Viták a kőolaj eredete körül

Az előadások a következő témára: "Viták a kőolaj eredete körül"— Előadás másolata:

1 Viták a kőolaj eredete körül
A Gólem 2. Előadás Viták a kőolaj eredete körül Nádasi Eszter BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 2014/2015 I. félév- KEDD

2 A kőolaj eredete A kőolaj ipari jelentőségét nem lehet elégszer hangsúlyozni: benzin, műtrágya, műanyagok alapanyaga és alapvető energiaforrás a 19. század óta; Időről időre komolyan felmerül, hogy kifogyóban van, ami ha bekövetkezne, óriási gond lenne a világgazdaságnak; A kimerülés várható időpontját a már ismert és a még ismeretlen, lehetséges lelőhelyek kapacitásának felbecslésével próbálják előre jelezni; Ehhez kell legyen valamilyen elképzelésünk az olaj lehetséges lelőhelyeiről! A kőolaj és a földgáz eredetére az elfogadott elmélet az ún. biogenikus elmélet: vagyis hogy ezek az évmilliók során lerakódott, nagy nyomáson összesűrűsödött állati és növényi maradványokból keletkeztek; A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

3 Thomas Gold alternatív elmélete
Thomas Gold (1920–2004) osztrák származású asztrofizikus azonban megkérdőjelezte ezt a 40-es évektől kezdve általánosan elfogadott elméletet szerinte az olaj nem biogenikus eredetű; Gold nagy tekintélyű, elismert tudósnak számított, számos komoly tudományos díjjal; Elsősorban az állandó állapotú univerzum elméletről volt híres, ami sokáig a Nagy Bumm versenytársa volt (1948); További eredményei: a magnetoszféra léte (1959); a pulzárok magyarázata (1968); intenzív részvétel a NASA kutatásaiban; A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

4 Az alternatív elmélet Az abiogenikus elméletnek nagy múltja van: a 19. században jelentős képviselője volt például Dimitríj Mengyelejev, később több szovjet kutató; Gold elképzelése szerint a szénhidrogének általánosan előfordulnak az Univerzumban, és már a Föld kialakulásakor jelentős mennyiségű szénhidrogén esett csapdába a Föld felszíne alatt (mint pl. a fémek), amelyek a földtani folyamatok következtében folyamatosan a felszínre kerülnek; Az az olaj, amelyet mi kibányászunk, csak a legelérhetőbb szénhidrogén, de további jelentős készletek találhatóak a felszín alatt olyan helyeken, ahol a biogenikus elmélet szerint nem is létezhetnek, és ahol persze így nem is keressük… A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

5 „Fosszilis üzemanyag”
Kőolaj= meg nem újítható, fosszilis energiahordozó A felszínre hozott olajban minden esetben megtalálhatóak az élet nyomai: a biogenikus elméletből logikusan következik a fosszíliák jelenléte az olajban; az abiogenikus elméletnek is mindenképpen magyarázatot kell tudnia adni erre a jelenségre! Gold állítása szerint nem azért található szerves anyag a szénhidrogénekben, mert azokból keletkezett, hanem pont fordítva: a baktériumok a szerves táplálék miatt költöztek oda! Gold szerint a föld alatti bioszféra sokkal nagyobb, mint gondolnánk; Úgy véli, a geomikrobiológia eredményei alátámasztják az elméletét: a korábbi elképzelésekkel szemben egészen szélsőséges körülmények között, akár 5-6 km mélyen, 100oC felett is élnek baktériumok, sőt már marsi meteoritban is találtak életre utaló nyomokat; Fogadtatás: A mikrobiológusok jellemzően egész nyitottak Gold elméletére, de a geológusok továbbra is mereven elutasítják. A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

6 A biogenikus elmélet kritikája
Gold a korábban elfogadott elmélet kritikájával is igyekezet alátámasztani a saját elképzelését: A biogenikus elmélet esetében nem a fosszíliák jelenlétét kell megmagyarázni; A kérdés az, hogy hogyan került az olaj olyan mély és nagynyomású helyekre (sok kilométernyi masszív kőzet alá), ahol megtalálják és kitermelik; Gold szerint egyáltalán nem egyértelmű, hogy ezek a kőzetek bizonyos geológiai időszakokban elég porózusak voltak ahhoz, hogy lehetővé tegyék folyadékok (víz, olaj) átjutását; De ha mégis, akkor hogyan őrizték meg utána hosszú évmilliókon keresztül odalent ezeket a folyadékokat? A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

