Késő középkor Tk. 3. - Herber, Martos, Moss, Tisza - Történelem 2.
Tk. AKG -Történelem AKG - Stefán Judit, Bíró Gábor, Lőrinc László Tk. Sz. - Történelem 2. - Száray Miklós Tk. (M) - Történelem 9 - Cuszó Sándor, Kozma, Géza Tr. - G. Szabó István - Tréning (Ft) - Száray Miklós, Szász Erzsébet - Fogalomtár II.

2 Egyszer volt, hol nem volt... az ember 13.rész - százéves háború
Egyszer volt, hol nem volt... az ember 14.rész - reneszánsz

3 KÖZÉPKORI ÁLLAM ELMÉLETEK

4 A középkori királykép megjelenése
Tk. 2. (Herbert, Moss, Martos, Tisza)-289. old. : A világi és az egyházi hatalom összefonódását jelezte a megváltozott koronázási szertartás. A 7. századtól kezdve a királyt a toledói érsek nemcsak megkoronázta, hanem szentelt olajjal „felkente” –olajat a fejére csurgatva- azaz jelképesen átadta neki az isteni kegyelmet. A király ettől kezdve uralkodó és egyszersmind „minister Dei”, tehát isten szolgái is. A középkori királykép legfontosabb elemei valójában már Szent Ágoston (Aurelius Agustinus) a kiváló későrómai egyházatya De civitate Dei ( Isten városáról) című munkájában megfogalmazódott. „…boldogoknak mondjuk az uralkodókat akkor, ha igazságosan uralkodnak, ha tiszelőiknek magasztaló beszédeire és magsztalóiknagyon alázatos hízelgésére nem fuvalkodnak fel, sőt eszükbe veszik azt, hogy ők is csak emberek. Boldogok, ha hatalmukat leginkább Isten tiszteletének a terjesztésére és Isten fenségének a szolgálatára fordítják. Boldogok, ha Istent félik, szeretik, tisztelik…boldogok, ha lassabban állnak bosszút, és gyorsabban megbocsátanak. Boldogok, ha a büntetést az állam kormányzása és védelme szempontjából és nem az ellenséges gyűlölet kielégítésre alkalmazzák….Boldogok, ha azt amit többnyire szigorúan kénytelenek voltak elhatározni, könyörületes szelídséggel és jótékonysággal helyrehozzák” Az uralkodó jelzői között egyre gyakrabban jelent meg a „Pius-Kegyes”. A „Justus-Igazságos” és a „Victor-Győzedelmes”, ami középkori királykép kialakulásának jele. Az uralkodó személye szent lett, hisz hatalmát Istenttől nyerte. Tk old Véglegesen kialakult az uralkodás ama rendszere , mely szerint a királyi hatalom szent,… Szent Ágoston . Tk. 2. (Herbert, Moss, Martos, Tisza)-289.old. : A középkori királykép legfontosabb elemei valójában már Szent Ágoston (Aurelius Agustinus) a kiváló későrómai egyházatya De civitate Dei ( Isten városáról) című munkájában megfogalmazódott. „…boldogoknak mondjuk az uralkodókat akkor, ha igazságosan uralkodnak, ha tisztelőiknek magasztaló beszédeire és magasztalóik nagyon alázatos hízelgésére nem fuvalkodnak fel, sőt eszükbe veszik azt, hogy ők is csak emberek. Boldogok, ha hatalmukat leginkább Isten tiszteletének a terjesztésére és Isten fenségének a szolgálatára fordítják. Boldogok, ha Istent félik, szeretik, tisztelik…boldogok, ha lassabban állnak bosszút, és gyorsabban megbocsátanak. Boldogok, ha a büntetést az állam kormányzása és védelme szempontjából és nem az ellenséges gyűlölet kielégítésre alkalmazzák….Boldogok, ha azt amit többnyire szigorúan kénytelenek voltak elhatározni, könyörületes szelídséggel és jótékonysággal helyrehozzák” Az uralkodó jelzői között egyre gyakrabban jelent meg a „Pius-Kegyes”. A „Justus-Igazságos” és a „Victor-Győzedelmes”, ami középkori királykép kialakulásának jele. Az uralkodó személye szent lett, hisz hatalmát Istentől nyerte. (354–430) egyházatya, filozófus. Az észak-afrikai Thagasteből (napjainkban Souk Ahras egy város Algériában) származó Aurelius Augustinus az egyik legbefolyásosabb nyugati egyházatya. Vele kezdődik a filozófia antropológiai fordulata. Viszonylag későn, hosszú vívódás után, harminckét éves korában keresztelkedett meg és tért vissza szülőföldjére, ahol először pappá majd 395-ben püspökké szentelték. Anyja Szent Mónika volt. Szent Ágoston vallomásai Balogh József Szent Ágoston értelmezése

