Eleveniszapos szennyvíztisztítás biológiai és morfológiai jellemzése

Az előadások a következő témára: "Eleveniszapos szennyvíztisztítás biológiai és morfológiai jellemzése"— Előadás másolata:

1 Eleveniszapos szennyvíztisztítás biológiai és morfológiai jellemzése
XIII. Országos Víziközmű Laboratóriumi Értekezlet Dr. Fleit Ernő egyetemi docens BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék Tel:

2 Az eleveniszapos eljárás
Előülepítő Utóülepítő EI reaktor Recirkulációs iszap Nyers iszap Fölösiszap Iszapkezelés

3 A cél: hatékony fázisszétválasztás
KÉT ANYAGÁRAMOT SZÜKSÉGES SZABÁLYOZNI: A tisztított (ülepített) szennyvíz lebegőanyag tartalmát, És a reaktorba visszavezetett iszapáramot (megfelelő iszaprecirkuláció). Ha az ülepítés hatásfoka romlik: Hidraulikai (műszaki) vagy biológiai okok detektálása szükséges: Diagnosztikai rendszer kialakításával

4 A biológiai okokra visszavezethető ülepítési problémák
A levegőztető medence üzemeltetési zavarai Fonalas és pehelyképző baktériumok arányai Nyers szennyvíz minősége Denitrifikáció az ülepítőben

5 Az ülepíthető és a kedvezőtlen pehely szerkezet

6 A diagnosztikai rendszer egy eleme

7 Mikroszkópos diagnosztikai rendszer: Fonalas/pehelyképző arányok
Fonalasodás Normális szerkezetű, jól ülepedő iszap

8 Digitális képelemző szoftver felhasználása

9 Az eleveniszap morfológiája az optimális részecskeméret eloszlás
A részecskék két nagy csoportja: finom 0,1 – 5 mikronos sejtek nagyobb sejtaggregátumok (pelyhek, 50 – 500 mikron)

10 Miből áll az eleveniszap?
Pehelyformáló baktériumok Fonalas baktériumok Nem pelyhesedő, szuszpendált baktériumok Egysejtűek (pl. csillósok - szűrés), többsejtűek (pl. Nematodák - férgek) – legelés, ragadozás

11 Egysejtűeket is találunk...
Ezek szűrő életmódot folytatnak (vagy legelnek) Vorticella

12 Fonalas és pehelyképző baktériumok arányai
Fonalasodás Normál, kedvező szerkezetű iszap

13 Ha nincs rendben a fonalas/pehelyképző arány…

14 Akkor tényleg baj van…

15 Az iszap jellemzésére használt „makroparaméterek”
Iszapkoncentráció (2 - 6 g/L) OUR (oxygen utilization rate) 30 perces ülepedés, SVI, DSVI, TEFL

16 Az eleveniszap „ökológiája”
A fajlagos növekedési sebességben mutatkozó hatalmas különbségek Eltérő szubsztrát preferenciák D.O., pH, hőmérséklet, S konc. és minősége – eltérő tolerancia küszöbök „Normál” működési paraméterek mellett az eleveniszap baktérium közössége messze a maximális növekedési sebesség alatt szaporodik (akt  max)

17 Az eleveniszap pehely összetétele, felépítése
Miért jönnek létre sejtes „aggregátumok”? Elméletek: Nyálka kapszula (sejten kívüli polimerek – ESP (extracellular slime proteins) A sejtfelszín negatív töltése (+ töltött ionok segítik a sejtek összekapcsolódódását) Molekuláris összekapcsolódás (sejtfalon túlnyúló fibrillumokkal)

18 A pelyhek létének következményei
A fázisszétválasztás lehetséges (jó esetben) Mikrogradiensekben gazdag környezet (diffúziós limitáltság)

19 A fázisszétválasztás problémái (1.)
A tisztított (elfolyó) szennyvízben a megnövekedett lebegőanyag tartalom okai lehetnek: Diszpergált növekedésű baktériumok szaporodása (magas iszapterhelés, szűrő Protozoák hiánya, stb.) Deflokkuláció a levegőztető medencében (túlzott levegőztetés vagy keverés, mérgező hatások) A kis flokk-ok nem szűrődnek ki a nagy flokkok hálóján az utóülepítő medencében – pin-point floc jelensége Az utóülepítő hidraulikai túlterhelése

20 A fázisszétválasztás problémái (2.)
Az utóülepítő hibás tervezése (a terhelés egyenetlenül oszlik meg a medencében – bukóélek!) Felúszó iszap a denitrifikáció következtében (főleg nyáron, ha túl nagy a tartózkodási idő az utóülepítőben, és még van maradék BOI) Nocardia szaporodás miatt (a gázbuborékok felflotálják a retikuláris növekedésű flokkokat) Ha a kotró nem éri el az utóülepítőben felhalmozódó iszap egy részét, az ott berothad, gázok képződnek, és ez „felflotálja” az iszapot. Fonalas (filament) baktériumok túlszaporodása

21 Iszap felfúvódás Iszapfelúszás –– (per def.) ha a fonalas szervezetek túlszaporodása okozza az ülepítési problémákat

22 Néhány fonalas mikroszervezet
Thiotrix – S granulumok Kén teszt

23 Indikátor szervezetek
Microthrix parvicella (alacsony F:M arány)

24 Gram festett M. parvicella hazai telepről (100x)

25 Natív felvétel hazai telepről (100x)

26 Festési eljárások és morfológia
1851 típus (Gram festés) 0092 típus (Neisser festés)

27 Bakteriális fonalak (filamentek)
Fonalas szervezetek (általában baktériumok, de gombák is lehetnek az eleveniszapos rendszerekben) Megfelelő arányban természetes tagjai az iszap életközösségnek – tehát nem per se károsak! Növekedési forma: random vagy unidirekcionális szaporodás (pehelyképző vagy fonalképző szervezetek) Rendszertani besorolásuk (milyen baktériumok, csak az elmúlt évtizedben kezdődött meg), kb. 30 féle filament ismert. (Kódszámokkal és fajnevekkel is jelölik őket) Sphaerotilus natans – egy félreértés Domináns és szekunder megjelenésű fonalak

28 A fonalak mikroszkópos meghatározása
Alak (görbült, egyenes, elágazó) Méret (sejtek és teljes fonal hossz, vastagság) Gram és Neisser festési tulajdonságok Felülethez kapcsolt növekedés (üvegmosó kefe) Kapszula – nyálka burok (van -nincs) Kénpróba (szulfid redukció elemi kénné) – Beggiatoa, Thiotrix, 0914 típus

29 A domináns szervezetek működési zavarokat jeleznek (bioindikátor szervezetek)

30 Hogyan küzdhető le a felúszás?
A probléma azonosítása (pl. mikroszkópos vizsgálat) Az alábbi három módszer közül választás (függően a probléma súlyosságától, és a telepi műszaki adottságoktól, és „az anyagiaktól”) A RAS (iszap recirkulációs ág) manipulációja és a betáp. pontok (nyers szennyvíz) Kémiai kezelés (flokkuláló szerek adagolása a jobb ülepedés érdekében) Toxikus (szelektív) anyagok adagolása a fonalas szervezetek „irtására”

31 Az egészséges rendszer…

32 Következtetések és kitekintés
Az iszap nem homogén, semmiképpen nem tekinthető „bacik” homogén halmazának A morfológia és a biokémia egyaránt fontos, és egymástól nem elválasztható Számos hatótényező ismeretlen (black box koncepció és feloldása) Költségek és a jövő feladatai, technológiái