Munkaerő-piaci ismertek I.

Az előadások a következő témára: "Munkaerő-piaci ismertek I."— Előadás másolata:

1 Munkaerő-piaci ismertek I.
ELTE PPK andragógia alapszak - munkavállalási tanácsadó szakirány Borbély-Pecze Tibor Bors Phd. jelölt szemeszter

2 2008-2009-1 szemeszter témakörök / követelmények
Munkaerőpiac: bérszínvonal, reálbér, munkakereslet, munkakínálat (demográfiai tényezők), gazdasági aktivitás, mobilitás, bérkülönbségek, termelékenység, emberi tőke elméletek, szakszervezetek, kollektív tárgyalások és bér, munkatömeg téveszme, diszkrimináció Szakmai alapfogalmak: munkanélküliségi ráta, regisztráció alapú munkanélküliség, aktivitási ráta, inaktívak, passzívak és aktívak stb… és számítási módok A bérmunka társadalmának kialakulása (Castel) a munkanélküliség fogalmának megjelenése, típusai, a munkanélküliség kezelésének megközelítési módjai Emberi tőke elméletek, bizalmi index (Fukuyama), HDI, PISA, ALL stb. szerep az új munkaerőpiac működtetésében A Nagy Világválság, közmunkaprogramok USA, Németország, Keynes, A „megfáradt közösség” – a Marienthal vizsgálat A II. vh. utáni aranykor Nyugat-Európában és leszakadás, teljes foglalkoztatottság keleten A rendszerváltás utáni másfél évtized: a hazai munkanélküliség korszakai, az ellátórendszer evolúciója, a „megosztott ország” Posztmodern jövendő: Továbblépési lehetőségek- a bérmunka társadalma után

3 Teljesítés feltételei:
Teljesítés feltételei: A négy kontaktalkalomból legalább két alkalommal személyes jelenlét, szakirányon hallgatók számára min. 3 alkalom kötelező a 4-ből! A szemeszter végén írásbeli vagy szóbeli kollokvium teljesítése a megadott kötelező irodalmak és a tételsor alapján

4 1. A munkapiac és a humán tőke elméletek
A gazdaság célja  emberek kiszolgálása A bérmeghatározás alapjai Reálbér: egy ó munkáért kapott bér vásárlóereje (bér/ fogyasztási cikkek árszínvonalának hányadosa)  vásárlóérték számítások (PPP) Ma fejlett világ átlagos munkás életszínvonala javul: Élelmezés Ruházkodás Lakáskörülmények Egészségi állapot Várható átlagélettartam  18. sz. Európa heti munkaidő 84 ó

5 Munkakereslet Munkaerő (munkás) = termelési tényező
Csökkenő hozadék elve „emberi tőke” elmélet  beruházás növeli az egyén termelékenységét (képzettség, kompetenciák /szakmai, szakma feletti/ Termelőeszközök fejlődése /technika, technológia/  munkaerő tudása felértékelődik

6 Az emberi tőke meghatározása
Az emberi tõke elméletének a feltételezése szerint az emberek oktatás, képzés révén beruházásokat végeznek saját termelõképességükbe. Ezek a beruházások növelik termelõképességüket, termelékenységüket és így munkájuk piaci értékét. Ezért jövõbeli keresetük magasabb lesz. A beruházások az emberi tõkébe nem szorítkoznak a formális oktatásra. Minden olyan befektetés, amely javítja a termelõképességet, az emberitõke-beruházásnak tekinthetõ. Például, amikor pénzért veszünk igénybe egészségügyi szolgáltatásokat, akkor is legalább részben emberi tõkébe fektetünk. A vásárlások beruházásjellege független attól, hogy a költségeket az egyének, a vállalatok vagy az állam állja-e. Azért tekintjük beruházásnak, mivel nem a jelenlegi élvezet vezeti õket. Idõt és pénzt áldoznak a jelenben a jövõbeli – pénzbeli és nem pénzbeli – haszon reményében. (Varga J old.)

7 Munkakínálat A népesség dolgozni kívánó része
Egy munkás által ledolgozott munkaidő Életpálya- munkaidő (effektív nyugdíjba meneteli kor vs. jogi szabályozás) Munkabér és szabadidő: helyettesítési hatás A munkaképes népesség aktivitási aránya Bevándorlás Kollektív érdekérvényesítés és bérek (szakszervezetek, ÜT, OÉT…)

8 Ledolgozott munkaórák száma
A heti munkaidőt tekintve a csehek dolgoznak a legtöbbet az EU-ban - derül ki az Eurostat felméréséből. A csehek heti közel 43 munkaórájával szemben az EU-ban legkevesebbet dolgozó hollandok alig 31 órát töltenek munkával egy héten. A ledolgozott munkaórákat tekintve az európai élmezőnybe tartozik Magyarország, 40,5 órás átlaggal a rangsor első harmadában helyezkedik el. (VG)

9 Average actual hours worked per week in all jobs by country and sex
Forrás: Eurostat május 23.

10 Employment rates by country and sex, %
Forrás: Eurostat május 23.

11 a főbb nemzetgazdasági áganként az OECD országaiban, 2006. (%)
A foglalkoztatottak megoszlása a főbb nemzetgazdasági áganként az OECD országaiban, (%) Mezőgazdaság Ipar Szolgáltatások Összesen Ausztrália 3,5 21,4 75,1 100 Ausztria 5,5 28,2 66,2 Belgium 2,0 24,7 73,4 Kanada 2,6 22,0 75,4 Cseh Közt. 3,8 40,1 56,1 Dánia 3,0 23,6 Finnország 4,7 25,8 69,6 Franciaország 3,4 22,9 73,8 Németország 2,3 29,8 67,9 Görögország 12,0 65,9 Magyarország 4,9 32,7 62,4 Izland 6,3 72,3 Írország 5,6 27,6 66,8 Olaszország 4,3 30,5 65,2 Japán 28,0 67,7 Korea 7,7 26,3 66,0 Luxemburg 1,3 20,8 77,9 Mexikó 14,1 27,4 58,5 Hollandia 19,2 77,8 Új-Zéland 7,1 22,3 70,5 Norvégia 3,3 20,9 75,8 Lengyelország 15,8 30,0 54,2 Portugália 11,8 30,7 57,5 Szlovák Közt. 4,4 38,8 56,8 Spanyolország 4,8 29,7 65,5 Svédország 76,0 Svájc 23,8 72,5 Törökország 27,3 25,4 47,3 Egyesült Királyság 76,7 USA 1,5 19,8 78,7 OECD- összesen 24,8 69,7

12 Gazdasági aktivitás és iskolai végzettség
Forrás: Közelkép szerk. Galasi P. in Munkaerőpiaci Tükör MTA KTI 2002

13 Formális végzettségi szint és életkeresetek
Forrás: Varga 1998

14 Az egyének emberitőke-beruházási döntése  magas jövedelem luxusfogyasztásra
Forrás: Varga 1998

15 Wt = W*Et , ahol: Wt = bérek a a t időszakban,
W* = az egységnyi emberi tőke bérleti díja, Et = az emberi tőke egységei.

16 Irodalom Varga Júlia Oktatás-gazdaságtan (1998) Közgazdasági Szemle Alapítvány old. Samuelson P. A. – Nordhaus, W. D. (2000) Közgazdaságtan KJK – Kerszöv, Budapest A munkapiac fejezet (XIII. fejezet old a 2000-es kiadásban

17 2. MEP alapfogalmak Munkavállalási korú népesség
Alsó határként a munkavállalás lehetőségéhez, felső határként a nyugdíjkorhatárhoz kötött csoportosítás. 2008-ban a éves férfiak és nők (korábban pl ben és 2006-ban a munkavállalási korú népesség a nők esetén a 15-60, a férfiak esetén a éveseket jelentette). A munkavállalási korú népesség helyett az Eurostat gyakorlata alapján a munkaerő-piaci aktivitás alakulását jellemzően a éves népességben vizsgálják, így a foglalkoztatási, aktivitási, munkanélküliségi rátákat is a leggyakrabban erre a körre számítják ki. A KSH, a korábbi gyakorlatának megfelelően azonban a publikációiban rendszeresen közli a éves népességre vonatkozó adatokat is. Figyeljünk arra, milyen népességi körre vetített adatot látunk! (Magyarországon pl. a foglalkoztatási ráta 2007-ben a éves népességben több mint 6 %-ponttal volt magasabb, mint a évesek körében, tekintettel a 65 évesnél idősebbek alacsony munkaerő-piaci jelenlétére.)