5 Tk old.: Arisztotelész Politikáját az 1260 körüli években fordították le…(arab nyelvből) Aquinói Szent Tamás kívánságára , aki elsőként írt kommentárt a műhöz. Ebben megfogalmazta állameleméletét, melynek lényege a következő gondolatsor volt: az ember természeténél fogva társas lény, az államnak nem lehet más célja mint a társas embereszményének megvalósítása – ez a közjó, ami békét, anyagi jólétet és erkölcsi és erkölcsi tökéletességet jelent. A megvalósítás eszközei Szent Tamás szerint a jutalom , a büntetés, és az erkölcsi nevelés. Csak egyet nem adhat meg az állam a polgárainak, az üdvösséget a lélek számára, ez a terület az egyházé marad. Az állam eredete ebben a felfogásban teljesen természetes, politikai rend a saját törvényei szerint működik , és független az isteni kegyelem világától. Éppen ezért az egyház csak akkor avatkozhat be az állam dolgaiba, ha a lélek üdvössége ezt szükségessé teszi. Aquinói Szent Tamás Arisztotelész Politikája Wikipédia:1262. Boldog Özséb, a pálos rend alapítójának orvietói látogatása után (ekkor ott volt a pápai udvar), Tamás maga is támogatja a magyar szerzetesrend jóváhagyását. Wikipédia:1262. Boldog Özséb, a pálos rend alapítójának orvietói látogatása után (ekkor ott volt a pápai udvar), Tamás maga is támogatja a magyar szerzetesrend jóváhagyását. Aquinoi Szent Tamás segítette a Pálos Rend pápai jóváhagyását, miután Orvietóban találkozott Boldog Özsébbel, amiért a pálosok kolostoraikban szobrot állítottak vagy képet szenteltek számára.

6 Rendiség kialakulása, változások Nyugat Európában
26. lecke Rendiség kialakulása, változások Nyugat Európában

7 1215 MAGNA CHARTA PARLAMENT 26.
A rendiség kialakulása, változások Nyugat-Európában HF: 140/5, 141/8, 143/12,13 9. évfolyam Anglia erős HŰBÉRI ÁLLAM 1215 MAGNA CHARTA Földnélküli János Nemesek lázadása PARLAMENT (rendi gyűlés) RENDI MONARCHIA RENDEK RENDI GYŰLÉS Franciaország Feudális anarchia Folyamatos küzdelem a királyi hatalom megerősítéséért IV. Szép Fülöp FLANDRIA 1302 AVIGNON Százéves háború Jeanne d’Arc Angliában polgárháború (rózsák háborúja) TUDOROK NYUGAT EURÓPA Gazdasági válság, stagnálás PESTIS Közép-Európa XIV-XV. században fejlődik gazdasága a XV. században ismét fejlődik. A fellendülés központja (centruma) a távolsági kereskedelmi utak találkozásánál: A kereskedelem fejlődését segítette a banki tevékenység.

8 Német- római Császárság
Ismétlés: gallok rómaiak frankok Klodvig Poitiers Martell Károly Kis Pippin Achen Nagy Károly 843 Francia Királyság Német- római Császárság

9 Oszmán Török Birodalom
Rendi Monarchia (Tk.(Sz):26/27// ) Német-római Császárság / Cseh királyság (Tk.(Sz):40) Rendi gyűlés ANGLIA 1278 Habsburg Rudolf 1215 Luxemburgi IV. Károly Prága FRANCIAORSZÁG Husz János IV. Szép Fülöp Huszitizmus 1302 Avignon Templomosok Luxemburgi Zsigmond Rekonkvista SPANYOLORSZÁG Lengyelország és Oroszország (Tk.(Sz):47/48/ 54/55) Nagy Lajos Hevig Százéves háború (Tk.(Sz):33) Jagelló Ulászló Jeanne d'Arc 1410 Német Lovagrendet Orleans Oroszország Reims VII. Károly Arany Horda III. Iván Bizánc „rózsák –háborúja” 1453 Tudor-ház Oszmán Török Birodalom

10 A rendi állam kialakulása és működése
Germán királyságok 476 Frank királyság Angol-szász királyságok 732 800 843 hűbériség Hódító Vilmos hűbériség Rendi anarchia Erős királyi hatalom A rendi állam kialakulása és működése –fokozatosan megerősödő királyi hatalom 1215 IV. Szép Fülöp 1302 Rendi Monarchia XIV-XV.SZ. Rendi Monarchia rendek Azonos jogállású, azonos érdekű csoportok /főnemesség, nemesség, polgárok/ Rendi gyűlés Adók megszavazása /jogilag korlátozta a király hatalmát, a gyakorlatban növelte/ Jeanne d'Arc

