A FELHŐK Mi a felhő? Hogyan keletkeznek a felhők? A felhők 10 fő típusa A felhők csoportosítása A felhők elnevezése.

Az előadások a következő témára: "A FELHŐK Mi a felhő? Hogyan keletkeznek a felhők? A felhők 10 fő típusa A felhők csoportosítása A felhők elnevezése."— Előadás másolata:

1 A FELHŐK Mi a felhő? Hogyan keletkeznek a felhők? A felhők 10 fő típusa A felhők csoportosítása A felhők elnevezése

2 Mi a felhő? A felhő tulajdonképpen levegőben lebegő vízcseppek és jégszemcsék halmaza, amelyek a felfelé áramlás közben lehűlő levegő vízgőztartalmának kicsapódásából keletkeznek. Ha a felszálló légmozgás gyenge, akkor a felhők laposak, és látványuk aszerint változik, hogy vízből (alacsony magasságon) vagy jégből (nagy magasságban) állnak. A gyors és erős felszálló légáramlatok nagy, függőleges kiterjedésű felhőket, például zivatarfelhőket alakítanak ki.

3 Hogyan keletkeznek a felhők?
Amikor a Nap felmelegíti a talajt, a felmelegedő levegő felfelé kezd szállni. A legmelegebb légtömegek emelkednek a leggyorsabban, miközben nedvességet szállítanak magukkal. A felemelkedő nedves levegő lehűl. Eléri a harmatpontnak nevezett magasságot, ahol a páratartalma vízcseppeké alakul. A cseppecskék milliárdjai felhőt alkotnak. A tovasodródó felhő helyén újabb cseppek csapódnak le. Hideg levegő Harmatpont Meleg felszín Meleg levegő

4 A felhők osztályozása A felhők anyaga:
A felhőket három szempont szerint osztályozzuk: -anyaguk szerint -magasságuk szerint -alakjuk szerint A felhők anyaga: Lehet víz, túlhűlt víz, hó, jég (kristályos vagy alaktalan). Ezek a felhőelemek. A víztartalmú felhők sötétebbek, mint a jégtartalmú, vagy túlhűlt vizet tartalmazó felhő. Legvilágosabbak a jégfelhők, különösen a jég­kristály tartalmú felhők. Felhők magassága szerint négy felhőcsoportot különböztetünk meg Magas szintű felhők m felett Középszintű felhők m között Alacsonyszintű felhők talajfelszín m között Függőleges felépítésű felhők m  tropopauza Felhők alakjuk szerint lehetnek: Gomolyfelhők: különálló felhőtömegek, felfelé növekednek, és oldalirányba kevésbé terjednek szét Rétegfelhők: általában zárt, sima lepelszerű, néha rostos szerkezetű, nagy területre kiterjedő, ritkán nagy vastagságú. Hullámfelhők: Lencsére, vagy repülőgép szárnyprofiljára emlékeztető, vízszintes irányban elterjedő felhők, amelyek egymás felett lépcsőzetesen elrendezve képződnek Kisugárzás során, a lassú lehűlés következtében rétegfelhők keletkeznek. Erős feláramlás a gomolyfelhők kialakulásához vezet.

5 A felhők 10 fő típusa Magas szintű felhők (7 km fölött)
CIRROCUMULUS (magas szintű gomolyos rétegfelhő =bárányfelhő) Vékony, szakadozott, pelyhes hullámok vagy fodrok, az eső korai előhírnökei CIRRUS (magas szintű fátyolfelhő =pehelyfelhő) Vékony, tejfehér, leheletfinom szálak, jó időt jeleznek CIRROSTRATUS (magas szintű rétegfelhő =fátyolfelhő) Nagyon vékony rétegek, az időjárás változására utalhatnak

6 Középmagas felhők (2-7 km között)
ALTOSTRATUS (középmagas rétegfelhő =lepelfelhő) Egyenletes, sima, szürke felhőrétegek, csendes esőt vagy havzást hozhatnak ALTOCUMULUS (középmagas gomolyfelhő =párnafelhő) Fehér vagy szürkés , dagadt felhőfoltok, csapadék csak később várható

7 Alacsony szintű felhők (2 km alatt)
CUMULONIMBUSZ (zivatarfelhő) Magasra feltornyosuló, sötét felhők, a tetejük néha üllőszerűen szétterül. Heves Esőzéssel és zivatarral járnak, de jégeső vagy tornádó is előfordulhat alattuk. STRATOCUMULUS (réteges gomolyfelhő) Alacsonyan elhelyezkedő, lágy, gömbölyded, fehér vagy Szürke, egymáshoz kapcsolódó felhők, csendes esőt vagy Havazást hozhatnak CUMULUS (gomolyfelhő) Tömött, kövér, fehér felhők, amelyek vízszintes alapból kiindulva feltornyosulnak, szép időt jelentenek STRATUS (rétegfelhő) Alacsonyan fekvő, egyenletes, az egész eget eltakaró rétegek, a változékony idő- járás kísérői NIMBOSTRATUS (esőrétegfelhő) Alacsonyan fekvő, vastag, sötét, az egész eget beborító felhőrétegek, tartós esőt vagy havazást hoznak

8 A felhők elnevezése Készítette:Balogh Barbara, 9.a
Nincs két egyforma felhő, és még ugyanaz a felhő is szüntelenül változtatja alakját, amint tovaúszik az égen. Mégis nyilvánvaló, hogy vannak általános felhőtípusok. Mindenki meg tudja különböztetni a magasban úszó, szakadozó felhőfoszlányokat az égre tornyosuló nyári viharfelhőktől. Minden felhőfajtának megvan a maga neve. Az elnevezések 1803-ban születtek, amikor Luke Howard londoni gyógyszerész megkülönböztette a három fő csoportot. Ehhez latin eredetű szavakat választott: a magasban keskeny csíkokban elmosódó felhőknek a „hajtincs”-et jelentő cirrus nevet adta; a kövér vattaszerű gomolyfelhőket a cumulus névvel illette (ennek értelme: „tömeg”, „nagy halom” ); a réteges lepelként szétterülő formájúakat pedig a hasonló jelentésű igéből származó stratus névre keresztelte. A felhők besorolása napjainkban is Luke Howard elnevezésein alapszik, melyeket két jelzővel egészítettek ki. Ezek egyike a „magas” jelentésű alto szócska, melyet a közepes magasságban elhelyezkedő felhők nevéhez illesztenek. A másik kiegészítés a nimbus („sötét”, „esőt hozó”) az időjárás rosszra fordulását jósló felhőket illeti meg. Az alapkifejezések kombinációiból adódik az égen úszó tízféle különböző felhőfajta neve. Készítette:Balogh Barbara, 9.a