Munkavédelmi jogi és eljárási ismeretek Dr. Koch Mária

Munkavédelmi jogi és eljárási ismeretek Dr. Koch Mária

Jogszabály – érvény – hatály
Érvényes, ha illeszkedik a jogforrások hierarchiájába az adott jogszabály az alkotására feljogosított szervtől származik hivatalosan kihirdették

Jogszabály – érvény – hatály
hol (területi hatály) kire vonatkozóan (személyi hatály) milyen tárgyban, ügyekre (tárgyi hatály) mikor (időbeni hatály) kell alkalmazni

273/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet a munkavédelmi bírság mértékére és kiszabására vonatkozó részletes szabályokról A Kormány a munkavédelemről szóló évi XCIII. törvény 88. § (2) bekezdés d) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdés meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el… Mvt. 88. § (2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy d) rendeletben állapítsa meg a munkavédelmi bírság mértékére és kiszabására vonatkozó részletes szabályokat. .

273/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet a munkavédelmi bírság mértékére és kiszabására vonatkozó részletes szabályokról 1. A rendelet hatálya 1. § A rendelet hatálya kiterjed a munkavédelmi hatósági eljárásra és a munkavédelmi hatósági eljárást lefolytató munkavédelmi hatóságra

2. Értelmező rendelkezések 2. § E rendelet alkalmazásában:
273/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet a munkavédelmi bírság mértékére és kiszabására vonatkozó részletes szabályokról 2. Értelmező rendelkezések 2. § E rendelet alkalmazásában: a) veszélyeztetés: munkaeszköz, anyag, keverék, munkafolyamat, munkaszervezés, technológia esetén - ideértve a fizikai, biológiai, kémiai kóroki tényezők expozíciójával járó tevékenységeket is - a szükséges védelem elmaradása;

5. Átmeneti és záró rendelkezések
273/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet a munkavédelmi bírság mértékére és kiszabására vonatkozó részletes szabályokról 5. Átmeneti és záró rendelkezések 8. § Ez a rendelet január 1. napján lép hatályba. 9. § E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult munkavédelmi hatósági eljárásokban kell alkalmazni.

Nemzetközi környezet ILO egyezmények, pl. a munkavállalók biztonságáról, egészségéről és a munkakörnyezetről szóló 155. számú (2000. évi LXXV. tv.) ILO Egyezmény ENSZ és szervezetei egyezmények , pl. GHS – Globally Harmonized System of Classification and Labbelling of Chemicals EU politikák EU – rendeletek, munkavédelmi keretirányelv + számos irányelv

EU jog Rendelet Irányelv Határozat Ajánlás Vélemény Címzettje
Rendelet Irányelv Határozat Ajánlás Vélemény Címzettje Valamennyi tagállam Valamennyi vagy csak meghatározott tagállamok Meghatározott tagállamok, valamint természetes és jogi személyek is Meghatározott tagállamok, természetes és jogi személyek Kötelező erő Minden elemében kötelező, közvetlenül alkalmazású Az elérendő célt tekintve kötelező, a módszerek és eszközök szabadon megválaszthatók A címzettre nézve minden elemében kötelező Nincs kötelező ereje

Nemzetközi környezet A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE:
A munka minőségének és termelékenységének javítása: a munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos közösségi stratégia között

Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség
Az EU szakosodott és decentralizált ügynöksége A munkavédelemmel kapcsolatos ismeretanyag, a bevált megelőző módszerek összegyűjtése és megosztása a munkahelyi biztonság és egészségvédelem folyamatos fejlesztése − az európai szociális és foglalkoztatási politika egyik elsődleges céljának megvalósítása − érdekében

Komoly gond Némi gond Semmi gondot nem okoz
% vállalkozások, EU27 és Magyarország As expected, accidents, musculoskeletal disorders and work-related stress remain at the top of the main concerns (‘some or major concern’ in about 80% of establishments), regardless of enterprise size. But smaller establishments report less often that any risks are a major or some concern. This raises questions about the real presence of risks or establishments’ awareness of them.

Dokumentált politika, irányítási rendszer vagy
cselekvési terv kidolgozásának elmaradásáért megjelölt okok (EU 27) %

Az ESENER felmérés tanulságai
A legkisebb vállalatoknak támogatásra van szükségük 150 munkavállaló alatt a munkavédelem kezelése gyorsan csökken, de ennek mértéke országonként eltérő A munkavállalói részvétel a siker egyik kulcsa A munkavédelmi képviselők lényeges változást érhetnek el; további támogatásra van szükségük, különösen hogy megfeleljenek a pszichoszociális kockázatok általi kihívásoknak Munkavállalói részvétel és vezetői irányítás Azokon a munkahelyeken, ahol magas szintű a vezetői elkötelezettség és a munkavállalói képviselet mindkét formája megtalálható (munkavédelem + szakszervezet/üzemi tanács), tízszer nagyobb a valószínűsége, hogy van munkavédelmi politika, mint ott, ahol nincs elkötelezettség vagy képviselet

Kihívások a munkavédelmi kutatásban, fejlesztésben
A foglalkoztathatóság időtartamának meghosszabbítása A munkaképesség csökkenés megelőzése, visszailleszkedés a munkába Pszichoszociális jóllét a munkaszervezetben A munkával összefüggő váz-és izomrendszeri megbetegedések (MSD-k) komplex eredetfeltárása Az új technológiák a munkavédelemben A mesterséges nanoanyagok (ENM) munkahelyi kockázatai Biztonsági kultúra a munkahelyi balesetek megelőzéséért

A teljes népesség %-ában 2010 - 2060
É L E T K O R Férfiak Nők A teljes népesség %-ában

Munkavédelmi szabály =
Munkavédelmi norma Mvt. 11. és 12. § Alaptörvény Mvt. További törvények Munkáltató belső szabályozása Kormányrendeletek Miniszteri rendeletek Szabványok Műszaki dokumentációk Biztonsági adatlapok

Szabvány A nemzeti szabványügyi szervezet alkotja meg vagy fogadja el,
nemzeti szabványjellel ellátja és közzéteszi hivatalos lapjában

Műszaki dokumentációk Szabványok Alaptörvény, EU jogszabályok
Munkavédelmi szakember Munkáltatói szabályozás Rendeletek Műszaki dokumentációk Törvények Szabványok Alaptörvény, EU jogszabályok

A munkavédelem jogi szabályozása
Az Alaptörvény XVII. cikke: „(1) A munkavállalók és a munkaadók – a munkahelyek biztosítására, a nemzetgazdaság fenntarthatóságára és más közösségi célokra is figyelemmel – együttműködnek egymással.” „(3) Minden munkavállalónak joga van az egészségét, biztonságát és méltóságát tiszteletben tartó munkafeltételekhez.”

