Kompetencia fejlesztés – Intézményi eredményesség

Az előadások a következő témára: "Kompetencia fejlesztés – Intézményi eredményesség"— Előadás másolata:

1 Kompetencia fejlesztés – Intézményi eredményesség
Szivák Judit ELTE PPK

2 „Mi tudjuk mi kell a gyermeknek”
Peti 6 éves, most kezdte az iskolát. Mire használni kezdi a tudását 2030 lesz.

3 A XX. század elején elmarasztalták az iskolai gyakorlatot mert:
az a gyermeket receptív /befogadó/ lénynek tartja, az emlékezetre támaszkodik, ismereteket halmoz, az elraktározott ismeretek mennyisége a központi kérdés a tankönyvek az ismeretek betanulását szolgálják, a vizsga célja a betanult ismeretek ellenőrzése, a külső fegyelem fenntartása a cél, az érdeklődést jutalom és büntetés segítségével keltik fel, a gyerekek közti kölcsönös segítséget büntetik.

4 „Az iskola pontosan arra lenne jó, hogy tanárok rendesek legyenek velünk és megtanítsák az anyagot………de persze ezt az egész iskolai tantervet arra találták ki, hogy a tanárok tanítanak és a gyerekek rendesek. Azt nem számították bele az egészbe, hogy van, hogy a tanár gonosz és van olyan, hogy a gyerek oda sem figyel. Az egészbe nem számították bele. Ha ezt végigélem, átvészelem, nem lesz olyan rossz világ rám.” (András, 11 éves)

5 Hol élünk, hol fogunk élni?
A ma létező 10 legnépszerűbb foglalkozás 2004-ben még nem létezett.

6 Változás I. - információ
Az első SMS-t 1992-ben küldték - ma naponta több üzenetet küldünk és fogadunk, mint a Föld lakossága. 50 milliós vásárlóközönség eléréséhez a rádiónak 38 évre TV-nek 13 évre internetnek 4 évre 1984-ben 1000 internetes gép volt a világon 1992-ben , 2008-ban Az angol nyelvben kb szó van ma - ötször több, mint Shakespeare idejében Egy napilap egy heti termésében több információ van, mint amennyivel egy ember egész életében találkozott a XVII. században

7 Európai Innovációs Index (Forrás: European innovation scoreboard 2007
Európai Innovációs Index (Forrás: European innovation scoreboard Comparative analysis of innovation performance. PRO INNO Europe paper N° 6.)

8 A minőségfejlesztési rendszer mellett szólnunk kell néhány szót az eredményesség – hatékonyság fogalmához erősen kötődő mérések, vizsgálatok hazai szerepéről. E téren a fent említett két jelentős nemzetközi vizsgálat - IEA, PISA - összehasonlítására szorítkozunk csupán. Magyarország 1968-ban csatlakozott a nemzetközileg elismert IEA Társasághoz, amely sokáig „ablak volt Európára” (Báthory, 2002., 32. o.), s elindította a hazai mérési – értékelési hagyományokat. A hetvenes évek elején váltak nyilvánossá az első IEA vizsgálat adatai, ahol a magyar tanulók kiváló természettudományos eredményei jogos önbizalommal töltötték el az érintetteket. Meg kell azonban jegyezni, hogy már ezek a vizsgálatok is utaltak a társadalmi egyenlőtlenségek meghatározó szerepére a gyerekek teljesítményében. Az OECD nemzetközi összehasonlító teljesítménymérésének, a PISA 2000-nek a célja a diákok olvasási-szövegértési képességeinek, matematikai és természettudományos eszköztudásának feltérképezése volt. Előzménye volt e vizsgálatoknak a Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Értékelési Központjának hazai monitorvizsgálatai, valamint a Központ által vezetett OECD és IEA nemzetközi összehasonlító mérések (IALS, TIMSS - vizsgálatok). Röviden azt mondhatjuk, „…hogy az OECD–PISA felméréssorozatot, gazdasági megfontolások hozták létre. A különbséget úgy fogalmazhatjuk meg, hogy az IEA-felmérések a nyolcadik évfolyamon tanuló diákok természettudományos műveltségét mérik, az OECD–PISA pedig a tizenöt éves fiataloknak mint leendő állampolgároknak boldogulási, érvényesülési esélyei becsléséhez keres használható indikátorokat a tagállamok kormányai számára…” (Vári – Auxné – Felvégi – Rózsa – Szalay, 2001).