7 Bizonyítékok Gold elmélete mellett
1. Szénhidrogének jelenléte: Más bolygókon (Mars, Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz); Holdakon (Titán, Oberon stb.); A Mars felszínén bizonyos helyeken, bizonyos időközönként jelentős szénhidrogén-kiáramlás figyelhető meg: Tehát ha igaz az abiogenikus elmélet, akkor vagy ezeken a bolygókon is van élet (?), Vagy mindenhol máshol abiogenikus úton keletkeznek a szénhidrogének, csak éppen a Földön nem (?) A geológusok válasza az, hogy más bolygókon szinte csak metán található a szénhidrogének közül;  Ilyet a vulkánok is bocsátanak ki magukból;  Nyilván abiogenikus eredetű;  De! A metán még nem olaj, hanem a legegyszerűbb szénhidrogén. A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

8 Bizonyítékok Gold elmélete mellett
2. Az olajlelőhelyek gyakran geológiailag igen különböző eredetű földfelszín alatt találhatóak: Ezt a jelenséget könnyű abiogenikus, mélyről jövő olajáramlással magyarázni, ahogy a kisebb méretű olajcellákat is; De biogenikusan problémás, hiszen ott a keletkezés bizonyos geológiai földjellemzőkhöz kötött. 3. Különböző mennyiségű és típusú fémek jelenléte a nyersolajban, és az aránytalanul sok hélium hármas izotóp a földgázban. Mindezek ellenére fontos hangsúlyozni, hogy a biogenikus elméletet is számos bizonyíték támasztja alá, ami miatt a geológusok szinte kivétel nélkül, egyöntetűen elfogadják a ‘40-es évek óta! A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

9 Félidei mérleg Annak ellenére, hogy egyöntetű tudományos konszenzus van, Gold abiogenikus alternatív elmélete egyáltalán nem megalapozatlan, jó néhány megfigyelés, bizonyíték támasztja alá (pl. az új marsi megfigyelések); Ráadásul Gold elméletének, ha igaznak bizonyulna, óriási következménye lenne a teljes globális gazdaságra és emberi életre, hiszen a biogenikus elmélet szerint olajkészleteink erősen korlátozottak és kifogyóban vannak; A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

10 Akkor most melyik elmélet dőlt meg?
„Döntő kísérlet” (1.) 1985-ben Gold egy rettentően drága döntő kísérlet javaslatával állt elő, és sikerült rávennie a Svéd Nemzeti Energia Társaságot, hogy olyan helyen kezdjenek el fúrásokat végezni (Siljan-kráter), ahol a biogenikus elmélet szerint NEM LEHET olaj: Vagyis ha találnának olajt… mit jelentene? Ha pedig nem, akkor fölösleges pénzkidobás volt.. 1987-ben az első kút 100 liter olajt és némi metánt hozott a felszínre! Tehát TALÁLTAK olajt- egy keveset… Akkor most melyik elmélet dőlt meg? Inkább az abiogenikus elmélet bukásának tartották ezt a próbálkozást… A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

11 Tényleg döntő a kísérlet?
Az abiogenikus elmélet hívei szerint nem! Voltak, akik azt feltételezték, hogy ez a 100 liter olaj valójában 4 hónappal korábbról, a kút fúrásából származik, ahol általában szintén felhasználnak olajt: Azt hihetnénk, hogy egy kémiai analízissel könnyű lenne eldönteni, hogy honnan származott a felhozott olaj- az eredmény azonban kétséges lett: Bizonyos kémiai nyomelemek feldolgozott olajról árulkodtak; A magas fémtartalom viszont nyersolajról; Ráadásul 4 hónap alatt sok minden történhet odalent nagy nyomás alatt (biológiai és geológiai folyamatok); Az eredeti olajból senki sem tett el mintát az összevetéshez, úgyhogy mind a két fél meg tudta őrizni a maga álláspontját. A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

12 Akkor most megdőlt a biogenikus elmélet?
Döntő kísérlet 2. Gold elismerte, hogy a meddő vita eldöntésére újabb drága kútfúrásra van szükség, de most már fúróolaj nélküli technikával; Az eredmény: 80 hordó nyersolaj és metán… Tehát sokkal nagyobb mennyiség, és biztosan nem a fúróolajból. Akkor most megdőlt a biogenikus elmélet? A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

13 Döntő kísérlet? Gold szerint igen…
A biogenikus elmélet hívei szerint viszont nem. Új magyarázatuk szerint (vegyük észre a pozícióváltást az érvelésben!) az olaj eredete a medence vékony (5-6 m) üledékrétege. Itt keletkezett biogenikus módon a csekély mennyiségű olaj, és ez süllyedt le a medence vastag (6 km) gránitfelszíne alá. Gold válasza: „Ez abszurd és lehetetlen!”

