A társadalmi egyenlőség pedagógiai ideológiái a XIX. és a XX. században 2008. november 12. Sáska Géza saskag@t-online.hu.

Az előadások a következő témára: "A társadalmi egyenlőség pedagógiai ideológiái a XIX. és a XX. században 2008. november 12. Sáska Géza saskag@t-online.hu."— Előadás másolata:

1 A társadalmi egyenlőség pedagógiai ideológiái a XIX. és a XX. században
2008. november Sáska Géza

2 Nézőpont No. 1. A társadalmi egyenlősség ideológiái a XIX. , XX. században azonos az antikapitalista irányú társadalombírálattal; ezek (ágazati), szakmai leképződése a pedagógiákban és nem fordítva. Azaz nem az iskola és nem a gyermek felől közeledünk.

3 „megértő = értékmentes” azaz nem elkötelezett
Nézőpont No. 2 „kívülről”, „megértő = értékmentes” azaz nem elkötelezett Pedagógus (iskola) barát- ellenes. Az érvelés logikája „Igaz-hamis” és nem „jó-rossz”; „modern-konzervatív”;

4 Módszer Minthogy a pedagógia a normatív jó-rossz dimenzióval dolgozik:
a tagadás tárgyának a gyűjtése jobb, mint a pozitív (kell, mert jó) állítások számbavétele. Feltárható, a tagadásban közös nézeteket vallók köre.

5 Amiről ma szó lesz (Tartalomjegyzék)

6 A kapitalista társadalom, és iskolájának bírálata.
- demokratikus, és antidemokratikus irányok. - szakmásodott bírálatok: pedagógiai, lélektani. 2) A gyermek-kép jelentései. reform-pedagógia és lélektan. 3) Utak az I. világháború után demokratikus országok; totalitáriánus országok. 4) Magyarország 1945-ig és később.

7 Társadalompolitikai felfogások
Amelyből a pszichológiai pedagógiai nézetek származnak 1) demokratikusak; 2) nem (anti) demokratikusak.

8 A hatalomgyakorlás a laikusok szabad választásán alapszik.
Demokrata felfogás A hatalomgyakorlás a laikusok szabad választásán alapszik. Elfogadja az egymással vetélkedő különböző értékek létét; Közügynek tekinti a hatalom megszerzésének és gyakorlásának módját. Jogi (alkotmányos) alapú. Leírja a választás és kormányzás szabályait; a vetélkedésből kizárt értékek körét, Deklaratív jog egyetlen legitim helye az Alkotmány.

9 I. Antidemokratikus társadalmi felfogások
Miért nem lehet (szabadon) választani? MERT 1) A társadalom szervezése, vezetése, fejlődésének ismerete TUDOMÁNYOS (szakmai) kérdés: amelynek, nincs érték alternatívája, mert befolyásolhatatlanul van. Ezért szakmai és nem politikai kérdés az értékválasztás. .

10 Hordozói: A politikai „élcsapat”, melynek tagjai a társadalom fejlődésének és szükségleteinek szakismeretével rendelkeznek. A szakma: A szakértő (bürokrata); A szakmai tudás alkalmazója. Pl. a gyermeket és lelki működését ismerő és érdekei képviseletében fellépő pedagógus kör. A betegséget ismerő orvos.

11 Miért nem lehet választani? MERT
2) A társadalom szervezése, vezetése, fejlődésének ismerete NEMZETI-FAJI kérdés: A magyarnak, németnek, zsidónak sat. nincs (érték) alternatívája, mert befolyásolhatatlanul van. Ezért nem politikai, hanem születési (biológiai) kérdés az értékválasztás.

12 Nem szabad választani, mert
Örök (objektív) istentől-természettől való értékek vannak, ennek felismerése szakkérdés. (hivatás) Egyházi, Értékközpontú pedagógia. Az értékválasztás nem politikai, hanem az értéket felismerő szakmai körbe tartozó ügy.

13 II. Az antikapitalista nézetek
A magántulajdont; az árú és pénzviszonyokon alapuló szabad piacgazdaságot; profit orientáltságot, és ennek következményeit utasítja el.

14 Axióma: A demokrácia csak kapitalista viszonyok között lehetséges. (Noha lehet kapitalizmus demokrácia nélkül is a tekintélyelvű rendszerekben.)

15 (Kitérő) Eddig még nem jött létre demokratikus szocializmus; logikailag nem kizárt, hogy lehet. Megvalósítása politika, értékválasztás kérdése.

16 Társadalom felfogások
Pro-kapitalista és demokrata nézet elfogadja az árú és pénzviszonyokon, a magántulajdonon alapuló társadalom tagoltságát. De megosztott a rétegek közötti távolság, átjárás kívánatos mértékében, és technikájában- legitimációjában.

17 Példa: A proletariátus és
a zsidóság integrálási kísérletei a XIX. században.

18 Antikapitalista és antidemokrata felfogás
osztatlan (osztálynélküli), egynemű társadalom képzetével él, szükségletkielégítő állam megvalósulásán fáradozik.

19 A szükségletkielégítő állam
1) elosztja a javakat igazságosan; 2) egyenlőséget teremt; rendőrségen alapuló totalitáriánus; ideológiai egységre törekszik; Bürokratikus: szakmai technokratikus ideológiákat és technikákat alkalmaz.

20 A demokrácia és kapitalista társadalom elviselhetetlenségének néhány tünete
Verseny (teljesítmény = haszon) elvű: a piaci, gazdasági verseny a meghatározó. Következésképpen: vannak győztesek és vesztesek; kiszámíthatatlan a jövő a gazdasági válságok és a folyamatos pénzromlás miatt. állandó háborúk vannak.