11 Rendiség kialakulása, változások Nyugat Európában
26. lecke Rendiség kialakulása, változások Nyugat Európában

12 1066 Hódító Vilmos Erős királyi hatalom hűbériség Hűbéri állam
TÉRKÉP: ANGLIA Rómaiak T.:12 old. Angol-szászok T.:16 old Britek T.:2. old Normannok T.:22 old. 1066 Hódító Vilmos (Tk.:64) Erős királyi hatalom Ft: hűbériség a kora középkorban létre jött társadalmi berendezkedés. A legfőbb hűbérúr, a király katonai szolgálat fejében birtokokat adományozott a nagyhűbéreseinek, akik ugyanezt tették saját kiséretük tagjaival. Az adományozott birtok az egy páncélos vitéz eltartására elegendő birtokig osztódott. A hűbérest és hűbérurát a kölcsönös hűség és kötelezettség kötötte össze. Ft:Hűbérbitok- feudum, a hűbéresnek szolgálat fejében adott, öröklődő földbirtok 1066: Vilmos, Normandia hercege meghódítja Britannia angolszász királyságát (csata Hastingsnél). I. (Hódító) Vilmos: Normandia hercege, 1066-ban, a hastings-i csatában megszerzi az angol királyi címet. ( ) Erős hűbéri államot épített ki, mindenki közvetlenül a királynak tett fogadalmat. . Wikipédia-Vilmos, Hódító Vilmos (1027. november 28.[forrás?] – szeptember 9.) a Normandiai-házból származó angol király tól haláláig uralkodott. Apja, (Ördög) Róbert ( ) Normandia hercege volt. Hűbéresei azt állították, hogy az ördöggel cimborál, ezért Ördög Róbertnek is nevezték. Falaise-i Herleve-vel folytatott kapcsolatából született törvénytelen fia volt Vilmos, aki 1027-ben látta meg a napvilágot. Később az angolszász uralkodó dinasztia kihalása miatt magának követelte a trónt. (Ugyanis III. (Hitvalló) Edward gyermek nélkül halt meg.) Ám a trónt II. Harold szerezte meg, akivel folyamatos összetűzései voltak Vilmosnak ben a kényszerűségből Franciaországban tartózkodó király az ekkor már Normandia grófi címét viselő Vilmos fogságába esett. Csak azzal a feltétellel engedték szabadon, hogy trónját Vilmosra hagyja. Ám Harold megszegte ezt az ígéretet és örökösének Edgar the Atheling-et, Vasbordájú Edmund unokáját jelölte meg 1066-ban. Ekkor Vilmos hadsereggel indult Anglia ellen és október 14-én Hastingsnél megverte a királyt. Ezzel I. (Hódító) Vilmos néven Anglia királya lett, megalapítva a Normandiai-házat. Mivel Normandia hercegeként a francia király hűbérese volt, így elméletben Anglia Franciaország hűbérbirtoka lett, ám gyakorlatban inkább Normandia került át Angliához. Ez évszázadokon át tartó harcok forrása lett az angolok és a franciák között. Uralkodásával kezdődött Anglia normann korszaka, mely óriási hatással volt az ország középkori történelmére. A politikai változásokon kívül az angol jog jelentős változása is ekkor ment végbe, az épület és erődépítési program is ekkor kezdődött. Változást hozott az angol nyelv szókészletében, és az Európai kontinens feudalizmusát mutatta be Angliában. Vilmos jó királynak bizonyult. Felépíttette a Westminster-apátságot, népszámlálást és vagyonbecslést végzett, melyet a Domesday Book-ban (Ítéletnapi könyv / Végítélet könyve) rögzített, és rengeteg törvényt adott ki. Őt tekintik az angolok első igazi királyuknak ben bekövetkezett halála után második fia, a nyíltan homoszexuális II. (Vörös) Vilmos (más néven Rufus) követte a trónon. Hűbéri állam hűbériség

13 1215 Eleonóra és fia, Földnélküli János angol király II. Henrik
„Oroszlánszívű” Richárd angol király 1215

14 Az angol rendi fejlődés
II. Henrik Az angol rendi fejlődés Földnélküli János 1215 Magna Charta Libertatum . Az oklevél az angol rendiség kialakulásának első állomása. nemesség Király Rendi gyűlés Magna Charta Libertatum /ft/1215- I. Földnélküli János, angol király, kinek idején megingott a királyi hatalom, a főnemesség nyomására kiadja a Magna Charta Libertatumot (Nagy Szabadságlevél). Ez az oklavél a főnemesség, az egyház, a lovagok és a városok kiváltságait szavatolta. Az oklevél feljogosította a lordokat, hogy a királyt kötelezettségeinek betartására kényszeríthessék. Az oklevél az angol rendiség kialakulásának első állomása. Rend/ft/: a XIII. századtól az azonos jogokkal és kiváltságokkal rendelkezők csoportja . Angliában:lordok, nemesség, polgárság, Franciaországban: papság, nemesség, polgárság Rendi gyűlés/ft/: a rendi állam legfőbb hatalmi szerve, fontos jogköre volt az adók megszavazása. Magna Charta Libertatum: Az angol rendi fejlődés jellemzői és főbb szakaszai: – a Magna Charta mozgalom, – az első rendi gyűlés összehívása. A francia rendi gyűlés király általi összehívása. A rendiség működése: – a rendek fogalma, – a hatalommegosztás, – az angol berendezkedés, rendek NEMESSÉG LORDOK POLGÁRSÁG

15 Rendi Monarchia Azonos jogállású rendek Azonos érdekű Rendi gyűlés
(Adók megszavazása) korlátozta Jogilag a király hatalmát Gyakorlatban növelhette államforma Rendi Monarchia XIV.- XV. sz.

