és a társadalmi csoportok jól-lét szintjei közötti összefüggések

Az előadások a következő témára: "és a társadalmi csoportok jól-lét szintjei közötti összefüggések"— Előadás másolata:

1 és a társadalmi csoportok jól-lét szintjei közötti összefüggések
Prof. Dr. Szirmai Viktória Kodolányi János Főiskola, Európai Város és Regionális Tanszék, tanszékvezető, egyetemi tanár A magyarországi nagyváros-térségek területi-társadalmi jellegzetességei és a társadalmi csoportok jól-lét szintjei közötti összefüggések

2 Bevezetés

3 Az európai társadalmi-gazdasági krízisek
A gazdasági alapú társadalmi probléma megoldások diszfunkcionális működései. A jóléti állami célok válságai : Szegénység felszámolása, általános jólét, Teljes foglalkoztatottság, Teljes körű ellátás. A jóléti állam válsága és a globális gazdasági krízisek számos társadalmi problémával jártak együtt: az országok, és régiók közötti egyenlőtlenségek, a társadalmi leszakadás az elszegényedéssel, a növekvő munkanélküliség,

4 A Stiglitz-jelentésre alapozott társadalmi fejlődési modell jelentős előrelépés!!
A mai gazdasági válság oka – a folyamatokat nem jól mérték, a beavatkozási eszközök sem jók. A GDP mérés határai – új indikátorokra van szükség – a jól-lét, a társadalmi fejlődés mérése. Olyan mérőeszközök kellenek, amelyek a fenntarthatóság komplex szempontjait, a társadalmi jól-létet magába foglalják. Social well-being, social progress, sustainability. A jelentés tehát: Már nem a gazdasági növekedésre koncentrál. A társadalmi jól-lét fogalmából indul ki, és abba helyezi bele három egyenrangú pillérként, a gazdaságot, a környezetet és a társadalmat.

5 Az alkalmazás módszertani problémája
A Stiglitz-jelentésre alapozott társadalmi fejlődési modell elmélet, nem létezik konkrét empirikus, szociológiai tényekre alapozott feltáró modell. A „Társadalmi konfliktusok – Társadalmi jól-lét és biztonság –Versenyképesség és társadalmi fejlődés” című TÁMOP kutatás ezt is kívánja vizsgálni (TÁMOP A-11/1/KONV ) We are new in the first periode 5

6 A mai előadás tematikája

7 A fő kérdés: van e- összefüggés a térbeli társadalmi egyenlőtlenségek és a jól-lét szintek között? Az elemzés 3 szükséges iránya: 1. Mi jellemzi a magyar nagyváros-térségek térbeli társadalmi egyenlőtlenségeit? Mi jellemzi az európai nagyváros-térségek térbeli társadalmi egyenlőtlenségeit? 2. Mi jellemzi az európai és a hazai jól-léti mutatókat? Mi jellemzi a magyar nagyváros-térségi jól-léti mutatókat?

8 3. A területi egyenlőtlenségek milyen helyet foglalnak el a társadalmi jól-lét mutató rendszereiben?
Vannak-e összefüggések? Ha vannak miért vannak és ha nincsenek miért nincsenek?

9 Feltevés: A területi adottságok csak korlátozottan, a társadalmi csoportok társadalmi szerkezeti pozíciói alapján gyakorolnak hatást a jól-lét jellemzőire Ökológiai pozíció Infrastruktúra Helyi társadalmi szerkezet Helyi gazdasági lehetőségek Stiglitz dimenziok Jövedelem, anyagi munka Oktatás, egészség, biztonság, Politkai érdekérv Környezet társadalmi kapcsolatok

10 Mi jellemzi a magyar nagyváros-térségek térbeli társadalmi egyenlőtlenségeit?
2005

11 A népesség iskolázottsági szint szerinti megoszlása a 9 magyarországi nagyváros-térségben (%, 2005)

12 A népesség foglalkozási csoportok szerinti megoszlása
a 9 magyarországi nagyváros-térségben (%, 2005)

13 A népesség havi jövedelem szerinti megoszlása a 9 magyarországi nagyváros-térségben (%, 2005)

14 2014.

