Miért elavult informatikából a NAT, a kerettanterv, az érettségi?

Az előadások a következő témára: "Miért elavult informatikából a NAT, a kerettanterv, az érettségi?"— Előadás másolata:

1 Miért elavult informatikából a NAT, a kerettanterv, az érettségi?
Zsakó László Készült az "Országos koordinációval a pedagógusképzés megújításáért” című TÁMOP B.2-13/ pályázat keretében Készült az "Országos koordinációval a pedagógusképzés megújításáért” című TÁMOP B.2-13/ pályázat keretében

2 Problémák a kerettantervvel
A Nemzeti Alaptanterv jó időarányokat jelöl ki az informatika műveltségi területre, a kerettantervek ezt az óraszámot drasztikusan megváltoztatják. A kerettanterv az informatika műveltségi terület egy részét más tárgyakra bízná, ami sok szempontból kivitelezhetetlen. A kívánatos cél, hogy az összes tantárgy alkalmazza az informatika eszközeit és módszereit, a közoktatásban egyáltalán nem teljesül. Készült az "Országos koordinációval a pedagógusképzés megújításáért” című TÁMOP B.2-13/ pályázat keretében

3 Problémák a NAT-tal Az informatika tartalma és struktúrája korszerűtlen, a nemzetközi tendenciáknak egyre kevésbé felel meg. Az informatika tantárgy a célja szerint (szemben pl. a matematikával) nem a tudomány. A NAT az informatikát a valós világtól elszakítva fogalmazza meg, a munkaerőpiacnak ezért sem felelhet meg. Készült az "Országos koordinációval a pedagógusképzés megújításáért” című TÁMOP B.2-13/ pályázat keretében

4 Problémák az érettségivel
Az informatika tudtunkkal az egyetlen tárgy, amelynek középszintű érettségije nem fedi le a teljes tantárgyi anyagát, méghozzá pont azt a részt nem tartalmazza, amivel utána a felsőoktatás foglalkozik. Egy informatikából érettségiző semmi olyannal nem találkozik, ami az informatikus szakmákban vár rá. Ráadásul az iskolák jelentős része éppen a középszintű érettségire hivatkozva nem is tanítja meg ezt – az egyébként a NAT-ban szereplő – tananyagot. Készült az "Országos koordinációval a pedagógusképzés megújításáért” című TÁMOP B.2-13/ pályázat keretében

5 Problémák a tanárokkal, tanárhiánnyal
Az általános iskola végére nagyon heterogén a diákok informatikai tudása, a középiskolába érkező diákok %-a olyan szintű tudással érkezik, amire még sok éven keresztül építeni lehet. Ez az arány nem függ sem területi elhelyezkedéstől, sem gazdasági fejlettségtől. A többiek – a diákok elmondása szerint – az általános iskolában interneteztek, játszottak, vagy unalmas, haszontalan dolgokat tanultak informatika órán. A középiskolák többsége emiatt szinte elölről kezdi az informatika oktatást. Készült az "Országos koordinációval a pedagógusképzés megújításáért” című TÁMOP B.2-13/ pályázat keretében

6 Problémák a felsőoktatással
A felsőoktatás jelentős problémája, hogy nem tud annyi informatikust kibocsátani, amennyire az IT-szektornak akár csak a jelenlegi létszáma fenntartásához szüksége lenne. Ennek oka részben a jelentkezők száma, részben pedig a motivációjuk. A szűkös közoktatásbeli óraszámokkal és tartalommal kevés diákot lehet informatikus pályákra irányítani, az oda felvételizők egy jelentős része pedig a tanulmányai során jön rá, hogy nem jó szakot választott (mert a közoktatási tananyag félrevezető, kevés köze van ahhoz, amit egy informatikus csinál). Készült az "Országos koordinációval a pedagógusképzés megújításáért” című TÁMOP B.2-13/ pályázat keretében

7 Javaslatok – NAT A Nemzeti Alaptanterv informatikai tartalmát a NAT következő felülvizsgálatakor át kellene alakítani a nemzetközi, módszertanilag megalapozott kutatásoknak, tendenciáknak megfelelően. Az informatika (1.-től 12. osztályig - mint Angliában) három lábon állna minden korosztályban: digitális írástudás számítástudomány információs technológiák Készült az "Országos koordinációval a pedagógusképzés megújításáért” című TÁMOP B.2-13/ pályázat keretében

8 Javaslatok – NAT 1. Digitális írástudás: szöveges, rajzos, táblázatos dokumentumok, adatvizualizáció, prezentáció, multimédia, internetes kommunikáció, információs társadalom ismeretek Számítástudomány: problémamegoldás, algoritmusok, adatszerkezetek, adatmodellek, adatbázis-kezelés, táblázatkezelés, kiszámíthatóság, programozási nyelvek, automaták, a számítógépes világ korlátai és lehetőségei Információs technológiák: robotika, szimuláció, webtechnológia, mobiltechnológia, nagy adatbázisok alkalmazásai, térinformatika ... Készült az "Országos koordinációval a pedagógusképzés megújításáért” című TÁMOP B.2-13/ pályázat keretében

9 Javaslatok – kerettanterv
A kerettantervi óraszámokat a NAT százalékos arányokban leírthoz kellene igazítani, amit 1-6. osztályban heti 1-1, osztályban heti 2-2, osztályban pedig heti 1-1 órát jelentene – megfelelve az európai törekvéseknek. Ehhez jöhet még az emelt óraszámú informatikai képzés, illetve az érettségire felkészítő fakultáció. (Szakmai szempontból meggondolandó az egyszerre emelt óraszámú matematika és informatika képzés.) Az emelt óraszámú képzés tartalmát – a jelenlegi bővített óraszámú alapképzési témákkal szemben – a piaci/felsőoktatási igényekhez kellene igazítani. Készült az "Országos koordinációval a pedagógusképzés megújításáért” című TÁMOP B.2-13/ pályázat keretében

10 Javaslatok – érettségi
Elvileg a közép- és emelt szintű érettségi kétféle célt szolgálhatna. A középszintű azoknak szólhatna, akik kilépnek a munkaerőpiacra és az ottani követelmények szerinti tudást vizsgálná. Az emelt szintű pedig egyértelműen az informatikai felsőoktatás igényeit elégítené ki. A középszintű érettségiben is meg kellene jelenni minden tanított informatikai területnek, a felsőoktatás igényei szerintinek is. Az emelt szintűben pedig ezt még dominánsabbá kellene tenni. Készült az "Országos koordinációval a pedagógusképzés megújításáért” című TÁMOP B.2-13/ pályázat keretében

11 Javaslatok – tehetséggondozás
Az iskolák egy kis részében (legyen szó akár nyírségi vagy borsodi nagyon hátrányos helyzetű falvakról) kiemelkedő informatikai tehetséggondozás folyik. Ezen tehetséges diákok (ha nem vesznek el közben oktatási intézményváltás miatt) lesznek a jövő informatikusai. Éppen ezért az ilyen tehetséggondozó tevékenységet jobban el kellene ismerni a tanárok munkájában, óraterhelésében. Készült az "Országos koordinációval a pedagógusképzés megújításáért” című TÁMOP B.2-13/ pályázat keretében

12 Informatics education: Europe cannot afford to miss the boat
Report of the joint Informatics Europe & ACM Europe Working Group on Informatics Education April 2013 Informatics education: Europe cannot afford to miss the boat Recommendation 1. All students should benefit from education in digital literacy, starting from an early age and mastering the basic concepts by age 12. Digital literacy education should emphasize not only skills but also the principles and practices of using them effectively and ethically. Recommendation 2. All students should benefit from education in informatics as an independent scientific subject, studied both for its intrinsic intellectual and educational value and for its applications to other disciplines. Készült az "Országos koordinációval a pedagógusképzés megújításáért” című TÁMOP B.2-13/ pályázat keretében

13 Miért is kell az informatika?
A – jó – informatika fontosságáról: „The languages that we recommend to acquire are as follows: our language (mother tongue), their language (an elective international foreign language), a language of science (mathematics), a language of art and body, and a language of technology (Computer Science).” Avi Cohen & Bruria Haberman Az informatika sokkal több, mint egy tantárgy! Köszönöm a figyelmet! Készült az "Országos koordinációval a pedagógusképzés megújításáért” című TÁMOP B.2-13/ pályázat keretében