“A közgazdasági gondolkodás alapjai” 10

Az előadások a következő témára: "“A közgazdasági gondolkodás alapjai” 10"— Előadás másolata:

1 “A közgazdasági gondolkodás alapjai” 10
“A közgazdasági gondolkodás alapjai” 10. kiadás Írta: Paul Heyne, Peter Boettke, és David Prychitko 16. Fejezet A pénzkínálat

2 Bevezetés Kérdés Mi a pénz?
R.A. Radford, brit közgazdász beszámol a koncentrációs tábori foglyok közt kialakuló gazdasági folyamatokról. A pénz, azaz fizetőeszköz elsősorban a cigaretta

3 Cigaretta, mint pénz Kérdés Miért jó, ha barter helyett pénz van?
Miért pont a cigaretta lett a fizetőeszköz?

4 Cigaretta, mint pénz A cigaretta általánosan elfogadott, mert: Homogén
Tartós Kis egységekre bontható A Vörös Kereszt biztosította a kínálatát A dohányosok miatt nem értéktelenedik el (nem lesz belőle túl sok!!!)

5 A pénz funkciói Értékmérő eszköz (cserékben részt vevő áruk értéke)
Forgalmi-fizetési eszköz (a csere közvetítése,a barter nehézségeinek elkerülése) Felhalmozási eszköz (a vagyon tartásának egyik formája. Nem minden vagyon pénz, a pénz az összes vagyonnak csak nagyon kicsi része)

6 A pénz fejlődése A pénz azért alakult ki, hogy a kereskedelmet elősegítse. Az csere elsőként elterjedt eszközei nemesfémek voltak (belső értékkel rendelkező pénz). Az érmék segítségével standard értékmérőhöz jutottunk.

7 A pénz fejlődése A fémdarabnál azért jobb az érme, mert csökkenti a tranzakciós költségeket. A pénzverők a nemesfém egy részét megtartották szolgáltatásukért cserébe seigniorage. A pénz kibocsátójának a pénzteremtésből származó jövedelme. Vegyük észre, hogy akkor keletkezik, ha a gazdaságban forgó pénzállomány növekszik.

8 A pénz fejlődése Az első bankok az aranyművesek voltak.
Az aranyművesek elismervényt bocsátottak ki a náluk elhelyezett aranyról. Az elismervényeket elcserélték javakra. Az ilyen elismervények egységesítésével, standardizálásával jött létre az első papírpénz (belső érték nélküli pénz)

9 Fedezet nélküli pénz Amíg az aranyműves annyi papírbankót bocsát ki amennyi aranyat tárol, addig nem bank, csak raktár (100% tartalék, teljes aranyfedezet) A forgalom lebonyolításához erre nincs szükség, hiszen úgyis az elismervénynyel fizetnek Amikor a bank hitelt nyújt, akkor pénzt teremt. Az elismervény a bank adóssága, kötelezvénye

10 Fedezet nélküli pénz Azóta a pénzteremtési mechanizmus és intézményrendszer nagyon sokat fejlődött, és igen szigorú állami szabályozás keretei közt működik. Bankjegyet csak állami intézmény (központi bank) bocsát ki, a bankok számlapénzt teremtenek. Az elv azonos, a pénz hitelnyújtással keletkezik és a pénzállomány a bankrendszer adóssága, kötelezettsége

11 Fedezet nélküli pénz Kérdés
Vajon a pénz azért általánosan elfogadott csereeszköz, mert a kormány úgy rendelkezik, hogy az legyen? Mi teszi értékessé a pénzt? (Rendelkezett valaki arról a fogolytáborban, hogy a cigaretta pénz legyen ?)

12 Fedezet nélküli pénz Ahhoz, hogy bármi pénzként tudjon funkcionálni, mindenek előtt arra van szükség, hogy az emberek azt gondolják, hogy az általánosan elfogadott csereeszköz. A mai pénz hitelpénz, valakinek (a bankrendszernek) az adóssága, tartozása, nincs belső értéke mint egykor az aranynak volt

13 A mai pénz természete Kérdés Milyen csereeszközöket használunk ma?
Válasz Készpénz Látra szóló betét

14 Vagyonmérleg A vagyon leírására alkalmas elszámolási eszköz
Eszközök (követelések) Források (tartozások)

15 Bankszámlapénz A bankszámlapénz a tulajdonosnak eszköze, a banknak tartozása E Bank F E Ügyfél F Ügyfél számla Ügyfél pénze 1 millió 1 millió

16 Bankszámlapénz Amikor bankszámlaegyenleggel fizetünk, akkor a bank tartozásával fizetünk, amit elfogadnak tőlünk, mert tudják, hogy tőlük is el fogják fogadni. Amíg ez a bizalom él, addig a pénz értékes, holott „fedezetlen”

17 Pénzteremtés Forgatókönyv 100 ezer Ft hitelt veszünk fel a bankunktól.
A 100 ezret ráteszik a számlánkra. Tehát A számlánkon lévő pénz 100 ezerrel Ft-tal bővült, 100 ezer Ft-tal bővült a pénzkínálat.

