1. Előszó 2. Öt előadás – hetven oldal

Az előadások a következő témára: "1. Előszó 2. Öt előadás – hetven oldal"— Előadás másolata:

1 Pénzügyi piacok Bicskei Bálint, Szabó Gábor Menedzsment és Vállalkozásgazdaságtan Tanszék

2 1. Előszó 2. Öt előadás – hetven oldal
apró betűkkel Cél: áttekintést adni a pénzügyi intézmények és áruk világáról Vizsga anyagát a jegyzet lényegében lefedi, de a magyarázó jellegű részek főként az előadásokon kapnak helyet Tételsor lesz Konzultáció: december 16. 2006 ősz

3 2. Bevezetés: Pénzügyi Rendszer
Gazdasági élet fejlődése Árutermelés fejlődése  szükséges, hogy a pénznek is saját piaca legyen Speciális áruk Speciális intézmények Lényegében ez a tárgy Hazai és nemzetközi pénzügyi piacok jellemzői, termékei, szabályozottsága 2006 ősz

4 2. Bevezetés: Pénzügyi Rendszer
Általános definíció: Olyan piacok, egyének, intézmények, törvények, szabályok és technikák összessége, amelyek lehetővé teszik a pénz- és tőkekapcsolatokat a gazdaságban szereplők mechanizmusok (technikák) adásvétel szabályozottság 2006 ősz

5 Forrás: OECD és nemzetközi statisztikák
2. Miért szükségesek a pénzügyi piacok? (Háztartási jövedelmek és kiadások életciklusa) Háztartások össz. megtakarításának aránya az utóbbi években? Évek Forint (Dollár) Befektetés -10 0% 10 20 30 Forrás: OECD és nemzetközi statisztikák Adósságtörlesztés, megtakarítás Olaszország Japán Svájc Franciaország Austrália Nagy-Britannia USA Hollandia Svédország Norvégia Jövedelem Kiadások Hitelfelvétel Túlköltés Háztartási jövedelmek és kiadások életciklusa 2006 ősz

6 Tisztázzunk néhány definíciót!
2. Túlköltekezés: a kiadások meghaladják a jövedelmeket hitelfelvétel vagy vagyonunk felhasználása Megtakarítás: a kiadások alacsonyabbak a jövedelmeknél adósságaink visszafizetésére vagy vagyonunk gyarapítására, beruházásokra fordítjuk Vagyon: megtakarítás révén felhalmozott anyagi eszköz Nettó megtakarítók kormegoszlás piacok hatékonysága Nettó felhasználók 2006 ősz

7 A pénzügyi piacok feladata
2. A szabad tőkék, megtakarítások eljuttatása a megtakarítások felhasználóihoz, tehát a hitelfelvétel és a hitelnyújtás elősegítése. Közvetítés a megtakarítók és a felhasználók között Jelenbeli (biztos) megtakarításaink cseréje jövőbeli (várható) megtakarításokért. Időtáv és kockázat Cserék során alakul ki a piaci ár (pénzügyi termékek ára, kamatláb, részvény árfolyamok) 2006 ősz

8 A kölcsönözhető pénzek piaca
2. Háztartási jövedelmek (fizetések) Háztartási kiadások (vásárlások) Pénzügyi rendszer Háztartások Vállalatok Hitelezés Hitelfelvétel Belső források Törlesztés Tőke+Hozam Kormányzati kiadások Adók Kormányzati hitelfelvétel és törlesztés Állami költségvetés 2006 ősz

9 adott kockázati szinten
A pénz ára 2. Kamat Időpreferencia Kockázat „Ígéret” Likviditás Piac S Ft % D’ D adott kockázati szinten 2006 ősz

10 A pénzügyi közvetítő rendszer
2. megtakarítók felhasználók értékpapír közvetlen tőkeáramlás Értékpapír kereskedők pénz közvetett tőkeáramlás pénz közvetett követelések értékpapír, hitel Kereskedelmi bankok Betéti intézetek Biztosítók Nyugdíjintézetek Befektetési társaságok Finanszírozási társaságok 2006 ősz

11 2-3. 2.2. Pénzügyi piacok és a vállalati finanszírozás
Mérleg, 199.., ….hó ….nap Eszközök Források Beruházási és finanszírozási döntések Beruházási és Finanszírozási döntések Nem tökéletes piac Nem túl sok versenytárs Különleges eszközök Sokkal tökéletesebb piac NPV  0 Sokféle pénzügyi eszköz Sok szabály Nem végleges (könnyen visszavonhatóak) döntések Hatékony tőkepiac 2006 ősz

12 2.3. Hatékony tőkepiacok 3. Akkor mondjuk, hogy hatékony a tőkepiac, ha az ott forgalmazott áruk eladása vagy vétele nem eredményezhet gazdasági profitot (pozitív NPV-t). Aukció - festmény értékesítés  Megfelelő árat kapok? Ha… Ugyanez igaz a pénzügyi piacokra is az árfolyamok a „reális” értéket tükrözik, mindegy, hogy mi mennyire vagyunk tájékozatlanok (passzív). Ha ez így van, akkor az árfolyam csak új információk hatására változik. Összességében, a pénzügyi eszközök hatékony árazódásából indulhatunk ki. 2006 ősz

13 2.3. Hatékony tőkepiacok 3. Mi „reális”?
Olyan egyensúlyi árfolyam, amelybe minden elérhető információ beépült (3 szint) Akkor csak a teljesen új információk… A teljesen új információ azonban megjósolhatatlan (eseményvizsgálatok) Így az árfolyamváltozások is azok lesznek Árfolyamváltozások sorozata véletlenszerű (korreláció) Alapkezelők teljesítménye  nincs kiemelkedés Ez csak az első, „átfogó” megközelítésünk… 2006 ősz

14 2.4. A pénzügyi piacok eszközei
3. A pénzügyi eszközök különleges áruk, mert nem szolgálnak közvetlen szükséglet kielégítésére nincs használati értékük nem amortizálódnak, kopásuk nem von le értékükből bár fizikai megjelenésük lényegtelen, különösen fontos az alakiság Megtakarítások átadásával jönnek létre Belső értéke nincs, későbbi időpontra szóló követelés Formáját tekintve lehet: értékpapír utalvány szerződés egyéb jogi dokumentum 2006 ősz

15 2.4. A pénzügyi piac legfontosabb eszköztípusai
3. váltó (keresk., kincstári) kincstárjegy bankbetétek és bankhitelek kötvény záloglevél részvény likviditási problémák áthidalására hosszú távú pénzigények fedezésére 2006 ősz