21 Magántulajdon van : a termelőeszközök magánbirtoklása az egyenlőtlenség forrása. Emiatt vannak: gazdagok és szegények.

22 Hierarchikus a társadalom, azaz eleve
egyenlőtlenségek vannak (van fent és lent): férfi és nő; munkás és művezető; cseléd és ispán; kelet-nyugat sat. között.

23 A társadalmi munkamegosztás, a gyár szervezeti rendje az ember képesség univerzalitásából csupán egy-egy képességére épít. Következmény: nem látja át ez ember a munkáját a maga egészében, elidegenedett ettől és önmagától; Egyoldalú (egy dimenziójú) ember, személyiség lesz.

24 Az emberi közösségi-kulturális-vallási kapcsolatokat tönkre teszi.
Individualizál, az önös érdekre hagyatkozik. Szétrobbantja az összetartozás szervezeteit, a közösségeket.

25 A haszonelvűség, a profit orientáltság miatt
szennyezi és tönkreteszi a meg nem újuló környezetet, (ökológiai bírálat) károsítja az ember egészségét.

26 A piszkos és romlott városi élet tönkreteszi a tiszta és erkölcsös falut;
stb.

27 Antikapitalista mozgalmak
Anarchista; Szocialista; Szindikalista, Polgári radikális mozgalmak. Tolsztoiinánusok. Vallásiak , misztikusok, sat.

28 A tiszta múltat kereső irányzatok
Életreform mozgalmak, kommunák: ipari és mezőgazdasági termelő közösségek; antinikotinista, antialkoholista mozgalmak, sat. avantguard művészeti mozgalmak. A tiszta múltat kereső irányzatok természetjárók; nép-, és eredetkutatók; freudizmus.

29 Az iskola ugyanezt a rossz berendezkedést szolgálja:
1) Teljesítmény-elvű Az erőfeszítést honorálja, buktat és kizárja a rosszul teljesítőket; terheli a gyereket, erőfeszítésre készteti; szorongást kelt. Nem a gyermeki szükségletből, hanem a felnőtt társadalom normáját követi az iskola.

30 Ezért: Individualizál és nem közösségi természetű az iskola;
Az erőfeszítés és a kudarc szorongást, stresszt és olykor öngyilkosságot okoz. Nehéz megtanulni az érthetetlen tananyagot (ui. munka kell hozzá).

31 intellektuális-kognitív alapú:
2. A tananyag intellektuális-kognitív alapú: lebecsüli a gyakorlatiasságot, a kéz műveltségét; közvetlenül nem hasznosítható; tudomány (és nem képesség) követő; tantárgyi rendszerű és nem tudományközi; A társadalmi elit kultúráját közvetíti: Pl. latint; „ünnepnapi tudást” (Ferge Zs).

32 Az iskolában hierarchikus (függőségi) viszonyok uralkodnak (ranking):
a tanár és a diák között; az évfolyamok között; a tantárgyak között; a diákok között sat.

33 Az iskola a személyiség csupán egy dimenzióját fejleszti és értékeli
Az osztályozással csak a tudást és a hierarchiát méri; A vizsga a képességek tárházából csak a tudást emeli ki, azt is rosszul. Az érzelmi intelligenciát nem fejleszti, sat.

34 Az iskola szelektív (eleve nem a társadalmi egyenlőséget szolgálja).
A szelekció alapja nem a természettől kapott [állati] képesség (pedagógiai nyelven), nem a pszichikum a társadalomtól független része (pszichológiai nyelven.) Hanem: a társadalmi eredetű elidegenítő tudás a társadalmi termék az olvasás- dislexia természeti gyökerű; a családi kulturális tőke nagysága, fajtája (azaz a munkamegosztásban elfoglalt helye.

35 A támadott érték hordozói
A polgári társadalom rétegződés legitimációja a nehezen megszerezhető saját (réteg) tudás/kultúra. E rend alternatívája: származás, rokonság, rendiesség, vallás, politikai hovatartozás.

36 A bírálatok pedagógiai hordozói
Az erkölcs, a vallás és az örök értékek talaján álló egyházak és hozzájuk kötődő körök. Az oktatás államosítása (laicizálása) óta: 1777.

37 A tankötelezettség a nép-, és részben a polgári iskolához kapcsolódó pedagógus körök,
Szociológiai okok: a központi és idegen racionalitást kényszerítik a tanítóra; Aki valójában autonómiára és elismertségre vágyó közszolga. A társadalom alsó szeleiből származik.

38 E kör meghatározó első szakmai ideológusa a természeti gyermeket hirdető:
Rousseu, Pestalozzi.

39 Kitérő: a természetelvű filozófiák
A feudális berendezkedéssel szemben áll a természeti ember: amelyet a társadalmi berendezkedés megrontott (Rossueseau). A polgári berendezkedéssel szemben áll a természeti ember, és már a gyermek is!!, amelyet a társadalmi berendezkedés meg nem rontott (Rousseau- és a pedológia.)

40 A bírálatok célpontja A szelektív gimnázium
Ez a polgárság (társadalmi kiválóság és kultúra) iskolája. személyes élmény: olvasás és vers, nemzetköziség: modern idegen nyelv és irodalom. Tanársága: tudományalapú legitimációja Intellektuális jógagyakorlatok: a memoriter. Fő ideológus (anti Rousseinaus filozófusok + Herbart).

