Közösségi szolgálat és önkéntesség a felelős gondolkodású diákokért

Az előadások a következő témára: "Közösségi szolgálat és önkéntesség a felelős gondolkodású diákokért"— Előadás másolata:

1 Közösségi szolgálat és önkéntesség a felelős gondolkodású diákokért
Dr. Balázs Gábor tű. alezredes Igazgató Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

2 Az előadás tartalma I. BEVEZETÉS II. AZ ÖNKÉNTESSÉG ÁLTALÁNOS ÉS SPECIÁLIS ALAKZATA 1. Az önkéntesség általában Az önkéntesség fogalma Az önkéntes munka jellemzői 2. A tanulóifjúság közösségi szolgálatteljesítése Elméleti és történeti háttér, előzmények Az iskolai közösségi szolgálat céljai A közösségi szolgálat bevezetése A közösségi szolgálat irányítása A tevékenység megszervezése az iskolában A közösségi szolgálat dokumentálása A szolgálat teljesítésére történő felkészítés A program lebonyolítása A program zárása 3. A szolgálat szervezése a fogadó szervezeteknél – Katasztrófavédelmi Közösségi Szolgálat III. HASONLÓ, MÉGIS MÁS – TÁRSADALMI HASZON IV. ZÁRSZÓ

3 I. BEVEZETÉS Egy egészséges társadalomban nem hagyják magukra a bajba jutottakat, segítségre szorulókat, azonban a segítségnyújtást, csakúgy, mint az együttélés más szabályait, tanulni kell. Az iskolai oktatás célja nem csak az ismeretek átadása, hanem a nevelés is. Minél fiatalabb korban tudatosítani kell a gyermekekben, fiatalokban, hogy nem önálló szigetekként élünk a világban, hanem egy közösség tagjai vagyunk, ezáltal felelősséggel tartozunk egymásért, a közösségért.

4 II. AZ ÖNKÉNTESSÉG ÁLTALÁNOS ÉS SPECIÁLIS ALAKZATA
1. Az önkéntesség általában (általános alakzat) Az önkéntes munka története Európában a középkorra nyúlik vissza. Az első szervező a katolikus egyház volt. E vezető szerepet a későbbiekben azonban nem tartotta meg, más szervezetek is bekapcsolódtak a segítő tevékenységekbe. Az önkéntes munka a II. világháborút követő időszakban elveszítette a szabadon választható jellegét. Főleg a kommunista berendezkedésű államokban többnyire központi politikai irányítással szervezték, és társadalmi munka névvel illették. A különféle akciókat nem a polgárok kezdeményezték, hanem valamelyik hatalmi-politikai központból indultak. Az ennek nyomán, a társadalomban kialakult máig élő előítéletek is nehezítik manapság az önkéntes munka népszerűvé válását hazánkban.

5 Az önkéntesség nemzetközivé válása
Az önkéntes tevékenység jelentőségének felismerését mutatja, hogy az ENSZ 2001-et az Önkéntesség Nemzetközi Évévé, majd az Európai Bizottság javaslatára az Európai Tanács 2011-et az Önkéntesség Európai Évévé nyilvánította. Az önkéntes munka jelentős gazdasági erőforrást jelent. Még a leggazdagabb államok sem képesek egyes társadalmi problémáikat az állampolgárok, az önkéntes szervezetek bevonása nélkül megoldani. Forrás: Czike Klára.: az önkéntesség számokban

6 Az önkéntesség fogalma
Az önkéntesség, más néven voluntarizmus azt jelenti, hogy külső nyomás nélkül, saját belső indíttatásból vállalunk valamit. A kifejezés a latin voluntariusból származik, ami hajlandót jelent. Nagyon fontos eleme az önkéntességnek a tudatos választás, azaz tudatosan melléállunk valamilyen számunkra is fontos ügynek. A./ Az Európa Tanács a következőképpen definiálta az önkéntes munka fogalmát: Bármilyen formában végzett, formális, nem formális vagy informális önkéntes tevékenység, amelyet a személy szabad akaratából, egyéni választása és motivációja alapján, pénzügyi haszonszerzés szándéka nélkül végez. B./ A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló évi LXXXVIII. törvény 2.§-a szerint: közérdekű önkéntes tevékenység a fogadó szervezetnél a törvény 3. §-ban meghatározott tevékenységi körben ellenszolgáltatás nélkül végzett tevékenység. C./ A Magyar Kormány az Önkéntesség Európai Éve Nemzeti Programjában hirdette meg, a Nemzeti Önkéntes Stratégia előkészítését. E dokumentum szerint:

7 „Az önkéntesség olyan tevékenység, amelyet
a személy szabad akaratából, egyéni választása és motivációja alapján, a pénzügyi haszonszerzés szándéka nélkül végez más személy, személyek vagy a közösség javát szolgálva. Sajátos értékeket hordoz magában, amely megkülönbözteti a fizetett munkától. Önmagában jó és értékes, egy mód, mellyel képessé tehetjük a társadalom tagjait, hogy aktív szerepet vállaljanak mind tágabb földrajzi, mind szűkebb érdekközösségekben, mely egyidejűleg hasznos a támogatásra szorulóknak és az önkéntes munkát végzőknek is. Az önkéntesség az egyik eszköze az esélyegyenlőség fejlesztésének, hozzájárul a szegénység, a kirekesztődés csökkentéséhez és a foglalkoztatottság növeléséhez, segíthet a munkanélküliek munkaerőpiacra történő visszatéréséhez, de nem helyettesítheti a fizetett munkaerőt. Klasszikus értelemben véve az önkéntesség a közösségi gondoskodás, a társadalmi szolidaritás – s ezen belül a karitatív tevékenység – az emberiség fejlődésének alapértékei közé tartozik. Az önkéntességben juthat kifejezésre az állampolgári elkötelezettség és felelősségvállalás össztársadalmi „rehabilitációja” mindazokért, akik a segítségnyújtás érintettjei. Ebből következik, hogy az önkéntes tevékenységvégzés olyan humán erőforrás, amely egyrészt hozzájárul társadalmunk erkölcsi, szociális, kulturális fejlődéséhez, másrészt a gazdaság – nemzeti jövedelemben mérhető – erősödéséhez.”

8 Ki számít önkéntesnek? (az önkéntes fogalma kérdések és válaszok alapján. Forrás: Czike Klára 2011)
Aki ellenszolgáltatás nélkül, ingyen dolgozik: 28,7% Aki segít a szervezetnek bármiben, bárhogy: 19,2% A teljes tagság: 11,4% A szervezet vezetői, vezetőség: 9% Mindenki, aki itt dolgozik: 7,2% Akik társadalmi munkában dolgoznak: 3,6% Rendszeresen ingyen segít, munkát lát el a szervezetnél: 3% Aki kevés pénzért sokat dolgozik: 2,4% Aki a szervezet céljai elérése érdekében hasznos munkát végez: 2,4% Aki nem pénzért, fizetésért dolgozik: 2,4% Térítés nélkül dolgozó külső segítő:1,8% Aki továbbadja a tudását a szervezet és mások javára: 1,8% Mindenki, aki szeretetből segíteni akar a szervezetnek, illetve a szervezeten keresztül másoknak: 1,2 % Aki nem főállásban dolgozik a szervezetnél: 1,2% Aki a közösségért dolgozik:1,2 % Közvetlenül az érintettek 0,6 Polgári szolgálatos: 0,6 % Aki önként dolgozik a szervezetnél: 0,6 % Aki elvégezte az önkéntesek tanfolyamát, képzését és segít: 0,6 % A hatóságoknál nem bejelentett munkatárs: 0,6 % Juttatás nélküli alkalmazott: 0,6 %

9 Az önkéntes munka jellemzői
Személyes indíttatású, szabad, egyéni választáson alapszik, anyagi érdekektől mentes, mások javát szolgálja, elősegíti, hogy egyének és közösségek részesei legyenek saját problémáik megoldásának, egyidejűleg hasznos a támogatásra szorulóknak, az önkéntes munkát végzőknek és a társadalom számára is.

10 2. A tanulóifjúság közösségi szolgálatteljesítése, mint az önkéntesség egy speciális alakzata
Elméleti és történeti háttér, előzmények: Az Európai Parlament és a Tanács 2006.dec.18-án adta ki ajánlását az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról (2006/962/EK). A meghatározott nyolc kulcskompetencia közül a 6. a szociális és állampolgári kompetencia, mely megerősítéséhez járul hozzá Magyarországon a közösségi szolgálat bevezetése.

11 A magyarországi önkéntesség fejlesztési stratégiája című dokumentum szerint a 2017-ig elérendő célok közt szerepel, hogy az általános és középiskolák 50%-ában legyen lehetőség iskolarendszerben vagy mellette működő önkéntes programban való részvételre, a pedagógus-továbbképzés és az ifjúságsegítő-képzés részévé kell tenni az akkreditált önkéntes (tapasztalati tanuláshoz köthető) képzési tematikát, valamint meg kell erősíteni a hazai építőtáborokat. A Nemzeti önkéntes stratégia 2011−2020 szerint az Európai Unió 15 év feletti lakosságának átlagosan 22-23%-a kapcsolódik be önkéntes tevékenységekbe, Magyarországon még ehhez viszonyítva is alacsony a részvételi arány (10−19%), de ezzel együtt megállapítható, hogy az európai és a nemzetközi kutatások általában magasabb arányokat mutatnak ki, mint az egyes nemzeti tanulmányok. A trend a kötelező iskolai szolgálat felé mutat az Egyesült Államokban, Kanadában és Angliában is.

12 A közösségi szolgálat Magyarországon
A közösségi szolgálat Magyarországon a nemzetközi érettségivel összefüggésben 20 éve, a Waldorf-pedagógiát követő számos intézményben és ennek nyomán a 12. kerület középiskoláiban 2 éve, a jezsuita pedagógia elvei szerint a miskolci Fényi Gyula Jezsuita Gimnáziumban 10 éve kötelező jelleggel működik az intézmények pedagógiai programjának részeként. Az iskolai közösségi szolgálat célja, hogy a felnövekvő nemzedékekben szemléletváltás következzék be a szűkebb és tágabb környezetükhöz, a rászorulókhoz és a közjóhoz fűződő viszonyukban. Ezzel a fiatalok lehetőséget kapnak az aktív állampolgári létre való felkészülésre. Saját élményű tanuláson keresztül fejleszthetik szociális érzékenységüket és számos olyan kompetenciájukat (együttműködés, problémamegoldás, projektmenedzsment, felelős döntéshozatal, vezetői készségek stb.), amelyek megszerzése elengedhetetlen a tudatos, felelősségteljes állampolgári léthez.

13 Az iskolai közösségi szolgálat céljai
Magyarország Kormánya a december 23-án elfogadott Nemzeti Köznevelési Törvénnyel (Nkt.) bevezette az iskolai közösségi szolgálatot, mint az érettségi kiállításának előfeltételeként teljesítendő tevékenységet. Közösségi szolgálat definíciója: szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének javát szolgáló, szervezett keretek között folytatott, anyagi érdektől független, egyéni vagy csoportos tevékenység és annak pedagógiai feldolgozása. Az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele 50 óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása. Az érettségi vizsga megkezdéséhez a közösségi szolgálat végzésének igazolását először a január 1-je után megkezdett érettségi vizsga esetében kell megkövetelni.

14 Nemzeti alaptanterv /110/2012. (VI.04.) Kormányrendelet/
Ösztönzi a személyiség fejlesztését, kibontakozását segítő nevelést-oktatást: célul tűzi ki a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítását a tanulókban úgy, hogy saját élményű tanuláson keresztül ismerik meg ezeknek a csoportoknak a sajátos igényeit, élethelyzetét. A közösségi szolgálat a tanulók különböző készségeit és kompetenciáit fejlesztő eszköz: kritikus gondolkodás, érzelmi intelligencia, önbizalom, felelősségvállalás, állampolgári kompetencia, felelős gondolkodás (döntéshozatal), hiteles vezetői készségek, szociális érzékenység, társadalmi felelősségvállalás, kommunikációs készség, együttműködés, empátia, konfliktuskezelés, problémamegoldás

15 A program célja: Az oktatási intézmények számára: hogy a kölcsönösség elve alapján a pedagógia újfajta kultúráját, a tanár-diák viszony új módozatait honosítsa meg az élménypedagógián keresztül. A fogadó szervezetek számára: Új erőforrást jelenthet a tanulók bevonása a hétköznapi feladataik elvégzésébe, miközben a közösségi szolgálat nem veszélyeztetheti az ott dolgozók munkahelyét, nem helyettesítheti a szervezet munkatársainak szakértelmét. Az együttműködés, a kölcsönösség fontos alapérték, aminek meg kell jelennie a program minden fázisában és elemében − a részt vevő szervezetek és intézmények közt egyaránt. Kiemelt feladat a fogadó intézmények számára, hogy meghatározzák a közösségi szolgálat célját, illetve az intézmény programjába való integrálhatóságát. Különösen szem előtt kell tartani a program pedagógiai céljait, és azt, hogy a segítő és a segített között – lehetőleg hosszú távú – közvetlen kapcsolat jöjjön létre.

16 A közösségi szolgálat bevezetése
Javasolt először a tantestület és a tanulók bevonásával a közösségi szolgálat bevezetéséhez a már meglévő jó gyakorlatokat és ötleteket összegyűjteni. Ugyanez a munka vár a fogadó intézményekre is intézményük tevékenységi köreinek áttekintésével. A helyi viszonyok feltérképezése elősegítheti, hogy a pedagógusok a tanulóknak reális, a helyi igényekhez igazodó tevékenységeket tudjanak kínálni, melyek a helyi közösségnek is hasznára válnak. Számos civil szervezet végez olyan tevékenységet, amely az önkéntességen alapul. Ezen szervezetekkel való együttműködés különösen sok segítséget jelenthet az iskolák és a koordináló pedagógus számára, hiszen ezen a téren olyan tapasztalatokkal rendelkeznek, melyek megkönnyítik a közösségi szolgálat szervezését, megvalósítását. Az együttműködés mibenlétét minden esetben írásban szükséges dokumentálni.

17 A közösségi szolgálat irányítása
A középiskola intézményvezetője felelős a közösségi szolgálat megszervezéséért, továbbá gondoskodnia kell arról, hogy az intézményben a tanuló előmenetelét rögzítő dokumentumaiban megfelelő módon – az adatvédelmi szabályok megtartását szem előtt tartva – nyilvántartsák, és folyamatosan vezessék a tanulók iskolai közösségi szolgálatának végzését a törzslapon, a bizonyítványban és a naplóban. Az iskola vezetője jelöli ki az iskolai koordinátort, aki felelős a tanulók felkészítéséért, pedagógiai feldolgozásért (mentorálás) a fogadó helyekkel való kapcsolattartásért, adminisztrálásért, dokumentálásért, igazolásért, a tanulók bevonásáért a folyamat egészébe, a tevékenységek elismeréséért, az együttműködés és kölcsönösség elvének érvényesítéséért. Iskolai koordinátor lehet az, aki az iskola azon munkatársa, aki a nem formális vagy informális képzés, civil önkéntes/közösségi szolgálat területén igazolható szakmai tapasztalattal, és kellő motiváltsággal rendelkezik a feladat ellátásához.

18 A tevékenység megszervezése az iskolában
Első lépcsőfoka, hogy az intézményvezető kijelöli a program megvalósulásáért felelős pedagógust. A második fontos feladat, hogy a tanulókat tájékoztassák a választható lehetőségekről, és arról is, hogy egy-egy helyszínen várhatóan hány tanuló tud tevékenykedni. Ezt követően a tanulóknak lehetőséget kell biztosítani, hogy önként választhassák ki azt a helyet és tevékenységet, amely számukra a legvonzóbb, leghasznosabb, és amelyhez kellően motiváltak, hogy ott valóban hasznosan töltsék el a „szolgálati” idejüket. A közösségi szolgálat dokumentálása Az iskola kötelezettsége, hogy a pedagógiai programjában, továbbá helyi dokumentumaiban (a szervezeti és működési szabályzatban, a házirendben) rögzítse az iskolai közösségi szolgálatra vonatkozó szabályokat. A szolgálat teljesítésére történő felkészítés Az 50 órából az iskolai koordinátor − szükség esetén a szakmai koordinátorral/mentorral közösen – tevékenységi körönként legfeljebb 5-5 óra felkészítő és feldolgozó foglalkozás(oka)t tart. A felkészítés nagyon fontos pedagógiai pontja a közösségi szolgálat előkészítésének.

19 A program lebonyolítása
Az iskolák kapacitásuk függvényében lehetőséget teremtenek arra, hogy a tanulók egyénileg vagy csoportosan tegyenek eleget a szolgálati követelmények teljesítésének Az iskolai közösségi szolgálat alapvetően a tanulók fejlődését szolgálja, de nem szabad megfeledkezni a fogadó helyek működésére kifejtett jótékony hatásokról sem. Mindemellett fontos a tevékenység folyamatos pedagógiai kísérése. Tehát jó, ha a pedagógus az első alkalmakon személyesen jelen van, majd ha időről időre megkérdezi a tanulót, milyen tapasztalatai, nehézségei voltak, figyelemmel kíséri a tanuló közösségi szolgálati naplójában vezetett sorokat. Nagyon lényeges eleme a programnak, hogy minden mozzanatában a kölcsönösségre és együttműködésre építsen. A program zárása Lényeges és kötelező eleme a programnak, hogy annak befejezésekor legyen minimum egy alkalom, amikor a tanulóknak lehetőségük van a visszacsatolásra. Ezt célszerű csoport szinten megszervezni. A program egésze szempontjából a zárás megfelelő előkészítése igen fontos feladat. Kulcsszerepe van a programot végigkísérő tanárnak, aki irányítja, koordinálja a beszélgetést. Minden tanulónak lehetőséget kell adni a megszólalásra, élményeinek, tapasztalatainak elmondására. A zárás ugyanakkor az az ünnepélyes alkalom lehet, amikor mindenki a már feldolgozott élményeit megosztja a többiekkel. Ennek jelentős felemelő és megerősítő ereje van.

20 3. A szolgálat szervezése a fogadó szervezeteknél – Katasztrófavédelmi Közösségi Szolgálat
Fogadó szervezet lehet minden, a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvényben foglalt szervezet, amely lehetőleg teljesíti regisztrációs kötelezettségét, magánszemély esetén pedig a küldő nevelési-oktatási intézmény egyben fogadó intézményként is működik. A tanulók tevékenysége nem lehet szakfeladat ellátása, különösen az egészségügyi, szociális területen kell körültekintően eljárni a tevékenységek szervezésekor. A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Főigazgatója a 21/2012. számú utasításában szabályozta a tanuló ifjúság közösségi szolgálatteljesítésének katasztrófavédelmi megszervezésének feladatait.

21 A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Főigazgatója 21/2012
A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Főigazgatója 21/2012. számú utasítása Az utasítás célkitűzése, hogy a január 1-je után megkezdett érettségi vizsgák feltételéül szolgáló közösségi szolgálat teljesítése a hivatásos katasztrófavédelmi szervezetnél a 2012/2013. tanévben megkezdődjön, lehetőséget biztosítva a évfolyamos korcsoport részére a katasztrófavédelem feladatrendszerének és küldetésének megismerésére, a biztonság, a katasztrófák megelőzése és a katasztrófák elleni védekezés melletti elkötelezettség, illetőleg felelősségérzet kialakítására. Megvalósítandó cél, hogy a közösségi szolgálat jogszabályban meghatározott kötelező óraszámát (50 óra) a katasztrófavédelemnél önként teljesítő tanulók a polgári védelmi kötelezettség intézményére felkészülve felelős állampolgárként vegyenek részt a katasztrófák elleni védekezésben, a katasztrófavédelem nemzeti ügyként történő kezelésében. Az utasítás tisztázza a fogalmakat: A, Katasztrófavédelmi közösségi szolgálat B, Fogadó intézmény C, Koordináló személy D, Közreműködő szervezet E, Küldő intézmény F, Mentor G,Tevékenységi kör

22 A 2012/2013. tanév megkezdését követően az igazgatóság koordinálásával a katasztrófavédelmi kirendeltség végzi az illetékességi területén működő középfokú oktatási intézmények megkeresését és tájékoztatását a KSZ teljesítésének lehetőségével kapcsolatban, a részükre az alábbiakat tartalmazó dokumentumcsomag átadásával együtt: együttműködési megállapodás minta, lista a KSZ teljesítésének feltételeiről és lehetőségeiről, a fogadó szervezetek listája és elérhetőségei. Az igazgatóság honlapján megjeleníti a KSZ teljesítésének lehetőségére vonatkozó tájékoztatást, amely tartalmazza: a fogadó intézmények megnevezését, helyét, a KSZ programját, a tevékenységi körök rövid leírását, a jelentkezés rendjét, valamint a koordináló személy elérhetőségét. A fogadó intézmény 2012 októberétől, minden hónapban legalább 5 napot jelöl a KSZ teljesítésére, amelyről honlapján, valamint az illetékességi területén található középfokú oktatási intézmények igazgatóit egyéb módon (pl.: telefonon, ) tájékoztatja. A fogadó intézményben a KSZ teljesítésének időtartamára mentor kerül kijelölésre.

23 A KSZ a katasztrófavédelem vonatkozásában az alábbi meghatározott tevékenységi körökből teljesíthető
Tűzmegelőzés, tűzvédelem tevékenységi kör Részvétel az alaki foglalkozásokon. Közreműködés tűzoltó versenyek előkészítésében, szervezésében és lebonyolításában. Közreműködés tűzoltósági bemutatók, gyakorlatok előkészítésében, lebonyolításában. Részvétel a tűzoltó laktanya karbantartási, takarítási feladataiban. Tűzoltó készülék használatának ismereteinek megismerése. Tűzoltó szerelési szabályzat ismerete, alap szerelések, kötések megismerése. Polgári védelem tevékenységi kör Részvétel árvízvédelmi felkészítésen, gyakorlaton. Közreműködés a polgári védelmi gyakorlatok végrehajtásában. Közreműködés az ifjúsági versenyek lebonyolításában. Közreműködés a polgári védelmi tervezéshez szükséges adatbázisok készítésében. Részvétel lakosságfelkészítési tevékenységekben. Részvétel raktárrendezési, karbantartási, feladatokban. Kockázatbecslések és veszély-elhárítási tervek megismerése. Iparbiztonság tevékenységi kör A katasztrófavédelmi műveleti labor járművek, kimutató eszközök megismerése. Veszélyes anyagokkal kapcsolatos gyakorlatokon való közreműködés. Külső védelmi tervek megismerése. Regionális Műszaki Mentő Bázis vegyi konténer alkalmazásának lehetőségei, szakfelszerelések megismerése.

24 III. HASONLÓ, MÉGIS MÁS – TÁRSADALMI HASZON
Klasszikus értelemben véve az önkéntesség a közösségi gondoskodás, a társadalmi szolidaritás és ezen belül a karitatív tevékenység része, amely az emberiség fejlődésének alapértékei közé tartozik. A közösségi szolgálat és az önkéntesség nem azonos fogalmak. A két fogalom különbségei terén a legfontosabb elem a motiváció, a tevékenység végzésére vonatkozó belső indíttatás kiemelése, hiszen az önkéntes tevékenység a személy szabad akaratából valósul meg, nincsen semmilyen külső kényszerhez kötve, és végzéséért sem várható el semmilyen anyagi előny vagy ellenszolgáltatás. Mindemellett közös eleme a közösségi szolgálat és önkéntesség fogalmának, hogy mindkét tevékenység általában közhasznú célt szolgál, általa mind a tevékenységet végző személy, mind a környezete többé és értékesebbé válik, hiszen végzésével mindenki olyan értékek birtokába jut, amelyek megerősíthetik a közösségi elköteleződés és felelősségvállalás tudatát, illetve mindezek mellett a későbbi élethelyzetekben vagy munkakeresésben fontos előnyöket biztosíthat, tehát valós társadalmi haszonnal jár.

25 Társadalmi hasznosság
A gyerekek szocializációja, oktatása során az a cél fogalmazódik meg, hogy a felnövekvő nemzedéket később a saját közösségük aktív tagjaiként bevonhassák a mindennapokba. Megszűnt az eddig biztonságot jelentő sorkatonaság, már polgári szolgálat sem létezik, sokan karrierjük első állomásaként passzivitásba kényszerülnek. A pályakezdők szempontjából előnyös, ha első munkahelyükön a gyakorlatukat segítő környezetben végzik, és felelősséget még mások viselik helyettük. A fiatalok körében a növekvő tartós munkanélküliség tendenciáját figyelhetjük meg. Tehát fontos feladat, hogy ezt a folyamatot megállítsuk és a fiatalok számára megmutassuk a munka örömét. Különösen fontos megemlíteni a nők esélyeit a munkaerő-piacra való visszakerülésben. Vannak hagyományos szerepek, bizonyos típusú önkéntes tevékenység jobban jellemzi egyik vagy másik nemet, azonban az utóbbi időszakban egy változás figyelhető meg, például manapság a nők és a férfiak vezetői tisztséget azonos arányban töltenek be. Az idősebb korosztály szép számmal jelen van az önkéntes tevékenységet végzők táborában. Ennek sok oka lehet, a nyugdíjas számára az önkéntességben vonzónak számít, hogy a magány, a betegségekbe való menekülés és az elszegényedés elkerülésének a lehetőségét jelentheti.

26 Az önkéntes tevékenységek révén lehetőség nyílik a munkahelyszerzésre
Az önkéntes tevékenységek révén lehetőség nyílik a munkahelyszerzésre. Ez egy nem elhanyagolható szempont hazánkban. A munkanélküliek számára az önkéntesség kapcsán esélyük van a munka és szakmai tapasztalatszerzésre, kapcsolatokat építhet, ismeretségeket szerezhet. A munkaerő- piacon előnyösebb, ha valakinek jóval több tapasztalata, kapcsolata van a kortársainál. Egyre több piaci szervezet használja ki az önkéntességben rejlő lehetőségeket, még pedig úgy, hogy a szakembereiket önkéntes munkára ösztönzik. Megfigyelték ugyanis, hogy az önkéntes tevékenységet végző alkalmazottaknál elősegíti a kreativitás készségük fejlesztését, növeli a munkakedvet, így ez akár felfogható a munkavállalók sokoldalúvá tételének egyik állomásaként is. Az önkéntesek által végzett munka az adott társadalom és az önkéntes számára is előnyös, elősegíti a társadalmi beilleszkedést, csökkenti a szegénységet, hozzájárul a teljes foglalkoztatottság eléréséhez. Az önkéntes munka olyan szükségletekre reagál, amelyek korábban nem vagy csak nagyon kis mértékben voltak jelen az ellátórendszerekben.

27 IV. ZÁRSZÓ Ha néhány évvel ezelőtt megkérdeztük volna az embereket, ezen belül a diákokat, mit gondolnak az önkéntességről, többségük azt válaszolta volna, hogy senki nem törődik a másikkal. E tendencia mára, ha gyökeresen nem is változott, de mindenképpen jó irányba indult meg. Lényeges feladat az oktatási intézményekben elindult kezdeményezések megerősítése és kiterjesztése minél több intézményre, hogy lehetőség szerint minimalizálni lehessen azok számát, akik úgy kerülnek ki az oktatási rendszerből, hogy semmilyen tapasztalatot nem szereztek önkéntes tevékenység végzésével kapcsolatosan. El kell érni, hogy az önkéntesség elismert és értékes tevékenységnek számítson minél több ember számára, el kell érni, hogy egyre több honfitársunk magáénak vallja az elvet: „másokért, a közjó eléréséért (és magunkért) tenni jó”. E szemléletformálás – a felelős gondolkodás kialakításának - egyik lehetséges eszköze a katasztrófavédelmi közösségi szolgálat megszervezése és végrehajthatóságának fogadó intézményekben történő biztosítása.

28 Köszönöm a figyelmet!