18 MEP alapfogalmak Foglalkoztatott az, aki az adott héten legalább egy órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett, illetve rendelkezett olyan munkahellyel, ahonnan átmenetileg (betegség, szabadság stb. miatt) volt távol. Munkanélküli az, aki az adott héten nem dolgozott, és nincs is olyan munkája, amelyből átmenetileg hiányzott; a kikérdezést megelőző négy hét folyamán aktívan keresett munkát; két héten belül munkába tudott volna állni, ha talált volna megfelelő állást, illetve már talált munkát, ahol 2002-ig 30, 2003-tól 90 napon belül dolgozni kezd.

19 Munkanélküliség főbb típusai

20 Munkanélküliség számokban
ÁFSZ KSH

21 Miért van két adatunk a munkanélküliségről?
A KSH és az ÁFSZ eltérő definíciója

22 Alapfogalmak – egy kis ismétlés
A Központi Statisztikai Hivatal a lakosság gazdasági aktivitásának – a foglalkoztatottság, illetve a munkanélküliség – vizsgálatára 1992-ben új statisztikai adatgyűjtést vezetett be. A munkaerő-felmérés, ami a magánháztartásokra kiterjedő reprezentatív felvétel, a 15–74 éves személyek gazdasági aktivitásáról nyújt információt. Az adatgyűjtés célja, hogy a foglalkoztatottság és a munkanélküliség alakulását a nemzetközi statisztikai ajánlásoknak megfelelően, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) fogalmait felhasználva figyelje meg. A magyar munkaerő-felmérés a vizsgált népességet egy meghatározott időszakban (a kikérdezés hetét megelőző héten, a hetet hétfőtől vasárnapig számítva) végzett tevékenységük alapján osztályozza. Foglalkoztatott az, aki az adott héten legalább egy órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett, illetve rendelkezett olyan munkahellyel, ahonnan átmenetileg (betegség, szabadság stb. miatt) volt távol. Munkanélküli az, aki az adott héten nem dolgozott, és nincs is olyan munkája, amelyből átmenetileg hiányzott; a kikérdezést megelőző négy hét folyamán aktívan keresett munkát; két héten belül munkába tudott volna állni, ha talált volna megfelelő állást, illetve már talált munkát, ahol 2002-ig 30, 2003-tól 90 napon belül dolgozni kezd. Gazdaságilag aktívak: azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag nem aktívak azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres jövedelmet biztosító munkájuk, és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Passzív munkanélküli: a gazdaságilag nem aktívak közül az, aki szeretne dolgozni, és két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást, de nem keres munkát, mert foglalkoztatását reménytelennek látja. Aktivitási arány: a gazdaságilag aktívak a megfelelő korcsoportba tartozó népesség százalékában. Munkanélküliségi ráta: a munkanélküliek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népesség százalékában. Foglalkoztatási arány: a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya. Nyilvántartott álláskereső: az állami munkaközvetítő irodában nyilvántartásba vett személy, aki munkaviszonnyal nem rendelkezik; nem nyugdíjas, nem tanuló; foglalkoztatást elősegítő támogatásban (átképzés, közhasznú foglalkoztatás stb.) nem részesül; munkát vagy önálló foglalkozást keres, munkavégzésre rendelkezésre áll és a Foglalkoztatási Szolgálattal álláskeresési megállapodást kötött. Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők: a nyilvántartott álláskeresők közül azok a 25. életévüket – felsőfokú végzettséggel rendelkezők esetén 30. életévüket – be nem töltött fiatalok, akik tanulmányaik befejezését követően munkanélküli ellátásra nem szereztek jogosultságot.

23 KSH-ÁFSZ eltérő munkanélküli definíciója

24 Mi az oka az eltérésnek? Mi lehet a regionális különbségek oka a két munkanélküli létszám között?

25

26 MEP alapfogalmak

27 TEÁOR (NACE) -FEOR (ISCO)

28 NACE Rev. 2. (EU)  TEÁOR (HU)
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1893/2006/EK RENDELETE (2006. december 20.) a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról

29 International Standard Classification of Occupations (ISCO)
ISCO (ILO) International Standard Classification of Occupations (ISCO)

30 FEOR Négyszámjegyes rendszer: Foglalkozási főcsoportot,
a foglalkozási csoportot, a foglalkozási alcsoportot, a foglalkozást jelenti.