41 A progresszív pedagógia elveti a polgári társadalom szelektív iskoláját
Nem a reálisan létező hierarchikus társadalomból, hanem a jobb jövőt és az egyenlőséget megteremtő elvi ‘gyermek’ (feltételezett) szempontjából indul ki.

42 A gyermek, mint a laikus vallási képzet hordozója.
„Mindaddig, amíg a szülők le nem borulnak a gyermek nagysága előtt, amíg nem látják, hogy a gyermek szó csak a fenség fogalmának más kifejezése, amíg nem érzik, hogy a jövő az, amely a lábuknál játszadozik,...” (Key, 1976, 104.) A gyermek isteni mivoltának, a magasabbrendűségének a kifejezése; egyben az imádat tárgya.  .

43 I. Az elvi gyermek a megváltó, megmentő
A létezőnél, (azaz a felnőttek világánál), jobb és szebb jövő letéteményese. A pozitív utópia hordozója a gyermek. Ettől lesz stratégiai ágazat a nevelés: a jobb jövő társadalma az iskolában születik.

44 II. A gyermeknek joga van megválasztania szüleit
Azaz: jog az egészséghez, a fajtanemesítésre; Szociáldarvinizmus pedagógizálása.

45 Gyermek társadalmi hatásoktól függetlenül létező önálló lény.
Természettudományos eszközökkel (mérés, megfigyelés, kísérlet sat.) megismerhető biológiai lény. A megismerés eredménye alkalmazható, mint bármelyik tudományos felismerés. Egyik irány az eugenika: az emberi faj nemesítése: IQ-vita környezeti/társadalmi hatások dominanciája; örökletes betegségek; bevándorlás politika, tehetség mentés politikája.

46 Claparéde: „1893-ban történt, pontosan április 26-án szerdán, reggel, mint ahogyan ő maga lelkesedve beszéli, midőn Stanley Hall egyik tanítványa Chrismann Oscar a PEDOLÓGIA NEVET alkotta (paidos=gyermek); logos=tudomány) megjelölésére a tudomány ez új ágának, melynek tárgya a gyermek a legkülönbözőbb szempontokból tekintve” (Claparéde, 1915:19).

47 A gyermek a pozitív utópia hordozója
A gyermek ABSZOLÚT lény, mert a) természeti eredetű, a lényege változtathatlan; b) a jobb jövő ígéretét hordozza, (a megváltó axiomatikusan abszolút.)

48 Tudományos utópia gondolati sémája:
Ha a gyermeket a természeti eredetű biológiai és pszichológiai képeségeik alapján nevelik az iskolában, akkor a jövő társadalma jobb, igazságosabb lesz.

49 Az utópia megvalósulása függ
A pedagógustól, a pszichológustól, akik ismerik a gyermek lelkét, szakmai szerep; szakmailag tudják, mi a korszerű műveltség. Szakértői-szakrális szerepet töltenek be.

50 Az antidemokratikus és antikapitalista mozgalmak és pedagógiák győzelme az első világháború körüli időszakban

51 A katona tömegek általános csalódása a polgári demokráciában és a kapitalizmusban
Rossz a liberális parlamentarizmus;. a politikai és gazdasági vezetők kiválasztásának mechanizmusa. Rossz a kapitalizmus, mert háborút csinál, a gazdagok gazdagodnak és a szegények meghalnak.

52 Rossz az iskola is mert azok: kudarcot valló vezetőket képeztek;
a származás és nem a tehetség számított, az oktatás és nem a nevelés volt az elsődleges; a tudományalapú elméleti tananyag túlzsúfolt és nem életszerű, nem gyakorlatias (nem testi munka párti); az iskola a fegyelmezés és nem a személyiség kibontakoztatásának a helye, sat.

53 Utak a XX században Demokratikus rendszerek;
2) tekintélyelvű konzervatív rendszerek; 3) totalitáriánus társadalmak.

54 USA, Egyesült Királyság, Skandináv országokban
Megmaradt (noha esetenként csorbult) a demokratikus berendezkedés A progresszív pedagógia képviselői közhatalomhoz sehol sem jutottak: befolyásos progresszív pedagógiai-lélektani társaságok, tanszékek; magán iskolák; pedagógiai lapok megszerzését érték el.

55 Az antikapitalista mozgalmakat elutasító diktatúrák
Portugália, epizód Demokrácia 1910 és 26 között i időszakban António Sérgio de Suosa ( ), Claparéde 1912-ben alapította „Jean-Jaques Rousseu” Intézetben folytatta tanulmányait . Oktatási miniszterként (1923) a társadalmi egyenlőséget célzó reformot indít el. Salazar hatalomátvételét követően száműzetésbe vonul Párizsba 1926-tól. „Új Iskola” Nemzetközi Liga elnöke, 1927.

56 Spanyolország Anarchista, szocialista pedagógiák a Franco diktatúrája előtti időszakban. Ferrer.

57 Totalitáriánus rendszerek
„Az új társadalomnak új embert kell nevelni az új iskolában.” Olasz fasizmus; Német nemzeti-szocializmus; Szovjetunió.

58 Olasz fasizmus A reformpedagógia elvei állami dimenzióba kerülnek
Mária Motessori elvei alapján ben népiskolai törvény. Mussolini a Montessori társaság elnöke.

