Általános lélektani kulcsfogalmak

Az előadások a következő témára: "Általános lélektani kulcsfogalmak"— Előadás másolata:

1 Általános lélektani kulcsfogalmak
dr. Kalamár Hajnalka

2 A személyiség terminus (kifejezés) eredete
Minden ember személyiség – egyedi és megismételhetetlen individuum. Vannak tulajdonságai, amelyek: 1. minden emberre jellemzők 2. csak egy embercsoportra jellemzők 3. kizárólag csak rá jellemző Persona kifejezés eredete: színházi maszk. A görög drámákban a maszk kifejezte a szereplő lelki tulajdonságait

3 Személyiség tipológiák
Különböző tipológiák léteznek. Céljuk az, hogy valamilyen szempont rendszer alapján egy adott embert minél tökéletesebben és minél rövidebb idő alatt megtudjunk ismerni. Természetesen ez segít önmagunk megismerésében is.

4 Hippokratész vérmérsékleti tipológiája
Az ember emocionális viszonyulását, cselekvésének dinamikáját testnedvei határozzák meg: az érzelmek kialakulásának gyorsasága és erőssége, az érzelmek tartóssága (egyensúlya), az érzelmek külső kinyilvánítása, az érzelmek cselekvésre késztető ereje.

5 Ennek alapján négyféle személyiség típust különböztetett meg:
1. szangvinikus 2. melankólikus 3. kolerikus 4. flegmatikus

6 Szangvinikus típus VÉR kiegyensúlyozott
érzelmei gyorsan keletkeznek, könnyen kiválthatók, nagy intenzitásig fokozódnak, nem tartósak, testileg kifejezettek, nagy a cselekvéskiváltó hatékonyságuk.

7 Kolerikus típus SÁRGA EPE kiegyensúlyozatlan
érzelmei gyorsan keletkeznek, nagy intenzitásig fokozódnak, tartósak, a negatív élményekre fogékonyabbak.

8 Melankolikus típus FEKETE EPE érzelmei lassan keletkeznek,
nem nagy intenzitásúak, kicsi a cselekvést kiváltó hatékonyságuk, tartósak, fogékony a negatív élményállapotokra.

9 Flegmatikus típus NYÁLKA kiegyensúlyozott érzelmei lassan keletkeznek,
nem nagy intenzitásúak, nem tartósak, nem érzelemvezérelt, közönyös, szenvtelen, higgadt, nyugodt.

10 Újabb szemlélet : Humanisztikus pszichológia.
Organizmus: a egyén, mely önmegvalósításra törekszik. Énkép: az önmagára vonatkoztatott elképzelések, észleletek, érzelmek, értékeke és attitűdök. Én-ideál: az a személy, akivé válni szeretne.

11 Abraham Maslow szükségletelmélete

12

13 Maslow nevelési koncepciója:
Szerinte a pszichológusnak az egészséges emberre kell tekinteni, akinek a legfontosabb jellemzője az önmegvalósítás. Önmegvalósítás = törekvés arra, hogy mindig több legyen annál, ami, hogy mindenné váljék, ami válhat. Ezt Ő a „harmadik erő”-nek nevezte

14

15 A FEJLŐDÉST BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK
dr. Kalamár Hajnalka

16 A FEJLŐDÉST BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK
A szocializáció folyamata A szocializáció résztvevői A család modell hatása Öröklődés és-vagy- tanulás

17 A szocializáció Definíció: Az egyén elsajátítja mindazokat az ismereteket, képességeket, amelyek lehetővé teszik, hogy többé kevésbé hatékony élete legyen abban a társadalmi környezetben, amelybe beleszületik, vagy amelyet választ.

18 Az oktatók, edzők szerepe az énkép alakulásában
Az oktató értékelése Énképet, sorsot formál Nincs jó és rossz gyerek, de vannak helyesnek és helytelennek tartott cselekedetek Negatív énkép kialakítása tilos!

19 Énkép Az énkép: bemeneti adat az élethez Pozitív énképpel rendelkezők
Negatív énképpel rendelkezők Sikerkeresők közege Kudarckerülők közege

20 Igényszint A siker az igényszint egybeesése vagy meghaladása
a kudarc érzése akkor támad, ha az eredmény elmarad az igényszint mögött.

21 Sikerkeresők és kudarckerülők
1. Feladatválasztás Sikerkeresők: - Siker és kudarc lehetősége - Kihívást keresése - Közepes nehézségű feladatok Kudarckerülő: - Könnyű feladatmegoldják vagy - Nehéz feladatoknem szégyenkeznek, ha nem sikerül

22 Sikerkereső Kudarckerülő Siker oka Saját képessége Véletlen szerencse
Kudarc oka Fáradtság Tehetetlenség, ügyetlenség Önértékelés Jól megoldott feladatönbizalom, kudarcjelentéktelen Sikereknem hisznek magukban

23 Jaj, kiderül, hogy gyenge vagyok ! Csinálhatnátok jobban !
2. Cselekedetek végzése Gyenge vagyok benne Jó vagyok benne Rajtam múlik Jaj, kiderül, hogy gyenge vagyok ! Gyerünk ! Nem rajtam múlik Csinálhatnátok jobban ! Nincs mit tenni !

24 Kudarckerülőből sikerkereső?

25 Kudarc feldolgozásának módszerei
Fantázia Régebbi sikerek felidézése Racionalizáció Mással vigasztalódás Szexualitásba menekülés

26 Célkitűzések

27 A kudarckerülőre és a sikerkeresőre jellemző célkitűzések nagysága
erőfeszítést nem igénylő feladatok közepes erőfeszítést igénylő célok magas erőfeszítést igénylő célok

28 Mennyire fáj a kudarc? A sikerkeresőknek is vannak kudarcaik A kudarckerülők elkerülik a kudarcokat a helyzetek és az én (énkép) viszonyáról vallott gondolkodás

29

30 Tegnap okos voltam, ezért meg akartam változtatni a világot
Tegnap okos voltam, ezért meg akartam változtatni a világot. Ma bölcs vagyok, ezért meg akarom változtatni önmagam. Most már csendes vagyok, és a világot csak szemlélem.

