Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Érdemes-e szénhidrogént kutatni Magyarországon? Geológiai szemszögből

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Érdemes-e szénhidrogént kutatni Magyarországon? Geológiai szemszögből"— Előadás másolata:

1 Érdemes-e szénhidrogént kutatni Magyarországon? Geológiai szemszögből
Dr. Fancsik Tamás – Dr. Jobbik Anita - Kovács Zsolt Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Érdemes-e szénhidrogént kutatni Magyarországon? Geológiai szemszögből

2 Stratégiai célok az energiapolitikában
A 20. század végén, és különösen az elmúlt években a magyarországi energiapolitika homlokterébe került az energiaellátás biztonsága, támogatása és az energiatermeléssel összefüggő környezetvédelem. Ellátásbiztonság Fenntarthatóság Az elérhető nemzeti előnyök minél hatékonyabb realizálhatósága (Nemzeti Energiastratégia)

3 Szénhidrogén bányászat
A kőolaj és földgáz részaránya az energiaellátásban jelentős és várhatóan szerepe ebben a században is meghatározó marad. Ezért a nagy mélységben felkutatott, a kőzetek pórusaiban elhelyezkedő szénhidrogének hatékony kitermelése alapvető követelmény.

4 A fosszilis energia termelés és az importfüggőség változása az Európai Unióban
Fosszilis energia termelés változása között (Mt kőolaj egyenérték) Nettó kőolaj és földgáz importfüggőség változása között (a nettó import és a primerenergia igény hányadosa) World Energy Outlook 2012, IEA

5 Az Európai Unió fokozatosan „belefeszül” egy önellátási deficitbe
A keresleti piacnövekedés következménye középtávon, szükségszerűen, hogy a kutatás és termelés fejlesztésének irányába kell orientálódnia a tágabb környezetünket jelentő Európai Uniónak is 2. Pápay J.

6 Hazai áttekintő helyzetértékelés
A magyarországi készletek és a termelés csökken. Magyarország földgázból és kőolajból behozatalra szorul. A földgázimport kockázattal terhelt. A lakossági fogyasztás évi mennyisége csökken (földgáz: 7,5 Md m ). Földgáztárolási kapacitás: 6,2 Md m3. Energiaszükségletünk 62-át fosszilis energiahordozókból fedezzük. A földgázfelhasználás 82%-a importból származik. Hazai kőolaj- és földgáz termelésére igény van, a természeti adottságok alapján van remény további, még fel nem fedezett reménybeli források felkutatására; munkaerő és szakemberek rendelkezésre állnak, az infrastruktúra adott, de a szervizcégek kapacitása korlátozott. Új kutatási eredmények esetén: a feltárt készletek csökkenése lassabb, az importfüggőség lassabban növekszik, a kitermelt mennyiségeket új készletek belépése ellensúlyozhatja. Jelenlegi trend: csökkenő kitermelés, folyamatos, enyhe készletcsökkenés. Eredményes kutatási tevékenység, technológiai fejlesztések, és a nem hagyományos szénhidrogének termelésbe állítása esetén a készlet- és termeléscsökkenés fékezhető, megállítható. Előadás

7 Magyarország szénhidrogénvagyona Nem konvencionális vagyon
(2013. jan.1.) Nem konvencionális vagyon Hagyományos szénhidrogének vagyona Összesen: 277 lelőhely 1412 telep Forrás: MBFH Ásványvagyon nyilvántartás, január 1-i állapot

8 Erősségek és lehetőségek a szénhidrogén kutatás-termelés szempontjából
Termelő fölgáz (és kőolaj) előfordulásaink vannak, a termelés alatt álló készletek a jelenlegi termelési ütem mellett legalább egy évtizedig kitartanak. A felfedezett, nem termelő, de termelésbe állítható készlet jelentős, kétszerese a termelő telepekének. A folyamatos kutatásoknak köszönhetően évente új felfedezések történnek, folyamatosan valósul meg új mezők, telepek termelésbe állítása Kutatási, termelési, feldolgozási tapasztalat, szakmakultúra , tudományos kutatási, oktatási, képzési háttér. Szénhidrogén szállítási, feldolgozási és tárolási kapacitás. A még felfedezetlen (reménybeli) hagyományos vagyon mennyisége megközelítheti a már felfedezett előfordulásokét A nem hagyományos földgáz becsült mennyisége többszöröse a már feltárt vagyonnak Technológiai fejlesztések elérhetők, folyamatosak Lehetőségek Fokozott hatékonyságú termelési módszerek alkalmazása Nem hagyományos szénhidrogének kutatása Kutatási mennyiség növelése Kutatási és termelési módszerek, technológiák fejlesztése Földalatti tárolók fejlesztése Széndioxid visszasajtolás, hosszú távú tárolás Szakemberképzés, oktatásfejlesztés Szabályozott koncessziós kutatás-termelés valósul meg, nemzetközi szabványokon alapuló ásványvagyon nyilvántartás és ásványvagyon gazdálkodás folyik

9 Gyengeségek és veszélyek a szénhidrogén kutatás-termelés szempontjából
Az engedélyező hatóságok hatás- és jogköreinek átfedéséből és érdekellentétéből származó problémák Jelentős számú felfedezett, de nem termeltetett szénhidrogén telep Jelentős számú, a termeltetett telepek vagyonával közel megegyező vagyonú magas inerttartalmú (CO2, N2) telepek Nagy felszín alatti mélységben elhelyezkedő telepek termeltetési problémái Az 1990-es évek óta csökkenő kutatási mennyiség A felfedezett telepek egyre csökkenő átlagos vagyona A termelésben meghatározó, nagy kitermelhető készlettel bíró mezők (pl. Algyő, Nagylengyel) termelésének fokozatos csökkenése, kimerülése A felfedezett kitermelhető vagyon mennyiségének folyamatos csökkenése Esetenként előre nem látható változások a szabályozói környezetben, adózásban Veszélyek Kutató vállalkozások kivonulása Magyarországról Szervízcégek és berendezések hozzáférésének korlátozottsága Jogi, szabályozói, pénzügyi elvonási háttér hirtelen változásai Befektetői bizonytalanságok Politikai instabilitás egyes szomszédos országokban Koncessziós kutatási pályáztatás várakozástól elmaradó eredményessége Szakemberhiány Nem hagyományos földgáz mennyiségének, termeltethetőségének túlbecslése Hagyományos telepek kimerülése Hazai és EU energiastratégia konfliktusa Importforrások bizonytalanságai

