Magyar Milán Felszínalaktan- vulkanizmus

Az előadások a következő témára: "Magyar Milán Felszínalaktan- vulkanizmus"— Előadás másolata:

1 Magyar Milán Felszínalaktan- vulkanizmus

2 Mi a felszínalaktan? A geológia és a geográfia (földrajz) határtudományága, amely a földfelszín formáit, valamint azokat a belső és külső hatásokat, eróziós és üledékképződési folyamatokat tanulmányozza, amelyek a Föld és a többi bolygó felszínét alakítják. Speciális területe az antropogén geomorfológia, amely az ember által létrehozott felszíni formákat (pl. bányászati tájsebek) és az ezek által kiváltott felszíni változásokat vizsgálja. Prognosztizálja a természeti egyensúly felborulásának következményeit, javaslatokat ad a káros hatások kivédésére.

3 Az apátfalvi sziget- és zátonyrendszer geomorfológiai térképe

4 A vulkánok megjelenése Földünkön
Természetes volt, hogy akárcsak a geológia más területein, a vulkánkutatásban, és emígy az Etna esetében is óriási jelentőséggel bírt a lemeztektonika, és ebből adódóan a kontinensvándorlás elméletének as években bekövetkező megszületése, jóllehet ez utóbbira már évszázadokkal korábbi utalásokat is találunk (pl. Francis Bacon 1620-ban már rámutatott az afrikai és dél-amerikai partvonalak hasonlóságára). Ezzel számos, korábban csak feltételezéseken alapuló magyarázat, nyert bizonyítást, tudományos alátámasztást, míg más elképzelések elvethetővé váltak ezáltal.

5 A vulkáni megjelenés 3 nagy csoportja
Szubdukciós övezet Lemezszegélyek mentén lévő vulkánok Forró pont

6 Szubdukciós övezet Két kőzetlemez (egy óceáni és egy szárazföldi) találkozásánál jön létre. Az óceáni lemez a szárazföldi alá bukik. Az alácsúszott óceáni kőzetlemez széle felemésztődik. A kőzetlemez főleg bazaltot tartalmaz és szilíciumot, ami miatt a magmának is magas szilíciumtartalma lesz. A Csendes-óceán körüli vulkánok túlnyomó része a lemezalábukások eredményeképpen keletkezett, és ezeknek aktivitása nagyon heves.

7 Lemezszegélyek mentén lévő vulkánok
A Földnek azon pontjain jön létre, ahol a lemezeken törések keletkeznek, és ezen át a magma a felszínre juthat. Ilyen típusú aktivitás legnagyobb része az óceánok fenekén történik. Leghíresebb példája a Középatlanti-hátság, ahol két kőzetlemez távolodik egymástól, és új óceánfenék keletkezik a bazaltos magma kiömléséből. Csak nagyon kevés helyen, főleg Izlandon és Északkelet-Afrikában történik ez a folyamat a felszínen.

8 Forró pont A Föld különböző helyein a lemezszegélyektől, alábukási övezetektől távol is találunk aktív tűzhányókat. Ezek a lemeztektonika elméletébe sehogyan sem illenek bele. Az egyik legnépszerűbb elképzelés szerint ezek a különálló vulkánok a köpenyben lévő „hőgócok” felett helyezkednek el. Ezek a „hőgócok” olyan helyek, ahol valahonnan nagyon mélyről, talán a földmag közeléből, folyton-folyvást áramlik felfelé a forró köpenyanyag. Ez a felfelé hatoló anyagáramlás nem törődik azzal, hogy felette kontinentális vagy óceáni kéreg van-e, egyszerűen lyukat éget bele, és így születik meg a „hőgóc”-típusú, ún. forró pontos vulkán.

9 Vulkánok felépítése

10 Magmakamra olvadt kőzetekkel teli üreg a Föld szilárd kérgében. Az olvadék a rétegnyomás hatására a törésvonalak mentén a felszín (alacsonyabb nyomás) felé mozdul el, széttolva, felboltozva, illetve magába olvasztva a felette levő kőzeteket. A magmakamrák helyzetét nehéz meghatározni, ezért elsősorban a felszín közeli (1–10 km mély) kamrákat ismerjük. Ha a magma hosszabb ideig tartózkodik a kamrában, összetevői sűrűségének megfelelően rétegeződni kezd.

11 Vulkáni csatorna egy olyan nyílás a földkéregben, amelyen a magma a felszínre tör. A diatrémát általában automagmatikus breccsa tölti ki: a megszilárdult magmában a csatorna oldalairól leszakított kőzetdarabok „úsznak”.

12 Vulkáni kráter a felszínnek az a tölcsér alakú mélyedése a kürtő felszíni végénél, amelyen a törmelékanyag és a láva a felszínre jut. Alakja, átmérője és mélysége változó.

13 Vulkáni kúp A felszínre hozott törmelékanyag és láva építi fel.

14 Kaldera a robbanásos kitörések eredménye. Olyankor képződik, amikor a magmakamrában annyira megnő a túlnyomás, hogy a felszabadult gázok kúp alakban lerobbantják a magmakamrát fedő kőzeteket. Ezután a fedő maradéka koncentrikus törésvonalak mentén berogy a kiürült gázok helyére. A teljes beomló terület elérheti a több száz, vagy akár a pár ezer négyzetkilométert is.

15 Köszönöm a figyelmet!