31 A korszerűsített foglalkozási osztályozási rendszer (FEOR–93) csoportosításai

32 Példa a FEOR besorolásra

33 Egészítsük ki a táblázatot! (pl.: HR portál honlapja)
FEOR-tábla Egészítsük ki a táblázatot! (pl.: HR portál honlapja)

34 MEP alapfogalmak

35 Oktatási nomenklatúrák
EU: EKKR- OKKR (2010) ISCO első 2 száma – csak képzettségi szintek (nem szakképzettségi terültek) UNESCO: ISCED

36 EKKR - OKKR

37 A képzési szint meghatározásának módja
ISCED -97 A képzési szint meghatározásának módja Kritériumok Az oktatási/képzési szint megnevezése ISCED szint kódszáma Elsődleges kritérium Másodlagos kritérium Oktatás jellegű tevékenységIskola, vagy iskola jellegű intézmény Alsó és felső korhatár Tanszemélyzet képzettsége Iskola előtti (óvodai) oktatás Írás-olvasás és matematika oktatás módszeres megkezdése Belépés az alapfokú oktatásra kijelölt intézményekbe, a tankötelezettség kezdete Alapfokú oktatás, az alapképzés első szintje/fokozata 1 Az alapkészségek teljes körű elsajátítása Belépés mintegy 6 esztendős időtartamú alapfokú oktatás befejezését követően Kilépés az alapfoku oktatás megkezdését követő 9 évvel Tankötelezettség befejeződése Több pedagógus képesítésének megfelelően tanít ugyanabban az osztályban A középfokú oktatás alsó szintje 2 Jellegzetes felvételi követelmények, minimális felvételi követelmény Középfokú oktatás (felső szintje) 3 Felvételi követelmény Tartalom Életkor Időtartam Poszt-szekundér, nem felsőoktatás 4 Felvétel minimum A megszerzett diploma jellege Időtartama A felsőoktatás első, szintje (nem vezet közvetlenül tudományos fokozat megszerzéséhez) 5 Kutatás-orientált képzés Tartalom Értekezés, vagy disszertáció készítése A képzésben résztvevőket tudományos kutatói és egyetemi, főiskolai pályára készíti fel A felsőoktatás második szintje ( haladó tudományos minősítés megszerzését eredményezi) (6)

38 Forrás: Oktatásstatisztikai évkönyv 2003/2004. Budapest, 2004
Forrás: Oktatásstatisztikai évkönyv 2003/2004. Budapest, – a szerző eredeti ábráján a 2001-es állapot szerepelt (a szerk.).

39 Hazai szakképzési rendszerezés OKJ -2006
Hf: Interaktív OKJ 

40 OKJ- szakmacsoportok

41 Az OKJ szám dekódolása…
Az OKJ szakképesítéseinek azonosító száma 15 számjegyből áll, Az 1-2. számjegy a szakképesítés szintje A szakképesítés szintjei a következők (a meghatározások után a megfelelő ISCED szintek kerültek megjelölésre): 21 Fizikai munkát igénylő munkakör betöltésére jogosító alapszintű szakképesítés, amely nem igényel befejezett iskolai végzettséget. (2CV) 31 Fizikai munkát igénylő munkakör betöltésére jogosító középszintű szakképesítés, mely a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott bemeneti elméleti és gyakorlati tudáselemekre (a továbbiakban: bemeneti kompetencia) vagy a nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettségre épül. (3CV) 33 Fizikai munkát igénylő munkakör betöltésére jogosító középszintű szakképesítés, mely a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott bemeneti kompetenciákra vagy a tizedik évfolyam elvégzésével tanúsított iskolai végzettségre épül. (3CV) 51 Jellemzően fizikai munkát igénylő munkakör betöltésére jogosító középszintű szakképesítés, mely a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott bemeneti kompetenciákra, szakmai előképzettségre vagy a középiskola befejező évfolyamának elvégzésére épül. (4CV) 52 Fizikai vagy szellemi munkát igénylő munkakör betöltésére jogosító középszintű szakképesítés, mely a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott bemeneti kompetenciákra, szakmai előképzettségre vagy érettségi vizsgára épül. (4CV) 54 Jellemzően szellemi munkát igénylő munkakör betöltésére jogosító emelt szintű szakképesítés, mely a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott bemeneti kompetenciákra, szakmai előképzettségre vagy érettségi vizsgára épül. (4CV) 55 Érettségi vizsgára épülő felsőfokú szakképesítések. (5BCV) 61 Felsőfokú iskolai végzettségre épülő szakképesítések. (5ACV)