A munkavédelem jogi szabályozása
Az Alaptörvény XVIII. cikke: „ (2) Magyarország külön rendelkezésekkel biztosítja a fiatalok és a szülők munkahelyi védelmét.”

A munkavédelem jogi szabályozása – Mt.
Mt. 4. fejezet „Általános magatartási követelmények” A munkaszerződés teljesítése során eljárás az adott helyzetben általában elvárható módon kell eljárni A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során: jóhiszeműség és a tisztesség elve kölcsönösen együttműködés

Nem lehet olyan magatartást tanúsítani, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti. A munkáltató kötelezettsége, hogy a munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés alapján köteles figyelembe venni, a teljesítés módjának egyoldalú meghatározása a munkavállalónak aránytalan sérelmet nem okozhat

A felek kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely az Mt-ben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges A munkáltató irányítási joga és kötelezettsége

Mt. a 29. fejezetben „Alapvető kötelezettségek” A munkáltató köteles a munkavégzéshez szükséges feltételeket – munkaeszközöket, alapanyagokat, megfelelő munkavégzési helyet – biztosítani Egyes munkafeltételeket a munkáltató és a munkavállaló megállapodása alapján a munkavállaló biztosítson

A munkáltató biztosítja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit A munkáltató kötelezettsége a munkavédelmi szabályok betartása A munkavállaló joga ezek teljesítésének megkövetelése

A munkavállaló csak olyan munkára alkalmazható, amely testi alkatára vagy fejlettségére tekintettel rá hátrányos következményekkel nem járhat A munkáltató köteles ingyenesen biztosítani köteles biztosítani az előzetes és időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálatot

1893. évi XXVIII. törvénycikk
1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről A munkaadó köteles ipartelepén mindazt létesiteni és fentartani, a mi, tekintettel a telep és az üzem minőségére, annak követelményeihez képest az alkalmazottak életének, testi épségének és egészségének lehető biztositása érdekében szükséges A munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért

A legfontosabb további jogszabályok
14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről 3/2002. (II. 20.) SzCsM-MüM rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről 18/2008. (XII. 3.) SZMM rendelet az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelőségük tanúsításáról 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről

Mvt. Munkavédelem: a szervezett munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági és munka-egészségügyi követelmények, továbbá a munkavédelmi törvény céljának megvalósítására szolgáló törvénykezési, szervezési, intézményi előírások rendszere, valamint mindezek végrehajtása

Mvt. ábra

Munkabiztonság Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés műszaki biztonsági, megelőzést célzó követelményrendszere (személyi, tárgyi, szervezési feltételek, megoldások, stb.), mely számos tudományág eredményeit integrálja

Munkaegészségügy MUNKAHIGIÉNE
A munkavégzés során a munkakörnyezetből származó egészségkárosító veszélyek és kockázatok előrelátása, felismerése, értékelése és kezelése

Munkaegészségügy FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGY A munkakörnyezeti kóroki tényezők okozta és a munkavégzésből származó megterhelések, illetőleg igénybevétel vizsgálata és befolyásolása, továbbá a munkát végző személyek munkaköri egészségi alkalmasságának megállapítása, ellenőrzése és elősegítése munkát végző személy egészségének megóvása érdekében

Tárgyi hatály Szervezett munkavégzés
Szervezett munkavégzés: a munkaviszonyban - ide nem értve a természetes személy munkáltató háztartásában egyszerűsített foglalkoztatás keretében történő munkavégzést -, a közfoglalkoztatási, a kormányzati szolgálati, közszolgálati, a közalkalmazotti jogviszonyban, a bíró szolgálati viszonyában, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyában, az ügyészségi szolgálati viszonyban, szövetkezeti tagság esetén a munkaviszony jellegű jogviszonyban, a szakképző iskolákban a tanulói jogviszony keretében a szakmai képzési követelmények teljesülése során, továbbá a tanulószerződés alapján, a hallgatói jogviszonyban a gyakorlati képzés során, a büntetés-végrehajtási jogviszonyban (előzetes letartóztatásban, elítéltként), a közigazgatási határozat, a szabálysértési határozat alapján a Magyar Honvédségnél, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnál, a rendvédelmi szerveknél, az Országgyűlési Őrségnél, az önkormányzati tűzoltóságoknál szolgálati jogviszonyban végzett munka, valamint a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény szerinti közérdekű önkéntes tevékenység, és a munkáltató által szervezett (kezdeményezett, irányított vagy jóváhagyott) társadalmi munka.

Szervezett munkavégzés 2012
Az Mvt. meghatározott rendelkezéseit (26/A., 28., 32., 40., 44. és 45. §-ok) alkalmazni kell a munkavégzés hatókörében tartózkodóra is (járókelő, látogató, szolgáltatást igénybe vevő stb.). Nem szervezett munkavégzés:Természetes személy munkáltató háztartásában történő munkavégzés: kizárólag a maga és háztartásában vele együtt élő személyek, továbbá közeli hozzátartozói mindennapi életéhez szükséges feltételek biztosítására irányuló munkaviszony.

Személyi hatály Állam Munkavédelmi érdekképviseletek
Munkavállaló: a szervezett munkavégzés keretében munkát végző személy Munkáltató: A munkavállalót szervezett munkavégzés keretében foglalkoztató

Személyi hatály Munkáltató
munkaerő-kölcsönzésnél a kölcsönvevő a kirendelt munkavállalót foglalkoztató a szakképzésben a gyakorlati oktatást folytató a munkáját személyesen végző egyéni vállalkozót (egyéni cég) a munkavégzés hatókörében tartózkodók védelmére vonatkozó rendelkezések tekintetében

Személyi hatály Munkáltató
a társadalmi munka szervezője magyar adószámmal nem rendelkező külföldi munkáltató esetén az a személy vagy szervezet, aki a tényleges irányítást gyakorolja, vagy a munkahelyért a fő felelősséget viseli, ennek hiányában az, akinek a területén a munkavégzés folyik

Időbeli és területi hatály
1994. január 1-jétől határozatlan – a hatályon kívül helyezésig terjedő Magyarországi munkavégzésre Külföldi munkavégzésre csak kivételesen (törvény, nemzetközi szerződés vagy magánjog alapján) Vámszabadterületre kiterjed

A munkavédelem alapjai
A védelem elve A tripartizmus elve Az állam szabályozási és ellenőrzési feladatai A munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtéséért A munkavállalók kötelezettségei nem érintik a munkáltató felelősségét

A munkavédelem alapjai
A munkavédelmi érdekvédelemhez való jog elve Az együttműködés elve Az adatok védelmének elve A szaktevékenység elve

Az állam irányítási feladatai
A munkavédelem országos politikájának kialakítása Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés alapvető követelményeinek, továbbá az ehhez kapcsolódó jogoknak és kötelezettségeknek a meghatározása

A munkavédelmi előírások végrehajtásának elősegítése az Mvt. törvény céljait is szolgáló gazdasági szabályozással az érdekeltség megteremtésével a nemzetgazdasági jelentőségű munkavédelmi kutatások anyagi feltételeinek megteremtésével tájékoztatással és felvilágosítással

A nevelés és az oktatás területén a biztonságos életvitelre, a szakmai oktatás területén az egészséget nem veszélyeztető és a biztonságos munkavégzés szabályaira vonatkozó ismeretanyag meghatározása A nemzetgazdaság munkavédelmi helyzetének évenkénti áttekintése, a megállapítások nyilvánosságra hozatala, a munkavédelmi információs rendszer kialakítása és működtetése

Ágazati munkavédelmi irányítási feladatok
Szabályzat kiadása (az ágazat irányítási körébe tartozó veszélyes tevékenységekre és technológiákra) A munkavédelem nemzeti politikájával összhangban ágazati jellegű munkavédelmi kutatás, fejlesztés Tájékoztatás Közreműködés a továbbképzés szervezésében

Az állam hatósági feladatai
Elősegíti és ellenőrzi a munkavédelemre vonatkozó szabályok végrehajtását Ellátja az Mvt., a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendelete és külön jogszabály szerinti engedélyezést és nyilvántartást

Az állami feladatok végrehajtásáért felelős szervek
A foglalkoztatáspolitikáért, illetve a bányászati ügyekért felelős miniszter és a munkavédelmi hatóság saját jogkörükben látják el a munkavédelem nemzetgazdasági szintű irányításával kapcsolatos feladatokat Külön jogszabály szerint a bányafelügyelet is ellát munkavédelmi hatósági feladatokat Együttműködési kötelezettség

Az állami feladatok végrehajtásáért felelős szervek
A munkavédelem ágazati feladatait a feladatkörében érintett miniszter látja el A munkavédelem irányításában, hatósági tevékenységében jogkörrel rendelkező állami szervek feladataik ellátása során együttműködnek egymással, valamint a közigazgatási szervekkel, a munkáltatók és munkavállalók érdekképviseleti szerveivel

NMH A Nemzeti Munkaügyi Hivatal foglalkoztatáspolitikai, munkavédelmi, munkaügyi, szak- és felnőttképzési feladatokat ellátó központi hivatal, melyen belül a munkavédelmi és munkaügyi igazgatóság önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezeti egység, munkavédelmi hatóság

Munkavédelmi hatóságok
NMH Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság (munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szervként is) A fővárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szervei (a munkavédelmi és munkaügyi felügyelőségek) Bányafelügyelet Kivételek (honvédség, rendvédelmiek, stb.)

NMH MMI A munkavédelmi felügyelőségek munkáját támogatja az alábbiak útján: Szakmai irányítást lát el Hatékonysági ellenőrzésüket végzi Módszertani és tájékoztató anyagok, konzultációk, értékelés

NMH MMI Képzi és továbbképzi a felügyelőket
Korrupcióellenes tevékenységet fejt ki Ellenőrzési irányelveket ad ki Egységes informatikai rendszert működtet

NMH MMI - Munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv
A munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi tevékenységgel összefüggő kormányzati döntések, stratégiák megalapozása, ezzel kapcsolatos felmérések A környezeti (munkakörnyezeti) és biológiai monitorozás módszertanának kialakítása és fejlesztése

Részvétel A közösségi jogharmonizációs és döntéshozatali folyamatokban a munkaegészségügy területén A hazai és európai uniós programok végrehajtásával kapcsolatos feladatok megoldásában A munkaegészségüggyel foglalkozó hazai és nemzetközi szervezetek tevékenységében

A túlnyomásos munkahelyen foglalkoztatottak orvosi alkalmassági vizsgálata A kézilőfegyverek, lőszerek, gáz- és riasztófegyverek megszerzésének és tartásának egészségi alkalmassági vizsgálata

NMH MMI munkavédelmi állami feladatai
Részt vesz: A Kormány és a miniszter munkavédelemmel kapcsolatos feladatai ellátásában A munkavédelmi előírások végrehajtásának elősegítését szolgáló tájékoztató, felvilágosító tevékenység ellátásában A nemzeti munkavédelmi politika kialakításában és végrehajtásának irányításában

NMH MMI munkavédelmi állami feladatai
Részt vesz: A nemzetgazdaság munkavédelmi helyzetéről szóló éves beszámoló jelentés előkészítésében A nevelés és az oktatás területén a biztonságos életvitelre, a szakmai oktatás területén az egészséget nem veszélyeztető és a biztonságos munkavégzés szabályaira vonatkozó ismeretanyag meghatározásában

A dátum szerinti utolsó, a honlapról letölthető jelentés

Foglalkoztatottak számának alakulása

Munkabalesetek megoszlása 3013-ban Magyarországon
Korcsoport Munkabalesetek megoszlása 3013-ban Magyarországon Összes munkabaleset Az összes munkabalesetből halálos súlyos csonku- lásos egyéb súlyos súlyos összesen csonkulás összesen 0-17 év 82 2 18-24 év 2 326 1 4 7 34 25-34 év 3 966 11 12 27 52 35-44 év 4 580 22 21 54 71 45-54 év 3 975 26 19 56 65 55-64 év 2 246 14 8 17 39 32 65 évnél idősebb 47 Összesen 17 222 75 73 187 258

Összes munkabaleset a sérült életkora szerint 2013

Összes munkabaleset a munkáltató mérete szerint 2013

Összes munkabaleset a bekövetkezés hónapja szerint 2013

Összes munkabaleset a bekövetkezés napja szerint 2013

Összes munkabaleset a bekövetkezés órája szerint 2013

Halálos munkabalesetek a munkáltató mérete szerint 2013

Hazai foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciók 1999-2013

A hazai foglalkozási megbetegedések megoszlása 2012-2013

A leggyakoribb foglalkozási megbetegedések száma Európa néhány országában, 2006
Nr 1 Nr 2 Nr 3 Nr 4 Nr 5 Magyar- ország Szilikózis (72) Zoonózisok (57) Bőrbetegsé- gek (30) Zaj okozta halláskároso- dás (28) Egyéb légúti megbetege- dés (26) Ausztria Zaj okozta halláskároso- dás (935) Bőrbetegségek (212) Légzőszervi megbetege- dések (57) Mezotelióma (57) Egyéb (263) Csehország Kéztő-alagút szindróma (CTS) (237) Mozgásszervi megbetegedések (219) Csontok, ízületek, inak megbete- gedése (187) Bőrbeteg- ségek (98) Egyéb (318) Belgium Zaj okozta halláskáro- sodás (275) Nyomás által okozott idegbénulás (210) Felső végtagi osteo- articularis megbetege- dések (157) Mezotelióma (128) Egyéb (211)