59 Gramsci szerint Giovanni Gentille és a népiskolai törvény szellemi hátterét adó és Montessorit támogató Lombardo-Radice téves úton járnak, s ha a természeti adottságokra építve [gyermeki] ’spontaneitás’ eszméjéből indul ki, s „ gyermek agya gomolyag, amit a tanító segít letekerni.” (Gramsci, 1979:140).

60 Gentille, Giovanni ( ) olasz pedagógus, ig a fasiszta kormányzat oktatási minisztere. ( Nagy S ) Lombardo-Radice, Giuseppe ( ). Oktatáspolitikus, pedagógus 1908-ben Montessori segítségére volt a kisgyermekek háza megalapításában. A fasizmus későbbi éveiben háttérbe szorult. ( Nagy S. , 1978: 46)

61 A német nemzeti szocializmus
A természeti gyermek gondolata elvezet fajkultuszhoz. Az objektív és abszolút gyermek azonos a faj fiatal egyedével! R. Steiner: Nordikus lélek (1912) Adolf Hitler. Mein Kampf (1924)

62 Tudás ellenesség és nevelés orientáltság
A népi állam nevelő munkásságát ne csak az abszolút tudás besulykolására fordítsa, hanem az elsősorban az egészséges testi nevelésre. Csak másodsorban következzék a szellemi képességek fejlesztése, e téren is a jellemképzés, különösen az akaraterő, elhatározóképesség és a felelősségérzet kifejlesztése a legfontosabb, és utoljára a tudományos képzés. [225]

63 Tudományellenesség A népi állam [...]induljon ki abból az igazságból, hogy tudományosan kevésbé képzett, de testileg egészséges, erős jellemű ember, telítve határozottsággal, akaraterővel sokkal értékesebb a népközösség számára, mint a szellemes nyápic. [226]

64 A tudományellenesség motívuma
Ha az értelmiség felső rétegei nemcsak kellő illemtant, hanem alapos ökölvívást is tanultak volna, akkor az apacsok[1], katonaszökevények és hasonló kétes elemek „német”-forradalma sohasem lett volna lehetséges. [226] [1] Alvilági figura, bűnöző.

65 A nevelés célja [német népünk] egész nevelését oly irányba kell terelnünk, hogy tudatában legyen másokkal szemben való feltétlen fölényének. Testi erejében és ügyességében bízva kell népe legyőzhetetlenségébe vetet hitét visszanyernie. [226]

66 Az iskola intellektualizmusának a bírálta
A középiskolák mai tantervében a tornának csak rövid két órát szentelnek hetenként, az azon való részvételt is a tanuló döntésére bízzák. Ez a tisztán szellemi kiképzés a szükségesség durva felismerése. Egyetlenegy napnak sem szabad elmúlnia anélkül, hogy a fiatalember legalább délelőtt és este egy-két órás testgyakorlásban ne részesüljön, éspedig a sport és a torna minden ágában. [226]

67 A gyakorlat A hatalomátvétel után válik általánossá „úgynevezett értelmiség” (die sogenannte Intellinegz) párt-szóhasználat, amely össze kapcsolódik a „zsidó” kifejezéssel.

68 Goebels 1933 május 10-i könyvégetéskor az egyetemi hallgatóknak:
„a túlhajtott zsidó intellektulalizmusnak idejének most vége….a könyvtárak ezeknek a zsidó asztalfirkászoknak a szennyével és mocskával teltek meg…”(Molnár, 2001: 75).

69 A testnevelési órákra szánt időt 1936-ban felemelik
A heti iskola tevékenység egyharmadát-negyedét fordítják a a testi nevelésre. Az 1-2. évfolyamban a heti 18 órából 4; a 7-8. évfolyamon a heti 28 órából 8, a évfolyamon pedig a 34 órából 10 óra áll a testnevelés rendelkezésére. (Till, 1936: 127 ).

70 A túlterhelés csökkentése=ismeretellenesség
A „felesleges”, az „értéktelen” és a „túlterhelő” ismereteket ki kell gyomlálni a tananyagból. Feltételezés: objektíve felesleges az, amit az ember elfelejt. (naiv emberkép)

71 Szükség és felejtés Mindenekelőtt a fiatal agyakat általában ne terheljük olyan anyaggal, amelynek 95%-ra amúgy sincs szűksége, és ezért megint elfelejti. [227]

72 A gyakorlat „Az óraszámok ésszerű mennyiségre szállítassanak le”.
A német szaksajtó szerint „Az óraszámok ésszerű mennyiségre szállítassanak le”. Érvként a Hitler-i mondatokat használják fel: „Nem lehet a vezérelv tudományos rekordteljesítmények kipréselése, hanem testben-lélekben egészséges emberek nevelése.” (Till, 1936, 122.

73 A tantervi reform után A történelem: Biológia:
Német centrikus felfogás; vezérelv szerint szemlélet. Biológia: Az öröklés, a faj. A német nyelv óraszámának megemelése: Új íráskép kialakítása.

74 Ellenség a közép iskolai tanárság
A Nemzeti Szocialista Nevelők Szövetségének (N.S.L.B.) középiskolai szakosztályának elnöke szerint az iskolareform új tanárok nélkül nem képzelhető el.

75 A nemzetiszocialista bajlista
A régi tanárok „filológizmusa”, kasztrendszere, belső szilárdság nélkül való világnézete mindent a „SZAK” NEVŰ BÁLVÁNYNAK akar feláldozni. (Die Deutsche Schule IV idézi Hári, 1938/39:25)

76 Nemzetiszocializmus és a társadalmi egyenlőség
A nemzet egységes mert nem tesz különbséget az osztályok között és így (osztálynélküli). ”éppúgy nem nacionalizmus az sem, amely csak egyes osztályokat karol fel”.

