Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A tőzsdei kereskedés alapjai

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A tőzsdei kereskedés alapjai"— Előadás másolata:

1 A tőzsdei kereskedés alapjai
Tóth Attila Budapesti Értéktőzsde Részvénytársaság

2 Befektetések, értékpapírok
A befektetési döntések alapjai A tőzsdei kereskedés Kereskedés a Budapesti Értéktőzsdén Az értékpapír ügyletek elszámolása Az értékpapír ügyletek adózási vonatkozásai

3 Befektetések, értékpapírok

4 Megtakarítási lehetőségek
Készpénz Nem pénzügyi termékek Ingatlanok, arany stb. Nagy kockázatok, hozamok Bankbetét Forint, deviza Értékmegőrzés tényleges vagyongyarapodás nélkül Értékpapírok Kötvények – Visszafizetési kockázat Részvények - Árkockázat

5 tulajdonosi jogokat testesítenek meg
Értékpapír típusok I. Részvények tulajdonosi jogokat testesítenek meg törzsrészvény (szavazati jog, osztalékhoz való jog, likvidációs vagyonhányadhoz való jog) elsőbbségi részvény (szavazatelsőbbségi v. osztalékelsőbbségi részvény) - elkülönült sorozatnak kell lenniük

6 Értékpapír típusok II. Hitelpapírok
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, melyek fix jövedelmet (kamatot) biztosítanak Fix vagy változó kamatozású papírok Diszkont értékpapírok Legfontosabb fajtái Állampapírok Vállalati kötvények Jelzáloglevelek

7 Értékpapír típusok III.
Befektetési alapjegyek befektetési alapok portfoliójának egy részét jelképezik tőzsdén zárt végű alapok forognak, ezeket nem lehet visszaváltani, csak eladni. (Nyílt végű alapok jegyeit vissza lehet váltani) Alapvető fajtái attól függően, hogy milyen befektetésekre specializálódott: Kötvény-, részvény-, vegyes alap Pénzpiaci alapok Ingatlanalap stb.

8 Az értékpapírok keletkezése
A másik oldal – a forrásigénnyel fellépő vállalatok Lehetséges forrásaik: bankhitel kötvénykibocsátás részvénykibocsátás Értékpapírok kibocsátása – elsődleges piac Zárt körben – a papírokat előre meghatározott vásárlóknak adják el Nyilvánosan – egy szervező bankon (brókercégen) keresztül bárki hozzájuthat a jegyzés során Túljegyzés – több papírt akarnak venni, mint amennyi eladó, ekkor arányosan elosztják a rendelkezésre álló mennyiséget (kártyaleosztás, vagy jegyzésarányos) értékpapírok

9 Mi szükségünk a befektetésekre?
Infláció – pénzünk vásárlóerejének folyamatos romlását okozza 1993 eleje óta az árak átlagosan több mint négyszeresükre emelkedtek Az 1993-ban a párnába tett 10 ezer forint ma már alig ér többet, mint 1993-ban 2000 Ft Pénzünk befektetésével védekezhetünk az értékvesztéssel szemben Önálló jövedelemforrássá válhat Tartalék a jövőre

10 Befektetői magatartás
Minden befektetőnek két kérdésre kell választ adnia mielőtt befektetne Milyen időtávban gondolkozik? Mekkora kockázatot hajlandó vállalni? A pénzügyi piacok alaptörvénye: A nagyobb hozamokhoz nagyobb kockázatok is kapcsolódnak

11 Kockázat a tőkepiacon A kockázat köznapi értelemben egy számunkra negatív esemény bekövetkezésének valószínűségét jelenti Nagy kockázat = nagy a veszteség valószínűsége A tőkepiacon a kockázat szimmetrikus fogalom, pusztán a jövőbeli események bizonytalanságát mutatja Nagy kockázat = nagy várható nyereség vagy nagy várható veszteség

12 A befektetések árkockázata
Minél nagyobb egy termék árának változékonysága, a termék árában annál nagyobb mozgások valószínűsíthetők. A kockázat mérőszáma a hozamok szórása, azaz milyen mértékben ingadozik az egymást követő időszakokban a hozamok nagysága.

