A tanulási képességek fejlesztése

Az előadások a következő témára: "A tanulási képességek fejlesztése"— Előadás másolata:

1 A tanulási képességek fejlesztése
Dr. Hermann Istvánné

2 „A tanulás olyan folyamat, melynek során a megismerés, a tapasztalat és a gyakorlás alapján új magatartási és cselekvési formák alakulnak ki vagy a régiek megváltoznak.” (Wincenty Okon)

3 „A tanulás egyrészt ismeretek felvétele,
másrészt készségeknek az elsajátítása. A tanulásnak van egy kognitív (megismerésszerű), és egy praktikus (cselekvés vonatkozású) oldala. Az egyik a tudáshoz, a másik a képességekhez vezet.” (Dr.Günter Clauss)

4 A tanulás tanítása A gyermekek megismerése
Személyes kapcsolat a tanulókkal Optimális tanulási környezet megteremtése Tanulási szokások feltérképezése Tanulási stratégiák, technikák megtanítása Motiválás Érdekes órák tartása Tanulási képességek fejlesztése

5 Családi háttérrel összefüggő
A tanuló motívumai Belső motívumok Családi háttérrel összefüggő Kortárs- csoportból fakadó Célokkal összefüggő kíváncsiság Szülői elvárások Jutalom-büntetés mintakövetés Továbbtanulási szándék érdeklődés Iskolai eredmények fontossága versengés kiemelkedés kompetencia jó érzelmi kapcsolat törekvés az ellenmondások kiküszöbölésére szülői követendő példa

6 A gyerek képes akar lenni:
egy könyv elolvasására, arra, hogy levelet írjon a barátainak, a kapuba tudja rúgni a labdát, egyedül felverje a sátrat, rajzoljon egy szép képet, egyedül meg tudja keresni a térképen hazáját; tudni akarja, hogy mi a különbség az elnök és a király között, hogyan olvashatja le a bicikli kilométerórájáról, hogy milyen messzire tekert, mennyi ideig tartott a túra.

7 A fejlesztés útja Közvetlen Gyermek számára ismeretlen tanulási
módszerek, technikák megismertetése, gyakoroltatása Közvetett Azon értelmi képességek fejlesztése, melyek a stratégiák alkalmazásához szükségesek. motiváció figyelem megértés emlékezet gondolkodás

8 összefüggések feltárása
Alapkészségek Figyelem Megértés Emlékezet Gondolkodás terjedelme lényeg megragadása (fogalomalkotás) Információ bejutása problémamegoldás: 1.feladat megértése 2.tervkészítés 3.terv végrehajtása 4.ellenőrzés tartóssága alapvető összefüggések feltárása Információ megőrzése Konvergens (szűkítő) megoszlása felismerés Információ kiemelése Divergens (széttartó) átvitele

9 Gondolkodási szokások
Ne add fel könnyen, ha nehézséget okozó problémába ütközöl! Igyekezz egyedül megbirkózni feladataiddal, segítséget csak kellő erőfeszítés után kérj! Mindig ellenőrizd megoldásaid helyességét! Ne légy minimalista, élvezettel merülj a gondolkodást igénylő feladatokba! Mindig vizsgáld meg, mennyi igazság van a tieddel ellenkező véleményekben! Nemcsak a kritika, az önkritika is fontos! Fogadd el mások igazát, ha érveik meggyőznek! Törekedj elfogulatlanságra azokkal szemben is, akiket nagyra becsülsz! Mindig gondolj arra, hogy az állításaidat megfelelő érvekkel kell alátámasztanod! Légy következetes, de kerüld a makacsságot! Merj a magad értelmére támaszkodni!

10 Felmérő feladatsor a gyermek tanulási szokásairól
Forrás: Kósáné Ormai Vera: Neveléslélektani vizsgálatok

11 1. feladat Mennyi időt fordítasz a másnapi felkészülésre?
Karikázd be a válasz betűjelét! A). 1 óránál kevesebbet B). 1 órát C). 2 órát D). 3 órát

12 2. feladat Milyen sorrendben végzed a feladataidat?
Húzd alá a megfelelőt, ami rád jellemző! Először az írásbelit, azután a szóbelit Először a szóbelit, azután az írásbelit Csak az írásbelit szoktam elkészíteni Csak a szóbelit szoktam megtanulni, az írásbelit nem.

13 3. feladat Melyik feladat elvégzése okoz számodra nagyobb gondot? Karikázd be a betűjelét! A). az írásbeli B). a szóbeli

14 4. feladat Melyik tantárgy tanulása nehezebb szerinted?
Számozd be nehézségi fok szerint! Amelyiket legnehezebbnek érzed, annak a neve mellé írj 1-es számot! …. Matematika ….. Magyar nyelvtan ….. Magyar irodalom ….. Idegen nyelv ….. Környezetismeret ….. Hittan ….. Ének-zene … ……..

15 5. feladat Szoktál-e segítséget kérni valakitől, ha gondod van a tanulással? Egészítsd ki a megkezdett mondatokat a rád leginkább jellemző szavak beírásával! Igen, szoktam segítséget kérni a tanuláshoz, leggyakrabban………………………………… Nem szoktam segítséget kérni senkitől, mert……………………………………………. Azért nem kérek segítséget még akkor sem, ha nem értek valamit, mert…………….….…….

