A jótékony stressz.

Az előadások a következő témára: "A jótékony stressz."— Előadás másolata:

1 A jótékony stressz

2 A jótékony stressz A jótékony stressz
A stressz szó nyomást, nehézséget jelent, amely alól nem lehet és nem is érdemes kibújni. Aktivizál, megvéd, ösztönöz bennünket. Selye János magyar stressz kutató szerint – a „stressz mentes állapot a halál”. Minden változás, ami életünkben történik, ami pozitív és negatív változást egyaránt jelenthet, nyomásként nehezedik ránk, folyamatosan alkalmazkodnunk kell a változó feltételekhez. Csak a megküzdő-képességünkön múlik, hogy egy nehéz, megterhelő (stresszes) helyzetet izgalmas kihívásként, fejlődésre kínálkozó lehetőségként fogunk fel, vagy bénító, megoldhatatlan veszélyként. Az életünk szegényebb és sivárabb lenne, ha nem lennének benne folyamatosan kihívások.

3 A jótékony stressz A feszültség egy határig aktivizál, vérpezsdítő hatású: az életünk unalmassá válna kihívások, megoldandó problémák nélkül. Cél: egyéni kiegyensúlyozott stressz-szint meghatározása, tartása

4 A jótékony stressz Distressz Mentális és szomatikus stressz-hatások
A, B, és C típusú személyiségtípusok és jellemző betegségeik Érzelem- és problémaközpontú megoldási stratégiák Stressz-kezelési technikák

5 A jótékony stressz Wingwave coaching
A wingwave-módszert Cora Besser - Siegmund és Harry Siegmund pszichológusok, pszichoterapeuták fejlesztették ki Németországban. Ma már több mint 1500 coach, pszichológus, szociális területen dolgozó szakember használja világszerte ezt a rendkívül hatékony, már rövid idő alatt is eredményes, a modern pszichológia és agykutatás eredményeit felhasználó teljesítmény és emóciócoachingot. A wing szó a pillangó szárnycsapására utal, mely jelentős változásokat generál, a wave pedig az angol brainwave szóból származik, kreatív, gyors ötletet jelent.

6 A jótékony stressz A wingwave - módszer védett, DIN EN ISO 9001 alapján minősített coaching eljárás, mely kiérdemelte a német Volkswagen-konszern minőségi díját is. A Hamburgi Egyetem és a Hannoveri Egészségügyi Főiskola kutatásai tudományosan is igazolták a módszer hatékonyságát. Az egyik kutatás kimutatta,hogy már két órás wingwave- coaching is a lámpalázas előadót magabiztossá alakítja.

7 A jótékony stressz 3 különleges technikát egyesít:
- a bilaterális agyfélteke-stimulációt, amikor rövid intervenció során éber állapotban hozza létre a coach az álombeli REM-szakaszokat, így járul hozzá a limbikus stresszregulációhoz. - NLP-t, azaz a neurolingvisztikus programozást, mellyel lehetővé válik a sikeres célkitűzés és elérés. - kineziológiát, az úgynevezett izomtesztelést, mellyel a coaching-folyamatot hajszálpontosan meg lehet tervezni, a stresszt kiváltó tényezőket be lehet azonosítani.

8 A jótékony stressz Wingwave coaching a sikerért
1)Kiválóan alkalmas a wingwave arra, hogy mindennapjainkban átélt stresszhelyzetek során saját, belső erőforrások stabilizálásával nyugodttá és erőssé váljunk. 2) Belső erőforrásaink aktiválódnak, nő a kreativitás, az önmotiváció, az önbizalom, vizualizálódik a cél, mentálisan felkészülünk a teljesítményre 3) A teljesítménykorlátozó hiedelmek erőforrásos állapottá alakulnak 4) Belső egyensúly és energia-teli állapot keletkezik 5) Rövid időn belül kimutatható, látványos és hosszan tartó eredmény jön létre,mentális fittség és konfliktusstabilitás alakul ki

9 A jótékony stressz Kiknek szól ez a módszer?
Magánembereknek Üzletembereknek Vezetőknek Menedzsereknek Tanulóknak Főiskolásoknak, egyetemistáknak Kreatív szakmákban dolgozóknak Sportolóknak Előadóknak Művészeknek Fogorvos által kezelt pácienseknek

10 A jótékony stressz Milyen területeken nyújt segítséget?
Mindennapos stresszhelyzetek Érzelmi állapotok Konfliktushelyzetek Teljesítményfokozás Kreativitás növelése Előadások, prezentációk Tárgyalások Vizsgahelyzetek Állásinterjúk

11 A jótékony stressz Lámpaláz, izgulás Művészi fellépések Sportversenyek Fogorvosi kezelések Repüléstől való félelem Ételek utáni sóvárgás Önelfogadás Wingwave módszer sportpszichológiai felhasználásának lehetőségei. Előadói, sportsikerek.

12 A jótékony stressz „Mindenki másképp egyforma”
Az önismeret sem csodaszer, nem oldja meg egy csapásra minden gondunkat, bajunkat, de abban kétségtelenül segít minket, hogy reális önismeret birtokában elinduljunk önmagunk elfogadása, az önszeretet és az önbizalom irányába. Ezek pedig a sikeres élet alapfeltételei. Az önismeret segít, hogy az emberi kapcsolatok útvesztőjében eligazodjunk. Önismeret birtokában jobban uraljuk érzelmeinket, azaz nehezebben lehet minket provokálni, kihozni sodrunkból. Kevésbé veszítjük el az irányítást életünk eseményei felett. Ha igazán ismerjük és elfogadjuk magunkat, könnyebben megértünk és elfogadunk másokat is. Aki önmagával jóban van, az türelmes, toleráns másokkal is: ahogy a pszichológusok mondják, az ilyen ember életpozíciója „Én oké vagyok, Te is oké vagy”.

13 A jótékony stressz Érett személyiség jelemzői
A Ház – auditív, vízuális, kinesztikus látásmódok Jobb-bal agyféltekés gondolkodás jellemzői Női agy férfi agy Vízuális illúziók, látásmódok

14 A jótékony stressz V. Konfliktuskezelés
Az emberiség páratlan evolúciós sikere meghatározó részben a kommunikációs és együttműködő képességünknek köszönhető. Amire az ember egyedül nem képes, azt a társai segítségével esetleg gond nélkül megoldja. Hatékonyan kommunikálunk, beszélünk, csapatban dolgozunk, együttműködünk társainkkal, megtanulunk megszervezni a csoporton belüli teendőket. Az emberek együttműködésnek alapvető feltétele, hogy agresszivitásunk alacsony szintű legyen. Ha ellentét, konfliktus, támad két ember vagy csoport között, minden érintett sürgető szükségét érzi a rendezésnek, megoldásnak. A konfliktus az élet természetes velejárója. A konfliktus egyben lehetőség a rejtett problémák felszínre törésére és megoldására, így a konfliktus nem csak a pusztítás, de a békés változtatás eszköze is lehet.

15 A jótékony stressz A konfliktuskezelés stratégiái két dimenzió mentén helyezhetők el (az önérvényesítés és kooperáció mentén):

16 A jótékony stressz Típusok:
Elkerülő magatartás: jellemzője, hogy ne ad önálló javaslatokat, és partnere ajánlatait is igyekszik elhárítani. Ezzel tulajdonképpen azt fejezi ki, hogy legszívesebben menekülne az adott helyzetből. Alkalmazkodó hozzáállás: az egyén maximálisan figyelembe veszi a partnere érdekeit, miközben sajátját háttérbe szorítja. Versengő stratégia: ilyenkor túlságosan is a saját érdekeinket nézzük, míg a másik felet csak kevésbé vesszük tekintetbe, a kooperáció minimális. Ilyenkor az egyik fél szükségszerűen győztes, a másik pedig vesztes lesz. Problémamegoldó stratégia: az összes módszer közül ez lehet a legjobb, a legcélravezetőbb. Ilyenkor mindkét fél szempontjai egyaránt fontosak, és közösen, a másik érdekeit is maximálisan figyelembe véve próbálnak jó megoldást találni. Kompromisszumos stratégia: a felek érdekei egymással szöges ellentétben állnak, ha képtelenség mindenki igényeit kielégíteni. Ha kompromisszumot kötünk, mindkét félnek engednie kell valamennyit. Nem biztos, hogy a legjobb megoldást találjuk meg, ám átmenetileg mindkét félnek megfelel.

17 A jótékony stressz VI.Diszkrimináció, előítélet
Mi emberek sémákban gondolkodunk. Pl. ha vendégként bemegyünk egy étterembe, a jól ismert étterem-sémánkat alkalmazzuk; mivel pontosan tudjuk, hogyan működik egy étterem, nem lepődünk meg a széles ételválasztékon, sem azon, hogy idegen emberek ételt szolgálnak fel nekünk. Mindarról, amit valaha megfigyeltünk megtanultunk és megértettünk, él egy kép a fejünkben. Ezek az ún. sémák, amelyek nagyon nagymértékben gyorsítják a gondolkodásunkat, megkönnyítik az életünket.

18 A jótékony stressz A sztereotípiák így a fejünkben élő képek arról, hogy egy adott csoport tagjai milyen, hogyan néznek ki, mivel foglalkoznak stb., szóval csoportsémák. Sztereotípiák: Akárcsak általában a sémák, a sztereotípiák is szükségesek a gyors tájékozódáshoz. A sztereotípiák alkalmazásának azonban meg van a veszélye, hogy pl. egy alig ismert csoportra vonatkozva esetleg nem elég pontosak, nagyon elhanyagoltak. Ezen kívül a sztereotípiák előkészíthetik előítéleteinket is. Tartalmuk lehet pozitív vagy negatív. Fontos, hogy a sztereotípiák mennyire pontosak. Általában túloznak és a csoport minden tagjára igaznak véljük. Vannak téves sztereotípiák, aminek az oka, hogy az emberek érzékeny megfigyelők, viszont hajlamosak az általánosításra és a túlzásokra. Összefoglalva, jó, hogy vannak sztereotípiák, szükségesek a gyors tájékozódáshoz, de tudatosan kell törekednünk arra, hogy rugalmasak és a valóságra nyitottak maradjunk, és minden esetben felismerjük, ha a sztereotípiánk éppen nem alkalmazható.

19 A jótékony stressz Előítéletek, diszkrimináció:
Előítéletről akkor beszélünk, ha egy embert pusztán a csoporttagsága alapján pozitívan vagy negatívan értékelünk. Az előítéletek a sztereotípiákból fejlődhetnek ki, később átcsaphatnak diszkriminációba, ha az előítélet már cselekvésben is megmutatkozik. Ezek lehetnek pozitívak vagy negatívak. A negatív diszkrimináció az enyhe utálattól a vak gyűlöletig terjedhet. A nyílt negatív diszkriminációt a demokratikus társadalmak nem tűrik, azonban alattomosabb formában lépten-nyomon diszkrimináció-gyanús esetekkel találkozhatunk a közéletben és a médiában.

20 A jótékony stressz Tipikus sztereotípiák, hibái
Sztereotípiák és előítéletek gyökerei Saját csoport – külső csoport észlelése Sztereotípiák, előítéletek, mint önbeteljesítő jóslatok Sztereotípiák előítéletek leküzdése