Regionális beruházások: a megreformált, 2014–2020-as uniós kohéziós politika Előadó: 1.

Az előadások a következő témára: "Regionális beruházások: a megreformált, 2014–2020-as uniós kohéziós politika Előadó: 1."— Előadás másolata:

1 Regionális beruházások: a megreformált, 2014–2020-as uniós kohéziós politika
Előadó: 1

2 Az Unió kohéziós politikájával kapcsolatos alapvető tudnivalók
2

3 Az Európai Unió sokrétű...
Egy főre jutó GDP A térkép a 2007–2013-as időszakot ábrázolja. Mayotte 2014 végéig nem NUTS 2. szintű régió, ezért nincs feltüntetve a térképen. A tagállamok között és tagállami szinten is egyaránt jelentős egyenlőtlenségek tapasztalhatók. A gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek a évi bővítést követően jelentős mértékben nőttek – regionális szinten még nagyobb egyenlőtlenségek tapasztalhatók Óriási különbségek vannak a leggazdagabb régió, így például London, és a legszegényebb régió, például Románia között Az egy főre jutó GDP a Skandináv országokban, Hollandiában, Németországban és Olaszország egyes részein a legnagyobb Az egy főre jutó GDP mértéke Közép- és Kelet-Európa országaiban a legkisebb 3

4 Az Európai Unió sokrétű...
Munkanélküliség A térkép a 2007–2013-as időszakot ábrázolja. Mayotte 2014 végéig nem NUTS 2. szintű régió, ezért nincs feltüntetve a térképen. A foglalkoztatási ráta a tagállamok között és a tagállamokon belül is jelentős mértékű szórást mutat Hollandián belül kismértékű az eltérés – többé-kevésbé ugyanaz a százalékos arány a régiók között A munkanélküliségi ráta a válság által érintett tagállamokban, Spanyolországban, Portugáliában, Görögországban, Írországban, Dél-Olaszországban és a Baltikumban a legnagyobb Alacsony a munkanélküliség Ausztriában és Németországban 4

5 Az Európai Unió sokrétű...
Felső-oktatás A térkép a 2007–2013-as időszakot ábrázolja. Mayotte 2014 végéig nem NUTS 2. szintű régió, ezért nincs feltüntetve a térképen. A felsőfokú oktatásban résztvevők száma az Egyesült Királyságban, Írországban és Finnországban a legmagasabb; Portugáliában, illetve Dél-Olaszországban a legalacsonyabb A régiók közötti jelentős különbségek az Unió két alapvető növekedési politikáját veszélyeztetik: a belső piac és a monetáris unió politikáját. 5

6 Miért az Unió kohéziós politikája jelenthet megoldást?
Legfelső szint Legalsó szint Arány Az egy főre jutó GDP (%-os arány az EU-28-ban) Luxemburg 266% Bulgária 47% 5,7* Foglalkoztatási ráta (%, a 20–64 éves korosztályban) Svédország 79,8% Görögország 53,2% 1,5 Az egy főre jutó GDP: 2011-es adatok Foglalkoztatási ráta: 2013-es adatok: a legmagasabb foglalkoztatási ráta mintegy 50%-kal magasabb a legalacsonyabbnál. A kohéziós politika célja, hogy kiegyensúlyozott gazdasági, társadalmi és területi fejlődés megteremtésével csökkentse az Unió egyes régiói közötti különbségeket. * Az Egyesült Államokban ez az arány mindössze 2,5, Japánban pedig 2 6

7 A kohéziós politika alapjai a Római Szerződésben keresendők
A Római Szerződés (1957) preambuluma: szükség van arra, hogy az aláíró felek „erősítsék gazdaságaik egységét és biztosítsák harmonikus fejlődésüket a különböző régiók között meglévő különbségek és a hátrányos helyzetű régiók elmaradottságának csökkentésével”. A Lisszaboni Szerződés 174. cikke (2010): „Átfogó harmonikus fejlődésének előmozdítása érdekében az Unió úgy alakítja és folytatja tevékenységét, hogy az a gazdasági, társadalmi és területi kohézió erősítését eredményezze. Az Unió különösen a különböző régiók fejlettségi szintje közötti egyenlőtlenségek és a legkedvezőtlenebb helyzetű régiók lemaradásának csökkentésére törekszik”. 7

8 Mi az a régió? Az Eurostat kidolgozta a statisztikai célú területi egységek nómenklatúráját (NUTS). A kohéziós politika a NUTS 2. szintű régióira koncentrálódik, amelyek lakossága 800 ezer és 3 millió között van. Jelenleg 274 NUTS 2. szintű régió található az EU-ban.

9 Az EU teljes 2014-2020-as költségvetése megvalósítását szolgálja
Az EU 2014–2020 közötti kohéziós politikája: az Unió költségvetésének 1/3-a A 2014 és 2020 közötti időszakra elfogadott reformok célja a rendelkezésre álló EU-források maximalizálása. 1 082 Mrd euró Az EU teljes as költségvetése Egyéb EU-politikák (mezőgazdaság, kutatás, külső stb.) 730,2 Mrd euró 67,5% 32,5% 351,8 Mrd euró A kohéziós politika finanszírozása Növekedés Intelligens Fenntartható Inkluzív A kohéziós politika az Európa 2020 céljainak megvalósítását szolgálja

10 A kohéziós politika végrehajtja az Európa 2020 stratégiát
2010 márciusában indult: A lisszaboni stratégia (2000–2005) nyomon követéseként. Az Európai Bizottság „intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének stratégiája” a következő tíz évre. Intelligens stratégia: innováció; oktatás; digitális társadalom. Fenntarthatósági stratégia: éghajlat, energia és mobilitás. Inkluzív stratégia: foglalkoztatás és készségek; a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem. 8 nagyszabású uniós cél 2020-ig: Foglalkoztatás: a 20 és 64 év közöttiek 75%-ának foglalkoztatása Kutatás-fejlesztés: Innováció: Az EU (köz- és magánfinanszírozásból származó) GDP-je 3%-ának beruházása kutatás-fejlesztésbe/innovációba Éghajlatváltozás/energia: az ÜHG-kibocsátás 20%-os csökkentése 1990-hez képest, az energiafelhasználás 20%-a megújuló energiaforrásból származzon; 20%-os energiahatékonyság-növelés Oktatás: Az iskolai lemorzsolódók arányának 10% alá csökkentése; a 30–34-es korosztály legalább 40%-a fejezze be felsőoktatási tanulmányait Szegénység/társadalmi kirekesztés: legalább 20 millióval kevesebb ember legye kitéve a szegénység vagy társadalmi kirekesztés kockázatának 10

11 A növekedés és munkahelyteremtés 3 finanszírozási forrása (alapok)
3 ALAPON KERESZTÜL VALÓSUL MEG EURÓPAI REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ALAP EURÓPAI SZOCIÁLIS KOHÉZIÓS A KOHÉZIÓS POLITIKA FINANSZÍROZÁSA 351,8 milliárd EUR KOHÉZIÓS POLITIKAI FINANSZÍROZÁS VÁRHATÓ NEMZETI KÖZ- ÉS MAGÁN- HOZZÁJÁRULÁSOK A KOHÉZIÓS POLITIKA VALÓSZÍNŰ HATÁSA 500 milliárd EUR +

12 Az összes EU-régiót érintő beruházások
ALKALMAZKODIK Minden EU-régiónak előnyös A BERUHÁZÁS SZINTJE A FEJLETTSÉG SZINTJÉHEZ 182 Mrd euró a kevésbé fejlett régióknak GDP < az EU-27 átlagának 75%-a az EU népesség 27%-a. az átmeneti régióknak GDP az EU-27 átlagának 75-90%-a az EU népesség 12%-a. 35 Mrd euró a fejlettebb régióknak GDP > az EU-27 átlagának 90%-a az EU népesség 61%-a. 54 Mrd euró 50,5 % 9,9 % Egy főre jutó GDP 15,1 % 12

13 Kohéziós politikai finanszírozás, 2014–2020 (351,8 milliárd EUR)
182,2 Mrd euró 35,4Mrd euró 54,3 Mrd euró 10,2 Mrd euró 0,4 Mrd euró 3,2 Mrd euró 63,3 Mrd euró 1,6 Mrd euró 1,2 Mrd euró Kevésbé fejlett régiók Átmeneti régiók Fejlettebb régiók Európai Területi Együttműködés Innovatív városfejlesztési tevékenységek Fiatalok foglalkoztatási kezdeményezése (feltöltés) Kohéziós Alap A legkülső és a ritkán lakott régióknak biztosított külön keret Technikai segítség 13

14 Költségvetési keret tagállamonként (2014–2020)
AT 12,35 BE 22,84 BG 75,88 CY 7,36 CZ 219,83 DE 192,35 DK 5,53 EE 35,90 EL 155,22 ES 285,59 FI 14,66 FR 158,53 HR 86,09 HU 219,06 IE 11,89 IT 328,23 LT 68,23 LU 0,60 LV 45,12 MT 7,25 NL 14,04 PL 775,67 PT 214,65 RO 229,94 SE 21,06 SI 30,75 SK 139,92 UK 118,40

15 A módszer: Programozás, partnerség és megosztott irányítás
Közös stratégiai keret Partnerségi megállapo-dások Operatív programozás A programok irányítása/ Projektek kiválasztása Monitoring/ Éves jelentés A közös stratégiai keret az európai strukturális és beruházási alapok prioritásaiként valósítja meg az Európa 2020 prioritásait Megosztott irányítás: A fő szempont a feladatköröknek a Bizottság és a tagállamok közötti, és adott esetben az állam és régiók közötti megosztása ig minden programot a Bizottság irányított. Partnerségi megállapodások: Nemzeti szintű, átfogó stratégia A tagállam által javasolt, a Bizottság által jóváhagyott célok Mind az öt európai strukturális és beruházási alapra kiterjed A közös stratégiai kerettel összhangban előírja az alapok tervezett felhasználását egységes az Európa 2020 stratégiával és a releváns országspecifikus ajánlásokkal összehangolt az integrált megközelítés érdekébenFőbb elemek: stratégiai lehetőségek = különböző tematikus célkitűzések, támogatáselosztás, fő eredmények programok listája az alapok és más politikák közötti koordináció az igazgatási kapacitás és az adminisztratív terhek csökkentése iránti kötelezettségek Operatív programok: Koherens támogatási stratégiát ír elő a tagállamok területén/ágazatok terén Főbb elemek: Tematikus célkitűzések, beruházási prioritások, egyedi célkitűzések, támogatáselosztás és indokolások kiválasztása – támogatási logika Finanszírozási terv és a főbb projektek listája Integrált megközelítéssel történő területi fejlesztés; egyedi igények és demográfiai kihívások Előzetes feltételrendszer Eredményességi keret Kifejezetten eredményorientált, rövid programok. Fő platform az előzetes feltételrendszerhez. A programok irányítása/projektek kiválasztása: A tagállamok és/vagy régiók által kiválasztott projektek „megosztott irányítása”. A nagyobb projektekről a Bizottság dönt (az 50 millió EUR-s összköltségvetés és a közlekedési projektek esetében 75 milliós összköltségvetés felett) Monitoring/éves jelentés: a tavaszi Európai Tanács hajtja végre a Bizottság és a tagállamok éves jelentése alapján 15

16 A kohéziós politikát végrehajtó 3 hatóság
Irányító hatóság: feladata az operatív program végrehajtása, valamint felügyeleti céllal monitoringbizottság létrehozása. Tanúsító szerv: feladata a költségnyilatkozatok, valamint a kifizetési kérelmek ellenőrzése, mielőtt azok a Bizottság elé kerülnek. Ellenőrzési szervezet: az irányító és monitoring-rendszer hatékony működésének felügyeletét szolgáló szervezet létrehozása az egyes operatív programokhoz. Nemzeti, regionális és helyi hatóságok.

17 A megreformált uniós kohéziós politika
VIDEÓ

18 Az öt európai strukturális és beruházási alap együttműködése
PARTNERSÉGI MEGÁLLAPODÁS Az európai strukturális és beruházási alapok közös szabályai Egyszerűsített költségelszámolási lehetőségek. E-kormányzás. Támogathatósági szabályok. Pénzügyi eszközök. CLLD – közösségvezérelt helyi fejlesztés. Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap Kohéziós Alap Európai Szociális Alap Európai Regionális Fejlesztési Alap Európai Tengerügyi és Halászati Alap

19 11 tematikus célkitűzés Kutatás-fejlesztés Az éghajlatváltozás elleni küzdelem Információs és kommunikációs technológiák A kkv-k versenyképessége Alacsony szén-dioxid- kibocsátású gazdaság Környezetvédelem és erőforrás-hatékonyság Fenntartható közlekedés Jobb köz- igazgatás Hatékonyabb oktatás és képzés Társadalmi befogadás Foglalkoztatás és mobilitás 1 5 8 2 6 9 3 7 10 4 11 Az ERFA alap segítségével megvalósuló beruházás mind a 11 célkitűzést támogatni fogja, de a fő prioritás az 1–4. célkitűzés lesz. Az ESZA legfőképp a 8–11. célkitűzésnek nyújt majd finanszírozást, de támogatni fogja az 1–4., illetve a 6. célkitűzést is. A Kohéziós Alap a 4–7. és a 11. célkitűzést fogja támogatni. Az Európa 2020 stratégia célkitűzései: intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés 11 tematikus célkitűzésben megvalósítva, mind az öt európai strukturális és beruházási alap bevonásával – a közös rendelkezésekről szóló rendeletben meghatározva A tematikus célkitűzések beruházási prioritások formájában további részletes célkitűzéseket tartalmaznak – az alapokról szóló jogszabályokban meghatározva Az egyes programok által meghatározott megfelelő konkrét célkitűzések 19

20 4 tematikus prioritásra irányuló beruházások (ERFA)
15% 20% 12% 50% 60% 80% Elmaradottabb régiók Átmeneti régiók Fejlettebb régiók Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság (energiahatékonyság és megújuló energiaforrások) esetében külön kötelezettségek vonatkoznak az ERFA- forrásokra (elmaradottabb régiók: 12%, átmeneti régiók: 15%, fejlettebb régiók: 20%). A kkv-k támogatása: a pénzügyi eszközök nagyobb mértékű felhasználása Kutatás-fejlesztés. Információs és kommunikációs technológia (ikt). Kis- és középvállalkozások (kkv-k) – a pénzügyi eszközök nagyobb mértékű felhasználása. Alacsony CO2-kibocsátású gazdaságra való átállás (energiahatékonyság és megújuló energiaforrások). 1 2 3 4 20

21 Nagyobb összpontosítás az eredményekre
Mutatók Jelentés Monitorozás Értékelés Célok VILÁGOS ÁTLÁTHATÓ MÉRHETŐ Magyarázat a dián található teljesítési tartalékhoz: Programokkal összefüggő az összes operatív program 6%-a be van fagyasztva 2018 végéig. Az éves végrehajtási jelentés június végéig történő benyújtását követően vagy az éves eredményjelentésben az Európai Bizottság eldönti, hogy mely prioritások érték el a mérföldköveket, a régiók és alapok szerinti lebontásban (2019. augusztus vége) – a programok áttekintése. Ha az operatív program prioritási tengelyei megfelelnek a mérföldköveknek, és ezért az időszak végére megvalósulnak a célkitűzések, a 6% befagyasztását feloldják. Ha a prioritási tengely nem a megfelelő célok irányában halad, a 6%-ot igény szerint egy másik jól működő operatív program prioritási tengelyének rendelkezésére bocsátják. A szükséges újraprogramozást ezt követően végzik el. Teljesítési tartalék 6%-os finanszírozás szétosztása 2019-ben azon programok és prioritások között, amelyek teljesítették a mérföldkövek 85%-át. 21

22 A partnerek nagyobb szerephez jutnak a tervezésben és a megvalósításban
Európai partnerségi magatartási kódex Az összes európai strukturális és beruházási alapból finanszírozott projektek tervezési, végrehajtási, monitoring- és értékelési szakaszai során a konzultáció, a részvétel és a partnerekkel folytatott párbeszéd fokozása céljából meghatározott közös normák. Partnerek: hatóságok, szakszervezetek, munkáltatók, nem kormányzati szervezetek és a társadalmi befogadás, a nemek közötti egyenlőség és a megkülönböztetésmentesség ösztönzéséért felelős szervek. Hogyan működik majd? A partnerek a programok monitoringbizottságainak teljes jogú tagjai lehetnek A hatékony konzultáció lefolytatása érdekében előfeltétel a partnerek tájékoztatása A partnerek kapacitásának megerősítését ösztönző támogatás A bevált módszerek cseréjét szolgáló platformok létrehozása 22

23 A hatékony uniós beruházáshoz teljesülniük kell az előfeltételeknek
Tematikus előzetes feltételrendszer A kohéziós politika tematikus célkitűzéseihez és beruházási prioritásaihoz kapcsolódik, és a következő egyedi tematikus területek beruházásaihoz kapcsolódóan alkalmazzák: stratégiai, szabályozási és intézményi előfeltételek, igazgatási kapacitás. Általános előzetes feltételrendszer A program végrehajtásának horizontális szempontjaihoz kapcsolódik, és az összes európai strukturális és beruházási alap esetében alkalmazandó: megkülönböztetés elleni politika, nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos politika. Tematikus előfeltételek: Stratégiai: A régióknak stratégiákat kell meghatározniuk az intelligens szakosodási stratégiákhoz (innováció), a kutatási infrastrukturális beruházásokhoz, az ikt növekedéséhez és a szélessávú szolgáltatások fejlesztéséhez, az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó kockázatmegelőzéshez, valamint a közlekedési és energiainfrastruktúrához. Szabályozási: A tagállamoknak átültetett irányelvekkel kell rendelkezniük az épületek energiahatékonysága, a kapcsolt energiatermelés, a megújuló energiák, a vízi beruházások, valamint a hulladékkezelésre irányuló beruházások terén Intézményi/igazgatási: azaz a régióknak a vállalkozói kedvet ösztönző intézkedéseket kell bevezetniük a vállalkozások alapításához, valamint az engedélyek megszerzéséhez szükséges idő és költségek csökkentése az európai kisvállalkozói intézkedéscsomag ellenőrzését szolgáló rendszer Általános előfeltételek: A megkülönböztetés elleni, nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos, a fogyatékossággal élők hátrányos megkülönböztetése elleni politikák Európai közbeszerzési és állami finanszírozási jogszabályok, valamint a környezetre gyakorolt hatásra és a stratégiai környezeti hatásvizsgálatra vonatkozó jog alkalmazása Eredménymutatókon alapuló statisztikai értékelési alap fenntartása. Megjegyzés: Az európai területi együttműködés esetében nem alkalmazandók. 23

24 Példák az uniós finanszírozás előfeltételeire
Nemzeti közlekedési stratégia A környezetvédelmi jognak való megfelelés Közbeszerzési rendszer Vállalkozásbarát reformok „Intelligens szakosodási” stratégiák BERUHÁZÁS Nem minden feltétel alkalmazandó az összes program esetében Mi a finanszírozási előfeltételek szerepe? A beruházás hatékonyságának javításaAnnak biztosítása, hogy az uniós támogatás hatékony felhasználásához rendelkezésre álljanak a szükséges keretfeltételek Ezek a feltételek a következők: megfelelő szabályozási keret; hatékony szakpolitikai keretek (stratégiák); és hatékony igazgatási/intézményi kapacitás.

25 Az Európai Szociális Alap fokozott szerepe
Először fordul elő, hogy a kohéziós politika tekintetében 23,1%-os ESZA-forrást állapítanak meg a 2014–2020 időszakra nézve Ehhez az alábbiak járulnak hozzá: Nemzeti ESZA-hozzájárulási arányok a 2007–2013-as időszakban. A tagállamok foglalkoztatási szintje. A hozzájárulás aktuális, a partnerségi megállapodásokban az igények és a teljesítendő feladatok alapján megállapított mértéke. A teljes ESZA-összeg az EU-28-ak esetében: 80,3 milliárd EUR. (az aktuális árakon).

26 Az ESZA tematikus koncentrációja
Az ESZA-források 20%-át minden tagállamban a társadalmi befogadás előmozdítására, és a szegénység, valamint a megkülönböztetés minden formája elleni küzdelemre fordítják. A 4 tematikus célkitűzésben legfeljebb 5 beruházási terület finanszírozására kell koncentrálni: foglalkoztatás/mobilitás, oktatás/ képzés, társadalmi befogadás és hatékonyabb közigazgatás. Ha a hallgatóság többet szeretne tudni: A fejlettebb régiókban az ESZA-ból származó források 80%-át (19 prioritásból) legfeljebb 5 beruházási prioritásra lehet fordítani a foglalkoztatás/mobilitás, oktatás/képzés, társadalmi befogadás és az intézményi kapacitás esetében. Az átmeneti régiókban az ESZA-ból származó források 70%-át (19 prioritásból) legfeljebb 5 beruházási prioritásra lehet fordítani a foglalkoztatás/mobilitás, oktatás/képzés, társadalmi befogadás és az intézményi kapacitás esetében. Az elmaradottabb régiókban az ESZA-ból származó források 60%-át (19 prioritásból) legfeljebb 5 beruházási prioritásra lehet fordítani a foglalkoztatás/mobilitás, oktatás/képzés, társadalmi befogadás és az intézményi kapacitás esetében. „A fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás támogatása” tematikus célkitűzés beruházási prioritásainak szemléltetése - az álláskeresők és az inaktív személyek – többek között a tartós munkanélküliek és a munkaerőpiactól távol esők – foglalkoztatáshoz való hozzáférése, többek között a helyi foglalkoztatási kezdeményezések és a munkavállalói mobilitás ösztönzése révén is; - a fiatalok, különösen a nem foglalkoztatottak, oktatásban és képzésben nem részesülők, közöttük a társadalmi kirekesztés kockázatának kitett és a marginalizálódott közösségekből jövő fiatalok fenntartható munkaerő-piaci integrációja, többek között az ifjúsági garancia végrehajtása révén; - önfoglalkoztatás, vállalkozói készség és vállalkozások, közöttük innovatív mikro-, kis- és középvállalkozások létrehozása; a munkaerő-piaci intézmények, például az állami és magán foglalkoztatási szolgáltatások modernizálása, és a munkaerő-piaci igényekhez való igazodás javítása, többek között a munkavállalók transznacionális mobilitását ösztönző intézkedések, valamint a mobilitási programok és az intézmények és az érdekeltek közötti együttműködés javítása révén; „A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem” tematikus célkitűzés beruházási prioritásainak szemléltetése - a marginalizálódott közösségek – például a romák – társadalmi-gazdasági integrációja; - a foglalkoztatáshoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében a társadalmi vállalkozói szellem, a társadalmi vállalkozásokba történő szakmai integráció és a szociális és szolidáris gazdaság előmozdítása; közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiák; „Az oktatásba, és a képzésbe, többek között a szakképzésbe történő beruházás a készségek fejlesztése és az egész életen át tartó tanulás érdekében” tematikus célkitűzés beruházási prioritásainak szemléltetése: - a korai iskolaelhagyók számának csökkentése és a korai iskolaelhagyás megelőzése, valamint a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférés előmozdítása a koragyermekkori nevelésben, az alap- és középfokú oktatásban, ideértve az oktatásba való visszatérést ösztönző formális, informális és nem formális tanulási formákat is; Az egész életen át tartó tanulás lehetőségeihez való egyenlő hozzáférés javítása „A hatóságok és az érdekelt felek intézményi kapacitásának javítása és hatékony közigazgatáshoz történő hozzájárulás” tematikus célkitűzés beruházási prioritásainak szemléltetése: - azon közigazgatási szervek és közszolgálatok intézményi kapacitásának és hatékonyságának növelésébe történő beruházások nemzeti, regionális és helyi szinten, amelyek célja a reformok, a jobb szabályozás és a jó kormányzás megvalósítása (a Kohéziós Alapból finanszírozott tagállamok); - az oktatással, az egész életen át tartó tanulással és a képzéssel foglalkozó politikák, valamint a foglalkoztatási és szociálpolitika kidolgozásában érintett valamennyi érdekelt kapacitásának kiépítése többek között a nemzeti, regionális és helyi szintű reformok ösztönzését célzó ágazati és területi paktumok révén. 60% Elmaradottabb régiók 70% Átmeneti régiók 80% Fejlettebb régiók

27 Ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés
A teljes költségvetés: 6,4 milliárd EUR (3,2 mrd EUR meghatározott költségvetés + 3,2 mrd EUR az ESZA alapból). Azokban a régiókban, ahol az ifjúsági munkanélküliség meghaladja a 25%-ot. Célcsoport: 25 év vagy adott esetben 30 év alatti NEET-fiatalok: inaktív vagy munkanélküli (+hosszú ideje); álláskeresőként/munkanélküliként regisztrált vagy nem regisztrált egyaránt; támogatásra jogosult régióban él. Az operatív programok, köztük az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés elfogadása. Miért ez a kezdeményezés? Az európai fiatalok több mint ötöde nem talál munkát magának a munkaerőpiacon. NEET-fiatalok: Foglalkoztatásban, oktatásban vagy képzésben részt nem vevő fiatalok. 7,5 millió európai fiatalt érint Több mint 50%-os különbség figyelhető meg az ifjúsági munkanélküliség terén az egyes tagállamok között: Németországban 7,7%, Görögországban 58,2% a fiatal munkanélküliek aránya. 27

28 Fenntartható városfejlesztés: a 2014–2020-as időszakra vonatkozó prioritás
Az ERFA-ból származó finanszírozás legalább 5%-át integrált fenntartható városfejlesztésre kell fordítani nemzeti szinten A városok által kidolgozott, integrált városfejlesztési stratégiákat integrált területi beruházásként (ITI), több tematikus kategóriára kiterjedő prioritási tengelyként vagy egyedi operatív programként kell végrehajtani. A projekteket a stratégiákkal összhangban kell kiválasztaniuk a városoknak. A városi-vidéki kapcsolatokat figyelembe kell venni. Közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiákat kell használni – a helyi civil szervezetekkel konzultálva. Integrált városfejlesztési stratégia: a gazdasági, környezetvédelmi, éghajlat-változással kapcsolatos, demográfiai és társadalmi kihívásokkal foglalkozó városok. A végrehajtás módja: 28

29 Integrált területi beruházás: Az alapok és a programok kombinációja
Regionális ERFA–OP-ok Nemzeti ERFA–OP-ok ESZA–OP-ok KÖZREMŰKÖDŐ SZERVEZET + kiegészítő finanszírozás az EMVA-ból és/vagy az ETHA-ból Az integrált területi beruházás különféle operatív programok vagy alapok révén finanszírozható. A finanszírozás irányítását közreműködő szervezet (város is lehet) látja el. (városi) terület I T I 29

30 A városfejlesztés egyéb eszközei
A fenntartható városfejlesztést szolgáló innovatív intézkedések (2015-től) 0,37 mrd EUR 7 évig az innovatív és kísérleti projektek ösztönzésére. Éves szándéknyilatkozat benyújtása. Legalább 50 000 lakos bevonása. Városfejlesztési hálózat Közvetlen párbeszéd az Európai Bizottság és az integrált városfejlesztést és innovatív intézkedéseket végrehajtó városok között. Az Európai Bizottság által irányított hálózat. Az URBACT-hálózatban részt vevő országok (URBACT III) Az európai területi együttműködés programja, minden város jelentkezhet. URBACT: Városfejlesztési hálózati program, amelyben több tagállam városai működnek együtt. 30

31 Több tagállamra kiterjedő, fokozott együttműködés
3 alkotóelem: Több tagállamot érintő. Transznacionális. Interregionális. A 2014–2020 közötti időszakra szánt költségvetés: 10,2 mrd € A kohéziós politikai költségvetés 2,9%-a.

32 Transznacionális együttműködés
32

33 Több tagállamra kiterjedő együttműködés
Az ERFA által társfinanszírozott, több tagállam közötti program térségei. Az egyes térségeket más-más színnel jelöltük. A vonalkázott területek egyszerre kettőnél több programhoz tartoznak. 33

34 Makroregionális stratégiák
Uniós stratégia a következőkhöz: balti-tengeri régió; a Duna régió; adriai és jón-tengeri régió (az Európai Bizottság által 2014 júniusában javasolt módon). A „makroregionális stratégia” az Európai Tanács által jóváhagyott integrált keretrendszer, amelyet egyebek között támogathatnak az európai strukturális és befektetési alapok; célja egy, a tagállamokhoz és velük azonos régióban található külső országokhoz kapcsolódó körülírható földrajzi régió támogatása az előtte álló kihívások leküzdésében, ezáltal a régió előnyhöz jut a szorosabb együttműködés hatására kialakuló gazdasági, társadalmi és területi kohézióból. 34

35 Az EU kohéziós politikája: A reform főbb elemei
Kapcsolat az EU 2020 stratégiával. Öt európai és strukturális alap összehangolt felhasználása. A növekedés szempontjából kulcsfontosságú ágazatok forrásaira irányul. Egyértelmű célkitűzések meghatározása és az eredmények mérése. Kedvező feltételek megteremtése a beruházásokhoz. Az Európai Szociális Alap fokozott szerepe. A partnerek nagyobb szerephez jutnak a tervezésben, a megvalósításban és az ellenőrzésben. A területi fejlesztés integrált megközelítése. A több tagállamra kiterjedő együttműködés fokozása.

36 A kohéziós politikának köszönhetően...
ez idáig a 2007 és 2013 közötti időszakban: 600 ezer új munkahely jött létre – legalább 1/3-uk kkv-kban. 200 ezer kkv kapott támogatást. 1800 km-nyi vasútvonal épült/lett felújítva. 25 ezer km-nyi közút épült/lett felújítva. Biztosítottak szélessávú hozzáférést 5 millió polgár számára. Biztosítottak ivóvizet 3 millió polgár számára. ESZA: évi 15 millió résztvevő. 940 pénzügyi eszköz 25 tagállamban 8,36 mrd EUR értékű finanszírozást biztosított saját tőkéhez, hitelekhez és garanciákhoz. 36

37 Az EU kohéziós politikája és a szolidaritás
Az Európai Unió Szolidaritási Alapja (EUSZA) 2002-ben a Közép-Európát érintő súlyos árvizek után jött létre. A helyreállításhoz nyújtott pénzügyi támogatás. Célja a jelentős természeti katasztrófák által sújtott területek kármentesítésének támogatása, és az Unió szolidaritásának kifejezése a megsemmisült területeken élőknek. Az EUSZA-ból ez idáig 56, természeti katasztrófával (erdőtüzek, földrengések, viharok, aszály, árvizek) sújtott terület részesült támogatásban. 23 európai ország ez idáig több mint 3,58 milliárd eurónyi segélyt kapott.

38 Projektpéldák 38

39 Köszönjük a figyelmüket!
Regionális és Várospolitikai Főigaz- gatóság együttműködési platformja plus.google.com/+EuropeanCommission Feliratkozás a „REGIOFLASH” címlistára