10. nap Hazai és nemzetközi pályázatok forrásai kulturális fejlesztésre REgionális Kultúra Építő Projekt TÁMOP 3.2.3./08/2 KULTURÁLIS PROJEKTCIKLUS MENEDZSMENT.

Az előadások a következő témára: "10. nap Hazai és nemzetközi pályázatok forrásai kulturális fejlesztésre REgionális Kultúra Építő Projekt TÁMOP 3.2.3./08/2 KULTURÁLIS PROJEKTCIKLUS MENEDZSMENT."— Előadás másolata:

1 10. nap Hazai és nemzetközi pályázatok forrásai kulturális fejlesztésre
REgionális Kultúra Építő Projekt TÁMOP /08/2 KULTURÁLIS PROJEKTCIKLUS MENEDZSMENT képzés

2 Európai kulturális együttműködési projektek generálása és menedzsmentje

3 PCM a projekt ciklus menedzsment (részletesen ld. 11. nap) alkalmazása rendszerszemléletű módszertant nyújt a projektek generálásának folyamatában: strukturált rendszerbe foglalja a meghozandó legfontosabb döntéseket, adatokat, dokumentumokat a PCM projektgenerálási „kényszerpályát” testesít meg a döntéshozatali folyamatban: a menedzsment rendszeresen minősíti a projektet a tervezés aktuális szakaszában: érdemese-e, megéri-e, lehetséges-e folytatni az adott projekt tervezését

4 egy tudatos tervezés, mely egy ötletet visz végig a megvalósításon át a lezárásig
témánk szempontjából kiemelendő a PCM kidolgozás/ tervezés és finanszírozási szakaszai, ugyanis ekkor történik a projekttervek és a formális (forrásigényt is tartalmazó) projektjavaslatok készítése és finanszírozási források, pályázatok keresése a projekthez

5 Együttműködés együttműködési projekt azt jelenti, hogy nem egy szervezet, hanem több működik közre a projekt tervezési és megvalósítási szakaszában partnerség valósul meg, mely: egyenrangú viszony gyors és pontos információszerzés színtere új feladatok, megrendelések és források megszerzésének lehetősége az innovációk, ötletek, új látásmód forrása visszajelzés saját munkánkról a növekedés lehetősége

6 Együttműködés előnyei
A partnerség előnyei: több lehetőség a tanulásra és innovációra intézményi kapacitások fejlődése menedzsment hatékonyságának növekedése lehetővé teszi az egyes partnerek tapasztalatának, tudásának és forrásainak közös hasznosítását (a partnerség kiszélesítése nem feltétlenül jár együtt a hatékonysággal)

7 Együttműködés formái Az együttműködés megvalósulhat különböző formákban: azonos vagy különböző jogi formában és működési területen tevékenykedő szervezetek, intézmények között azonos vagy különböző országban (nemzetközi együttműködés) működő szervezetek, intézmények között stb.

8 Források

9 Források ebben az értelemben: fejlesztések, programok megvalósításához szükséges pénzeszközök forráskombináció: eltérő eredetű források összessége

10

11 Források konkrét esetre
a kultúra témájával kapcsolatban számos típusú hazai és nemzetközi pályázati forrás áll rendelkezésre egy adott pályázati felhívásban való részvétel lehetőségét többek közt behatárolja a szervezet jogi formája, működési területe és a földrajzi elhelyezkedése (régió, település)

12 Az EU költségvetése és támogatási forrásai

13 A EU költségvetés bevételei:
vámbevételek: harmadik országból származó import után fizetendők, teljes egészében a közös költségvetést illetetik mezőgazdasági lefölözések és a cukor-hozzájárulás: harmadik országokból való behozatal után áfaalapú forrás: nem része e nemzeti áfakulcsnak, az adott tagállamban beszedett áfa alapjára vetített kulcs alapján számítják, 2007-től az áfaalap 0,3%-a GNI (bruttó nemzeti jövedelem, a GDP-ből származtatott mutató)-alapú forrás: lényege, hogy a többi forrás által nem fedezett kiadásokat finanszírozza, egységes kulcsát évente határozzák meg