31

32

33 Alvás, álom Bár, az alvás látszólag egyetlen, folyamatos, passzív jelenség, a kutatások bebizonyították, hogy valójában bonyolult, komplex folyamat

34 Nagy előre lépést jeélentett az elektroencefalogram (EEG) felfedezése, amely képes regisztrálni az agy elektromos hullámait, és ennek alapján el tudták különíteni az alvás két alapvető szakaszát: 1. lassú hullámú alvás 2. paradox alvás

35 Lassú hullámú alvás Az izmok egyre inkább ellazulnak
A szemek nyugalomban vannak Négy alfázis különböztethető meg Alfa, delta és théta agyhullámok a jellemzők

36 Paradox alvás Az izmok nyugalomban vannak, de néha erőteljes izomrángások tapasztalhatók Alfa, béta agyhullámok tapasztalhatók Az agy az ébrenléthez hasonló állapotban van. Legjellemzőbb a szemgolyó aktivitása, erős szemmozgás tapasztalható (REM fázis)

37 Az alvás folyamata Az alvás fázisai meghatározott sorrendben követik egymást. Az elalvást követően a lassú hullámok jelennek meg, majd, kb. 90 perccel az elalvást követően jelenik meg a paradox fázis, kezdődik az álom szakasz. Egy éjszaka alatt öt-hat paradox szakasz van. Egy nyolc órás alvás alatt kb. hat órát töltünk álom nélkül. Hajnali órákban gyakrabban álmodunk, az utolsó álom szakasz után, már nem megyünk át lassú hullámokba, a tudat az éber állapotba kerül.

38 Egyéni különbségek Hipnogramnak hívják azt a görbét, amivel jellemezhető a vizsgált személy alvásritmusa. Nagy egyéni különbségek vannak. A csecsemők sokat alszanak és alvásidejük 50% álom idő. 50-60 éves korban az álomidő lecsökken 15% alá

39 Egy átlagos éjszakai alvás szakaszainak és fázisainak egymásutánja fiatal felnôttkorban

40 A meditáció  a meditáció keleti vallásfilozófiák gondolatrendszerében fejlődött ki, és később jelentős szerepet játszott a keresztény ezoterikában is, szerves része volt a szerzetes-nevelés során alkalmazott lelki "tréningeknek"

41 kialakítottak egy olyan technikát, amely messzemenően alkalmasnak bizonyult az én-erők növelésére, az elmélyedés, a bensőséges átélés fokozására

42 „Ami régen történt, fájhat úgy, mintha ma esett volna meg”
A meditációnak az a célja, hogy behatolhassunk a pszichés élet olyan tartományaiba is, amelyek ma még közvetlenül nem megragadhatók a racionális megértés számára. Ezért lényege a gondolkodási aktivitás időleges felfüggesztése, szüneteltetése.

43 A belsőleg kiürült állapot, amelyet meditációnak neveznek, pszichológiai szempontból kettős hatású. Egyrészt rendkívül sokat ad a nyugalom, a kiegyensúlyozottság megteremtéséhez.

44 Másrészt a meditáció során megjelenhetnek határozott pszichés tartalmak - képek villanhatnak fel, kikristályosodhat egy gondolat, felbukkanhat egy érzés -, vagyis olyan információkhoz juthatunk önmagunkról, kapcsolatainkról, helyzetünkről, amelyek csak e belső csendben tudatosodhatnak.

45 A hipnózis Mi a hipnózis?
A hipnózis egyfajta megváltozott tudatállapot, amikor a figyelem beszűkül. Az emberek döntő többsége hipnotizálható, bár különböző mértékben.

46 A hipnotizált személy teljesen a tudatánál van, sőt beszélgetni is lehet vele. Leginkább ahhoz az ellazultsághoz lehet hasonlítani, amikor valaki közel jár az elalváshoz, de még ébren van.

47 Tényleg vissza lehet vele menni a gyerekkorba?
Hipnózis segítségével valóban előhívhatóak olyan, rég elfeledettnek vélt egészen kora gyermekkori emlékek, amelyek a jelen szempontjából fontosak. Emlékezni fogok-e arra, amit hipnózisban átéltem?  Igen, az emlékek általában megmaradnak.

48 Lehet-e a hipnózissal ártani? 
Mint minden módszer, rosszul alkalmazva ez is okozhat károkat. Olyan élmények jöhetnek fel, amelyet egy nem kellően felkészített hipnotizőr nem tud kezelni, és ez akár pszichózishoz, öngyilkossághoz is vezethet. Megfelelő kezekben azonban a használata teljesen biztonságos. Ezért kell több évig tanulnia egy hipnoterapeutának ahhoz, hogy alkalmazhassa a módszert.

49

50 Hipnózis a sportban Az emberi agy két agyféltekéje különböző funkciókat lát el: BAL agyfélteke, a racionális, logikus állapotok és az ÉN tudat. Jobb agyfélteke, érzelmi töltetű, nem racionális, a MI tudat helye Hipnózisban a jobb agyféltekének van megemelkedett működése.

51 Hipnózis a sportban Elég kevesen alkalmazzák még
Nem közvetlenül hat a teljesítményre, hanem annak a lelki állapotnak a létrehozásában segít, ami szükséges a csúcsteljesítményhez.

52 Nagyon hasznos akkor, amikor visszaesik a teljesítmény –kideríteni az okát
- segíteni a sportolót a visszatérésben A sportolók a versenyhelyzetekkel, rossz versenyélményekkel kapcsolatban érezhetnek erős szorongást, amit mind egyéni mind csoporthipnózissal csillapítani, kezelni lehet.

53 Csoportos hipnózis A közös hipnotikus élmény, valójában egy flow élmény. Segíti a csapatot az összetartozás és együttműködés élményének az erősítésében A legyőzhetetlenség élményének kialakításában Csapatsportokban, két hasonló csapat esetén, néha pont ennyi kell a győzelemhez

54

55 Pszichoaktív szerek  pszichoaktív drogok (köznyelvben drogok vagy kábítószerek) azok a természetes vagy mesterséges anyagok, amelyek az élő szervezetbe kerülve a központi idegrendszerre hatva megváltoztatják annak működését, funkcióját, illetve hiányuk elvonási tünetekkel jár. 