13 Hozam vs. kockázat Az amerikai példa az elmúlt 80 évben
Az éves hozamok eltérése az átlagtól Rövid lejáratú állampapír alacsony kockázat - 3,3% szerény hozam - évi 3,6 % Az éves hozamok eltérése az átlagtól Részvény magasabb kockázat - 20,9% jelentős hozam - évi 12,1%

14 Az ingatlanpiac árkockázata
Az amerikai ingatlanárak alakulása között (NAREIT Index alakulása) %

15 Befektetés - portfolió
Befektetéseink összessége a mi befektetési portfoliónk Egy kitüntetett befektetési eszköz vagy több befektetési eszköz? A kockázatok mérséklése érdekében érdemes befekteté-seinket megosztani több eszköz között – diverzifikáció Intézményi befektetők egytől-egyig ezt a stratégiát követik befektetési politikájukban

16 „Mikor azt számítgatod, mekkora hozamot vársz befektetésre szánt pénzedből, jó előre döntsd el, hogy mit akarsz: jól enni, vagy jól aludni” (J. Kenfield Morley)

17 Milyen időtávra fektessünk?
Rövid távú befektetők – spekulánsok A rövid távú befektetés jellemzője a nagy kockázat Rövid távon erősen befolyásolja a piacot a hangulat Rövid távon bármely befektetési eszköz képes nagy időarányos hozamokat adni, és viszont Hosszú távú befektetők Hosszú távon stabilabb, de ezzel együtt mérsékeltebb időarányos hozamokat lehet elérni Itt már érvényesülnek a piac törvényszerűségei Hosszú távon az eszközök tényleges értéke (a fundamentum) a döntő

18 Mi az, hogy hosszú táv? Az esetek hány százalékában bizonyult jobbnak a részvény-befektetés az adott futamidejű egyéb befektetéseknél az el-múlt 80 évben: Befektetés futamideje Forrás: NASD

19 A befektetési döntések alapjai Mennyit érnek a részvények?
- Mennyit érnek a részvények?

20 Pénzünk értéke - kamat, hozam és egyéb finomságok I.
Mi történik a bankba tett pénzünkkel? 1 000 Ft betét egy évre 10%-os kamatra, egy év múlva rendelkezésre álló pénzösszeg: Ft * 110% = Ft Ez a jelenbeni Ft egy év múlvai jövőértéke Mi történik, ha pénzünket két évre kötjük le a bankban 10%-os éves kamatra? 1 000 Ft * 110% * 110% = Ft Első év után Második év után

21 Pénzünk értéke - kamat, hozam és egyéb finomságok II.
Mennyit ér nekünk ma az, hogy egy év múlva Ft-ot kapunk a banktól? A válasz Ft. Ez az egy év múlva esedékes Ft jelenértéke, a befektetés értéke A befektetések értékeléséhez alapvetően két dolog ismerete szükséges Jövőbeli bevételek Az átváltási arány, a befektetéstől elvárt hozam

22 A részvény reálérték elmélete
A részvény árát a tartásából származó jövedelem határozza meg Részvénytartáshoz kapcsolódó bevételek: Osztalék (1) + Eladási ár (1) Osztalék (2) + Eladási ár (2) Osztalék (3) + Eladási ár (3) A feladat: Meghatározni a részvényből származó jövőbeli osztalékokat

23 A jövőbeli osztalékok meghatározása
Társasági nyeresége Társaság tevékenysége Iparág helyzete, kilátásai A gazdaság helyzete, kilátásai Világgazdaság helyzete, kilátások

24 Hol támadható a reálérték elmélet?
A részvény reálértékének meghatározása gyakorlatilag kísérlet a jövőbeli események becslésére Túl sok a bizonytalan tényező, így nem lehet pontos számításokat végezni Pl. OTP egy éves célárfolyamának becslése 2003 tavaszán (OTP ára ekkor: Ft) Merrill Lynch – 2900 Ft Morgan Stanley – 2600 Ft Citigroup – 2963 Ft K&H – 3329 Ft (OTP ára 2004 tavaszán: 4000 Ft)

25 A misztikus P/E hányados
A részvény árának és a cég egy részvényre jutó nyereségének hányadosa pl. ha a MATÁV ára 800 Ft, elmúlt évi nyeresége 75 mrd Ft, 1 mrd db részvény van a piacon, akkor a P/E= 800/(75mrd/1mrd)= 10,6 Általánosan elfogadott eszköz egyes részvények alul- vagy felülárazottságának megítélésére A magyar részvények alulárazottsági elméletének alapja - „konvergencia rali”

26 Technikai elemzés - a chartok bűvöletében
A technikai elemzés a tőzsde múltbeli alakulását figyeli, ebből próbál következtetéseket levonni a várható jövőbeli eseményekről Árfolyamábrák és forgalmi táblázatok elemzéséből következtet az árak jövőbeli alakulására. A piac 10%-ban logika és racionalitás, 90%-ban pszichológia Általában rövid távú döntések támogatására szolgál Alapelvek: - Az árakban minden információ benne van - Az árfolyamok többnyire trendek szerint mozognak, megfigyelhető szabályszerűség - A történelem ismétli önmagát

27 Amikor minden elmélet borul …
Légvárak és buborékok A részvényárak alakulását esetenként pusztán a befektetői hangulatváltozásokkal, a tömegpszichológiával lehet magyarázni. A befektetők légvárakat építenek. Néhány híresebb légvár: Tulipánhagyma őrület Hollandiában „Tronikus” felvirágzás „.com”, „e-”, stb

28 „Minden dolog annyit ér, amennyit más hajlandó fizetni érte”

29 Ajánlott irodalom a befektetési eszközök árazásához
Burton G. Malkiel: Bolyongás a Wall Streeten Bodie-Kane-Marcus: Befektetések I-II. kötet Brealey-Myers: Modern Vállalati Pénzügyek I-II.

30 A tőzsdei kereskedés

31 A pénzügyi közvetítői rendszer
PÉNZPIAC BANKOK HITELEK BETÉTEK VÁLLALATOK MEGTAKARÍTóK TŐKEPIACI KÖZVETÍTŐK TŐZSDE BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÓK BIZTOSÍTÓK TŐKEPIAC BEF. ALAPOK PÉNZTÁRAK

32 Mi is az a tőzsde? Piac, mely koncentrálja mind a keresletet, mind a kínálatot térben és időben Szerepe elsősorban a tőkeallokáció Mitől tőzsde a tőzsde: nyilvánosság egynemű, helyettesíthető termékek szabályok szerinti működés

33 Miért érdemes tőzsdén üzletelni?
Tőzsdén kívüli ügyletkötés (OTC – over-the-counter piac) a partner felkutatása nehézkes lehet partnerkockázat az árak megbízhatóságát nehezen lehet ellenőrizni Tőzsdei ügyletkötés az árak nyilvánosak, megbízhatóak nem kell partnert keresni nincs partnerkockázat kevesebb tőkét igényel (pl. napon belüli üzletkötés) gyorsaság

34 A Tőzsde szerepe a tőkepiacon
A Tőzsde egy szabályozott, koncentrált piac, amely átláthatóan és stabilan működő platformjával a piacgazdaság működéséhez nélkülözhetetlen optimális tőkeallokáció megteremtésének legfontosabb letéteményese A BÉT A régió egyik meghatározó pénzügyi központja Fejlett kereskedési rendszerrel Az elszámolóházzal integrált, automatizált értéklánccal Nemzetközi kapcsolatokkal Xetra elérés biztosítása a hazai kereskedő cégeknek Stratégiai szövetség a Wiener Börse-vel EU standardoknak megfelelő szabályozással A fejlett piacok gyakorlatát átvevő Felelős Vállalatirányítási Alapelvekkel

35 A tőzsde szerepe Magyarországon
Sajátos nemzetgazdasági felépítés Multinacionális nagyvállalatok - Top 100 vállalat közül 39 ilyen, nem kerülnek tőzsdére Magyar nagyvállalatok - tőzsdeképesek és nagyrészt ott is vannak Állami tulajdonban lévő nagyvállalatok - privatizáció után tőzsde? A rendszerváltás után induló életképes vállalkozások még nem érték el a tőzsdeérettséget

36 A BÉT helye a világban és a régióban
Emerging market helyett converging market Kis, nyitott piac - a külföldi befektetők aránya 70 százalék felett, a régióban az egyik legmagasabb Emiatt érzékenyen reagál a külföldi piacok mozgására A térségben az egyik legfejlettebb infrastruktúra mind informatikai, mind jogszabályi téren WFE és FESE tagság Az év tőzsdéje díj nyertese 1999-ben és 2000-ben (Euromoney - Central European)

37 A tőzsdei részvények tulajdonosi szerkezete
A külföldiek tőzsdei részvénybefektetése meghaladja a 8,5 milliárd EUR-t

38 A BÉT számokban 2003 Bevétel szerkezete Sajáttőke: 4,7 Mrd Ft
Bevétel: 1,55 Mrd Ft Üzemi eredmény: -101 M Ft Eredmény: 125,8 M Ft Napi átlagforgalom 1 Mrd Ft-os növekedése a BÉT-nek 70 m Ft plusz bevétel

