Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Generali Konferencia Budapest, április 3.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Generali Konferencia Budapest, április 3."— Előadás másolata:

1 Generali Konferencia Budapest, 2012. április 3.
Az egészségügy helyzete Megoldási, továbblépési lehetőségek és kitörési pontok Dózsa Csaba M.Sc., PhD. Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar A Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság – META elnöke

2 Az egészségügyi szektorral szembeni kihívások Helyzet van!!!
Demográfiai trendek alakulása: Idősek arányának növekedése, egyszemélyes háztartások arányának növekedése Eltartó/eltartott arány változása Fogyasztói jogok érvényesülése és az életminőség előtérbe kerülése Egészségügyi kiadások folyamatos emelkedése: Technológiai innováció Költség-hatékony terápiás megoldások alkalmazása EU-n belüli bérnyomás Egészségügyi és szociális ellátások integrálódása: Komplex ellátási formák biztosítása Lakóhelyhez közeli megoldások érvényesülése Kiadáskorlátozó kormányzati politikák érvényesítése

3 AZ Egészségbiztosítási Alap számokban

4 Az Egészségbiztosítási Alap költségvetése (1999-2012)
4

5 Az E. Alap, a Gyógyító-megelőző ellátási kiadások és a Gyógyszer, Gyse támogatási kiadások a GDP %-ban ( ) Meddig lehet hátrálni az egészségügyi közkiadások csökkentésével? Mao ben 69,7 % volt, Szlovákia 65,7, Lengyelo. 72,2, Cseho. 84 %!!! GYM ellátások 2,73%! Gyógyszer és GYSE támogatási kiadások

6 Nem beszélek a Ft/EUR árfolyamról,
Az egészségügyi és egészségbiztosítási költségvetésre ható intézkedések 2012-ben E. Alap többletbevételek: + 1 %pontos biztosítotti járulék emelés (+ 80 Md Ft) Új (és bizonytalan) jogcímek bevezetése: Népegészségügyi termékadó 30 md Ft, Baleseti adó 27 md Ft, Biztos 120 md Ft kiesés (690 md-ról 569 md Ft-ra): központi költségvetés hozzájárulásának csökkenése DE Nem beszélek a Ft/EUR árfolyamról, ország-kockázatról

7 Gyógyászati segédeszköz támogatási kiadások
Az egészségügyi és egészségbiztosítási költségvetésre ható intézkedések 2012-ben Gyógyító-megelőző ellátási kiadások: 770-ről 825 md Ft-ra nőnek Ebből 30 md Ft központi gyógyszerbeszerzésekre: Tisztított növekedés és indexe: 25 md Ft, 3,2 % Gyógyító-meg. reálérték követéséhez KELLENE: (ÁFA hatás: 2-2,5 md Ft) + 4,5 % infláció követés többlet igénye: 35 md Ft + minimálbér-emelés hatása kb 15 md Ft= md Ft Gyógyszertámogatás egyenlege: 2011-es 370 md-ról 276 md Ft-ra (ebből 43 md tartalék) (+30 md szerkezeti változás: 16,8 %-os csökkentés), Gyógyászati segédeszköz támogatási kiadások csökkenése 14 %

8 Gyógyszertámogatás aránya
A természetbeni ellátások alakulása Belső arányok (100 %) – Torta elv!!! Gyógyszertámogatás aránya 27,4 % 33,3 % 29,6 % 23,8% 26,4% A Széll Kálmán Terv végrehajtása

9 AZ Egészségügy helyzete a Zsugorodás és gúzsba kötve táncolni…
ilfe, Help!!!

10 AZ Egészségpolitika fő tevékenysége a válság éveiben…
AZ Egészségpolitika fő tevékenysége a válság éveiben…. Futunk a pénzünk és az orvosok után…

11 Kórházak, szakrendelők államosítása Hogy kerül a csizma az asztalra?!?
Mit szoktak mondani az Állami szerepvállalásról: Bürokratikus, olcsó - egysíkú merev-rugalmatlan – lassú reagáló képesség a környezeti kihívásokra túlzott politikai befolyás És mit várhatunk a kórházak államosításától? Bürokratikus, merev- rugalmatlan irányítás Olcsóbb, egysíkú szolgáltatás Előkészítetlen átvétel Vezetők politikai megfelelése Puha költségvetési korlát

