Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A digitális pedagógiai kultúra jellegzetességei: a humántőke szerepe és a támogató rendszerek Racsko Réka Eszterházy Károly Főiskola, Neveléstudományi.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A digitális pedagógiai kultúra jellegzetességei: a humántőke szerepe és a támogató rendszerek Racsko Réka Eszterházy Károly Főiskola, Neveléstudományi."— Előadás másolata:

1 A digitális pedagógiai kultúra jellegzetességei: a humántőke szerepe és a támogató rendszerek
Racsko Réka Eszterházy Károly Főiskola, Neveléstudományi Doktori Iskola, Elektronikus tanulási környezetek alprogram 2.évfolyam

2 „…napjaink problémája nem az, hogy a kívánt információ létezik,
hanem az, hogy képesek vagyunk-e megtalálni és okosan használni.” Magyar Gábor In: KISZL Péter , A jövő információbrókerei: könyvtáros hallgatók felkészítése a vállalkozói tevékenységre. Információból üzleti érték. – MIBE, Budapest p. 67

3

4 Tartalom Trendek Információs túlterhelés Digitális stressz
A fogalmi szintek (információs műveltség, digitális műveltség, digitális kompetencia) A megoldás alternatívája: PIM (Personal Information Management) Fejlesztési alternatívák-szervezetek Digitális állampolgárság Konklúziók

5 „az információs fekete lyuk”
A világháló „az információs fekete lyuk”

6 Már elértük a világ végtelen információit?

7 A top weboldalak az adatközpontok adatai alapján
Like garbage collectors, data centers are only noticed when their job isn’t done. This infographic explains the toil they go through on a daily basis.

8 A Google és a Facebook diadala

9 Az információtermelődés számokban
2012 2013 A Kaliforniai Egyetem kutatói által készített „Fogyasztói információ-mérés” (Measuring Consumer Information) című tanulmány szerint egy átlagos amerikai napi 12 órán át fogyaszt információkat. Ezalatt szót, és digitális értelemben 34 gigabyte-nyi információt fogad be. A médiafogyasztással töltött időnk 23 százalékát máris a mobiltelefonnal történő tartalomfogyasztás tölti ki. Felmerülhet a kérdés, hogy az így kapott információk hány százaléka releváns, és vajon a felhasználókhoz eljutott információkat hogyan tudják tudatosan és kritikusan szűrni.

10

11 Az új „tünetegyüttes” információs túlterhelés
információs túlterheltség FOMO-szindróma INFORMATION OVERLOADING

12 Az információs túlterhelés
információbőség „[]…a hálózatot immár nem az információ megkeresésének nehézsége, vagy az információk hiánya, hanem az információbőség jellemzi.” a jelenség sokszor észrevétlen marad közléskényszer (FOMO-szindróma) nincs egyetlen elfogadott definíciója Az információs túlterhelés akkor lép fel, amikor a rendelkezésre álló információk mennyisége meghaladja az emberek korlátozott információfeldolgozási képességét; szakadék van az információk mennyisége és azok között az eszközök között, amelyekkel az információkat hasznos tudássá tudjuk alakítani; több releváns információval rendelkezünk, mint amennyit fel tudunk dolgozni. Az információs túlterhelés a túl sok, a túlzottan rossz minőségű és a különböző formátumú információ kombinációja; annak észlelése, hogy az elvégzendő feladathoz kötődő információáramlás mértéke nagyobb, mint amit hatékonyan tudnánk kezelni; annak az állapotnak a manifesztációja, amely frusztrál bennünket, hogy nem vagyunk képesek hozzáférni a releváns információhoz, pedig tudjuk, hogy rendelkezésre áll, feltehetőleg nagy mennyiségben, továbbá attól tartunk, hogy valami fontosat szem elől tévesztünk, valamint nem vagyunk képesek olvasni, információkat feldolgozni és értelmesen cselekedni, mivel túl sok információ áll rendelkezésre.8 Sennye Pongrácz-Kokas Károly: Könyvtárak a hálózaton. idézi Koltay Tibor: Az információs túlterhelés és az információs műveltség

13 http://www. gfktechtalk

14 EDIAThis Is Your Brain on Too Much Information
Posted by Benjamin Sutton on Thu, Jan 7, 2010 at 2:31 PM According to the recently published How Much Information? study by the Global Information Industry Center (GIIC) at the University of California San Diego, the average person living in the United States consumes a staggering 3.6 zettabytes of data every day. The GIIC study goes on to explain just how all that data breaks down, but since you're busy and have much more pressing information to process, artist Robert Varga has created this helpful infographic.