77 A szociális igazságosság
„Népünkre csak akkor lehetünk büszkék, ha egyetlenegy osztálya miatt sem kell többé szégyenkeznünk. Senki sem lehet büszke népére, ha annak egy része ínségben él, gondterhelt, esetleg züllött. „

78 Kapitalizmus az ellenesség
Olyan nemzeti érzés nincs, amely nyerészkedésen alapul, mert az zsidó tulajdonság, és a kizsákmányolás alapja.

79 Az iskola teendője „ a nacionalizmus és a szociális igazságérzet összhangba hozatalát már a fiatal szívekben meg kell valósítanunk..”

80 A iskola kritika és a biológikum
Szakítani kell korábbi társadalom gyakorlatával, amelyben „Általában a felsőbb rétegek, módosabb szülők gyermekeit magasabb kiképzésre méltatják” az alacsonyabb és szegényebb szülők gyermekei pedig nem tanulnak. Ennek a berendezkedésnek az a hibája, hogy „a tehetség kérdésének teljesen alárendelt szerep jut.”

81 A mobilitás legitimációja a biológikum
„A népi államnak nem az a feladata, hogy valamely fennálló társadalmi osztály fölényét védje, hanem az, hogy a néptársak egyeteméből a legtehetségesebbeket kiszemelje, s őket hivatalokba, méltóságokba jutassa….

82 A tudás alapú szelekció alternativája
„Nemcsak az a kötelessége [a népi államnak], hogy az átlagképességű gyermeket az iskolában bizonyos fokú nevelésben részesítse, hanem az is, hogy a tehetségest a neki megfelelő pályára nevelje. De legfőbb feladata, hogy tekintet nélkül származására, a nép minden tehetséges tagja előtt megnyissa az állami felsőbb oktató intézetek kapuit. [230]

83 Az objektív és abszolút gyermek ismerete állami, szakmai feladat
A népi állam feladata lesz, hogy a közoktatás útján gondoskodjék a meglévő szellemi vezetőrétegnek az alulról jövő vérfrissítés útján történő állandó megújhodásáról. […] Az államnak kötelessége az, hogy a néptársak körében a legnagyobb gondossággal és pontossággal kiválassza és a köz szolgálatába állítsa a természet által láthatólag a legnagyobb tehetséggel megáldott emberanyagot.

84 Biológiai adottságon alapuló társadalom képe
„Azt kell szem előtt tartanunk, hogy tehetséget nem lehet elsajátítani, hanem azzal születni kell, mert az a természet ajándéka, és nem az embernek a megszolgált jutalma.

85 A praxis 1) Ingyenes lesz oktatás;
A német nemzeti szocialista pártprogram 20. pontja kimondja: „szegény, szülők különösen tehetséges gyermekeinek – a szülők állására vagy foglakozására való tekintet nélkül – állam költségen való kiképzését” (Néptanítók Lapja o.)

86 2. Érettségi nélkül az egyetemre
A közoktatásügyi miniszter megengedte, hogy 20 munkásnak tehetséges fia érettségi nélkül látogathassa a heidelbergi egyetem előadásai. Az ifjak felkészítését Deutsche Studentschaft az egyetemi tanárokkal karöltve végzik. Kellő siker mellett 2 félév utáni rendes hallgatókká lépnek elő a tehetséges fiatalok. (Néptanítók Lapja 1936: 60.)

87 3. A népi tehetségeknek iskolarendszere
1) Hitlerjugend párt-iskola a közalkalmazotti szabályok nem vonatkoztak ezekre az iskolákra, külön tantervvel rendelkeztek. A tanulók felvételi szempontjai: a testi alkat; a jellem; csak legutolsó sorban a tudás. (Hári, 1936a: 302).

88 2. A vidéki tehetségek iskolája
Hauptschule, a vidéki tehetségek iskolája. A felvételi döntésben „semmiképpen sem kizárólag az értelmi szempontok szerint működik, hanem figyelembe veszi a jellembeli alkalmasságot és a testi kiválóságot is.” ( Wirtschaft und Reicht szám. Idézi Néptanítók Lapja o.)

89 Az iskolai értékelés A bizonyítvány tartalmazza a tanulók
Jellembeli fejlettség, a munkakedv, a rend iránti érzék, engedelmesség, bátorság, vezetői tulajdonságok; testi fejlettség A adottság, magatartás, torna könnyű atlétika, játék, boxolás, úszás, evezés, repülés, lövészet, terepsport szellemi fejlettség érdeklődési csoportjait , - tehát nem tantárgyakat Művelődésrajzi, művészeti s kézműves (repülőmodell –építés, műhelymunka, gyorsírás, kézírás) szak.

90 Az osztályozás nem számjegyekkel, hanem szövegesen történik
a munkakészség minősítésére: állandó, egyenetlen, gyönge; a rend iránti érzéknél: feledékeny, pontatlan. (Néptanítók lapja, 1937: 682).

91 Összefoglalva: Nem a tudomány-alapú tantárgyi, és teljesítmény-elvű szelektív iskolarendszeren keresztül, és nem a munkaerő piaci verseny, és nem parlamenti választások alapján, hanem a lélektani, pedagógiai, fajtudományi szakmai szempontból kell kiválasztani a fajból a különböző biológiai potenciállal rendelkező egyedeket, és képességeik szerint a társadalmi munkamegosztás megfelelő helyére helyezni.