12 Belső hatékonysági tartalékok feltárása
Főbb gazdasági hatások, ésszerűsítési és kitörési lehetőségek az egészségügyi (köz)kiadásokban ÁFA emelés, inflációs nyomás – árfolyam romlás, import eszközök, gyógyszerek árának növekedése Bevételi bizonytalanság: új adónemek Gazdasági válság: járulék- és adóbevételek kockázatai Minimálbér emelés; orvosi, rezidensi bérkövetelések Európai Uniós támogatású pályázatok felgyorsítása ÚSZT - egészségipar Kiegészítő magán- források bevonása Egészségügyi kiadások alakulása Belső hatékonysági tartalékok feltárása Aktív fekvőbeteg szakellátások további koncentrálása Hatékonyabb ellátási formák erősítése

13 Kitörési pontok Mozgástér

14 Az egészség – érték megközelítés terjedése
Ügyfél Egyénre szabott terápiák Ügyfél központú információ-szolgáltatás Beteg Alárendelt, kiszolgáltatott,….

15 Ideális orvos-beteg kapcsolat
Mi a feltétele a jó orvos-beteg (ügyfél) kapcsolatnak?

16 A “Kaiser Piramis”, mely a krónikus betegellátás különböző szintjeit illusztrálja

17 Az eredményesség alapú finanszírozás, szolgáltatásvásárlás
Alapfeltétel: az eredményesség, outcome definiálása és mérése Az inputoktól az outcome-ig – az eredményesség és hatékonyság mérése Forrás: Häkkinen és Joumard, 2007 17

18 A hatékonyságjavítás területei a magyar egészségügyben
Kórházi ellátásokat kiváltó ellátási formák elterjesztése Otthoni ellátási formák körének és volumenének bővítése Egynapos sebészet körének és volumenének bővítése Gyógyszeres terápiák eredményesség számonkérése, beteg-együttműködés javítása Diagnosztika és intervenciós radiológia fejlesztése Költséghatékonyság javítása ICT, e-health, Távmonitorozás megoldások kiaknázása Rehabilitáció fejlesztése Betegút-szervezés fejlesztése CDM Krónikus betegség-gondozási programok Beteg-együttműködés erősítésével

19 Méret- és választék-gazdaságosság: Hány kórházra és milyen szakmai profillal van szükség az egyes ellátási szinteken?

20 Kapacitásoptimalizálás – több intézmény együttes hatékonysága
P Q1 F P=ACmin=MC Kh1 Kh3 Bezárás megszűntetés Stabil működés Veszteséges működés Veszteséges működés P Q0 Q0 Stabil működés Kh2 - Az OEP átlag díj nem változik A betegforgalom nagy része átterelődik a 3 ellátóhelyről 2 rendelő irányába - A maradó intézmények méretgazda-ságossága javul Veszteséges működés P Q0 Q1

21 A struktúraváltás megtakarítási lehetőségei?!?
A strukturális intézkedések legkorábban 2012 május-júliustól érvényesülhetnek Kiadási hatásaik + 2 hónap múlva Bérkiadásokra hónap A kórházi struktúra-átalakításának hatásai 2012-ben maximálisan 4-6 hónapot tehetnek ki. A megszüntetendő aktív osztályokra eső TVK-k nagy része átcsoportosítandó a többi aktív profilú kórházba, járóbeteg szakellátásba, egynapos sebészeti ellátásba

22 A biztosítási csomagok lehetséges lehatárolása
A tb által nem finanszírozott kiegészítő – supplementary - szolgáltatások A 3. Kiegészítő EB (magán) A kötelező egészségbiztosítási jogviszony keretében igénybe vehető ellátások Térítési díjak lefedése magánbiztosítással complementary - B Helyettesítő magánbiztosítás 2. Kötelező EB (állami/magán) C Az állam által garantált ellátások rendszer 1. Állami

23 Potenciális – kiegészítő vagy helyettesítő – szolgáltatás
A kötelező egészségbiztosítás szolgáltatásainak lehatárolási területei Kiegészítő és helyettesítő magánbiztosítási lehetőségek A kötelező egészségbiztosítási csomag lehatárolása Potenciális – kiegészítő vagy helyettesítő – szolgáltatás Hotelszolgáltatások Többlet hotelszolgáltatások költségének fedezése Volumen-korlát – gyakoriságok maximálása Maximált szolgáltatások többlet volumenjeinek kifizetése (pld terhességi UH, gyógyfürdő, diagnosztika) Technológia meghatározása A tb csomag által nem fedezett eljárások, eszközök, technológiák költségének fedezése (pld. segédeszközök, implantátumok) Várólisták Várólista elkerülése – helyettesítő szolgáltatások díjának megfizetése Ellátóhely megválasztása Beutalási úttól eltérő igénybevétel többletdíjának megfizetése Az orvos/ egyéb szakszemély megválasztása A műszakban és beutalási rendben biztosított orvosokon és eü szakszemélyzeten kívül személyek kiválasztásának többlet díja

24 Az egynapos sebészet lehetőségei
Egynapos ellátások jellemző szakmái és beavatkozásai: Sebészet (sérvműtétek, sztomaműtétek), szemészet (szürkehályog műtétek), fül-orr-gégészet (orrmelléküregek műtétei), nőgyógyászat (küret, méhszájplasztika) urológia (here ás húgycső műtétei), kardiológia (pacemaker beültetés, szív katéterezés) A műtétes beavatkozásokon belül az egynapos ellátások aránya Nyugat-Európa országaiban és az USA-ban: % Magyarországon 2011-ben éri el a 20 %-ot! De fejleszteni kell: a minőségbiztosítást (szabálykönyv) betegirányítást diagnosztikai és műtétes eszközrendszert orvosi rutint

25 Lehetséges szolgáltatási területek
eHealth formái - eVITA területek - célcsoportok AAL – az alkalmazás stratégiai területei az idősek és az aktív felnőttek számára Drug-compliance Geriatrics Chronic diseases e.g.: diabetes mellitus, hypertonia, states after infarctions Disease management Home assistance with signal system Social services Virtual Rehabilitation Home care, Nursing, day care Rehabilitation Musculoskeletal Neuro-rehab. (e.g. Stroke) Sport Fitness Health- monitoring Diet Wellness Monitoring Prevention

26 Idősödés, funkcionális képességek
és a lehetséges kompenzálásuk az AAL és eHealth termékekkel és szolgáltatásokkal 100% Funkció-képességek csökkenése - AAL technológiákkal kompenzálva Funkcionális képességek Funkcióképes-ségek csökkenése (AAL technológiák nélkül) Az önálló életvitel küszöbe 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 Kor évek Nyugdíjkorhatár AAL: Ambient Assisted Living

27 E-health szolgáltatások hatása az orvos-beteg kapcsolatokra

28 Összefoglaló megjegyzések
Az Egészségbiztosítási Alap 2012-es költségvetése gyenge lábakon áll (kockázatos bevételi és kiadási tételek)! Az ágazat mozgástere rendkívül szűk a közfinanszírozásban! A struktúra-átalakítás kapacitás ésszerűsítő intézkedéseit mielőbb meg kell hozni! Nagyobb figyelmet kell fordítani a költség-hatékony megoldásokra (otthoni ellátások, minimál-invazív ellátások, kórházi infekciók megelőzése, stb.)! Az EU-s támogatású infrastrukturális és humánerőforrás pályázati programokat és projekteket fel kell gyorsítani!!! (és nem lassítani…) A kiegészítő források bevonásának lehetőségét mielőbb fel kell tárni! Ügyfélközpontúságra, eredményességre, a minőségfejlesztésre jóval nagyobb fókuszt kell helyezni!

29 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!


Letölteni ppt "Generali Konferencia Budapest, április 3."

Hasonló előadás


Google Hirdetések