15 Digitális stressz Digitális detoxikáló
Deal with digital stress, tip 5: Have a digital detox Many of us spend a vast percentage of our day connected to the internet or texting on our mobile phones; however this can cause us to miss out on many everyday sources of pleasure, such as conversations with the people around us. To help cut stress and make time for more worthwhile activities, try to have a digital detox. Spend a week, day or afternoon (whatever you can handle) without any technology and live in the real world instead. Listen to the birds singing rather than your iPod, take in the view rather than tapping away at your phone, and call someone for a conversation rather than sending an . When you get back to your computer or phone you will notice that the world didn’t stop because you turned it off for a while and there was probably nothing to stress about after all.

16

17

18

19

20 William Badke szerint az információs túlterhelés világában, az információs műveltségnek megvan az ereje ahhoz, hogy megtanítson bennünket az információk megfelelő kezelésére. BADKE, W.: Information overload? Maybe not. = Online, vol. 34, no. 5, p. 52–54

21 Megoldás: az információs műveltség
a fogalmak tisztázása

22 A kommunikációs képességek konstellációja
Forrás: Catts, Ralph-Lau, Jesus( 2008): Towards Information Literacy Indicators: Conceptual framework paper. UNESCO : Paris p Communication Skills Constellation Communication Skills Constellation Source: Catts, Ralph-Lau, Jesus( 2008): Towards Information Literacy Indicators: Conceptual framework paper. UNESCO : Paris p Source: Catts, Ralph-Lau, Jesus( 2008): Towards Information Literacy Indicators: Conceptual framework paper. UNESCO : Paris p

23 „Information literacy”
Paul Zurkowski, 1974. információs műveltség információs kultúra információs írástudás információs kompetencia információs készség információs jártasság Az információs műveltség kifejezést és a szinonim és kapcsolódó fogalmakat a szakirodalom és a közéleti sajtó is gyakran használja, anélkül, hogy meghatározná. Ez azért is problémákat vet fel, mert majd látni fogjuk, hogy értelmezése, jelentése mennyire nem egyértelmű. A fogalmat valószínűleg minden korszak, paradigma, megközelítés más-más konkrét jelentéselemekkel tölti fel, céljainak és igényeinek megfelelően. Így az információs műveltség mást és mást jelent az egyes tudományos paradigmákban, történelmi korszakokban, tudományterületeken és mást és mást az egyes politikai és világnézeti szemléletmódok szerint. Valamilyen információs műveltségre minden korban és rendszerben, felfogásban szükség van – ez a kifejezés megjelenését megelőző időszakokban is így volt, még akkor is, hanem fogalmazták meg és/vagy nem nevesítették. Azokban a nézetrendszerekben viszont, amelyekben erre külön kifejezés van, nagyobb hangsúlyt és figyelmet kap. Maga az elnevezés, a szóhasználat is sokat elárul annak tartalmáról és a fogalmat használók céljairól. Az eredeti angol kifejezés/szóösszetétel, az „information literacy” első megjelenését a szakirodalom Paul Zurkowskinak tulajdonítja, aki 1974-ben a következőképpen definiálta az információs műveltséget: „munkájuk végzéséhez fel vannak vértezve az információs erőforrások alkalmazásának ismeretével, s akik megtanulták az információs megoldások széles skálájának technikáit és készségeit, amivel problémáikat képesek megoldani.” (Karvalics, 1997, 688.) Azóta viszont a fogalom egyre népszerűbb és sokféle megközelítésű meghatározás született. Forrás: Dömsödy Andrea (2012): Az információs műveltségről való gyermeki gondolkodás doktori értekezés. ELTE PPK. Budapest. p. 11.

24 Korunk írástudása hatóköre kiszélesedett
Korunk írástudása hatóköre kiszélesedett. Egyaránt kötődik az információs-kommunikációs technológiákhoz, és a kultúrához is. Az információs társadalom magával hozta az információs és kommunikációs kompetenciák beemelését a műveltség alapelemei közé. Paul Zurkowsky alkotta meg az információs írástudás fogalmát 1974-ben. Nézete szerint az információs eszközök használata révén megnövelhető és megújítható a tudásalkalmazási szint. Az írás-olvasás-számolás alapkompetenciákhoz csatlakozó információs írástudás az alábbiakat foglalja magába: a vizuális formanyelv kezelése; kommunikáció, amely lehetővé teszi az információt nyújtó környezettel való állandó kapcsolatot; a megszerzett információk helyes, céltudatos és rutinszerű feldolgozása. Az információs műveltség vagy írástudás definiálására sokféle meghatározás született „Az információs műveltség azt jelenti, hogy az egyén felismeri, mikor van szüksége információra, és képes megtalálni, értékelni, valamint hasznosítani azt. Az információs műveltséggel rendelkező személy megtanult tanulni.” Tudja, hogyan kell tanulni, mert tudja, hogyan szerveződik a tudás, hogyan kell megkeresni az információkat, és milyen módon kell azt úgy felhasználni, hogy mások is tanulhassanak belőle. 2004-ben az angol könyvtárosok egyesülete (CILIP) is kiadta a maga meghatározását, mely szerint: „Információs műveltség az, ha tudjuk, mikor és miért van szükségünk információra, hol találjuk azt meg, hogyan értékeljük, használjuk és adjuk tovább etikus módon.” Forrás: Herzog Csilla (2012): A médiaműveltség és a médiahasználat vizsgálata a 14–18 éves tanulók körében. SzTE. BTK. Neveléstudományi Doktori Iskola. PhD-értekezés.

25 Az információs műveltség
Kiterjed az információ minden formájára, Az egész életen át történő tanulás korában minden korosztály számára fontos, tehát hatóköre az általános iskolától az időskorig terjed, mivel mindenki használ információkat (CILIP 2009). A digitális írástudás „eladhatóbb”, mint az információs műveltség, viszont jól kell definiálnunk, használva a műveltség szót. (Koltay)

26 Az információs műveltség modelljei
ACRL (Association of College and Research Libraries) modellje Az információs műveltség és kompetencia követelményrendszere a felsőoktatásban: felismerés, keresés, értékelés, használat és etikai/jogi kérdések. Big6 modell 1. a feladat meghatározása, 2. információs stratégia választása, 3. keresés, hozzáférés, 4. az információ hasznosítása, alkalmazása, 5. szintézis, 6. értékelés. 5A modell Asking ? kérdezés, Accessing -- hozzáférés a releváns információkhoz, Analyzing -- a keresett információk elemzése, Applying -- az információk alkalmazása a feladatmegoldásban, Assessing -- a végeredmény értékelése a folyamatban. Az információs műveltség hét arca modell: 1. az IT fogalma az IKT használatának készsége. 2. információs források és használatuk, 3. az információ problémamegoldó használata; új szituációkban, döntéshozatalban, 4. információs kontroll; menedzsment, 5. ismeretszervezés; a hasznosítás szempontja, 6. ismeretek tágítása: új ismeretekké alakítás, 7. bölcsesség: az alkalmazás személyes garanciája. Az információs műveltség meghatározására irányuló kísérletek pár évtizede közismertek. Számos tudományterület (pl. a pedagógia, a könyvtár- és információtudomány stb.) foglalkozik az információs műveltség problémáival

