környezeti nevelésben

Az előadások a következő témára: "környezeti nevelésben"— Előadás másolata:

1 környezeti nevelésben
Módszerek a környezeti nevelésben

2 1. Megfigyelés: a gyerekek megfigyelő és gondolkodó képessége fejleszthető. Ezért kezdjük már óvodás korban az élettelen tárgyak, egyszerű természeti jelenségek, időjárási elemek, élőlények érzékszervekkel felismerhető tulajdonságainak megfigyeltetését. A pedagógus feladatai: I. A tapasztalatszerzés biztosítása: minél több érzékszerv kapcsolódjon be a megfigyelésbe - a tényanyagot a természetes előfordulási helyén vizsgáljuk meg (pl. tanulmányi séta) vagy a külvilágot vigyük be az osztályba (élősarok) - közvetett módon, eszközök segítségével, pl. kísérletezés II. A megfigyelés irányítása megfigyelési szempontok adásával lényeges jegyek felismerése: szóban vagy írásban (táblára, munkalapra írva) III. A megfigyelés eredményeinek, a tapasztalatoknak a feldolgozása tapasztalatok leírása: köznapi szavakkal, szakkifejezésekkel, írásban, rajzban

3 gondolkodási műveletek végzése
analízis: a tárgyak, jelenségek, részekre bontása, alkotóelemeinek feltárása gondolatban és gyakorlatban szintézis: önálló részekből az egész újbóli létrehozása összehasonlítás: több tárgy vagy élőlény azonos, hasonló, eltérő tulajdonságainak megállapítása csoportosítás, rendezés: összehasonlítás alapján, tanári vagy tanulói szempont alapján absztrahálás (elvonatkoztatás): az érzékelt tárgy, élőlény, jelenség lényeges tulajdonságainak kiemelése, megkülönböztetése a lényegtelentől általánosítás: tárgyak, élőlények, jelenségek, folyamatok közös, lényeges vonásainak kiemelése, összegzése, lényeges összefüggések feltárása konkretizálás: általános elvek, törvényszerűségek meghatározott, egyes feladatokra, helyzetekre történő alkalmazása, következtetés: indukció: világos tényfeltárás, tények elmezését követő általánosítás dedukció: a már korábban megismert általánosítások felhasználásával újabb tények, jelenségek, folyamatok megértése, felismerése

4 első és második jelzőrendszerbeli tevékenységek összekapcsolása: rögzítés, tudatosítás
- az információgyűjtés és a választeljesítmény alapján 4 féle gyakoroltatásra van lehetőség: 1. képhez név rendelése: I-II jelzőrendszerbeli tevékenység Látott, érzékszervileg tapasztalt tárgy, jelenség, élőlény, folyamat (I jelzőrend.) megnevezése, szavakkal történő leírása (II jelzőrend. választeljesítmény) pl. ki ismeri fel a kezemben levő növényt, nevezzük meg! Melyik állat látható a képen? Nevezd meg a rajzon látható fa részeit! Milyen növényekre ismersz a rajzok alapján? Nevezd meg! 2. névhez kép rendelése: II-I jelzőrendszerbeli tevékenység Megnevezett tárgy, jelenség, élőlény azonosítása, kiválasztása, lerajzolása pl. Rajzold le a paradicsom termését! Válaszd ki a felfújt bogyótermést a tálon fekvő termések közül!

5 3. képhez kép rendelése: hiányos kép, rajz kiegészítése a hiányzó részekkel
pl. Egészítsd ki a rajzon látható növényt a hiányzó szerv rajzával! (gyökérzet nélküli fa rajzának kiegészítése a gyökérzet rajzával! Rakd össze a puzzle darabjait! Melyik állatra ismersz? (szarvasmarha szétvágott képének összerakása) 4. névhez név rendelése: szóban leírt tárgy, élőlény, jelenség felismerése, megnevezése. Játékos formája a barkochba, a tanuló szóbeli és írásbeli ellenőrzése pl. Melyik állatra gondoltam? rovarevő éjjeli életmódot folytat testét tüskék borítják Hogyan alkalmazkodott a róka testfelépítése a ragadozó életmódhoz? Nevezd meg a májusi cserebogár rajzon látható testrészeit! Rajzold le és nevezd meg a virág részeit! Írd a részek neve mellé azok feladatát!