16 2.5. A pénzügyi piacok csoportosítása
4. időbeliség szempontjából: pénz- és tőkepiac kibocsátás alapján: nyílt és zárt piac a piac funkciója alapján: elsődleges és másodlagos piac az ügyletek esedékessége szerint: azonnali és határidős piac a pénzügyi eszközök jellege alapján: értékpapírpiac és devizapiac piac koncentráltsága alapján: koncentrált, OTC és decentralizált piac … 2006 ősz

17 3. Értékpapírpiacok 4. Valamilyen vagyonnal (áruval) kapcsolatos jogot megtestesítő okiratok piaca (szereplők, szabályok). Mind a közvetlen, mind a közvetett tőkeáramlásban kiemelkedő szerepet tölt be. Az értékpapírpiacon megtalálható árukat a már megismert csoportokba sorolhatjuk. Így, az értékpapírok lehetnek pénzpiaciak vagy tőkepiaciak, nyílt vagy zárt kibocsátásúak stb. A értékpapírpiac szereplője a gazdasági élet bármely tagja lehet (vannak speciális szereplők) A különböző igényeknek megfelelően igen sokféle alakult ki. 2006 ősz

18 3.1. Az értékpapírpiacok csoportosítása
4. az adásvétel tárgya szerint részvénypiac, kötvénypiac, állampapírpiac. a kibocsátók szerint vállalati kibocsátású papírok piaca, állami kibocsátású papírok piaca, önkormányzat kibocsátású papírok piaca, magán kibocsátású papírok piaca. 2006 ősz

19 3.1. Az értékpapírpiacok csoportosítása
4. az ügylet lejárata alapján azonnali piac (prompt-), határidős (termin) piac. a cserében résztvevők közötti jogviszony alapján elsődleges értékpapírpiac, másodlagos értékpapírpiac. a piac szervezettsége illetve koncentráltsága alapján decentralizált, OTC, koncentrált értékpapírpiac, 2006 ősz

20 3.2. Értékpapírpiacok szabályozottsága
4-6. Koncentráltság Szabályozottság Piac szervezői által kialakított szabályok betartása Komoly bekerülési feltételek Áru, idő, mennyiség, árképzés  szereplők 2006 ősz

21 3.2. Értékpapírpiacok szabályozottsága
4-6. Koncentráltság Szabályozottság Decentralizált OTC Koncentrált földrajzilag szétszórt résztvevők szerződnek nincs belépési korlát kevés információ olcsó (harmadik piac) bankközi online hálózat értékpapír, deviza stb. közvetítő cégek technikai belépési feltételek ár: kereskedők alkuja gyors és olcsó egy helyre koncentrált aukciók (kereslet) egyedi termékek piaca ár: licit alapján tender (kínálat) tőzsde (kereslet és kínálat) homogén tömegáruk piaca tökéletes piaci ár 2006 ősz

22 3.2. Értékpapírpiacok szabályozottsága
Decentralizált piacok Legalacsonyabb koncentráltság  tőzsdén kívüli piac Nincs belépési korlát Szerződések Felek alakítják ki Szervezetlenség  viszont alacsony költségek Információk nem állnak rendelkezésre  egyéni alkuk Harmadik piac Tőzsdei papírok, nem szervezett formában Már szervezettebb  közvetítők Intézményi befektetők  komoly megtakarítás Saját emberi erőforrásuk van a brókeri, elemzői feladatokra 2006 ősz

23 3.2. Értékpapírpiacok szabályozottsága
OTC piacok Magasabb szervezettségi fok Bankközi, elektronikus (számítógépes, telefonos vérgrehajtás) Értékpapír, deviza, forintpiac… On-line, állandó kapcsolat, szoftver Belépési korlát: technikai feltételek Árak: alkuk eredménye Gyors, olcsó, megfelelő információkkal 2006 ősz

24 3.2. Értékpapírpiacok szabályozottsága
Koncentrált piacok Egy helyre szervezi a kereskedést Formái: Aukció (kereslet) Egyedi termékek  lényeg az ármegállapítás (Samuelson) Licitálás Tender (kínálat) Lehető legjobb ajánlat megtalálása  verseny Tőzsde (kereslet-kínálat) Kínálat  szükséges, hogy teljesen egyformák legyenek a termékek (homogén tömegáruk) Likviditás, tökéletes ármegállapítás (egyensúlyi ár) Komoly szervezés, szabályok, szabványosított  fellendülés 2006 ősz

25 A BÉT teljesítménye 47. (BÉT, 1999) 2006 ősz

26 Hol tartunk… 2006 ősz

27 Hazai pénzügyi piac fejlődése
1968 felmerül az értékpapírok bevezetése 1981 kommunális kötvény 1982 kötvényrendelet (csak vállalati), nincs másodlagos piac 1984 lakossági kötvénypiac 1985 kötvények másodlagos piaca, váltó bevezetése (saját váltó) 1987 kétszintű bankrendszer, több értékpapír Szorosabbá váló banki-vállalati kapcsolatok 1989 részvénypiac megnyitása a lakosság felé állampapír aukciók 2006 ősz

28 3.3. Értékpapírpiacokra vonatkozó hazai szabályozás
6. Külön jogszabály minden értékpapírhoz (Ptk.)  1980 Nyilvános kibocsátás, tőzsde létrehozásának jogszabályi alapja, egyéb tőzsdei szabályok (Épt.)  1990 Értékpapír- és Tőzsde Felügyelet  feladatok Piacra lépés feltételei sorozatban kibocsátott értékpapírok (kincstárjegy, kötvény, részvény) forgalmazók befektetési tevékenység KELER (Pénzintézeti tv.) Hitelintézeti tv. és Értékpapír tv. 1996 értékpapírpiaci tevékenység  pénzintézeti tevékenység (brókerek) tőzsde mint önszabályozó testület (1990. június 21.) Szakosított pénzintézetek, záloglevél (ingatlan zálog) 1997 2006 ősz

29 Előrelépés – termékskála bővülése
1995 határidős (termin) piac beindulása BUX és a kincstárjegy kontraktuslistára kerül Eddig Likviditás Információs szerep Mostantól már kockázatkezelésre is alkalmas a tőzsde 1996 Közraktárjegy (áru és hitelfelvételi lehetőség egyben) Közraktár intézménye 2006 ősz

30 Az értékpapírpiac felügyelete
Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet Állami Bankfelügyelet Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Állami Értékpapír és Tőzsdefelügyelet Feladatai engedélyezés átfogó ellenőrzés Célja szervezetek működése ügyfelek védelme átláthatóság piaci verseny Intézkedések felhívás intézkedési terv vezetők továbbképzése tőkeemelés biztos kinevezése működési engedély visszavonása Állami Biztosításfelügyelet 2006 ősz