16 6. feladat Az állítások közül húzd alá a rád leginkább jellemzőket!
Akkor érzem jól magam, ha megdicsérnek valamiért. Nem érdekel, hogy szidnak-e, vagy dicsérnek. Elkeserít, ha valamelyik tantárgyból rossz osztályzatot kapok. Nem érdekelnek az osztályzataim. Bánt, ha szomorúságot okozok valakinek. Nem törődöm senki bánatával, van nekem elég bajom. Általában érdekel a tanulás. Egyáltalán nem érdekel a tanulás. Szívesen tanulok. Nem tanulok szívesen.

17 Tanuláshoz szükséges képességek mérése

18 1. feladat Tanuld meg az alábbi versrészletet kívülről! A mellette lévő vonalra annyi álló vonalat húzz, ahányszor elolvastad a verset, addig, amíg megakadás nélkül el nem tudtad mondani! (Kb. 100 szótagos vers) ____________ Kérdés: Hány vonalat húztál?

19 2. feladat Olvasd el, de csak egyszer az alábbi
szöveget, azután válaszolj a kérdésekre! A zebra A zebra, más néven tigrisló. Vadló faj, főleg Afrikában él. Növényevő, legfőbb tápláléka a fű. Egy, legfeljebb két csikót ellik egyszerre, méghozzá az esős évszak kezdetén, hogy a dús legelőkön a csikók megerősödjenek a száraz évszak kez-detéig. A zebraménesek 6-7 egyedből álló zebracsaládokból tevődnek össze. Mozgásuk gyors, de nem kitartó. Ha oroszlán közelít, a zebrák azonnal figyelmeztetik egymást patáik hangos dobogásával. Ha idejében észlelik a veszélyt, élénk galoppo-zással elmenekülnek. Az oroszlán a zebrának először a belső szerveit fogyasztja el, majd csak azután a húsát.

20 Most válaszolj a kérdésekre, de úgy, hogy nem nézel az imént olvasott szövegre!
a). Melyik állatról szól a leírás? b). Melyik földrészen él ez az állat? Húzd alá! Európa Ázsia Afrika Amerika Ausztrália c). Egészítsd ki a mondatot! A…..……. mindig az ..…… évszakban hozza a világra kicsinyeit. (melyik állat) (milyen) d). Mi jellemzi a zebra mozgását? Húzd alá a szavak közül a legjellemzőbbeket! lassú, kitartó, fáradékony, gyors, könnyed e). Nevezd meg a zebra legnagyobb ellenségét! A zebra legnagyobb ellensége ……………..

21 f). Mivel táplálkozik a most megismert vadlófaj
f). Mivel táplálkozik a most megismert vadlófaj? Az általa kedvelt táplálék mellé tegyél X-et! falevél .… antilop …. fű …. g). Írd le a vonalra, hogyan jelzik a zebrák egymásnak a közeledő veszélyt! ______________________________________ h). Az olvasottak alapján egészítsd ki a mondatot egy-egy odaillő szóval! Az oroszlán a zebrának először nem a _____________, hanem a _________________ fogyasztja el.

22 3. feladat Meg kellett tanulnod egy versrészletet. Most próbáld meg emlékezetből leírni! (vagy elmondani)

23 4. feladat Olvasd el a következő beszámolót, azután egyetlen mondattal foglald össze a tartalmát! Gabinak szép szőke haja van és kék szeme. Szülei nagyon büszkék rá, mert kitűnő tanuló. Tegnap délután a barátnőjével a városban sétált. Beszélgettek. Megvitatták élményeiket a hétvégi kirándulásról. Gabinak legjobban a múzeumok tetszettek. A barátnője, Zsófi el volt ragadtatva a főváros szépségétől, az élénk városi nyüzsgéstől. Kellemesen telt a délutánjuk. Jól kibeszélgették magukat.

24 Egyszerű tanulási stratégiák
Kérdezés Tanulóközösség Tervezés létrehozása Áttekintés Vita Gondolkodási készségek a tanulásban Egyéni Kognitív térkép készségfejlesztés készítése Kooperatív Egyéni tanulás gondolkodásmód

25 A gondolkodás alsóbb szintjei
az ismeret (tények ismerete), a megértés ( a tények megértése), az alkalmazás (a tények alkalmazása). a magasabb szinteket az analízis ( a tények részekre bontása) szintézis (valami új létrehozása a tényekből) értékelés ( az ismeret értékelése) képezik. Segíteni kell a gyermeket, hogy a gondolkodás magasabb szintjére jusson.

26 Az információ feldolgozása
Nézd kb. 10 másodpercig a következő számsort, majd próbáld ki milyen számra emlékszel!

27 Jól emlékszel? Mondd el! Írd le!

28 Itt van még egy számsor 1, 5, 2, 6, 1, 8, 4, 8, 1, 9, 4, 5

29 Az emberi agy többféleképpen dolgozhatja fel az információt
verbálisan – figyel és mondja vagy ismételgeti vizuálisan - „lelki szemeivel” nézi logikailag – matematikai vagy logikai összefüggést keres fizikálisan - fizikális megjelenítést vagy testbeszéd eszközeit használja muzikálisan – egy dallamot, egy ritmust vagy zenei gondolattársítást használ fel személyes érintettséggel – személyes tapasztalathoz vagy emlékhez köti szociálisan – másokkal és másoktól tanul, a feladat közös megoldásával

30 „Ne várjunk mindent az iskolától. Az iskola nem taníthat meg mindenre,
ami az élethez szükséges. Lássunk magunk is a dologhoz...” (Kodály Z.)

31