18 Pénzteremtés A bank rövid lejáratú hitel nyújtásával teremt pénzt. A hitel visszafizetésekor a pénz megszűnik E Bank F E Ügyfél F Hitel nyújtás 100 ezer Ügyfél számla Ügyfél pénze 100 ezer 100 ezer Hitel felvétel 100 ezer A bank pénzt teremtett, vagyont nem, csak pénzt

19 Pénzteremtés Folytatás VAJON?
Átutalási megbízást adsz a bankodnak, hogy fizesse ki a 100 ezer Ft-nyi tandíjat szeptember végéig A bank regisztrálja a megbízást Átutalják az összeget az ELTE-nek A bankszámla-egyenleged 100 ezer Ft-tal csökken VAJON? A teljes pénzmennyiség csökkent akkor, amikor a bankszámládról leemelték a 100 ezer Ft-ot?

20 A pénz megszűnése Szorgalmasan dolgoztunk, a hitel lejáratának idejére ismét van 100 ezer ft. a számlánkon. Vagy még egyszerűbb eset: ELTE átutalja számlánkra az esedékes 100 ezer ft. tanulmányi ösztöndíjunkat Amikor ebből a hitelt visszafizetjük, a pénz megszűnik (ha túl bonyolult, gondoljunk az aranyművesre) Ez a mechanizmus biztosítja, hogy a pénzállomány a forgalomi igényekhez igazodjon

21 A mai pénz természete Látra szóló betét Készpénz
Kereskedelmi bank mérlege Készpénz központi bank mérlege E F E F Készpénz Bankszámlapénz E Pénztulajdonos mérlege F Készpénz bankszámlapénz

22 A mai pénz természete Készpénz és bankszámlapénz A kettő közös vonása.
A kettő közül melyik alkotja a pénzkínálat jelentősebb részét? A kettő közös vonása. Általánosan elfogadott csereeszközök A kibocsátó intézmény megbízható

23 A mai pénz természete Megfigyelés
A pénzmennyiség bővülhet egy olyan gazdasági rendszerben, ahol az intézmények meg tudják győzni az embereket, hogy tartsák és fizetésre használják a kötelezettségvállalásaikat

24 Pénzteremtés Mi szab határt a bankok) pénzteremtésének ?
Vissza az aranyműveshez: csak addig tartják, fogadják el az általa kibocsátott pénzt, amíg bíznak benne. A biztosíték egyik alapvető eleme, hogy tartalékol, arra az esetre, ha…. Vagyis a nála lévő (arany) tartalékhoz képest nem nyújt „túl sok” hitelt Ha megrendül a bizalom abban, hogy a bank tud-e „igazi pénzt” adni a saját kötelezvényeiért, akkor jön a bankpánik

25 Állami szabályozás Ma: szigorú állami szabályok írják elő, hogy a látra szóló betéteket vezető bankoknak mennyi tartalékot kell tartaniuk a látra szóló betéteik, bankszámla pénz adósságaik arányában Azt is szabályozzák, hogy mit tekintenek tartaléknak A tartalék már régen nem arany, hanem (kisebb) részben készpénz, túlnyomó részben a bankok központi banknál vezetett számlaegyenlege A központi bank a bankok bankja

26 Állami szabályozás Kötelező tartalékráta szabályozás Tartalékráta =
tartalékok/látra szóló betétek Ez a szabály azonban ma már nem a bankbetétek biztonságát szabályozza, arra más eszközök hivatottak (betétbiztosítás, lender of last resort) A tartalékráta előírásával befolyásolni lehet a bankok hitelnyújtási vagyis pénzteremtési képességét.

27 Monetáris politika Az állam egyik legfontosabb makroökonómiai gtazdasági szabályozó eszköze A pénzkínálat, a pénzállomány befolyásolása Miután a pénzt zömmel nem a központi bank, hanem a bankszámlavezető kereskedelmi bankok teremtik, a pénzkínálat befolyásolása az ő pénzteremtési képességük befolyásolásán keresztül történik

28 Monetáris politika A monetáris politika tradicionális eszközei:
Tartalékráta politika: a kötelező tartalékráta változtatása Diszkontláb politika: a bankok tartalék állományának befolyásolása a bankoknak nyújtott hiteleken keresztül Nyílt piaci műveletek: a bankok tartalékainak befolyásolása államkötvények adásvételével

29 A magyar bankrendszer A közelmúlt története
: Egyszintű bankrendszer: a központi bank nem csak a jegybanki szerepet tölti be, hanem a kereskedelmi banki funkciókat is: lakosság, vállalatok. Egyszámlarendszer – minden vállalat, majd önálló gazdálkodó szervezet csak egyetlen, az MNB-nél nyitott folyószámlával rendelkezhetett Albankok (Takarékpénztár OTP, MKB, MBB)