16 Franciaország

17 Francia Királyság Rendi Monarchia (XIV-XV. Sz.Tk. 67-69. old.) 1302
Franciaország Európa egyik legjelentősebb monarchiájává vált. Fülöp erős királyi hatalmat valósított meg, amely a katolikus egyházra is kiterjedt. Ennek következtében elkerülhetetlenné vált, hogy konfrontálódjon a pápával is. VIII. Bonifác pápával már 1296-ban komoly feszültség bontakozott ki. Fülöp megadóztatta az egyházat, amire Bonifác néhány éves meghunyászkodást követően kiátkozással válaszolt. Az agg pápa viszont esélytelen volt a Róma ellen vonuló francia csapatokkal szemben. VIII. Bonifácot megfosztották hatalmától, és egy új, franciabarát egyházi vezetőt ültettek helyére. Róma helyett Avignon lett az új katolikus központ, ami azt jelentette, hogy a pápaság francia befolyás alá került. VIII. Bonifác után Fülöp a templomos lovagokkal való leszámolásra mozgósította erőtartalékait. A többek között pénzügyletekkel is foglalkozó lovagrend hatalmas szálka volt a király szemében, ezért Fülöp úgy döntött, hogy koholt vádak alapján pert indít ellenük. A több éven át tartó eljárásban homoszexualitással, hitetlenséggel, eretnekséggel vádolták meg a rend tagjait. Miután rájuk bizonyították a bűnösséget, a rendet feloszlatásra és vagyonelkobzásra ítélték, vezetőiket pedig máglyán megégették. A templomosok ily módon megszerzett vagyonával IV. Fülöp megteremtette a királyság anyagi biztonságát. Fülöpnek nem okozott különösebb fejfájást az utódlás kérdése, hiszen három fia is született: (Civakodó) Lajos, (Hosszú) Fülöp és Károly. 1302 Rendi gyűlés IV. Szép Fülöp

18 Templomosok Hugues de Payns
Az eredeti lovagrend egyébként a Szentföldön alakult, a feltételezések szerint 1118-ban, amikor Hugues de Payns vezetésével kilenc keresztes lovag elhatározta, hogy életét a szentföldi zarándokok védelmének szenteli. A templomos elnevezést a lovagrend onnan kapta, hogy első szálláshelyükről, a jeruzsálemi királyi palotáról azt hitték, Salamon király templomának helyén épült. . A képeken templomosok máglyahalála, illetve Jacques de Molay, a rend 23. és egyben utolsó nagymesterének kivégzése látható Jacques de Molay Rejtélyes vallás - 1. rész - Templomos lovagok

19 Avignon

20 1337-1453 Százéves háború III. Edward Orleans Jeanne d'Arc Reims
II.Edward angol király 1308-ban feleségül vette IV. Szép Fülöp francia király lányát, Izabellát. A házasságuk igen hamar csődöt mondott, a francia származású királynénak nem sikerült boldog házaséletet teremtenie, márcsak azért sem, mert Edward állítólag férfi kegyencekkel vette magát körül. Ennek ellenére 1312-ben megszületett a trónörökös, aki III. Edward néven vonult be a történelembe. Izabella nem tűrve tovább a folytonos megaláztatásokat, szeretőjével Roger Mortimerrel együtt összeesküvést szervezve megfosztotta II. Edwardot hatalmától, börtönbe vettette, majd megölette. Így már semmi akadálya nem volt annak, hogy Izabella fia III. Edwardként az angol trónra üljön. III. Edward nevéhez két közismert esemény is kapcsolódik. Az egyik, hogy a középkori Anglia egyik legjelentősebb uralkodójaként a francia Capeting-dinasztia kihalása után anyai ágon magának követelte a francia koronát. A francia hatalomra támasztott igénye miatt robbant ki a több mint száz évig tartó százéves háború, hiszen a Capetingekkel rokonságban álló Valois-ház nem mondott le a francia királyi címhez való jogáról. Természetesen a küzdelem végét Edward nem érhette meg. A másik vele kapcsolatos közismert esemény, hogy megalapította a térdszalag lovagrendet. A rend létrejöttének körülménye állítólag igen banális, és egy kínos helyzetre vezethető vissza. Az angol király egy bálon egy hölggyel táncolt, akinek személyazonosságát nem lehet pontosan tudni. A hölgy alsószoknyájának egy darabja tánc közben leszakadt. Egyes feltételezések szerint egy olyan anyagdarab, amit a nők a menstruáció időszakában használtak. Edward mentve a felettébb kínos helyzetet, a szalagot gálánsan felvéve, az egyik lábára kötötte, miközben ezt mondta: „Huncut, aki rosszra gondol!” III. Edward majdnem 40 éven át ült Anglia trónján, amikor június 21-én meghalt. A westminsteri apátságban temették el. Utódja az egyik unokája, II. Richárd lett, aki képességeit tekintve meg sem közelítette nagyapját. VII. (Győzedelmes) Károly, franciául Charles le Victorieux (Párizs, február 22. – Mehun-sur-Yèvre, július 22.) Franciaország királya (uralkodott október 21-tól haláláig), VI. (Őrült) Károly és Bajor Izabella fia, a Valois-ház ötödik királya volt. 1422-ben úgy került trónra, hogy apja korábban kizárta az öröklésből, és országa egyik részét az angol VI. Henrik nevében igazgatták, a Burgundi Hercegség pedig önálló, vele ellenséges politikát folytatott. Károlynak azonban – nem kis mértékben az uralkodása alatt fellépő Jeanne d’Arcnak köszönhetően – sikerült diadalmasan befejezni a százéves háborút. Ezekkel a harcokkal párhuzamosan saját trónörökösével és az önállósodó francia főurakkal is fel kellett vennie a küzdelmet, akiket csak fia tudott végleg letörn Százéves háború Crecy-csata VII. Károly III. Edward Jeanne d'Arc Orleans Reims A franciák és az angolok váltakozó szerencsével harcoltak. A háború végére az angolok kiszorultak Franciaországból. A háború bebizonyította a lovagi harcmodor elavultságát, a zsoldosok és a tűzfegyverek fölényét. A háború szenvedései felkelésekhez vezettek. Angliában a jobbágyi kötöttségeket a bérlői viszony váltotta fel. Franciaországban a háború végére megerősödött a királyi hatalom, s a XV. század végre uralma alá vonta az egész országot. Angliában a „rózsák harcában” kihaltak a hercegi családok, s a Tudor-ház központosított királyi hatalmat hozott létre.

