Az Iszlám Nyugatról nézve

Az előadások a következő témára: "Az Iszlám Nyugatról nézve"— Előadás másolata:

1 Az Iszlám Nyugatról nézve
Hitek és tévhitek

2 Mit tudtunk régen a mesés keletről és vallásáról, az iszlámról?
A XX:század első kétharmadában a mesés keletet titokzatos, misztikus világnak gondoltuk, magyar kutatók leírásaiból, vagy esetleg néhány kalandvágyó honfitársunk elbeszéléséből…. vagy akár az 1001 éjszaka meséiből voltak ismereteink. Néhány hittudós kutatásait leszámítva az iszlám nagyon távol állt tőlünk. A keresztény Európában nem voltak beható ismereteink az iszlámról. Magyar kutatók inkább Ázsia felé orientálódtak, Vámbéry, Stein Aurél, őshaza kutatáshoz kapcsolódott. Germanus Gyula népszerüsitő

3 Az ezeregy éjszaka perzsa kiadásának illusztrációja

4

5

6 Mikor született a vallás?
A nagy világvallások sorában az iszlám keletkezett a legutolsóként, megalapításának évét 622-re teszik, egy olyan korban, amelyről megbízható történeti ismeretekkel rendelkezünk. Ez a késői vallásalapítás magyarázatot ad arra, hogy az iszlám „fejlettségét” tekintve emlékeztet a középkor keresztény világára. Ez a megállapitás később fontos lesz

7 Hol született az iszlám
Arábia, a Közel-Kelet ókori magas kultúráinak perifériája, sivatagos, alig lakható hatalmas pusztaság, gyéren lakott, civilizálatlan, vad és szegény világ nomád beduin pásztorok élettere. A megélhetés egyedüli biztosítéka némi állattartás, az oázisokban föld- és kézművesség volt, az itt élő nomád törzsek szakadatlan háborúban álltak egymással.

8 Hogyan született a vallás?
Az előkelő családból származó, de szegénysorban felnőtt Mohamed, a vallásalapító (570–632) tevehajcsárból lett kereskedő. Beutazta Arábiát. Utazásai során megismerkedett a zsidó és keresztény vallással, melyekből sokat merített, mielőtt látomásai nyomán 610 táján új tanokkal lépett fel. 610-ben Mohamedet Gabriel arkangyal Isten nevében felszólította, hogy Allah az Egyetlen Isten igéjének a hirdetője legyen.

9 Hogyan született a vallás?
Az Allah által prófétájának adott kinyilatkoztatás forrása és alapja a Korán. Szövegét, tanítását - álmában, elragadtatásában - Gábriel angyaltól kapta azzal a paranccsal, hogy hirdesse az emberek között. A mű szerzője maga Isten: éppen ezért szigorú dogmatikai felfogás szerint a szöveg minden egyes szava, írásjele szent, szó szerint veendő és megkérdőjelezhetetlen. .

10 Mik a vallás hittételei?
Maga a Korán számos tételes erkölcsi előírást tartalmaz: szabályozza az állam és a család életét, a házasságot, az örökösödést, a polgári és a büntetőjog alapelveit. Több, mint egy vallás, egy ÉLETFORMA. Dar ül harb dar ül islam

11 Gábriel arkangyal lediktálja a Koránt Mohamednek

12 A Szent Korán Az iszlám: alávetés

13 Néhány fogalom Korán: Az Iszlámnak az élet minden területére kiterjedő szent törvénykönyve, minden hit és tudás ebből fakad a hívők számára. Szunna: Mohamed próféta életéről, cselekedeteiről és megnyilatkozásairól szóló hagyományok gyűjteménye. A Korán mellett az Iszlám másik szent könyve.