Zaj okozta hallás- károsodás Mezote- lióma Dermatózisok
Három foglalkozási megbetegedés és egy foglalkozási betegségcsoport esetszámai az európai országokban Ország Zaj okozta hallás- károsodás Mezote- lióma Dermatózisok Foglalkozási asztma Összes foglalkozási betegség Ausztria (2009) 883 122 245 191 1848 Belgium (2010) 441 88 65 67 1440 Bulgária (2009) 7 1 116 Cseh Köztársaság (2009) 16 9 140 66 1236 Dánia (2010) 1153 87 1696 n. a. 5169 Magyarország (2010) 34 4 15 274

Foglalkozási megbetegedések kórformák szerint 2008-2012

NMH MMI I. fokú hatóságként
Munkabiztonsági szakértői engedélyezés Szakhatóságként eljárva kiadja az igazságügyi szakértői engedélyhez szükséges szakhatósági állásfoglalásokat Rákkeltő anyagokkal kapcsolatos feladatok, nyilvántartást vezetése A munkavédelmi szabályok munkáltatók általi megtartásának igazolásához hatósági nyilvántartás vezetése

Munkabiztonsági szakértői szakterületek
354/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet a munkabiztonsági szakértői tevékenységről Munkabiztonsági szakértői szakterületek 1. Állattenyésztés technológiája és eszközeinek biztonsága 2. Anyagmozgatás technológiája és eszközeinek biztonsága 3. Bányászati tevékenység technológiája és eszközeinek biztonsága 4. Egészségügyi tevékenység technológiája és eszközeinek biztonsága 5. Emelőgép technológiája és eszközeinek biztonsága 6. Energia előállítás, szállítás, tárolás technológiája és eszközeinek biztonsága 7. Építőipari kivitelezés technológiája és eszközeinek biztonsága

354/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet a munkabiztonsági szakértői tevékenységről
8. Erdőgazdálkodás technológiája és eszközeinek biztonsága 9. Feldolgozóipari tevékenység technológiája és eszközeinek biztonsága 10. Fűtés, szellőzés technológiája és eszközeinek biztonsága 11. Hírközlés és elektronika technológiája és eszközeinek biztonsága 12. Hulladékkezelés technológiája és eszközeinek biztonsága 13. Ipari alpintechnika technológiája és eszközeinek biztonsága 14. Kereskedelmi és vendéglátó-ipari tevékenység technológiája és eszközeinek biztonsága 15. Munkahelyi zaj és rezgés elleni védelem

16. Művészeti tevékenység technológiája és eszközeinek biztonsága 17. Növénytermesztés technológiája és eszközeinek biztonsága 18. Sport- és nem művészeti célú szórakoztatási tevékenység technológiája és eszközeinek biztonsága 19. Szállítás technológiája és eszközeinek biztonsága 20. Tárolás, raktározás technológiája és eszközeinek biztonsága 21. Világítástechnika 22. Vízgazdálkodás technológiája és eszközeinek biztonsága

23. Beruházásszervezés 24. Üzem- és munkaszervezés 25. Munkavédelem gazdasági elemzése

Munkavédelmi felügyelőségek
Az Mvt. 81. §-ban meghatározott feladat- és hatáskörök: tájékoztatás és hatósági ellenőrzési feladatok A munkavédelmi bírság kiszabására első fokon a munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerv vezetője jogosult A munkavédelmi felügyelő első fokú munkavédelmi hatósági jogkörében eljár az Mvt. 84. § szerint (felügyelői jogosítványok)

Munkáltatókkal szembeni legfontosabb követelmények
Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében: Veszélyek elkerülése A nem elkerülhető veszélyek értékelése A veszélyek keletkezési helyükön leküzdése Az emberi tényező figyelembevétele A veszélyes helyettesítése veszélytelennel vagy kevésbé veszélyessel

ESENER felmérés A munkáltató mérete (munkavállalók száma) és a munkavédelmi megfelelés, elkötelezettség összefüggése

Munkáltatókkal szembeni legfontosabb követelmények
Műszaki fejlődés eredményeinek alkalmazása Egységes és átfogó megelőzési stratégia kialakítása Kollektív műszaki védelem elsőbbsége az egyéni védelemhez képest A munkavállalók ellátása megfelelő utasításokkal

Munkáltatók kötelezettségei
Szükséges utasítások és tájékoztatás a munkavégzést megelőzően A munkakörülmények folyamatos ellenőrzése A munkavállalók ismereteinek és az előírások betartásának folyamatos ellenőrzése Megfelelő munkaeszközök biztosítása Új technológiák előtt tárgyalni a munkavállalókkal

Munkavédelmi képviselők jogai
Jogosult meggyőződni a munkahelyek, a munkaeszközök és egyéni védőeszközök biztonságos állapotáról Tájékoztatást kérhet a munkáltatótól minden kérdésben, amely érinti az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzést Véleményt nyilváníthat, kezdeményezheti a munkáltatónál a szükséges intézkedés megtételét

Rendellenesség, bejelentés, veszélyeztetés kivizsgálása, intézkedések, tájékoztatás Közvetlen veszély esetén a munkavégzés leállítása Munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések esetén eljárás Védőeszközök biztosítása, további feladatok

Részt vehet a munkabalesetek kivizsgálásában, az arra jogosult kezdeményezésére közreműködhet a foglalkozási megbetegedés körülményeinek feltárásában

Munkáltatók kötelezettségei 2012
A munkakörülmények folyamatos javítása helyett: Teljes felelősséggel megtenni minden szükséges intézkedést a munkavállalók biztonsága és egészségvédelme érdekében, figyelembe véve a változó körülményeket is, valamint törekedve a munkakörülmények folyamatos javítására

Segélyhívás, riasztás lehetőségének biztosítása Kiürítés, tűzvédelmi, katasztrófavédelmi feladatok ellátása Munkavédelmi oktatás Munkavédelmi szakember foglalkoztatása FESZ biztosítása

Összehangolás Mvt. 40. § (2) Több munkáltató munkavállalója Egyidejűleg Egy munkahelyen Cél: A munkavégzés a dolgozókra és a tevékenység hatókörében tartózkodókra ne jelentsen veszélyt

Felelősség az összehangolásért 2011 2012
A szerződésben megjelölt munkáltató, vagy a fővállalkozó, vagy a tényleges irányítást végző személy, szervezet, vagy akinek a területén a munkavégzés folyik Ptk. szerinti fővállalkozó, ennek hiányában: a tényleges irányítást végző, vagy a munkahelyért a fő felelősséget viselő személy, szervezet, ha ilyen nincs: akinek az érdekében a munkavégzés folyik

A munkavégzés személyi feltételei
Jogszerű foglalkoztatás Egészségügyi alkalmasság Ismeretek Készség Jártasság Munkavédelmi ismeretek Megbízás az adott munka végzésére