6 A megfigyelés jelentősége:
hozzájárul az objektív valóság megismeréséhez, a természeti környezetben való tájékozódás alapja lehetővé teszi a: - lényeges tulajdonságok elkülönítését a lényegtelentől - azonosságok – hasonlóságok – különbözősségek megállapítását - a tulajdonság és funkció elkülönítését - a rész-egész kapcsolat feltárását struktúra-funkció összefüggések felismerését pontos, precíz kifejezőkészséget fejleszt sikerélményhez juttatja a gyermekeket

7 2. A becslés, mérés: klb. tárgyak, anyagok, élőlények, folyamatokhoz kapcsolódó tulajdonságok megállapítása A mérés valamely mérendő mennyiség mérőszámának meghatározása a mérésnek megfelelően választott mértékegységgel való közvetlen vagy közvetett összehasonlítás alapján. mérendő mennyiség : mértékegység = mérőszám összehasonlítás mérőegység segítségével pl. X tömeg : kg = 5 X tömeg – mérendő mennyíség Kg – mértékegység 5 – mérőszám A mérés során kapott mennyiségérték a mérőszám és a mértékegység szorzata (5kg) Hosszúság - régen használt mértékegységek: az emberi test egyes részeinek hossza (pl hüvelyk, kis és nagy arasz, láb, öl) Térfogat – mérésére az icce – helytől függően 0,67-1,67 l között változott, a bécsi akó 56,59 l, a pesti akó 50,8 l volt Tömeg Hőmérséklet Idő

8 Nemzetközi mértékegységrendszer (SI – Systeme International d’Unites) – decimális, tehát a tíz megfelelő hatványával fejezhetők ki a mennyíségek mérési terület mértékegységek mérőeszközök hosszúság km, m, dm, cm, mm mérőszlag, méterrúd, vonalzó terület m2, dm2, cm2 térfogat hl, l, dl, cl, ml mérőhengerek tömeg t, kg, dkg, g mérleg hőmésréklet C hőmérő idő óra, perc, másodperc, nap, hét, hónap, év óra, naptár

9 A pedagógus feladatai:
a mérést mindig előzze meg becslés, vagyis a kérdéses mennyíség hozzávetőleges megállapítása a becslés alapján döntsük el, hogy mely mérőeszköz felel meg a tárgy méretének és a pontossági elvárásoknak a becslést mindig kövesse mérés, amely igazolja a becsült érték valódíságát, bizonyítást jelent, feltárja az esetleges, a gyakorlás szükségességét a mérést mindig viszonyítsuk a statikus szemlélet elkerülése érdekében (kisebb-nagyobb, több-kevesebb, könnyebb-nehezebb, hidegebb-melegebb, hosszabb-rövidebb valamihez viszonyítva) - mutassuk be, ha egy mennyíség többféleképpen, többféle mérőeszközzel mérhető

10 A mérés tanításának algoritmusa
A mérési terület értelmezése: mit mérünk? (hosszúság, terület, térfogat, tömeg, hőmérséklet, idő) A. mértékegységek, mérőeszközök megismertetése hogyan, mivel mérünk? a tanulók által tetszőlegesen választott, alkalmi mértékegységek és az ezeknek megfelelő mérőeszközök használata BECSLÉS → MÉRÉS A mennyíség nagyságának a mennyiség mérése viszonyítása az alkalmi az alkalmi mértékegységgel mértékegységhez a becslés és az alkalmi mértékegységgel történt mérés eredményének összevetése

11 B. mértékegységek, mérőeszközök fejlődéstörténete
régen használt mértékegységek, mérőeszközök becslés – mérés elvégzése a régi egységek alapján becslés – mérés eredményének összevetése C. nemzetközileg elfogadott szabvány mértékegységek és az ezeknek megfelelő mérőeszközök c. használata BECSLÉS → MÉRÉS a mennyiség nagyságának a mennyiség mérése becslése, viszonyítása a a szabvány mértékegységgel szabvány mértékegységhez a becslés és a mérés eredményeinek összehasonlítása

12 Hogyan ábrázolhatjuk a mért mennyíségeket? rajzban
A mérési eredmények grafikus ábrázolása Hogyan ábrázolhatjuk a mért mennyíségeket? rajzban a mért mennyíségek összehasonlítása, a mennyíségek közötti összefüggések feltárása A mérés felhasználhatósága, gyakorlati jelentősége Mi a gyakorlati jelentősége a megismert mérési területnek? élettelen anyagok megismerése élőlények mennyíségi tulajdonságai emberi vonatkozások – önismeret feladat: Milyen nagyságú (mekkora, mennyi) az adott tárgy hossza (felület, térfogata, tömege, hőmérséklete)? Végezz becslést! Mivel mérhető? Nevezd meg és válaszd ki a megfelelő mérőeszközt, a használt mértékegységet! Végezd el a mérést! Hasonlítsd össze a becsült és a mért értéket!

13 Hol tudnád felhasználni ezt a mérési területet?
Mi a gyakorlati jelentősége? sajátos alkalmazási terület a földrajzi ismeretekhez kapcsolódik. Meteorológiai mérések: hőmérsékletmérés (a nap hőmérsékleti görbéje), csapadékmennyíség, szélsebesség térképi mérések a légvonalbeli távolság meghatározásához v. domborzati formák abszolút és relatív magasságának, a tg. és óceánok mélységi viszonyainak megállapításához kötődnek

14 3. Vonatkoztatás, viszonyítás
Vonatkoztatási rendszer vonatkoztatási alapból (amihez irányítunk) és viszonyítási irányokból (amiket az alaphoz képest megállapítunk) álló rendszer. Tájékozódás, helymeghatározás feltétele, hogy ismerjük valamely tárgy, élőlény, földrajzi hely valamihez viszonyított irányát, magasságát, távolságát valaminek a magassága, távolsága, iránya attól függ, mihez viszonyítjuk – általános érvényű vonatkoztatási alap (pl. iránymeghatározásban a földrajzi É-D és a mágnesen É-D irányok, földrajzi magasság: tengerszint) a vonatkoztatási rendszer koordináta jellegét a földrajzi fokhálózat tanulásakor ismerik meg: a föld.-i szélesség esetén ez az Egyenlítő, viszonyítási irányok az északi és déli szélesség, föld.-i hosszúságnál alap a greenwichi kör, viszonyítási alap a nyugati és keleti hosszúság 4. Modellezés, modellalkotás: az objektív valóság lényeges tulajdonságainak mesterséges körülmények között, egyszerűsített formában, eszközök segítségével történő bemutatása, utánzása. Föld mozgásai: legalkalmasabb eszköz a tellurium (Föld mozgása, keringése) A mozgások földgömb és világító test segítségével is bemutathatóak

15 Kérdezéstechnika „Jól kérdezni annyi, mint jól tanítani
Kérdezéstechnika „Jól kérdezni annyi, mint jól tanítani!” a kérdéseket előre meg kell tervezni, az óravázlatba beírni és céltudatosan fel kell használni! A kérdés a frontális beszélgetés alapeleme, de a szóbeli feleltetés, magyarázat, előadásszerű részek nélkülözhetetlen tanári eszköze a kérdés tartalmilag és formailag is valid kell legyen, tömören, a lehető legrövidebben kell megfogalmazni a hosszú körmondatszerű kérdést lényege elvész, ezért a kérdéseket lehetőleg előre meg kell fogalmazni és az óratervben rögzíteni ne legyen a kérdésben fölösleges, segítő információ: „Miért mondjuk, hogy a lebontó folyamatok energiát szolgáltatnak?” helyett „Mi a lebontó folyamatok szerepe az élőlényekben?”

16 - nyelvileg helyes, szabatos kérdéseket tegyünk fel
- konkrét, egyértelmű kérdéseket kell megfogalmazni, hogy aki készült, annak érthető legyen, mire kérdezünk rá: hiba: „Mi jellemző a sejtek energiaforgalmára?”, „Mi nincs a talajban?” - nyelvileg helyes, szabatos kérdéseket tegyünk fel - ha olyan kérdést teszünk fel, amelynek megválaszolása nem várható el („Ki hallott már arról, hogy milyen táplálkozású a tücsök?”), akkor csak a jelentkezők közül válasszunk felelőt - a kérdést (a felelés közben feltett kérdés kivételével) mindig az egész osztályhoz intézzük! Ha a kérdés előtt felszólítunk valakit, a többiek a gondolkodás alól is felmentve érzik magukat: „István, milyen hőmérsékleti viszonyok jellemzőek az egyenlítői éghajlatra?” helyett „Jellemezzük az egyenlítői éghajlat hőmérsékleti viszonyait!” István

17 Kerülni kell a következő kérdezési módokat:
- üres kérdés: „Miért nem készültél mára?”- feszültséget teremt, és gátolja a diák további gondolkodását - fogalom ismertetése után a megfelelő szóra kérdezés: „A szinapszisban exocitózissal ürülő anyagnak mi a neve?” – csak ráismerést állapíthatunk meg, azt nem, hogy ismeri-e a fogalom jelentését - eldöntendő kérdés: „A sün rovarevő emlős?”- a helyes megoldásra 50%-os eséllyel ráhibázhat, még akkor is, ha fogalma sincs a jelenségről helyette: „Mondjatok példát rovarevő emlősre!” - beugratós kérdéseket túlságosan sokat ne tegyünk fel, a felelőnek pedig soha! Ha ritkán élünk ezzel a lehetőséggel jó motiváló, hangulatteremtő hatása lehet, ha rendszeresen használjuk, elbizonytalanítjuk a diákot.

18 A kérdések fajtái: A. Nem gondolkodtató kérdések: a valóság tárgyaival, jelenségeivel, adataival, tényeivel állnak kapcsolatban, de nem kivánnak komoly erőfeszítést a gondolkodás szempontjából 1. ténymegállapító kérdések Kérdőszavak: mi? mit? ki? kit? hol? mi történt? mit csinált? mit mondtunk? mit mondott a tanító néni? pl. Ki komponált zenét a négy évszakról? Mi történik a földbe hullott csapadékkal? Mit mondtunk, melyik a leghidegebb hónap?

19 2. adatmegállapító kérdések: adatok, időpontok, időtartam, hely, irány megállapítására vonatkoznak
Kérdőszavak: hány? hányadik? mennyi? Mikor? Mióta? Mennyi ideig? Hol, hová? Merre? Merről? Hogyan ábrázolja? Mivel ábrázolja? pl. hány lába van a keresztespóknak? Mennyi ideig tart a tél? Hol van hazánk legszárazabb területe? Merről fúj a szél Dobrudzsa területén?

20 3. tulajdonságmegállapító kérdések: tárgyak, személyek, tevékenységek, cselekvések jellegzetességeire, egy vagy több tulajdonságának kiemelésére irányul Kérdőszavak: milyen? Hogyan? pl. Milyen ízű a sárgarépa karógyökere? - ide tartoznak még az iskolai munka végzéséhez keretet biztosító kérdések is: szervezési kérdések: Ki hiányzik? Ki tud róla? Mindenki elhozta a mérőszalagot? Mindenki felírta? Hányadika van ma? nevelési kérdések: Miért beszélgetsz?

21 B. Gondolkodtató kérdések
1. problémafelvető kérdés: lényegre utal, megismerési, megoldási vágyat ébreszt pl. Hogyan keletkezik a csapadék? Miért nem ázik át a házi kacsa tolla a vízben? Mi történik az égő gyertyával, ha üvegbúrával lefedjük? Hogyan számítjuk ki a napi középhőmérsékletet? 2. analízisre és szintézisre irányuló kérdések: a tárgyak, jelenségek, élőlények részekre bontása, majd a megismert részek egységbe illesztése pl. milyen részekből áll a virág? Melyik résznek mi a feladata? Mi határozza meg az időjárást? Melyek az időjárási elemek? Mi jellemzi a csonthéjas termést?