9 A gazdaság képességigényének változása A manuális és szellemi valamint rutin és nem rutin jellegű feladatok alakulása az amerikai gazdaságban Forrás: Levy, Frank - Richard J. Murnane The New Division of Labor: How Computers are Creating the Next Job Market. Princeton University Press – idézi Sleicher

10 A bogyógyűjtő nemzetség
A 100 éves pedagógus „Nincs tanár, aki meg volna elégedve a térrel, az óraszámmal, mely rendelkezésre áll” (Kármán Mór 1874) több természettudományos publikáció született, mint az írásbeliség kezdetétől a II. Világháborúig.

11 Új kompetenciák: rugalmasság, alkalmazkodó képesség
önálló és társas tanulás képessége problémamegoldó képesség bizonytalanság kezelésének képessége együttműködés képessége az írott kommunikáció alkalmazásának képessége az idegen nyelvű és a különböző kultúrák közti kommunikáció képessége az információ és a telekommunikációs technikák alkalmazásának képessége

12 A kompetencia elemei tudás, ismeretek: fogalmak, elméletek ismerete és értése („ismeri…”, „tudja…”, „érti…”, „tájékozott…”); képességek: az ismeretek gyakorlati alkalmazása („képes rá…”); attitűdök: a tudáshoz, a képességekhez való viszonyulás, hozzáállás („fontosnak tartja…”, „hiszi…”, „elfogadja…”, „elkötelezett…”). tudás attitűdök képessé-gek A meghatározás hangsúlyozza, hogy a kulcskompetenciák transzferábilisak azaz egyik helyzetről a másikra átvihetők, és ezáltal számos szituációban és kontextusban alkalmazhatók. Emellett többfunkciósak, ami azt jelenti, hogy különféle célok elérésére, különböző problémák és feladatok megoldására használhatók. A kulcskompetenciák az élet során nyújtott megfelelő egyéni teljesítmény, munka és a későbbi tanulás előfeltételei.

13 Változás III.- új iskolai funkció

14 Gyors diagnózis A magyar tanulók az ismeretek mennyiségét és gazdagságát tekintve a nemzetközi mezőny élvonalában vannak A negyedikes diákok olvasás teljesítménye az OECD mezőnyben a negyedik A SOTE elismert képzőhely a külföldi diákok számára, de csak az első két évfolyamon

15 Folytassuk… Az olvasásteljesítmény a 6. osztályra a nemzetközi mezőny utolsó harmadába kerül A PISA vizsgálat ( 200,2003,2006) eredményei ( 15 év) tartósan gyengék mindkét vizsgált területen A magyar közoktatás az egyik legszelektívebb rendszer az OECD mezőnyben

16 Ki tud eredményes lenni?
Tanulmányi teljesítmény = szocio- kulturális háttér Ha 100 iskola azonos körből fogadja diákjait, csak közel 50-ben lesznek hasonlóak az eredmények 5000 iskolából 900tanulói létszáma 100 fő alatti

17

18 Miről beszélünk? - a szakma szerint
Eredményesség: - kimeneti teljesítmények ( oktatás-nevelés?) - pedagógiai célok elérése - elégedettség, légkör - hozzáadott érték

19 Eredményesség régen és ma?
IEA PISA A releváns tudás gyors változása A tudásszerzés helyszíneinek megváltozása A tudás gazdasági érték (OECD) De minek a tudása???? A tudás eloszlása- a kompetencia esélyügyi kérdés lett!

20 A gondolkodás (tudás) szintjeinek Bloom-féle modellje
Ismeret azonosít, leír, összegyűjt, meghatároz, felidéz, megjelöl, felsorol, válogat, reprodukál, azonosít Megértés megkülönböztet, felbecsül, megmagyaráz, általánosít, kiterjeszt, példáz, újraír (vagy mond), összegez, kiegészít, kódot vát (lerajzol) Alkalmazás megcserél, bemutat, módosít, megjósol, megold, felhasznál, használ, demonstrál Elemzés különbséget tesz, összevet, csoportosít, okot és/vagy következményt keres, részekre bont Egybefogla-lás tervez, kombinál, megoldást javasol, összeállít, (szöveget) alkot, módosít, átalakít Értékelés megítél, kritizál, érvel, cáfol, bizonyít, összegez, rangsorol, dönt, feltételeket szab, kritériumokat állít

21 Mire képesek a különböző szinteken teljesítő tanulók?
4% (2,5) OECD 6. szint 11% (8,2) 5. szint 19% (18,2) 4. szint 24% (24,3) 3. szint 21% (23,8) 2. szint 13% (15,2) 1. szint 1. szint alatt 8% (7,8) OECD (2004), Learning for tomorrow’s world: First results from PISA 2003, Table 2.5a, p.354.