14 Az iszlám elterjedése. Az iszlám hódítások első, 7-8.századi szakasza

15 Az Iszlám aranykora vagy más néven, az iszlám reneszánsz
VIII.-XIII. századig terjedő időszakra tehető, néhány szakértő szerint a XIV-XV. századra is kihatott. Erre a néhány évszázadra az iszlám világ katonai, gazdasági, tudományos és kulturális fölénye volt jellemző a nyugattal szemben, az iszlám kultúra ebben a korban maradandót alkotott mind mérnöki, tudományos, oktatási, gazdasági, művészi téren is, amiből a későbbi századokban a nyugat is profitált. Gőzerő, vizi erő, cukorgyártás, illatszergyártás, hajóépités ipari forradalom

16

17 Mi tette a középkori iszlám világot lényegesen fejlettebbé, mint a korabeli Európát?
A műszaki találmányok – al-Dzsazari - a mérnöki tudomány atyja Muzulmán mérnökök nevéhez füződik középkori iszlám ipari forradalom Iszlám „agro-kulturális” forradalom (pl:rizs) A 8. és a 13. század között az iszlám birodalom volt a világ vezető gazdasága.

18 Az iszlám és a korai globalizáció
A vallás jelentős globalizáló szerepet töltött be, megelőzve a gazdasági globalizációt. Az iszlám végső célja egy olyan globális állam, amelyben nincsenek faji vagy nemzeti előítéletek. Ez a globális rendszer mindenki számára egyenlő jogokat és lehetőségeket biztosít majd. Az ellenséges versengést olyan együttműködő rendszerrel váltja majd fel, amelyben az emberek segítik egymást.

19 Az iszlám hitvilága - monoteista vallás - elszámoltathatóság
- dogma szintjén gátolja a piaci rugalmasságot. morális határok a mérvadók

20 Az iszlám hit hat alaptétele
Az iszlám a vallással kapcsolatban két alapfogalmat különböztet meg, a hitet (إيمان, ímán) és a vallásgyakorlatot (دين, dín) Az iszlám teológiája mítoszokban és mesékben gyökerezik, istene az egész világ felett álló korlátlan úr, akit angyalok sokasága támogat világkormányzó munkájában, aki tetszése szerint szabja meg az emberek sorsát. Haláluk után mennyország vagy pokol vár reájuk. Erősen hangsúlyozza az eleve elrendelés tanát, és az ebből eredő fatalisztikus hit az iszlám egyik jellegzetessége.

21 A Korán tanulmányozása

22 Iszlám nő burkában Afganisztánban

23 A mekkai Kába-szentély; akár négymillió zarándokot is fogadni tud a nagy zarándoklat hónapjában. A mekkai Kába-szentélyt állítólag Ábrahám alapította; már Mohamed előtt is kultikus hely volt. Az iszám öt alappilére

24 Megrekedt fejlődés Mi okozta az iszlám világ stagnálását az „aranykor”után? Létrejött az alapvetően hódításokra berendezkedett Oszmán Birodalom, Az iszlám világ jelentős része a Birodalom fennhatósága alá került. Nagy ugrás a történelemben vallási és történelmi körülmények,megujulási folyamatok hiányoznak

25 Az iszlám felfedezése Az I. majd II. világháború után a kétpólusú világrend kialakulását követően a világérdeklődés középpontjában a hidegháború állt. Az iszlám elveszítette politikai súlyát. között az iszlámnak nincs saját történelme a Nyugat által uralt és globalizált világban. Előtérbe kerül az iráni iszlám forradalom után. Nyugati mandátumterületek

26 Az izslám forradalmi emlékműve Teheránban

27 Az iszlám fontos és veszélyes tényezővé vált Nyugat szemében

28 Az iszlám ébredése és a civilizációk összeütközése
2008-ra az iszlám követőinek száma meghaladta az eddigi legnagyobb hitkövetőket képviselő keresztények számát és ezzel számszerűen a világ legerősebb vallásává lépett elől. Legnagyobb hitté vált Marokkótól Indonéziáig, Egyenlítői Afrikától Közép-Ázsiáig. Az iszlám a fejlett nyugati világban, Európában és Amerikában is a második legnagyobb vallási közösség.

29 2003 –évi adat A XXI. század elején mintegy 5000 vallási közösséget, egyházat és szektát tartanak nyilván. A hívők számáról hivatalos adatok nincsenek. Az alábbiak, különböző egyházaktól származó becslések. Ez ma a föld legdinamikusabban fejlődő vallási közössége; évről évre növekszik a próféta hitét vallók aránya, az iszlám missziós sikerei pedig különösen is felkelthetik a szemlélők figyelmét.