14 Az EU költségvetés kiadási oldala:
a pénzügyi perspektíva: a közösség több éves kereteit határozza meg, ez képezi az éves költségvetési tervezés kereteit, fejezetekre bontva tartalmazza a kötelezettségvállalási előirányzatok számszerű nagyságának felső határát

15 a pénzügyi keretek 2007-2013-as szerkezete:
fenntartható növekedés (versenyképesség és kohézió a növekedés és foglalkoztatás érdekében) természeti erőforrások megőrzése és a velük való gazdálkodás (mezőgazdasági politika, fenntartható környezet) az Unió a polgárai szolgálatában (belügyek, az európai kultúra és sokszínűség megőrzése, stb.) az Unió mint globális partner (harmadik országoknak nyújtott támogatások adminisztratív kiadások

16 Magyarország és az EU költségvetés
Magyarországnak (mint minden tagállamnak) „tagdíjat” kell fizetnie, amely meghatározó elemeit a GNI forrás és az áfa-alapú befizetések képezik a befizetésekkel szemben a lehívható források állnak: 2007 és 2013 között hazánk részére az Európai Unió (2004-es árakon számítva) 32,8 milliárd euró értékű kötelezettségvállalást tett, ami alatt a hét év alatt hazánknak 8,3 milliárd euró a befizetési kötelezettsége

17 Magyarország jelenleg a nettó haszonélvező országok közé tartozik: nagyobb támogatásban részesül, mint amekkora összeggel hozzájárul a közös költségvetéshez (2007-ben Magyarország 870,2 millió eurót fizetett be a közös költségvetésbe, míg a közös költségvetésből 2,43 milliárd euró tényleges kifizetésre került sor)

18 Az Európai Unió támogatási rendszere
napjainkra egyszerű, átlátható, bizonyos területekre koncentráló mechanizmus egyes belső szakpolitikákhoz kapcsolódó pénzügyi alapokból és programokból áll az Európai Unió legfontosabb politikai céljainak egyike a tagállamok és a régiók közötti fejlettségi különbségek csökkentése

19 Az EU pénzügyi alapjai

20 A Strukturális Alapok működésének alapelvei
addicionalitás koncentráció partnerség programozás

21 Strukturális Alapok Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA):
főbb támogatott tevékenység: termelő beruházások, gazdasági infrastruktúra Európai Szociális Alap (ESZA): foglalkoztatás, humán erőforrás fejlesztés Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA): vidékfejlesztés (agrár) Halászati és Orientációs Pénzügyi Eszközök (HOPE): halászat, halfeldolgozás

22 Európai Szociális Alap (ESZA)
fő célja az munkanélküliség elleni küzdelem, az emberi erőforrások fejlesztése, a foglalkoztatással összefüggő szociálpolitikai intézkedések, a magas szintű foglalkoztatás elérése, a nők és a férfiak közötti esélyegyenlőség biztosítása, a fenntartható fejlődés és a gazdasági és társadalmi kohézió elősegítése

23 célterületei 2007 után: munkavállalók és vállalkozók alkalmazkodóképességének fejlesztése munkakeresők és inaktívak munkaerőpiacra jutásának támogatása, munkanélküliség megelőzése, nők és bevándorlók munkaerő-piaci jelenlétének erősítése, a munkaélettartam hosszítása hátrányos helyzetű személyek társadalmi beilleszkedésének javítása, diszkrimináció megelőzése

24 a foglalkoztatás és a beilleszkedés területén reformok érdekében történő mobilizálás, partnerségek és szövetségek kiépítése nemzeti, regionális és helyi szinteken humán tőkébe történő beruházások javítása a közigazgatási szervek kapacitásának és a közszolgáltatások hatékonyságának javítása központi, regionális és helyi szinten

25 Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA)
célja: társadalmi-gazdasági kohézió előmozdítása, a regionális különbségek csökkentése és a regionális szerkezeti hiányosságok felszámolása, továbbá a fenntartható fejlődés és a tartós munkahelyteremtés elősegítése

26 támogatott területei:
beruházások támogatása az alábbi területeken: kutatás és technológiafejlesztés, információs társadalom fejlesztése, idegenforgalom-fejlesztés, a természeti és kulturális örökség, oktatás, kis- és középvállalkozások munkahelyteremtő vagy megtartó beruházásai, stb. regionális versenyképesség és foglalkoztatás európai területi együttműködés

27 Kohéziós Alap dimenzióját tekintve nem regionális, hanem tagállami orientációjú a felzárkóztatást szolgálja nagy közlekedési és környezetvédelmi infrastruktúra-fejlesztési projektek támogatásával azon tagállamok számára elérhető, amelyek 1 főre eső GNP-je nem éri el a közösségi átlag 90%-át

28 A támogatások felhasználása
a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap forrásainak igénybevételéhez a tagállamok tervet nyújtanak be az Európai Bizottsághoz a tervek több évre szólnak (most ) a forrás a hazai költségvetés, annak célirányzatai és egyéb keretei, ezt társfinanszírozza az EU pénzügyi alapjain keresztül

29 az EU támogatások felhasználáshoz meg kell határozni a fejlesztési célokat, az ezek eléréséhez szükséges stratégiát és munkaprogramokat a terveket (NFT, ÚMFT, OP, Akcióterv) a tagországok egyeztetik az Európai Bizottsággal majd a tervek elfogadását követően megjelenhetnek a pályázati felhívások

30 Új Magyarország Fejlesztési Terv
(Támogatási Keret)  Operatív Programok Akciótervek Pályázati kiírások

31 Új Magyarország Fejlesztési Terv: az adott több éves periódusra ( ) tartalmazza a fejlesztés célkitűzéseit, prioritási területeit. a tagállam ezt tárgyalja meg az Európai Bizottsággal, és elfogadása után ebből születik meg a Közösségi Támogatási Keret, ami tartalmazza a több éves költségvetést is

32 a keret végrehajtását tartalmazó Operatív Programot szintén a Bizottság fogadja el a nemzeti hatóságok ajánlása alapján, melyben az intézkedésekig lebontva szerepel a végrehajtás többéves menete, a programokon belül prioritások szerepelnek akcióterv: a támogatási konstrukció részletes bemutatását tartalmazza, OP prioritásonként készül, két éves periódusra, meghatározza a támogatások felhasználásának szabályait és eljárásait, kijelöli a szükséges intézményi kereteket

33 ÚMFT az ÚMFT legfontosabb célja a foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés feltételeinek megteremtése ennek érdekében hat kiemelt területen indít el összehangolt állami és uniós fejlesztéseket: a gazdaságban, a közlekedésben, a társadalom megújulása érdekében, a környezet és az energetika területén, a területfejlesztésben és az államreform feladataival összefüggésben

34 Operatív programok 2007-2013 Prioritások OP-k Forrás
1. Gazdaságfejlesztés Gazdaságfejlesztés OP ERFA 2. Közlekedésfejlesztés Közlekedés OP KA+ERFA 3. Társadalmi megújulás Társ.-i megújulás OP Társ.-i infrastruktúra OP ESZA 4. Környezeti és energetikai fejlesztés Környezet és energia OP 5. Területfejlesztés régiókként OP 6. Államreform Államreform OP Elektronikus közig. OP ÚMFT koordinációja és kommunikációja Végrehajtás OP KA

35 TÁMOP Prioritási tengelyek és beavatkozások
1. A foglalkoztathatóság fejlesztése, a munkaerőpiacra való belépés ösztönzése foglalkoztatási szolgálat fejlesztése, integrált munkaügyi és szociális rendszer kialakítása munkaerő-piaci aktivizálás, megelőzés és képzés szociális gazdaság, innovatív és helyi foglalkoztatási kezdeményezések és megállapodások

36 2. Alkalmazkodóképesség javítása
a képzéshez való hozzáférés segítése a munkaerő-piaci alkalmazkodást segítő intézményrendszer fejlesztése a szervezetek alkalmazkodóképességének fejlesztése

37 3. Minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek
kompetencia alapú oktatás elterjedésének támogatása a közoktatási rendszer hatékonyságának javítása, újszerű megoldások, együttműködések kialakítása a halmozottan hátrányos helyzetű és a roma tanulók szegregációjának csökkentése, esélyegyenlőségük megteremtése a közoktatásban az eltérő oktatási igényű csoportok oktatásának és a sajátos nevelési igényű tanulók integrációjának támogatása, az interkulturális oktatás

38 4. A felsőoktatás tartalmi és szervezeti fejlesztése a tudásalapú gazdaság kiépítése érdekében
a felsőoktatás minőségének javítása az egész életen át tartó tanulással összhangban a felsőoktatás K+F+I+O kapacitásainak bővítése a vállalkozásokkal való szerves együttműködés kiépítésének szolgálatában

39 5. Társadalmi befogadás, részvétel erősítése
a kiemelt leghátrányosabb helyzetű térségek, és a településen belüli szegregáció csökkentését célzó komplex fejlesztések támogatása beruházás a jövőnkbe: gyermek és ifjúsági programok a halmozottan hátrányos helyzetű csoportok szociális ellátórendszerhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférésének javítása munkaerő-piaci integrációjuk előmozdítása érdekében a szociális ellátórendszer fejlesztése, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása a helyi közösségek és a civil társadalom fejlesztése a társadalmi kohézió erősítése bűnmegelőzési és reintegrációs programokkal

40 6. Egészségmegőrzés és egészségügyi humánerőforrásfejlesztés
egészségfejlesztés és egészségtudatos magatartásra ösztönzés egészségügyi szerkezetátalakítást támogató humánerőforrás- és szolgáltatásfejlesztés

41 7. Technikai segítségnyújtás a konvergencia régiókban
8. Az operatív program prioritási tengelyeinek megvalósítása a Közép-magyarországi régióban 9. Technikai segítségnyújtás a Közép-magyarországi régióban

42 Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program prioritási tengelyek
oktatási infrastruktúra fejlesztése: iskolarendszerű oktatás informatikai fejlesztése oktatási és a kulturális intézmények együttműködését támogató infrastruktúra fejlesztése szolgáltató és kutatási infrastruktúra fejlesztése a felsőoktatásban

43 egészségügyi infrastruktúra fejlesztése
munkaerő-piaci részvételt és a társadalmi befogadást támogató infrastruktúra fejlesztése TIOP lebonyolításának finanszírozása (technikai segítségnyújtás)

44 GOP KÖZOP KEOP ÁROP EKOP NYDOP, DAOP, ÉAOP, KMOP, ÉMOP, KDOP, DDOP

45 Európai Területi Együttműködés (ETE) 2007-2013
az ETE keretében az EU belső határai mentén valósulnak meg kétoldalú fejlesztési programok fő céljuk a határok elválasztó jellegének csökkentése, a határon átnyúló infrastruktúrák és együttműködések fejlesztése, ill. a határ menti közösségek kapcsolatainak erősítése Magyarország partnerei: Ausztria, Románia, Szlovákia és Szlovénia

46 egy következő csoportot képeznek azon az EU külső határai mentén található országok, amelyek csatlakozási tárgyalásokat folytatnak, ill. amelyek taggá válásával középtávon számolni lehet a területi együttműködések harmadik csoportja azon országok felé irányul, amelyek várhatóan tartósan az EU-n kívül maradnak, ugyanis elkerülendő, hogy az új külső határok mély politikai-gazdasági választóvonalként húzódjanak végig a kontinensen (az EU az Európai Szomszédsági és Partnerségi Eszközből támogatja a külső határokon átnyúló együttműködési programokat)

47 Közösségi kezdeményezések
az Európai Unió létrehozott különleges programokat, ún. Közösségi Kezdeményezéseket, hogy közös megoldásokat találjon az Unió egészét érintő problémákra szintén a gazdasági és társadalmi kohéziós célok érdekében működnek, de míg a strukturális alapok fejlesztéseit nemzeti szinten koordinálják, addig a közösségi kezdeményezéseket központilag, Brüsszelből irányítják

48 a közösségi kezdeményezések fő célja a specifikus területekhez tartozó úttörő jellegű, innovatív megközelítések támogatása a Kezdeményezésekben részt vevők kötelezik magukat az eredményeik közkinccsé tételére annak érdekében, hogy más tagállamokban és tagjelölt országokban is fel lehessen használni a megszerzett tapasztalatokat pl. LEADER + intézkedés

