JÓLÉT ÉS IDEOLÓGIÁK: FEJLETTSÉG ÉS BÉREK

Az előadások a következő témára: "JÓLÉT ÉS IDEOLÓGIÁK: FEJLETTSÉG ÉS BÉREK"— Előadás másolata:

1 JÓLÉT ÉS IDEOLÓGIÁK: FEJLETTSÉG ÉS BÉREK
PROF. MAGAS ISTVÁN BCE, VILÁGGAZDASÁGI TANSZÉK

2 KÉRDÉSEK 1. Van e fejlettséghez vezető útnak megbízható, mindenkor érvényes leírása? Nincs. De kiforrott jó irányok vannak. 2. Mit tudnak szállítani, esetleg garantálni az ideológiák és az intézmények fejlettséghez vezető rögös és úton? A durva hibák elkerülését és sok hasznos szabályt.

3 Beugratós kérdés ! gazdagként egy szegény országban ?
hol jobb az élet, azaz magasabb az életszínvonal egy gazdag országban szegényként, vagy gazdagként egy szegény országban ?

4 A Válasz A szegényeknek a gazdag országokban sokkal jobb dolguk van, mint a gazdagoknak a szegény országokban. Ez a fejlett kapitalizmus vívmánya.

5 Indoklás Ha a jövedelmek alsó illetve felső 10%-át tekintjük, ben egy átlagos szegény ember egy gazdag országban háromszor többet keresett, mint egy átlagos gazdag ember egy szegény országban ($ 9387 , és $3039 ), 1994-es PPP USD-ben. A medián szegény országban a per capita jövedelem $868 volt, a felső 10% részaránya az összjövedelemből 35%. Így „az átlagos gazdag ember” jövedelme ebben a tipikus szegény országban 10x0,35x868$=3039 dollár. A medián gazdag országban az egy főre jutó jövedelem dollár, az alsó 10% részaránya az összjövedelemből 2,7%. Így egy szegény ember átlagos jövedelme ebben a tipikus gazdag országban 10x0,0027x34767= 9387 dollár.

6 Van- e rövid definíciója a fejlettségnek?
Rövid és mindig használható definíciója nincs. De ha az ember látja a környezetét, azonnal megmondja hol van, előbbre, vagy hátrébb a rangsorban. Igaz, megmagyarázni nem tudja! Ám azt beláthatjuk, hogy egy fejlettebb ország azonos népességnek, vagy egy főre jutóan jobb életszínvonalat képes kínálni. Ez utóbbi pedig kifejezhető az átlagjövedelemmel, pl. állandó U.S. dollárban.

7 A Feldolgozóipar elvándorlása Ny-ról

8 A fejlettség egy bevett mérőszáma

9 Átlagbér és fejlettség (GDP/fő); Társadalombiztosítás a népesség %-ában

10

11 A FEJLETTSÉG KULCSTÉNYEZŐI
Fejlettség-jólét A gazdasági növekedés adekvát modellje Piaci struktúrák Állami, intézményi és jogi szabályozási környezet Kultúra, ideológiák, mentalitások, termelékenység

12 Van-e fejlettségnek algoritmusa
Sajnos nincs. A bűvös kockának van. Egy fejlett gazdaság és társadalom kialakításában sokkal több a változó paraméter; Az elvárások, az igények és a domináns vélemények is változnak. Ám jó minták vannak . KELL SOK JÓ VÁLLALAT ÉS EGY „HASZNOS TERHET „ JELENTŐ HATÉKONY/TERMELÉKENY ÁLLAM!

13 Saját, jónak ítélt irányban, de egymást lendítve
ÁLLAM Vállalat Egyén

14

15 A fejlesztő állam a sikeres vállalattól is tanulhat
Realista jövőkép Az üzleti környezet jó megítélése Folyamatos fejlesztés A változó piac és a kuncsaft ismerete Változási és tanulási képességek ápolása A szervezet és vezetés alakítása, jól definiált célok érdekében A fogyasztó lelkének és pénztárcájának megnyerése Hiteles brand kínálata Méltányos ár/érték arányok Ki szolgál kit ? A közjó, nos, az is olyan jószág, amelynek a kínálata nagyon érzékeny.

16 KONKLÚZIÓK Magyarországon a növekedés és a nemzetközi szakosodás a humán tőkére és az innovációra építhet. Az üdvözítő III. utat ez idő szerint még nem látjuk. A fejlettség minden országra érvényes algoritmusa nem ismert. A munka termelékenysége semmivel nem kompenzálható. Az állam ott legyen aktív és erős, ahol nem helyettesíthető: társadalombiztosítás, piac-szabályozás, fogyasztóvédelem, távlatos K+F tevékenységek. Az értéktermelő képességet és az üzleti környezet biztonságát növelje. A növekedés serkentésben és a munkahely-teremtésben a vállalati gondolkodást is kell követni, az EU-ban és itthon is !