21 Százéves háború 1337-1453 III. Edward Jeanne d'Arc Orleans Reims
II.Edward angol király 1308-ban feleségül vette IV. Szép Fülöp francia király lányát, Izabellát. A házasságuk igen hamar csődöt mondott, a francia származású királynénak nem sikerült boldog házaséletet teremtenie, márcsak azért sem, mert Edward állítólag férfi kegyencekkel vette magát körül. Ennek ellenére 1312-ben megszületett a trónörökös, aki III. Edward néven vonult be a történelembe. Izabella nem tűrve tovább a folytonos megaláztatásokat, szeretőjével Roger Mortimerrel együtt összeesküvést szervezve megfosztotta II. Edwardot hatalmától, börtönbe vettette, majd megölette. Így már semmi akadálya nem volt annak, hogy Izabella fia III. Edwardként az angol trónra üljön. III. Edward nevéhez két közismert esemény is kapcsolódik. Az egyik, hogy a középkori Anglia egyik legjelentősebb uralkodójaként a francia Capeting-dinasztia kihalása után anyai ágon magának követelte a francia koronát. A francia hatalomra támasztott igénye miatt robbant ki a több mint száz évig tartó százéves háború, hiszen a Capetingekkel rokonságban álló Valois-ház nem mondott le a francia királyi címhez való jogáról. Természetesen a küzdelem végét Edward nem érhette meg. A másik vele kapcsolatos közismert esemény, hogy megalapította a térdszalag lovagrendet. A rend létrejöttének körülménye állítólag igen banális, és egy kínos helyzetre vezethető vissza. Az angol király egy bálon egy hölggyel táncolt, akinek személyazonosságát nem lehet pontosan tudni. A hölgy alsószoknyájának egy darabja tánc közben leszakadt. Egyes feltételezések szerint egy olyan anyagdarab, amit a nők a menstruáció időszakában használtak. Edward mentve a felettébb kínos helyzetet, a szalagot gálánsan felvéve, az egyik lábára kötötte, miközben ezt mondta: „Huncut, aki rosszra gondol!” III. Edward majdnem 40 éven át ült Anglia trónján, amikor június 21-én meghalt. A westminsteri apátságban temették el. Utódja az egyik unokája, II. Richárd lett, aki képességeit tekintve meg sem közelítette nagyapját. VII. (Győzedelmes) Károly, franciául Charles le Victorieux (Párizs, február 22. – Mehun-sur-Yèvre, július 22.) Franciaország királya (uralkodott október 21-tól haláláig), VI. (Őrült) Károly és Bajor Izabella fia, a Valois-ház ötödik királya volt. 1422-ben úgy került trónra, hogy apja korábban kizárta az öröklésből, és országa egyik részét az angol VI. Henrik nevében igazgatták, a Burgundi Hercegség pedig önálló, vele ellenséges politikát folytatott. Károlynak azonban – nem kis mértékben az uralkodása alatt fellépő Jeanne d’Arcnak köszönhetően – sikerült diadalmasan befejezni a százéves háborút. Ezekkel a harcokkal párhuzamosan saját trónörökösével és az önállósodó francia főurakkal is fel kellett vennie a küzdelmet, akiket csak fia tudott végleg letörn Százéves háború Crecy-csata VII. Károly III. Edward Jeanne d'Arc A háború egyik legfontosabb ütközete volt Orleans Reims A franciák és az angolok váltakozó szerencsével harcoltak. A háború végére az angolok kiszorultak Franciaországból. A háború bebizonyította a lovagi harcmodor elavultságát, a zsoldosok és a tűzfegyverek fölényét. A háború szenvedései felkelésekhez vezettek. Angliában a jobbágyi kötöttségeket a bérlői viszony váltotta fel. Franciaországban a háború végére megerősödött a királyi hatalom, s a XV. század végre uralma alá vonta az egész országot. Angliában a „rózsák harcában” kihaltak a hercegi családok, s a Tudor-ház központosított királyi hatalmat hozott létre.