22 Teljesítmények és esélyek

23 A kompetenciafejlesztés gátjai
Én már húsz éve csinálom… Rendszerszerű működés? ( felvételinek tanítunk?) Annak, akkor, azt… Miért kell ezt megtanulni? (Hétköznapi – ünnepnapi tudás) Beszűkült személyiség Motiváció ( az iskola egy unalmas hely)

24 És még? - Optimális elvárások - Tanulási idő - Korrekció minősége
- FELADAT- Módszer - TANULNI AKARÁS -TANULNI TUDÁS „Két tanár beszélget…”

25 Válaszok A tartalom kiválasztása és megújítása (magtanterv – a gondolkodás tanterve) A gondolkodás fejlesztése ( ismeret, megértés, feldolgozás, alkalmazás, értékelés ) A tanulási képesség fejlesztése A tanulni akarás fejlesztése KOMPETENCIA FEJLESZTÉS

26 Mi az a kompetencia? „Képesség a komplex feladatok adott kontextusban történő sikeres megoldására” - kognitív és praktikus képességek - attitűdök - emóciók - értékek

27 Kulcskompetenciák OECD
1. Autonóm cselekvés - a cselekvés összefüggéseinek látása - saját élettervek kialakítása és önálló vezetése - jogok, érdekek érvényesítése és védelme

28 Kulcskompetenciák 2. Az eszközök interaktív használata
- a nyelv, a szimbólumok és a szövegek interaktív kezelése - az ismeretek használata - az új információs technológia használata

29 Kulcskompetenciák 3. Szociálisan heterogén környezetben való működés
- másokkal való kapcsolatépítés - csoportmunkában való együttműködés - konfliktuskezelés és megoldás

30 Kulcskompetenciák Európa Tanács - Magyarország
Anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáció Információs és kommunikációs technológia Matematikai kompetencia Természettudományos és technikai kompetenciák Személyközi és állampolgári kompetenciák Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai kompetencia Tanulási kompetencia

31 Az eredmények katalizátorok vagy papírkosárba valók? MINTHA PEDAGÓGIA
„ Létezik olyan tényező is, amely éppen a rossz összetételű iskolákban jár együtt a magasabb eredményességgel: ez pedig a kompetenciamérés eredményeinek használata.” Tanuló szervezet??? In.: Eredményes iskola (2006) OKI. 61.o. Az eredmények katalizátorok vagy papírkosárba valók? MINTHA PEDAGÓGIA

32 Milyennek szeretnénk látni a tanulót, amikor elhagyja az iskolát?

33 személyes tulajdonság
ismeret készség, képesség ? - A gyerek elsősorban azt tanulja meg, amit értékelünk!

34 Mennyit tanulunk abból, hogy…..
% megfigyeljük és meghallgatjuk, % elmagyarázzuk másoknak, % elolvasunk valamit, % beszélgetünk róla másokkal, % meghallgatunk valamit, % a tapasztalatainkból, % megfigyelünk valamit.

35 Mennyit tanulunk abból, hogy…..
10% elolvasunk valamit, 20% meghallgatunk valamit, 30% megfigyelünk valamit, 50% megfigyeljük és meghallgatjuk, 70% beszélgetünk róla másokkal, 80% a tapasztalatainkból, 95% elmagyarázzuk másoknak.

36 Miért tevékenységközpontú?
Mert az élet is tevékenységközpontú Mert a megismerés vágya és értelme is a tevékenységből indul és a tevékenységhez érkezik Mert motiváló Mert minden intelligenciát mozgósít Mert a tevékenység mindig alkalmazó Mert minden „produkció” tevékenység Mert jobban bevésődik és felidézhető

37 Hogyan működik az agy? K Ö R N Y E Z T KI HOSSZÚ TÁVÚ MEMÓRIA MUNKA-
HALLÁS HOSSZÚ TÁVÚ MEMÓRIA MUNKA- ASZTAL SZAGLÁS LÁTÁS TAPINTÁS ÍZLELÉS KI MEGFIGYELÉS RÖVID As: David A. Sousa ‘How the brain learns.’

38 Tevékenységközpontú módszerek
Kritikai gondolkodás fejlesztő módszerek Együttműködésre épülő módszerek Kommunikáció fejlesztő módszerek Cselekvések

39 Kritikai gondolkodás Problémaközpontú Kérdező
Okokra, következményekre is kíváncsi Alternatívákat kereső Reflektív viszony a tanuláshoz: a tudás elemzése, új keretekbe helyezése ( mihez használható, mi-mindenhez kapcsolódik…)

40 Módszerek RJR modell Grafikus szervezők ( fogalmi térkép, folyamatábrák, Venn diagrammok) Jelölések Kérdezzük - a szerzőt… Szemponttáblázatok Reflektív szövegfeldolgozás Poster Portfolió

41 Együttműködés A kísérlet egy vödör aranypénzzel
Minden egyes aranypénz azé lesz, aki begyűjti azt. Mi történne? Amennyi érem a 3 perc alatt összegyűlik a vödörbe, azt egyenlően szétosztjuk. És most mi történne?

42 Módszerek Mozaik Véletlen ellenőrzés Szakértői csoport
Három megy egy marad és fordítva Kagan és Ginnis Segédanyagok!

43 Kommunikáció fejlesztő módszerek
Beszéd ( frontális órán – koop-os órán?) Írás Mi indítja meg a beszédet vagy az írást: a vonzó feladat! Vita Kiselőadás másképp Léghajó gyakorlat Reciprok tanítás (összefoglal, címet ad-kérdez-jósol-kulcsszavaz,vázlatol) Szövegalkotó technikák segédanyag

44 A kritikai gondolkodás alapelvei
Megragadni egy állítás jelentését: ÉRTELMES? Eldönteni, hogy van-e kétértelműség az okoskodásban: VILÁGOS? Eldönteni, hogy ellentmond-e egymásnak két állítás: KÖVETKEZETES? Eldönteni, hogy szükségszerűen következik-e a következtetés: LOGIKUS? Eldönteni, hogy egy állítás eléggé meghatározott-e: KONKRÉT? Eldönteni, hogy egy állítás alkalmaz-e valamilyen elvet: SZABÁLYKÖVETŐ? Eldönteni, hogy egy megfigyelés megbízható-e: PONTOS? Eldönteni, hogy az induktív következtetés bizonyítható-e: IGAZOLHATÓ? Eldönteni, hogy jól meghatározott-e a probléma: LÉNYEGBEVÁGÓ? Eldönteni, hogy vannak-e benne feltevések: ADOTTNAK VESZ VALAMIT? Eldönteni, hogy a definíció megfelelő-e: JÓL MEGHATÁROZOTT? Eldönteni, hogy vajon az állítás megállja-e a helyét: IGAZ? (HELYES?) (Fisher, 1999.)

45 Akkor most ne tanítsunk, hanem kompetenciát fejlesszünk?
Tartalom mennyisége Tartalom minősége Feladat ( Einstein agya…) Taneszközök Módszerek Tanulásszervezés ( korrepetálás?) Értékelés TKA - AKT

46 Egymástól eltérő szakszavak száma (Kémia 8. Nemfémes elemek)
39 67 102 57 20 40 60 80 100 120 1970-es évek 1980-as évek 1990-es évek 2000-es évek

47 Túl sokat markolnak

48

49 A szövegezés nem alkalmazkodik a tanulók olvasási képességeihez

50 Az olvasásértést segítő-fejlesztő néhány tényező
Világos céladás, belső motiváció (attitűdformálás) Az előzetes tudás előhívása, összeköttetés-teremtés az olvasó előzetes tudása és a szöveg között Az előfeltétel-tudás bővítése (szókincs, fogalommagyarázat, képi információk) Ismert-ismeretlen fogalmak közti távolság áthidalása analógiateremtéssel Értelmezői keretek feltárása, olvasási stratégiák tanítása Megértési deficitek feltárása, csökkentése Előorganizátorok, grafikai szervezők, szövegfeldolgozó technikák használata Összefoglalók, elérési útvonalak készítése

51 Vezetés Új vezetési struktúra Készüljünk fel! – Beszéljünk róla!
Közös tudástár A csapat, a gazdák Továbbképzések Taneszköz rendelések Szabályozó dokumentumok Pedagógus értékelési rendszer Belső mérési rendszer Új vezetési struktúra

52 Haditerv szabotázs akciókra
Győződjünk meg az alábbi állítások igazságtartalmáról és erről győzzünk meg másokat is: „e nélkül is lehet eredményesen tanítani…” „nincs rá pénz, nincsenek meg hozzá a feltételek…” „engem erre nem készítettek fel!” „ezután akkor mindig ezt kell majd csinálni?!” „mi lesz a tananyaggal meg a továbbtanulással?!” „mit fognak szólni a szülők és a többi kolléga?!” „a tudásért keményen meg kell dolgozni, nem érünk rá játszani…” „miért kell nekünk mindig valami divatot követni?”