Kommunikáció elmélet A kommunikáció fogalma, korlátai

Az előadások a következő témára: "Kommunikáció elmélet A kommunikáció fogalma, korlátai"— Előadás másolata:

1 Kommunikáció elmélet A kommunikáció fogalma, korlátai
A kommunikáció jellemzői Verbális kommunikáció Nonverbális kommunikáció

2 A kommunikáció fogalma
Információ csere Jel, jelrendszer Indíték Társalgás Befolyásolás Manipulálás Tudatni valamit

3 A kommunikáció folyamata
Cselekvés Vissza jelzés Fogadás Megértés Dekódolás Érzelem kialakulás Fogalom alkotás Kódolás Fogadás Elküldés Elküldött – Megérkezett ÜZENET Üzenet KÜLDŐ CSATORNA Üzenet FOGADÓ

4 A kódolás hibái Túl sok idegen szó Terjedelmesség (részletesen később)
Szűkszavúság (részletesen később) Homályos fogalmazás Csoportnyelv

5 A kommunikációs csatorna gyengéi
Fizikai zaj Pszichézaj Ritmus hibák Szóbeli kommunikáció

6 A fogadás gondjai Szelektálás Empátia hiány Felejtés
A szavak eltérő jelentése Szövegkörnyezet függés Az aktív figyelem hiánya

7 A kommunikáció jellemzői 1.
Nem lehet nem kommunikálni Oda-vissza ható Alapvető lelki szükséglet Társadalmi jelenség Folyamat Többcsatornás A partnerhez való viszonyt is kifejezi Közös jelrendszer

8 Verbális kommunikáció 1. – A nyelv
Csak az ember sajátja Méhek, kutya, papagáj Tulajdonságai Hagyományozható Végtelen gondolat… Fejlődik, változik Kettős jellegű

9 Verbális kommunikáció 2. – A nyelv
A gondolkodás eszköze Kultúra függő A szocializáció része Az ember értékmérője Helyzetfüggő Hatalom kifejezője Az azonos státuszú környezetben… Kétes státusz szint…

10 Verbális kommunikáció 3. – A nyelv
Csoportnyelv Gazdaságos Befogad, kirekeszt Presztízs növelő Üzenetek, melyeket elutasítunk: Általánosság Felsorolás Mellébeszélés

11 Verbális-nonverbális kommunikáció aránya

12 A non verbális kommunikáció
A testbeszéd

13 A testbeszéd értelmezése
A verbális és nem verbális közlések egyeztetése a testbeszéd pontos értelmezésének a nyitja A gesztusokat mindig abban az összefüg- gésben kell értelmezni, amelyben éppen előfordulnak. Valamint gesztuscsoportokat kell figyelembe venni. Pl.: egy szorosan karba font és keresztbe tett lábú ember a metróállomáson nem feltétlen szorong, hanem esetleg csak fázik

14 Társadalmi rang szerepe a testbeszédnél
Minél magasabban áll valaki a társadalmi ranglétrán, annál jobban tud szavakkal bánni viszont annál kevesebb gesztust használ Míg a kevésbé művelt emberek inkább gesztusokra és nem szavakra támaszkodnak

15 Kommunikáció a tekintet révén

16 Kommunikáció a tekintet révén
Már az állatvilágban is megfigyelhető Az emberi kapcsolatokban a tekintet irányának és tartalmának mindig jelzés /szignál/ értéke van, amelyre a partner szükségszerűen figyel. A tekinteten át történő kommunikáció többnyire öntudatlan, de lehet szándékos is.

17 Kommunikáció a tekintet révén/2
A tekintet rendkívül finom mozgásokra képes A szemgolyó izmai a legkifinomultabban beidegzett izomcsoportok.

18 A pupilla Emóciók hatására kitágul
A tág pupilla tehát az ijedtség, a meglepetés,az izgalom jele lehet Párkapcsolatban: a másik iránti erős szimpátia jele Üzletkötésben: a másik ajánlatának erősen pozitív mivolta

19 Tekintet szerepe a kultúrákban
Európai katolikus falvakban, kisvárosokban tilos a nőknek rátekinteni társas helyzetben a férfiakra, hacsak azok nem társadalmilag elfogadott és szentesített kapcsolatformában élnek. /szemérmesnek kell lennie/ Férfinak /még ma is/ tilos más férfi partnernőjét hosszasan nézni „Szemezés”

20 A szimpátia A tekintet kifejez szimpátiát és szeretet is. A szimpatikus és szeretett személyen huzamosabban áll meg a tekintet. /Ez nem tudatos megnyilvánulás./

21 A tekintet szabályozó szerepe
A tekintet merevsége és üressége közvetíti a meg nem értés tényét, és kiváltja a kommunikáció megismétlését, vagy kibővítését. A tekintet tartozéka minden érzelmet kifejező mimikai formának.

22 A tekintet mint agresszív jelzés
A szemkontaktus nem mindig jelez intimitást vagy vonzalmat, hanem agressziót is kifejezhet, ha meghatározott egyéb jelzések is kísérik „Egymás kölcsönös méregetése” „Ne nézzél !!”, „Nézett !!” Egy idegen bámulása abban a „mene- külj, vagy harcolj” érzést váltja ki

23 Az intimitás egyensúly elmélet
Amikor az emberek rákényszerülnek, hogy szokatlanul közeli interperszonális távolságot tartsanak, az intimitás növekedését azzal ellensúlyozzák, hogy csökkentik a szemkontaktust. A szemkontaktus megszűnése viszont nehezíti vagy lehetetlenné teszi a beszélgetést. /Pl.: buszon, liftben /

24 ,mint non-verbális kommunikációs forma
Vokális kommunikáció ,mint non-verbális kommunikációs forma

25 Vokális kommunikáció A hangnem, hanghordozás fontossága régóta ismert
A hangsúly elhelyezése A mondat dallamváltozása A szavak közti szünetek Pl.: „kemény hangnemben beszél”, „felemeli a hangját” „nem megfelelő hangot üt meg”

26 A Mahl-skála (amerikai, kvantitatív módszer)
A hangszínezet, és a beszéd formai jegyeinek megváltozása a beszélő belső feszültségét, és szorongását jelzi. A Mahl féle skála tízféle zavarjel előfordulását számolja majd elosztja a teljes szöveg szószámával. pl.: a szó hibás kimondása, az elszólás,a túl hosszú szünet, a hibás szórend, az egyes szavak kihagyása, elvétése, a dadogás stb.

27 A vokális csatorna jelzései
A vokális csatorna különösen érzékenyen jelzi tehát a belső ellentmondást, a beszélő kizökkentését a tervezett kommunikációs mederből, a belső feszültség hirtelen emelkedését. Ily módon a vokális csatorna a lelki működésekben mutatkozó zavarok legérzékenyebb kifejezője is lehet.

28 Mire lehet következtetni a hangból?
Nem / ffi, nő/ életkor a beszélő természete, karaktere hová valósi /tájszólás/ milyen társadalmi rétegbe tartozik mennyire művelt, mennyire értelmes

29 Kommunikáció gesztusok révén

30 Kommunikáció gesztusok révén
A fej A kezek A karok mozgása tartozik ide

31 Archoz illesztett gesztusok
Gyakran a hazugság elpalástolására használják gyerekkorban még leplezetlenül megfigyelhetjük a száj eltakarását idősebb korban ezek a gesztusok kevésbé szembeszökőek lesznek, de felismerhetők

32 Szájőrzés Ha valaki beszéde közben használja, akkor nagy a gyanú rá, hogy hazudik ha a másik hallgatása közben teszi, akkor ez annak jele, hogy szerinte a másik hazudik

33 Orrérintés A szájőrzés gesztusának álcázott változata
amint a negatív gondolat eszünkbe jut, tudatalattink utasítja kezünket, hogy takarja el a szájat, de hogy ez ne legyen annyira feltűnő, a kéz elhúzódik az arcról az orr felé Vagy az orrban lévő idegvégződések elkezdenek viszketni és önkéntelenül is meg kell érinteni azt

34 Nyakvakarás, gallérhúzogatás
Kétséget, bizonytalanságot jelezhet feszültséget jelenthet hazugságnál is előfordul

35 Áll simogatás Az illető dönteni készül
ilyenkor ne zavarjuk, hadd hozza meg döntését gondosan figyeljünk a következő gesztusra, az mutatja meg, hogy is döntött

36 A kezek A kezek érzékenyen mutatják a feszültséget
pl.: kézremegés, apró ismétlődő mozdulatok, az arc vagy a másik kéz megfogása „tördeli a kezét” karikagyűrűt forgató ember - házassági gondok?

37 A tenyér összedörzsölése
Az emberek pozitív elvárásukat adják tudtul „Kaptunk egy nagy megrendelést!” Gyors dörzsölés - a vevőnek jelent előnyt Lassú dörzsölés - az eladónak jelent előnyt

38 A kézfogás típusai Uralkodó jellegű Behódoló jellegű
Egyenrangú/partneri „döglött hal” típusú a kesztyű - a politikus kézfogás a kéz rázása

39 A kézfogás/2 Merev karlendítés - intim zónából való kizárás karhúzás
ropogtatós kézfogás a csukló megszorítása - mozgáskorlátozás kézfogás könyökfogással - érzelemtöbblet? kézfogás vállfogással

40 Hátul összekulcsolt kéz
Felsőbbséget, önbizalmat tükröző gesztus Olyan rendőrök is használják, akik nem viselnek fegyvert

41 Ülő testtartás Előrehajlás - érdeklődést mutat
Hátradőlés, széken lecsúszás - érdektelenséget, unalmat mutat Hintázás a széken - unalom Előre hajolunk, ha meg akarunk szólalni Szék megragadása, előre dőlés - menni akarás