30 A muzulmán népesség áttekintése (becslés)
Római Katolikusok ,2 milliárd Egyéb keresztények millió Iszlám ,3 milliárd Hinduizmus millió Buddhizmus millió Hagyományos kínai vallás millió Afrikai és más törzsi vallások millió Shikkek millió Judaizmus millió Bahai millió

31 Az Iszlám elterjedése A világ 172 országából 53 azoknak a száma, amelyekben a muzulmán lakosság a népesség 50%-át meghaladja. Világunkban az Iszlám terjedt leggyorsabban, s hatása a fejlődő világban különösen jelentős.

32 A nők helyzete az iszlámban
Az iszlámban a nőket nagyon tisztelik. Az iszlám szerint a nők és férfiak egyenlő jogokkal rendelkeznek. Intellektuális és szellemi képességeik egyenértékűek. Ezért mindketten felelősek tetteikért Allah előtt. Az iszlámbeli felfogás szerint a nők legfontosabb feladata, hogy a családalapításnak és a család boldogulása segítésének szenteljék magukat.

33 Az iszlám és a nők helyzete
Koránban az ember nem Éva bűne miatt került ki a Paradicsomból. A muszlimok Szent Könyve Ádámra helyezi a felelősséget. Az eredendő bűn Ádámnál véget is ért. A nők helyzete időnként vitathatatlanul szánalomra méltó volt az iszlám országokban, mint ahogy a világban máshol is.

34 Nyugati felfogás szerint az Iszlám a XXI
Nyugati felfogás szerint az Iszlám a XXI. század globális konfliktusainak egyik fő forrása.

35 A vallási fundamentalizmus megjelenése
Khomeni ajatollah iszlám forradalma új korszakot nyitott az iszlám világban. Ellentétben állt a korábban megjósolt iszlám-világméretű szekularizációval. (Törökország példáját nem követték.) Az iszlám „iszlámizmusként”, politikai iszlámként tért vissza a történelem színpadára. vagy iszlám fundamentalizmus politikai ideológia, amely mint szervezett, aktivista mozgalom teoretikus alapokkal rendelkezik, és mint eszmetörténeti áramlat a huszadik század eleje óta nyomon követhető.[1] Radikális változatai jelentősen befolyásolják a nyugat iszlám-képét, és a közvélemény szemében az iszlám világ megítélését.

36 Az iszlám és a Nyugat kapcsolata
A globalizáció az elmúlt évtizedek igen ellentmondásos folyamata. A globalizáció negatív hatásainak meghatározó szerepük van abban, hogy a globalizáció maga hívja életre saját ellenreakcióját, a civilizációs-kulturális fragmentációt.

37 Globalizáció és az Iszlám
Az iszlám, a nyugattal, a nyugati értékrenddel szembenálló legbefolyásosabb eszmei irányzat a fejlődő világban. Globalizáció a Nyugat törekvése uralmának kiterjesztésére, az iszlám életformát a nyugati értékrenddel helyettesíteni. Az individuális Nyugattal szemben az iszlám világot alapvetően a közösségi érdek tartja össze. Ezt próbálja maga alá gyűrni a lassan mindent átható globalizáció. . a nagycsaládi szolidaritás

38 A legsúlyosabb kihívás - Európa és az iszlám
21. századi Európa nagy kérdése, mennyiben képes megküzdeni a nyugati civilizációt és egyben a kereszténységet érintő eddigi legnagyobb kihívással, azaz az iszlámmal. A közel éves vallás jelentette fenyegetésben, Európa és az iszlám kapcsolatában az elmúlt fél évszázadban jelentős változás állt be: „akik korábban karddal nem tudtak betörni a kontinensre, most szíves invitálásra(?) érkeztek és érkeznek.” (Khadafi)

39 Migráció-Európa elözönlése

40 Hogyan kezdődött? A második világháborút követően az újjáépülő Nyugat-Európában óriási hiány mutatkozott munkáskezekben. Az ötvenes, de elsősorban a hatvanas-hetvenes években nagyarányú bevándorlás kezdődött meg Európa nyugati felére, főként a különféle muszlim országokból. A munkások jelenlétét csupán átmenetinek szánták.