92 A közoktatás antidemokratikus jellege és a szakmaiság
Egy néptanító szerint: „Jogászok, helyi iskolaszékek nem lehetnek az iskolák irányítói. Az iskola az iskolai szakembereké és annak munkájába – nem szakemberek – nem szólhatnak bele! (Till Géza 1936: 128).

93 A magyar tekintélyelvű rendszer és előzményei
A forradalmak előtt: Készülődés az új társadalom megalkotására Az egyenlőség és képesség elvű szocializmus és demokrácia megteremthető. Gyermekelvű pedagógia kulcselem. A forradalmak tapasztalata Nem lehet. A későbbi tekintélyelvű rendszer A gyermek a magyar faj és nemzet jövőjének a letéteményese.

94 A forradalmak szocialista oktatáspolitikája
1919 májusában megalakult Marx-Engels Munkásegyetem 200 hallgatója állami fizetést kapott (Köte, 1960, 1979). Az elidegenedés és az intellektualizmus ellen: munkaiskola, a kéz műveltségének megteremtési kísérlete. Az iskolai hierarchia megszűntetése: diákönkormányzatok vezetik az iskolát.

95 Nagy László tervezete szerint: megszűnik
az év végi osztályzás (helyette szöveges értékelés); a szelektív és terhelő érettségi. A tudományalapú szakos oktatás helyébe a jelenségek és folyamatok megfigyelésére, az összefüggések felismerése került volna, sat.

96 A magyar gyermek A Nagy László vezette Magyar Gyermektanulmányi Társaság és Gyakorlati Lélektani Társaság 1926-ben II. Gyermekek rajzkiállítása

97 A gyermek, mint az őserő hordozója
Huszár Károly a volt miniszterelnök megnyitója: „A magyar őserő feltörése és felcsillogása tűnik itt elénk. Ami előttünk áll, bizonyítéka annak, hogy a magyar élet gyökértalajában egészséges energiák szunnyadnak, s igyekeznek felkészülni, hogy a múltban megszerzett kulturális erőt a jövőnk átadhassák”(Ozorai –Bálint 1927: 17).

98 A természeti gyermek fogalmának áthangolódása
Ugyanez a gondolat Nagy László szakmai, politikai irányultság nélküli megfogalmazásban: „Tehetség az összes biológiai és pszichológiai erők magasabb fejlettségi foka és alkotásokra törekvő iránya.” (Nagy L. 1930: 81).

99 Az iskolai tudomány kultúra alternatívái
Miért mintázza az iskola a tudóst, és nem a művészt?” – kérdezte az igazgatónő, Domokos Lászlóné ), aki helytelennek vélte, hogy kora iskoláiban nem kapott elég teret az alkotás, a beleérző, intuitív megérzésekre alapozott ismeretszerzés” (Jankovits 1935/ )

100 Klébensberg Kuno, gyermekközpontúsága
Feladat „a magyar gyermek, a magyar gyermekvédelem érdekében a túlterhelés megszüntetése. Országos Gyermekvédő Liga 1926 április 25 Mikor a kultusztárcát átvettem, a középiskolákban heti három napon hat volt az órák száma. Hogyan lehessen egy kicsi gyermektől megkövetelni azt, hogy hat órát üljön illedelmesen az iskola padján?

101 Klebensbergi állami faladat 1..
„Én tanuló és szorgalmas, de amellett játékos magyar gyermeket akarok. Mert csak játékos, eleven magyar gyermekből lehet derűs, dolgos magyar férfi, aki vállalkozását s az élet nagy kötelességeit emelt fővel, mosolyogva és nem elkeseredéssel vállalja.”

102 Klebensbergi állami faladat 2..
:„teljesen elhibázott az ideál, mely csak abban látja a gyermekkiválóságát, hogy nyugodtan ül meg a maga helyén s amely elítéli a túláradó gyermeki temperamentum élénkségét és természetes vágyát az iránt, hogy a maga csekély örömeit, játékosságát elengedhetetlenül kielégítse. Mert az ilyen gyermekben túlpezseg az életerő, ezek a gyermekek azok, kik az élet nagy vizsgáján be fognak válni és én a magyar oktatótól, kezdve a kis óvónőn fel az egyetemi tanárig, megkövetelek (sic!) egyet: nemcsak tanítsa, hanem szeresse (sic!) a magyar (sic!) gyermeket”(Uo.).

103 Klebensbergi állami faladat 3..
„Magyarországon minden nyilvános oktató-intézetének vezetője – tehát kezdve az egyetemtől le a legalsó fokú iskoláig -, ha iskolájukban olyan gyermeket találnak, akik példás magaviseletén és szorgalmán felül különös tehetségével tűnik ki, erről a vallás és-és közoktatásügyi minisztertől megszabott módon jelentést tartozik tenni ahhoz a szervhez, akit a miniszter kijelöl” (Ozorai –Bálint 1927: 41).

104 Somogyi: Tehetség és eugenika. Bp. 1934.
„A jövő szempontjából, a nemzet, a faj eugenetikai érdekeit tekintve túlméretezett tanulmányi rendszer valóságos rablógazdálkodás a tehetségekkel, végkiárusítása szellemi értékeinknek….”

105 A nemzeti szocializmus adja a mértéket.
Az állam teendője: „[e]lsősorban szükséges, hogy minden egyén tehetségéhez a legmegfelelőbb és minden életpályához a valóban szükséges kvalifikációt elfogulatlan objektivitással megállapítsuk…” Németországban „mértékadó körökben igen erélyes hangon követelik a túlméretezett, nemzetpusztító „tanulmányi őrület” (Bildungswhan) korlátozását….”(Uo ).