31 3.3.1. Értékpapírpiaci garanciák
6-7. SZABVÁNYOSÍTOTT Folyamatos, zavartalan, gyors működés Tőzsdei ügyletek és ezek elszámolása, szerződéses kapcsolatok Ügyletek teljesítése Ügyfél  megbízott Szerződés, üzletszabályzat (elszámolás) Megbízott  harmadik fél (tőzsde) Elszámolóház Ügyféltől garancia (pénz, vagy más likvid eszköz) Szerződések Szóban, ráutaló magatartással Telefonon 2006 ősz

32 3.3.1. Értékpapírpiaci garanciák
8. Ügyfélkövetelések védelme Ügyfél követelés Hitelezés törlesztésére nem vehető igénybe Nem adható kölcsön, nem terhelhető meg, nem használhatja Bármikor rendelkezhetnek róla Befektetővédelmi Alap (BEVA) Befektetési szolgáltatók hozták létre Jogi személyiséggel rendelkező vagyontömeg Befektetők védelme Kötelező csatlakozni… Sok mindenki ki van zárva a kártalanításból (állam, intézmények, stb.), maximum 1 M forint 2006 ősz

33 3.3.1. Értékpapírpiaci garanciák
8. Értékpapírtőzsde Önszabályozó Részletes szabályozást a tőzsde készít (adatszolgáltatás, tagság) Szankciók A-Z Üzleti titok, értékpapírtitok Mi az üzleti titok? (érdek, minősítés, intézkedések) Mi az értékpapírtitok? (személy, gazdálkodás, vagyon, stb.) Árfolyam-befolyásolás Ügyletek, amelyek az önszabályozó működés torzításával hatnak az árfolyamokra Árfolyamok „mozgatása”, „motiváció” 2006 ősz

34 3.3.1. Értékpapírpiaci garanciák
9. Bennfentes kereskedelem Személyek, információk köre (Épt.)  tisztességtelen előny szerzésére alkalmas Vezetők, könyvelők Korlátozások, tiltás (ügyletekre) Felvásárlási szabályok Részvényesek érdekét védi Minimum az elmúlt 90 nap súlyozott tőzsdei átlaga OTC: 180 nap Vagy PSZÁF… Üzletpolitikai elképzelések 2006 ősz

35 3.3.2. Tőkepiaci információs rendszer
9. gyors pontos megbízható releváns hozzáférhető ÁRMEGHATÁROZÓ, döntések megalapozása Áruról és döntően a mögöttes tartalomról, mert az lényeg Tájékoztató Rendszeres jelentés Rendkívüli jelentés 2006 ősz

36 3.3.2. Tőkepiaci információs rendszer
9-10. Tájékoztató kibocsátóról vagyoni helyzetéről értékpapírról mennyiség forma jogok allokáció, jegyzés feltételek PSZÁF engedély cégbemutatás tevékenység pénzügyi adatok (auditált) bevezetés adatai korábbi kibocsátások vezetők részvényei üzleti kockázatok 2006 ősz

37 3.3.2. Tőkepiaci információs rendszer
10. Rendszeres éves (és más) jelentés előző évi gazdálkodás pénzügyi helyzet könyvvizsgálói jelentés értékpapír-kibocsátási adatok új vezetők bemutatását, változások indoklását Negyedéves (A) Féléves (B) gyorsjelentések 2006 ősz

38 3.3.2. Tőkepiaci információs rendszer
10. Rendkívüli jelentés A helyzet érdemi megítélésére alkalmasnak kell lennie vezetők személycseréje bankszámla zárolása felszámolási eljárás tartós fizetésképtelenség tevékenység felfüggesztése szervezeti változások rendkívüli kár esemény peres eljárás hitelfelvétel 2006 ősz

39 Értékpapírok

40 4.1. Értékpapírokról általában
10-11 Nagy Ferenc: a papír a jogot képviseli és megtestesíti Rövid lejáratú (váltó, csekk) Hosszú lejáratú (részvény, kötvény) Névérték, árfolyam Hilferding Pénzutalványok Hozadékot képviselő papírok A lényeg, hogy jövőbeli pénzt jelentenek 2006 ősz

41 4.1. Értékpapírokról általában
11-12 Pósch Gyula : „Valamilyen vagyonnal kapcsolatos jogot megtestesítő, forgalomképes okirat.” Okmány (papír) Minden a papírhoz kapcsolódik, nem válik el a jog ettől Alakszerűség (jogszabály): fel kell ismerni, kellékek dematerializáció (értékpapírszámla , választható azonban egységes egy papíron belül), immobilizáció (KELER) Értékpapírszámla  gyakorlatilag ügyfelenkénti, fajtánként részletezés Könnyen mobilizálható, jog átruházható (forgalomképes) 2006 ősz

42 4.1. Értékpapírokról általában
12 Forgalomképesség alapján Bemutatóra szóló Névre, rendeletre szóló (írásbeli átruházás) Névre szóló: engedményezéssel Rendeletre szóló: forgatmány útján (hátlap) Dematerializált: mindig névre szóló Pénz- és tőkepiac működése Fajtái megszámlálhatatlanok 2006 ősz

43 4.1.2. Értékpapírok fogalma 13. Jogi közelítés:
„...törvény által értékpapírnak minősített szigorú alakszerűséghez kötött egy jogosultságot kizárólagos erővel megtestesítő okirat...” Közgazdasági közelítésmód: „...jogszabályban meghatározott módon és alakszerűséggel, sorozatban kibocsátott okirat, illetve elektronikus jel, amely - hitelezési vagy tagsági jogviszonyból eredő - jogokat és kötelezettségeket átruházhatóan testesít meg.” Gazdasági szerepét ellátja: pénzeszközök átcsoportosítása 2006 ősz

44 4.1.3. Értékpapírok (legjellemzőbb) csoportosítása I.
13. Értékpapírban foglalt vagyonjog szerint hitelviszonyt megtestesítő (kamatozó) tagsági jogokat (részesedést, irányítást) megtestesítő (osztalék típusú) áruval kapcsolatos jog Értékpapírban foglalt jog szerint árukövetelést megtestesítő pénzkövetelést megtestesítő névérték követelés (csekk, váltó, zero coupon) névérték + kamat jövedelem követelés (végleges tőkeátadás) 2006 ősz

45 4.1.3. Értékpapírok (legjellemzőbb) csoportosítása II.
13-14. Értékpapír hozama szerint formailag nem kamatozó fix kamatozású (kötvény) változó hozamú (részvény) átmeneti formák Értékpapír lejárta szerint rövid lejáratú közép lejáratú hosszú lejáratú lejárat nélküli Értékpapír forgalomképessége szerint bemutatóra szóló névre szóló rendeletre szóló Értékpapír tulajdonosai szerint közforgalomra szánt adott körnek szánt 2006 ősz

