Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Közös kül- és biztonságpolitika (cfsp)

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Közös kül- és biztonságpolitika (cfsp)"— Előadás másolata:

1 Közös kül- és biztonságpolitika (cfsp)

2 Előzmények 1946. március Churchill Fulton-i beszéde: „vasfüggöny” 1947. március az Egyesült Királyság és Franciaország megköti a „Béke és Biztonsági Megállapodás”-t Garantálják, hogy egymásnak közvetlenül és azonnal segítséget nyújtanak támadás esetén 1948. március 17. kibővítése: Brüsszeli Szerződés

3 Brüsszeli Szerződés Gazdasági, Kulturális és Társadalmi Együttműködésről és Kollektív Önvédelemről Szóló Szerződés Célja: Németország támadásának megakadályozása Aláírók: Belgium, Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, Luxembourg jelentőségét veszti az április 4.-én aláírt Washington-i Szerződéssel létrejön a NATO USA garantálja Európa biztonságát

4 Kezdetek Római Szerződés nem foglalkozik am kérdéssel
Nem kerül be külpolitikára utalás a szerződésbe – EVK kudarca Közös piacból szükségszerűen következően külgazdasági politika egyeztetése Önálló külpolitika a mai napig a tagállami szuverenitás fontos és érzékeny eleme, egyik legfontosabb tényezője Sokáig nem is tartják magukat illetékesnek – más szervezetek, mint elsődleges fórum, főleg a NATO

5 Európai Politikai Együttműködés
European Political Cooperation (EPC) 1969. Hágai deklaráció: külügyminiszterek felkérése harmonizációs dokumentum megalkotására Rendszeres külpolitikai egyeztetések és közös álláspont kialakítása, együttes fellépés – külpolitika alapja kb. 20 évig Működése több szinten EiT Külügyminiszteri találkozók Politikai Bizottság: politikai igazgatók – napi munka

6 Európai Politikai Együttműködés
1973. COREU System felállítása: közvetlen telefonos kapcsolat és levelező rendszer a tagállamok minisztériumai és Brüsszel között az EK és az EPC különválasztva működik az 1970-es évek fő témái: az arab-izraeli viszony és Európa szerepe a térségben, Afrika helyzete Aldo Moro az EK nevében szólal fel, az első EK nyilatkozat az ENSZ-ben

7 Európai Politikai Együttműködés
1975. Leo Tindemans javaslata az EK és az EPC összevonásáról => nem támogatják 1981. Genscher-Colombo paktum: az EPC együttműködés erősítése 1983. Európai Unióról szóló Ünnepélyes Nyilatkozat=> Ha létrejön az EU, akkor lesz közös külpolitika is 1984. Spinelli jelentés az Európai Tanács alá tartozzon az EPC, a majdani Unió foglalja magába, ne az EK, azaz nem lesz szupranacionális politika

8 Európai Politikai Együttműködés alkalmazása
1980. gyenge reakció Afganisztán megszállására 1982. tiltakozás a lengyel helyzet miatt 1982. április 2. a Falklandi bevonulás elítélése 1982. április 10. szankciók Argentína ellen 1984. május 4. Írország és Olaszország megszünteti a szankciókat

9 Európai Politikai Együttműködés
Egységes Európai Okmány intézményesíti 1986-ban kötelezi a tagállamokat, hogy közös érdeklődésre számot tartó külpolitikai kérdésekben végleges álláspontjuk kialakítása előtt egyeztessenek törekedjenek közös álláspontra és képviseletre Lehetőség szerint a konszenzus elve alapján, együttesen lépjenek fel Megpróbálja bevezeti a külpolitikák kötelező egyeztetését

10 Maastrichti Szerződés
Háttér: szovjet blokk szétesése – paradox módon a bizonytalanság növekedése Európai Unióról szóló szerződés – második pillér a közös kül- és biztonságpolitika (CFSP) Szigorúan kormányközi alapon Céljai az ENSZ alapokmányával összhangban: az EU függetlenségének, alapvető érdekeinek és közös értékeinek védelme az EU és tagállamai biztonságának erősítése minden területen béke megőrzése, a nemzetközi biztonság erősítése nemzetközi együttműködés támogatása emberi jogok és alapvető szabadságjogok tiszteletben tartásának biztosítása