42 3-5. számjegy a szakképesítés tanulmányi területe = 3 számjegy
1 Oktatás 140 Általános oktatási ismeretek 2 Humán tudományok és művészetek 211 Képző-és iparművészet 212 Zene- és előadó-művészet 213 Audiovizuális módszerek és média-szakismeretek 215 Kézművesség 223 Anyanyelvi képzés 3 Társadalomtudományi, gazdasági, jogi képzések 321 Újságíró- és riporterképzés 322 Könyvtári, levéltári ismeretek, információkezelés 340 Üzleti ismeretek és ügyvitel (általános programok) 341 Nagy- és kiskereskedelem 342 Marketing és reklám 343 Pénzügy, bank és biztosítás 344 Könyvelés és adózás 345 Menedzsment és igazgatás 346 Titkársági és irodai munka 347 Munkahelyi ismeretek 4 Matematika, számítástechnika, egyéb természettudományos képzések 462 Statisztika 481 Számítástechnikai képzések 482 Számítástechnikai alkalmazások 5 Műszaki, ipari és építőipari képzések 520 Általános műszaki képzés 521 Gépgyártás, műszer- és fémipar 522 Energetika, elektromosság 523 Elektronika és automatizálás 524 Vegyipar 525 Gépjárművek, hajók, repülőgépek gyártása 541 Élelmiszergyártás 542 Textil-, ruha-, cipő- és bőripari képzések 543 Fa-, papír-, műanyag-, üvegfeldolgozás 544 Bányászat és kitermelőipar 581 Építészet és várostervezés 582 Építőipar, vízi, közlekedési stb. építés

43 621 Növénytermesztés és állattenyésztés 622 Kertészet
8 Szolgáltatások 810 Személyi szolgáltatások (általános programok) 811 Szálláshely-szolgáltatás, étkeztetés, vendéglátás 812 Utazásszervezés, turizmus és szórakoztatás 813 Sportok 814 Háztartási szolgáltatások 815 Fodrászat és szépségápolás 841 Szállítási szolgáltatások 850 Környezetvédelem (általános programok) 851 Környezetvédelmi technológiák 852 Természeti környezet és élővilág 853 Kommunális és közegészségügyi szolgáltatások 861 Személyi és vagyonvédelem 862 Foglalkozás-egészségügy és balesetvédelem 863 Honvédelem 6 Mezőgazdaság 621 Növénytermesztés és állattenyésztés 622 Kertészet 623 Erdőgazdálkodás 624 Halgazdálkodás 641 Állatorvosi kisegítők képzése 7 Egészségügy és szociális gondoskodás 720 Egészségügy (általános programok) 723 Ápolás, gondozás 724 Fogászati laboratóriumi technológia 725 Orvosi diagnosztikai és kezelési technológiák 726 Terápia és rehabilitáció 761 Gyermek- és ifjúságvédelem 762 Szociális munka és tanácsadás SZVK: szakmai képesítési és vizsgakövetelmények Ld. a további dekódolást OKJ rendeletben 1/2006 (II.17.) OM r.

44 Az ECVET Az európai szakoktatási és szakképzési Kreditrendszer
Forrás: Szociális és Munkaügyi Minisztérium Lux Zsófia január

45 Kredit rendszerek (ECTS, ECVET)
EKKR: fő elemek 8 szint Kredit rendszerek (ECTS, ECVET)

46 ECVET & LLL út a szakképesítéshez
Iskolai tanulás Tanulási eredmények értékelése és érvényesítése szakképesítés

47 EUROPASS (oklevél melléklet, bizonyítvány kiegészítő)

48 Az EUROPASS csomag 5 eleme
Europass dokumentumok 1. Önéletrajz 2. Nyelvi útlevél (Európa Tanács A1-C2) 3. Oklevélmelléklet 4. Bizonyítvány-kiegészítő 5. Mobilitási igazolvány

49 A1-C2 nyelvi szintek Európa Tanács Közös Európai Referenciakeret

50 Irodalom STATISZTIKAI MÓDSZERTANI FÜZETEK, 46 - A MUNKAERŐ-FELMÉRÉS MÓDSZERTANA 2006 KSH ÁFSZ / Statisztika 2069./2008. (VI. 6.)) Korm. határozata az Európai Képesítési Keretrendszerhez való csatlakozásról és az Országos Képesítési Keretrendszer létrehozásáról Forgács András ISCED – Az oktatás egységes nemzetközi osztályozási rendszere ÚPSZ on-line NYELVVIZSGÁK SZINTILLESZTÉSE A KÖZÖS EURÓPAI REFERENCIAKERETHEZ