46 4.1.3. Értékpapírok (legjellemzőbb) csoportosítása III.
14. Forgalmazás területe szerint belföldi forgalomra szánt nemzetközi forgalmazású külföldi kötvény Eurobond Forgalom koncentráltsága alapján tőzsdén forgalmazott „A” „B” „C” tőzsdén nem jegyzett Értékpapír kibocsátója szerint állampapírok pénzintézetek által kibocsátott társaságok által kibocsátott Gazdaságban betöltött szerepük szerint pénzt helyettesítő vagyongyűjtést szolgáló 2006 ősz

47 4.2.1. Váltó 14. 1930 - 1965 - 1980 Sokszor hivatkozunk majd rá
Mi is a váltó? rövid lejáratú, rendeletre szóló fizetési ígérvény kereskedelmi kapcsolatok hiteleszköze … kereskedelmi hitel (áruváltó) fináncváltó 2006 ősz

48 Váltó legfontosabb jellemzői
14-15. Pénzkövetelés meghatározott összeg, adott helyen, és időben névérték követelés, csak pénzre (rejtett kamat) szigorú szabályozás (soron kívüli bíróság) Jogcímmentes (absztrakt)  csak fizetni kell Forgatható (átruházhatóság)  forgató/mányos Opcionális pénz Váltójog (Váltótörvény) Váltókellékek (név, összeg, fizető, hely, stb.) 2006 ősz

49 Váltók típusai a kibocsátó szerint
15. Saját váltó: „Fizetek én e váltó alapján…” K: kibocsátó R: rendelvényes K R váltó Idegen váltó: „Fizessen Ön e váltó alapján…” K: kibocsátó (intézvényező) C: címzett (kötelezett vagy intézvényezett) R: rendelvényes (intézvényes) K C fizetési felszólítás R váltó 2006 ősz

50 Váltók további típusai
15-16. Váltó lejárata alapján határozott napra szóló váltó látra (megtekintésre) szóló lát után bizonyos idővel esedékes váltó Kiállítás és kifizetés helye szerint belföldi külföldi telepített Váltó gazdasági funkciója alapján kereskedelmi váltó finánc váltó Speciális változatai 2006 ősz

51 Mit tehetünk a váltóval ?
16. Várunk (hiteleszköz funkció) Fizetünk vele (fizetőeszköz funkció) Eladhatjuk egy pénzintézetnek Váltóátruházás Bemutatóra szóló: (akinél épp van) Névre szóló: forgatmány útján (üres vagy teljes) Mindenki vállalja a felelősséget 2006 ősz

52 Váltó leszámítolása 16-17. „Banknak történő átadás”
Kamattal csökkentett névérték Kamat számítási módszer K: kamat összege k: leszámítolási (diszkont) kamatláb T: tőke (névérték összege) n: lejáratig hátralévő napok száma Diszkont kamatláb  hitelkamat vagy 2006 ősz

53 Hol tartunk… Pénzügyi rendszer Tőkeáramlások
Hazai értékpapír piac szabályozásának fejlődése Értékpapírpiaci garanciák Tőkepiaci információs rendszer Értékpapírok Váltó rövid lejáratú, rendeletre szóló fizetési ígérvény kereskedelmi kapcsolatok hiteleszköze 2006 ősz

54 4.2.2. A kötvény 17. Hitel - megtakarítás
Hosszú lejárati idő (általában), de ideiglenes Beruházási célokat finanszíroz Jogi formáját tekintve kölcsön Visszafizetés: névérték + valami (kamat, szolgáltatás) Mondhatjuk, hogy kamatozó értékpapír Nincs üzletviteli beleszólás, tulajdonosi viszony 2006 ősz

55 Kötvény törlesztésének módjai
17-18. Lejáratkor egy összegben Futamidő alatt azonos összegekre bontva Türelmi idő után részletekben Sorsolás alapján, nyeremény-kötvények Annuitásos (teher kiegyenlítése) … Lejárati ideje 3-25 év, de előbb nem lehet… 2006 ősz

56 Kötvény fajtái 20. Kamatozás alapján Forgalomképesség alapján
fix kamatozású változó, lebegő kamatozású progresszív, degresszív nem kamatozó (ZC) Forgalomképesség alapján névre szóló bemutatóra szóló Előállítás alapján nyomdai úton előállított dematerializált Futamideje alapján lejárattal rendelkező örökjáradék jellegű Kibocsátó alapján államkötvény vállalati kötvény önkormányzati kötvény pénzintézeti kötvény Speciális kötvényfajták átváltható kötvény (olcsó, megnyerés) opciós kötvény (derivatív) 2006 ősz

57 Kötvénykibocsátás vagy bankhitel
19-20. Folyósítás ütemezése Lejárati idő Törlesztés kezdete, ütemezése Kölcsönforrás ára (kamat – kamat + árfolyamnyereség) Járulékos költségek (egyező, nyilvánosnál nyer a bank) Kamat-visszafizetés forrása (kötvény jobb) 2006 ősz

58 Kötvények árfolyama 20. Elméleti árfolyama: jövőbeli pénz  jelenérték
„fix” jövedelmek még változó kamatozású kötvény esetében is CF  pénzáramok meghatározása PV számítás 2006 ősz

59 Kötvények árfolyama 20. Nettó és bruttó árfolyam r > 100 < 1 2 3
> 1 2 3 4 5 időszakok száma 100 nettó árfolyam < 2006 ősz

60 Bóvlikötvények 21-22. ~ 1970 gyenge minősítésű kötvények vásárlása nem népszerű ~ 1980 kiszorultak a vállalatok a nyilvános piacról tőkeáttétel a kötelezettségek irányába tolódott vállalatok hitellel finanszírozott kivásárlása Michael Milken - Drexel Burnham Lambert befektetési társaság Meggyőz és aláír (2-3 %-ért) Likviditási problémák (árjegyzés, piacteremtés) Nagy a kockázat (refinanszíroz, hitelt szerez) Vonzóbbá válik a bóvli kötvény ~ 1986 Befektetési botrány, bennfentes kereskedés miatt ~ 1989 Az Integrated Resource már nem kap segítséget ~ 1994 Bush elnök aláírja a törvényt: takarékszövetkezetek eladnak 2006 ősz

61 Eurokötvény 22. USA-n kívül dollárban denominált vállalati kötvények
stabil hozam, de adóköteles (30%) Motiváció: befektetési lehetőség (globális portfolió), adófizetés elkerülése, árfolyamkockázat csökkentése De hogyan? Eurokötvénnyel bemutatóra szóló és nem adózik Vállalatok kincstárjegy hozama alatt juthattak forráshoz nem is tudtak ellenállni Az amerikai belföldi papírok iránti kereslet lanyhult 1984 óta nem kell forrásadót fizetnie a külföldieknek vállalatok a külföldieknek bemutatóra szóló kötvényt bocsáthatnak ki 2006 ősz

62 Záloglevél 23. „… olyan kamatozó értékpapír, amely hosszú lejáratú, telekkönyvileg bebiztosított jelzáloghitellel van fedezve.” Komoly garancia ingatlanra teljes cégvagyonra Jelzáloghitel intézetek ők bocsáthatják ki garanciát is vállalnak az ingatlanon túl hitelt vesz fel (záloglevél) és hitelt is nyújt (jelzálog-kölcsön) egyben Egyik legbiztosabb befektetés éves futamidő, tőzsdei jelenlét  likviditás 2006 ősz

63 4.2.5. Részvény Megtestesíti 23-24.
„… a részvény Rt-k alapításakor, vagy alaptőkéjük felemelésekor kibocsátott értékpapír, amely tőkéjének meghatározott hányadát testesíti meg.” az alaptőke részét a részvényes jogait, kötelezettségeit forgalomképes értékpapírt Megtestesíti Végleges tőkeátadás A tőke megkettőződése (reál- és fiktív tőke) teljesen eltérőek is lehetnek Végleges  likviditás  tőzsde, másodlagos piac 2006 ősz

64 Részvényben lévő jogok
24. Tagsági jogok Választói és szavazati jog Személyes vagy képviseleti Ellenőrzési jog Óvási jog Kisebbségi jogok Megvizsgáló jog (IT) Közgyűlés összehívásának kezdeményezésére való jog Közgyűlési napirend Vagyoni jogok Osztalékra való jog Osztalék mértéke (osztalék hozam és osztalékfizetési ráta) Árfolyam nyereség Likvidációs árbevételi jog Korlátolt felelősség Elővételi jog Alapszabályi korlátozás lehetséges 2006 ősz

65 Részvény alakszerűsége
24. Gt. (Rt-re vonatkozó része) szabályozza Nyomtatott vagy dematerializált Szigorú formai szabályok Részvénysorozat azonos típus, névérték, előállítás… 2006 ősz

66 Forgalomképesség alapján
A részvények fajtái 25. Forgalomképesség alapján Bemutatóra szóló (alaptípus) Dematerializált és zártkörű esetében nem lehet Névre szóló részvény Részvénykönyv (szabályozás) Tagsági jogok alapján Törzsrészvény (közönséges részvény) Elsőbbségi részvény osztalék, likvidációs, szavazati (vétó  aranyrészvény) Sajátos részvényfajták Dolgozói (névre szól) Saját részvény 2006 ősz

67 Részvény kibocsátása 26. Mikor? Nyilvános és Zártkörű kibocsátás
Forgalmazó igénybevétele Tájékoztató készítés (PSzÁF) Egyet sem nyilvánosan Kisebb társaságok Rugalmasabb működési forma Alaptőke felemelése csak az eredeti alaptőke befizetése után átváltható kötvények átváltása dolgozói részvények kibocsátása Alaptőke leszállítása közgyűlés dönthet 2/3-os szabály 2006 ősz

68 Részvény átruházása 26. Általában anonim
Mi biztosítja a forgalomképességét: egyenlő névérték előírása alacsony névérték tagságjog az értékpapírban korlátolt felelősség Átruházás szabályozása (mint más értékpapír) bemutatóra szóló: fizikai átadás névre szóló: forgatással (lásd váltó) + részvénykönyv 2006 ősz

69 Részvények árfolyama 27. Névérték – árfolyamérték
Diszkontálás  probléma a jövőbeli pénzáramokkal van Kockázat: osztalék, árfolyam Vállalati pénzügyek… 2006 ősz

70 4.2.6. Letéti-, pénztárjegy 27. Kibocsátók: a pénzintézetek
Középlejáratú (max. 3 év) Kölcsönügylet (fix kamat) Forgalomképes (ezért más mint a bankbetét), de nincs piaca… 1 éven túl meg kell kezdeni a beváltását Formai kellékek Bemutatóra/névre szóló Rövidlejáratú Pénzpapír Kölcsönügylet (fix kamat) Kibocsátók: a pénzintézetek, állam, ... Forgalomképes Meghatározott összegek Bármikor vissza... Formai kellékek Bemutatóra szóló 2006 ősz

71 Alapok össztőkéje Magyarországon az év végén
Befektetési jegy 28. „… alapkezelő által sorozatban kibocsátott, vagyoni és egyéb jogokat biztosító, átruházható értékpapír. Alapkezelő a pénzösszeget befektetési alap kialakítására, vagy abban való elhelyezésre fordítja, és azt kezeli.” Alapok össztőkéje Magyarországon az év végén 100 200 300 400 500 1995 1996 1997 1998 1999 Kisbefektetők pénzét gyűjtik össze Alapok adják a szakértelmet jól diverzifikált portfolió kezelést (kis kockázatot) alacsonyabb fajlagos tranzakciós költséget 2006 ősz

72 Befektetési jegy 28. Részesedést testesít meg
korlátozott tulajdonosi jogokkal (hozam és likvidációs jog) Alapkezelő befektetési alapot hoz létre értékpapírba vagy ingatlanba fektethet Kibocsátás: nyilvános vagy zárt jegyzés Kedvezményezett személye alapján névre, illetve bemutatóra szóló lehet Futamideje szerint nyílt és zárt végű zárt végűt nem lehet visszavásárolni (tőzsde kell) 2006 ősz

73 Letétkezelő 29. Független letét kezelő
Szakosított pénzintézet vagy bank Feladatai: letéti őrzés, kezelés befektetési alap értékpapír számlájának vezetése technikai teendők ellátása ellenőrzés Egy alap - egy kezelő 2006 ősz

74 Befektetési alapok összefoglalás
29. 2006 ősz

75 Közraktárjegy 29. A közraktárjegy az áru közraktárba való elhelyezésekor kerül kiállításra. árujegy (cedule) - az áru feletti rendelkezési jogot biztosítja zálogjegy (warrant) - az áru tulajdonjogát képviseli Közraktár Zálogjegy  hitelfelvétel lehetséges 2006 ősz

76 Zálogkölcsön 30. Közraktárban elhelyezett áru  fedezetett nyújt  lombard hitel (zálogjegy bankra forgatása): rövid lejáratú forgóeszközhitel  kisebb kockázat  kedvezőbb kamatozás Beszállítás problémája Zálogjog érvényesítése Gazdálkodó előnyei 2006 ősz

77 Eddigiek áttekintése Ami már volt… Ami még hátravan… Pénzügyi rendszer
Értékpapír piacok Értékpapírok I. (részvény, kötvény stb.) Ami még hátravan… Értékpapírok II. (állampapírok) Tőzsde működése Tőzsdei ügyletek Nemzetközi fizetési módok 2006 ősz