15 A népesség iskolázottsági szint szerinti megoszlása a 9 magyarországi nagyváros-térségben (%, 2014)

16 A lakosság megoszlása iskolai végzettség szerint a budapesti régióban részletes övezeti besorolás alapján (forrás: Fenntartható fogyasztás, 2010)

17 A népesség foglalkozási csoportok szerinti megoszlása
a 9 magyarországi nagyváros-térségben (%, 2014)

18 Új trendek 1) A korábbi hierarchikus térbeli társadalmi szerkezet megváltozott, 2) Kiegyenlítettebbé vált Köszönve a dzsentrifikációnak, A képzett rétegek kijjebb vonulásának, A városkörnyék átalakulásának, A külső városrészek új lakóparkjainak

19 Külföldi példák

20 A menedzser rétegek területi koncentrációi a párizsi régióban
(Cattan, N ): Urban Sprawl in the Paris Metropolitan Area. In: Szirmai : Urban Srawl in Europe

21

22 A társadalmi jól-lét probléma

23 Magyarország az európai jóléti modellekben
(életminőség )

24 A visegrádi országok jövedelmi szintje Életminőség Magyarországon és Európában (Eurostat, 2014 március)

25

26

27 Magyarországon érzékelik a legerősebben a feszültségeket a társadalom tehetősebb tagjai és szegényebbjei között.

28  Csökkenő szociális juttatások csak Magyarországon (Görögország mellett) csökkentek a szociális kiadások,

29 Társadalmi jól-lét a magyar nagyváros-térségekben
Általános megjegyzés Jóval magasabb értékek, nagyobb magyar elégedettség az európai mért adatokhoz képest Feltevés: A területi adottságok csak korlátozottan, a társadalmi csoportok társadalmi szerkezeti pozíció alapján gyakorolnak hatást a jól-lét jellemzőire Az elemzések szerint van, de visszafogott megfelelés: A strukturális helyzetet (is) meghatározó tényezők esetében(iskolai végzettség, jövedelem ) erősebb a látható összefüggés a területi szerkezet és a megkérdezettek adott jól-lét szintjei között.

30 Anyagi életszínvonal (jövedelem, fogyasztás és vagyon) PÉLDA: Egyéni jövedelem (2014)
Legmagasabb jövedelem megoszlása és a népesség iskolai végzettség szerinti megoszlása esetében megfelelés látszik

31 Oktatás PÉLDA: Iskolázottsági szint (2014)

32 Egészség PÉLDA: Egészségi állapottal való megelégedettség (2014)
Átlaghoz képest a fejletlen a leginkább elégedett, A fejlett és a külváros a leginkább elégedetlen az egészségével (idősebb magas státus) ,

33 Egyéni tevékenységek (a munkát is beleértve) PÉLDA: Gazdasági aktivitás (2014)
Komoly térségi megfelelés oka: a várostérségi munkaalkalmak kiegyenlítettsége, De a munkanélküliség magas az átlaghoz képest, az átmeneti övezetben, ahol magasabb az átlagnál a fizikai dolgozók aránya

34 Politikai képviselet és kormányzás PÉLDA: Érdekek figyelembevétele a döntéseknél (2014)
Megfelelés, A belváros és városkörnyékek esetében: hasonló vélemények, hasonló az iskolázottság. Átmeneti övezet (munkások)

35 Társadalmi és személyes jellegű kapcsolatok PÉLDA: Az általános bizalom szintje (2014)
Kisebb megfelelés A belváros erősebb bizalma

36 Bizonytalanság (gazdasági és fizikai jellegű) PÉLDA: A lakókörnyezet biztonságossága (2014)
Fejletlen környék kiugróan bizalmatlan, Területi, mivel ez egy átalakuló rész.

37 Összességében: A vizsgált nagyváros-térségi övezetek a 8 stiglitzi dimenzió tükrében (aggregált mutatószámmal) Felső: átlagok szerint Alsó. Összevont értékek szerint A legnagyobb megfelelés a térbeli helyzet és a jól-lét adott színjei között: A belváros esetében A fejlett városkörnyék esetében, A legkisebb: az átmeneti övezetben, (munkás övezet)