27 Információs műveltség fogalma Ideális állapot
„Információs műveltséggel rendelkezik az, aki tudatában van annak, mikor és miért van szüksége információkra; tudja, hol találja meg és hogyan értékelje; tudja, hogyan hasznosítsa és kommunikálja etikus módon az információt.” Chartered Institute of Library and Information – 2005 (Chartered…, 2006, 139.) Információs műveltséggel rendelkezik az, aki: felismeri, hogy mikor van szüksége információra, ismeri, hogy miként szerveződik az információ, hogyan található meg, hogyan használható fel, hogyan értékelhető, információ-felhasználásának célja az ismeretek megszerzése vagy kibővítése. Az információs műveltség mindenik műveltségformával összekapcsolódik. Az információs műveltség kulturális eszköztudásnak, amelynek lényege az önálló tanulás eszközeinek ismerete és használata. Az információs műveltség eleme a kritikai gondolkodás. A kritikai gondolkodás magában foglalja: a megbízható források keresését és megtalálását, a tények és vélemények közötti különbségtételt, a manipulatív érvelés felismerését A médiaműveltség magába foglalja a korábbi műveltségi formákat és részben az információs műveltséget is. Médiaműveltség annak a képessége, hogy a különböző médiumok közvetítésével kapott információkat értékeljük, kritikusan kezeljük, felismerjük, mikor van szükségünk információra, megtaláljuk és szintetizáljuk az információkat, és hatékonyan használjuk fel.

28 Információs műveltség
Az információs műveltség kulturális eszköztudásnak, amelynek lényege az önálló tanulás eszközeinek ismerete és használata. Az információs műveltség eleme a kritikai gondolkodás. A kritikai gondolkodás magában foglalja: a megbízható források keresését és megtalálását, a tények és vélemények közötti különbségtételt, a manipulatív érvelés felismerését.

29 Digitális műveltség Az Európai Bizottság jelentésének munkadefiníciója a következő: a digitális műveltség mindazoknak a jártasságoknak az összessége, amelyek a digitális kompetencia megszerzéséhez szükségesek.  EU intézkedések: Riga Ministerial Declaration (2006) 2010-re felére csökkentik Európában a szakadékot a digitális műveltség területén az EU-átlag és a hátrányos helyzetű csoportok között eEurope Action Planaz eLearning és az eSkills programok a politikai agenda részévé váltak (később az előbbi határozottan fel is vállalta a digitális műveltség promócióját), a Lisszaboni Agenda politikai szintű beavatkozás kulcsterületévé tette a digitális műveltséget EU 2020 digitális menetrend Megjelent továbbá az ún. second digital divide, vagyis a második szintű digitális szakadék jelensége is, amely a használat minőségében nyilvánul meg: a felhasználók egy része – a megfelelő kompetenciák hiányában – nem képes kihasználni a magasabb szintű, internet nyújtotta lehetőségeket, szolgáltatásokat (pl. nem képesek online tranzakciókat végrehajtani). Ez a második szakadék, s a róla való politikai szintű gondolkodás különösen fontos az online közszolgáltatások (pl. e-közigazgatás) kialakítása és fejlesztése szempontjából. Digitális műveltség Európában In: Tudományos és műszaki tájékoztatás évfolyam (2009) 6. szám.

30 Digitális írástudás Gilster (1997) majd, Allan Martin (2006) meghatározza a digitális írástudás fogalmát. Tudatosság, beállítódás és képességek olyan együttese, amely lehetővé teszi, hogy: megfelelően használjuk a digitális eszközöket és intézményeket a digitális források azonosítására, elérésére, kezelésére, integrálására, értékelésére és szintetizálására, továbbá új tudás és a médiamegnyilvánulások létrehozására valamint arra, hogy másokkal kommunikáljunk és reflektáljunk erre a folyamatra. Mindezt specifikus élethelyzetekben kontextusában tesszük, annak érdekében, hogy konstruktív tevékenységek váljanak lehetővé. A digitális írástudás megszerzésének képessége két részből tevődik össze: az elméleti ismeretek és az eszközhasználat elsajátításából. Központi kérdések: Továbbra is fontos a kritikai gondolkodás. A digitális írástudás része az információs és kommunikációs technológiák hatékony használata, de nem korlátozódik erre. Bővülő tartalom: Az információ megszerzésén túl az információ előállítását is magába kell foglalnia, mivel a Web 2.0 stb. hatására a felhasználó maga is állít elő információt Gilster, P.: Digital literacy. New York, Wiley, 1997.