22 A háború egyik legfontosabb ütközete volt
Crecy-csata /1346/  A franciák veresége katasztrofális volt. Talán néhány ezer ember tudott megmenekülni Fülöp hadából, a többiek mind odavesztek a sárban, az angol nyílzáporban, vagy angolok lándzsáitól. A halottak, sebesültek, foglyok és eltűntek száma durván harmincezer főre tehető, s odaveszett a francia nemesség nagy része. Az angolok veszteségei 100 emberre tehetőek A bevetett új fegyverek és taktikák miatt sok hadtörténész a lovagi hadviselés hanyatlásának kezdetét látja a csatában. Wikipédia: Az angol hadrendben így a centrumot és a két szárnyat is az íjászok foglalták el, közöttük két tömbben a szálfegyveresek álltak. A gyalogosított lovagok előreszegezett fegyverrel masszívan álltak fel, lépcsős „V”-alakzatban. Hosszú szálfegyvereikkel alkotott lándzsaerdőt a kardokkal harcoló francia lovagok aligha tudták volna áttörni. Egy új fegyvert is bevetettek az angolok, az ágyút. Ebből követ lehetett kilőni, nagy eredményeket nem lehetett elérni vele, de jókora volt a lélektani hatása, ugyanis nagyot robbant. Hangját a franciák lovai még sosem hallották, így kiválóan alkalmas volt az állatok megijesztésére, ezáltal a lovagi hadrendet megzavarhatták. A király tartalékával és további íjászokkal az emelkedő tetején helyezkedett el. A csapatok három részre osztása ebben az időben általánosan alkalmazott megoldás volt, tulajdonképpen sok esetben ebben ki is merült az egész taktika. III. Edward azonban sok újítást alkalmazott: így a lovaskatonák leszállítása lovaikról, illetve a gyalogosoknak mint fő erőnek az alkalmazása ebben az időben szinte eretnekségnek számított. Edward azonban nagyon bízott íjászaiban, akik koruk kiemelkedően képzett harcosai voltak. Percenként akár 20 lövést is le tudtak adni, bőven el voltak látva nyílvesszővel. Nyilaik egy része olyan heggyel volt ellátva, amely közelről a lovagi páncélzaton is képes volt áthatolni. Az íjászok annak tudatában, hogy a lovagok hamarosan támadást indítanak ellenük, maguk előtt kis gödröket ástak a lovak megzavarására, és kihegyezett karókat feszítettek ki közvetlenül előttük, amelyekbe ha belerohantak a lovagok, akkor állataikat azok felnyársalták, majd csak várakoztak a hirtelen megindult esőben, és véd

23 Rendi gyűlés 1302 Rendi Monarchia IV. Szép Fülöp Francia Királyság XIV-XV. sz. Százéves háború Reims Jeanne d'Arc Orleans VII. Károly A XV. sz végére a király uralma alá vonta az egész országot

24 27. Lecke Közép-Európa

25 27. 1278 /Ausztria/ 1410 Közép-Európa a középkorban
HF:144/1, 144/2, 148/15 9. évfolyam Közép-Európa NÉMET-RÓMAI BIRODALOM Habsburg Rudolf 1278 /Ausztria/ Luxemburgi- dinasztia Luxemburgi Károly /1356/ Svájc Habsburg - dinasztia CSEHORSZÁG II. Ottokár PRÁGA HOSPES -cseh társadalom elégedetlensége -HUSZ JÁNOS tanai Vallási reformtörekvések Franciaország IV. Szép Fülöp AVIGNON (ellenpápa) Nyugati egyházszakadás veszélye Luxemburgi Zsigmond /magyar király, német-római császár Konstnazi- zsinat Husz János megégetése husztitizmus leveri LENGYELORSZÁG /Nagy Lengyelország, Kis Lengyelország, Mazovia) Lokietek Ulászló Kis Lengyelország fejedelme egyesíti III. Kázmér örököse Nagy Lajos magyar király HEDVIG+ JAGELLÓ ULÁSZLÓ LITVÁN fejedelem 1410

26 csehek lengyelek oroszok bjeloruszok ukránok bolgárok horvátok szerbek
A szláv őshaza valahol a Kelet-Európában a Visztula és a Dnyeper közt terült el A szlávok 3 nagy néptörzsbe különültek el a 6-7. század folyamán NYUGATI SZLÁVOK csehek morvák lengyelek KELETI SZLÁVOK oroszok bjeloruszok ukránok DÉLI SZLÁVOK Tk.2.(HMMT)-328.old.: A szláv őshaza valahol a Kárpátok és a Don közt terült el, a keleti népcsoportok nyomására azonban a 4. századtól kezdve nagy hullámokban jelentek meg Európa keleti részén, és egészen az Elbáig nyomultak előre. Rendkívül sok szláv nép létezett, a történelem azonban elsősorban azok nevét tartotta fenn, akik képesek voltak a törzsi szervezetből állammá szerveződni. Ezért „tűntek el” az Elba-vidéki és balti szlávok (oboritok, pomeránok, liuticsok). A szlávok 3 nagy néptörzsbe különültek el a 6-7. század folyamán. bolgárok horvátok szerbek

