Tanulásszervezési módszerek

Az előadások a következő témára: "Tanulásszervezési módszerek"— Előadás másolata:

1 Tanulásszervezési módszerek
Dr. Hermann Istvánné „…akiknek tapasztalatuk van, sokkal inkább sikert aratnak, mint akiknek jó elméleti tudásuk van, de nincsen tapasztalatuk.” (Arisztotelész)

2 Fogalmak Módszer = út, eljárás
Oktatási módszer = az oktatási folyamat állandó, ismétlődő eleme, a pedagógus és a tanuló tevékenységének része Stratégia = módszerek + eszközök + szervezési módok Szervezési módok = frontális-, egyéni-, páros-, csoportmunka

3 Hagyományos tanulásszervezés
Frontális osztálymunka A tanár az információ hordozója, átadója Kevés lehetőség a tanulók bevonására A tanuló passzív befogadó Főként verbális közlés Önálló munka Ugyanazt a feladatot végzi minden tanuló Képességbeli különbségek nem dominálnak

4 A tanítást – tanulást segítő tanulásszervezés
Differenciált oktatás Kooperatív tanulásszervezés Projektmódszer Drámapedagógia

5 Differenciált oktatás
A tanulók egyéni sajátosságaihoz igazodó Jól alkalmazható a heterogén és a (látszólag) homogén csoportok esetén is. Gyakorlati megvalósítások: szervezeti (tanuló-csoportbontás) tartalmi differenciálás (eltérő tananyagok) követelmények differenciálása módszertani differenciálás (ugyanaz a tartalom – más megközelítés) a tanuláshoz szükséges idő megszabása ≠ a képességek alapján való rétegbe sorolással!

6 A differenciált rétegmunka
A tanulók bizonyos csoportja azonos feladatokkal dolgozik „mini” frontális tanulás (de hatékony – a csoport homogén) Új rétegek (más szempont, más tanulási helyzet, más cél) A pedagógus minden réteggel közvetlenül is tanul (odafigyelés), törődés) Optimális terhelés a tanulónak

7 Differenciálás típusai
Tartalom szerint Érdeklődés szerint Tempó szerint Szint szerint Információszerzés elsődleges forrása szerint Eredmény szerint Sorrend szerint Szerkezet szerint Idő szerint A tanár stílusa szerint

8 A differenciálás alapelvei
A módszertani sokrétűség elve Az aktivitás elve A relevancia elve A kreativitás elve A szociális tanulás elve

9 Elvek figyelmen kívül hagyásának veszélyei
Tétlen tudás Rituális tudás Dupla fenekű tudás Idegen tudás A tanulók egy részéről lepereg az új ismeret, és az eredmény az állandóan fokozódó lemaradás lesz.

10 Az együttműködésen alapuló tanulás
Párokban célszerű elkezdeni és a lemaradókat fejleszteni 3 – 4 fős csoportok hatékonyak Tartósan együttműködő csoportok A másikra figyelés képességére nevel Aktív tanulás

11 Az aktív tanulás legfőbb akadályai
A tanárok szerint A diákok szerint túlzsúfolt tanterv, időhiány felületes órai munka, időhiány magas tanulólétszám a tanítási feltételek és eszközök fogyatékossága a tanulók gyenge metakognitív készségei problémák a csoportmunkában a szülők hagyományos elvárásai a szülői támogatás hiánya tanártársak hozzáállása tanárok nem akarnak változni

12 Projekttanulás Egy folyamat Egyéni érdeklődésnek megfelelő munka
Egyéni kifejezésmód Kapcsolatfelvétel új formája Projekttéma: (egy sajátos tanulási egység) órai projekt, projektnap, projekthét, külső projekt

13 Lényege Középpontban a probléma
A probléma kapcsolatai és összefüggései Információt szervez A tevékenység a cél, nem az ismeret Komplex Eltérő képességstruktúrák egyenértékű szerepben működnek Konkrét és egyedi Téma, hely személy determinálja Megvalósítása kooperatív technikákkal

14 A leggyakoribb tanítási projektek
Technikai ( tárgyi produktum) Művészeti (előadás, kiállítás…) Környezeti (pl. erdei iskola) Kutatási (pl. új anyagrész feldolgozása) Gazdasági (pl. alma projekt)

15 Jellemzői: újfajta tanár – diák kapcsolat
nagyfokú szervezőkészséget igényel résztvevők nagyfokú szabadsága, önállósága kilép a tantárgyi keretekből hármas alapelv: átélés – ismeretszerzés – megértés

16 A projektoktatás metodikai lépései
Tervezés, témaválasztás Kivitelezés Felülvizsgálat Közzététel

17 A projektmódszer pozitívumai
Aktivitás Erős motiváció Fejlesztő hatású Egyéni képességeket is figyelembe vesz Gyakorlati tudást nyújt Örömteli az együttműködés Új tanár – diák kapcsolat

18 Nehézségek a módszer alkalmazásakor
Nehezen tervezhető a munka Nagyobb az alapzaj Nagy létszám esetén nem alkalmazható A csoport által vállalt célok nem mindig állnak összhangban az egyéni célokkal Hagyományos osztályzattal nem értékelhető

19 Mi a kooperatív tanulás?
A kooperatív tanulás nem csoportmunka Kooperatív tanulásról akkor beszélünk, ha a következő négy alapelv érvényesül: Építő egymásra utaltság Egyéni felelősség Egyenlő részvétel Párhuzamos interakció

20 Kooperatív tanulás jellemzői
Nem a tanár a tudás forrása (frontális), hanem a csoport valamennyi tagjának érdeke, hogy valamit közösen megtanuljanak Együttműködő készség fejlesztését tartja szem előtt Egyenlő esélyt biztosít minden gyermek számára függetlenül a tudás szintjüktől, etnikumuktól,nemüktől Közösségépítő szerepe van A csoport tagjainak aktív részvételét teszi lehetővé.

21 Hat kulcsfogalom Csoport Kooperatív tanulásszervezés
Együttműködési szándék Együttműködési készség Alapelvek Módszerek

22 Alkalmazhatóság Minden tanórán alkalmazható
A tanóra minden részében használható Több felkészülést, kidolgozottabb munkatervet igényel Nem minden pedagógiai cél elérésében alkalmazható Nem kell új iskolát alapítani, egyetlen tanár is alkalmazhatja Nem szükséges hozzá megfizethetetlen eszközkészlet

23 Csoportalakítás módszerei
Vegyes Véletlenszerűen alakított E L Ő N Y Ö K Kiegyensúlyozott Erőteles kapcsolatok Gyengéket segítik Nyelvi fejlettség szerinti Egymást irányítják Minden csoportban van jó teljesítményű diák Nőhet a csoportkohézió Közösségépítő Gyors és egyszerű A diákok ismerete nélkül is alakítható Változatos, ingerekben gazdag, szórakoztató Megszűnik az ellenállás „igazságos” Sok a változtatási lehetőség Sokan lehetnek vezetők

24 Véletlenszerűen alakított
Vegyes Véletlenszerűen alakított H Á T R N Y O K Kialakítása több időt igényel Kevesebb a változtatási lehetőség Nincs erős-erős, gyenge-gyenge kapcsolat Erős kapcsolatok alakulhatnak ki Implicit követés Ami nem működik jól, az állandósul Negatív metakommunikáció (nem tudunk mindenkivel együttdolgozni) Ha nem tudnak jól együttműködni,a helyzet állandósulhat Lehet, hogy senki nem érti a feladatot Mély konfliktusok lehetnek Nyelvi szempontból működésképtelen Egynemű vagy azonos etnikai csoporthoz tartozók kerülhetnek egy csoportba Gyengébb csoporttudat Kiegyensúlyozatlan: „győztes” és „vesztes” csoportok lehetnek

25 A kooperatív szempontú értékelés
az értékelés fő célja az értelmes tanulás ösztönzése, a diákok elé kitűzött célokat értékelik, bevonja a tanulókat az elérendő, a számukra elérhető eredményekhez vezető eljárásokba, a tanulók részt vesznek/vehetnek az értékelésben, a képességeket szorosan összekapcsolják az adott kurzus minősítésével, a feladatok nehézségével, a tanulók motivációjával.

26 A tanítók csak az ajtót nyitják ki, belépned
neked kell. (kínai közmondás)