31 Fejlesztési alternatívák
Nemzetközi szervezet, projektek

32 NFIL –National Forum On Information Literacy
A Nemzeti Fórum az információs műveltségért 1989-ben jött létre az American Library Association (ALA) Elnöki Bizottsága ajánlásai alapján információs műveltség szolgálatában. Az oktatási, a könyvtári, és az üzleti vezetők kijelentették, hogy nincs más változási lehetőség az amerikai társadalomban estében, mint az információs korban való megjelenés kihívása. Ma: az információs műveltség egy robusztus szervezete 93 + nemzeti és nemzetközi szervezet dolgoznak együtt a különböző szinteken, A kritikus, 21. századi oktatási és munkaerő-fejlesztés koncepció terjesztése érdekében a társadalom minden szegmensében.

33 Október- az információs műveltség hónapja
Barack Obama 2009-től az októbert a nemzet információs műveltségi hónapjának nyilvánította egyik kiáltványában: „[…] a modern demokratikus társadalom működéséhez nélkülözhetetlenek a tájékozott és művelt állampolgárok.” Fókusz: információs műveltségnek az oktatásban és a demokráciában játszott szerepe Hasonlóságot mutat az információs műveltségről és az élethosszig tartó tanulásról szóló Alexandriai Kiáltvánnyal (2005). Forrás: Mindkét dokumentumban az élethosszig tartó tanulás alapvető eleme az információs műveltség, amely életünk minden szakaszában lehetővé teszi az információk hatékony keresését, értékelését, felhasználását és létrehozását személyes, társadalmi, foglalkozásbeli és oktatási célra. Mindkét dokumentum erőteljes hatású és ösztönző sok felsőoktatási könyvtár számára, mivel emlékezteti őket tevékenységük szélesebb társadalmi összefüggéseire és demokratikus kezdeményezéseire. (Autoref.)

34 http://easybib. files. wordpress

35 The Framework for 21st Century Learning – A 21
The Framework for 21st Century Learning – A 21. századi tanulás keretrendszere Egyesült Államok K12 korosztály Minden diáknak az Egyesült Államokban szüksége van 21, századi készségekre és képességékre. 3R: Angol, olvasás vagy nyelvi művészet, a matematika, természettudomány, idegen nyelvek, az állampolgári ismeretek, a kormány, a gazdaság, a művészetek, a történelem, és földrajz 4 Cs: a kritikai gondolkodás és a problémamegoldás, a kommunikáció, az együttműködés, és a kreativitás és az innováció. A keretrendszer átfogó képet ad a 21. századi diákok estében a tanulási-tanítási folyamatok egyesítési lehetőségeiről (speciális készségek kombinálása, tartalmi tudás, szakértelem és műveltség.) The 3Rs include: English, reading or language arts; mathematics; science; foreign languages; civics; government; economics; arts; history; and geography. The 4Cs include: critical thinking and problem solving; communication, collaboration; and creativity and innovation.

36 Az Open University iKnow (Information and Knowledge at Work) projekt
Cél: feltárja és megfogalmazza a 21. századi munkahelyeknél fontos információs műveltségi készségeket. A projekt során először hat alapvető kompetenciát határoztak meg: a hatékony információkeresés képessége, annak megértése, hogyan találhatjuk meg gyorsan és hatékonyan az információt, miként mérhetjük a megtalált információ minőségét, hogyan kezelhetünk nagy mennyiségű információt, hogyan tegyük ezt jogszerűen a munkahelyen, valamint miként legyünk naprakészek az információk segítségével. Koltay Tibor: iKnow: információs készségek a 21. századi munkahelyen

37 Project Information Literacy

38 Hallgatók motiválása az információkeresésben Egyesült Államok
Nyugat-Washingtoni Egyetem - Western Könyvtár A szaktanszékekkel közösen kínálnak információs műveltségi kurzusokat. Ezek egy része a hallgatók tanulmányainak elejére esik, így a kutatás módszereibe vezet be, míg mások éppen a tanulmányok zárásához kötődnek. Az ACRL-nek a felsőoktatási információs műveltségi készségekről szóló útmutatója régóta kiindulópontja a kurzusoknak. A könyvtár saját igényeihez igazította ezt a keretrendszert, kettébontva azt alsóbb és felső évfolyamok számára. Több mint 12 éve kínálják bevezető kurzusukat, folytonosan változó néven és tartalommal, de alapvetően azzal a céllal, hogy megtanítsák a hallgatókat az információkeresés alapjaira, szembesítve őket a könyvtár és az internet kínálta lehetőségekkel. Ezek a kurzusok nem tudnának szellemi kihívást nyújtani a megfelelő tematikus háttér nélkül. A szerző két téma, az étel és a híres emberek meggyőződései kapcsán mutatja be a kurzusok tervezését és megvalósítását. (ref.: Koltay T.)

39 Dánia és a digitális írástudás helyzete
világhírű IT infrastruktúra DE: az információ kritikai és innovatív használatában lemaradtak Több tanulmány is rámutat: tévedés, hogy a diákok bánni tudnak az IT-médiával és –platformokkal. Feladat: célratörően kell kialakítani a kritikai, kreatív és szelektív kompetenciáikat, és gyakorolniuk kell a gimnázium minden osztályában. A hagyományos gimnáziumi könyvtárakat és tanulási központokat át kell alakítani az iskola digitális forrásközpontjává, az ott dolgozó könyvtárosoknak pedig részt kell venniük a kompetencia-fejlesztésben Murányi L. A dán közoktatás a digitális írástudás felé

40 Oroszország A gyerekekkel és a fiatalokkal foglalkozó könyvtárosok információs műveltségét vizsgálva a főbb problémák a következők: - nem értik az információs műveltség fejlesztésében végzendő munka értelmét és tartalmát: vagy számítógépes órának, vagy könyv- és könyvtártörténetnek tekintik; nem tudnak szöveget olvasni és értelmezni; nem tudják kiválasztani és értékelni a számukra fontos információt; nem tudják feldolgozni és megjeleníteni a releváns információt: gyes esetekben összefoglalni, máskor elemezni a táblázatokban, ábrákon stb. kapott adatokat; nem tudják kiemelni vagy saját szavaikkal összefoglalni a talált szöveg lényegét. Viszocsekné P. É. :Az iskolások információs műveltségének fejlesztése: problémák és megközelítések; A fogalmak tisztázása: a szakirodalom alapján az információs műveltség része a személyiség információs kultúrájának, ez pedig az ember általános kultúrájának. Az információs műveltséget a tanulás 'technológiájának' is lehet tekinteni. Oroszországban a könyvtárosok sincsenek mindig tisztában a fenti fogalmak közötti különbséggel, ami munkájukra is kihat; a könyvtárosok információs kultúrája is sok esetben kívánnivalót hagy maga után.

41 Magyarország A kerettanterv -- kimaradó információs műveltség
Az informatika tantárgy lecsökkentett óraszámában nem lehetséges az előírt tartalmak megtanítása, a begyakorlásról és készséggé válásról, a kreatív, egyéni alkalmazásról nem is beszélve. A tanterv konkrét óraszámot ír elő a tantárgyon belül a könyvtári informatikára is,de a helyzet csak akkor megoldott, ha az iskola a szabadon felhasználható 10%-os időkeretéből további óraszámokat biztosít. (esélye: csekély) A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012. EMMI rendelet előírja a Könyvtárpedagógiai program elkészítését, ennek megvalósulása -- így a könyvtárhasználati oktatás, a könyvtár, az információs műveltség kialakítása -- háttérbe szorulhat. Komoly hátrányba kerülnek leendő munkavállalóként is a diákok, hiszen olyan tudások, készségek, képességek fognak így hiányozni, ami már ma is alapvető elvárás a munkaerőpiacon. A legnagyobb gond: a szakiskolákban - egyáltalán nincs informatika és irodalmi oktatás, így könyvtárhasználati képzés sem!

42 Nemzeti Infokommunikációs Stratégia 2014-2020
Pillérszerkezete digitális ökoszisztéma Pillérek digitális infrastruktúra digitális kompetenciák digitális gazdaság digitális állam Horizontális tényezők eBefogadás K+F+I biztonság Forrás:

43 Az IM megjelenése a NAT-ban
a közös követelmények között a kommunikációs kultúra alatt általában, mindenfajta információhordozóra kitérve fogalmazza meg az IM-hez kapcsolódó célokat NAT 2003 Kiemelt fejlesztési feladatok között már ugyanezt a területet Információs és kommunikációs kultúraként nevezi meg, mely jobban hangsúlyozza az információval való önálló munka központi szerepét. Itt ugyan már erősödik a média és az IKT jelenléte, de a célok még komplexen az információhoz kapcsolódnak. NAT 2007 A kiemelt fejlesztési területek között egyáltalán nem szerepel az információval való munka semmilyen formában. „Helyette” a kulcskompetenciák között megjelent a Digitális kompetencia, mely az IM által hangsúlyozott fejlesztendő területeket kizárólag az IKT eszközökhöz kapcsolja. NAT 2012 A technikai túlsúly tekintetében nem szakít a korábbi tendenciákkal, ugyanúgy a technikai eszközöket emeli ki a bennük rejlő tartalommal, információval szemben A Médiatudatosságra nevelés önálló fejlesztési területként való bevezetése tovább darabolja a területet, ezzel pedig a komplex IM fejlesztés ellen hat. Dömsödy Andrea (2012): Az információs műveltségről való gyermeki gondolkodás doktori értekezés. ELTE PPK. Budapest. p. 20 alapján

44 Ki a látogató és ki a rezidens a virtuális környezetben?
OCLC és a University of Oxford közös, a JISC által szponzorált pilot projektje. Kérdés: Mi motiválja az elkötelezettséget a digitális környezetben? Kevéssé értjük, hogy az utolsó évek Internettel kapcsolatos nagy kulturális változása milyen hatással van a tanulási stratégiákra és az online információs környezet használatára. A tanulmány 18 év körülieket vizsgál, virtuális és a fizikai információszerzési szituációkban, a JISC 2010-es tanulmányára (Digital Information Seekers Report; amely számos példát és felhasználói véleményt közöl az elemzők értékelésével és összegzésével A digitális műveltség vagy írástudás nem jár kéz a kézben az információs műveltséggel'; vagy 'a Google-generáció nincs egyedül az információ nagy tömegének igénylésében, a tanulóktól a professzorokig ugyanez a jellemző. Digitális 'bennszülött' és 'bevándorló' helyett 'látogatót' (aki információkeresésre bejelentkeznek, majd távoznak) és 'rezidenst' (folyamatosan és fejlődve van jelen a virtuális környezetben) nevez meg. tanulmány kutatásokra és felhasználói véleményekre hivatkozik, élő mintát adva a szolgáltatásokkal kapcsolatos felhasználói véleményekről. Vonatkozó blogok: Oxford University oldalain (Technology Assisted Lifelong Learning (TALL) blog) At ezek alapján tervezett digitális szolgáltatások használatából megvizsgálják, hogyan közelíthetők az elvárások és a szolgáltatások, mely modellek és módszerek jelentik a legjobb ügyfélkommunikációt az oktatási szájtokon. (ref.: Horváth Zné) Horváth Zoltánné

45 A digitális (IKT) kompetencia rendszere-DIGCOMP 2013
Ferrari, Anusca (2013); Punie, Yves-Brecko N., Barbara DigComp: A Framework for developing and Understanding Digital Competence in Europe. Report EUR Joint Research Centre.