Egészségi alkalmasság
Munkaköri alkalmassági vizsgálat Szakmai alkalmassági vizsgálat Személyi higiénés alkalmassági vizsgálat A munkáltató által megjelölt munkakörre, illetve járványügyi szempontból kiemelt munkatevékenységre Előzetes, időszakos, soron kívüli és záró vizsgálatok

Foglalkoztathatósági szakvélemény 33/1998. (VI.24.) NM rendelet
1.§ (l) foglalkoztathatóság szakvéleményezése: annak megállapítása, hogy az álláskereső vizsgált személy megváltozott munkaképessége mennyiben befolyásolja a munkavégzést különböző foglalkozásokban, vagy annak megállapítása, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás körébe tartozó idénymunka és alkalmi munka, továbbá a közfoglalkoztatás esetében a munkavállaló, a szabálysértési eljárás során alkalmazott közérdekű munka esetében az elkövető, a büntető ügyben kiszabott közérdekű munka esetében az elítélt mely foglalkoztatási korlátozás, illetve kizárás mellett folytathat tevékenységet;

ISMERET A munkáltató által birtokolt,
a munkavállalók részére is átadott, olyan mennyiségű és minőségű információ, amely elégséges a normál munkavégzés során, illetve meghibásodás, műszaki hiba alkalmával, vagy rendkívüli helyzet esetén - a munkavédelmi kockázatokat elkerülő – megoldások, cselekvések gyakorlati kivitelezéséhez.

KÉSZSÉG Az ismeretek olyan magas szintje, melynek birtokában a munkáltató és a munkavállaló bármely, akár váratlan helyzetben és szituációban is tudja azt, hogy kinek mi a teendője.

JÁRTASSÁG A munkavállaló az elsajátított ismeretek és a
készség birtokában nem csak tudja, hogy mi a teendője, de a gyakorlatban nagy biztonsággal – tétovázás és tévedés nélkül – cselekvően tudja alkalmazni.

MUNKAVÉDELMI OKTATÁS A munkáltatónak gondoskodni kell arról, hogy a munkavállaló elsajátítsa és a foglalkoztatás teljes időtartama alatt rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel, megismerje a szükséges szabályokat, utasításokat és információkat.

MUNKAVÉDELMI OKTATÁS Rendes munkaidőben
Szükség esetén időszakonként - a megváltozott vagy új kockázatokat, megelőzési intézkedéseket is figyelembe véve – megismételve Dokumentálás: írásban, tematika, résztvevők Az ismeretek megszerzéséig a munkavállaló önállóan nem foglalkoztatható

MUNKAVÉDELMI OKTATÁS Általános: Munkába álláskor
Munkahely vagy munkakör megváltozásakor Ezek biztonsági követelményeinek változásakor, munkaeszköz átalakításakor Új munkaeszköz üzembehelyezésekor, Új technológia bevezetésekor

MUNKAVÉDELMI OKTATÁS Speciális (példák):
Évente az azbesztexpozíciónak kitett munkavállalók Szűk munkatérben munkavégzés előtt: a veszélyek, védelmi és mentési intézkedések Állványépítési munkát végzők: a szükséges speciális ismeretek, a munkavégzésből eredő kockázatok és a megelőzésük Egyéni védőeszközök, használat módja

4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM rendelet
Az állványépítési munkát végzőket a szükséges speciális ismeretekről, a munkavégzésből eredő kockázatokról és a megelőzésükről ki kell oktatni. Az oktatásnak ki kell terjednie: az érintett állványépítési, bontási, illetve átépítési terv megértésére és ismeretére az érintett állványépítési, bontási, illetve átépítési munkák biztonságos elvégzésére a szükséges megelőző intézkedésekre a munkavállalók lezuhanásának, a tárgyak leesésének megelőzése és kiküszöbölése érdekében

azokra az ismeretekre, amelyeket kedvezőtlen, viharos időjárási körülmények között be kell tartani és azon kockázatokra, amelyek az állványzatot veszélyeztethetik a megengedett terhelhetőségre minden további az építéshez, a bontáshoz, illetve az átalakításhoz kapcsolódó veszélyre

Speciális zsaluzási technológiák (pl. alagútzsaluzat, csúszózsaluzat) esetében: a munkát csak írásban rögzített szerelési utasítás birtokában lehet végezni, miután a munkáltató vagy gyártó a munkavállalókat ennek használatáról kioktatta.

A munkavédelmi képviselőkkel tanácskozást kell folytatni a munkavédelmi oktatás megtervezéséről, megszervezéséről Jogosult meggyőződni a munkavállalóknak az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre történő felkészítéséről és felkészültségéről

EVE oktatás - feladatok
Az egészséget fenyegető kockázatok jellege és mértéke Az expozíció megelőzését szolgáló intézkedések A higiénére vonatkozó előírások Az egyéni védőeszköz viselése és használata A megváltozott vagy új kockázatok, megelőzési intézkedések

EVE rendkívüli oktatás - feladatok
A védőeszköz a rendeltetésszerű alkalmazás során közvetlenül veszélyeztette a munkavállaló egészségét és biztonságát, vagy ezzel összefüggésben munkabaleset következett be Új egyéni védőeszköz bevezetése Jogszabályok jelentős változása Munkáltatói szabályozás, utasítás és információ változása

EVE oktatás – tartalmi kérdések
Légzésvédők felvételének sorrendje, gyors alkalmazás Illeszkedés, alászívás minimálisra csökkentése Füldugók helyes behelyezése Fokozatosság (fél-fél óra de.-du. 5 nap, aztán +1-1 óra) Allergia Ipari fejvédő - védősisak

EVE oktatás – dokumentálás
Az oktatás időtartama Az oktatás tárgya Az oktatás jellege Az oktatást végző neve és munkaköre A beszámoltatás, a visszakérdezés formája, eredménye Az oktatásban résztvevő munkavállaló aláírása Az oktatási tematika azonosítója Az egyéni védőeszköz azonosításra szolgáló adat A munkavédelmi oktatást tartó személy aláírása

MUNKAVÉDELMI OKTATÁSI TEMATIKA
JOGSZABÁLYOK MUNKAVÉDELMI OKTATÁSI TEMATIKA SZABVÁNYOK MŰSZAKI DOKUMENTÁCIÓK - VESZÉLYEK - VÉDELMI INTÉZKEDÉSEK - MUNKÁLTATÓI SZABÁLYOZÁS ELEMEI

MUNKÁLTATÓI SZABÁLYOZÁS ELEMEI, MELYEK BEÉPÜLNEK
A MUNKAVÉDELMI OKTATÁSI TEMATIKÁBA Munkavédelmi feladatkörök, felelősök Kockázatértékelés megállapításai – veszélyek, védelem Egyéni védőeszköz juttatás, eve használat Vészhelyzeti cselekvés – menekülési utak, elsősegélynyújtás Munkabalesetekkel kapcsolatos eljárások Ellenőrzés rendje Veszélyes létesítményekkel, munkaeszközökkel, technológiákkal kapcsolatos eljárások rendje Veszélyesnek nem minősülő munkaeszközökkel kapcsolatos eljárások

SZABÁLYOZÁSI FELADATOK
Oktatási feladatok azonosítása, felelősök megjelölése (Elmélet – gyakorlat, számonkérés, stb.) Szervezési feladatok azonosítása, felelősök megjelölése Dokumentációs és nyilvántartási feladatok azonosítása, felelősök megjelölése Munkavédelmi érdekképviselettel egyeztetés Rendkívüli események kommunikációja, visszacsatolás Az oktatás hatékonyságának ellenőrzése

A munkavédelemmel kapcsolatos munkáltatói kötelezettségek körében
Munkavédelmi szakember foglalkoztatásának kötelezettsége a Vhr. 2. sz. melléklet szerint Foglalkozás-egészségügyi szolgáltató szerződtetésének kötelezettsége Egyes feladatok ellátásához kapcsolódó kötelezettségek

Veszélyességi osztályok
Vhr. 2. melléklet TEÁOR 08 alapján I. II. III. Pl. szénbányászat papírgyártás Pl. növény-termesztés kiskereskedelem vendéglátás gyógyszergyártás légi szállítás varroda gépjárműjavítás könyvtár piackutatás

I. Veszélyességi osztály
1-9 fő Egy fő középfokú mv Heti 2 óra 10-49 fő Egy fő középfokú mv Napi 2 óra fő Egy fő középfokú mv Napi 4 óra fő Egy fő felsőfokúfokú mv. Teljes munkaidő 1000 fő felett Egy fő felsőfokú mv Teljes munkaidő és további 600 főnként egy fő középfokú

II. Veszélyességi osztály
1-9 fő Egy fő középfokú mv Heti 1 óra 10-49 fő Egy fő középfokú mv Napi 1 óra fő Egy fő középfokú mv Napi 2 óra fő Egy fő középfokú mv Teljes munkaidő 1000 fő felett Egy fő felsőfokú mv Teljes munkaidő és 800 főnként egy fő középfokú teljes mi.

III. Veszélyességi osztály
1-9 fő Egy fő középfokú mv Heti 1 óra 10-49 fő Egy fő középfokú mv Napi 1 óra fő fő Egy fő középfokú mv Napi 4 óra 1000 fő felett Egy fő felsőfokú mv Teljes munkaidő

Állandó szakember nélkül
9 fő alatti mikrovállalkozás II. vagy III. veszélyességi osztályba tartozó 50 fő alatti kisvállalkozás külön szakember kijelölése (foglalkoztatása) helyett a kijelölt munkavállaló vagy a természetes személy munkaadó maga is elláthatja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés munkáltatói feladatait,

Állandó szakember nélkül
Feltétel: a kijelölt személy vagy a munkaadó maga rendelkezik az azok ellátásához a munkáltató tényleges szakmai tevékenységére tekintettel szükséges ismeretekkel, készséggel és jártassággal.

A munkavédelmi képviselőkkel tanácskozást kell folytatni: A munkavédelmi feladatok elvégzésében érintett személyek Kijelölése Foglalkoztatása tevékenysége

A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás
Biztosítása, igénybevétele kötelező! Célja: a munkahelyi megterhelés és a munkakörnyezeti kóroki tényezők felkutatása, ezek szinten tartására javaslattétel, a munka adaptálása a dolgozók testi, szellemi és lelki egészségi állapotának megfelelően, a munkavállalók egészségének ellenőrzése.

FESZ osztályok A. B. C. D. Ágazatok:
bányászat, kohászat fizikaiak + nem fizikai, de munkaidő 50%-ában A-t indokló munka- környezetben Egyes ágazatok fizikai munkakörei, pl. mezőgazdaság építőipar fafeldolgozás A-ba és B-be nem tartozó ipari, szolgáltató, kutató, szám.tech. fizikai Mindenki más Expozíciók: rákkeltő, sugárzás, stb. Nem fizikai, de B-t indokló munkakörnyezet a munkaidő 50%-ában Nem fizikai, de C-t indokló munkakörnyezet a munkaidő 50%-ában

A munkabiztonsági szakember legfontosabb feladatai
Munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszköz, technológia üzemeltetésének elrendelését, illetve újraindítását megelőzően Időszakos biztonsági felülvizsgálat fentiekre vonatkozóan Soron kívüli ellenőrzés egyéni védőeszközre, munkaeszközre, technológiára vonatkozóan, ha közvetlen veszélyeztetés vagy munkabaleset következett be

Mi a veszélyes? Mvt. 87. § 11. Veszélyes: az a létesítmény, munkaeszköz, anyag/készítmény, munkafolyamat, technológia (beleértve a fizikai, biológiai, kémiai kóroki tényezők expozíciójával járó tevékenységeket is), amelynél a munkavállalók egészsége, testi épsége, biztonsága megfelelő védelem hiányában károsító hatásnak lehet kitéve.

Mi a veszélyes? Mvt. 87. § alá tartozik:
rendelet veszélyesnek minősíti (pld. Vhr. 1/A.), hatósági felügyelet alá tartozik (pld. felvonók), a munkáltató maga veszélyesnek nyilvánítja

Mentési terv készítésében közreműködés Megelőzési stratégia munkabiztonsági tartalmának összeállítása Kockázatértékelés Munkavédelmi oktatás Egyéni védőeszköz juttatás belső rendje Súlyos munkabalesetek kivizsgálása Robbanásvédelmi vizsgálat, dokumentáció Biztonsági és egészségvédelmi terv készítése Munka-egészségügyi feladatokban közreműködés

Biztonsági és egészségvédelmi koordináció Munkaeszköz ellenőrző és időszakos ellenőrző felülvizsgálata Megismételt használatbavételi vizsgálat Bányászati munkabiztonsági szaktevékenységek Munkáltatói munkavédelmi szabályozások kialakítása Egyéb munkáltatói munkavédelmi feladatokban közreműködés

Munkavédelmi feladatok ellátása
Munkaviszonyban Egyéni vállalkozóként Társas vállalkozás

A vállalkozókkal, vállalkozásokkal kötött szerződések sajátosságai
2013. évi V. törvény – új Ptk. Vegyes szerződések: megbízási és vállalkozási elemekkel Felelősségi viszonyok Több tevékenység ellátása az általános

Megbízási szerződés Ptk. 6.272. § Gondossági kötelem
A megbízó érdekeinek megfelelően A megbízott köteles a rábízott feladatot ellátni Személyesen köteles eljárni a megbízott Közreműködő igénybevétele a megbízó értesítése mellett A megbízó utasításai szerint, eltérés a megbízó érdekében, értesítéssel

Vállalkozási szerződés Ptk. 6.238. § Eredménykötelem
Valamely tevékenységgel elérhető eredmény létrehozására Alvállalkozó igénybe vételének joga A megrendelő utasítása szerint, de: a tevékenység megszervezésére nem terjedhet ki, és terhesebbé nem teheti a teljesítést Megrendelő elállhat bármikor (kártérítés!)

Kockázatértékelés A munkáltatónak rendelkeznie kell kockázatértékeléssel, amelyben köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és keverékekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására.

Kockázatértékelés A kockázatértékelés során a munkáltató azonosítja a várható veszélyeket (veszélyforrásokat, veszélyhelyzeteket), valamint a veszélyeztetettek körét, felbecsüli a veszély jellege (baleset, egészségkárosodás) szerint a veszélyeztetettség mértékét.

Kockázatértékelés A kockázatértékelés során az egészségvédelmi határértékkel szabályozott kóroki tényező előfordulása (zaj, rezgés, por, stb.) esetén munkahigiénés vizsgálatokkal kell gondoskodni az expozíció mértékének meghatározásáról.

Kockázatértékelés A munkáltató a kockázatértékelést, a kockázatkezelést és a megelőző intézkedések meghatározását – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – a tevékenység megkezdése előtt, azt követően indokolt esetben, de legalább 3 évente köteles elvégezni.

Eltérő jogszabályi rendelkezés
Veszélyes anyagok – új anyag, változás, fesz vizsgálatok Rákkeltő expozíció – 2 évente Azbesztexpozíció – mérés legalább 3 havonta Biológiai tényezők – évente Zajexpozíció – évente felülvizsgálat Rezgésexpozíció – évente felülvizsgálat Hátsérülések kockázata – folymatos

Kockázatértékelés - Indokolt eset
- Az alkalmazott tevékenység, technológia, munkaeszköz, munkavégzés módjának megváltozása; - minden olyan, az eredeti tevékenységgel összefüggő változtatást, amelynek eredményeképpen a munkavállalók egészségét, biztonságát meghatározó munkakörülményi tényezők megváltozhattak

Kockázatértékelés – soron kívül
Az alkalmazott tevékenység, technológia, munkaeszköz, munkavégzés módjának hiányosságával összefüggésben bekövetkezett munkabaleset, fokozott expozíció, illetve foglalkozási megbetegedés fordult elő; a kockázatértékelés a külön jogszabályban meghatározott szempontra nem terjedt ki

Kockázatértékelés A munkáltató a kockázatértékelést követően, annak megállapításait figyelembe véve, a feltárt kockázatok kezelése során határozza meg a védekezés leghatékonyabb módját, a kollektív, műszaki egyéni védelem módozatait, illetve az alkalmazandó szervezési és egészségügyi megelőzési intézkedéseket

Munkahigiénés vizsgálatok
Munkakörnyezeti műszeres vizsgálatok a) munkahelyi kémiai kóroki tényezők (gázok, gőzök, aeroszolok, porok …) b) munkahelyi fizikai kóroki tényezők közül - zajszint - infra- és ultrahang szintek - (egész test) rezgésterhelés - kéz-kar rezgésterhelés

- a megvilágítás világítástechnikai jellemzői - elektromágneses tér jellemzői, - magas légköri nyomáson végzett munka - ionizáló és nem ionizáló sugárzásszintek c) zárt, telepített munkahelyeken a klímatényezők d) fizikai megterhelés-igénybevétel

Biológiai expozíciós mutatók (BEM) vizeletben - vérben Pl. arzén, ólom, fenol, króm, kobalt, nikkel, szén-monoxid

Munkavédelmi érdekegyeztetés
Helyi intézmények: Tanácskozás a munkavállalókkal Munkavédelmi képviselő Munkahelyi munkavédelmi bizottság Paritásos munkavédelmi testület Országos: Munkavédelmi Bizottság

Tanácskozás a munkavállalókkal Egészségre és biztonságra vonatkozó intézkedés Előzetesen, kellő időben Megvitatás Résztvevők javaslattételi joggal Intézkedésre jogosult munkáltatói képviselő

Tanácskozás a munkavállalókkal a munkavédelmi feladatok ellátóinak kijelölése, foglalkoztatása, tevékenysége a munkavédelmi tartalmú információk biztosítása a munkavédelmi oktatás megtervezése és megszervezése

Munkavédelmi képviselő Több mint 50 Mt. hatálya alá tartozó munkavállaló Cselekvőképes, legalább 6 hónapja foglalkoztatott munkavállaló Egyenlő, titkos, közvetlen szavazás 5 évre

Munkavédelmi képviselő Jogosult meggyőződni: a munkahelyek, a munkaeszközök és egyéni védőeszközök biztonságos állapotáról; az egészség megóvására, a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzésére tett intézkedések végrehajtásáról; A munkavállalók biztonságos munkavégzésre történő felkészítéséről és felkészültségéről

Munkavédelmi képviselő a munkahelyekre munkaidőben beléphet, tájékozódhat a munkavállalóktól részt vehet a munkáltató egészségre és biztonságra vonatkozó döntései előkészítésében tájékoztatást kérhet a munkáltatótól véleményt nyilváníthat, kezdeményezhet intézkedést

Munkavédelmi képviselő részt vehet a munkabalesetek kivizsgálásában, közreműködhet a foglalkozási megbetegedés körülményeinek feltárásában indokolt esetben a hatáskörrel rendelkező munkavédelmi hatósághoz fordulhat; a hatósági ellenőrzés során az ellenőrzést végző személlyel közölheti észrevételeit

Munkahelyi munkavédelmi bizottság Legalább 3 megválasztott munkavédelmi képviselő A munkavállalók összessége vonatkozásában a képviselői jogok gyakorlása Meghívásra hatáskörrel rendelkező munkáltatói képviselő köteles résztvenni

Paritásos munkavédelmi testület Legalább 50 munkavállaló Több munkavédelmi képviselő Összmunkáltatói szinten Munkáltatói és munkavállalói képviselők (maguk közül választva) egyenlő számban

Paritásos munkavédelmi testület évente legalább egy alkalommal értékeli a munkahelyi munkavédelmi helyzet és tevékenység alakulását, a lehetséges intézkedéseket megvitatja a munkahelyi munkavédelmi programot, megvalósítását állást foglal a munkavédelmet érintő belső szabályok tervezetéről

Munkavédelmi Bizottság előzetesen véleményezi a munkavédelmet érintő jogszabály-koncepciók és egyéb előírások, intézkedések tervezeteit részt vesz a munkavédelem nemzeti politikájának kialakításában, értékelésében és felülvizsgálatában; tárgyal és állást foglal az előterjesztett munkavédelmi kérdésekről

Munkavédelmi Bizottság dönt a nevelés és az oktatás területén a biztonságos életvitelre, a szakmai oktatás területén az egészséget nem veszélyeztető és a biztonságos munkavégzés szabályaira vonatkozó ismeretanyag meghatározásával kapcsolatos kérdésekben 2012-től törölve: Mvt. 80. § (pénzbírságok felhasználása) De: 52. § (2) A szakmai képzés keretében a szükséges ismeretanyagot a feladatkörében érintett miniszter a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben határozza meg

87. § Baleset, fokozott expozíció, munkabaleset, foglalkozási megbetegedés, kockázat, megelőzés, munkaeszköz, munkahely, létesítés, munkavédelmi képviselő,munkavállaló, munkáltató, veszélyes, veszélyforrás, munkáltatói érdekképviselet, munkavállalói érdekképviselet, szervezett munkavégzés, stb.