27 Nyugati szlávok Tk2 (HMMT)-331. old.: A szláv törzsek egyesülését külső veszély tette szükségessé. Az avarok 568-ban elfoglalták Pannoniát és támadásokat intéztek a szomszédos területek ellen. Ennek megakadályozására jött létre az első nyugati szláv törzsszövetség 623-ban. A küzdelem élére egy Samo nevű frank kereskedő állt, kinek vezetésével előbb az avarokat, majd a frankokat is legyőzték. Samo halála után (658) azonban az „állam” szét esett. Bár voltak ezután is államalapítási kísérletek, igazán csak a Nagymorva Birodalomnak sikerült egyesíteni a területet. Cirill és Metód szobra Révkomáromban Tk old: Az első tartós szláv államot a 9 században, I. Mojmir hozta létre a Morva folyó vögyében. Mojmir Bizáncól hívott be térítőket. Cirill és Metód tevékenysége nyomán önálló szláv nyelvű egyház jött létre. Szvatopluk fejedelem halálát követően a magyarok és a frankok támadása elsöpörte államát. A morvák bukása után a cseh és morva törzseket a Przemysl vezértől származó fejedelmek egyesítették. A nyugati kereszténységet vették fel azonban a prágai püspökség nem tudott függetlenedni a német egyháztól. A X. században a cseh fejedelmek a német-római császár hűbéresei lettek. II. Ottokár uralkodása volt a korai cseh állam virágkora. Megszerezte a Német-római Birodalom keleti tartományait. Csehország Tk.3-90.old.: A XIII. század közepén Csehország II. Ottokár alatt nemzetközi tekintélyének csúcspontjára érkezett. II. Ottokár sikeresen harcolt a Magyar Királyság ellen, s elfoglalta Stájerországot, a Babenbergek kihalása után pedig bekebelezte Ausztriát. Kihasználva a Hohenstaufok bukásával kezdődő Nagy Interregnum kínálta alkalmat, megpróbálta magát német királlyá választani. Az évi választáson azonban alulmaradt a pápa jeöltjével, Habsburg Rudolffal szemben. A kettőjük közt kirobbant összecsapásoknak morvamezei ütközet(1278) vetett véget, ahol a csehkirály vereséget szenvedett, s a IV. László magyar király által támogatott Rudolf megszerezte Ausztriát. Az ütközetben Ottokár is elesett. Utóda II. Vencel…1306-ban kihalt a Premsysl-dinasztia, a cseh királyságot a nőági rokon, Luxemburgi János szerezte meg 1310-ben. 1278 Morvamezőnél elveszítette a csatát és a megszerzett területeket is.

28 Német-római Birodalom
1306-ban kihalt a Przemysl-dinasztia, házasság révén a cseh trónt Luxemburgi János foglalta el. Fia IV. Károly megszerezte a császárságot Német-római Birodalom Luxemburgi IV. Károly Prága Birodalmi központ is lett. Az új dinasztia kíséretében a német egyházi vezetők, nemesek, polgárok érkeztek. Károly Prágában alapította 1348-ban Közép-Európa első egyetemét. A cseh társadalom ellentétei, a háttérbe szorult cseh nemesek polgárok és szegény tömegek elégedetlensége a huszita eretnekség formájában jelentkezett A prágai teológus a Biblia alapján bírálta az egyházat, cseh nyelvű igehirdetést, két szín alatti áldozást, és a papság kiváltságainak eltörlését, szegény egyházat követelt. Husz eretnekként való kivégzése 1415-ben növelte a felkelők elszántságát. Husz János Huszitizmus Kelyhesek Közösen verték vissza Luxemburgi Zsigmond seregeit Luxemburgi Zsigmond táboriták A mérsékelt irányzat követelésének elfogadása után a magukra maradt radikálisok vereséget szenvedtek. A huszita háborúk felgyorsították a rendi fejlődést Csehországban

29 Lengyelországot Nagy Lajos Magyarországgal 1410
A XIV század elején a Lokietek-ház egyesítette Lengyelországot Tk.3. (HMMT)-89. old.: Lengyelország a Piast-dinasztiából származó Vitéz Boleszláv ( ) alatt Kelet-Európa nagyhatalmává vált.Az ambiciózus uralkodó jó kapcsolatokat épített ki III Ottó császárral, aki hozzájárult a gnieznói érsekség létrehozásához, ezátal megvetették a lengyel egyház alapjait. Boleszlav azonban hamar szakított pártfogójával és önálló külpolitikába kezdett.1003-ban megszállta Morvaországot, sőt egy évre Csehország is a birtokába került. Kihasznáva a Kijevi Rusz átmeneti válságát, 1024-ben elfoglalta Kijevet. Boleszláv utódai azonban képtelenek voltak a nagyra nőtt birodalmat megtartani.. Lengyelország súlypontja Kis-Lengyelországba –Krakkó és környéke- tolódott át. A lengyel királyok kénytelenek voltak elismernia német-római császár fennhatóságát. Átmeneti változás II. Boleszlav alatt következett be, aki kihasználta a császár lekötöttségét az invesztitúra harcokban, VII Gergely pápától 1076-ban királyi koronát nyert. A 11 század végére a volt törzsi szállásterületekből hét tartományt hoztak létre, mely már előrevetíttw a későbbi széttagolódást. III. Boleszlav( )-hogy a Piasatok uralmát biztosítsa, s a trónharcoknak elejét vegye a szeniorátus elv szerint a Piast nemzetség közt felosztotta országát. Övé lett Kis-Lengyelország s a főfejedelmo cím, a hercegek pedig Sziléziát, Mazóviát és Nagy-Lengyelországot kapták. Bár az ország politikailag széttagolt volt, ez nem hátráltatta gazdasági fejlődését. Perszonálunió Nagy Lajos Magyarországgal Hevig Jagelló Ulászló Litván fejedelem A lengyel-litván unió megnövelte Lengyelország hatalmát, legyőzték a 1410 Német Lovagrendet

