Középszint Vallások: – a többistenhit jellemző vonásai (a tanultak közül a sumer, az egyiptomi vagy a kínai többistenhívő vallás szolgálhat példaként),

Az előadások a következő témára: "Középszint Vallások: – a többistenhit jellemző vonásai (a tanultak közül a sumer, az egyiptomi vagy a kínai többistenhívő vallás szolgálhat példaként),"— Előadás másolata:

1 Középszint Vallások: – a többistenhit jellemző vonásai (a tanultak közül a sumer, az egyiptomi vagy a kínai többistenhívő vallás szolgálhat példaként), – az egyistenhit jellemzői. Kultúra: – Mezopotámia: agyagtábla – ékírás; toronytemplom, – Egyiptom: piramisok, hieroglifa, – Fönícia: hangjelölő betűírás, – India: Buddha, – Kína: Nagy Fal, cseréphadsereg. Emelt szint A folyammenti civilizációk jellemzői (pl. Mezopotámia, Egyiptom, Kína): a földrajzi környezet, a természeti – viszonyok, az áradás jellege, – az öntözéses gazdálkodás (technikája, terményei, eredményei), – a társadalom (istenkirályok, bürokrácia, függő helyzetű termelők, kényszermunka, ellátás), – műveltség: írás – írástudók, közmunkák – jellegzetes építmények, művészetek „tudo­mányok” – időszámítás, geometria, csillagászat. Egyistenhit a zsidó vallásban: az egyistenhit megszilárdulása és kizárólagossá válása a babi­loni fogság után. - 1.1 Az egyes civilizációk jellegzetes vallási és kulturális emlékeinek azonosítása. Egy folyammenti civilizáció jellemzői (pl. Egyiptom, Kína) Az egyistenhit a zsidó vallásban Tk 1- Herber, Martos, Moss, Tisza: Történelem 3 Tk.1 (Sz)-Száray Miklós Tk.1.Fk- Forrás központú történelem Száray Miklós T.(G Sz I).- G. Szabó István:Tréning

2 ÖNTÖZÉSES FÖLDMŰVELÉS ÖNTÖZÉSES FÖLDMŰVELÉS
ÍRÁS AZ ÓKORI KELET India Egyiptom ÁLLAM brahmanizmus ÖNTÖZÉSES FÖLDMŰVELÉS DESPOTIZMUS buddhizmus Buddha piramis múmia fáraó Kheopsz Kína hiroglifa Konfuciusz Perzsia Dareiosz Mezopotámia ÖNTÖZÉSES FÖLDMŰVELÉS Fönícia Kr e 3000 Sumer Palesztina Salamon Kr e X. Sz. Dávid ékírás Izrael Jeruzsálem Judea Gilgamesz Ijfeszítő népek Hammurapi Kr e XVIII Babilon szkíták hunok Asszíria

3 Nyugatrómai Birodalom
ŐSKOR íRÁS megjelenésétől ÓKOR RÉZKOR BRONZKOR VASKOR Az ókori Közel-Kelet kronológiája biztos időpontokkal csak az i. e. 8. századtól rendelkezik: az i. e. 763 június 15-i ninivei napfogyatkozáshoz viszonyíthatunk [1], ami III. Assur-Dán uralkodásának idején Simannu (sziván) hónapban volt. Az ókori Görögország és az ókori Róma történelmét együttesen antikvitás vagy antik kor néven szokás emlegetni. Nyugatrómai Birodalom bukásáig KÖZÉPKOR

4 Nyugatrómai Birodalom bukásáig
ŐSKOR ÓKOR íRÁS megjelenésétől VASKOR RÉZKOR BRONZKOR Nyugatrómai Birodalom bukásáig KÖZÉPKOR Wikipédia: Az ókori Közel-Kelet kronológiája biztos időpontokkal csak az i. e. 8. századtól rendelkezik: az i. e. 763 június 15-i ninivei napfogyatkozáshoz viszonyíthatunk [1], ami III. Assur-Dán uralkodásának idején Simannu (sziván) hónapban volt. Az ókori Görögország és az ókori Róma történelmét együttesen antikvitás vagy antik kor néven szokás emlegetni. Az ókori Közel-Kelet kronológiája biztos időpontokkal csak az i. e. 8. századtól rendelkezik: az i. e. 763 június 15-i ninivei napfogyatkozáshoz viszonyíthatunk [1], ami III. Assur-Dán uralkodásának idején Simannu (sziván) hónapban volt. Az ókori Görögország és az ókori Róma történelmét együttesen antikvitás vagy antik kor néven szokás emlegetni.

5 ÓKOR ÍRÁS ékírás Mezopotámia Gilgamesz Egyiptom Champolion hiroglifa
Az első ismert írásos emlékek a valószínűleg legrégibb írásformával, az ékírással készültek i. e körül. Ezt tekintjük az őskor végének és az ókor kezdetének. Az ókor végének (és a középkor elejének) meghatározása nem egyértelmű, legtöbb történelemtudós a Nyugatrómai Birodalom bukását (476) tartja a fordulópontnak. Az ókor a régészet korszakbeosztása szerint a rézkor időszakával esik egybe Eurázsia legnagyobb részén.Az ókor része még a bronzkor és a vaskor, melyek a rézkort követték. Az ókori kronológia biztos időpontokkal csak az i. e. 8. századtól rendelkezik[forrás?]: egy ninivei napfogyatkozáshoz viszonyíthatunk. Kr.e. 3000: Sumer városállamok kialakulása; a sumer írás kialakulása – templomi tisztviselők. (Mezopotámia, Dél- Babilónia)‏ szótagírás ékírás agyagtábla Mezopotámia Vízözön történet Gilgamesz Egyiptom Champolion hiroglifa papirusz Szótag, mássalhangzó és fogalomírás Fokozatos egyszerűsödés Halottak Könyve Főnícia betűírás

6 ÖNTÖZÉSES FÖLDMŰVELÉS
Az ókori kronológia biztos időpontokkal csak az i. e. 8. századtól rendelkezik[forrás?]: egy ninivei napfogyatkozáshoz viszonyíthatunk. Állam: Az első államok a magántulajdon megjelenésekor, a differenciált társadalom létrejöttével alakultak ki, az újkőkor végén és a rézkor elején a Közel-Kelet térségében( Sumer, Egyiptom). Az állam keretei között a vezető réteg megszervezte a közmunkákat (csatorna, erődítések), a külső védelmet, a hódító hadjáratokat, s fenntartotta a belső rendet, Despotizmus: (a görög despota úr szóból), korlátlan egyed uralom, amikor az uralkodó hatalmát semmilyen törvények vagy szabályok nem mérséklik. Elsősorban az ókori Keleten jellemző . A despoták az ókorban hatalmukat isteni származásukkal is alátámasztották. Öntözéses földművelés: száraz éghajlatú folyóvölgyekben létrejött magas szintű fölművelés kultúra. Mindegyikre jellemző, hogy nagyszámú munkaerőt, szervezettséget és jelentős mértani és csillagászati ismereteket igényelt. Ezáltal a * jelentős szerepet játszott a munkaszervezés fejlődésében, végső soron az állam kialakulásában. Tk 1 (H,M, M,T)-72.old./A mezopotámiai társadalomban két lényeges elemet kell megkülönböztetnünk. Az egyik az egyenlő helyzetű személyek közössége, akiket az összetartozás tudata kapcsolt össze, s akik közösségi ügyeikben a népgyűlésen dönthettek. Ettől lényegesen eltért a másik típusú közösség, amelynek központja a templom vagy a palota, azaz az isten vagy a király háztartása volt. Az utóbbi kettő önmagába zárt szervezet volt, amelyben szigorú alá és fölérendeltségi viszonyok voltak. Ezekben a szervezetekben a termelést és az elosztást központilag szervezték meg. Tk 1 (H,M, M,T)-72.old./Város: A történelmi kor hajnalán Dél-Mezopotámiában jelentek meg először tömegesen városok, amelyek gazdasági, politikai, katonai hatalmat gyakoroltak a vidék felett. ÍRÁS ÓKOR ÖNTÖZÉSES FÖLDMŰVELÉS ÁLLAM Újkőkor végén és a rézkor elején alakultak ki. Az állam keretei között a vezető réteg megszervezte a közmunkákat (csatorna, erődítések), a külső védelmet, a hódító hadjáratokat , s fenntartotta a belső rendet Jelentős mértani és csillagászati ismeretek Nagyszámú munkaerő szervezettség magántulajdon Differenciált társadalom DESPOTIZMUS Korlátlan egyed uralom, amit az uralkodók isteni származásukkal is alátámasztottak

7 MEZOPOTÁMIA

8 Mezopotámia Bakay Kornél
Régészet Olvastam! Értékelje Ön elsőnek! elmélet, módszer, gyakorlat Paul Bahn - Colin Renfrew Colin Renfrew az elmúlt évtizedek talán legkiemelkedőbb angol őstörténésze: ezt a művét világszerte alaptankönyvként használják. A kötetet tudománytörténeti áttekintés vezeti be, majd végigveszi azokat a problémákat, amelyekkel a régész munkája során találkozhat. Tárgyalja a régészeti ada Tk1.(HMMT)-79. old. : A harmadik évezred első fele (Kre ) a városállamokra oszló, de társadalmilag és kulturálisan egységes Sumer virágkora. Az önálló városállamok megerősödésének, a csatornarendszerek kiépítésének időszaka…. A jelentősebb városok fallal vették körül magukat, sőt gyakran a legértékesebb mezőgazdasági területeket is…. A megerősödött városok csakhamar kísérletet tettek a szomszédok feletti uralom megszerzésére. Ennek következtében a sikeresen hódító királyok meggazdagodtak , a palota (az uralkodó) jelentősége megnőtt a városon belül… A városállamokban a hatalom az uralkodó kezében volt, aki kezdetben a papi fejedelem (en, később ensi-úr), de a városok között éleződő hatalmi harc miatt viszonylag korán megtörtént Sumérban a vallási és világi hatalom különválasztása) Önálló városállamok kora Bakay Kornél Könyvajánlás Bakay Kornél - Közép- és Belső-Ázsia, a Kaukázus, valamint a Kárpát-Medence őskora

9 Öntözéses földművelés
Mezopotámia III. évezred SUMER városállamok Öntözéses földművelés ékírás

10 Birodalom alakítási kísérletek kora
Tk.1, 80.old: (Kre ): A század fordulóján az egységesítési folyamat két típusát figyelhehetjük meg: a városok közti szövetséget ill. hódítást. A szövetségek létrehozásához éppúgy mint a hódításhoz erős város kell. Az a kérdés, hogyan lehetne erőssé tenni egy várost? LAGAS uralkodója, UNKAGINA úgy vélte, ha visszaállítja a templom és a kistermelők korábbi önállóságát, és ezzel a társadalmat maga mögé állítja, városát képessé teheti a hódításokra. Ezzel egyidőben UMMA uralkodója LUGALZAGESZI a palota hatalmát erősítette meg. Keselyű sztélé (emlékoszlop ) A 24. sz. első felében állított győzelmi emlékmű A keselyűsztélé Éannatum, Lagas városkirályság lugaljának az i. e. 24. század első felében állított győzelmi emlékműve. A korabeli Ningirszu városából, Lagas állam későkori fővárosából került elő. A szöveg forráskiadása 1956-ban E. Sollberger Corpus des Inscriptions „Royales” Pré-Sargoniques de Lagaš című munkája. A töredékek a rekonstruált formában Wikipédia: A sztélé nagyon töredékes, legnagyobb része hiányzik. A megtalált részletek nagyobb része is képi ábrázolás, a szöveg rövid és sok helyen olvashatatlan, mégis a leghosszabb korai sumer nyelvemlék

11 Éannatum, lagasi uralkodó lándzsás bőrpajzsos katonáival átgázol Umma legyőzőtt katonái felett.
Wikipédia: Tematikája Lagasnak a szomszédos Umma ellen vezetett hadjáratának története, és a győzelem leírása. A hadjárat Umma és Aksak patesijeinek szövetségével kezdődött, amellyel Lagas hegemóniáját kívánták megtörni. Éannatum, Innin és Ningirszu istenek kegyeltje legyőzte riválisát, és ennek emlékére állította a sztélét. A „keselyűsztélé” név a szöveget kísérő képek egyike alapján született, amelyen a legyőzött ummai katonák holttesteiből lakomázó keselyűket ábrázoltak. A phalanx-töredék A szöveg és a képek a töredékesség ellenére a hadtörténet alapvető forrásai. Sokáig tartotta magát az a tévhit, hogy a phalanx harcmodor a görögök találmánya volt. E sztélé legnagyobb töredékén harcosok vonulását ábrázolták, akiknek csak a fejük látszik ki a pajzs mögül, valamint a lándzsát tartó jobb kezük. A pajzsok összeérnek, teljesen elfedik az embereket. A keselyűsztélé a phalanx első ábrázolása. A két város összecsapásából végül majd Umma került ki győztesen. Ez azt bizonyította, hogy ebben a korban az állam ereje elsősorban a palota hatalmától függ.

12 Az akkád nagyhatalom kora
Wikipédia: A korai dinasztikus kor végén az akkádok foglalták el a területet, majd az ő uralmukat a guti néven ismert törzsek döntötték meg. A guti uralom körülbelül hatvan évig tartott, majd Mezopotámia déli részén a sumerek hatalma megerősödött. A fellendülés a legdélebbre fekvő nagy sumer városok irányításával jött létre, amelyeket a III. uri dinasztia királyai egyetlen nagy területté egyesítettek. A III. uri dinasztia (i. e – i. e. 2004) első királya Ur-Nammu (i. e – i. e. 2095) ellenőrzése alatt tartotta Urt, Eridut és Urukot, továbbá épületeket emelt Nippurban Larszában, Kisben, Adabban és Ummában. Uralkodásának leglátványosabb emléke az uri zikkurat volt. A képzőművészeti alkotásokból azonban alig maradt fenn néhány darab és azok is túl töredékesek ahhoz, hogy a kor művészetéről átfogó képet kaphassunk. A műalkotások hiánya az elámiak rombolásának tudható be, akik véget vetettek a dinasztia uralmának. Az akkád nagyhatalom kora Sarrukín vagy Narám-Szín megrongált szobra Ninivéből

13 A sumer nagyhatalom kora
Kr e Tk. 1, 83.old: Ur városa egyesítette újra az országot és a III. dinasztiájának uralkodása jelenti a sumer-akkád civilizáció fejlődésének végkifejletét. Ur újbóli megerősödése sokkal inkább a tengeri kereskedelmen alapult, mintsem a gabona termelésen. Urnak mint a Perzsa-öböl legnagyobb forgalmú kikötőjének, biztosítva volt rendkívüli katonai fontosságú réz beszerzése. Ezen a gazdasági, katonai és politikai erőn alapulva sikerült Ur-Nammunak és utódjának Sulginak lényegében egész Mezopotámiát meghódítani. A városok helyreállították a csatornahálózatot, víztárolók építésével szabályozták a csatornákban a víz szintjét, megjavították az elszikesedett talajt. Az ezeknek a nyomán kibontakozó mezőgazdasági fellendülés volt a sumer nagyhatalom gazdasági alapja. Az egész országra kötelezően érvényes mértékrendszert vezettek be. A központosított akkád államszervezet hagyományait követve gyökeresen újjászervezték a közigazgatást. A gutikkal összefonódott helyi arisztokráciák megdöntésével lehetőség nyílt egy teljesen új uralkodó osztály megteremtésére, amely mentes volt a helyi érdekek érvényesítésétől. Az itt kiépített sumer hivatalnokrendszert tekinthetjük minden bürokrácia bölcsőjének. A hivatalszervezet élén az uralkodó állt, aki istennek nyilvánította magát (istenkirály), aki „Sumer és Akkád királya” és „ a négy világtáj királya”, és aki törvényeit Úr legfőbb istenének meghatalmazottjaként hirdette. Tk. 1, 83.old:.. ….Kr e III. évezred végén a térség éghajlata melegebbé szárazabbá vált, ezzel elindult a nomád népek vándorlása…..elkezdődött egy két évszázados harc a Mezopotámia feletti uralomért...Az öntözés okozta szikesedés miatt a földművelés délen összeomlott, a romvárosok között nomád kaldeusok legeltették nyájaikat. A fejlődés súlypontja végérvényesen Közép-Mezopotámiába (Babilon) helyeződött Gudea lagasi ensi A Kölcsey Ferenc Főgimnázium NÉPEK AZ ÓKORBAN/ Történelem minden mennyiségben/

14 UR zikurat  Az uri zikkurat egy négyzetes alaprajzú, háromszintes, vályogtéglából emelt építmény, amelyet kívülről égetett téglából álló burkolat borított. Az építmény legfelső szintjén kapott helyet a szentély. Egy négyzetes alaprajzú teraszból, illetve három, egymást derékszögben metsző és a felső szentélyhez vezető lépcsőfeljáróból állt. Kr.e ból az uri zikkuratot ... Lépcsõzetes toronytemplom, tetején a város védõjének, Nannu Holdistennõnek kisméretû szentélyével. Ur leghíresebb fejedelme, Urnammu (Kr.e ) építtette. A zikkurat alaprajza téglalap, befoglaló méretei 63x43 méter. A három egymásra helyezett, csonka gúla alakú, agyagtéglából rakott, falsávokkal tagolt tömb keretes teraszokat alkot. A három emelet együttes magassága elérhette a 21 métert. A korai dinasztikus kor után a zikkurat elpusztult. Majdnem másfél ezer év múltán, az Új-Babilóniai Birodalom idején, Nabonidus király (Kr.e ) újjáépítette. Aztán két évezredre ismét az enyészeté lett. A feltárásokat az 1920-as években az angol Sir C. Leonard Woolley végezte. A zikkurat részben rekonstruált, maradványában kb. 16 méter magas tömbje a sivatag közepén ma is látható.  Úr város legfontosabb istenségének, Nannának, a Holdistennőnek a szentélykörzete Új-sumer építészet

15 Új-sumer dombormű A korszak domborműveit néhány sztéléről, illetve a gliptikából ismerjük. Ezek közül az egyik legismertebb Ur-Nammu király fogadalmi sztéléje. A sztélé regiszteres áldozati jelenetén a király italáldozatot mutat be Nanna, Ur város főistene előtt. A sumer dombormű hagyományait követve az alakokat a legjellemzőbb felületek törvénye szerint ábrázolták, a rangkülönbségeket az alakok nagyságával érzékeltették. Hasonló jeleneteket a pecséthengerek lenyomatai is ábrázolnak.

16 Régészeti leletek Wikipédia: A sumer művészet legismertebb műtárgyai a Sir Leonard Woolley által a 20. század elején feltárt Ur királyi temetőjéből kerültek elő. Ezek közé tartozik az úgynevezett uri jelvény, bikafejjel díszített hárfák,Subat (Puabi) királynő fejdísze, Meszkalamdug király aranysisakja és egy játéktábla

17 Az Úr-i ásatásokat a királysírok és a temető feltárását Leonard Woolley végezte több ásatási szezonban között. Különböző korszakokból olyan leletek kerültek felszínre mint au Úr-i standard, Pu-abi királynő gazdagon díszített gyászkocsijának (szántalpas szekér) gyeplőtartó ezüstgyűrűi rajta egy arany kulán (szamár féle) szobrocskával, pecsétnyomói, ruhásládája (üresen találták), fejéke, számtalan ezüst és arany edény Az Ur-i királysírok felső szintje

18 Az Úr-i ásatásokat a királysírok és a temető feltárását Leonard Woolley végezte több ásatási szezonban között. Különböző korszakokból olyan leletek kerültek felszínre mint au Úr-i standard, Pu-abi királynő gazdagon díszített gyászkocsijának (szántalpas szekér) gyeplőtartó ezüstgyűrűi rajta egy arany kulán (szamár féle) szobrocskával, pecsétnyomói, ruhásládája (üresen találták), fejéke, számtalan ezüst és arany edény Az Ur-i királysírok felső szintje

19 Lejárat az uri sírkamrákhoz (Woolley, 1927)
A királysírok többségét már az ókorban kirabolták, de ahol a leletek túlélték az évezredeket, ott gazdag lelet anyagot és emberi testet találtak. A sírok körül később kiterjedt temető alakult ki.

20 Lejárat az uri sírkamrákhoz (Woolley, 1927)
A királysírok többségét már az ókorban kirabolták, de ahol a leletek túlélték az évezredeket, ott gazdag lelet anyagot és emberi testet találtak. A sírok körül később kiterjedt temető alakult ki.

21 Wooley ásatásai során két hárfa is előkerült Ur városából
Wooley ásatásai során két hárfa is előkerült Ur városából. Az egyik Sub-ad királyné sírjából (ásatási száma U.10412), egy másik nagyon töredékes példány alacsonyabb rangú személy sírjából (PG 1130). A hárfák jellemzője, hogy állatfejben végződő hangdobozzal rendelkeznek. A hárfa karja a hangdoboz végéből ível magasra. A húrok hangolására szolgáló kulcsok rekonstrukciója szerint 11 húrja volt. A húrok magából a hangdobozból indultak el. A hárfa elejét gyönyörű arany bikafej díszítette, az állat „haját és szakállát”, valamint szemét sötétkék lazúrkő berakással készítették el. A hárfa hangdobozának pereme mentén kagylóhéjból és lazúrból készült geometrikus mozaiksáv fut körbe. A doboz elülső felületét négy regiszterben mitológiai állatalakokat ábrázoló jelenetek díszítették. Wooley ásatásai során két hárfa is előkerült Ur városából Wooley ásatásai során két hárfa is előkerült Ur városából. Az egyik Sub-ad királyné sírjából (ásatási száma U.10412), egy másik nagyon töredékes példány alacsonyabb rangú személy sírjából (PG 1130). A hárfák jellemzője, hogy állatfejben végződő hangdobozzal rendelkeznek. A hárfa karja a hangdoboz végéből ível magasra. A húrok hangolására szolgáló kulcsok rekonstrukciója szerint 11 húrja volt. A húrok magából a hangdobozból indultak el. A hárfa elejét gyönyörű arany bikafej díszítette, az állat „haját és szakállát”, valamint szemét sötétkék lazúrkő berakással készítették el. A hárfa hangdobozának pereme mentén kagylóhéjból és lazúrból készült geometrikus mozaiksáv fut körbe. A doboz elülső felületét négy regiszterben mitológiai állatalakokat ábrázoló jelenetek díszítették.

22 Wooley ásatásai során két hárfa is előkerült Ur városából
Wooley ásatásai során két hárfa is előkerült Ur városából. Az egyik Sub-ad királyné sírjából (ásatási száma U.10412), egy másik nagyon töredékes példány alacsonyabb rangú személy sírjából (PG 1130). A hárfák jellemzője, hogy állatfejben végződő hangdobozzal rendelkeznek. A hárfa karja a hangdoboz végéből ível magasra. A húrok hangolására szolgáló kulcsok rekonstrukciója szerint 11 húrja volt. A húrok magából a hangdobozból indultak el. A hárfa elejét gyönyörű arany bikafej díszítette, az állat „haját és szakállát”, valamint szemét sötétkék lazúrkő berakással készítették el. A hárfa hangdobozának pereme mentén kagylóhéjból és lazúrból készült geometrikus mozaiksáv fut körbe. A doboz elülső felületét négy regiszterben mitológiai állatalakokat ábrázoló jelenetek díszítették. Wooley ásatásai során két hárfa is előkerült Ur városából Wooley ásatásai során két hárfa is előkerült Ur városából. Az egyik Sub-ad királyné sírjából (ásatási száma U.10412), egy másik nagyon töredékes példány alacsonyabb rangú személy sírjából (PG 1130). A hárfák jellemzője, hogy állatfejben végződő hangdobozzal rendelkeznek. A hárfa karja a hangdoboz végéből ível magasra. A húrok hangolására szolgáló kulcsok rekonstrukciója szerint 11 húrja volt. A húrok magából a hangdobozból indultak el. A hárfa elejét gyönyörű arany bikafej díszítette, az állat „haját és szakállát”, valamint szemét sötétkék lazúrkő berakással készítették el. A hárfa hangdobozának pereme mentén kagylóhéjból és lazúrból készült geometrikus mozaiksáv fut körbe. A doboz elülső felületét négy regiszterben mitológiai állatalakokat ábrázoló jelenetek díszítették.

23 Az uri királyi temetőben több lantot is találtak
Az uri királyi temetőben több lantot is találtak.  A PG 1237-as sírban levő aranyból készült (U.12353), de ugyanitt egy ezüstlant is hevert. A töredékes példányok közül legszebb  a PG 789-es sírból való arany bikafejes lant (U.10556) A hangdoboz oldalát a pereme mentén a már tárgyalt hárfához hasonló geometrikus mozaikberakás díszítette. Mindkét szárat aranypántok, valamint kagyló és lazúrberakásos fogazás díszítette. A lant legszebb dísze ennek ellenére az arany bikafej volt, amelynek lazúrberakásos szemén kívül minden elemét aranyból domborították. A lantok díszei közül azonban talán az U os bikafej a legismertebb. Ez a bikafej is hasonlít az előzőhöz, de szarvának hegyét, „haját és szakállát”, valamint szemét is lazúrberakással oldotta meg a művész. A „nagy lant” részlete Urból

24 Az uri királyi temetőben több lantot is találtak
Az uri királyi temetőben több lantot is találtak.  A PG 1237-as sírban levő aranyból készült (U.12353), de ugyanitt egy ezüstlant is hevert. A töredékes példányok közül legszebb  a PG 789-es sírból való arany bikafejes lant (U.10556) A hangdoboz oldalát a pereme mentén a már tárgyalt hárfához hasonló geometrikus mozaikberakás díszítette. Mindkét szárat aranypántok, valamint kagyló és lazúrberakásos fogazás díszítette. A lant legszebb dísze ennek ellenére az arany bikafej volt, amelynek lazúrberakásos szemén kívül minden elemét aranyból domborították. A lantok díszei közül azonban talán az U os bikafej a legismertebb. Ez a bikafej is hasonlít az előzőhöz, de szarvának hegyét, „haját és szakállát”, valamint szemét is lazúrberakással oldotta meg a művész. A „nagy lant” részlete Urból

25 Pu-abi királynő gazdagon díszített gyászkocsijának (szántalpas szekér) gyeplőtartó ezüstgyűrűi rajta egy arany kulán (szamár féle) szobrocskával pecsétnyomó

26 Pu-abi királynő gazdagon díszített gyászkocsijának (szántalpas szekér) gyeplőtartó ezüstgyűrűi rajta egy arany kulán (szamár féle) szobrocskával pecsétnyomó

27 http://users. atw. hu/ninahakuddu/notesz. php. file=uri_kiralysirok
Ur-i standard

28 egy zikkurat rekonstrukciója
Az igazi zikkurat általában 7 egyenetlenül csökkenő szintből álló toronyépület volt, egyes elképzelések szerint a szintek a naprendszer 7 bolygóját jelképezték.

29

30 ékírás

31 Gilgames ember, akinek az istenek küldenek egy lényt, hogy segítségével úrrá lehessen emberi vágyain, és kibontakoztathassa isteni természetét. az ókori Mezopotámia Uruk nevű városának legendás uralkodója. A róla szóló eposz legteljesebb szövege 12 agyagtáblán maradt fenn, melyeket Assur-bán-apli asszír király ninivei könyvtárában találtak meg. Gilgames a mitikus történet szerint kétharmad részben isten, egyharmad részben ember, akinek az istenek küldenek egy lényt, hogy segítségével úrrá lehessen emberi vágyain, és kibontakoztathassa isteni természetét. Megteremtik Enkidut, a hatalmas, erős és jóságos „vadembert", akivel együtt hosszú, próbákkal teli útra indulnak. Megküzdenek Humbabával, a cédruserdőt őrző szörnnyel, legyőzik az elpusztításukra törő égi bikát, az emberi szenvedélyek szimbólumait. Végül meghal Enkidu is, és Gilgames a halhatatlanság keresésére indul. Gilgames jelképe minden embernek, aki az örök fiatalság forrását keresi, s ezért nem riad vissza a nehézségektől Gilgames az ókori Mezopotámia Uruk nevű városának legendás uralkodója. A róla szóló eposz legteljesebb szövege 12 agyagtáblán maradt fenn, melyeket Assur-bán-apli asszír király ninivei könyvtárában találtak meg. Gilgames a mitikus történet szerint kétharmad részben isten, egyharmad részben ember, akinek az istenek küldenek egy lényt, hogy segítségével úrrá lehessen emberi vágyain, és kibontakoztathassa isteni természetét. Megteremtik Enkidut, a hatalmas, erős és jóságos „vadembert", akivel együtt hosszú, próbákkal teli útra indulnak. Megküzdenek Humbabával, a cédruserdőt őrző szörnnyel, legyőzik az elpusztításukra törő égi bikát, az emberi szenvedélyek szimbólumait. Végül meghal Enkidu is, és Gilgames a halhatatlanság keresésére indul. Gilgames jelképe minden embernek, aki az örök fiatalság forrását keresi, s ezért nem riad vissza a nehézségektől. A hőst ábrázoló kisplasztika egy i. e. 9. századból származó sztélé alapján készült. Gilgames két oldalán egy-egy kentaurszerű lény áll, akik az istenek jellegzetes attribútumait viselik: hosszú hajú, szakállas alakok, tollakból és szarvakból álló fejékkel. Egy szárnyas napkorongot tartanak a magasban, az asszír teremtő isten, Assur jelképét, aki a harcosok védelmezője volt. Az özönvízről szóló tábla ékírással A hőst ábrázoló kisplasztika egy i. e. 9. századból származó sztélé alapján készült. Gilgames két oldalán egy-egy kentaurszerű lény áll, akik az istenek jellegzetes attribútumait viselik: hosszú hajú, szakállas alakok, tollakból és szarvakból álló fejékkel. Egy szárnyas napkorongot tartanak a magasban, az asszír teremtő isten, Assur jelképét, aki a harcosok védelmezője volt Gilgames sírját keresik /2003

32 Nyugat · / · 1937 · / · 1937. 9. szám · / WEÖRES SÁNDOR: GILGAMES
Az eposz legrégibb töredékei sumir nyelvűek, a Krisztus előtti harmadik évezred végéről valók; mindössze néhány tucat verssort tartalmazó cseréptábla-roncsok. Több szöveg maradt ránk a mű asszír fordításából: ez Kr. e. 650 tájáról származik; Ninivében, Assurbanipal király könyvtárának romjai közt találták és tizenként széttört táblából áll. Az I., VI. és IX-XII. számú táblákat, vagyis az eposz felét majdnem hiánytalanul össze lehetett állítani; a többi szövegrész nagyon hézagos és bizonytalan. Az ékírásos szöveg a cserép-lapok mindkét oldalán három-három hasábban foglal helyet. A táblák alján, már amelyeken ez a rész megmaradt, négyféle megjegyzés olvasható: 1. a következő tábla első sora, 2. az illető tábla sorszáma, utána az eposz kezdőszavai és címe; «“Aki minden látott"», Gilgames-sorozat», 3. «Ősi példányról hűen lejegyezték és ellenőrizték», 4. «Tulajdonosa Assurbanipal, a világ királya, asszír király». A Gilgames állítólagos szerzőjét éppúgy ismerjük, mint az Iliasét: az Assurbanipal-könyvtár katalógusa Szin-liki Unninni jós-főpapot nevezi meg a mű írójául. Egy korábbi, kb. Kr. e ből származó töredéken pedig a másoló, vagy átdolgozó nevezi meg magát: «Azag Aja írnok, sabat 28-ikán, abban az évben, mikor Ammisaduga király a Purattu (Eufrát) torkolatánál Dur-Ammisaduga várost építette.» Nyugat · / · 1937 · / ·  szám · / WEÖRES SÁNDOR: GILGAMES Weiner Sennyey Tibor: Gondvána

33 Mezopotámiai öltözködés
A mezopotámiai ruhadarabok alapvető anyaga a gyapjú. A Folyóköz mezőgazdaságának egyik legfontosabb ágazata volt a juhtenyésztés, az erre épülő textiliparnak hatalmas gazdasági jelentősége volt. A nagy intézmények, a templomok és paloták részeként kiterjedt textilmanufaktúrák működtek, melyeket leginkább a III. Ur­i dinasztia korából ismerünk, de hasonló módon kell elképzelnünk más időszakok textiliparát is. Egyes Ur városi adminisztratív szövegek több mint 400 tonna gyapjú feldolgozásáról beszélnek. A gabona mellett a gyapjú és a kész szőttes volt a régió fő exportcikke… Mezopotámiai öltözködés … az öltözködésnek egy általánosan használt köz­ nyelve, amelyet minden betelepülő népesség ugyanúgy átvett, mint a sumer­akkád kultúra egyéb elemeit, az ékírást, a kultuszokat és egyéb szokásokat. Ezek a ruhadarabok rendkívül konzervatívak, és csak lassan változnak az idők során. Közel háromezer év alatt mindössze két jelentősebb viseleti váltást tapasztalunk, de ez is inkább az öltözék gazdagodását jelentette, miközben gyakran a régebbi ruhadarabok is megmaradtak. Az első váltás az egyszerű lepelruhák első időszaka után történt, valamikor az Akkád Biro­ dalom (Kr. e. 24–23. század) idején, amikor megjelent a togaruha, a második pedig a Kr. e. 2. évezred második felében, amikor általánossá vált a tunika viselete. Alapjában véve az ekkor kialakult viseletet hordják ma is tradicionális öltözetként Irakban. A képi források sajátosságai alapján nem meglepő, ho­ gy az alsóruhákról csak keveset tudunk. Az írásos források arra utalnak, hogy csak a nők hordtak valódi alsóneműt, közülük is csak a magasabb társadalmi rétegekhez tarto­ zók. Valószínűleg a felsőruhákhoz hasonlóan csak egy egy­ szerű négyzetes textilt öltöttek fel magukra, ágyékkötősze­ rűen. A férfiak egyes felsőruhák alatt ugyanolyan rövid szoknyákat hordtak, mint amilyet külső ruhaként is. Eva Strommenger összefoglalásában (1980–83 Mezopotámiai öltözködés Kalla Gábor

34

35 BABILON

36 Mezopotámia Hammurapi
Kr e 3000: Kr.e. 18. sz.: Hammurapi (óbabiloni birodalom) törvénykönyve – törvények, igazságos ítéletek, közigazgatási előírások gyűjteménye, az ókori kelet legjelentősebb törvénytára. Talio elv (szemet szemért). Mezopotámia ékírás Sumer Kr e 3000 Babilon Hammurapi Kr e XVIII Asszíria Perzsia Az elsõ kiérlelt világbirodalom kialakítására :Az III. Ur-i dinasztia /Pálfi Zoltán

37 Boney M - Rivers of Babylon 1978
Boney M - Rivers of Babylon By the rivers of Babylon, there we sat down ye-eah we wept, when we remembered Zion. By the rivers of Babylon, there we sat down ye-eah we wept, when we remembered Zion. When the wicked Carried us away in captivity Required from us a song Now how shall we sing the lord's song in a strange land When the wicked Carried us away in captivity Requiering of us a song Now how shall we sing the lord's song in a strange land Let the words of our mouth  and the meditations of our heart be acceptable in thy sight here tonight Let the words of our mouth  and the meditation of our hearts be acceptable in thy sight here tonight By the rivers of Babylon, there we sat down ye-eah we wept, when we remembered Zion. By the rivers of Babylon, there we sat down ye-eah we wept, when we remembered Zion. Boney M - Rivers of Babylon 1978

38 . Bábel tornya, Walther Bünthe rekonstrukciója, 1931
6. Bábel tornya, szatellit felvétel az ásatásokról A megtalált ékiratos agyagtábla szerint a szintek méreteit méterben táblázatba foglalva adjuk meg. Az egyes szinteket eltérõen színezték. A színek attól függtek, hogy melyik istenséget, melyik planétát, melyik fémet szimbolizálták a megadott rekonstrukciós elképzelés szerint.

39 A bábeli toronyról szóló, a Bibliából tudott leírás a Teremtés könyvébõl feltehetõleg a babiloni zikkuratot vette alapul. Mózes I versében olvashatjuk: „Rajta, vessünk vályogot és égessük téglává.” „Gyertek, építsünk várost és tornyot, amelynek teteje az égig ér”– így hangzik a kettõs felszólítás, ami valójában az építõtevékenységnek, az emberi alkotásnak, az építészet lényegének elsõ, biblikus megfogalmazása. A leírás részletei azt mutatják, hogy szerzõ jól ismerhette a babiloni viszonyokat, az ott használatos építõanyagokat: találtak egy nagy síkságot – írja, a tégla épületkõ gyanánt szolgált, a szurok pedig kötõanyagul – folytatja. A bábeli torony tulajdonképpen az emberi gõg és hatalomvágy jelképe. Az emberiség összefog, hogy nagyságának kifejezésére várost és benne égig érõ tornyot építsen. Isten azonban meghiúsítja tervüket, mert összezavarja az építõmunkások nyelvét. Az emberek így, egységüktõl megfosztva, szétszélednek a földön. Bábel (Babilon) neve a héber bilbul: összekevert, zavart szóból népies etimológiával ekként vezethetõ le. Érdekes módon ez majdnem egybeesik az angol babble: dadogás szóval. A bábeli torony szimbolikája a sok nyelven beszélõ világvárost, az egyes emberben, de az emberi közösségben egyaránt jelen lévõ korlátlan hatalomvágyat reprezentálja, amely azonban istenellenességében halálra ítélt.  Bábel tornya, id. Pieter Breughel festménye, 1562, Kunsthistorisches Museum, Bécs

40 1997-ben Oslóban állították ki elõször azt az új dokumentumot, amely Bábel tornyáról az eddig alkotott elképzeléseket gyökeresen megváltoztatta: ez Nabú-kudurri-uszur sztéléje, amit a Schøyen gyûjteményben õriznek. Felirata: „Etemenanki, ezt alkottam a világ népei csodálatára, felemeltem az ég tetejéig, a kapuknak ajtókat nyitottam, bitumennel és téglával fedtem be.” (Martin Schøyen *1940.január 31., norvég üzletember, utazó, történész, paleográfus, könyvgyûjtõ. Ma a világ legnagyobb magángyûjteményének birtokosa, 13 ezer kézirattal, Holt tengeri tekercsekkel és más ókori emlékekkel. A gyûjtemény számos darabja 1990-tõl, az iraki háború idején került Oslóba, mivel Norvégia nem ratifikálta a kulturális javak illegális kereskedelmérõl szóló 1970-es UNESCO egyezményt.)   Bábel torony sztélét Robert Koldewey 1917-ben egy titkos kamrában három darabra törve találta meg. (Robert Koldewey ( ) német régész és építész, aki 1899 és 1918 között a babiloni ásatásokat irányította, miközben kitört, dúlt és véget ért az elsõ világháború.) A sztélé egy része Németországba, a másik Jordániába, majd Londonba, a harmadik az USÁ-ba került. A két legfontosabb felsõ darabot a Schøyen gyûjteményben sikerült egyesíteni. A felül lekerekített fekete gránit tömb mérete 25x47x11 cm. A középtájon repedt, több sávban ékírásos felirattal ellátott kövön jobb oldalt a magas, kúpsüveges, jellegzetes asszír-szakállas király áll, bal kezében uralkodói bottal, jobbjában íróvesszõvel(?) Mellette balra a zikkurat képe és afelett a templom nagyított alaprajza látható. Az ábrázolás alapján a következõ lényegesebb megállapítások tehetõk: • Az építmény (hossza), szélessége és magassága megegyezik. (Ez a kijelentés eddigi ismereteinket megerõsítette.) • Szembõl a kihúzott fõlépcsõ és a toronyhoz illesztett két oldallépcsõ csak az elsõ teraszra – és nem a másodikra – vezetett. Meredekségük 33°-os volt. • Mind a hat terasz felsõ éle vízszintes vonalat mutatott, vagyis a spirális rámpa koncepció nem állja meg a helyét. (A viszonylag meredek lépcsõk után egy alig 5 %-os lejtõ ellentmondást jelentett volna.) • A teraszok magassága a korábbi méretekkel ellentétben: 27,5 + 5x8,5 = 42,5, és a templom magassága 20 m, összesen 90 m-t tett ki. • A templom megközelítése az elsõ teraszról a továbbiakban – minden bizonnyal – belsõ teraszlépcsõkön történt, mivel a sztélévéseten a torony felsõ részén külsõ lépcsõk nem szerepelnek. • A belsõ lépcsõk elhelyezkedése spirális lehetett, így a templomba felfelé haladók a tornyot teljesen körüljárták. • A négyzetes alaprajzú templom egy déli bejárattal, egy központi nagyobb és körülötte 11 kisebb belsõ helyiséggel rendelkezett. Vastag falait kívülrõl – a toronytól eltérõleg – kiemelkedõ függõleges falsávok tagolták. A sztélén látható Bábel tornya ábrázolás, Andrew George eredeti rajza alapján Martin Schøyen rekonstrukciója

41 Érdekességek

42 Egy hamvába holt magyar mezopotámiai régészeti expedíció 

43 Új módszerek a régészetben
Új megvilágításban a mezopotámiai kereskedelem  Az obszidián forrásának meghatározásával lehetővé válik a múltbeli kereskedelmi viszonyok rekonstruálása Több ezer település lehet még Mezopotámiában Műholdfelvételek elemzéséből arra következtettek, hogy a megvizsgált 23 ezer négyzetkilométeren 9500 lehetséges emberi település lehet szétszórva Mezopotámia északi részén, a mai Szíria északi felén Adatbázissal védik Mezopotámia kincseit A régészeti helyszínekben gazdag ország kincsei azonban a háborús állapotok miatt komoly veszélyben forognak Ur ókori sumér város királyi temetőjéből származó koponyák CT-vizsgálata arra derített fényt, hogy a rituális áldozatokra kegyetlen halál várt.

44 Sürgős beavatkozásra van szükség Mári esetében, mert a mezopotámiai romváros rohamosan erodálódik - figyelmeztetett a Global Heritage Fund.

45 EGYIPTOM Tanmenet: Egyiptom F: bronzkor, vaskor, nemzetség, despotizmus, öntözéses földművelés N: Kheopsz É: Kr. e körül (az első államok kialakulása) T: Egyiptom Értelmező Kulcsfogalmak: változás és folyamatosság, ok és következmény Tartalmi Kulcsfogalmak: társadalom, társadalmi csoport, város, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági kapcsolat, kereskedelem, Példák a fejlesztési követelmények teljesítésére Tájékozódás időben és térben: 4. forrás (Melyek Egyiptom korszakai? Mi alapján osztották korszakokra Egyiptom történelmét? Mutassa be az egyes korszakok főbb jellemzőit!)

46 EGYIPTOM A Nílus által táplált óriási oázis volt, melyet a folyó vize évről évre megújított Hérodotosz nem túlzott, amikor azt mondta: "Egyiptom a Nílus ajándéka". 

47 idején jött létre a piramisépítő despotikus állam és kultúra
ÓBIRODALOM Tk 1 (HMMT)-96/97. old. : Miért építették a piramisokat? ( A temetkezésekről általában) Nem a nép ámulatára, nem az építtetők évezredeket túlélő dicsőségére, hanem a halál utáni élet biztos és tartós elnyerése végett. Azt gondolták ugyanis az egyiptomiak, hogy a lélek is csak addig élhet amíg van hova hazajárnia, amíg van otthona. A lélekhit és a temetkezési szokások tehát szorosan összekapcsolódtak. Az egyik lélek a Ba ( az ábrázolásaikon emberfejű, madártestű lény) a halál után is a testben marad. A másik lélek Ka, amely talán úgy írható le a legjobban, mint élet adó energia, a halál után továbbra is fenntartja az egyén létét( életében pedig az ember állandó tanácsadójaként és lelkiismeretként működik). A halált követően tehát a Ka tovább él a sírban, a sír neve tulajdonképpen „Ka palotája”. Őt kell táplálni étellel és itallal, amit először az örökösök, majd a Ka papok végeztek. Mit jelképeznek a piramisok? /97.old Nem csupán a célszerűség hozta létre a gúla formát, az egyiptomiak számára vallási mondanivalója is volt ezeknek a síroknak. Ez már a nevükben is megnyilvánult. A piramis szót a felemelkedés helyét jelentette. Hegyről vagy lépcsőről van szó tehát,amelyen- ahogyan az egyiptomiak mondták -: „a nagy isten az égbe emelkedik”. Vagy „lépcsőt ácsolunk a számára, az égbe felmegy azon, ő az, aki felmegy a nagy tömjén áldozat füstjén, felrepül, mint a madár, és alácsapong, mint a szkarabeusz az üres trónusra, mely Ré bárkájában van. idején jött létre a piramisépítő despotikus állam és kultúra Tk 1, 98.old:Az ókori Egyiptomiak úgy hitték, hogy hajdanában nem földi királyok, hanem maguk az istenek uralkodtak az ország felett. Ozirisz volt aki a fölművelésre, letelepedésre, zenére és sok minden másra megtanította az embereket… Az egyiptomiak a királyaikat az istenek földi képviselőjének tekintették. Az Óbirodalom uralkodóit „Nagy Istennek” nevezték. A fáraó (per aa/ nagyház) címet ekkor még nem használták. A fáraó volt a hadsereg főparancsnoka, az államigazgatás és a kincstár feje, valamennyi templom főpapja és a legfőbb bíró. Mindezeken túl azt gondolták, hogy rajta múlik az ország termékenysége. Ő tette a földeken az első kapavágást, és kezdte meg az aratást. A piramis szó a felemelkedés helyét jelentette. Hegyről vagy lépcsőről van szó tehát,amelyen- ahogyan az egyiptomiak mondták -: „a nagy isten az égbe emelkedik”. Vagy „lépcsőt ácsolunk a számára, az égbe felmegy azon, ő az, aki felmegy a nagy tömjén áldozat füstjén, felrepül, mint a madár, és alácsapong, mint a szkarabeusz az üres trónusra, mely Ré bárkájában van. KHEPHRÉN PIRAMISA ÉS A SZFINX

48 Téba Középbirodalom városából kiindulva a helyi napisten Amon papságra
Az átmeneti szétesés után Téba városából kiindulva a helyi napisten Amon papságra támaszkodva újra megerősödött a központi hatalom Középbirodalom Bronzkorba lépett hit Vallásuk a lélek halhatatlanságát és vándorlását tanítja. A Középbirodalom hite szerint a halottak úgy érkeznek a túlvilágra, mint egy bírósági tárgyalásra. Ozirisz a bíró. A halottak istene, Anubisz az ember szívét megméri az igazságosság mérlegén; Thot, a Holdísten, aki egyben a bölcsesség istene is, feljegyzi az eredményt. Az embernek két lelke van: Ka az ember halála után a test mellett marad;Ba elszáll a túlvilágra. A túlvilág ugyanolyan rangsor szerint épül fel, mint a társadalom. A lélek életerejének megóvását (Ka) szolgálja a test bebalzsamozása (múmia). A jók szellemi lelke (Ba) a halál után Ozirisszel egyesül. Ezért elterjedt gyakorlat a mumifikálás. A Halottak Könyve útmutatást tartalmaz a halottak számára. Jellemző még az állatkultusz. Állattemetők, fétisek, amulettek. Mítoszok Középbirodalom-kora (i. e ) amelynek egy fejlettebb lovasnép, a hikszoszok betörése vetett véget (átmeneti korok: i. e ). 

49 Újbirodalom A hikszoszok kiverése után következett az
 (i.e ) időszaka. Jól megszervezett hadseregével Egyiptom ekkor érte el legnagyobb kiterjedését. Tk1, 119/121. old.: A 18. dinasztia első tagjai Nubiában a harmadik zuhatagig terjesztették ki Egyiptom határait., északon pedig az Eufrátesz partjáig jutottak az egyiptomi seregek, ám a valódi erőpróbára nem került sor: a térség legerősebb állama Mitannkitént az összecsapás elől… Hadjáratok a kor világbirodalmává tették Egyiptomot, a feltörekvő hettita és asszír birodalom éppúgy, mint Babilon vagy Mitanni ajándékokkal próbálta megvásárolni a fáraó kegyét. III. Thotmesz II. Ramszesz Hatsepszut Tutankhamon Birodalmak és fénykorok 1. rész Egyiptom 1/3 A Kései korban, az i. e. I. évezred folyamán idegen népek, az asszírok, majd a perzsák uralma alá került

50 Hatsepszut temploma III. Thotmesz Hatsepszut hadserege

51 Királyok völgye

52 A 'megtört tengelyű' Amarna-kor utáni sírok jellegzetes elrendezése: I
A 'megtört tengelyű' Amarna-kor utáni sírok jellegzetes elrendezése: I. Széthi sírja

53

54 Tutankhamon sírfeltárása

55 II. Ramszesz

56 A holtak Egyiptoma Birodalmak és fénykorok 3. rész Egyiptom 3/3 Az utolsó nagy fáraó Egyiptom.A holtak titkai.

57 Vallás MONOTEIZMUS é POLITEIMUS Hórusz Ámon-Ré Ozirisz Egyiptom
Buddhizmus é POLITEIMUS Hórusz Ámon-Ré Ozirisz Egyiptom Palesztina MONOTEIZMUS Biblia Ószövetség India Buddhizmus Brahmanizmus reinkarnáció Nirvána

58 EGYIPTOMI VALLÁS Az egyiptomi vallás a totemizmus maradványait őrzi. Isteneik között állatok is szerepeltek. Később az állatistenek emberi vonásokat vettek fel (antropomorfiznms), de megtartották régi állatjellegüket, pl. Ré, a napisten, sólyomfejű ember, napkoronggal a fején; Amon eredetileg Théba főistene, később Ré-vel egyesült, kosfejű ember. A korai időszakban minden tartománynak volt helyi istene (namasz isten), a központosítással azonban fokozatosan általánosan tisztelt istenekké váltak. A Középbirodalom központja Théba, istene Ámon, aki megkapja az összes istenek tulajdonságait és jelképeit (Amon-Ré). Ozirisz, aki eredetileg a termékenység istene, egy mítoszban a halottak birodalmával kötik össze. Saját nővérfelesége,Ízisz kelti újra életre. Wikipédia: Ré :naponta véggihaladt az ég óceánján egyik horizonttól a másikig Mandzset nevű bárkáján („Az évmilliók bárkája”). Éjjel az Alvilágon haladt át esti, Meszektet nevű bárkáján. Útján több isten kísérte, köztük Hu, Szia és Mehen, akik segítették és védelmezték az alvilág szörnyeivel szemben; itt a káosz istenének tartott Széth pozitív szereplőként tűnik fel, mert ő győzi le Apóphiszt, a hatalmas kígyót, aki el akarja nyelni a bárkát. Reggel, miután áthaladt az Alvilágon, Ré újjászületik Nut égistennő testéből. Halála után az uralkodó is csatlakozott Réhez bárkáján; később, ahogy a túlvilági élet „demokratizálódott”, már minden elhunytról úgy tartották, Ré bárkájára kerül……a fáraó címei közt a Ré fia is szerepel. Ré nevében uralkodni annyit tett, hogy amaat, a helyes világrend szerint uralkodni Ré Az egyiptomi vallás a totemizmus maradványait őrzi. Isteneik között állatok is szerepeltek. Később az állatistenek emberi vonásokat vettek fel (antropomorfiznms), de megtartották régi állatjellegüket, pl. Ré, a napisten, sólyomfejű ember, napkoronggal a fején; Amon-Ré  A Középbirodalom központja Théba, istene Ámon, aki megkapja az összes istenek tulajdonságait és jelképeit (Amon-Ré)

59 Wikipédia: Ré :naponta véggihaladt az ég óceánján egyik horizonttól a másikig Mandzset nevű bárkáján („Az évmilliók bárkája”). Éjjel az Alvilágon haladt át esti, Meszektet nevű bárkáján. Útján több isten kísérte, köztük Hu, Szia és Mehen, akik segítették és védelmezték az alvilág szörnyeivel szemben; itt a káosz istenének tartott Széth pozitív szereplőként tűnik fel, mert ő győzi le Apóphiszt, a hatalmas kígyót, aki el akarja nyelni a bárkát. Reggel, miután áthaladt az Alvilágon, Ré újjászületik Nut égistennő testéből. Halála után az uralkodó is csatlakozott Réhez bárkáján; később, ahogy a túlvilági élet „demokratizálódott”, már minden elhunytról úgy tartották, Ré bárkájára kerül……a fáraó címei közt a Ré fia is szerepel. Ré nevében uralkodni annyit tett, hogy amaat, a helyes világrend szerint uralkodni

60 OZIRISZ Halottak Könyve
A vallás az egyiptomi ember életének egyik legfontosabb része lehetett. Számos istenük közül kiemelkedett a Napisten. Mellette Ozirisz vált a leginkább tisztelt istenné. A hagyomány úgy tartotta, hogy Ozirisz eredetileg fáraó volt. Felségével, Ízisszel együtt uralkodott. Oziriszt szerették az alattvalói, s ezért féltékeny és irigy lett rá testvére Szét. Hogy a hatalmat megszerezze, megölte őt, a holttestét pedig elrejtette. Ízisz azonban megmentette a testet, és a többi isten segítségével elérte, hogy Ozirisz feltámadjon. De Ozirisz már csak a halottak országában élhetett tovább, mint az alvilág királya. A vallás az egyiptomi ember életének egyik legfontosabb része lehetett. Számos istenük közül kiemelkedett a Napisten. Mellette később Ozirisz vált a leginkább tisztelt istenné. A hagyomány úgy tartotta, hogy Ozirisz eredetileg fáraó volt. Felségével, Ízisszel együtt uralkodott. Oziriszt szerették az alattvalói, s ezért féltékeny és irigy lett rá testvére Szét. Hogy a hatalmat megszerezze, megölte őt, a holttestét pedig elrejtette. Ízisz azonban megmentette a testet, és a többi isten segítségével elérte, hogy Ozirisz feltámadjon. De Ozirisz már csak a halottak országában élhetett tovább, mint az alvilág királya. A templomokat  az istenek lakóhelyeinek tekintették. Belső helyiségeikben  őrizték az isten szobrát. Ide csak a papok lépettek be  Ők mindennap szertartásosan gondoskodtak az istenszobor ellátásáról: ételt, italt vittek neki, tiszta ruhába öltöztették , megfürdették.(Az egyiptomiak azonban gyakorlatiasak voltak: mivel a szobor nem fogyaszthatta el a finom ételeket , így a papok ették meg azokat.) 3.A túlvilág hite Az egyiptomiak hittek abban, hogy az élet folytatódik a halál után. Először úgy gondolták , hogy csak a fáraónak van joga a túlvilági életre , később elfogadták , hogy minden egyiptomi részesülhet benne, ha méltó és igaz életet élt. A test épségének megőrzését a túlvilági élet elengedhetetlen feltételének tartották. Azt a célt szolgálta a múmia készítése. A holttest belső részeit eltávolították, majd bebalzsamozták, végül fehér vászoncsíkokkal körbetekerték. Az egyiptomiak a sírt az elhunyt lakhelyének tekintették. Ezért elhelyezték mellé mindazt, amire szerintük majd szüksége lesz a túlvilágon:ételt , italt és kedvelt tárgyait. Hitük szerint Ozirisz birodalmába nehéz volt bejutni. A halott lelke először isteni törvényszék elé került . Ott azt vizsgálták , hogy követtett-e el bűnöket a Földön. és voltak-e jó cselekedetei, vagyis hogy méltó-e a túlvilági életre. Szívét mérlegre tették,melynek másik serpenyőjébe az igazság jelképe került. Ha egyensúlyban maradt a mérleg nyelve , az elhunyt elindulhatott az örök boldogság felé. Ha az elkövetett bűnöktől a szíve nehéz volt, akkor a lelke megsemmisült. .. Halottak Könyve Az elhunyt alvilági utazását veszélyekkel teli vidék, vérszomjas démonok, istenek és különböző akadályok nehezítik. A Halottak Könyve éppen ezért íródott: egy olyan szöveggyűjtemény, mely varázsigéket tartalmazott – túlvilágon leselkedő veszélyek elhárítására, az alvilág különböző vidékein történő biztonságos átjutásra, és a halott lélek megistenülésének segítésére.

61 „Hódolat neked, Ozirisz, örökkévalóság ura, istenek királya,
kit rengeteg néven ismernek, kinek megnyilvánulásai szentek, ki rejtett alakban jelensz meg a templomokban szent lelkeddel.” (Ozirisz-himnusz a Halottak Könyvéből) A vallás az egyiptomi ember életének egyik legfontosabb része lehetett. Számos istenük közül kiemelkedett a Napisten. Mellette később Ozirisz vált a leginkább tisztelt istenné. A hagyomány úgy tartotta, hogy Ozirisz eredetileg fáraó volt. Felségével, Ízisszel együtt uralkodott. Oziriszt szerették az alattvalói, s ezért féltékeny és irigy lett rá testvére Szét. Hogy a hatalmat megszerezze, megölte őt, a holttestét pedig elrejtette. Ízisz azonban megmentette a testet, és a többi isten segítségével elérte, hogy Ozirisz feltámadjon. De Ozirisz már csak a halottak országában élhetett tovább, mint az alvilág királya. A templomokat  az istenek lakóhelyeinek tekintették. Belső helyiségeikben  őrizték az isten szobrát. Ide csak a papok lépettek be  Ők mindennap szertartásosan gondoskodtak az istenszobor ellátásáról: ételt, italt vittek neki, tiszta ruhába öltöztették , megfürdették.(Az egyiptomiak azonban gyakorlatiasak voltak: mivel a szobor nem fogyaszthatta el a finom ételeket , így a papok ették meg azokat.) 3.A túlvilág hite Az egyiptomiak hittek abban, hogy az élet folytatódik a halál után. Először úgy gondolták , hogy csak a fáraónak van joga a túlvilági életre , később elfogadták , hogy minden egyiptomi részesülhet benne, ha méltó és igaz életet élt. A test épségének megőrzését a túlvilági élet elengedhetetlen feltételének tartották. Azt a célt szolgálta a múmia készítése. A holttest belső részeit eltávolították, majd bebalzsamozták, végül fehér vászoncsíkokkal körbetekerték. Az egyiptomiak a sírt az elhunyt lakhelyének tekintették. Ezért elhelyezték mellé mindazt, amire szerintük majd szüksége lesz a túlvilágon:ételt , italt és kedvelt tárgyait. Hitük szerint Ozirisz birodalmába nehéz volt bejutni. A halott lelke először isteni törvényszék elé került . Ott azt vizsgálták , hogy követtett-e el bűnöket a Földön. és voltak-e jó cselekedetei, vagyis hogy méltó-e a túlvilági életre. Szívét mérlegre tették,melynek másik serpenyőjébe az igazság jelképe került. Ha egyensúlyban maradt a mérleg nyelve , az elhunyt elindulhatott az örök boldogság felé. Ha az elkövetett bűnöktől a szíve nehéz volt, akkor a lelke megsemmisült. Halottak könyve (kevésbé ismert nevén a Fénybe távozottak könyve) többek közt azt ismerteti részletesen, melyik alvilági démont hogyan kell megszólítani ahhoz, hogy átengedje az embert a Kettős Igazság termébe, ahol az istenek eldöntik, méltó-e az örök életre. Az istenek előtt fel kellett sorolnia, milyen bűnöket nem követett el; a gyónásformulát szintén tartalmazza a könyv, melyet gyakran temettek az elhunytak mellé a sírba. A Halottak Könyve – mely nem egységes munka, hanem több szövegből összeállított, rengetegszer módosított kompozíció – a legrégebbi egyiptomi írott munka; legszebb példánya a i. e körül elhunyt magas rangú írnok, Ani számára készült. A kiterítve több, mint huszonhárom méter hosszú papiruszt színes képek díszítik.

62 Halottak Könyve: Anubisz
Az egyiptomiak a sírt az elhunyt lakhelyének tekintették. Ezért elhelyezték mellé mindazt, amire szerintük majd szüksége lesz a túlvilágon:ételt, italt és kedvelt tárgyait. Hitük szerint Ozirisz birodalmába nehéz volt bejutni. A halott lelke először isteni törvényszék elé került . Ott azt vizsgálták , hogy követtett-e el bűnöket a Földön. és voltak-e jó cselekedetei, vagyis hogy méltó-e a túlvilági életre. Szívét mérlegre tették,melynek másik serpenyőjébe az igazság jelképe került. Ha egyensúlyban maradt a mérleg nyelve , az elhunyt elindulhatott az örök boldogság felé. Ha az elkövetett bűnöktől a szíve nehéz volt, akkor a lelke megsemmisült

63 „Hódolat neked, Ozirisz, örökkévalóság ura, istenek királya,
Halottak könyve (kevésbé ismert nevén a Fénybe távozottak könyve) többek közt azt ismerteti részletesen, melyik alvilági démont hogyan kell megszólítani ahhoz, hogy átengedje az embert a Kettős Igazság termébe, ahol az istenek eldöntik, méltó-e az örök életre. Az istenek előtt fel kellett sorolnia, milyen bűnöket nem követett el; a gyónásformulát szintén tartalmazza a könyv, melyet gyakran temettek az elhunytak mellé a sírba. A Halottak Könyve – mely nem egységes munka, hanem több szövegből összeállított, rengetegszer módosított kompozíció – a legrégebbi egyiptomi írott munka; legszebb példánya a i. e körül elhunyt magas rangú írnok, Ani számára készült. A kiterítve több, mint huszonhárom méter hosszú papiruszt színes képek díszítik. Hódolat neked, Ozirisz, örökkévalóság ura, istenek királya, kit rengeteg néven ismernek, kinek megnyilvánulásai szentek, ki rejtett alakban jelensz meg a templomokban szent lelkeddel. (Ozirisz-himnusz a Halottak Könyvéből) A Halottak Könyve abban az időben alakult ki, amikor a halál utáni lét privilégiuma a vallás szerint még csak az uralkodót illette meg, a nép csak az ő közvetítésével részesülhetett a halhatatlanságból. Ez később megváltozott, a szent szövegeket bárki felvésethette koporsójára, de a tizennyolcadik dinasztia idejétől kezdve – ekkor szilárdult meg újra a központosított hatalom – újra megjelent az az igény, hogy az uralkodó túlvilági élete jobb legyen a köznépénél. Ekkor jelenik meg azAmduat-könyv, „Hódolat neked, Ozirisz, örökkévalóság ura, istenek királya, kit rengeteg néven ismernek, kinek megnyilvánulásai szentek, ki rejtett alakban jelensz meg a templomokban szent lelkeddel.” (Ozirisz-himnusz a Halottak Könyvéből)

64 Az ókori egyiptomi birodalom egyik legfontosabb vallási központját, a karnaki templomegyüttest digitalizálták a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem (UCLA) kutatói. "Karnak az egyik legkáprázatosabb ókori emlék Egyiptomban, ám a ma látottak alapján hiába is próbálnánk elképzelni, hogyan néztek ki a templomegyüttes egyes elemei az ókorban. Napjainkban különböző korok építményei sorakoznak egymás mellett, s sokukat többször is átépítették az idők folyamán" - magyarázta a projekt célját Diane Favro, a UCLA professzora, hozzátéve, hogy a Digitális Karnak projekt révén az érdeklődők kronológiai sorrendben végigkövethetik a változásokat. karnaki templomegyüttes a Nílus jobb partján áll, 500 méterre a folyótól, s körülbelül 2,5 kilométerre északra a luxori templomtól. Több mint száz hektáron terül el és három nagy elkerített templomkörzetet, valamint több kisebb templomot foglal magában. A három templomkörzetből Ámon-Ré főistené a legnagyobb, ettől délre felesége, Mut temploma áll, amellyel kosfejű szfinxekkel szegélyezett felvonulási út köti össze, északra pedig Théba ősi istenének, Montu holdistennek a temploma található. Az építkezés legalább 30 fáraó uralkodásához köthető, a Középbirodalomtól egészen a görög-római korig. Az ókorban Ipet szutnak, "kiválasztott helynek" hívták, és Egyiptom újbirodalmi fővárosa, Théba mellett állt. Mai nevét al-Karnak faluról kapta, amely mellette található.

65 PERZSA VALLÁS

66 A perzsa vallás alapítója
Zarathuszra A perzsa vallás alapítója Ahura Mazdától Kr e 600 körül az egyetlen istentől kapott kinyilatkoztatást Avesta Foglalja össze a vallás alaptételeit Középpontjában a világot teremtő jó és a világlerombolására törekvő gonosz állandó harca áll. Az embernek magának kell eldöntenie, hogy kinek az oldalára áll. Ha jót választja akkor halála után Ahura Mazda birodalma várja, ha a gonoszt akkor sorsa a kárhozat lesz. Mivel tanai szerint egyetlen teremtő isten létezik egyesek monoteista vallásként értelmezik, mások az egymással küzdő két erő alapján dualista vallásnak tekintik. Wikipédia: A zoroasztrizmus (vagy mazdaizmus) az iszlám térhódítása előtti régi iráni vallás. A mazdaizmus ősi perzsa vallás körülbelül az i. e. 9–8. században keletkezett. Később (az i. e. 6–5. században) összeolvadt Zarathustra (görög változatbanZoroaszter) próféta tanításaival. Zarathustra gáthái képzik aZend-Aveszta ma ismert töredékeinek nagy részét, ez aJaszna. A vallás alapítója egy iráni próféta és hitújító, Zarathustra volt, aki az i. e. 6. században élt. Perzsa hagyományok szerint Zarathustra tevékenysége i. e. 560 körülire tehető. A zoroasztrizmus egyaránt tartalmaz monoteista és dualistajellegzetességeket. A vallás követőit zarathusztriánusoknak is nevezték, az iszlám megjelenése óta pársziknak is szokták őket nevezni. A vallástörténészek véleménye megoszlik abban, hogy a zoroasztrizmus kialakulásában illetve fejlődésében Zarathustrának mekkora szerepe volt és mennyi az utólag hozzátett elem. Istentiszteletük legjellemzőbb vonása tűztemplomokban a szent tűz őrzése; emiatt az iszlám tűzimádóknak tartja őket. Tűzoltárokon mutatták be az áldozatokat az égi tűznek. Habár a zoroasztrizmus egykor Perzsia uralkodó vallása volt, a hívek száma világszerte mára már nem több mint 200 000 fő, akiknek nagy többsége Iránban és Indiában él A templomokban örökké égő tűz: a tisztaság jelképe A tűzben Ahura Mazda, a láthatatlan teremtő jó isten szimbólumát látták.  Szászánida Birodalom korából (i.sz ) származó tűztemplomot tártak fel Irán középső részén, Isfahan-tartományban, Kásán városától 7 kilométerre északkeletre.

67 Zsidó vallás

68 Kr e X.sz. Dávid Jeruzsálem Salamon Kr e VIII-VII.sz. Proféták hirdetik Jahve kultuszát Menóra, Hétágú lámpás volt amely az égő csipkebokrot, Isten Sinai-hegyi megjelenését szimbolizálta. Kr e „babiloni fogság” A jeruzsálemi szentélyben más fény nem világított. Tk,9-33.old: Jahve a zsidó törzsek viharistene, idővel a törzsszövetség egyetlen istene lett. Ezt fejezi ki a szövetségkötés: a nép ígéretet tett a szabályok betartására, Jahve pedig arra, hogy megóvja őket a bajoktól. A Kr e 8-7. században léptek fel a próféták, akik azt hirdették, hogy az Úr bünteti a népet az elkövetett vétkek miatt. Ez átalakította a zsidóság istenképét: Jahve lett az erkölcs és igazság meghatározója, a világmindenség egyetlen istene, akinek akarata korlátlanul érvényesül. A „babiloni fogság” után a 6. században kialakult a monoteizmus. Jahve kultuszának kizárólagos helyévé a jeruzsálemi Templomot tették A tanításokat az új szemléletnek megfelelő héber Bibliában (Ószövetségben) foglalták össze.

69 Szkíták

70 India és Kína (H?M?M?T)

71

72

73 Öntözéses földművelés ÖNTÖZÉSES FÖLDMŰVELÉS
Kr e 3000 , ÍRÁS AZ ÓKOR torimindenkinek.atw.hu Mezopotámia India ékírás brahmanizmus Sumer Gilgamesz Öntözéses földművelés buddhizmus Buddha ÁLLAM despotizmus Kína Kr e XVIII Babilon Hammurapi Konfuciusz Asszíria 20-31.old 45-50.old Perzsia Dareiosz Egyiptom ÖNTÖZÉSES FÖLDMŰVELÉS Fönícia Palesztina Salamon piramis Kr e X. Sz. Dávid Izrael Judea Jeruzsálem fáraó Kheopsz múmia íjfeszítő népek hiroglifa szkíták hunok 31-37.old 37-45.old

74 Öntözéses földművelés
Kr e 3000 , ÍRÁS AZ ÓKOR torimindenkinek.atw.hu Mezopotámia India ékírás brahmanizmus Sumer Gilgamesz Öntözéses földművelés buddhizmus Buddha ÁLLAM despotizmus Kína Kr e XVIII Babilon Hammurapi Konfuciusz Asszíria 20-31.old 45-50.old Perzsia Dareiosz Egyiptom ÖNTÖZÉSES FÖLDMŰVELÉS Fönícia Palesztina Salamon piramis Kr e X. Sz. Dávid Izrael Judea Jeruzsálem fáraó Kheopsz múmia íjfeszítő népek hiroglifa szkíták hunok 31-37.old 37-45.old

75 Torma Zsófia Svédországi tanulmány az első magyar régésznőről – Torma Zsófiáról „Részt vett a kolozsvári múzeum megalapításában s tagja lőn számos anthropologiai és régészeti egyletnek. Leleteinek másodpéldányait egyleteknek, iskoláknak ajándékozás s daczára, hogy költséges búvárlatait mind idegen támogatás nélkül saját költségén végezé, - jótékony keze mindig tudott juttatni más nemes czélokra is. Iskolák építésére, kulturintézetekré mindig örömest áldozott s jószágán maga állított föl magyar népiskolát.” 4