30 Magyar bankrendszer 1987 óta: Kétszintű bankrendszer
1. szint : A jegybank (MNB) A jegybank az állam bankja vezeti az államháztartás számláit A jegybank a bankok bankja a pénzügyi intézetek számláit vezeti hitelezi a kereskedelmi bankokat A jegybank monetáris hatóság meghatározza az árfolyamokat, védi a hazai valutát pénzkibocsátás 2. szint: kereskedelmi bankok

31 Magyar bankrendszer A jegybank feladata A jegybank függetlensége
a rendelkezésre álló monetáris politikai eszközökkel támogatja a kormány gazdaságpolitikai célkitűzéseit, védi a nemzeti fizetőeszköz külső és belső vásárlóerejét, kizárólagosan jogosult bankjegy és érmekibocsátásra. A jegybank függetlensége A jegybankelnököt 6 évre nevezik ki A jegybank 1997 óta nem hitelezheti az államháztartást !!!

32 Mi történt az arannyal? Minden pénz értéke két tényezőből adódik.
A pénz korlátozott kínálata A hit abban, hogy a kínálat korlátozott is marad Az Aranystandard A bankjegyeket egy fix árfolyamon aranyra cserélik. Az arany korlátozott kínálata behatárolja minden szereplő pénzteremtési képességét.

33 Mi történt az arannyal? Az Aranystandard rendszer vége A fedezeti elv
Arany – bankjegy – számlapénz Pénzforgalom bővülése Gazdasági válságok I. VH, Nagy Világválság Gold Exchange Standard ₤ túlértékelt (Keynes kritika), Egyensúlyhiány

34 Mi történt az arannyal? Aranydeviza rendszer
második világháború után, Bretton Woods az árfolyampolitikákat összehangoló nemzetközi szervezet (IMF) a bankjegy korlátozottan sem váltható aranyra a hazai pénz csak közvetetten van kapcsolatban az arannyal, a dollár tartalékvaluta 1 uncia arany=35 dollár a többi valuta értékét dollárban rögzítik, az árfolyamot az országok védik

35 Mi történt az arannyal? Lassan, nehézkesen lép életbe az új szabályozás Az 1960-as években a rendszer belső ellentmondásai kiéleződnek Az USA-nak nem kell védeni az árfolyamot Romló mérlegek Rengeteg dollár, amerikai infláció, spekuláció, kettős piac

36 Mi történt az arannyal? 1971: Nixon, arany-$ konvertibilitás megszűnik
Szabadon lebegő árfolyamok 1976 az arany már csak tartalék Regionális együttműködések (European Exchange Rate Mechanism, ERM-2, Euro)

37 Gyakorlás Bármely társadalomban annak a szükséges és
elégséges feltétele, hogy egy árucikket pénzként fogadjanak el az, hogy A) kormányzati felhatalmazás alapján töltse be a pénz szerepét, függetlenül attól, hogy miféle kormány irányítja a társadalmat; B) mögötte valamilyen belső értékkel rendelkező jószág álljon; C) jelenlegi értékét várhatóan az idők végezetéig megtartsa; D) a társadalom tagjai egyöntetűen elfogadják más termékekért cserébe.

38 Gyakorlás A pénzkészlet növekedésének legalapvetőbb módja
A) a megnövekedő kibocsátás, mivel minden kibocsátás egyben jövedelem is; B) az, amikor a szövetségi kormányzat újabb bankjegyeket nyomtat; C) a gazdasági szereplők megtakarítása, vagyis a keletkezett jövedelmük egy részének el nem költésére vonatkozó döntésük; D) a kereskedelmi bankok nettó hitelállományának a megnövekedése.

39 Gyakorlás A kereskedelmi bankok tartalékaihoz hozzáadott
minden egyes dollár A) arra kényszeríti a bankokat, hogy egy dollárral csökkentsék a hitelállományukat; B) lehetővé teszi a bankok számára, hogy egy dollárral növeljék a hitelállományukat; C) arra kényszeríti a bankokat, hogy több mint egy dollárral csökkentsék a hitelállományukat; D) lehetővé teszi a bankok számára, hogy több mint egy dollárral növeljék a hitelállományukat.

40 Gyakorlás Ha az amerikai jegybank a gazdasági szereplőktől
államkötvényt vásárol, A) akkor ezáltal biztosan megnöveli a kereskedelmi bankok tartalékait; B) akkor megnöveli a pénzmennyiséget; C) akkor a pénzmennyiség nem változott, mert nem teremtődött pénz, csak gazdát cserélt; D) ennek hatására vagyont és ezáltal pénzt is von el a magánszektortól.