56 Pszichoaktív drogok 1. opiátok (morfin, heroin);
2. központi idegrendszeri depresszánsok (gátlók) (barbiturátok, alkohol, benzodiazepinek); 3. pszichostimulánsok (kokain, amfetaminok, koffein); 4. kannabinoidok (kender, hasis); 6. hallucinogének (LSD, meszkalin, pszilocibin); 7. szerves oldószerek (inhalánsok); 8. disszociatív szerek (fenciklidin, ketamin)

57 Főbb hatásjellegek Narkotikumok: fájdalom csillapító, feszültség oldó hatás A legtipikusabb narkotikus drogok a heroin, az ópium

58 Pszichedelikus szerek:
a szubjektív illetve tudattalan szellemi és mentális tartalmak a tapasztalat tárgyaként jelennek meg. Drogok, amiknek hatásában a pszichedelikus hatás dominál: LSD, meszkalin, pszilocibin.

59

60 Serkentő szerek: A serkentő hatású drogok (más néven serkentőszerek) fokozzák a szellemi és/vagy fizikai aktivitást és teljesítőképességet. Drogok, amiknek hatásában a serkentő hatás dominál: koffein, metamfetamin, kokain.

61

62 Kannabinoidok: marihuana
A marihuána (THC = tetra-hidrocannabinol) egy kifejezetten erőteljes, kellemes érzetet biztosító, mérgező anyag.

63 „A FŰ” Hatással van a központi idegrendszerre, megváltoztatja és károsítja az agysejteket, amelyek kontrollálják a gondolkodást, az érzelmeket, az örömérzetet, a koordinációt, a hangulatot és a memóriát. A „fű” szintén károsítja az agyalapi mirigyet, amely szabályozza az éhség- és szomjúságérzetet, a vérnyomást, a szexuális viselkedést.

64 „A FŰ” A marihuána használata csökkentheti és károsíthatja a spermákat, azok számát és sebességét, valamint a szexuális vágyat. A nőknél a petesejtet károsítja, negatívan befolyásolja a peteérést, megzavarja a menstruációs ciklust és megváltoztatja a hormonszintet. 

65 „A FŰ” A marihuána hatóanyaga már kis mértékű fogyasztása esetén is felgyülemlik az agyban található idegsejtek között lévő mikroszkopikus szabad helyeken (szinapszisok). Ez az elzáródás lassítja és csökkenti a kritikus információármalást az agyban – így pl. a test jelzései nem jutnak el a megfelelő helyre, vagy hamis jelzések továbbítódnak.

66 Speed: Formája: fehér, sárga vagy rózsaszín por, ill. tabletta Hatása: percen belül jelentkezik. Fáradtság- és éhségérzet elmúlása, agyi és testi teljesítőképesség, szívműködés, anyagcsere, izzadás fokozódása, szájszárazság. Növeli az agresszivitást, gyakran a hallucinációkat. Rendszeres használata legkésőbb 2 éven belül teljesen tönkreteszi a belső szerveket (szív, máj, vese), esetlegesen halált okoz. Túladagolása: már az első alkalommal is halálos lehet. Rendkívül veszélyes, mert fennáll a szívinfarktus vagy az agyvérzés veszélye, azonnali orvosi beavatkozásra van szükség. Elvonási tünetei: a szer kiürülése (kialvása) után, mély depresszió léphet fel. Elvonáskor jellemző a levertség, lábszár-, ill. alkarfájdalmak

67 Egy tabletta ára ft

68 Extasy: Formája: tabletta, amely legtöbbször kedves figurákat ábrázol. Hatása: hasonló a speed hatásához, de lényegesen erősebb érzelmi típusú hatása van. Kikapcsolja a szervezet védekező mechanizmusait (éhség-, szomjúság-, fáradtságérzet, emeli a testhőmérsékletet, többszörös szív-, vese-, és májterhelést idéz elő.  A halálos dózis az anyagtól függően akár 1-2 tabletta is lehet.

69 MDMA Előfordulási formái, fogyasztása. Eredeti alakjában fehér por, a feketepiacon rendszerint préselt tabletták vagy kapszulák formájában lehet hozzájutni. A tablettákra gyakran nyomtatnak rá valamilyen ábrát (delfin, galamb, dollárjel, E betű, napocska, stb.) Egy tabletta ára ma forint között mozog. Az átlagos dózis mg (2 milligrammot szokás számolni a testsúly egy kilogrammjára).

70 A leggyakrabban említett hatások: eufória, "minden a legnagyobb rendben van"-érzés, kitárulkozás, a gátlások feloldódása, boldogság, szeretet, bizalom saját magunk és mások iránt.

71 Definíciók, fogalmak Abúzus (viszzaélés): nem orvosi célú használat
önkezű adagolás Vulnerábilitás (sebezhetőség): Sokan kipróbálják a drogokat és könnyedén abbahagyják. Mások súlyosan függővé válnak. Ők a fogékony (vulnerábilis) személyiségek.

72 Dependencia (függőség):
Többszöri sikertelen próbálkozás a leszokásra. A szer megszerzése áll az érdeklődés középpontjába. Megkülönböztetjük a pszichés függőséget (sóvárgás a szer után), illetve a fizikai függőséget (jellegzetes elvonási, absztinencia tünetek).

73 Addikció (hozzászokás):
Súlyos dependencia (meghatározza az életvitelt). Egyszerre van jelen a pszichés és fizikai függés. Tolerancia (hatásgyengülés): Ismételt használat után a drog hatásfoka csökken. Egyre nagyobb dózisra van szükség.

74

75 A tanulás

76 A tanulás motívumai TANULÁSELMÉLETEK.
A klasszikus kondicionálás elmélete Ivan Petrovics Pavlov

77 az szeptember 27-én született Pavlov tudományos munkássága és hagyatéka még a Nobel-díjasokéi közül is kiemelkedik, kitörölhetetlen nyomot hagyott a mai és a jövőbeli orvostudományban és pszichológiában. 

78 A kialakult feltételes reakció jellemzői:
Pavlov a tanulás agyi folyamatainak egyik alapvető műveletét tárta fel, amikor megalkotta a feltételes reflex elvét. A kialakult feltételes reakció jellemzői: Kioltódás (amennyiben sokáig elmarad a megerősítés) Inger-generalizáció (más, hasonló inger is kiváltja Inger diszkrimináció (képes megkülönböztetni hasonló ingereket)

79 Operáns kondicionálás
Pavlov kísérleteiben a kutya passzív. Skinner (am. pszichológus) tanulási kísérleteiben a kísérleti állatok maguk hozzák létre a kívánt viselkedést (operálnak a pedállal) Ez a próba-szerencse tanulás

80 KOGNITÍV TANULÁSELMÉLETEK
Az amerikai szakemberek azzal foglalkoztak, hogy a környezeti tényezők hogyan befolyásolják a tanulást. Ez a behaviorista nézőpont. Az európai kutatókat egyre jobban érdekelte, hogy tanulás közben mi megy végbe a fejünkben. Ez a kognitív nézőpont.

81 A tanulás humanisztikus megközelítése
A pszichológia humanisztikus irányzata arra teszi a hangsúlyt, hogy a viselkedés érzelmi és kapcsolati összetevői, milyen szerepet játszanak a tanulásban.

82 Úgy gondolták, hogy a programozott oktatás formák nem törődnek azzal, hogyan vélekednek a diákok a tanulásról, a pedagógusokról, önmagukról és az iskoláról. Ezt nevezték a tanulás emberi oldalának. Emiatt nevezik ezt humanisztikus megközelítésnek.

83 Motiváció

84 Motiváció Ösztön: velünk született, célra irányuló komponens
Szükséglet: hiányállapot Homeosztázis: belső egyensúlyi állapot Drive: motivált viselkedés energetikai komponense (belső késztetés) arra, hogy helyreállítsunk egy előző állapotot.

85 Motívumok: Elsődleges: hőszabályozás, vízreguláció, szexuális viselkedés, utódpótlási és szülői viselkedés Érzelmi: szeretet, félelem, agresszió, altruizmus Szociális: kognitív, humánspecifikus – kompetenciaigény, önaktualizáció, teljesítménymotiváció

86 „teljesítmény motiváció”
A teljesítmény motiváció és az énkép összefüggése.

87 Teljesítménymotiváció és célok
A teljesítménymotivációnak célra van szüksége Feladatok önmagukban nem tudják folyamatosan fenntartani CÉLOK és FELADAT megkülönböztetése: Feladat: valaminek a kivitelezése /technika/ Cél: pl. győzelem élménye. Összetett

88 Feladatok megoldásának a sorozatán keresztül jutok el a céljaim eléréséhez!!!

89 Teljesítménymotiváció és nevelés
Kapcsolata van a személyiségtípussal Nevelés során alakítható és fokozható folyamatos visszacsatolás sikerélmények adagolása pozitív élmények közös megélése A „soha nem dicsérő” szülő romboló hatása

90 Teljesítménymotiváció és nevelés
A teljesítménymotiváció csökken, ha: A szülő nem helyesli a sportolást (sportág választást, vagy inkább tanulna) Barátok szerint, hülyeség ezzel tölteni az időt, bulizás. Saját maga kudarcsorozata, lelki csapdák Rossz edzői döntések (sérülés, időzítés, Demotiváló tényezők fennállása.

91 Demotiváló tényezők Úgy érzi, hogy hosszútávon nem jó neki, hogy ennyi időt tölt a sporttal. Edzéseken, összehasonlítják őt másokkal, és nem jók az eredményei (kudarckerülő). Csapatsportban, a nem megfelelő csapat, lehúzza az egyéni teljesítményt (tehetetlenség érzése). Ha az edző megszégyeníti.

92 Teljesítménymotiváció és nevelés
Az edző motivációjának szerepe: - nemtörődöm edzők (pl. telefonál, vagy kimegy edzés közben) - saját céllal nem rendelkező edzők (kiégés, fáradtság, másra figyel)

93 Teljesítménymotiváció és nevelés
Mit ne használjunk motiválásra (hol futunk vakvágányra)? - Bűntudatkeltés Fenyegetés Érzelmi zsarolás Lenézés Gúny Fizikai fenyítés

94 „Burn out” jelenség a sportban
Kialakulása lehetséges sportolónál és edzőnél egyaránt. Folyamat jellegű. Minél gyorsabban azonosítják (diagnosztizálják), annál rövidebb idő alatt lehet kijönni belőle. Személyiség zavarokat okoz.

95 Segítő kérdések önmagadhoz
Kérdezd meg magad: Mi hozott erre a „pályára”. Mi tart itt? Mi (ki) fáraszt el? Mi ad kedvet, lendületet, energiát? Mi a legnehezebb a munkádban Mi a legkönnyebb a munkádban?

96 Segítő kérdések önmagadhoz
7. Mit teszel saját egészségedért? 8. Hogyan gondozod magadban a reményt? 9. Milyen problémákat cipelsz magaddal? 10. Kivel tudod megbeszélni gondjaidat? 11. Van-e hobbid, van-e rá időd? 12. „Helyeden vagy-e a világban?” otthonosság érzése.

97 Külső (extrinsic) motiváció
Csak rövid távon működik Ismételten meg kell erősíteni Gyors, azonnali hatással bír Ez képezi a belső motiváció alapját „eszköz” jellegű

98 Belső (intrinsic) motiváció
Hosszú távú hatással bír Nem szükséges folyamatosan erősíteni Beleágyazódik a személyiség struktúrájába Komplex, egymásra épülő jellege van Mély érzelmekkel jár.

99 Érzelmi motívumok: Szeretet: imprinting, másodlagos megerősítés
Félelem: szorongás Agresszió: anti- és proszociális, indulati, instrumentális, táplálékszerző, anyai, frusztráció Altruizmus (önfeláldozás): endo- és exocentrikus

100 Félelem esetén előrevetítődik a fájdalom vagy más negatív érzés, amelyet a veszélyhelyzet jelez.
Seneca szerint a harag „rövid ideig tartó őrület, annak testi és lelki jeleivel”,

101 Érzelem: Jellege: indulat, hangulat, szenvedély Oka:
félelem, kétségbeesés, örömujjongás Idegrendszeri állapot, betegség, időjárás Pozitív: hivatástudat, hobbi Negatív: alkohol, drog

102 Érzelemek jellemezhetők:
Időbeni lefolyása: kitörő jellegű, tartós, kiszámíthatatlan, igen tartós Mélysége: erős, de felületes, közepes, változékony, igen erős Alapérzelmek: öröm, bánat, szomorúság, undor, megvetés, meglepődés, aggodalom, megelégedettség Magasabb rendű érzelmek

103 Szorongás

104 Sportoló, edző, szülő együttműködése
A SZÜLŐ A szülők nagy része bámulatos áldozatokra képes a gyermeke sikere érdekében. E mögött gyaníthatóan jelen van a saját siker utáni vágya is. Mi van, ha a szülő motivációs késztetése nagyobb mint a gyermeké? Önmaguk megvalósítása a gyerek életében

105 Sportoló, edző, szülő együttműködése
Pl. Saját meg nem valósított álmát akarja valóra váltani (régi közepes eredményeit „lecserélni”) Saját valódi sikereit túlszárnyaltatni (Ő Eu bajnok, a gyerek legyen világbajnok) PROBLÉMA: 1. mindenki lelkes de a kudarcokért csak a gyereket hibáztatják.

106 Sportoló, edző, szülő együttműködése
2. Ha a szülő, jelentős anyagiakkal járul hozzá a szakosztály, klub stb. működéséhez, akkor cserébe elvárja, hogy előnyei legyenek a gyermekének. 3. „okos apák tanácsai”:csökkentik a gyermek lojalitását, ha a tanács ellentétes az edzőével, akkor konfliktus helyzet (kiét kövessem?), ha azonos, akkor fennáll a „telítődés veszélye. Az esze az edző felé fordul, a szíve az apa felé. MI van, ha a szülő egyben edző is???

107 CSALÁDI ELVÁRÁSOK Szigorúan titkos kategóriát jelentsenek!
Testvérek közötti rivalizáció: favorizált gyerek extra támogatása. Szülői viszonyulások szerinti kategorizáció: 1, Autokratikus: kontrollál, dominál, elégedetlen. 2. Narcisztikus szülő: idealizált elvárás a gyerekkel szemben, önértékelésük teljesítményfüggő. A gyerek akkor látja elégedettnek a szülőt, ha ő jól teljesít. 3.Pénzéhes szülő: a sportoló gyereket befektetésnek, vagyontárgynak tekinti.

108 CSALÁDI ELVÁRÁSOK 4. Versengő szülő: a gyermeke átlagos teljesítményét megszégyenüléssel fogadja. A gyerek örömet kell okozzon a szülőnek! 5. Frusztrált szülő: azt hiszi, hogy a gyermeke tanulni tud az ő korábbi hibáiból, ezért a gyereket a saját korábbi érdeklődése felé irányítja. A gyereke SOHA nem tud csak önmagára figyelni.

109 CSALÁDI ELVÁRÁSOK 6. Racionalizáló szülő: passzív, kerüli a konfliktus, nem motiválja a gyerekét, de hagyja belemenni veszélyes helyzetekbe. A gyerek soha nem érzi biztonságba magát Mindez a gyerekkel kapcsolatos visszaélésnek tekinthető!!!

110 Sportoló, edző, szülő együttműködése
Az edző: Az edző gyakran sokkal többet vállal fel, mint, amit előírnak neki (néha elhanyagolja az élete többi területét). Rendszerint „autoriter” apa-figura. Az edző versenyzői pályafutásának elemzése: vajon kiből lesz jó edző, a kiemelkedő eredményeket felmutató sportolóból, vagy a közepes eredményű sportolókból?

111 EDZŐI Problémák, visszaélések
1. túlságosan jelentős személlyé válik a gyerek életében. 2. Átveszi a szülő szerepét (pótpapa lesz egy csonka családban…) 3. Bizalmi kapcsolattá válik, érzelmi támasz, ezt néha szexuálisan is kihasználják az edzők. A sportoló számára ez egy „megsemmisítő” titok.

112 Pszichológiai titoktartási kötelezettség felmondása:
- kiskorúval szembeni visszaélés tényállása esetén. - Kábítószer használata és doppingolás esetében. Megoldási stratégiák

113 Sportoló, edző, szülő együttműködése
A tapasztalat azt mutatja,hogy aki nem ért el csúcs eredményt, abban marad még annyi ambíció, hogy ezt más emberek sikerein keresztül akarja elérni. A három tényezőből az edző a kulcsfigura, mert általa lehet elérni a szülőt és a sportolót is. Sportoló és edző egymásra hangolódása.

114 Sportoló, edző, szülő együttműködése
Lehet, hogy kezdetben, csak mozogni szeretne, jó adottságai vannak, jár edzeni és/de találkozik egy jó edzővel, ráadásul van egy támogató család is a háttérben… Mindez segíthet neki abban a rengeteg lemondás és fegyelmezettség felvállalásában, ami az ÉLSPORTOLÓ-vá válláshoz szükséges.

115 A sportban előforduló szorongás fajták
Felléphet „nem-specifikus” szorongás (ugyanúgy szorong a sportoló, mint bármely más ember) Ronthatja a felkészülést A versenyzést Csökkenti a koncentráló képességet Rosszabb a mozgáskoordináció Kevesebb energiája lesz

116 Speciális szorongás 1. szeparációs szorongás 2. várakozási szorongás
3. teljesítmény szorongás 4. kudarcélmény okozta szorongás 5. Szomatikus (lábadozó) szorongás

117 A szorongás csökkentése
Ki tehet valamit ennek érdekében? 1. A sportvezető: biztatás fokozott figyelem együtt érző beszélgetés 2. Pszichológus 3. Csapattársak, gyúró, stb

118 Az optimális teljesítményhez szükség van az izgalmi szint növekedésére
Az optimális teljesítményhez szükség van az izgalmi szint növekedésére. A normál szinthez viszonyított enyhe növekedés facilitáló jellegű. Az optimálisnál erősebb növekedés viszont debilizál, csökkenti a teljesítményt.

