A kérgestest átvágása, osztott-agy kísérletek, Wada-teszt

Az előadások a következő témára: "A kérgestest átvágása, osztott-agy kísérletek, Wada-teszt"— Előadás másolata:

1 A kérgestest átvágása, osztott-agy kísérletek, Wada-teszt

2 Mi az a kérgestest? Corpus callosum
Több millió idegrostból áll, a két agyféltekét összekötő legfontosabb pálya - Biztosítja a két félteke közötti állandó információcserét

3 Minek kell átvágni? Epilepszia: a jobb-, illetve bal agykéreg bizonyos pontjain kialakuló görcs( spontán jelentkező, más betegséghez nem köthető görcsrohamok) A kérgestestben az idegrostok tükörszimmetrikusan vetülnek az ellenoldali agykéregre. Előfordulhat, hogy egymást erősítő kétoldali epilepsziás tükörgörcsök alakulnak ki, ilyenkor életmentő műtétként indokolt a kérgestest átvágása Ez nem károsítja az agy alapvető életfunkcióit, a rohamok pedig enyhülnek

4 Következmények, kísérletek
Roger Sperry Az osztott agyú pácienst megkérik, hogy nézzen középre, egy pontba, így a szemek jobb látóterébe jutó látvány kizárólag a bal féltekébe kerül( a bal látótérből pedig a jobb féltekébe) A bal kéz tapintási élményeit ezeknél az embereknél csak a jobb félteke érzékeli, a jobb kezét pedig csak a bal félteke

5 - Ezután jobb oldalról röviden( ezredmásodperc) felvillantottak diavetítéssel egy tárgyat, pédául egy ollót, mire a válasz: „ollót láttam”. Ha bal oldalon vetítettek egy másik ábrát, pl. egy kockát, a válasz: „ nem láttam semmit”, de a bal kéz képes volt több tárgy közül kiválasztani a kockát. - Sok hasonló kísérlet alapján kimutatták, hogy a két félteke különbözik egymástól. A legszembetűnőbb, hogy nagyon ritka kivételektől eltekintve beszéddel kifejezni magát csak a bal félteke képes( függetlenül attól, hogy „ki milyen kezes”), a beszédcentrum ált. bal féltekés. A jobb félteke is felismeri a dolgokat, de azt csak „sejtetni” képes.

6 Ez Roger Sperry eredeti kísérlete: http://www. youtube. com/watch

7 Wada-teszt Juhn Wada A két félteke egymástól függetlenül is elaltatható A tükörepilepszia kezelésére találta ki, de használták arra is, hogy megállapítsák, melyik féltekében van a beszédcentrum( 95%-ban a bal féltekében, a „kezességtől”függetlenül) Nátrium-amytalt fecskendeznek pl. a bal arteria carotisba. A pácienst megkérik, hogy emelje fel mindkét karját és számoljon. Kis idő múlva a jobb kéz leesik( mozgatásáért a bal félteke felelős), illetve az ember megnémul; a beszédcentruma bal féltekés.