22 3. összehasonlításra irányuló kérdések:
Mi a hasonlóság és a különbség az erdei fenyő és a kocsányos tölgy között? Mi a bogár és a rovar közötti különbség? Miben különbözik a nagy fakopáncs és a karvaly testfelépítése? 4. általánosításra, elvonatkoztatásra irányuló kérdés: elősegíti a fogalomalkotást A hegységek melyik oldala (lejtője) csapadékos hazánkban? 5. meghatározásra irányuló kérdés: célja a fogalom tartalmának a kifejtése Mit nevezünk szélnek? Mit jelent a ragadozó életmód?

23 6. teljes vagy részleges felsorolást igénylő kérdés
pl. Melyek a Duna hazai jobb parti mellékfolyói? 7. rendezést igénylő kérdés: Melyek az őszi hónapok? Mi a helyes sorrendjük? Melyek az állandó és a vonuló madarak? Csoportosítsd a képeket! 8. variálásra inspiráló kérdés: a feladatok, problémák, kérdések megértésének és megoldásának rugalmasságát segíti elő pl. hogyan lehet a csapadékfajtákat csoportosítani? (talaj menti – hulló, évszakok szerint, halmazállapot szerint) Hogyan lehet a hegységeket csoportosítani? Hogyan lehetne másképp? (keletkezés szerint, tengerszint feletti magasság szerint)

24 9. ok-okozati összefüggések feltárását segítő kérdések: vonatkozhat indoklás vagy önálló vélemény megfogalmazására is pl. Miért bővizűek a hegyvidéki folyók? Miért rovarmegporzásuak a színes virágok? Mi a véleményed? Miért fontos a levegő vízgőztartalma? 10. törvényszerűségek ismertetésére vonatkozó kérdés: Hogyan változik a levegő hőmérséklete a tengerszint feletti magassággal? Miért? Hogyan változik az állatok testmérete a hőmérsékle csökkenésével?

25 11. értékelésre, állásfoglalásra vonatkozó kérdések:
Hogyan szüntetnétek meg a szemetelést? Hogyan segíthetünk télen a madarakon? Hogyan vehetnek részt a gyerekek a környezetvédelemben? Mi a véleményed a növekvő gépkocsiforgalomról? 12. téma kifejtésére irányuló kérdés: -hogyan fejlődik a májusi cserebogár? Jellemzed a fejlődés szakaszait! Hogyan keletkezik a csapadék? Magyarázd a fóliasor alapján.

26 És a módszerek folytatódnak...
A leírás módszere, a megfigyelt jelenségek rajzos ábrázolása, azok szóbeli megfogalmazása. A megfigyelés és a leírás módszerének következetes gyakorlásával a gyerek képessé válik elemi összehasonlítások elvégzésére, csoportosításra. szenzitív játékok: az érzékszervek játék közbeni érzékenyítése a beleélő képességet, az empátiás készséget fejleszti olyan mértékűvé, hogy a természetben lejátszódó folyamatokat a gyerekek átélve, átérezve megérzik, megértik

27 Story line módszer időutazás, a tervezett programot egy utazás történetére fűzzük fel kiválasztunk egy nagy utazót és megpróbáljuk eljátszani valamelyik utazását (Kolumbusz): gondolatban hajót építünk, összecsomagoljuk a felszereléseket, stb. Fontos, hogy átgondoljuk milyen eszközök, ételek voltak akkor alapos kutatómunkát igényel a tanár is részese a folyamatnak, tanácsadó, irányító a történet menet közben alakul, változik nagyobb téma feldolgozásakor, erdei iskolában, táborban alkalmazzuk tőlünk függ, hogy mennyire lesz izgalmas

28 Spirál módszer Gondolatainkat egy spirál mentén rendezzük úgy, hogy egy-egy dolog megvalósítása egy másik probléma, feladat indítása lesz egy magasabb szinten. Így haladunk a spirál mentén egyre feljebb. Tervek, vázlatok készítésekor alkalmazható. Téma módszer Olyan témákat választunk, melyeket egy adott időszakban szeretnénk feldolgozni (egyhetes tábor vagy erdei iskola idejére 2-6 témát) Téma A B C D Ökológia Táplálkozás Erdő Víz Energia Ismerkedés Egymás megismerése Párkapcsolatok Család Népek közössége Foglalkozás Napirend Családi hétköznapok Nemi szerepek Pályaválasztás Életterek A mi lakásunk Ország-város Mi és Európa A 3. világ Gazdálkodás Nyersanyagok Füstjelektől a műholdig Kereskedelem, pénz Reklám Művészetek Formázás, restaurálás Művészi kifejezés Alkotás Kultúra

29 Projektmódszer a lényeg: a fókusz a tananyagszerű ismeretek tanári közléséről a tanulói tevékenységre helyeződik az együttműködési tanulási technikákon alapul a projekt végére a tanulócsoporttól olyan tárgyi vagy szellemi alkotást várunk el, mely a lehető legszélesebb vonatkozásaiban tárja fel az adott témát, gondolatkört a projekt vezérlése folyamattervezést kíván a tanártól (helyzetbe hozás), együttműködő csoporttól (feladatmegoldás) egyaránt a projekt egész folyamata, eredménye több műveltségi területet is összeköt

30 Miért jó és mit érdemes meggondolni a módszerrel kapcsolatban?
Mellette szóló érvek a diákok motivációja fokozott élénkíti a fantáziát és a munkakedvet segíti a problémamegoldó cselekvést erősíti az önbizalmat, fejleszti a kommunikációs képességet fejleszti a kreativitást segíti a felfedező tanulást új módszerekkel ismerteti meg a diákokat serkenti és támogatja az önálló, felelősségvállalásra épülő cselekvést új tanár-diák kapcsolat alakul ki a közös munka során tanár-diák közösen tervez, szervez kapcsolatot teremt a külvilággal Meggondolandó tények kevés az idő a projektekre problémás a hagyományos tanítási mód felfüggesztése hosszabb időre jelentős előkészületet igényel a csoportmunkában nem mindenki vesz részt aktívan nem veszik komolyan a projektet a gyerekek a hosszú projekt érdektelenségbe fulladhat a gyerekek néha túl nagy feladatot vállalnak, így a többi tárgyat elhanyagolják a tudásszerzés mozaikos lehet, hiszen az adott csoport csak a saját munkáját végzi el kevés az idő az elmélyedésre

31 A projekt vezérlésének módja, lépések
Előkészítés, ráhangolás: a téma felvetése többszínű kell legyen, ha a téma érdektelen a gyermek számára nem érünk el semmit. A cselekvésben résztvevő csoportoknak pontosan tisztában kell lenniük azzal, hogy milyen követelményt támasztunk velük szemben. Tervezés: az elvégzendő feldatok felosztása, az idő megtervezése, kulcsesemények meghatározása, ötletroham és döntés A tervezet végrehajtása, az eredmények bemutatásra való előkészítése: ez a szakasz teret ad az egyéni ötleteknek, díjazza az eredeti gondolatokat, egyedi megoldásokat, a legtöbb időt igénylő lépés Bemutatás: nem az elvégzett munkáról, hanem az eredményekről tartanak bemutatást a csoportok. Az értékes eredményt az avatja sikerré, hogy mások méltányolják, elismerik Értékelés, véleményezés, visszacsatolás: méltányolni kell az eredetíséget, a végrehajtás pontosságát, a jó döntéseket Továbblépés megtervezése: akkor szükséges, ha a projekten tovább dolgozunk vagy az eredményeket átadjuk más csoportnak

32 Terepi projektek típusai
1. Megismerő, feltáró, vizsgáló: pl. patak szennyezőforrásainak feltárása 2. Bemutató: megszerzett tudást, információkat mások számára is hozzáférhetővé tesz (faliújság szerkesztése, adatbázis feltöltése) 3. Mozgosító: a tanulók úgy ismerkednek meg valamilyen környezeti problémával, hogy annak megoldásában maguk is részt vesznek aktív munka végzésével (faültetés, hulladékgyűjtés, természetbarát anyagok vásárának megszervezése) 4. Alkotó, kifejező: kiállítás rendezése, élőképek eljátszása, élőkép-bemutatás, drámajátékos helyzetgyakorlat 5. Élményszerző: a tanulók a feladat során olyan élményeket élnek át, amelyek környezeti identitásukat fejlesztik 6. Problémamegoldó, konfliktuskezelő: a feladat egy, a tanulókat is érintő környezeti probléma, konfliktus megoldása vagy szimulálása: mit tehetünk, ha az iskola előtt van a buszmegálló? Milyen legyen az iskolakert?

33 Táltos-nap a titkok rétjén (projekttervezet az elemi iskolások számára)
A projekt célja: a környezetharmónia felfedezése nagy szerephez jut a ráérzés, a beleélés, a megszemélyesítés A projekt megvalósítása: terepbejárás, kis területet járunk be, a cél a részletekre, apróságokra, a kicsiny szépségekre figyelő felfedeztetés készítsenek a gyerekek vázlatrajzokat, „térképeket” a területről jelöljék meg a jellemző, virító növényeket, állatokat és nyomaikat, hangokat a következő napon: fantáziájuk vezesse őket: népes1tsék be a tájat képzeletbeli lényekkel: jó és ártó szellemekkel, nyomot hagyó manókkal, vízitündérekkel, fantasztikus állatokkal, mindennek adjanak nevet mesés, fantasztikus magyarázatokat találjanak ki a felszín alakulására (erózió, kőzetképződés, források fakadása), időjárási elemek, csillagos égbolt célszerű 3-4 fős csoportokban dolgozni, a csoportot igyekezzünk úgy kialakítani (megfelelő csoportképző játék), hogy a klb. érzelemvilágú, stílusú gyerekek kerüljenek össze→kreativítás Produktum: a program végén Táltos-napot szervezünk, kiállítjuk és bemutatjuk a Titkok rétjét, ahol majd jelenetekbe, életképekbe szerveződve megszemélyesítődik a természet

34 Régi mesterségek nyomában
A projekt célja: a faluban élő mesteremberek és mesterségek megismerése, annak megtapasztalása, hogy az egykori foglalkozások űzése során milyen kapcsolatba került az ember és környezete, hogyan használata fel az ember a természeti erőforrásokat, hogyan terhelte környezetét Megvalósítás: lépések Csoportok létrehozása – csoportalakító játékok tájbejárás: milyen megélhetést biztosított a vidék az ott élők számára feladatlapok segítségével arra keresnek választ a gyerekek, hogy milyen élémet, nyersanyagokat, alapanyagokat kínál a természet bejárják a falut, ismerkednek a mesteremberekkel Lehetséges kérdések a feladatlapon: mit készít a mester, kiknek dolgozik, kik veszik meg az árúját? milyen anyagokra van szüksége a termék előállításához, ezeket honnan szerzi be? vannak természetes alapanyagúak is ezek között? milyen szerszámokkal dolgozik? Kik segítik a munkáját? Kik adják el a terméket? tevékenységük során szennyeződik a környezet? A tapasztalatokat írásban, rajzos formában rögzítik, mintákkal egészítik ki. Produktum: a szerzett ismereteket egy vásár imitációjával összegzik, a mesterségeket bemutatják a gyerekek egymásnak (szerszámok, eszközök, termékek). Életképeket, élethelyzeteket is bemutathatnak: inastréfák, vásári alku, áldomás).

35 Projekttervezet a Víz világnapja megünneplésére
“A víz más termékektől eltérően nem kereskedelmi termék, hanem örökség, amit ennek megfelelően kell óvni, védeni és kezelni” (Víz Keretirányelv) Jelmondat: Víz, egészség, élet Téma: A víz szerepe az élőlények életében A téma részei: a növények és állatok kapcsolata a vízzel, az ember hatása a vízi életközösségekre, szennyeződés Célközösség: a VI/VIII. osztály tanulói A projekt időtartama: egy hét (március 17-22) Célok: a víz, mint természeti kincs megismerése a víz jelentőségének megismerése az élőlények életében a szennyeződés fogalmának a megismerése, szennyezőforrások ismerete az információgyűjtő és feldolgozó képességek kialakítása a megfelelő nyelvezet kialakítása

36 Módszerek és eljárások: beszélgetés, megfigyelés, kísérletezés, felfedezés, problematizálás, analizálás, szintetizálás, önálló munka, csoportmunka, didaktikai játék 1. lépés: Előkészítés, ráhangolás víz úszás tiszavirág tavirózsa vízierőmű nád hattyú iszap egészség tisztálkodás turisták kavics detergensek szárcsa szennyvíztisztítás nádirigó algák elszaporodása

37 2. lépés: A téma vizsgálata, adatgyűjtés
Csoportmunkával a gyerekek több témában gyűjtenek infomációt: vízben élő állatok (5 gerinctelen, 5 gerinces faj megismerése és bemutatása) vízi növények megismerése és bemutatása a szennyeződés típusai, milyen hatással van a szennyeződés a vízi életközösségekr mire használja az ember a vizet? energiatakarékossági tanácsok gyűjtése és bemutatása a vízzel kapcsolatosan kézimunka csoport: a plakátok és a makett készítését végzik Meghívott előadók: Hidrobiológus: előadásának témája: a szennyeződés és típusai, a hosszantartó szennyeződés hatása a vízi életközösségekre, indikátor fajok Orvos: előadásának témája: tisztálkodási tanácsok, a tisztálkodás története és szerepe az ember életében Az adatgyűjtés végén a kikérdezés technikáját alkalmazva felelevenítjük a szerzett információkat

38 3. lépés: Az akcióterv kidolgozása
Az adatok gyűjtését a konkrét terv kidolgozása követi. Célunk egy közeli patak vízi életközösségeinek a megismerése, az esetleges szennyezőforrások felkutatása, egy nagyobb szakasz (5 km) mentén a hulladékok összegyűjtése. Az előző kirándulások alkalmából már ismert patakrészen kijelöljük a mintavételi helyeket (kilométerenként egyet), bemutatjuk és megismertetjük a gyerekekkel a mintavételi eszközöket (fenékkotró (bentométer), vizi haló).

39 4. A terv végrehajtása: 1-2 nap: a téma felvázolása, az ötletek és információk gyűjtése 3. nap: meghívottak előadásai 4. nap: vízminőségvizsgálat 5. nap: minden csoport készít egy plakátot, mely tartalmazhat rajzokat, képeket, szöveget, információt, magyarázatokat a megfigyelt élőlénycsoportról (növények, állatok, indikátor fajok) és az energiatakarékossági tanácsokról, öröm-bánat térkép 6. nap: kiállítják az osztályteremben a plakátokat és a makettet, a “Tudósok sarkában” pedig előkészítik a gyerekek a bemutatandó kísérletet: A szennyeződés A kísérlet célja: megfigyeljük, hogy egy kismértékű szennyeződésnek milyen hatása lehet egy patakra és élővilágára. Hozzávalók: egy 4 literes üveg, egy 250 ml-es mérőcsésze, piros ételszinezék Teendők: Önts fél csésze vizet a négyliteres üvegbe! Adj hozzá és keverj el két csepp ételszinezéket! Önts a csészével vizet az üvegbe, amíg a piros szin eltűnik! Várható eredmény: körülbelül hét csésze vizet kell hozzáadni, hogy a piros szin eltünjön

40 „Minden mindennel összefügg” játékot: minden játékosra egy cédulát ragasztunk egy élőlény nevével, természeti jelenséggel, emberi cselekedettel kapcsolatban: halak pusztulása, ózonréteg vékonyodása, emberek egészsége, talajvíz szennyeződése, szennyvíz, planktonpusztulás, kérészek szerelme, hulladéktárolók, vízimadarak pusztulása, folyópart lebetonozása, vegyszerek, olaj, műtrágya, áradások, algák szaporodása, oxigénhiány, vizek természetes tisztulása, napsütés. Körben ülnek a játékosok, egyikük kezében van egy madzag, kiválaszt magának egy társat, elmondja, hogy a két elem között milyen összefüggés van, odadobja a madzagot, a következő megint kiválaszt egy harmadik elemet, elmondja az összefüggést, tovább dobja.... Közben kusza rendszer alakul ki, a résztvevők pedig kiegészíthetik egymás mondandóját.