41 A 80-as évek-re A több millióssá vált európai muszlim kolónia integrálása kudarcot vallott. A multikulturális együttélés soha nem látott problémákat vetett fel. A bevándorlók azonban a nyolcvanas évekre stabilan gyökeret vertek. Az első Európában nevelkedett generáció harmadik világbéli elvek alapján. A nyomukban megjelenő második generáció különféle jogokat kíván kivívni kultúrájuk és vallásuk számára, akár rendkívül agresszíven is szembemenve a befogadó ország hagyományaival. gettosodás

42 Hiányzó integrálódási kényszer
A muszlim populációk nagyobbik része nem kíván integrálódni a befogadó ország társadalmába. Ellenállásuk ráadásul egybeesett az iszlamizmus világméretű újjáéledésével. És a rosszul értelmezett politikai korrektség teljes európai térhódításával, az önvédelmi reflexiók teljes leépítésére kényszerítve az európai társadalmakat. A multikulturális eszme és a tolerancia jegyében még a bizonyítottan veszélyes, kereszténység- és Európa ellenes muszlim szervezetekkel szemben sem lépetek fel védekezően.

43 Európa tévedése A befogadó államok úgy vélték: ha az idegenekkel együtt tudtak élni a gyarmatokon anyaországban is. Ez alapján nyert teret a liberális bevándorlási politika. A sokadik hullámban érkezők közül számosan nem beszéltek semmilyen európai nyelvet, de még anyanyelvükön sem tudtak írni, olvasni. A legnagyobb hibának így az integráció feltételezése bizonyult. A muszlim vallás ugyanis ellenáll mindenfajta külső "behatolásnak"; az iszlám hit nemcsak vallási kötődést jelent, hanem világnézetet, életformát is.

44 Rosszul értelmezett tolerancia
Európában az iszlámmal kapcsolatban kritikusan fellépni nem lehet, és a kontinens számos radikális iszlamistának nyújt menedéket. Az érintett országokban állami pénzeken támogatnak muszlim kulturális alapítványokat, medresszéket, mecseteket, a muszlim fiatalokat távolról sem eurokonform szellemiségben oktatják. Európában több száz, vagy akár ezer radikális muszlim szervezet, imám működik, amelyeket bár a hatóságok megfigyelnek, csupán a legritkább esetben lépnek fel ellenük.

45 Európa muszlim lesz? A bevándorlóké meredeken növekszik.
Az európai lakosság száma csökken. A bevándorlóké meredeken növekszik. Az elmúlt 30 évben Angliában a muszlim lakosság száma 82 ezerről 2,5 millióra nőtt. Ezer mecset található az országban. Kettős mérce

46 Európa muszlim lesz? Az EU-ban a születési arány 1,38 százalékos.
A lista élén Franciaország áll 1,9 százalékos aránnyal, a végén Spanyolország szerepel 1,1 százalékkal. Franciaországban a muszlim lakosság születési aránya 8,1 százalékos, aminek következtében a húsz évnél fiatalabbak 30 százaléka ma már muszlim. A nagyobb városokban, mint Nizza, Marseille vagy Párizs, ez az arány eléri a százalékot is.

47 Európa muszlim lesz? A 16 milliós Hollandiában az újszülöttek 50 százaléka muszlim, és 15 év múlva a lakosság fele iszlám hitű lesz. A tízmilliós Belgium polgárainak 25 százaléka az iszlámhoz kötődik, és az újszülöttek 50 százaléka szintén muszlim. Az előrejelzések szerint 2025-re az újszülöttek aránya itt 1:3 lesz az Allah-hitűek javára.

48 Franciaország iszlám köztársasággá
Európa muszlim lesz? Húsz év múlva minden ötödik franciaországi lakos iszlám hitű lesz, a borúlátók pedig attól tartanak, hogy negyven év múlva Franciaország iszlám köztársasággá válik-válhat.

49 A nyugat-európai vezetők nyíltan bevallották:

50 Az interkulturális együttélés
kudarcot vallott

51 A Magyarországon élő muszlimok
A Magyarországon élő muszlimok két nagy csoportra oszthatók: Magyarok, akik felvették az Iszlám vallást, illetve magyar muszlim szülők gyermekei, vagy vegyes házasságból születtek Muszlim bevándorlók. Magyarországi Muszlim Egyesület adatai szerint: 7000 muszlim él Magyarországon.

52 A magyar muszlimok számuk az MME becslései szerint 1000-1500 fő.
Az iszlám felvételének okai: a vallás iránti érdeklődés, szimpátia, illetve házasságkötés, továbbá az Iszlám életmód helyeslése. csalódást a „nyugati” értékrendekben, vonzódás az Iszlám kultúrához, illetve muszlim ismerőseik hatására veszik fel a vallást

53 Terrorizmus A világ súlyos konfrontációk elé néz.
Az összeütközések eltérnek a korábbi háborúktól, más „hadviselést” kívánnak. A terrorizmus nem a modern kor terméke. A történelemből számos terrorcselekményt ismerünk, egyes személyek ellen irányultak, személyes motiváltságuak voltak.

54 Káros és téves stereotipia
Iszlám=arab=terrorista Globalizáció hatása

55 Terrorizmus-aszimmetrikus háború
Ez a jövő új típusú globalizálódó fenyegetése összemosódik az iszlámmal. Egy olyan jelenség, mely korábban is létezett, de nem öltött világméreteket, vagy legalább is nem jelentett világméretű fenyegetést. A terrorizmus megjelenésével új biztonsági kihívásokkal szembesül az emberiség.. Kiszámíthatatlanabb, és éppen ezért a vele szembeni védekezés is merőben új feladatokat ró a világra.

56 Arcnélküli veszély Miért jelent új típusú hadviselést a terrorizmus elleni harc? Mert: Határtalan: Ez a háború határok nélküli, földrajzilag pontosan nem körülhatárolható konfliktusok kezelését igényli. Láthatatlan: A korábbi háborúk idején hagyományos fegyverekkel küzdöttek, ezúttal azonban az ellenség láthatatlan és a hagyományos eszközök már nem elegendőek. (A szeptember 11-i terrorakciók a háborút „hazahozták”)

57 Arcnélküli veszély Elhúzódó:
Egy terrorista csoport felszámolása nem jelent megoldást, a hálózat tovább működik, vannak más terrorista csoportok is. A válságban nincs döntő győzelem, nincs egyértelmű befejezés. Elhúzódó, erőket felőrlő küzdelem a terrorista gócok felszámolása. Lehetnek kisebb győzelmek, feltehetően nem harci cselekmények, hanem titkosszolgálati működés eredményeképpen.

58 Arcnélküli veszély Univerzális:
Az információs forradalom révén, a terroristák az interneten keresztül tudják kommunikálni, és koordinálni a támadásokat. Nyitott Kérdés, hogyan lehet összeegyeztetni a társadalmi nyitottságot és az átláthatóságot a terrorizmus világában? Miként egyensúlyozzon a világ a két véglet között?

59 Gerjesztett iszlámellenesség
Foreign Affairs, Washington Post cikkei tudatosan növelik az ellenérzést az iszlámmal szemben. Nem az iszlám hanem az igazság védelmében félelem él az iszlámmal szembenTovagyürüző iszlám forradalom, kétpolusu világ harca a harmadik világban dől el Tovagyürüző iszlám forradalom, kétpolusu világ harca a harmadik világban dől el a két nagyhatalom ellenkezően állt a kérdéshez Nem az iszlám hanem az igazság védelmében, a világrendszerek harca a harmadik világban döl el

60 És a jövő? Ennél a pontnál elgondolkozhatunk azon, hogy ha tartós békét akarunk, akkor a nemzetközi együttélés normáit az egész világra ki kell terjeszteni. Minden népcsoportnak joga van a saját kollektív biztonságáról gondoskodni. Nemcsak a NATO-nak van joga az észak-atlanti térség biztonságát szavatolni, hanem a világ más térségei számára is adott legyen a kollektív önvédelem joga. Nem az izslám világ védelmében, hanem az igazság védelmében mondom…..

61 A világ felelőssége Ha egyenlő biztonságot akarunk, akkor mindennemű nukleáris, kémiai, biológiai tömegpusztító fegyvert vagy meg kell semmisíteni, vagy bele kell törődni abba, hogy azokat idővel muzulmán és más államok is gyártják. Mielőtt szociáletikai alapon diszkriminálnánk civilizációk között, ne felejtsük el, hogy a „nukleáris tömegpusztítás fegyverét” eddig nem a Szovjetunió és nem Kína, de először a polgári demokratikus USA – a hatás tudatában – ismételten bevetette.

62 Köszönöm a figyelmüket