119 Milyen a jó edző? A versenyző formálásában az edző a kulcsfigura, mivel: Rendszeres Következetes Közvetlen hatása van a versenyzőre. A kapcsolat egyben munka és emberi kapcsolat

120 Milyen a jó edző? A kapcsolatot befolyásolja a kitűzött és később megvalósított célok. Az együtt átélt sikerek és kudarcok. A közös élmények (flow) A kapcsolat alakításának az edző az irányítója

121 Milyen a jó edző? Az edző irányít, de a sportoló személyisége, tudatossága, aktivitása hatással van az edzőre és az edzői munkára. Ezért kell TUDATOSSÁG és PEDAGÓGIAI ÉRZÉK az edző részéről, hogy ezeket figyelembe véve, hozza ki a maximumot a sportolóból.

122 Milyen a jó edző? Egy adott határon túl, a versenyző nem tud haladni, versenyezni edző nélkül. De! az edzőnek tudni kell, hogy a versenyző önkéntesen van jelen. Kamasz és ifjú korban különösen fontos a nevelési funkció az edző részéről.

123 Milyen a jó edző? a versenyző technikai, taktikai és erőnléti felkészítése nem választható el személyiségének tudatos formálásától. edző személyisége, személyének hitelessége és a szakmai felkészültség a legfontosabb hatásformák. Tehát önismeretre van szüksége, ahhoz, hogy tiszteljék és elfogadják.

124 Milyen a jó edző? Pozitívan kötődjék a sportághoz
Szeresse az edzőterem légkörét Szeresse (valóban!) a tanítványait Legyen maximálisan felkészült Higgyen önmagában és a sportolójában Legyen nyitott az új módszerekre, de ne dobja ki a régit, „csak úgy”, mert régi.

125 Milyen a jó edző? Személyes tudását mindig a versenyző személyiségéhez kell alakítani! Nem csak a saját, hanem a sportoló szemével is kell lássa a kitűzött célt és az odavezető út állomásait. Meg kell tanulni a sportolóval LÁTTATNI a célt. Empátia. A motiváció fenntartása nagyon fontos

126 Milyen a jó edző? A sportoló pozitív tulajdonságaira épít.
Kisebb eredményeket használ a nagyobb cél elhitetésére. A versenyzők jobban elfogadják a pozitív szemléletű edző kritikáját  mint a negatív edzőtől jövő fejmosást.

127 Kényes Kérdések Mi van, ha sportoló „túlnő” az edzőn?
Mi van, ha az edzőnek és a sportolónak más a világnézete, hite, stb? Tapasztalt, sok versenyt megnyert sportolók okoznak gyakran kihívást. Pl. ők érzékenyek az edzői tekintély érvényesítésének a módjára. Hogyan lehet itt jó edző maradni? Muszáj keménykezű hajcsárnak IS.

128 A kapcsolat jellege Alapvetően „hullám jellegű”. Interaktív, állandóan változó. Erős és gyengülő. A sportoló is hatással van az edzőjére, neveli őt. A sportoló eredményein keresztül tudja lemérni saját gondolatai helyességét. Önkorrekció és önámítás

129 Felnőtt versenyző és edző
Fontos a megfelelő kommunikáció: félszavakból is értik egymást, de nehezebben változtatnak. Az edzőnek tudni kell segítő szakembereket igénybe venni. Felismerés. A versenyző, saját élet problémái kapcsán is véleményt vár az edzőtől. Őszinteség. Bizalom. Titoktartás

130 Kritikus helyzetek Mit tartson szem előtt az edző. A családi problémák megoldását, vagy a verseny eredményt? Mi van, ha veszekedés van a csapatban? Részrehajlás kizárva. Mi van, ha a „sztárolt” versenyző, már csak a saját edzésterve alapján akar készülni? /nincs visszajelzés, megromlik a kapcsolat, stb/

131

132 Az önbecsülés négy arca
A köznyelvben szinonimaként használjuk az énnel kapcsolatos fogalmakat: önbecsülés, önértékelés, önbizalom. ÖNBIZALOM: helyzetfüggő, képesség, teljesítmény függő, függ a külső elismeréstől, értéke változó.

133 Az önbecsülés négy arca
ÖNBECSÜLÉS: önmagunkhoz fűződö viszonyunk, azt értékeljük, amilyenek mi magunk vagyunk. Viszonylag állandó, stabil érték (magas v alacsony) MAGABIZTOSSÁG: egyfajta hozzáállás a társas kapcsolatainkban. Magabiztos fellépés mögött lehet magas önbecsülés, de lehet mögötte nagyon alacsony is.

134 Az önbecsülés négy arca
Az önbecsülés, olyan, mint egy épülő háznál az alap. Ha jó az alap, a ház sok mindent kibír. Az erős önbecsülés megvéd a krízisek és csalódások során a „széteséstől”. Befolyásolja a választásainkat. Segít a gyógyulásban (elég értékes vagyok, ahhoz, hogy meggyúgyuljak.

135 Az önbecsülés négy arca
Belső önbecsülés: ki vagyok én? önmagunk szeretete, tisztelete, belső biztonság. Ezt az érzést, az életünk első két évében kapjuk. Tanács szülőknek. A szeretetért ne kelljen megdolgozni a gyereknek! „ rakj rendet, különben nem szeretlek…” TILOS! Ha valaki, ezt nem kapja meg, később nehéz lesz pótolni 

136 Az önbecsülés négy arca
A magas önbecsülésű ember: Képes érzelmileg jó kapcsolatra Szabadon kitudja fejezni az érzelmeit Alapvetően pozitív hozzáállású Elfogadja a saját érzelmi igényeit, (szexuális, szeretet, düh) Egészséges önérvényesítő. Képes nem-et mondani Ismeri a korlátait és a hibáit is.

137 Az önbecsülés négy arca
Külső önbecsülés: Mire vagyok képes? A teljesítmény önmagában jutalmazó értékű, Hamar megtanuljuk, hogy a jó teljesítményért elismerés jár. Amennyiben ez együtt jár a belső elégedettséggel, akkor rendben van. Ha nem, akkor ezzel a külső elismeréssel akarjuk pótolni a belső hiányt.

138 Az önbecsülés négy arca
A külső önbecsülésű ember: Mindig a legjobbat hozza ki magából Felelősségteljes Az ügyesség, okosság fontos Nagy elvárásai vannak magával és másokkal szemben A kontroll és a befolyás erősíti az önbecsülését. Az elismerés erősíti az önbecsülését.

139 Az önbecsülés négy arca
A valóságban egyszerre, valamilyen kombinációban vannak jelen ezek a kategóriák. Érdekes felismerni, hogy önmagunk, vagy azok, akikkel dolgozunk, melyik kategóriában vannak, melyik típushoz állunk közelebb.

140 A boldog teljesítő Neki, mind a belső, mind a külső önbecsülése magas.
Az ilyen emberek elkötelezettek, nagy célokat tűznek ki, de ezek reálisak. A kudarcokat könnyen feldolgozzák. Néha egocentrikussá válnak, és nem tudnak, „csak úgy” lazítani.

141 A kényszerteljesítő Alacsony belső, és magas külső önbecsülése van.
Így a teljesítmény létszükséglet, hogy növelje az önbecsülését. A kudarcokat nehezen viseli el. Miért? A kritikát támadásnak veszi, védekezik. Képes önmagát folyamatosan hajszolni, Mókuskerékben él.

142 Életélvező Magas belső és alacsony külső önbecsülés jellemző. „Tud élni”  Se a sikerek, se a kudarcok nem érintik meg különösebben. Többnyire nem nyújt nagy teljesítményt. Háttérből szívesen támogat másokat, saját ötleteit nem valósítja meg.

143 A nélkülöző Mind a belső, mind a külső önbecsülése alacsony.
Nagyon sebezhető, könnyen feladja. Nem vonzzák a kihívások, halogatja a feladatok megoldását. Nagy szüksége van a dicséretre, megerősítésre. A segítséget könnyebben elfogadja…

144

145 A stressz hatás működése
A stressz értelmezése: van pozitív és van negatív stressz. A jó stressz pozitív, egészséges állapotot okoz (győzelem, elismerés, stb) A rossz stressz, negatív érzéseket okoz és betegséget. De! Ami az egyik emberben károsító hatású, az a másiknál nem. Próbáljuk megérteni a mechanizmust!!!

146 Az emberi agy rendszerei
Az emberi agy három alapvető rendszerből áll: 1. Agytörzs (hüllőagy), felelős a rutincselekvések, rítusok, pozícióharc, (udvarlás, utánzás). Nem képes újat befogadni. Ősi rítusok vannak bevésődve.

147 2. A limbikus rendszer: ez a félelem, dűh, agresszió forrása
2. A limbikus rendszer: ez a félelem, dűh, agresszió forrása. Ide kapcsolódik a szeparációs félelem és az érzelmi fejlődés, az empátia és az érzelmi intelligencia kialakulása is. 3. Új-emlősagy (neocortex), a szemből, füllből és testfelszínről kapott információkat dolgozza fel.

148 A két agyfélteke szerepe
A bal agyfélteke a domináns: racionális, beszél, logikus, realitásvezérelt, ok-okozati összefüggésben elemzi a világot. Nyugati kultúra. A jobb agyfélteke:nem beszél, térben gondolkodik, zene, művészet nyelvén kommunikál, az egységet érzékeli, érzelemvezérelt. Keleti kultúra.

149 Corpus callosum A két agyféltekét összekötő kábel.
Pl. egy dallam érzelmileg a jobb agyfélteke miatt érint meg, de a szöveg értelmezése a balhoz köthető. Feszültség különbség stresszt és fejfájást okozhat.

150 Közvetítő kábelek és pályák
Az idegsejtek bekábelezik az egész testet. A folyékony vezérlés a vér és a nyirok révén valósul meg. Ez befolyásolja a hormonális és az immunrendszer állapotát. Az információt a fehérjék (neuropeptidek) szállítják testszerte.

151 A stressz hatás működése
Ezek nagyon szoros kapcsolatban vannak egymással és a külvilággal. A gondolat hatása azonnal elérkezik minden sejtünkhöz, és a test válasza az érzelmi agyhoz érkezik be. A stressz elhárítás központja a hipotalamus, ami irányítja az agyalapi mirigyet és a vegetatív idegrendszert

152 A stressz hatás működése
Pl. a vegetatív IR. Serkenti a mellékvese belsejét, hogy több stresszhormont, pl. adrenalint termeljen, ez növeli a szívritmust, a vérnyomást, növeli a máj cukor termelését és létrejön a start reakció (készültségi szint!) Sportban nagyon fontos ennek a tudatos létrehozása, ez egy megküzdési folyamatot indít el.

153 A stressz hatás működése
A másik hormonális folyamat lassúbb, ez a pajzsmirigyet és a mellékvese kéregállományát serkenti. Ezek vércukor és szabadzsír felszabadítók és energiát termelnek. Kortizolt és még vagy 30 hormont mozgósítanak és ezeket nevezzük „megküzdő” hormonoknak.

154 A stressz hatás működése
Ha naponta ugyanaz az izgalom ér, akkor túlérzékennyé válunk. A sport edzései fokozatosan növelik az ingerküszöböt, csökken az érzékenység és így terhelhetőbbé válunk.

155 A stressz hatás működése
A mellékvese kéreg hormonjai gátolják az immunrendszer működését. Pl depresszióban ezek a hormononak a szintje magas, így megnövekszik a betegségek veszélye. Ha rendszeresen több adrenalin jut a vérbe, akkor lecsökken a fehérvérsejteknek a száma, ami a szervezet védelmét biztosítja.

156 Problémák, betegségek Tüneti szorongás: bénító hatása van, debilizál, tehetetlenség, aggódás kíséri. Romlik az alkalmazkodó képesség. Megjelenik a félelem, ami vonatkozhat konkrét, vagy képzelt személyre, helyzetre. FÓBIÁK és PÁNIK reakciók. INTROVERTÁLTAK és EXTROVERTÁLTAK különbözősége ebben a tekintetben.

157 Problémák, betegségek A szorongásra való hajlam nagyon különbözik. Van egy genetikai (öröklött) része, és a születés utáni első hónapokban alakul ki a vegetatív stílusunk. Van, akinek a szív és érrendszere válik gyenge ponttá (gyors válasz), van, akinek az emésztő rendszere (lassú válasz).

158 Problémák, betegségek „A” típusú személyiségek jellemzői (szélsőséges versengési hajlam, kikapcsolódás képtelenség). A legfőbb ellensége a saját dühe. Az utóbbi évek jelentős felfedezése a „C” típusú személyiség. Többnyire szeretetre méltó, jószívű emberek, segítőkészek, de saját maguknak nem tudnak segítséget kérni. Az „ölő sejtek” aktivitása gátolt. Tumor és autoimmun betegségek, allergiák.

159

160 Hátrányos pszichés állapotok
1. Versenyteljesítményt zavaró állapotok 2. Felkészülést zavaró állapotok Az első állapothoz tartozik: Túlzott szorongás Készenlét, képzettség, motiváció hiánya, Teljesítményre való koncentrálás zavara Mindez a NEURÓZISOK körébe tartozik, együttesen, vagy párban lépnek fel.

161 Túlzott szorongás Oka lehet a felkészülés túlfutása, a szervezett túlzott neuro-endokrin válasza. Rendszerint negatív anticipatorikus szorongás. Ez félelmet szül. A félelem további szorongást vált ki (ördögi kör)

162 A szorongás túlzott csökkentése
Leállítja a belső motivációt Nincs meg a versenyhez szükséges izgalom szint, ez hasonlít a bemelegítés hiányához. Ez főként olyan sportágakban jelentkezik, ahol a feszültség túl nagy mértéke blokkolja a teljesítményt (lövészet, vívás) A túledzettség hatására fáradtság jöhet létre

163 Optimális szorongási szint
Az optimális szorongási szint mértéke egyénenként változó! (nincs egységes kontinuum) A reversal elmélet szerint az aurousel szint személyre kifejtett hatása, az állapot értelmezésétől függ: pl. az alacsony szorongás állapotot, van, aki unalomnak, van, aki relaxációnak minősíti.

164 Túlzott szorongás A koncentrációban zavarja a sportolót! A sikerhez egy jó belső vezérlési program és tökéletes perceptuo-motoros koordináció kell. A növekvő szorongás és az arousel szint csökkenti a koncentráció képességét.

165 Felkészülést zavaró pszichés állapotok
Amennyiben a szorongás oldására a sportoló szert használ. Pl. alkohol Ha kielégítetlen szükségleti állapot áll fenn hosszabb ideig: anyagiak, kapcsolati, stb. „Szubklinikai” tünetek megjelenése( evés, hangulat, önértékelés zavarok). Ha nem igazán volt szerencsés a sportág választás (pl. Szülők miatt választott), ilyenkor nyomás alatt megjelennek a neurotikus tünetek.

166 Szorongásoldás módszerei
Személyes és csoportos terápiák (fontos a folyamatosság!) Interaktív gyakorlatok (énkép, önértékelés) Autogén tréning Viselkedés deszenzitizáció Imaginációs technikák

167 A relaxáció jelentősége
Hosszú távon segít abban, hogy a sportoló kezelni tudja a nehéz helyzeteket. Verseny előtt segít a zavaró tényezők kizárásában. Szünetek alatt segít a gyorsabb regenerálódásban. Segít a felépülésben sérülés kapcsán Segít az önszabályozás és a belső egyensúly megteremtésében.

168

169 VEZETÉS,DÖNTÉS, CSAPAT

170 Vezetés-döntés A vezetés definíciója és funkciója
A vezetés az a folyamat, amely során a vezető a szervezet tagjainak tevékenységét valamilyen cél elérése érdekében befolyásolja. A jó vezető képes összehangolni az egyén, a csoport és a szervezet céljait.

171 Vezetési stílusok Különböző szemléletű elméletek vannak.
Döntésközpontú elméletek (mennyire vesznek részt az emberek a döntésekben?) Autokratikus Demokratikus Ráhagyó

172 Vezetési stílusok 2. Személyiségközpontú elméletek (mire fókuszálnak inkább a vezetők, a teljesítményre, vagy az emberekre…) Feladatközpontú Ember központú Ember és teljesítmény együtt

173 A jó vezető tulajdonságai
Önismeret Önuralom Motiváció Empátia Szociális érzékenység Célok ismerete Folyamatos fejlődés

174 Vezetői Szerepek Kapcsolati szerepek- nyilvános megjelenések, képzések, motiváció, befogadások, elbocsájtások. Információs szerepek- információ gyűjtő- szétosztó szerep. Szóvivő szerep. Döntési szerep- újítások, zavart hárít el, tárgyal a hatalommal. Erőforrás elosztó.

175 Vezetési módszerek Kommunikációs vezetési eszközök Parancs Utasítás
Segítségnyújtás Figyelemfelhívás Számonkérés

176 Vezetői funkciók és feladatok
Célkitűzés, célhoz vezető stratégia, módszerek, eszközök. Tájékozódás, információ gyűjtés elemzés Döntéshozás, döntéselemzés Kezdeményezés, „csináld most” Stratégia kidolgozás, szervezés, koordináció A végrehajtás irányítása Ellenőrzés, értékelés

177 Döntés

178 Döntési típusok Mindennapi cselekvéssel kapcsolatos döntések
Vezetéssel kapcsolatos döntések Menedzseri döntések (erőforrások!) Stratégiai döntések (mikor-mit)

179 Döntési típusok Reflex: ösztönös cselekvés megtanult szerep
feladatelvégző Rutin: megtanult szabályok ismert szabályok menedzser típusú munka Egyszeri: ismeretlen szabályok vezetői kapacitás tapasztalat

180 A döntés tényezői Szubjektív tényezők: pozitív-negatív érzelmek
előítéletek szokások, eddigi tapasztalatok elemzési kapacitás koncentrálási képesség felelősségvállalás képessége

181 A döntés tényezői Objektív tényezők: a rendelkezésre álló idő
a rendelkezésre álló információ a rendelkezésre álló erőforrás a vezető presztizse, státusza

182 Hibák a döntéshozatalban
Az első információknak túl nagy jelentőséget tulajdonítunk. Ragaszkodunk a (már) elért pozíciónkhoz. Önmagunkat akarjuk igazolni. Rosszul fogalmazzuk meg az információt. Szelektív információ kezelés (szűrés). Túlzott önbizalom vagy túlzott óvatosság.

183