39 Hogyan működik a tőzsdei kereskedés
nyílt kikiáltásos kereskedés vs. elektronikus távkereskedés

40 Kereskedési technikák, rendszerek I.
Nyílt kikiáltásos kereskedés Box megbízások Parkett Üzletkötők

41

42 Kereskedési technikák, rendszerek II.
Elektronikus távkereskedés Brókercég Telefonon Interneten Személyesen Központi ajánlati könyv Az ajánlatok párosítása megfelelő ellenajánlattal Kereskedési munkaállomás Központi rendszer Kereskedési felület Ajánlat Kötés visszaigazolás

43 Mivel lehet egy tőzsdén kereskedni?
Gyakorlatilag bármilyen könnyen azonosítható, helyettesíthető, forgalomképes áruval Értékpapírokkal - értéktőzsde Árucikkekkel (gabona, olaj stb.) - árutőzsde Fentiek származékaival (határidős, opciós ügyletek) Extrém példa: időjárás

44 Kis magyar tőzsdeszótár
Hossz és bessz Hossz - emelkedő árfolyamtendencia (hausse - fr.) Bessz - csökkenő árfolyamtendencia (baisse - fr.) Tőzsdei állattan Bika - az emelkedő árfolyamok jele (bullish market) Medve - a csökkenő árfolyamok jele (bearish market) Hosszú vagy rövid vagyok? „Hosszú vagyok” - vételi pozícióban vagyok, akkor nyerek, ha az árak emelkednek (long pozíció) „Rövid vagyok” - eladási pozícióban vagyok, akkor nyerek, ha az árak csökkennek (short pozíció) Day-trade Azonos napon belül venni és eladni illetve eladni és venni ugyanazt az értékpapírt

45 A tőzsdei áralakulás nyomon követése - tőzsdeindexek
Az indexek jelentősége A piaci folyamatokat aggregáltan megjelenítő mutatószám Viszonyítási pont a befektetési alapok teljesítményének megítéléséhez - benchmark Csökkenő árfolyam tendenciák mellett általános az index kosarának megfelelő portfolió összeállítása - védhető  Az indexben szereplő papírok megítélése pozitívabb

46 A BÉT hivatalos részvényindexe, a BUX
a képlet: Bázis: január pont 1997. április 1.-től folyamatos (5mp-kénti) számítás Osztalék miatti korrekciós tényező mai részvényár Korrekciós tényező n å p * q * D it it i Bevezetett részvény darabszám (közkézhányad) BUX = K * i = 1 * 1000 t n å p * q i it i = 1 Részvény bázisár

47 Tőzsdei indexek Árfolyamindexek - hazai részvényindexek BUX felülvizsgálatra évente kétszer kerül sor (márc. 1. és szept. 1.), 7 kritérium a kosárba kerüléshez márc. 24. ill. szept. 23. a kosárba kerülő mennyiségek meghatározása Jelenleg 13 papírt tartalmaz a kosár (min. 12, max. 25 lehet)

48 Egyéb részvényindexek a BÉT gondozásában
RAX - A befektetési alapkezelők által használt referenciaindex, 13 fix súlyú részvénnyel CESI - euro alapú regionális részvényindex Budapest, Prága, Varsó, Pozsony és Ljubljana papírjaival, pontosan leképezve az egyes részpiacok súlyát CETOP20 - regionális blue-chip index a 20 legnagyobb forgalmú és kapitalizációjú részvénnyel

49 Árfolyamindexek - a legfontosabb külföldi részvényindexek USA:
Tőzsdei indexek Árfolyamindexek - a legfontosabb külföldi részvényindexek USA: Dow Jones Ipari Átlag: Charles H. Dow 1884-ben indította 11 részvénnyel (főként vasúttársaságok). 1896: Wall Street Journal naponta publikálja, ekkor már 12 részvény ban bővült 30 papírra. Nasdaq 100: Február pont S&P kapitalizációval súlyozott index, az USA részvénypiacának 70 %-át reprezentálja Russel az USA részvénypiaci kapitalizációjának 98%-át lefedi

50 Tőzsdei indexek Európa: Japán CAC 40 - a párizsi tőzsde indexe
DAX - a frankfurti irányadó index, 30 vállalat papírjait tartalmazza FTSE a londoni tőzsde és a FT által alapított index Összeurópai indexcsaládok: Dow Jones STOXX indexcsalád pl: Dow Jones STOXX 50 és Dow Jones EURO STOXX 50 FTSE Eurotop indexek (100, 300) Japán Nikkei - tokiói részvénypiac mutatója