46 Személyes információszervezés
Personal Information Management

47 Digitális állampolgárság

48 ISTE Standard

49 http://www. openworldlearning

50 Digitális állampolgárság kompetenciamodellek
ISTE-Ribble -2011 ELTE PPK ITOK Digitális Állampolgárság modell 2013 digitális hozzáférés digitális műveltség digitális kommunikáció digitális felelősség digitális etikett digitális biztonság digitális kereskedelem digitális jog digitális egészség és közérzet kommunikáció hozzáférés eszközhasználat digitális egészség digitális én-megjelenítés digitális együttélés értékteremtés produktivitás időgazdálkodás tartalom-menedzsment Ollé-Lévai, 2013

51 Konklúzió „A digitális kor embere úgy tud boldogulni, ha mestere lesz információnak.” C. Stern (2003) igazgató National Research Council/ National Academy of Sciences A probléma nem az, hogy túl sok információ áll rendelkezésre, hiszen társadalmunkat az információ mozgatja, így nem lehet belőle túl sok. A kihívás inkább az, hogy hatékonyan használjuk az információt. NEYLON, C.: It's not filter failure, it's a discovery deficit. Serials: The Journal for the Serials Community, 2011, p. 21–25 idézi Koltay

52 Irodalom ACRL (2000). Association of College and Research Libraries. Information literacy and competency standards for higher education Catts, Ralph-Lau, Jesus( 2008): Towards Information Literacy Indicators: Conceptual framework paper. UNESCO : Paris p. 18. CILIP (2009). Chartered Institute of Library and Information Professionals. An introduction to information literacy Digital Literacy – the evolution of the 21st century Literacies (eLearningPapers No.12 February 2009)  Digitális műveltség Európában In: Tudományos és műszaki tájékoztatás évfolyam (2009) 6. szám. Dömsödy Andrea (2012): Az információs műveltségről való gyermeki gondolkodás doktori értekezés. ELTE PPK. Budapest. p. 11. Dömsödy Andrea (2012): Az információs műveltségről való gyermeki gondolkodás doktori értekezés. ELTE PPK. Budapest. p. 20 alapján European Commission Information and Communication Technologies. Work Programme 2009–10. (Agreed by ICT Programme Committee)  Ferrari, Anusca (2013); Punie, Yves-Brecko N., Barbara DigComp: A Framework for developing and Understanding Digital Competence in Europe. Report EUR Joint Research Centre Gilster, P.: Digital literacy. New York, Wiley, 1997 Herzog Csilla (2012): A médiaműveltség és a médiahasználat vizsgálata a 14–18 éves tanulók körében. SzTE. BTK. Neveléstudományi Doktori Iskola. PhD-értekezés. ICT Digital Literacy. Policies and White Papers  ICT Digital Literacy Skills Assessment  Az információs műveltség és kompetencia követelményrendszere a felsőoktatásban. In: Csík Tibor (szerk) Információs műveltség és oktatásügy. Nemzetközi szemle. Budapest: Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, Koltay Tibor: iKnow: információs készségek a 21. századi munkahelyen Koltay Tibor (2007a): Információs műveltség: fogalmak, mítoszok, kommunikáció In: Iskolakultúra, sz., 121. p Murányi L. A dán közoktatás a digitális írástudás felé Stanford's Key to Information Literacy  Sundin, O. (2008). Negotiations on information seeking expertise: a study of Web-based tutorials for information literacy. Journal of Documentation, Vol. 64, No. 1,

53

54 Köszönöm a figyelmet! Racsko Réka racsko@ektf.hu
A kutatás az Európai Unió és Magyarország támogatásával a TÁMOP A/ azonosító számú „Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program” című kiemelt projekt keretei között valósult meg.


Letölteni ppt "A digitális pedagógiai kultúra jellegzetességei: a humántőke szerepe és a támogató rendszerek Racsko Réka Eszterházy Károly Főiskola, Neveléstudományi."

Hasonló előadás


Google Hirdetések