A HORIZONTÁLIS PARTNERSÉG (FOGALOM)

Az előadások a következő témára: "A HORIZONTÁLIS PARTNERSÉG (FOGALOM)"— Előadás másolata:

1 HORIZONTÁLIS PARTNERSÉG, PARTNERSÉG ÉPÍTÉS, PARTNERSÉGI EGYÜTTMŰKÖDÉS TAPASZTALATOK Greksza Attila

2 A HORIZONTÁLIS PARTNERSÉG (FOGALOM)
AZONOS ÁGAZAT, JOGÁLLÁS, SZEKTOR ÉS MÉRET ALAPJÁN: a partnerségben együttműködő szervezetek különböző forrásaik hozzáadásával lendítik előre a közös ügyet, melynek világosan meghatározott célja és tárgya van.

3 A PARTNERSÉG FOGALOMBÓL:
A partnerség olyan közös munkakapcsolat, amelyben a partnerek: máskülönben egymástól független testületek egy közös cél eléréséért működnek együtt a cél elérése érdekében új szervezeti struktúrát vagy folyamatot hoznak létre, amely elkülönül a saját szervezeteiktől egy közösen egyeztetett programot terveznek és kiviteleznek egyesített – anyagi és emberi - erőforrásokkal megosztják a szükséges információkat a kockázatokat és a sikereket közösen vállalják

4 KÖZÖSSÉGI PROGRAMJAIBAN
PARTNERSÉG AZ EU KÖZÖSSÉGI PROGRAMJAIBAN A Strukturális Alapok felhasználásának egyik alapelve Szabályozás: 1260/1999 EK rendelet 8. cikkely Értelmezhető program szinten és a projekt megvalósítás szintjén

5 A PARTNERSÉG ALAPELVEI
Egyeztetés, konzultáció Folyamatosság, közös tevékenységek Dokumentáció Átláthatóság Esély- és egyéb egyenlőség

6 A PARTNERSÉG ELŐNYEI Valós, egyedi, helyi stb. igények megjelenése
Külső és belső támogatottság Belső kohézió Összeadódó kapacitás Többféle kompetencia, tudás, készség, tapasztalat stb. hasznosítása

7 PARTNERSÉG A PROJEKTMEGVALÓSÍTÁSBAN
Amire figyelni kell: Partnerek részéről: kapcsolattartó és képviselő személy(ek) kijelölése Partnerek pontos feladatainak meghatározása (a főpályázó szervezetre kiemelten igaz!) Partnerek felelősségének rögzítése Partnerek részesülésének rögzítése Partnerek közötti kommunikáció, info-áramlás módjának rögzítése

8 A PARTNEREK TÍPUSAI Kedvezményezett Konzorciumi partner
Résztvevő partner Egyéb partner

9 PARTNERKERESÉSI KULCSKÉRDÉSEK
Minden esetben hasznos az alábbi kérdések tisztázása: Mi a célja a partnerségnek? Milyen típusú munkakapcsolatokat igényel majd a projekt? Miért szükséges a szervezetet bevonni? 3 jó indok? Az adott partner tekintetében, milyen típusú partnerség lesz a legmegfelelőbb a projekt számára? Milyen fokú együttműködés várható és szükséges? A partnerség szoros (hivatalos) vagy laza (nem hivatalos) lesz?

10 TOVÁBBI HASZNOS KÉRDÉSEK
Mi lesz a projekt haszna egy partnernek választott szervezet közreműködéséből? Miben különbözik a projekt szempontjából a választott partner, más lehetséges partnerektől, akik szintén megfelelnek a pályázati ablak követelményeinek? A projektje melyik részét nem tartja átruházhatónak (delegálhatónak) a főkedvezményezett? Várhatóak-e nehézségek vagy konfliktushelyzetek? Mit lehet tenni megelőzésük érdekében?