11 Maastrichti Szerződés
A tagállamok tevékenységüket a nemzetközi szervezetekben kötelesek összehangolni Tartózkodniuk kell az olyan cselekvéstől, melyek ellentétesek az Unió érdekeivel vagy rontják az Unió nemzetközi összetartó erejét A politika nem befolyásolhatja a nemzeti védelem- és biztonságpolitikák sajátosságait Meghatározó szereplők: tagállami kormányok, Tanács, Európai Tanács Kormányközi együttműködés Fő szabály az egyhangúság

12 Maastrichti Szerződés
Védelempolitika területén is előrelépés: Nyugat-európai Unió (WEU) az uniós fejlődés integráns része CFSP magába foglalja az Unió biztonságát érintő valamennyi kérdést Korábban Katonai együttműködés – WEU Gazdasági témák – EK Elvárás: WEU esetenként hajtsa végre az EU védelmi feladatokkal járó döntéseit Megteremti a korábban hiányzó szerződéses kereteket és az uniós fellépés jogi alapjait

13 A WEU Háttér: EVK kudarca és a koreai háború: Európa háttérbe szorul
1954. WEU (Western European Union - Nyugat-európai Unió) Brüsszeli Szerződés kibővítése Célja: a Szovjetunió feltartóztatása Részese Németország és Olaszország is Olyan, mint az EK, csak az Egyesült Királyság is tag Ha a tagokat bármilyen külső katonai támadás éri, a többiek katonai segítséget nyújtanak Ennyivel „több” mint a NATO (ott nincs meghatározva a beavatkozás módja) Megszűnik 2001 (2011) végén

14 A WEU-ban való részvétel típusai
Az lehet tag, aki a NATO és egyben az EU tagja Az lehet megfigyelő státusú tag, aki tagja az EU-nak Az lehet társult tag, aki a NATO tagja, de nem tagja az EU-nak Az lehet társult partner, aki a NATO tagsági kérelmét benyújtotta és hivatalos tagjelöltje az EU-nak

15 A WEU Teljes története során alapvető problémák:
nem azonos tagság az EU-val - 90’-es évek végére 28 tag négy státuszban Semleges országok NATO feladatok ne duplikálódjanak 1984. Római Nyilatkozat – új életre kel Maastricht deklarálja, hogy WEU az EU védelmi komponense WEU a NATO európai pillére 1992. Petersbergi Nyilatkozat – petersbergi feladatok Humanitárius és mentési feladatok Békefenntartás Harcoló alakulatok bevetése válságkezelő céllal, béketeremtés

16 A CFSP működésképtelensége
Jugoszlávia szétesése - államelismerés Jugoszlávia szétesése, a szerb-horvát háború Jugoszlávia elleni WEU blokád Bosznia-Hercegovinai háború Horvátország elismerése (Németország) Kosovo-i polgárháború és NATO akció éles viták Irak ügyében Francia atomkísérletek felújítása

17 Amszterdami Szerződés újításai
Nincsenek radikális változások Döntéshozatali rendben változtatások közös stratégia – EiT Korlátozottan minősített többség bevezetése Konstruktív tartózkodás intézménye 1-1 tagállam tartózkodhat a közös stratégia megvalósításától, ha úgy érzi, az valamiért nem „fontos” neki a konstruktív tartózkodásból kizártak a katonai és védelmi döntések Azaz: egy-egy tagállam tartózkodhat anélkül, hogy az egyhangúság elve sérülne

18 Amszterdami Szerződés újításai
Politikai tervező és Korai Előrejelző Egység létrehozása Feladatai: monitoring (és elemzés), válságmegelőzés, válság-előrejelzés, segítségnyújtás Kül- és biztonságpolitikai főképviselő Külvilág felé Mr. Európa Nem új poszt – Tanács főtitkára Első és utolsó: Javier Solana korábbi NATO főtitkár Nincs egyértelmű feladatlehatárolása Trojka megújítása Soros elnök, főtitkár és az EB külkapcsolatokért felelős tagja Válsághelyzetben van funkciója