49 Közösségi Programok azok a közösségi politikák végrehajtását szolgáló cselekvési akciók, amelyek átfogják a gazdasági és társadalmi élet szinte minden területét az integrációs felkészülés érdekében egyes közösségi programokhoz a társult közép-kelet európai országok is csatlakozhatnak Magyarország 1997 óta, 17 közösségi programban vett részt az Európai Unióban mintegy 35 Közösségi Program van folyamatban

50 Egyes Közösségi Programok
Kultúra 2000 és utóda a Kultúra Leonardo da Vinci - szakképzés Socrates – oktatás Ifjúság ifjúságpolitika (utóda: Youth in Action) Media + - audiovizuális politika (utóda: MEDIA 2007) Közegészségügyi keretprogram - egészségügy Daphne - erőszak elleni küzdelem Gender Equality - egyenjogúság CIP - Versenyképességi és Innovációs Keretprogram LIFE + EU7 K+F Keretprogram Integrated Action Plan in Lifelong Learning

51 Kultúra ( ) program három nagy célkitűzés áll a program középpontjában: a kulturális szektorban dolgozók nemzetközi mobilitásának elősegítése a műalkotások és kulturális javak nemzetközi áramlásának ösztönzése a kultúraközi párbeszéd ösztönzése a tagállamok között a keretprogram célja átfogni az egész kulturális ágazatot, erősítve az európai szintű kulturális együttműködést, ezáltal az európai azonosságtudatot is

52 a keretprogram három fejezetből áll:
kulturális együttműködések támogatása európai jelentőségű és méretű kulturális szervezetek támogatása tanulmányok készítésének, valamint a kulturális együttműködéssel kapcsolatos információk gyűjtésének és terjesztésének támogatása a keretprogram összköltségvetése 400 millió euró a 2007 és 2013 közötti időszakra (pályázati összegek, különböző tanulmányok, programmal kapcsolatos adminisztratív költségek) a kulturális együttműködések között megkülönböztetnek hosszabb és rövidebb távú együttműködéseket, harmadik országokkal tervezett programokat és különleges akciókat

53 Külföldi pályázati lehetőségek keresése:
(Nemzeti Fejlesztési Ügynökség) (ESZA Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.)

54 Hazai pályázati lehetőségek keresése:
(Nemzeti Erőforrás Minisztérium) adott Regionális Fejlesztési Ügynökségek honlapja adott megyei és települési önkormányzatok honlapja (Nemzeti Kutatási és Technológia Hivatal) (Nemzeti Kulturális Alap) (Tempus Közalapítvány) (Nemzeti Civil Alap)

55 Egyéb hasznos linkek: www.pafi.hu (Pályázatfigyelő)
(Kultúrpont Iroda) (Mobilitás) (Magyarországi Cigányokért Közalapítvány) stb.

56 Otthoni feladat: saját szervezet, intézmény/ célcsoport részére aktuális pályázati felhívások keresése

57 Források: Az Európai Unió Kultúra ( ) keretprogramja, Barkó Judit: Európai Uniós alapismeretek, Forrásteremtés, -feltárás, előadásanyag Európai Területi Együttműködés: Kádár Krisztián – Andriska Szilvia (szerk.): Bevezetés az Európai Unió támogatási rendszerébe, Magyar Közigazgatási Intézet, Budapest, 2007. Kende Tamás – Szűcs Tamás - Jeney Petra: Európai közjog és politika, Complex Kiadó, Budapest, 2007. Közösségi kezdeményezések,

58 Mennyit fizet be Magyarország az EU költségvetésébe és hogyan részesül az uniós forrásokból? Nemzeti Fejlesztési Ügynökség: Fejlesztési Programok, Nowackiné Tóth Katalin (szerk.): A partnerség elve a Strukturális Alapok felhasználásában, Tankönyv a köztisztviselők továbbképzéséhez, Magyar Közigazgatási Intézet, Budapest, 2006. Társadalmi Infrastruktúra Operatív program, , Társadalmi Megújulás Operatív Program, , Új Magyarország Fejlesztési Terv,

59 Köszönöm a figyelmet!