11 MEGÁLLAPODÁSOK, SZERZŐDÉSEK
Együttműködési megállapodás: A partnerség kezdetén; elősegíti a partneri kapcsolat helyes irányban tartását. Konzorciumi megállapodás: Egyfajta partneri szerződés; felsorolja a partnereket, a feladatokat, a forrásoknak a partnerek közti megoszlását, valamint hozzájárulásuk értékét; meghatározza a vezető partner, illetve a konzorciumi együttműködő partnerek kötelezettségeit. Partneri/fenntartói támogató nyilatkozat: Rögzíti a támogató szervezet által nyújtott hozzájárulás mértékét és feltételeit.

12 Partnerség a projekt szintjén
A partnerség főbb fajtái: Vertikális Helyi projekt partnerség Vegyes projekt partnerség A partnerség alapja lehet: Közös stratégia Közös cél Hasonlóság a tagok között Hasonlóság a tevékenység jellegében

13 A partnerség elvű csoportok összehasonlítása már működő munkacsoportok összehasonlítása
Egy jól működő partnerségi csoport minőségi jellemzői A már működő munkacsoport jellegzetessége  Intézmények vagy csoportok Személyek  A csoportok vagy intézmények által delegált résztvevők megbízással rendelkeznek  Különböző módszerek alapján a szaktudásuk alapján kiválasztott személyek  A társadalmi párbeszéd széleskörű alkalmazásán alapul, kölcsönösség alapelve  Szaktanácsadó – megbízó viszony  eredmények: közös nézőpontok, célok, stratégiák, megoldások  döntéshozatal  eredmények: javaslatok, vélemények, elemzések  dokumentumok  A partnerek a közösen létrehozott döntések mellett állnak  Nincs befolyásolási lehetőség, ha a megbízó nem használja fel az eredményeket kellőképpen  A végrehajtás ellenőrzése  Nincs befolyásolási lehetőség a végrehajtással kapcsolatban

14 Partnerség kialakításának lépései
projektgazdáktól Kezdeményezés jöhet Helyi szereplők, érdekeltek azonosítása Helyi fejlesztők találkozóinak megszervezése - első: - módszertan, szabályozás megfogalmazása - helyi stratégia, prioritások kialakítása - esetlegesen projektötletek gyűjtése - második: megvalósíthatósági tanulmány elkészítése Partnerség formalizálása Résztvevő szereplők feladatainak meghatározása projektgenerálást támogató szervezettől

15 Partnerség kialakítása
Két elven történhet: területi:  horizontális, integrált projekteket alakít - eredményesebb vidéki területeken - helyi fejlesztési források azonosítása fontos! ágazati:  vertikálisan is integrált projekteket eredményez - a partnerség egy kiemelt, specifikus célra irányul

16 Sikeres partnerség - gyakorlati követelmények
Bizalom Írásbeliség Átláthatóság Résztvevők hierarchiában formális egyenlősége Kezdeményező indíték és energia a megszilárdításra → támogató Kompromisszumkészség Tisztelet mások legitim érdekei iránt Első megbeszélések: közös célok, érdekek, elvárások meghatározása vitás témák mellőzése, Döntések felbontása részdöntésekre

17 A projekt sikertényezőinek materiális elemei
Stratégiával való összhang Érdekcsoportok elégedettsége Idő Projekt eredmény sikere Minőség Költség

18 Projekt csatorna szerepe
Tervezett eljárásmód elkészítése (csoportirányítás) Problémák azonosítása, megoldás keresése Folyamatos kapcsolattartás a projektgazdákkal A projektcsatorna működtetésének felügyelete A projektötlet területi hatásának vizsgálata A projektek ágazati programokba való illeszkedésének vizsgálata A projektek kidolgozásának segítése A projektadatok komplex vizsgálatának elvégzése

19 Milyen a jó kapcsolattartó?
Jó kommunikációs készség Mindegyik fél bizalmát élvezi Megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkezik Van szakmai és helyismerete Ismeri az adott térség problémáit Jó menedzsment készség, önálló hatásköre van Jó problémamegoldó képesség

20 KÖSZÖNJÜK FIGYELMÜKET!