19 Amszterdami Szerződés újításai
az EU elismeri, hogy a NATO bizonyos tagállamok védelmét ellátja finanszírozás: operatív kiadásokat is finanszíroz az EU költségvetés, kivéve ha katonai erővel függnek össze WEU nem olvad be az EU-ba Britek, dánok, semlegesek (Svédország, Ausztria, Finnország, Írország)

20 Amszterdam után közös védelempolitika megteremtésén munkálkodnak – CFSP csak komoly védelmi erővel támogatva lehet sikeres Nagy Britannia atlanti elkötelezettség közös védelem a NATO-n belül Meglévő intézményeket felesleges megkettőzni WEU „egyensúlyoz” – hova közelítsék? WEU-nak nincs komoly katonai fegyverzeti képessége – erre az uniós tagállamok sem akartak költeni Kiszolgáltatottság az USA által „támogatott” NATO-nak De! Franciaország nagyobb függetlenséget akar USA-tól – EU-nak is nagyobb súlya lenne

21 Amszterdam után Fordulat 1998: brit munkáspárti kormány
WEU beolvasztását kezdik szorgalmazni úgy, hogy a közös kollektív védelmet a NATO-n belül lássák el Unió negyedik pillére legyen az önálló európai védelempolitika Hadiipar átalakítása Döntések a kormányok kezében maradnának Nem állandó európai haderő NATO struktúrája ne legyen megkettőzve Vitaindító Konszenzus: Saint Malo-i Nyilatkozat

22 Saint Maló-i nyilatkozat
1998. december Chirac-Blair nyilatkozat integrációs folyamatot terjesszék ki a védelemre az önálló védelempolitika létrehozása Schröder a javaslatot támogatta Németországnak nincs hadserege a NATO-n belül csak néhány hadosztálya => ezzel visszaszerzi szuverenitása újabb szeletét Nincs védelmi politikája, de belelát a többiekébe Egész a WEU meglévő eszközeire alapul – WEU fokozatos beolvasztása

23 Kölni csúcs - 1999 Közvetlen előzmény a koszovói válság
EU-nak hangsúlyosabban kellene fellépnie EU és NATO közötti különbségek szembetűnővé válnak Nem a kollektív védelem a fontos, hanem a válságkezelés Feladat: WEU-t szüntessék meg, EU legyen képes ellátni a petersbergi feladatokat EU a biztonságpolitikában mindenek előtt konfliktusmegelőző és válságkezelő feladatokat lát el De! nincs még mindig közös védelempolitika Új típusú haderőt kell felállítani a feladatok elvégzéséhez Fő kérdés: a NATO eszközök igénybevétele

24 Kölni csúcs EiT álláspontja: olyan válságkezelést kell kialakítani, … Amit az EU vezet Az összes EU-tagnak biztosítani kell, hogy egyenlő feltételek mellett részt vehessen Nem EU-tag európai NATO tagállamoknak és az uniós tagjelölteknek is lehetővé kell tenni az együttműködést Hatékony konzultáció kell a NATO és az EU között Elkövetkező időszakban ki kell dolgozni az Európai Biztonsági- és Védelempolitikát (ESDP)

25 két hónapon belül történő telepítésére
Helsinki csúcs Képességfejlesztési célkitűzés: 2003 végére az EU-nak képesnek kell lennie 50-60 ezer főig terjedő katonai erő két hónapon belül történő telepítésére ezen erő legalább egy éven át történő fenntartására Feladata: petersbergi feladatok Irányítás!!!! A fő cél: nem állandó európai hadsereg felállítása

26 Ki kell dolgozni polgári válságkezelő mechanizmusokat is
Helsinki csúcs Ki kell dolgozni polgári válságkezelő mechanizmusokat is Tanácson belül új struktúra a feladatok ellátására Védelmi miniszterek bekapcsolása a külügyminiszterek mellett Politikai és Biztonsági Bizottság – nagyköveti szintű testület Európai Katonai Bizottság – vezérkari főnökök Európai Katonai Törzs – szakértők Jövőben megvalósítandó célok!

27 Helsinki után Amerikai aggodalom – NATO félreállításának lehetősége
Helsinkiben elismerik: NATO-nak van elsődleges feladata a válságkezelésben, de még mindig nincs megállapodás a két szervezet együttműködéséről 2000. polgári válságkezelő bizottság felállítása Cél 2003-ra egy 5000 fős rendőri erő felállítása 2000. november: képesség-felajánlások katona, 400 repülő, 100 hadihajó, de! struktúra még minidig nincs kialakítva

28 Mi van a WEU-val? Elvben fokozatosan beolvad
El akarják kerülni azt a látszatot, hogy a ESDP a gyenge WEU utóda Ötlet: inkább szüntessék meg  ez egy szerződés (Brüsszeli Szerződés), amit egyes államok hatályban akarnak tartani Végül az érdemi működés július 1-el megszűnik, bár a Szerződés érvényben marad, de kiüresedik

29 Nizzai Szerződés Megerősített együttműködés bevezetése a második pillérben Nyitott kérés marad: NATO-problematika Pl. Törökország, NATO-tag, EU-nak (még) nem: használják a képességeit, de a döntésekre nincs rálátása???

30 További fejlemények 2003. decemberi EiT csúcs: Berlin+ megállapodás: NATO-EU biztonsági megállapodás az EU támaszkodik a NATO eszközeire, ha azokat a NATO nem akarja alkalmazni Európai Biztonsági Stratégia megfogalmazása Legfontosabb kihívások: terrorizmus, tömegpusztító fegyverek terjedése, regionális konfliktusok, gyenge államszervezet és szervezett bűnözés Kiemelt prioritás az ENSZ-szel való együttműködés Megelőző csapás lehetősége 2003. iraki háború – legnagyobb törés és szembenállás a II. világháború óta 2004. Európai Védelmi Ügynökség létrehozása

31 Újabb kísérlet az európai haderőre
2004. február 19. brit-francia-német találkozó 1500 fős gyors reagálású hadtest felállítás a fős haderő „magja” olyan estekben alkalmazható, ha a NATO nem akar beavatkozni, vagy az ENSZ felkérésére (nem kizárólag) Felajánlások alapján 13 harccsoport 15 napon belül bevethető 30 napos misszióra, 120 napra meghosszabbíthatóan egy vagy több nemzet is alkothatja Európán kívüli területeken is bevethető

32 Lisszaboni Szerződés Előrelépés
Pillérrendszer megszűnik, de a CFSP külön hatáskör lesz!!! Kormányköziség és elkülönült döntéshozatali rendszer megmarad Különleges átvezető záradék – nincs politikai realitása Külügyi- és Biztonságpolitikai Főképviselő „létrehozása” Európai Külügyi Szolgálat élén EB-ben alelnök, Külügyek Tanácsában elnök – átfogja az intézményrendszer egészét

33 Lisszaboni Szerződés Jogszabályi reformok
Általános iránymutatások – EiT Határozatok – Tanács Petersbergi feladatok kibővítése Közös leszerelési műveletek Katonai tanácsadás és segítségnyújtás Humanitárius és mentési feladatok Konfliktus-megelőzés és békefenntartás Harcoló erők válságkezelésben kifejtett feladatai Konfliktusok lezárását követő stabilizálási feladatok

34 Lisszaboni Szerződés Kollektív védelmi klauzula: külső agresszió esetén az EU többi tagállama köteles minden rendelkezésre álló segítséget és támogatást megadni a megtámadottnak Tiszteletben tartják az államok NATO kötelezettségeit Brüsszeli Szerződés hivatalosan is hatályát veszti Szolidaritási klauzula: ha egy tagállamot terrortámadás vagy természeti csapás ér, akkor a többi tagállam együttesen fellépve segít Európai Védelmi Ügynökség szerződési szintre kerül Döntéshozatal még mindig nehézkes: világpolitikai törpe az EU továbbra is

35 CFSP jelenlegi működése - összefoglalás
Önálló hatásköri kategória Tagállamok kölcsönösen lojálisak- tartózkodnak az EU érdekeivel ellentétes illetve az EU fellépését rontó cselekedetektől Jogszabályt a tagállamok és a főképviselő kezdeményezhet EiT határozza meg a stratégiai keretet (általános iránymutatások) Tanács működteti határozatok útján Tanácsi döntések egyhangúan, konstruktív tartózkodással Illetékes tanácsi formáció a Külügyek Tanácsa Döntéselőkészítés a COREPER helyett/mellett a Politikai és Biztonsági Tanácsban

36 CFSP jelenlegi működése - összefoglalás
Tagállamok és a főképviselő hatják végre EP-vel a főképviselő konzultál és beszámol neki Tagállamok összehangolják cselekvésüket a nemzetközi szervezetekben Pl. ENSZ BT Közös költségvetésből részesülnek az igazgatási költségek Működési kiadásokat GNI alapon a tagállamok állják EU-nak joga van harmadik országokkal szemben illetve nem állami entitásokkal szemben szankciókat alkalmazni

37 ESDP a gyakorlatban – példák
2003. január: EUPM (EU rendőri misszió Bosznia-Hercegovinában – ENSZ-től veszi át) – első művelet 2003. március 31.: Concordia (katonai művelet Macedóniában – NATO-tól veszi át) – első katonai művelet 2003. december 15.: Proxima – Concordiából változott át rendőri misszióvá 2003. május 30. – szeptember 1. Artemis (humanitárius mentési művelet a Kongói Demokratikus Köztársaságban) 2004: Eupol-Kinshasa rendőri misszió KDK-ban 2004: Eujust/Themis ún. jogállamiság-misszió Grúziában – első jogállamiság misszió

38 ESDP a gyakorlatban – példák
2004. december 2.: Althea (EUFOR átvette a NATO vezette SFOR-tól a katonai békefenntartó erők vezetését Bosznia-Hercegovinában – EU-NATO megállapodás után, NATO eszközök és képességek felhasználásával) – legnagyobb kaliberű 2005. szeptember december: AMM – Indonézia Aceh tartomány – békemegállapodás ellenőrzése 2007. EU Bam Rafah – Gáza és Izrael közötti rafahi határátkelő őrzés-támogatása 2007. EUPOL Afganistan – afganisztáni rendőri misszió EULEX Kosovo – eddigi legnagyobb uniós polgári válságkezelési akció 2008. EUNAVFOR Somalia – szomáliai tengeri katonai misszió

39 Köszönöm a megtisztelő figyelmet!

40 CFSP döntései intézménye: a Politikai Bizottság (tagállamok Külügyminisztériumainak politikai igazgatói) általános irányelveket az Európai Tanács határozza meg, a döntéseket konszenzussal hozza aktuális döntéseket az Általános Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsa (külügyminiszterek) hozza meg Az ő döntéseit a Politikai Bizottság készíti elő

41 CFSP döntései a döntés-előkészítés és egyeztetés az Európai Bizottság feladata az Európai Parlament szerepe tanácsadói mindennapi tevékenysége a COREU-n folyik Szinte működésképtelen rendszer

42 CFSP eszközei közös álláspont (EU elnökség nyilatkozat formájában hozza nyilvánosságra) közös akció (az Európai Tanács által elfogadott akció kötelező a tagállamokra állásfoglalásai és magatartása tekintetében) pl.: embargók közös stratégia = közös tervezés Gyakorlatban nem nagyon működik, nincs sikeres eleme a 2000-es évekig (kivétel: Jugoszlávia elleni embargó)


Letölteni ppt "Közös kül- és biztonságpolitika (cfsp)"

Hasonló előadás


Google Hirdetések