106 A népi írok, a nemzeti pedagógusok mozgalma
A képesség reservoar a kis településeken és a trianoni határokon kívül élő, az egyenlőtlenségtől sújtott magyar parasztság, mert: még nincs elrontva és; a biológiai – tehetségpotenciálja magas.

107 Állami feladat az egyéni képesség felismerése és hasznosítása
„ A nemzetnevelés intézményei útján a kulturpolitikus céltudatosan meg akarja valósítani az a társadalmi eszményt, hogy mindenki a képességeinek leginkább megfelelő munkahelyre készüljön, és mindenki kapja meg a társadalmi funkciójának betöltéséhez kívánt legjobb pedagógiai előképzést.”(Szombatfalvi, 1941: ).

108 A nemzeti szocializmus vonzásában
A. Hitler: „Valóban elviselhetetlen az a gondolat, hogy évenként az egészen tehetségtelen emberek százezreit méltatjuk magasabb műveltségre, mialatt más, képességekkel rendelkező százezrek minden felsőbb oktatás nélkül maradnak. Az a veszély, ami a nemzetet ezáltal éri, alig mérhető le.” (Kiss, 1943: 22).

109 Az etatista, antidemokratikus és antikapitalista nézet
természetelvű társadalom felfogás és igazságosság képzete és pedagógiai gondolta kiépült a negyvenes évekre: Az oktatásból nevelés lett; A gyermek a faj és a nemzet egyede; A társadalmi igazságosság legitimicióját a biológikumhoz kötik; A tehetség felismerése és kibontakoztatása szakmai feladat. Megteremtődtek a feltételek a totalitáriánus berendezkedésre.

110 Megteremtődtek a feltételek a szovjet típusú totalitáriánus berendezkedés implementálásához.

111 Új társadalom és új iskola a Szovjetunióban
A Szovjet-oroszország a harmincas évekig: Az ígéret : Világforradalom és gyermekközpontú állami politika. Szovjetunió 1953-ig szocializmus egy országban: vissza a porosz gyökerekhez.

112 A Szovjet-oroszország a húszas évek végéig
A reformpedagógia képviselői a hatalomban . Az új állam, kiadja 1918-ban. Dewey a „Holnap iskolája” 1918-ban a „Hogyan gondolkodunk” 1919-ben, 1920-ban az „Iskola és társadalom” munkája jelent meg. Sackij fordításában részletek jelentek meg oroszul a „Forradalom és nevelés” című könyvéből 1921-ben (Illés, ). Kötelezővé tették Stanley Hall pedagógiájára való áttérést. Állami pszichoanalítikai kísérleti intézethez csatolt óvoda hoznak létre Moszkvában (Etkind, (1999).

113 A pedológia, a gyermek központú oktatáspolitika a hivatalos az új társadalmat építő nép államában.
A marxi teória szerint szerveződtek a munkaiskolák, melyekben a szellemi és fizikai tevékenység kellő összhangja az emberi nembeliség teljességét bontakoztatja ki. Diákönkormányzatok szava a pedagógusokkal képest azonos. Dewey-Kilpatrick project módszer válik meghatározóvá. Megszűnik a jeggyel történő osztályázás is, tilos a buktatás, sat.

114 Állami feladat „gulliveri” tudomány a – pedológia –megteremtése.
Bucharin, Lunacsarszkij, Krupszkaja : pedológia politikai támogatói . Trockij: pszichoanalizisé.

115 A gyermektanulmányozás futurizmus, a jövő tudománya
Diktatúra van de a pedológia világképének kedvező a világ. Dewey aki szerint az orosz „forradalom kapóra jött a mai pedagógiai újítóknak: soha nem voltak ilyen [jó] helyzetben más országok reformerei” (Etkind, 1999: 253). 1929-ben „csak egy kooperatív elvre alapozott társadalomban lehet a nevelési reformerek eszméit adekvát módon megvalósítani”(Dewey, 1964:89).

116 Sztálin útja a győzelemhez
Trockij bukása: A pszichoanalítikus irányzat felszámolása Sabina Spielrein sorsa és Piaget A menedék a Bucharini pedológia Vogotckij; Már anti-leninista és büntetendő nézet 1931-re Az iskola elhalása; A szabad nevelés koncepciója.

117 A szocializmus egy országban
Bucharin kiszorításával a pedológia is kriminalizálódik A pedológia pere KB határozat A „szabad iskolával szemben nem a kötött, vagy szabadságától megfosztott iskola áll hanem a komoly, színvonalas iskola. A szabad iskola neveltjével nem a szabadságától megfosztott gyermeket kell szembeállítani, hanem a célszerűen vezetett, és éppen ezért társadalmi feladataira az előbbinél sokkal hatékonyabban felkészítő, a dolgozók társadalmában hivatását betölteni képes gyermeket” (Vajda Gy. in., 5).

118 (Gramsci érvek). A reform eredményeképpen: tudományalapú, tantárgyak; tekintélyelvű, hierarchikus iskola; újra osztályozás; a munkaiskolából gyermekmunka; a diákönkormányzatból hierarchizált ifjúsági szervezet, világnézeti nevelés és a fegyelmezés helye lesz az iskola.

119 Mintaváltás Stanley Hall, Dewey Sackij, Pisztrak, Pinkevics. Krupszakja, Lunacsarszij nézete tiltottaki, ill. háttérbe szorítódnak. Az új mintaadó pedagógus A. Sz. Makarenko.