14 Döntő kísérlet 2: patthelyzet
Természetesen a biogenikus elmélet hívei is elismerték magyarázatuk komplikáltságát, de az, hogy a 80 hordó olajban aktív biológiai tevékenység nyomait találták, úgy vélték, alátámasztja azt, hogy a kevés olaj a felszínről származik; Gold szerint ez azonban csak azt támasztja alá, hogy 6 km mélyen is van bakteriális élet a földfelszín alatt; A két álláspont alapvetően különböző premisszákból indult ki: A geológusok nem hittek azoknak a mikrobiológusoknak, akik szerint 6 km mélyen is aktív bakteriális élet van: tehát számukra nyilvánvaló, hogy az olaj a nehézkes magyarázat ellenére is csak a felszínről származhat; Gold azonban hisz a mikrobiológusoknak: számára nem probléma a bakteriális tevékenység nyoma, és alátámasztva látja a saját elméletét. A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

15 A kísérlet utóélete: gazdasági kudarc
Gold számára tehát evidens volt, hogy megcáfolta a biogenikus elméletet; A geológusok számára azonban az volt evidens, hogy Gold kétszer is drága és fair lehetőséget kapott, hogy bizonyítsa az elméletét, és kudarcot vallott… Egy biztos: nem találtak Gold elmélete alapján olyan gazdag olajlelőhelyet, amely fedezte volna a drága kísérletek költségeit azt Gold sem vonhatta kétségbe, hogy a két kísérlet gazdaságilag kudarc volt; A tudomány gazdagodása vs. gazdasági haszon: Az olajtársaságot nyilván nem is a tudományos elméletek kérdése, hanem a gazdasági haszon érdekelte: komoly kockázatot vállaltak, komoly hasznot reméltek. Így tudományos téren vita maradt az olaj eredetének kérdése… A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

16 A kísérletek utóélete: a vita vége
A gazdaság hatása a tudományos életre: Ha gazdag olajlelőhelyet találtak volna: A tudományos vita feltehetően tovább folytatódott volna: A biogenikus elmélet hívei előálltak volna valami új magyarázattal, ami Goldnak feltehetően ugyanúgy nem tetszett volna… Az olajcég nem hagyta volna abba a fúrásokat: Sőt, a tudományos vitától függetlenül biztosan újabb fúrásokba kezdett volna Gold elméletének megfelelően; A fúrások eredménye azután idővel igazolhatta volna Gold elméletét; Vagy legalábbis alapos átértékelésre késztethette volna a biogenikus elmélet híveit. A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

17 A kísérlet utóélete: a vita vége
A tudomány hatása a gazdasági életre: Fontos megemlíteni, hogy ha egy cég a bevett biogenikus elmélet alapján egy bizonyos területen fúrásokba kezd, akkor két fúrás után a 80 hordó olaj mint eredmény sikeresnek számít, és azt jelenti, hogy azon a területen igenis van olaj, csak meg kell találni tehát akár tucatnyi újabb fúrásba is belefognak, hogy ez megtörténjen; A svéd olajcég azonban mégis elállt a további „fölösleges pénzkidobás” elől, persze főleg a hagyományos elméletben hívő geológus tanácsadók hatására; „Az öreg Gold professzor úgyis csak saját maga öntötte bele a kútba azt a 80 hordó olajt, csak hogy bizonyítsa az elmélete tudományos helyességét.” Tehát nem csak a gazdasági kudarc döntötte el a vitát, hanem az uralkodó biogenikus tudományos elmélet sikere támasztotta alá, hogy itt tényleg gazdasági kudarcról van szó! A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

18 Összefoglalás és konklúziók
Mind a bevett biogenikus, mind a Gold-féle abiogenikus álláspont mellett vannak komoly tudományos érvek; Nem lehet a tudományos vitát egyetlen, „döntő kísérlettel” eldönteni; A gazdasági szempontok erősen befolyásolják a drága tudományos kísérletek végrehajtását; Ugyanakkor a tudományos elméletek is erősen behatárolják a gazdasági szereplők tevékenységét: kizárólag a biogenikus elmélet nagyobb sikere indokolta a gazdasági döntést a további fúrások leállításáról; A tudomány és a gazdaság egyre erősebb összefonódása az ún. posztakadémikus tudomány korában (kb. a 80-as évektől kezdve); A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék