Kerekes Sándor Egyetemi tanár Kaposvári Egyetem, BCE

Az előadások a következő témára: "Kerekes Sándor Egyetemi tanár Kaposvári Egyetem, BCE"— Előadás másolata:

1 Kerekes Sándor Egyetemi tanár Kaposvári Egyetem, BCE
Lehet-e etikus a kapitalizmus ? Magyar Fenntarthatósági Csúcs november 19. Kerekes Sándor Egyetemi tanár Kaposvári Egyetem, BCE

2 Fenntartható fejlődés
A szükségletek kielégítése miközben a természet minőségét szakadatlanul megőrizzük Környezeti fenntarthatóság Gazdasági fenntarthatóság Társadalmi fenntarthatóság A Hicks féle definíció szerint –egy időintervallumban annyit fogyaszthatunk, hogy az intervallum végén ugyanannyink legyen, mint az elején volt. Fogyaszthatjuk tehát a hozzáadott értéket, inkább mint a tőkét. (Robert Goodland 2002) A környezet képessége a megfelelő és szakadatlan működésre. Az emberi tevékenység a természeti erőforrásokat csak olyan ütemben használja, amilyen ütemben azok természetes módon helyettesítődnek. három eleme van: Az alapvető szükségletek mint lakhatás és megfelelő jövedelem Egyéni vagy humán kapacitás, a tanuláshoz az önfejlesztéshez való hozzáférés Társadalmi vagy közösségi kapacitás

3 John R. Hicksnek (1939) a jövedelem „az a maximális érték, amit az ember az adott héten elfogyaszthat, azt remélve, hogy a hét végén még ugyanolyan jól élhet, mint a hét elején.” John R. Hicks 1970-ben, amikor a környezeti válság körvonalai már látszottak, arról beszélt, hogy a banki gépezetbe homokot kell szórni, hogy lassuljon a növekedés. (Tobin-féle adó)

4 A Hicks féle fenntarthatóság

5 A gondolkodásmódot kell váltani Fenntartható fejlődés a
Kitartó képességben Átalakuló képességben Alkalmazkodó képességben

6 A valós probléma nem a kapitalizmus válsága hanem a globalizációé
A valós probléma nem a kapitalizmus válsága hanem a globalizációé! A gazdasági és a társadalmi aktivitás globális, a politikai hatalom viszont lokális! Fareed Zakaria Editor of Newsweek Newsweek, Special edition 2009 Nemzetközi pénzügyi ösztönző rendszerre van szükség, ami megszünteti a háztartási fogyasztás csökkenését! Minden ország megpróbál protekcionista gazdaságpolitikát megvalósítani, hogy megőrizze a munkahelyeket és visszaszorítsa az importot. A megoldás a globálisan koordinált krízis menedzsment rendszer, aminek a célja a kisfogyasztású és kis károsanyag kibocsátású autók kifejlesztése, ami rengeteg „zöld” álláslehetőséget teremt. Kemal Dervis (Chief Administrator of UNDP) SÁNDOR KEREKES 6 6

7 Capitalism-Kapitalizmus
Olyan politikai, társadalmi és gazdasági rendszer, amelyben a tulajdon, beleértve a tőke javakat is, döntő részben magánszemélyek birtokában és ellenőrzése alatt áll. (David Pearce: A modern közgazdaságtan ismerettára KJK 1993 p. 86)

8 8

9 Corporate capitalism=Részvénytársasági kapitalizmus
A fejlett modern nyugati gazdaságokról alkotott nézet, miszerint a termelő szférát a tulajdon és az irányítás szétválasztási elvével jellemzett nagy részvénytársaságok uralják. Középponti tartalma az, hogy a gazdasági hatalom a tőkés osztály kezéből átkerült a professzionális menedzserek kis csoportjának a kezébe, akiket a tőkepiac korlátai egyre kisebb hatékonysággal befolyásolnak, és a kapitalista etikai felfogással ellentétes gazdaságpolitikát valósítanak meg. (David Pearce: A modern közgazdaságtan ismerettára KJK 1993 p. 122)

10 “the spirit of religion should penetrate and control the university” (A Chicago Unit alapító Rockefeller) 100 évvel később a tanévnyitón mondta a Mearsheimer a szociológia professzora: “over the course of the twentieth century, the effort to develop a scientific morality failed almost completely. Today, elite universities operate on the belief that there is a clear separation between intellectual and moral purpose, and they pursue the former while largely ignoring the latter. There is no question that the University of Chicago makes hardly any effort to provide you with moral guidance. Moreover, I would bet that you will take few classes here at Chicago where you discuss ethics or morality in any detail, mainly because those kinds of courses do not exist.” (Mearsheimer, Addressing the Class of 2001)

11 2013 egy európai professzor (Muff) és egy egészen másfajta vélemény:
„Meg kell próbálnunk a termékeinket kevesebb energiával és hulladékkal termelni“ de sohasem kérdezzük meg, hogy a termékre szükség van- e egyáltalán? A valódi kérdés, hogy milyen világot akarunk? A vállalatok és egyetemek egyre nagyobb része érzi magát felelősnek egy egészen másfajta világ létrehozásáért, egy fenntartható világért ahol az emberek mindannyian jól élnek.” (Muff, et al., 2013)

12 A részvényérték növekedés nem lehet a gazdasági tevékenység legfőbb célja. A cél a közjó szolgálata!!! „Mára a növekedés céllá vált és ezen cél elérésének eszközei a munkák kiszervezése, az automatizálás, a beolvasztás, az olcsó munkaerő importálása, és más foglalkoztatást csökkentő politikák. A korábbi cél, a teljes foglalkoztatás feláldoztatott a modern ideológia „növekedés a részvények értékében” oltárán” H. Daly

13 Drucker: Mi a vállalat? A vállalatok és a közszolgáltatók a társadalom szervezetei. Nem önmagukért vannak, hanem sajátos társadalmi okból jönnek létre, és társadalmi, közösségi vagy személyes szükségleteket elégítenek ki. A helyes kérdés az, mi a hivatásuk, mik a feladataik? “Business enterprises –and public service institution as well- are organs of society. They do not exist for their own shake, but fulfil a specific social purpose and to satisfy a specific need of society, community, or individual. They are not end in themselves, but means. The right question to ask in respect to them is not, what are they? but, what are they supposed to be doing and what are their tasks?” (Drucker, 1986) p. 27

14 “How much profitability do we need?”
A profit a túlélés feltétele. A jövőnek, az üzletben való bennmaradásnak a költsége .” (Drucker, 1986) p. 84

15 A vállalatok vezetési kihívásai a jövőben
A nyersanyagárak emelkednek és egyre kiszámíthatatlanabbá válnak. Egy nyersanyag forradalom nélkül mindannyian szembenézhetünk a globális növekedés , a jólét és a környezet rombolásával! McKinsey, Resource Revolution Project (2012)

16 A kihívás: üzletet csinálni a világ legszegényebb 4 milliárd lakosával
“Üzletet csinálni a világ legszegényebb 4 milliárdjával –a népesség két-harmada- radikális innovációkat igényel a technológiákban és az üzleti modellekben is. A multiknak újra kell értékelniük a termékeik és szolgáltatásaik ár- minőség viszonyát. Ez a tőke hatékonyság új szintjét követeli és a pénzügyi siker mérésében is új utakat kell találni . ” (C.K.Prahalad, 2002) Coimbatore Krishnarao Prahalad

17 Jeffrey Sachs ingyenes Fenntarthatósági kurzust ajánl a Harvardon /cleantechnica.com/2014/01/30/jeffrey-d-sachs-offers-free-sustainable-development-course/#UWxXT3sMYr09XtTs.99 Jeffrey Sachs kétszer volt a Time Magazinban a 100 legbefolyásosabb vezetők között, és az újság a világ legismertebb közgazdászának tartja, sőt a Time, ami nem a túlzásokról híres, azt állítja, hogy „valószínűleg Ő a legfontosabb közgazdász a világon.”

18 Az utóbbi öt év és a két véglet
(2006) Michael Porter is belépett a „klubba”, és előbb a környezetvédelmet, újabban pedig a vállalatok társadalmi felelősségét igyekszik „üzleti esetté”, a vállalati stratégia integráns részévé tenni. Serge Latouche a „nemnövekedés (degrowth)” elmélet hirdetése érdekében járja a világot, a „nemnövekedés diszkrét bája” címmel könyvet írt és előadásokat tart, igaz inkább csak a „hívők” számára.

19 “Creating shared values” or “sharing created values”
Paul Bulcket a Nestle vezérigazgatója mintegy szójátékként, kifordítja Porter mondatát és nem a „közös értékek” létrehozásáról, hanem a létrehozott értékek szétosztásáról beszél. a Nestle termékeit olyan létfontosságú vitamin és mikroelem adalékokkal látja el, amihez a szegény régiókban felnövő gyermekek különben nemigen jutnának hozzá.

20 Társadalmi-gazdasági modellek
Elméleti alapok Társadalom Állam Egyén A kapitalista vállalat Keynes Vállalkozó Jóléti állam Munkavállalói részvétel Hayek Friedman Individualista Atomizált Részvényesi értékek Schumpeter Kapcsolatok Paternalista Kölcsön és ismételt befektetés Forrás: Carlos Fortin

21 Eltérő kapitalista modellek mutatói 2013
Fiskális ráfordítások a GDP %-ában Adó terhek % Szociális kiadások Gini koefficiens Európa 53,1 43,3 29,5 0,272 Egyesült Királyság 49,1 35,0 23,8 0,341 Németország 45,2 39,6 24,6 0,268 Norvégia 42,2 24,0 20,0 0,380 Japán 42,8 28,8 22,3 0,336 Chile 23,0 17,5 10,2 0,530 Forrás: Carlos Fortin

22 Senki sincs ellene a gazdagodásnak
Senki sincs ellene a gazdagodásnak. Senki sem tagadja, hogy a növekedés régebben gazdagabbá tett bennünket. A kérdés az, hogy a növekedés továbbra is gazdagabbá tesz bennünket, vagy most már inkább szegényekké tesz. Ha összességében a növekedés szegényebbé tesz bennünket, akkor már nem mondhatjuk, hogy a szegénység felszámolásának a növekedés „szükséges” feltétele. A szegénység felszámolása megosztást és újraelosztást igényel és nem a nagyobb gazdasági növekedést. Daly

23

24

25 The Gini coefficient

26 A társadalmi különbségek nőnek Az USA mintha Chile példáját követné

27 Néhány országban a jövedelem növekmény több mint 20 % vándorol a leggazdagabb 1 %-hoz
Source: World Top Incomes Database. Incomes refer to pre-tax incomes.

28 Miért nőnek a jövedelemkülönbségek?
A fő felelősök: •szakértelmet igénylő technológiai változások Skill-biased technological changes; ) •Változások a foglalkoztatás módjában és a munkakörülményekben Changes in employment patterns and working conditions; •Gyengül az újraelosztás jövedelemkiegyenlítő hatása Weaker redistribution via the tax/ben system. Nincs közvetlen hatása: No direct effect: •A globalizációnak (kereskedelem, külföldi tőkebefektetés) Globalisation (trade, FDI) Kétséges hatással bír: •A szabályozás és az intézményrendszer változása Changes in regulations and institutions Kevésbé bűnös: •A háztartások és a családszerkezet változása Changing household/family structures

29 Az alsó 20 %-ba tartozók foglalkoztatása csökken a leginkább
Az évenként ledolgozott munkaidő változása 1990 óta Annual hours worked, percentage change since 1990 Source: OECD 2011, Divided we Stand Michael Förster, OECD Social Policy Division

30 A L’Oréal tulajdonosi szerkezete
29.6% Nestlé 30.8% Mrs Bettencourt és családja 1.4% Treasury stock 23% Nemzetközi intézményi befektetők 9.1% Francia intézményi befektetők 5.4% Kisrészvényesek 0.7% Alkalmazottak)

31 Az „emberbaráti kapitalizmus” a mai Észak Amerikában
„A piac a rendszer motorja, hagyni kell, hogy hatékonyan működjön; ami azt jelenti, hogy minden tehertől szabadon. Mint ilyen annyi vagyont termel, amennyit csak lehet, és a gazdagok majd szabadon gyakorolhatják a filantrópiát a szegények felé, különféle jótékonysági és alapítványi civil szervezeteken keresztül.” Milton Friedman

32 Arjun Appadurai amerikai kultúrantropológus globális társadalom elmélete (idézi Niedermüller Péter) 
„Az egyik oldalon a mai világ tényleges nomádjai találhatók – művészek, üzletemberek, turisták –, azok az emberek, akik állandóan, magától értetődő természetességgel és minden korlátozás nélkül mozognak ebben a sajátjuknak tekintett globális világban. Ez a „mozgás” egy olyan szimbolikus eszköz is, amely maga is hozzájárul e globális világ megteremtéséhez. A másik oldalon azok a csoportok állnak – vendégmunkások, menekültek, emigránsok–, akik csak azért vannak úton, azért változtatják meg (lakó)helyüket, mert életük addigi vagy korábbi – gazdasági, politikai vagy kulturális – kereteit elviselhetetlennek tartják.”

33 Helyi gazdaság a globális mellett vagy inkább helyette?
A globális piac egyetlen előnye, hogy mindent olcsóvá tesz. Minden annyira olcsó, hogy fenntarthatatlan. Élelmiszerből és energiából minden országnak önrendelkezőnek kellene lennie. Az önrendelkezés nem önellátást jelent, hanem a kiszolgáltatottság hiányát.

34

35

36 Együtt egy jobb világért
Miért kell nekem azt színlelnem, hogy érdekel, amikor engem nem érdekel? Nem , Nem . Nem! Öregem..hagyd már! Persze, hogy téged nem érdekel. Na gyere és szedd össze magad… Együtt egy jobb világért

37 Steve Jobs Nagy dolgokat csak akkor tehetsz, ha szereted amit csinálsz. Ha még nem találtad meg, folytasd a keresést. Ne nyugodj bele. A lényeg az, hogy tudni fogod ha megtaláltad! A hátralévő életedet azzal akarod tölteni, hogy cukros vizet árulsz, vagy kapni akarsz egy lehetőséget arra, hogy megváltoztasd a világot?

38 Hersonissos, Crete