30 Lengyel-magyar dinasztikus kapcsolatok II/1. rész
3. A három kelet-európai történeti állam összeomlása /Bibó István – Válogatott tanulmányok Adamczyk Bogdan: A magyar–lengyel barátság ezeréves története /Művelődés közművelődési folyóirat - Kolozsvár

31 Kelet-Európa és a Mongol Birodalom
28. lecke Kelet-Európa és a Mongol Birodalom

32 KELET-EURÓPA szlávok mongol hódítás
Nomád török népek Kelet-Európa hatalmas pusztaságain nomád török népek laktak még a XI-XII. században is szlávok Tk. (M)-174.old.: A keleti szláv törzseket a 9. században két központban egyesítették. Az északabbi törzseket Rurik varég vezér vonta uralma alá Novgorod központtal. Utóda, a Rurik-dinasztiába tartozó Oleg 882-ben elfoglalta Kijevet és ide helyezte át fejedelmi központját. Így jött létre a Kijevi Rusz. Oleg utódai hódoltatták a keleti szláv törzseket. Vlagyimir bizánci térítők közvetítésével felvette a kereszténységet. Belső ellentétek a birodalom széteséséhez vezettek. mongol hódítás A térség fejlődését a XIII. századtól megakasztotta A tatárok által adófizetésre kötelezett orosz fejedelemségek egymással is folytonos harcban álltak

33 Moszkvai Fejedelemség felemelkedése

34 KELET-EURÓPA északi részét a szlávok
déli részét uralták mongol hódítás A térség fejlődését a XIII. századtól megakasztotta a Arany Horda A XV. századra Kelet-Európában szét esett ezzel párhuzamosan szerezte meg függetlenségét az egységessé váló Oroszország 1453 Bizánc eleste után a moszkvai pátriárka lett az ortodox egyház feje III. Iván Nőül vette az utolsó bizánci császár húgát, magát cárnak, vagyis császárnak címeztette. Tver és Novgorod legyőzésével befejezte az orosz fejedelemségek egyesítését.

35 Vlachok Bizánc bolgárok Szerbek DÉL-EURÓPA meggyengülése után a
nyertek tért, de tartós államalakulat nem jött létre a XIII. század folyamán Vlachok A Balkán hegyi legelőin élő romanizált pásztorok, a XI. századtól lassan észak felé húzódtak. Az állataikat legeltető hegylakók a XII. század végén jelentek meg a Kárpátok előterében.

36 Érettségi: 2013/ május 2. A feladat az oszmán hódítás állomásaihoz kapcsolódik. Válaszoljon a kérdésekre a források és ismeretei segítségével!

37 „Első rohamaink eredménytelensége miatt – ezeket a bizánciak és az olaszok
vitézsége hiúsította meg oly teljesen, mert állandóan ez utóbbiak voltak felül – a szultán igen haragosnak mutatkozott. Mivel e szégyent nem tudta elviselni, szünet nélkül előre küldte mindazon csapatait, amelyeket későbbre, tartaléknak hagyott. […] Mohamed szultán azonban észrevette, hogy a védők kezdenek eltűnni a sáncokból és a résekből, hiszen ő maga sem állt messze a harc színhelyétől. […] Itt esett el Konstantin császár is, mialatt vitézül harcolt hű katonái között. A janicsárok, majd nyomukban a többi seregrészek, rövidesen bezúdultak a városba, mint a vízáradat. […] A fal előtt, amelyre nagy lobogóját vonatta fel, sugárzó arccal állt a szultán, és örvendett a látványnak: a nap most virradt fel végül teljes világossággal.” (Korabeli történetíró) a) Melyik város ostromát írja le a forrás? …………………………. (1 pont) b) Mikor történt (év) az ostrom? …………………………. (1 pont) Kik küzdöttek egymás ellen? Töltse ki a táblázatot! (Elemenként 0,5 pont.) győztes fél vesztes fél Állam c) d) uralkodó neve e) f) 4 pont

38 EGYSZER VOLT...AZ EMBER AZ EGYETEMES RENESZÁNSZ MŰVÉSZETE A reneszánsz művészete

39 Rendi Monarchia 1278 Habsburg Rudolf 1215 Prága Husz János
Cseh királyság 1278 Habsburg Rudolf Rendi gyűlés 1215 Prága Luxemburgi IV. Károly Husz János IV. Szép Fülöp Huszitizmus 1302 Avignon Luxemburgi Zsigmond Templomosok Lengyelország Százéves háború Nagy Lajos Hevig Jagelló Ulászló Jeanne d'Arc Orleans Német Lovagrendet 1410 Reims VII. Károly Oroszország Arany Horda „rózsák –háborúja” III. Iván Bizánc 1453 Tudor-ház

40 Rendi Monarchia 1278 Habsburg Rudolf 1215 Prága Husz János
Cseh királyság 1278 Habsburg Rudolf Rendi gyűlés 1215 Prága Luxemburgi IV. Károly Husz János IV. Szép Fülöp Huszitizmus 1302 Avignon Luxemburgi Zsigmond Templomosok Lengyelország Százéves háború Nagy Lajos Hevig Jagelló Ulászló Jeanne d'Arc 1410 Német Lovagrendet Orleans Oroszország Reims Arany Horda VII. Károly III. Iván „rózsák –háborúja” Bizánc 1453 Tudor-ház