78 4.3. Állampapírpiac 31. Állampapírok Angolszász kategorizálás
államkötvények – egy évnél hosszabb lejáratú (kevés) kincstárjegyek – egy évnél rövidebb lejáratú (sok) Angolszász kategorizálás Treasury bill (1 év alatt) Treasury note (2-5 év) Treasury bond (5 év felett) Fő cél az állami forrásszerzés, ezért Átláthatóság, likviditás, egyszerűség (piac, termék, szabványosítás) Érdekesség: USA költségvetése 2015-re visszafizetni tervezi teljes adósságállományát. 2006 ősz

79 4.3.1. Államkötvények jellemzői
31. A forgalomban levő államkötvények megoszlása a kibocsátás módja szerint 1991 és között (névértéken) 500 1000 1500 2000 2500 3000 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2001 milliárd forint Zárt kibocsátás Nyilvános kibocsátás A forgalomban levő államkötvények lejárati szerkezete 1991 és között (névértéken) 500 1000 1500 2000 2500 3000 3500 4000 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2001 milliárd forint 1 év alatt 1-2 év között 2-3 év között 3-5 év összesen 5 év felett Államkötvények csoportosítása: Kamatozásuk jellege szerint: fix változó (infláció, fogyasztói árindex stb.) Kamatfizetés gyakorisága szerint: éves féléves stb. Kibocsátásuk szerint lehetnek: zárt (bank konszolidáció, árvízkárok stb.) nyilvános kibocsátásúak (egyre dominánsabb) Forgalomképességük szerint: korlátozott korlátlan 2006 ősz

80 4.3.2. Kincstárjegyek 32. Kincstárjegyek csoportosítása:
Kamatozásuk szerint: diszkont (aukciókon értékesítik) kamatozó Megcélzott réteg szerint: lakossági nagykereskedelmi típusúak Fajtái : Kincstári takarékjegy (lépcsős kamatozású) Kamatozó kincstárjegy (futamidő végén fizet) Kincstári takarékkötvény Diszkont kincstárjegy 3 és 12 hónapos futamidő 2006 ősz

81 A forgalomban lévő állampapírok összetételének alakulása 1991-2000

82 A forgalomban lévő állampapírok tulajdonosi megoszlása 2001.

83 kamatozó és diszkont kincstárjegyek
A jegybanki finanszírozástól a modern állampapírpiacig (Magyarországon) 33. Kezdetekben: PM - finanszírozás tervezés, adóság nyilvántartás MNB - finanszírozás nemcsak külföldről, hanem belföldről is: állampapír piac kialakítása Fék nélküli eladósodás IMF ajánlások Maastrichi megállapodás piaci alapú finanszírozás  től törvényi keretek  kamatozó és diszkont kincstárjegyek 2006 ősz

84 4. 3. 3. A jegybanki finanszírozástól a modern
A jegybanki finanszírozástól a modern állampapírpiacig (Magyarországon) 33. 1991 Jegybank törvény - monetáris szabályozás (korlátozta a hitelnyújtás mértékét) Első „valódi” államkötvények  hosszú távú finanszírozás  állampapírpiac  tőkepiac 1995 Államadósság Kezelő Központ létrehozása 1997 Jegybanki közvetlen finanszírozás tilalma 1999 Már külföldön is csak az ÁKK (a „Magyar Állam”) bocsát ki államkötvényeket 2006 ősz

85 Pár szó a jogi szabályozásról
Csak a lakossági papírokat nyomtatják ki postákon: Kincstári Takarékjegy (= kincstárjegy) bankhálózaton: Kamatozó Kincstárjegy és Kincstári Takarékkönyv (= államkötvény) Dematerializált értékpapír  biztonság benyújtás a KELER-nek számla jóváírás alacsonyabb tranzakciós költségek (nyomda, szállítás, őrzés stb.) 2006 ősz

86 4.3.4. Állampapír értékesítési módszerek
33. Jellemzően aukciókon Diszkont kincstárjegyek már 1988-óta (kötvény 1996) Aukciók szükségszerűsége Piaci alapokra helyezés Máshogy elég nehezen működne (kereslet-előrejelzés) Versenyeztetés  hatékony allokáció Információérték növelés Pl. külföld felé Állampapír kereskedelem: ajánlati áras, diszkriminatív egyenáras 2006 ősz

87 Aukciók lebonyolítása
34. Meghirdetés (lebonyolítás ÁKK)  időpont, jellemzők, tervezett összeg, stb. Magyar Tőkepiacban Magyar Hírlapban Aukción csak elsődleges forgalmazók vehetnek részt 1996-tól Jelenleg 12 db Tájékoztatási kötelezettség a kialakult árakról Összevont címletben a KELER Rt-nek, pénzügyi teljesítés után jóváírás a számlákon Aukciós naptár 2006 ősz

88 4.3.5. Állampapírok másodlagos piaca
34. Nehezen alakult ki Kétoldali jegyzés az elsődleges forgalmazóknál Az állam is „beszállt” a kisbefektetők felé (Kincstári fiókhálózat) MAX index (1 évnél hosszabb hátralévő futamidő, leglikvidebb, fix kamatozású államkötvények), 1998 RMAX index (1 évnél rövidebb hátralévő futamidő) MAX composite (MAX; RMAX) 2006 ősz

89 MAX index alakulása 1997-2001 35. BUX index 7281,28 4134.31 MAX index
100 120 140 160 180 200 220 240 2006 ősz

90 Röviden a mai témánkról
PSZÁF Deák F. utca 5. Brókercégek „Tőzsde Rt.” ÁLLAM MNB Befektetők BÁT KELER Rt. A tőzsdén jegyzett vállalatok TEA 2006 ősz

91 5. A tőzsdékről általában
36. A tőzsde egy különlegesen szervezett, koncentrált piac, ahol tömegáruk kereskedése szigorúan előírt szabályok szerint történik. A tőzsde tehát csak helyszínt biztosít a kereskedéshez meghatározott árukat, meghatározott helyen, meghatározott időben, meghatározott személyek, meghatározott módon adhatnak-vehetnek. mindez szigorú szabályok szerint folyik. (szigorú) szabályok = tőzsdei szokványok 2006 ősz

92 5.1. A tőzsde fogalma és lényege
36. A tőzsdék jelentősége: A források és a vállalkozások szervezett piaca; Alternatívákat kínál Biztosítja a likviditást Csökkenti a kockázatot (diverzifikáció); Folyamatos, nyilvános vállalatértékelés; Kormányzattól független rendszer; 2006 ősz

93 A tőzsdék kialakulása XIII-XIV. sz. Olaszországi városállamok
tartozásokat kompenzálva egy adott napon XIII. sz. Németalföld: Brügge (van der Burse) Antwerpen (1460) Amszterdam (1611) Kelet-Indiai Társaság, 1602 Első részvénytársaság Osztalékfizetés 1605-ben 15% (bors) Bemutatóra szóló részvény Poroszország XVIII. sz. 1725 (Kelet-Indiai Társaság első közgyűlés osztalékfizetéshez és beszámoló készítéshez) Mo.: Lánchíd felépítésére alakult Rt. 1837 1864 I. Ferenc József: Budapesti Áru- és Értéktőzsde (1864; ; 1948; 1989) 2006 ősz

94 5.3. A tőzsdék fajtái 39. Kétféle csoportosítási szempont szerint
a tőzsde jogállása alapján Európai kontinentális tőzsdék és (közjogi jellegűek) Angol-amerikai típusú tőzsdék (magánjogi jellegűek) Általános árutőzsde gabona színesfém szesz Meghatározott árucsoportra specializálódott cukor tőzsde gyapot nyersgumi Egyetlen termékre Speciális Árutőzsde Áru- és értéktőzsde Deviza Értékpapír Nemesfém Értéktőzsde Tőzsde a tőzsdén forgalmazott áruk jellege, illetve 2006 ősz

95 2006 ősz

96 2006 ősz

97 A BÉT tulajdoni szerkezete
PSZÁF Deák F. utca 5. Brókercégek ÁLLAM Befektetők BÁT KELER Rt. A tőzsdén jegyzett vállalatok 2006 ősz

98 5.3.3. A hazai tőzsdék 39. A tőzsde jogi személy - Épt. bárhány tőzsde
Általános terménytőzsde; 1989. gabona; 1989. hús;1991. határidős devizapiac; 1993. Budapesti Értéktőzsde június 21. 1993- ig csak értékpapírok 1994. devizaszekció 2001. Hitelpapír szekció Tagjai MNB Bankok és Brókercégek BÉT+BÁT=BÉT 2005.okt. 2006 ősz

99 5.4. A tőzsde gazdálkodása, a tőzsde mint non-profit szervezet
40. Költségeikre maguk teremtik meg a fedezetet éves tagsági díjak, forgalomarányos díjak, (0,015%) értékpapírok jegyzésének illetékei (0,01%), tőzsdei kiadványok előfizetési díja, esetleges befektetések hozama, (csak állampapírba) információszolgáltatásért járó bevételek stb. Amennyiben a tőzsde tulajdonosai egybeesnek a kereskedőkkel, akkor a tulajdonosok számára kiosztható nyereségrész nem egyéb, mint „játék a számokkal” - állami részvétel 2006 ősz

100 Elektronikus kereskedési rendszer
Brókercég Telefonon Interneten Személyesen Központi ajánlati könyv Az ajánlatok párosítása megfelelő ellenajánlattal Kereskedési munkaállomás Központi rendszer Kereskedési felület Ajánlat Kötés visszaigazolás 2006 ősz

101 5.5. A BÉT szervezeti felépítése
40. Felügyelő bizottság Közgyűlés Tőzsde mellett működő piaci Választott Bíróság (értékpapír forgalmazók) Etikai Bizottság ebből: 1 befektetők képv. Tőzsdetanács (7 tag) 1 kibocsátók képv Tőzsdetitkárság Bevezetések Kereskedés Gazdálkodás 2006 ősz

102 5.6. Tőzsdetagság „Tőzsde Rt.” ÁLLAM MNB Befektetők BÁT KELER Rt.
Deák F. utca 5. „Tőzsde Rt.” ÁLLAM MNB Befektetők BÁT KELER Rt. A tőzsdén jegyzett vállalatok Brókercégek 2006 ősz

103 5.6. Tőzsdetagság 41. Alapvető típusai
Német típusú univerzális bankrendszer - bankok a központi szereplők Amerikai szabályozás - bankok nem lehetnek tőzsdetagok (2001-től leomlik a kínai fal) Nagy-Britanniában - kereskedelmi bankok nem lehetnek tőzsdetagok, de akár egy személyben is tulajdonosai lehetnek egy brókercégnek (tőzsdetagnak) Mo.: tőzsdetagok száma nem korlátozott Tagsági feltételek: Értékpapír tv., BÉT Alapszabályzat, Tagi Szabályzat szekciótagok (42) Szekciótagságot szerezhet: befektetési vállalkozás, bank és EU-Szekciótag 2006 ősz

104 5.6.3. Tagfelvétel 42. Feltételek:
PSZÁF forgalmazási engedélye – KELER klíring szerz. Megfelelően képzett üzletkötő (1 éves tapasztalat, szakvizsga) Egyszeri belépési díj (30M) Tagfelvétel elbírálása (Tőzsdetanács) Hírnév 10% tulajdonosi kör Szekciók Vállalati értékpapír szekció Állampapír szekció Származékos szekció Áru 2006 ősz

105 5.6.4. Tőzsdetag jogai és kötelezettségei
42. Tőzsdetag jogai kereskedéshez tőzsde önkormányzatában való részvételhez szavazati jog a BÉT Közgyűlésén Tőzsdetag kötelességei rendszeres információ szolgáltatás „elvárható gondosság”, bizalmas adatkezelés folyamatos fizetőképesség megőrzése a Közgyűlés, illetve a Tőzsdetanács által megállapított díjak fizetése Tájékoztatási kötelezettség (számviteli) Rendszeresen Rendkívüli tájékoztatás (egy munkanapon belül) Szankciók jogorvoslatok Tőzsdetagok száma 42 48 47 56 57 63 60 54 51 10 20 30 40 50 70 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 32 2000 2006 ősz

106 5.7. A tőzsdére lépés A tőzsdén jegyzett vállalatok Brókercégek
Deák F. utca 5. Brókercégek „Tőzsde Rt.” ÁLLAM MNB Befektetők BÁT KELER Rt. A tőzsdén jegyzett vállalatok 2006 ősz

107 5.7. A tőzsdére lépés feltételei
46. Tőzsdei bevezetés előtt: A társaságok alapszabályát összhangba kell hozni az értékpapírtörvénnyel és a BÉT szabályzataival Alapszabálynak garantálnia kell a részvények szabad átruházását Tevékenységi köreit világosan kell definiálnia az elmúlt öt év fontosabb eseményei, a működési területnek az ismertetése, szervezeti felépítés, az alkalmazotti kör, a konszolidációs körbe vont cégek bemutatása. Kettő kategóriát különböztetünk meg: „A” „B” -kategória Speciális bevezetési eljárásra (PSZÁF, 60 nap) Feltétele: részvény sorozat, Közkézhányad, Tulajdonosok, Üzleti év bevezetési díj , forgalomban tartási díj a kibocsátónak be kell jelentenie, hogy melyik munkatársa felelős a tőzsdével, melyik a befektetőkkel való kapcsolatért 2006 ősz

108 Felfüggesztés, törlés 44. Részvénysorozatok besorolásának felülvizsgálata Felfüggesztés: (ügyvezető igazgató 10, tanács: 30 napra) Értékpapír törlése Meghatározott futamidejű értékpapírt futamidő végén A kibocsátó jogutód nélküli megszűnése esetén A kibocsátó tőzsdei kötelezettségeinek elmulasztása esetén A kibocsátó kérelmére történő törlés közgyűlési határozat 75% időkorlátok vételi ajánlat (de milyen áron, >átlag) Távozások okai: Central European Growth Found - nem forogna a tőzsdén (1) Felszámolási eljárás (5) Átalakult (2), más néven jelent meg (Martfű  Soproni Sörgyár  Brau Union lett) a többségi tulajdonos döntött a kivezetésről (Pharmavit  Briston Myers Squibb) DÉMÁSZ – felvásárlás (EDF) 2006 ősz

109 5.8. Központi Elszámolóház és Értéktár Budapest Rt.
45. Deák F. utca 5. Brókercégek „Tőzsde Rt.” ÁLLAM MNB Befektetők BÁT A tőzsdén jegyzett vállalatok 25% 50% 2006 ősz

110 Központi Elszámolóház és Értéktár Budapest Rt.
BÉT és BÁT ügyletek elszámolása számlaműveletek végrehajtása központi szerződő fél Központi értéktár értékpapír-kód kiadás (ISIN) központi értékpapír nyilvántartás Értéktár letétbe helyezett értékpapírok fizikai őrzése, letéti kezelése Tőzsdei ügyletek elszámolása teljesítés kötvények T+2 nap részvények T+3 nap Hosszú pozíció Rövid P é nz Á rucikk Elszá - molóház 2006 ősz

111 Röviden a mai témánkról
Deák F. utca 5. Brókercégek „Tőzsde Rt.” ÁLLAM MNB Befektetők BÁT KELER Rt. A tőzsdén jegyzett vállalatok TEA 2006 ősz

112 5.8.3. Tőzsdei Elszámolási Alap (TEA)
a tőzsdetagok egymással kötött tőzsdei ügyletei teljesítésének késedelméből, vagy elmaradásából eredő kockázatot csökkentse A TEA a tőzsdetagok és a KELER Rt. közös tulajdonát képező elkülönített alap A tagok készfizető kezességet vállalnak egymással szembeni az azonnali tőzsdei ügyletek elszámolásával kapcsolatos tartozásaikért. 2006 ősz

113 5.9. MMTS 46. A nemzetközi folyamatok szerves része MMTS I (1998):
Ajánlatsoroló és automatikus számítógépes kereskedési rendszer, Prioritások kezelése, Real time, rendszerű távkereskedési, számítógépes rendszer, A munkaállomások „korlátlan” távolságra helyezhetők el, Egységes rendszerben kiszolgálni az azonnali, és a származékos piacot, Tőzsdén kívül megkötött üzletek rendszerbeli regisztrálása, Állampapírok értékesítése MMTS II (2000) ősz; költségek kontra igények) Származékos piacok 2006 ősz

114 6. A tőzsde mint információs centrum
48. Keresletet-kínálatot koncentrálja, „szabványosítja” A tőzsdei árfolyamok: nem hivatalos: olyan áruk árait jelöli, amelyek nem vesznek részt a tőzsdei kereskedésben (pl. be nem vezetett részvények, kötvények), vagy a rájuk vonatkozó ügylet nem a tőzsdén kötöttetett (pl. tőzsdenyitás előtt - pre market trading; vagy tőzsdezárás után, általában az utcán - curb trading) hivatalos: a tőzsdén bevezetett árukra, tőzsdeidőben létesített kötések árain alapulnak Névleges: mesterségesen alakítják ki (pl. átlagárfolyam) Tényleges: a vonatkoztatott árfolyamjegyzés tőzsdei időszakában üzletkötés történt 2006 ősz

115 6.1. Tőzsdei árfolyam fogalma, típusai
48. A piac várakozásai tükröződnek: prompt árfolyam > termin árfolyam, a piac az árfolyam csökkenést várja prompt árfolyam < termin árfolyam, a piac árfolyam emelkedésre számítanak Árfolyamok A kínálati áruárfolyam azt mutatja, hogy adott időpontban milyen áron lehet a tőzsdén vásárolni. A keresleti árfolyam azt jelzi, hogy milyen áron lehet eladni. A két (elméleti) árfolyam közötti különbség a árfolyam-marge. A tőzsdei árfolyamok alapvető irányzatainak elnevezése: emelkedő árirányzat - hossz (hausse, bullish, fest) csökkenő árirányzat - bessz (baisse, bearish, fiul) stagnáló árfolyamok. Általános piaci árfolyamok kialakítása („kosár”, súlyozás) 2006 ősz

116 Tőzsdeindexek A részvénypiac egészének, vagy egy részének áralakulását jelző statisztikai mutató. viszonyítási pont Dow Jones Industrial Average S&P 500 Nasdaq 100 MSCI 2006 ősz

117 BUX-kosár Részvény Súly Borsodchem 4,17% ÉMÁSZ 0,32% DÉMÁSZ 1,05% Egis
3,55% FHB 1,26% Fotex 0,71% Magyar Telecom 12,85% MOL 26,82% OTP 28,31% Synergon 0,31% Richter 19,91% TVK 0,72% bázis: január pont 1997. április 1-től folyamatos (5mp-kénti) számítás 7 kritérium a kosárba kerüléshez kosár felülvizsgálat évente kétszer mennyiségek felülvizsgálata szintén kétszer jelenleg 12 papírt tartalmaz (max. 25 lehet) 2006 ősz

118 2006 ősz

119 7. Tőzsdei ügyletek 54. A tőzsdei műveletekből kiindulva  vételt - eladást szigorúan szabványosított nagy koncentráltság nagy volumen Adásvétel tárgya szerint beszélhetünk: árupiaci műveletekről (árutőzsdék esetében) értékpapírügyletekről devizaügyletekről határidős származékos ügyletekről (derivatívák) Hatékony piac Szerepek cserélődése 2006 ősz

120 7. Tőzsdei ügyletek 54. Esedékesség szerint:
azonnali (prompt) szerződéskötés azonnal készpénzügyletnek (comptant-, vagy kassza ügyletnek) határidős (későbbi időpontban esedékes, másként termin) ügyletek Üzletkötők kockázathoz fűződő viszonya szerint: spekulációs fedezeti (hedge-) arbitrage ügyletet 2006 ősz