120 Egy magyar tüzértiszt Ukrajnában
Csodálkozva jegyezte meg emlékiratában, hogy Tim nevű falucskában egy megvizsgált „ ház úgy nézett ki, mint nálunk egy rossz pajta, de a kis motyók mellett könyvek: algebra, fizika, történelem, ötjegyű logaritmus stb. Megfoghatatlan ez a szovjet! Hogyan illik össze ez a kettő?” (Saly, 1995: 32).

121 1948 után Magyarországon: sztálini modell
ig. A gyermektanulmányozás fénykora; A társadalmi egyenlősség intézménye az egységes (államosított) nyolc osztályos általános iskola. Pedológia magyar pere

122 Visszatérés a tudományelvű de antidemokratikus oktatási eszméhez
A Magyar Repülő Szövetség Központi Vezetősége: „ Szocializmust építő hazánk …a Magyar Dolgozók Pártja vezetésével, …azt feladatot adja meg dolgozó ifjúságunknak, hogy fokozott tanulással hódítsa meg a tudomány várát, hogy képesek legyenek a szocializmus felépítésének nagy és megtisztelő feladatára” .(Karsai Endre: Vitorlázórepülés in. 2. o.)

123 A gyermek, mint az utópia hordozója
„Állami áruház”c. filmben Glauziusz bácsi , a könyvelő dala_ A déd-, és a nagyszülők és a szülők a kapitalizmusban éltek és „hajlongtak sokat, és szolgáltak egyre másokat”. Noha mindkét generáció reménykedett egy boldogabb jövőben, s de „tudva jól, hogy a semmit kergetem, szánni tudtam minden gyermeket.” Nem úgy, mint a szocializmusban, „mert bizonyság már, nem csupán remény, hogy szolga nem lesz ez a kis legény. A képét nézve büszkén mondja szám: hogy ember lesz az én kis unokám.”

124 A reális szocializmus belső szocialista ellenzékea gyermekközpontú (pedológia) irányzat
antisztálinista, antikapitalista és antidemokratikus. Balatonfüred: Soha többé semmiféle erő nem tántoríthat el bennünket az igazság, a magyar nép, a magyar gyermek ügyének bátor szolgálatától” (Pedagógiai Tudományos Intézet, 1954: 396).

125 Számon kérik a szocialista eszmék valóra váltását
Vissza a Marx eszméihez, ‘ „hagyományos iskolát …vissza kell reformálni (sic!), ember-, és gyermekarcúvá (sic!) tenni (Faludi, 2000:12).

126 Mert a reális szocializmusban:
tagolt a társadalom, (nem két osztály, egy réteg van), van kimutatható és újra termelődő szegénység; Az iskola belső szerkezete és szerepe éppen olyan, mint a polgári társadalomban: szelektív.

127 A főbb (belső) ellenzéki célok
A tudomány alapú tananyag ellenes, amely elutasítja a polgári, demokratikus tudásközpontúságot és legitimációt és A tudományos szocializmus központosított racionalizmusát; Helyette: Személyiség totalitását szem előtt tartó, képesség központú; tantárgyközi; túlterheléstől és az erőfeszítéstől óvó; szöveges értékelés, (az osztályozás helyett) lemorzsolódást mellőző; bukásmentes; közösség és szocialista érték alapú; munkaiskola politechnika bázisú iskola legyen.

128 Mindez antikapitalista, társadalmat a gyermeki képességek és
Mindez antikapitalista, társadalmat a gyermeki képességek és tehetség alapján szervezni szándékozó pedagógia irányzat, melyeket párthatározatok és törvények szorgalmaznak 1961; 1972, 1985.

129 A Szolidaritáshatására, munkahelyi tanácsok,
Kísérlet a közvetlen demokrácia megteremtésre 1985-ben A Szolidaritáshatására, munkahelyi tanácsok, A munkavállalók maguk választják meg vezetőiket, kollektíven döntenek a műszaki és pénzügyi tervekről sat. Az iskola szakmai autonómia ugyanez önellenőrzés, pedagógiai program alkotás szabadsága, elszámolás nélküliség. DE: nincs pénzügyi függetlenség.

130 A rendszerváltást követően
1) Létrejön a kapitalizmus piaci szféra, a magántulajdon, a vetélkedés, a vagyoni alapú egyenlőtlenség.

131 2Megmarad: Az önigazgató szervezeti rend az iskolában; Az uralkodó pedagógiai ideológia az antikapitalista értékeket hirdet: A teljesítményelv elvetésével; Az ismeretek jelentőségének tagadásával, a lélektani képességekre alapozott politika: Tantárgyak helyett műveltségterületek; Bukás, túlterhelés, osztályozás tilalma, A képesség alapú érettségi.

132 Az antikapitalista pedagógiai eszmék az uralkodók
Az elmélet: gyermekközpontú, egyenlőségelvű iskola és a hátrányos helyezetett ‘leküzdő’ társadalom; A praxis: szegregálódó társadalom, csökkentő teljesítményű iskola, a közoktatás szakmai és nem politikai kérdés, sat.

133 Következmények Iskolánként tagolt rendszer
Polgári hagyományos teljesítményorientált iskola (elit gimnázium és a magas presztizsű szakképzés); Szocialista, fogyasztásorientált iskola. Ideológiailag átláthatatlan=irracionalis az uralkodó. Terészetelvű ideológiák iránti fogékonyság nő:

134 Köszönöm figyelmüket.