Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Epilepszia Neurológiai betegségek:

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Epilepszia Neurológiai betegségek:"— Előadás másolata:

1 Epilepszia Neurológiai betegségek:
Alzheimer-kór, Sclerosis multiplex, Stroke, Parkinson kor, Epilepszia

2 Az epilepszia az emberiség egyik ősi, feljegyzésekben gazdag betegsége.
Hippokratésznak köszönhetően felismerték, hogy a betegség hátterében az agy diszfunkcionális működése áll. A rohamokat különös erő és szimbolika lengi körül, emiatt összefüggésbe hozták a kreativitással vagy a szokatlan vezetői képességekkel.

3 A történelem híres személyiségei, szentek, politikusok, filozófusok, művészek közül igen sokan voltak epilepsziás betegek: Nagy Sándor, Julius Caesar, Szent Pál, Jeanne D’ Arc, Kierkegaard, Pascal, Newton, Nobel, Vincent van Gogh, Händel, Csajkovszkij, Paganini, Beethoven, Dante, Moliere, Jonathan Swift, Lord Byron, Charles Dickens,Dosztojevszkij, Tolsztoj, Agatha Christie és még sorolhatnánk tovább.

4 Vincent van Gogh: Csillagos éj

5

6 Mi is az az epilepszia? Az agy több millió idegsejtből, ún. neuronból áll. A jól szabályozott elektromos kisülések egyik neurontól a másikig haladnak villámgyors elektromos hálózatban, s mindez az agyműködést szabályozó ingerületátvivő kémiai anyagok, ún. neurotranszmitterek működésétől függ. Neuron másodpercenként impulzust generál, rohamnál 500-at. Periodikusan és rohamszerűen jelentkező meghatározott tünetegyüttesből áll. A különböző gócokban zajló kisülések más és más tünetegyüttest produkálnak. A görcs megjelenése attól függ, hogy hol keletkezik az elektromos kisülés és lefolyása során az agy mely területeit vonja be. Roham alatt az idegrendszer rohamszerűen fellépő átmeneti működészavarát értjük.

7 Az epilepszia okai: genetikai öröklődés születés közbeni oxigén hiány gyermekkori lázgörcs trauma agydaganat fertőzés túlzott alkoholfogyasztás kábítószer Epilepsziáról csak akkor beszélünk, ha az események rendszeresen és spontán ismétlődnek.

8 Az epilepszia típusai:
Egyszerű részleges roham A beteg öntudatánál van: izomrángás, rángatózás, zsibbadás, émelygés, látási, szaglási vagy ízlelési zavarok, attól függően, hogy az agy melyik területe érintett. Pszichés zavarnál déja vu élménye lehet a betegnek. Összetett részleges roham A beteg kábának vagy zavarosnak tűnik, elveszti a kapcsolatot a környezetével. Olykor furcsán viselkedik; pl. tépdesi a ruháját, cuppog, nyeldes, támolyog, mintha részeg lenne. A zavartság percekig tart. Tónusos-klónusos(korábban grand mal) Generalizált görcsroham. Az egész test megmerevedik, beteg elveszti eszméletét, lezuhan a földre, egész teste rángatózik. Lehet, hogy furcsa hangokat hallat, folyik a nyála, akaratlanul vizeletet ürít, arca oxigén hiány miatt elkékül. Esetleg hány, vagy megharapja a nyelvét. A görcs rövid ideig tart, beteg visszanyeri eszméletét, de tudata még sokáig homályos, a beteg el is alhat a roham után. Nem emlékeznek a történtekre. Absentia epileptica (korábban kis roham:petit mal) A beteg maga elé mered, pislogvagy rángatja az arcát, néhány másodpercre (10-30) kikapcsol az agya. Tudata hirtelen tér vissza, ott folytatja a tevékenységét ahol abbahagyta. Főként gyerekekre jellemző. A külső szemlélő esetleg nem is veszi észre semmit.

9 Atóniás rosszullét Az izomtónus hirtelen jelentkező, rövid ideig tartó elvesztése és eszméletvesztés, amitől a beteg erőtlenné válik, és lezuhan a földre. Pár másodpercig tart. Izomrángással járó (myoklónusos) rosszullét Bizonyos izomcsoport(fej, váll, 1-1 végtag), vagy egész test hirtelen erős rángásai. Rövid ideig tart, úgy tűnhet, mint a fej hirtelen előrehajlása vagy ingatása. Az öntudatvesztés csak pár másodpercig tart. Naponta több száz is lehet. Status epilepticus Egymást követő epilepsziás nagy rohamok, amik között a beteg nem nyeri vissza eszméletét. Azonnali orvosi beavatkozásra van szükség a rohamok megszüntetésére és a légutak kitisztítása érdekében.

10 Mit szabad és mit nem szabad tenni a roham alatt?
Tennivalók: Lazítsa meg az öltözéket a sérült nyaka körül. Távolítsa el közeléből az éles kemény tárgyakat. Egészen addig maradjon vele, amíg helyre nem áll az állapota. Eszméletvesztéssel járó rohamot követően mondja el a sérültnek, hogy mi történt. Csak akkor hívjon mentőt, ha a roham néhány percnél tovább tart, vagy ha egymás után több tónusos-klónusos roham jelentkezik anélkül, hogy az érintett személy magához térne. Nem szabad: Lefogni a személyt vagy megpróbálni leállítani az izomrángásokat. Egy rohamot nem lehet leállítani vagy megrövidíteni. Bármit beleerőltetni az érintett személy szájába vagy fogsora közé. Megmozdítani a sérültet, hacsak nincs veszélyben.

11 Diagnózis 1. Felismerés A szemtanú pontosan el tudja mondani, hogy mi történt, a beteg azonban rendszerint nem. Fontos megfigyelni egy roham során: milyen gyorsan kezdődött, voltak-e kóros izomrángások, például fej-, nyak- vagy arcizomgörcs, beleharapott-e a nyelvébe, mennyi ideig tartott a roham és milyen gyorsan tért magához a beteg.Fontos az aprólékos, mindenre kiterjedő megfigyelés. Előfordulhat, hogy a gyerek az iskolában nem figyel, elbambul. A tanár rászól, néhány pillanatig értetlen tekintet a válasz, majd normál figyelem következik. Gondolhatnánk, hogy a tanuló szétszórt, holott szó sincs róla, mert akaratán kívül kis roham zajlott le.

12 2. Ha felmerül az epilepszia gyanúja további vizsgálatokkal lehet megközelíteni a valós helyzetet. Az EEG során elektródákat rögzítenek a fejre, hogy rögzítsék az agy elektromos aktivitását. Az a baj, hogy a készülék csak az agy pillanatnyi tevékenységét tudja regisztrálni. Olykor hordozható EEG készüléket használnak, ami a beteg mindennapi élete során lejegyzi az adatokat. Az agy elektromos tevékenységének mintázata gyakran még a rohammentes időszakban is módosul.

13 Ha egyszer az epilepsziát diagnosztizálták, további vizsgálatokra van szükség.
Vérvizsgálattal a vér cukor, kalcium és nátrium szintjét mérik, megvizsgálják a máj- és veseműködés épségét és a fehérvérsejtszámot. Gyakran végeznek elektrokardiográfiát, hogy lássák van-e szívritmuszavar, mert ez elégtelen agyi vérellátást okozhat. Készítenek komputertomográfiás (CT) vagy mágneses rezonanciás (MRI) felvételt. Mindkét eljárás kimutatja, hogy vannak-e olyan agykárosodások, amelyek magyarázatául szolgálnak a rohamok kialakulására.

14 Gyógyítás: Gyógyszeres kezelés: A legújabb készítmények megfékeznek bizonyos neurotranszmittereket, ezáltal csökken az agy túlzott elektromos aktivítása; vagy megnövelik a görcsküszöböt. Műtéti beavatkozások (corpus callosum átvágása) Életvezetési változtatások: megfelelő mennyiségű alvás, stresszoldó technikák, egészséges étrend és az alkoholfogyasztás mérséklése segít az epilepszia kézben tartására. A jóga, meditáció, masszázs, akupunktúra hatékony stressz- és feszültségoldó gyógymód.


Letölteni ppt "Epilepszia Neurológiai betegségek:"

Hasonló előadás


Google Hirdetések