51 A meghatározó külföldi indexek és a BUX index teljesítménye 1996-2003 között

52 A hazai részvénypiaci és állampapír-piaci hozamok alakulása 1996-2004 között
Forrás: ÁKK, BÉT

53 Kereskedés a Budapesti Értéktőzsdén

54 Budapesti Érték-tőzsde Elszámolási szolgáltatások
A piac szerkezete B e f k t ő Felügyeleti szervek (PSZÁF, BÉT) B e f k t ő ajánlatok ajánlatok Szekció tagok Szekció tagok Budapesti Érték-tőzsde Bankok, brókercégek Bankok, brókercégek Kereskedési adatok KELER Elszámolási szolgáltatások

55 A BÉT kategória rendszere a részvénypiacon
A „B” kategóriába kerülésnek fentiekhez hasonló feltételei nincsenek Nincsen bevezetési díj

56 A bevezetett részvénytársaságok jelentési kötelezettségei
Rendszeres jelentési kötelezettség Éves jelentés - a magyar számviteli szabványoknak megfelelően, de az “A” kategóriában kell IAS és/vagy US GAAP szerinti jelentés is (határidőáprilis 30.) Negyedéves gyorsjelentés - az “A” kategóriában (max. 45 nappal a negyedév zárása után) Féléves jelentés - a “B” kategóriában Rendkívüli tájékoztatási kötelezettség Bármely információ, amely befolyásolhatja a részvény árának alakulását

57 Befektetési szolgáltatók
= brókercég a köznyelvben Megfelelő PSZÁF engedéllyel rendelkező befektetési vállalkozások és kereskedelmi bankok Befektetési vállalkozások: Értékpapír bizományos cég Minimum tőke: 50 millió Ft Értékpapír kereskedő cég Minimum tőke: 200 millió Ft Befektetési társaság Minimum tőke: 1 milliárd Ft

58 Hogyan vásárolhatunk értékpapírt?
Részvényt vásárolhatunk jegyzésen keresztül vagy a másodpiacon (tőzsdei vagy tőzsdén kívüli kereskedelem-ben) Tőzsdei kereskedelem csak kereskedő cégen (szekciótagon) keresztül bonyolítható A tőzsdei megbízás adásának feltétele értékpapír számla ill. tőkeszámla nyitása a brókercégnél Számlanyitás után a tőzsdén kereskedhető termékek bármelyikére adhatunk megbízást

59 Brókerválasztás Költségek Cég tőkeereje Személyes kapcsolat, bizalom Megbízási lehetőségek skálája A döntés előtt fontos az üzletszabályzat gondos átolvasása

60 Költségek Számlavezetéshez kapcsolódó díjak
Számlanyitás, vezetés, kivonat a banki folyószámlákhoz hasonlóan Kereskedési megbízások díjai Részvények esetén 0,2-1 %, de minimum Ft Pénzforgalomhoz kapcsolódó díjak Értékpapír transzfer Ft, pénzátutalás banki tarifákhoz hasonlóan Értéktári szolgáltatásokhoz kapcsolódó díjak Letéti igazolás kiadása, zárolás, fizikai kiadás, bevételezés stb. Az egyes cégek által alkalmazott díjakról összefoglaló táblázat található a PSZÁF honlapján –

61 A befektetők védelme Jó helyen van-e pénzünk egy brókercégnél?
Letéti számlák – szigorú szabályok Befektető Védelmi Alap Magánbefektető követelések teljesítése személyenként maximum 6 millió forintig (1 millió forintig a követelés 100 százalékát, 1 millió forint felett pedig a követelés 90 százalékát vállalja át Az Alap vagyonát a tagok, azaz a befektetési szolgáltatók kötelező befizetései adják

62 Milyen ajánlatot tehetünk a tőzsdén?
Típusok (ár szerinti csoportosítás): LIMIT PIACI STOP LIMIT STOP PIACI

63 Ajánlattípusok: LIMIT
példa: limit vételi ajánlat Ft-on 250 db-ra A megbízás akkor teljesül, ha a legjobb eladási ár eléri a limitárat (és az időprioritás alapján is jut értékpapír)

64 Ajánlattípusok: PIACI
példa: piaci vételi ajánlat 150 db-ra Eredmény: A piaci ajánlatunkból 100 lekötődik a legjobb eladási ajánlattal Ft-on, a maradék 50 db törlésre kerül

65 Ajánlattípusok: STOP LIMIT
példa: stop limit eladási ajánlat 230 db-ra Ft-on, 4125 Ft-os aktiválási árral Aktiválási ár Az aktiválási ár elérése után az ajánlatunk aktiválódik egy limitajánlatként Ft-on. 125 db lekötődik, a többi a könyvben marad 4120 Ft-on.

