Műszaki szerkesztés a könyv megtervezése és elkészítése, ill. ennek irányítása végleges szöveg elkészülésétől kezdve a nyomdába küldésig a kézirat tipografizálása.

Az előadások a következő témára: "Műszaki szerkesztés a könyv megtervezése és elkészítése, ill. ennek irányítása végleges szöveg elkészülésétől kezdve a nyomdába küldésig a kézirat tipografizálása."— Előadás másolata:

1 Műszaki szerkesztés a könyv megtervezése és elkészítése, ill. ennek irányítása végleges szöveg elkészülésétől kezdve a nyomdába küldésig a kézirat tipografizálása vagy annak ellenőrzése kapcsolattartás a tipográfussal, tördelővel (ha lehet, szerzővel megbeszélni) felel a könyv formájáért tördelés, tipográfia, betűfajta, könyvméret, illuszrációk, borító, kötés

2 Könyv mérete és terjedelme
méret és terjedelem összefügg oldalszám = betűméret, sorköz, margó függvénye 1 szerzői ív = 40 000 n (= betűhely vagy leütés) régen „kiadói ív”, szemben a „szerzői ív”-vel nyomdai ív: 16 nyomtatott oldal egy ív = A4-es négyszerese (2 X 8 = 16 lap kerül rá) Probléma, ha az oldalszám néhány oldallal haladja meg a 16 többszörösét szabvány méret: A5 B5: tankönyv; 1,43-szorosa az A5-nek A4 v. A5 méret nem ugyanaz, mint maga a lap, ennél kisebb, vágott

3 Nyomdai ív

4 TÖRDELÉS, TIPOGRÁFIA

5 Mi a tipográfia? a szöveges közlés megformálásával, kép és szöveg együttes elrendezésével foglalkozik ipari formatervezés, síkművészet, vizuális kommunikáció számítógép: mindenki tipográfus hagyományos tipográfia: szabályokat konvenció rögzítette (tanulók számára nélkülözhetetlen – nem mindig alkalmazható)

6 Alapelem: a betű A tipográfia alapelemeinek szabványosítását az ólomszedés technológiája kényszerítette ki: ma már nincsen ilyen megkötés, tetszés szerint növelhető, csökkenthető, torzítható a betű. Talpas és talp nélküli betű TALPAS TALP NÉLKÜLI

7

8 Egy kiadványon belül azonos betűtípust használjunk

9 Sűrítés és ritkítás csínján kell vele bánni

10 egalizálás a térközt optikailag különbözőképpen kitöltő szomszédos betűk közötti távolság kiegyenlítése

11 Szedéstükör a nyomtatott kiadványok margók által határolt területe, vagyis a szedési felület, ahol a szedett szöveg, illusztráció elhelyezkedik.

12 Élőfej/fejléc szedéstükrön belül
Oldalszámok (pagina) szedéstükrön kívül

13 ÉLŐFEJ = a kiadvány szövegoldalainak felső szegélyén szalagszerűen elhelyezkedő szövegsor (tartalmazhatja szerző nevét, mű vagy fejezet címét, az azon az oldalon tárgyalt téma címét, esetleg az oldalszámot)

14 Bal oldalon szerző neve

15 Jobb oldalon könyvcím

16 Bal oldalon részcím

17 Jobb oldalon fejezetcím

18 Egy-egy sorba 50-60 karakternél (60-70 betűhelynél) több ne kerüljön: nehéz olvasni;
B5-ös és ennél nagyobb formátumú könyveknél: alkalmazzunk hasábokat. Egy-egy oldal ne tartalmazzon sornál többet A tömbszedést (=sorkizárt, vagyis a sorok bal és jobb oldalon is le vannak zárva) csak indokolt esetben hagyjuk el (pl. versek).

19 Miért nem jó?

20 Egyenletes folthatás! egyenletes szóközök (folyosók, csatornák ne zavarják az olvasást) megnövelt szóköz ne legyen az alapszóköz kétszeresénél nagyobb; betűtorzítás csak határok között

21 folyosó

22 bekezdések A tömbszedést (=sorkizárt, vagyis a sorok bal és jobb oldalon is le vannak zárva) csak indokolt esetben hagyjuk el (pl. versek). Bekezdések: behúzással kezdődnek (behúzások mértéke egy könyvön belül azonos) Bekezdések között eltartás (a normál sorköz megnövelése) csak indokolt esetben legyen! Címsor után lehetőleg tompán (=behúzás nélkül) kezdjük a bekezdést (tompa bekezdések zárósora ne legyen teli sor, mert olvasó nem érzékeli a bekezdés végét).

23 hibás behúzás A kimenetsor (= bekezdés utolsó sora) nem lehet rövidebb, mint a behúzás

24 Túl rövid kimenetsor

25 Túl rövid kimenetsor?

26 Hibás első bekezdés

27

28 Elválasztás Háromnál több egymás alatti sorban ne legyen elválasztás
amennyire lehet, törekedjünk az egy oldalon levő elválasztások csökkentésére; kerüljük az egybetűs mondatkezdő szavak valamint két gondolatjel közé zárt mondatrész első gondolatjelének sor végére helyezését; páratlan oldal utolsó sorában lehetőleg kerüljük az elválasztást. MINDEZEKNÉL ERŐSEBB SZABÁLY AZ EGYENLETES FOLTHATÁS!

29 Elválasztás Ne válasszuk egymástól két sorba a számokat és mértékegységeket, egybetartozó fogalmakat (5. kerület). Kerüljük a félreértésre okot adó elválasztásokat szar- vashiba) egybetűs szótagot ne hagyjunk a sor végén (i-tal). Elválasztás lehetőleg ne zavarja a szavak értelmét.

30

31 Túl sok elválasztójel

32 Sor vége

33 Fattyúsor új oldal ne kezdődjék kimenetsorral = egy bekezdés utolsó sorával) = árvasor szövegoldal ne végződjék új bekezdés első sorával! = özvegysor

34 Árvasor

35

36 Csúnya özvegysor

37

38 Címek Címek, alcímek: egy könyvön belül azonos beosztás, következetesség többsoros címek: értelemszerű tagolás, sorok arányos elosztása. Lehetőleg ne válasszuk el! A cím az alatta elhelyezkedő bekezdéshez tartozik!

39

40