Munkavédelmi hatóság Ellenőrzési irányelv
81/A. § (1) A munkavédelmi hatóság az ellenőrzési tevékenységét a munkavédelmi hatóság vezetője által közzétett ellenőrzési irányelv alapján végzi. Február 20-ig – 45 nappal előre - közzétéve: az adott év kiemelt ellenőrzési, vizsgálati céljai az ellenőrzési célokkal összhangban a kiemelten ellátandó feladatok és azok teljesítménymutatói az ellenőrizendő főbb tevékenységi körök, szakmák vagy ágazatok

Ellenőrzési irányelvek 2014
Különösen veszélyes foglalkoztatási ágazatok: építőipar, mezőgazdaság, feldolgozóipar, bányászat, egészségügy Anyagmozgatási tevékenységek, építőipari kivitelezés, éles, hegyes munkaeszközök célvizsgálata Rendkívüli időjárási körülmények Munkavédelmi oktatások tartalma

Ellenőrzési terv 2014 I. félév – egészségügyben éles, hegyes tárgyak
II-III. negyedév – építőipari kivitelezés II. félév – anyagmozgatási tevékenységek Nyár – hőségriasztás II. félév - bányászat

Hatósági ellenőrzések
Célvizsgálat: konkrét célra irányul, legalább 3 hétig tart, a felügyelők többsége részvételével Akcióellenőrzés: konkrét célra irányul, legfeljebb 3 hétig tart, a felügyelők többsége részvételével Előre bejelentett ellenőrzés Közérdekű bejelentés, panasz vizsgálata Utóellenőrzés

Ellenőrzések eljárási rendje
3/2012. (VIII. 14.) NMH utasítás a felügyelőségek által végzett, előzetes bejelentéssel történő ellenőrzésről EE: Átfogó ellenőrzés, céljai: A mv rendszer működése, hatékonysága, eredményei A munkáltatói mv követelmények konkrét megvalósítása

Mikor? Ha a szakig. szerv vezetője elrendeli: ELŐZETES ÉRTESÍTÉSSEL (írásban, 1 hónap) ELŐZETES ÉRTESÍTÉS NÉLKÜL (írásban, a kivizsgálás megkezdésekor) (Elsősorban)10 fő feletti munkáltató Már nem az első ellenőrzés Első ellenőrzés is lehet I. és II. veszélyességi osztályba tartozik Súlyos munkabaleset, foglalkozási megbetegedés, fokozott expozíció fordult elő és a munkáltató mulasztása ebben közrehatott

Időtartama: legfeljebb 1, de max. 2 hét Témakörei részletesen felsorolva az utasításban Értékelés a lezáráskor: A munkavédelmi színvonal fenntartására és magasabb szintre emelésére lehet-e számítani

Indokolt esetben a hatáskörrel rendelkező munkavédelmi hatósághoz fordulhat A munkavédelmi hatósági ellenőrzés során az ellenőrzést végző személlyel közölheti észrevételeit

Veszélyeztetés Veszélyeztetés: munkaeszköz, anyag, keverék, munkafolyamat, munkaszervezés, technológia esetén – ideértve a fizikai, biológiai, kémiai kóroki expozícióval járó tevékenységeket is – a szükséges védelem elmaradása

Veszélyeztetés Közvetlen veszélyeztetés: a veszélyeztetés térben és időben korlátozódik, tehát meghatározott személyt vagy személyeket érint, realizálása előreláthatóan rövid időn belül bekövetkezhet;

Veszélyeztetés Súlyos veszélyeztetés
amelyet jogszabály annak minősít, továbbá amely a baleset, betegség bekövetkezésének magas valószínűségét jelenti, és amelynél a nagymértékű károsodás várható, különösen a súlyos munkabaleset, foglalkozási megbetegedés vagy fokozott expozíció

Munkavédelmi bírság 273/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet
a veszélyeztetés mértéke a veszélyeztetettek száma a veszélyeztetés időtartama, ismétlődő jellege a megsértett jogszabályi előírások száma a veszélyeztetés várható következményei a sérülés és az egészségkárosodás mértéke összehangolási kötelezettséget elmulasztó munkavállalóinak számának és éves árbevétele vagy mérlegfőösszege kóroki tényezők határértéke túllépésének mértéke egyéb mulasztás személyi és tárgyi körülményei

Munkavédelmi bírság mértéke 273/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet
Alapösszeg munkavállalónként 50.000 Normasértések száma szerint x 1,5…3 Súlyos veszélyeztetés időtartama szerint ( x 1,5…3) x 1,3 …5 A következmény szerint [( x 1,5…3) x 1,3 …5] x 1,2 …10

Normasértések száma: Szorzószám: 2-4 1,5 5-7 2 8 vagy több 3 Súlyos veszélyeztetés időtartama: Több mint 1 óra 1,3 Több mint 8 óra 1,5 Több mint 1 hét 3 Több mint 1 hónap 5 Következmény szerint: Fokozott expozíció 1,2 Munkabaleset vagy egészségkárosodás 1,5 Súlyos, de nem halálos munkabaleset 3 Halálos munkabaleset 10

Csökkentő tényezők: Automatikusan: Kkv 0,8 x Mérlegelés: munkáltató segíti a tényfeltárást a munkavállaló szabályszegő magatartása is közrejátszott a munkáltató a hatályos munkavédelmi előírásoknál szigorúbb megelőző intézkedéseket valósít meg

Emeli 1,5 x: „visszaeső” (2 éven belül) Emelheti 20%-kal mérlegelési jogkörben meghatározott esetekben, pl.: A munkáltató nem bízott meg munkavédelmi szakembert Nincs biztosítva a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás Nem volt munkavédelmi oktatás

2012. április 16-tól Ami már nincs: Munkavédelmi szabálysértés

Munkavédelmi jogi és eljárási ismeretek Dr. Koch Mária

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "Munkavédelmi jogi és eljárási ismeretek Dr. Koch Mária"— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés

Bejelentkezés

A társadalmi hálózaton keresztül belépni:

Munkavédelmi jogi és eljárási ismeretek Dr. Koch Mária

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "Munkavédelmi jogi és eljárási ismeretek Dr. Koch Mária"— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés