Közszolgálati jogviszony létesítése

Az előadások a következő témára: "Közszolgálati jogviszony létesítése"— Előadás másolata:

1 Közszolgálati jogviszony létesítése

2 Közszolgálati jogviszony fogalma:
A közszolgálati jogviszony az állam, illetve a helyi önkormányzat, valamint köztisztviselő, ügykezelő között a köz szolgálata és munkavégzés céljából létesített különleges jogviszony, amelyben a munkavégzéssel szükségszerűen együtt járó kötelezettségeken és jogosultságokon túlmenően mindkét felet többletkötelezettségek terhelik és jogosultságok illetik meg.

3 Kivel lehet közszolgálati jogviszonyt létesíteni
büntetlen előéletű, cselekvőképes, legalább középiskolai végzettség, ügykezelői feladatkörre legalább középszintű szakképesítéssel rendelkezik magyar állampolgár

4 + követelmények lehetnek:
Jogszabály vagy a munkáltatói jogkör gyakorlója kiköthet még: +iskolai végzettség + képesítés +gyakorlati idő +egészségi és pszichikai alkalmasság

5 ügykezelői feladatkör feltételei:
a szabad mozgás és tartózkodás joga magyar nyelvismeret

6 Munkakör betöltése meghívásos vagy Pályázatos eljárás Feltétel:
pályázaton részt vett Pályázati feltételeknek megfelelt

7 Hogyan jön létre a közszolgálati jogviszony?
Kinevezéssel és annak elfogadásával

8 Általában határozatlan időre, lehet határozott is.
Ezzel kapcsolatos minden fontos jognyilatkozatot írásba kell foglalni. (pl. kinevezés, annak elfogadása, stb.)

9 Kinek kell igazolnia a közszolgálati jogviszony létesítéséhez szükséges adatokat?
Köztisztviselőnek Legkésőbb a munkába lépés napján.

10 Mit kell tartalmaznia a kinevezési okmánynak?
 A kinevezési okmánynak tartalmaznia kell a köztisztviselő besorolásának alapjául szolgáló besorolási osztályt, besorolási és fizetési fokozatot, illetményét, annak a besorolása szerinti alapilletményéhez viszonyított beállási szintjét, a munkakörét meghatározott feladatkörét munkavégzés helyét, az előmenetelhez előírt kötelezettségeket.

11 Továbbá… közszolgálati jogviszonyt érintő egyéb kérdések
A kinevezési okmányhoz csatolni kell a köztisztviselő munkaköri leírását.

12 Egyéb tájékoztatási kötelezettség
A kinevezéssel egyidejűleg a munkáltatói jogkör gyakorlója a köztisztviselőt tájékoztatja: a) az irányadó munkarendről, b) a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idő kezdő időpontjáról, valamint a soron következő fokozat elérésének várható időpontjáról, c) az egyéb juttatásokról és azok mértékéről, d) az illetmény átutalásának napjáról, e) a munkába lépés napjáról, f) a felmentési idő megállapításának szabályairól, g) a rendes szabadság mértékéről és kiadásának rendjéről.

13 Mennyi a próbaidő minimális és maximális időtartama?
legalább három hónap legfeljebb hat hónap

14 A próbaidőre vonatkozó egyéb rendelkezések
A próbaidő nem hosszabbítható meg. A próbaidő tartamát a pályakezdőnél a gyakornoki időbe be kell számítani. A próbaidő alatt a közszolgálati jogviszonyt bármelyik fél indokolás nélkül azonnali hatállyal megszüntetheti.

15 A köztisztviselőnek kinevezésekor esküt kell tennie.
Szövege: (nem kell tudni) „Én esküszöm, hogy hazámhoz, a Magyar Köztársasághoz és annak népéhez hű leszek. Országunk Alkotmányát, alkotmányos jogszabályait megtartom. A minősített adatot megőrzöm. Hivatali kötelességeimet részrehajlás nélkül, lelkiismeretesen, becsületesen, a jogszabályoknak megfelelően, pontosan, etikusan, az emberi méltóságot feltétlenül tiszteletben tartva, a legjobb tudásom szerint, nemzetem (és önkormányzat) érdekeinek szolgálatával teljesítem. Hivatalomban és azon kívül példamutatóan viselkedem, s minden igyekezetemmel azon leszek, hogy a Magyar Köztársaság fejlődését, szellemi és anyagi javainak gyarapodását előmozdítsam.” „Isten engem úgy segéljen!”

16 Esküre vonatkozó rendelkezések:
Az eskütételt a közigazgatási szerv köteles a köztisztviselői kinevezés előtt megszervezni. Az eskütételre a munkáltatói jogkör gyakorlója és a munkatársak előtt kerülhet sor. Az esküt szóban kell elmondani és írásban megerősíteni.

17 Büntetlen előélet! A közszolgálati jogviszonyt létesíteni szándékozó személy a kinevezést megelőzően hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy büntetlen előéletű.

18 A kinevezés tartalmát módosítani csak a közigazgatási szerv és a köztisztviselő közös megegyezésével lehet.

19 Nem kell a köztisztviselő beleegyezése
a) fizetési fokozatban történő előrelépése, illetményének e törvény szerinti megállapítása esetén. b) a közigazgatási szerven belüli átszervezés esetén, ha az a a közszolgálati jogviszonyt, a munkakört, a feladatkört és az illetményt változatlanul hagyja. És a munkavégzés helye a település területén belül marad.

20 c) A közigazgatási szerv személyében jogutódlás van
c) A közigazgatási szerv személyében jogutódlás van. (minden egyéb változatlan)

21 Hogyan lehet áthelyezni köztisztviselőt?
  közigazgatási szerv a köztisztviselő másik közigazgatási szerv Megállapodás áthelyezés határozott végleges

22 A határozott idő után Az előmeneteli szabályok figyelembevételével visszahelyezés

23 Végleges áthelyezés esetén:
a közszolgálati igazolás, a köztisztviselő illetményének egyéb járandóságainak kiadása szempontjából úgy kell eljárni, mintha a közszolgálati jogviszony megszűnt volna.

24 Átírányítás esete: Nem minősül a kinevezés módosításnak.
Az átirányítás csak akkor rendelhető el, ha a az új munkakör is megfelel a köztisztviselő képzettségének. Az átirányítás a köztisztviselőre nézve aránytalan sérelemmel nem járhat.

25 Átírányítás szabályai
 Az átirányításról, illetőleg várható időtartamáról a köztisztviselőt legalább három munkanappal korábban írásban tájékoztatni kell. Az átirányítás alapján történő munkavégzés időtartama nem haladhatja meg naptári évenként a negyvennégy munkanapot. Egy naptári éven belül a több alkalommal elrendelt átirányítások időtartamát össze kell számítani. Ha az átirányítás időtartama egy munkanapon belül a négy órát meghaladja, azt egy munkanapként kell számításba venni.

26 Egy naptári éven belül az
átirányítás, a kirendelés és a kiküldetés időtartamát össze kell számítani és ezek együttes időtartama a száztíz munkanapot nem haladhatja meg.

27 Részmunkaidő A közigazgatási szerv évente, illetve szükség szerint
köteles megvizsgálni, hogy mely munkakörben van lehetőség a részmunkaidős foglalkoztatásra.