66 Ajánlattípusok: STOP PIACI
példa: stop piaci eladási ajánlat 230 db-ra, 4125 Ft-os aktiválási árral Aktiválási ár Az aktiválási ár elérése után az ajánlatunk aktiválódik egy piaci ajánlatként. 125 db lekötődik, a többi törlésre kerül.

67 Milyen ajánlatot tehetünk a tőzsdén?
Fajták (mennyiség szerinti csop.): RÉSZ MIND (25 millió forint felett)

68 Milyen ajánlatot tehetünk a tőzsdén?
Lejárat/Érvényesség: MOST SZAKASZ NAP VISSZAVONÁSIG ÉRVÉNYES (max 30 nap) MEGADOTT DÁTUMIG ÉRVÉNYES (max 30 nap)

69 A kereskedés menete a részvénypiacon
Nyitó szakasz : Nyitó ajánlatgyűjtési részszakasz : Nyitó üzletkötési részszakasz Egyensúlyi áras ajánlatpárosítás, nyitó ár meghatározása - az az ár amelyen a legnagyobb mennyiség tud lekötődni Szabad szakasz Folyamatos ajánlatpárosítás BUX index folyamatos számítása (5 mp-ént) Napi záróár meghatározása - az utolsó kötés ára

70 A kereskedés szüneteltetésének szabályai
Napi maximális ármozgás (ennél többet az ár nem mozoghat) +/- 15 % ármozgás a bázisárhoz viszonyítva az “A” kategóriás papírok esetében +/- 20 % ármozgás a bázisárhoz viszonyítva a “B” kategóriás papírok esetében A kereskedés szüneteltetése (2-10 percre) +/- 10%-os árelmozdulás esetén (minden részvény esetében) A kereskedés felfüggesztése vállalati esemény miatt A kibocsátó kérheti a papír felfüggesztését maximum 3 napra (10 nap Felügyeleti engedéllyel) Technikai szünet (60 perc)

71 Ajánlattételi limitek
Felső ajánlattételi limit Előző napi bázisár Alsó ajánlattételi limit

72 Az értékpapír ügyletek elszámolása

73 A KELER, mint „central counterparty”
Megbízó Klíringtag vevő Klíringtag eladó Megbízó Klíringtag vevő Klíringtag eladó Megbízó Megbízó Klíringtag vevő Klíringtag eladó Megbízó Megbízó

74 A KELER, mint „central counterparty”
Megbízó Klíringtag vevő Klíringtag eladó Megbízó ELADÓ VEVŐ Klíringtag vevő Klíringtag eladó KELER Megbízó Megbízó Klíringtag vevő Klíringtag eladó Megbízó Megbízó

75 A tőzsdei ügyletek elszámolása
T+2 nap - kötvények T+3 nap - részvények Nettósítás: 1 db elad / vesz pozíció értékpapíronként 1 db összesített pénzpozíció Gördülő elv (elszámolás minden nap) DVP (delivery vs. payment) - szállítás fizetés ellenében

76 Az értékpapír ügyletek adózási kérdései

77 A részvényeken elért jövedelmek adózása
Osztalékadó alapesetben 20%, de túl magas osztalékfizetési arány (saját tőke 30%-a) esetén 35% az adót a kifizető vonja le Árfolyamnyereség adó Az adó mértéke 25% Tőzsdei ügyletkötésből származó árfolyamnyereség esetén A befizetett adó csökkenthető tőzsdei ügylet keretében az adóévben keletkezett veszteség 25 százalékával

78 Mi az árfolyamnyereség?
Az értékpapír eladásából befolyt bevétel csökkentve a megszerzéséért fizetett vételárral és az igazolható járulékos költségekkel (brókerjutalékok) A nem tőzsdén vásárolt értékpapírok esetén is igazolni kell a bekerülés értékét

79 Mi minősül tőzsdei ügyletnek?
BÉT-en kötött ügyletek – azonnali és származékos piaci ügyletek is BÁT-on kötött ügyletek Az EU-ban működő, a Tőkepiaci törvény szerint elismert piacnak minősülő platformon kötött ügylet

80 Hol szerezhetünk információkat a piac alakulásáról?

81 Kérdések…


Letölteni ppt "A tőzsdei kereskedés alapjai"

Hasonló előadás


Google Hirdetések