10 Magyarország szénhidrogén lelőhelyei

11 A hazai földtani megkutatottságot jellemző térképek
Fúrásos, 2D és 3D szeizmikus megkutatottság Magyarországon

12 A kitermelhető vagyon évenkénti változása 1977 és 2012 között
A hazai termelés és a kitermelhető hagyományos szénhidrogénvagyon alakulása Kőolaj- és földgáztermelés A kutatásban 1990-ben és azóta jelentős változás történt. Az évenkénti kutatófúrások száma lecsökkent, a kutatási eszközök és módszerek (3D szeizmikus mérés és feldolgozás, lyukgeofizikai módszerek, informatikai eszközök, szoftverek) hozzáférhetősége, minősége viszont lényegesen javult. A kitermelhető vagyon évenkénti változása 1977 és 2012 között Forrás: MBFH ásványvagyon nyilvántartás, január 1-i állapot

13 A kutatás eredményessége
A kutatási tevékenység évenkénti eredményességét a vagyonnövekmény és a termelés összeggörbéje tükrözi, amely az évenkénti felfedezett kitermelhető vagyonnal arányos (az esetleges vagyonátértékelések módosíthatják)

14 Reménybeli hagyományos szénhidrogénvagyon
2011-ig felfedezett földtani vagyon: 728 millió tonna (MBFH, jan. 1.) Reménybeli hagyományos földtani vagyon: 638 millió tonna (MFGI, 2012) A következő évben gazdaságosan kitermelhető millió tonna kőolaj egyenértékű, még nem felfedezett szénhidrogénmennyiség

15 Nem hagyományos szénhidrogénvagyon
Nem hagyományos szénhidrogén kitermelésére fektetett bánytelkek Összesen: milliárd m3 földtani 2386 milliárd m3 kitermelhető földgázvagyon (2013. jan.1.) 419 millió tonna földtani, 25 millió tonna kitermelhető gázkondenzátum

16 A magyarországi (konvencionális és gazdaságosan kitermelhetőnek tekintett) szénhidrogénvagyon értéke
Reménybeli gazdaságosan kitermelhető vagyon 30 éves távlatban: kb. 50 – 100 Mt kőolaj egyenérték (MFGI 2012). Több, mint 2000 Mt kőolaj egyenértékű nem hagyományos földgáz: ha az 5%-a 30 éves távlatban gazdaságosan kitermelhető: 100 Mt. Feltétel: további kutatási tevékenység, technológiai fejlesztések... A gazdaságosan kitermelhető vagyon aktuális adatok alapján becsült értéke Mrd Ft. A jelenlegi költség/haszon arányok mellett a szerénynek tekintett hazai, gazdaságosnak tekinthető szénhidrogén készletek aktuálisan is jelentős értéket képviselnek. Gazdaságilag nem lenne értelmezhető erről a lehetőségről történő lemondás.

17 Hagyományos szénhidrogén potenciál hatékony kitermelésének lehetőségei
A hagyományos szénhidrogéntelepek művelését tekintve készlet-utánpótlásban meghatározó szerepe lesz továbbra is: az új földtani szerkezetek felkutatásának, a klasszikus művelési eljárások hatékony alkalmazásának, az EOR, EGR/IGR módszerek fejlesztésének.

18 Nem konvencionális szénhidrogén kitermelés költségei a mobilitási index függvényében
3. Pápay J. után

19 Nem-hagyományos módon történő megközelítés
Unconventional gáz-tároló rétegrepesztés nélkül nem vizsgálható, tároló-paraméterek vonatkozásában nem jellemezhető (nem határozható meg ipari készlet) és nem állítható gazdaságos termelésbe. A Pannon medencében ezt a technológiát kutatni, fejleszteni szükséges A nemzetközi példák alapján a K+F perspektivikus

20 Érdemes – e szénhidrogént kutatni Magyaroszágon?
Igen, mert rendelkezésre áll konvencionális és számottevő nem konvencionális vagyon Igen, mert a konvencionális vagyon értéke a hazai gazdasági potenciál tekintetében (is) jelentős értéket képvisel Igen, mert a kutatási módszerek egyre hatékonyabbak, ami fajlagosan költséghatékonyság és versenyképesség javulást jelent Igen, mert a termelés műszaki fejelődése mellett csökken a kockázat Igen, mert az EU – ban megfigyelhető tendenciák alapján, a növekvő igényeket csak importból lehet kielégíteni Igen, mert van felkészült munkaerő, kialakult hagyomány és infrastruktúra, nem kell újrateremteni, csak megőrizni Igen, mert jelentős, nem konvencionális vagyon áll rendelkezésre, ami a tendenciák tükrében stratégiai fejlesztési célpont lehet egy hosszútávon is gondolkodó bányászati ágazat számára Előadás

21 Köszönöm a figyelmet! xxx FŐOSZTÁLY ÉVI TEVÉKENYSÉGE


Letölteni ppt "Érdemes-e szénhidrogént kutatni Magyarországon? Geológiai szemszögből"

Hasonló előadás


Google Hirdetések